Szerző: galaktikaggadmin

  • India felülírja a nyugatiak elvárásait az SF felé

    „Csak hogy tisztázzuk: nem én vagyok Vandana Singh növénypatológus, vagy csontkovács, vagy divattervező. És sokszor összetévesztenek Vandana R. Singh szerkesztővel és fordítóval is. Azonban sok más dolog vagyok, nem utolsósorban földlakó, ember, nő és indiai.” – így kezdi bemutatkozóját saját honlapján Vandana Singh, az indiai SF egyik elismert írója. Feledés című történetén keresztül most megismerkedhettek vele a Galaktika 305 oldalain.

    Singh Új Delhiben született, ahol a többi indiai gyerekhez hasonlóan népének fantasztikus történetein nőtt fel, mint például a Mahábhárata vagy Rámájana történetén. Azonban szülei révén, akik angol irodalommal foglalkoznak, Shakespeare és Keats is ugyanannyira Vandana műveltségének része, mint az indiai eposzok. Később, tinédzserként, majd fiatal felnőttként is foglalkozott környezetvédelemmel és feminizmussal, melyek nagyban formálták világnézetét. Nem utolsó sorban pedig fivérével közösen már igen nagy érdeklődést mutattak a tudomány felé. Ez az érdeklődés felnőttkorukban sem hagyott alább, hisz Singh jelenleg fizikusként dolgozik a Framingham State University-n, emellett pedig elismert sci-fi írónő is.

    Habár különálló nagyregényt még nem jelentetett meg, számos írással bizonyította már tehetségét. Eddig megjelent novellái a The Woman Who Thought She Was a Planet and Other Stories (2009) kötetben találhatóak, de két különálló kisregénye is jelent már meg: az Of Love and Other Monsters (2007) és a Distances (2008). Ezeken kívül még két gyermekkönyvet is adott ki, további írásait pedig saját honlapján és blogján lehet olvasni.

    Saját kultúrájának hatása Singh műveit erősen átitatja. Egy, a Locus által készített interjúban azt mondja, az otthonától való távolság által egy olyan perspektívát kap, amely segít megláttatni hazájának vibrálását, változékonyságát és elevenségét, ami szerinte nagyon is sci-fis vonás, és persze valahol fantasztikus is. Továbbá a történetekben India felülírja a hagyományos gondolkodást, a sztereotípiákat és a nyugatiak elvárásait az SF felé. Az erős hagyományok mellett az állandó változás is jelen van, és akár különös hibridek születhetnek a modern kor és az 5000 éves történelem találkozásából. Singh számára mindaz, amit érez Indiával, más kultúrákkal és a világgal kapcsolatban csakis a science fictionnel fejezhető ki.

    Mindez a legújabb Galaktikában olvasható Feledés című novellában is tetten érhető. Maga az írás 2008-ban jelent meg először a Clockwork Phoenix antológiában, később pedig Year’s Best SF 14 gyűjteménybe is bekerült. A cselekmény középpontjában Vikram áll, aki bosszúra szomjazik, hisz családját és világát elpusztították. Hogy bosszút állhasson, üldözőbe veszi a tömeggyilkos Hirasort, s ezzel kezdetét veszi egy bolygóközi hajtóvadászat. Az üldözés alatt Vikram azonban feláldoz mindent, ami egykor fontos volt a világában és azzá tette, aki.

    Singh elmondása szerint ez a kisregénye egy indai képregény (Amar Chitra Katha) és az indiai eposz, a Rámájana előtti tisztelgés, de emellett a Feledést tekinti első űropera művének is. A Locus szerint ez egy „pazar űropera, amely irodalmilag is minőségi és meggyőző”. Ha szeretnél elszakadni a megszokott, angolszász hagyományokra épülő sci-fi történetektől, és valami különlegeset, egzotikust olvasnál, a Feledésért mindenképpen lapozd fel a Galaktika augusztusi számát!

  • Megtalálták a hosszú élet génjét – a bálnáknál

    Londoni tudósok feltérképezték a világ leghosszabb élettartamával rendelkező emlős, a grönlandi bálna génállományát, és sikeresen felfedezték azokat az egyedi géneket, amelyeknek köszönhetően több mint 200 évig él ez az állat. Az Egyesült Királyságban, a Liverpooli Egyetemen végzett kutatás vezetője, Joao Pedro de Magalhaes úgy nyilatkozott, hogy a most felfedezett gének segítségével akár az emberek is hosszabb élettartamra tehetnek szert.

    A liverpooli génkutató központban folytatott kísérletet alaszkai, dán, ír, spanyol és dél koreai tudósok közreműködésével végezték. A projekt során összehasonlították a grönlandi bálna génjeit a csukabálnáéval, amely általában csak 30-50 évet él. A kutatók rájöttek, hogy a grönlandi bálnának két génje, amely az élettartamhoz köthető, egyedi módon mutálódott. Ezek közül az egyik az ERCC1 gén, amelyről úgy tartják, hogy a DNS javításáért és a rákkal szembeni ellenállásért felel, továbbá lassítja az öregedést. A másik pedig a PCNA gén, amely szintén a DNS javítással hozható kapcsolatba.

    A The Sunday Times szerint Magalhaes pénzgyűjtésbe kezdett, hogy el tudjon indítani egy olyan projektet, amelynek során a bálnák génjeit beültetheti egerekbe, így vizsgálva azt, vajon ellenállóbbá válik-e a kisállatok szervezete a betegségekkel szemben. Amennyiben az utóbbi kísérlet sikeresnek bizonyul, a tudós reméli, hogy tesztelheti majd a gének hatását embereken is.

    Magalhaes szerint kétféleképpen lehetne elvégezni ezt a kísérletet. Az egyik lehetőség, hogy különféle szereket juttatnak az emberi szervezetbe, amelyek aktiválják a már meglévő géneket, vagy a másik megoldás az lehet, hogy a grönlandi bálna génjeit emberi sejtekbe építik be, majd később azokat visszaültetik az emberekbe.

    Magalhaes munkája sokban hasonlít az októberben megjelent, a Harvard orvosi egyetem kutatói által publikált tanulmányhoz, amely szintén a grönlandi bálna génjeit vizsgálta, hasonló eredményekkel.

    Állításuk szerint, hasonló gének létezhetnek más, rendkívül hosszú életű állatokban is, mint például a csupasz turkálóban, más néven csupasz vakondpatkányban, illetve a Brandt-denevérben.

  • Itt az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi számát Vaszilij Golovacsov novellájának befejező része nyitja, melyben továbbra is fennáll a gigászi aszteroida veszélye. Elizabeth Bear és Sarah Monette élő űrhajója, akárhogy irányítják, mégis a Nagy Semmi felé törekszik. Jack C. Haldeman II írásában az új adóelosztó rendszerrel az általános közjó állapota valósulhat meg az emberiség számára. Vandana Singh „Feledés”-e egy galaktikus nyomozás és bosszú históriája. Dmitrij Kalinyin novellájában egy fura lény beszél egy stalker bekebelezéséről. Robert Sheckley a pszi-képességűek működéséről bizonyítja be, hogy a használati útmutatójuk félrevezető. A havi retro Dean Whitlock „Egymillió dollárt érő találat” című novelláját eleveníti fel. A magyar szerzők közül Szélesi Sándor (A BEAVATÁS SZERTARTÁSA) egy beszélgetést jelenít meg egy háromszázmillió fényévnyire lévő galaxishalmaz apropóján, Szilvási György pedig egy nem mindennapi pankráció keretében a szabad küzdelemről elmélkedik.

    Rendhagyó módon egyperces képregények váltják egymást a többi írás közé beillesztve. A szférák zenéje a számítógépes játékok muzsikájának rejtelmeibe ad bepillantást. A Kapcsolatfelvétel az SF szakosztály évadzáró előadásáról, a MondoConról és a III. S.T.A.L.K.E.R.-maratonról számol be. A filmrovat az új Star Wars-filmgenerációról oszt meg kulisszatitkokat.

    A tudományos főanyag a radioaktív hulladék tárolásával kapcsolatban tesz fel alapvető kérdéseket. A lapban olvashatók még érdekes írások a bringaradarról, egy kőművesrobotról, kerékpáros lézerjelzésekről, okospalackról, valamint a digitális középkor rémhíréről.

    Az XL-kiadás Andy Duncan és Ellen Klages Wakulla Springs című kisregényét tartalmazza, ezenkívül a két szerző 1-1 saját novelláját.

    A Galaktika 305. száma már kapható a szerkesztőségünkben és az interneten. Az újságosoknál pedig augusztus 4-től érdemes keresni.  Az XL-változatra továbbra is előfizetőként lehet szert tenni.

     

  • Vigyázz, nehogy ellopják az arcod!

    Az már rég nem újdonság, hogy bárkinek meg lehet csinálni a számítógépes mását – hiszen már a menő videójátékokban is ismert sztárok 3D animált változatai szerepelnek. Csakhogy egy ilyen virtuális személy elkészítéséhez eddig hosszú órákat igénylő, gondos modellezésre volt szükség, mozgásrögzítéssel, lézeres szkenneléssel.  Nos, ez a korszak lezárulni látszik.

    A University of Washington kutatói egy olyan rendszert fejlesztettek ki, amely egyszerű fotók – akár paparazzi képek – felhasználásával képes megalkotni bárkinek az animálható, 3D hatású arcát. Nem elég, hogy Kevin Spacey és Arnold Schwarzenegger digitális klónjai ijesztően hasonlítanak hús-vér eredetijükre, ráadásul még egymás mimikáját is fel tudják venni. Azt szeretnéd, hogy a japán miniszterelnök Daniel Craigtől idézzen? Sima ügy.

    A játékok és filmek szempontjából ez a fejlesztés hatalmas előrelépés, mivel így nincs szükség személyes szkennelésre, se profi színészekre ahhoz, hogy valódi sztárokat vagy politikusokat szerepeltessünk bennük. Ennek a technológiának a segítségével az elhunytakat is „feléleszthetjük”. Vagy akár készíthetünk magunknak olyan avatárokat is, amelyek arcvonásai nem hasonlítanak ránk,  mégis a mi gesztusainkat, mozgásunkat követik.

    Persze ez a megoldás számos visszaélésre vagy éppen bizarr felhasználási módra is lehetőséget adhat. Úgyhogy csak idő kérdése, mikor kell majd copyrightot bevezetni a saját arcunkra.

  • Megvan a Föld távoli ikertestvére

    Az amerikai űrkutatási hivatal Kepler űrteleszkópja olyan exobolygót fedezett fel, ami  minden eddiginél jobban hasonlít Földünkhöz. A NASA egyenesen az első lakható planétának nevezi, amit a naprendszerünkön kívül találtak.

    A Kepler-452b mintegy 60 százalékkal nagyobb a bolygónknál, a felszíne sziklás, és egy a Naphoz nagyon hasonló, ám idősebb csillag körül kering, olyan pályán, mint a Föld. Ráadásul a planéta megfelelő távolságra van a napjától ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, ami alapvető feltétele az élet jelenleg ismert formájának.  Az exobolygó 1,5 milliárd évvel idősebb a Földnél.

    Persze azért pár szépséghibája is van: a tömege anyabolygónknak ötszöröse, a gravitáció pedig valószínűleg a duplája a földinek. És nem éppen a szomszédben van: nagyjából 1400 fényévnyire található.

    A NASA több éve nyomoz lakható bolygók után a Kepler adatai alapján: eddig 500 exobolygóból 12 került fel a „valószínűleg lakható” listára. Az újonnan felfedezett planéta azonban minden eddiginél emlékeztet anyabolygónkra. A korábbi jelöltek ugyanis mind a mi Napunknál kisebb vagy hidegebb csillag körül keringtek. És egyikük sem volt olyan mértékben sziklás, mint a Kepler-452b.

     „Nagyszerű előrelépés olyan planétát találni egy Napszerű csillag körül, amely méretében és hőmérsékletében is hasonlít a Földhöz” – jegyezte meg Jeff Coughlin, a kaliforniai Mountain View-ban működő SETI Intézet Kepler űrteleszkóppal foglalkozó kutatója.

    A felfedezés részleteit a The Astronomical Journal című folyóirat következő számában ismertetik a szakemberek.

    (Forrás: MTI)

    Felfedező típus vagy? Nézd meg, milyen könyveket kínál a témában a Galaktikabolt!

     

  • Friss előzetes az utolsó Éhezők viadalához

    Megjelent a neten Az éhezők viadala– A Kiválasztott 2. részének legújabb trailere.  A regénytrilógia utolsó kötetét két részben ültették át filmre, és a második epizód, amely egyúttal a filmszéria záró darabja, november 19-én kerül a magyar mozikba.

    Azt eddig is tudtuk, hogy Katniss a lázadás jelképévé válva egy egyre nagyobbá duzzadó felkelést vezet Snow elnök ellen, de most az is kiderül, hogy az összecsapás valóban epikus méreteket ölt. A helyszín ezúttal az ország szíve, a Kapitólium, ami egyesek számára igazi háborús helyszínné, másik számára csak egy újabb éhezők viadalává válik. Azt azonban mindkét fél tudja, hogy ez a végső ütközet.

  • Ilyen lett Apokalipszis az X-Menből

    Szépen szivárognak a képek (és az infók) az X-Men: Apokalipszisről. Már tudjuk, hogy hogy fog kinézni az Oscar Isaac által alakított ötezer éves egyiptomi „ősmutáns”, láthatjuk a modellként is dolgozó Olivia Munn-t a telepatikus képességekkel rendelkező nindzsa harcos, Psylock szerepében és persze feltűnik sok régi ismerős, köztük X-professzor és Magneto is.

    Az is kiderült, hogy kik lesznek azok, akiket úgy hívnak majd, hogy az Apokalipszis Négy Lovasa. Kettő közülük a már említett Magneto és Psylock, míg a csapat másik fele Ciklonból és Angyalból áll majd. Előbbit Alexandra Shipp, utóbbit Ben Hardy alakítja majd.

    A jófiúk oldalán játszik Bestia, Raven (vagyis Mystique), Higanyszál, valamint a fiatal Jean Grey, Küklopsz és Árnyék is. A csapat természetesen az ifjú X-professzor vezetésével próbálja megállítani a világ legerősebb mutánsát és csatlósait.

    Az az X-Men: Apokalipszis 2016 májusában érkezik a mozikba.

  • A Hangyával nem könnyű azonosulni

    Az biztos, hogy az idei blockbuster nem a Hangya lesz, de nem is ezt vártuk tőle. A Marvel legfrissebb szuperhős mozija hozza a kötelezőt, kellemes, nyári kikapcsolódást nyújtva bárki számára.

    Bátor döntés volt a Marveltől, hogy önálló filmet készített a Hangyából, tekintettel arra, hogy nem tartozik a népszerű és széles körben ismert szuperhősök közé. Bár az eredeti képregényben Hank Pym, az első Hangya a Bosszúállók alapító tagja, a popkultúrában már a kezdetektől Vasember lett a kedvenc. Persze tudják azt a Marvelnél, hogy a viszonylagos ismeretlenség nem mérvadó, az USA-n kívül ugyanis sem Amerika Kapitány, sem Thor nem fért rá korábban a szuperhősök képzeletbeli népszerűségi dobogójára, a megfelelő receptet használva egy ismeretlen hőst is el lehet adni.

    Van azonban még valami, amitől kockázatos egy önálló Hangya történet, ami bizony érződik a filmen is. Ez pedig nem más, mint az, hogy Hangya karaktere és szuperképességei nem engedik közel a karakterhez a nézőt. Mert hát valljuk be őszintén, senki nem arról álmodott gyerekkorában, hogy összezsugorodik és hangyákat irányít. Repülés, láthatatlanság, szuper kütyük, páncél, pajzs, menő fegyverek. Ezekről ábrándozik minden gyerkőc, a zsugorodásból eredő nagyobb tömeg, nagyobb erő és a hangyák irányítása már erős magyarázatra szorul.

    Ant-Man

    Szerencsés választás azonban, hogy a készítők a második Hangya megszületését mesélik el. Ez a hős Scott Lang, egy fiatal villamosmérnök, aki mellesleg jó képességű és tehetséges tolvaj. És éppen ezeket a tulajdonságokat keresi utódjában Hank Pym, az első Hangya, Tony Stark (Vasember) apjának kortársa. Pym mindenki elől elrejtette képleteit és találmányát, a Hangya-ruhát, de rosszul választott tanítványa – minden idők leginkább semmitmondó Marvel-főgonosza – rájön a titkára. Pym célja pedig, hogy titka továbbra is titok maradjon. A Hangyának így be kell törnie a laborba, ahol az övéhez hasonló ruhát és terveket őrzik, és el kell lopnia azokat. A zsugorodó szuperhős kalandja tehát kisebb léptéket követ a Föld idegen inváziótól való megmentésénél, ami akár jól is állhat neki: legalább nem egy sokadik sablonos Marvel-mozit kapunk.

    A főszereplőt alakító Paul Rudd jól hozza a sokszor poénkodó szuperhős szerepet, Michael Douglas pedig remekül játssza az idősödő, megfontolt tudóst. A főszereplő tolvaj barátai viszont vékony határmezsgyén mozognak, nem sokkal humorosabbak, mint inkább nagyrészt idegesítőek.

    Jó pont a készítőknek a szubatomi világgal való kacérkodás, az ízelítő az első Hangya (és Darázs) egy kalandjából, az utalgatások a Bosszúállókra, az odaszólogatás Vasembernek és a Sólyommal vívott nem túl komoly, de szórakoztató küzdelem. Rossz pont viszont, hogy az első fél óra nem túl mozgalmas, sőt, egyenesen altat, és a film egészét is tekintve az indokoltnál több az érzelgősség.

    Összességét tekintve, az foglalja a legjobban össze a filmet, ahogy Pym kezelte utódját egy alkalommal, és úgy szólt oda neki, hogy „nagy egy kamu vagy”. „Még szép! – hangzott a kijelentésre a megerősítő válasz…

  • Ilyen volt a nyári MondoCon

    Ismét eljött a jó idő, ismét eljött a Nyári MondoCon! Több ezren vártuk már epedve július 11-ét, a MondoCon a fiatalok egyik kedvelt találkozóhelye, ahol nemcsak a rendezvény által kínált rengeteg programból szemezgethetnek a látogatók, hanem új barátságok is szövődhetnek.

    dave_mc_2015_nyar-0374A rendezvényre – a látogatószámra való tekintettel – nem húzható rá a klasszikus értelemben vett „családias” jelző, de hangulatát tekintve mégis ezt hozza. Ismeretlenek is úgy üdvözlik egymást, mint régi jó barátok, mindenki közvetlen és kedves. Egy olyan kis sziget alakult ki a rendezvényen, ahol mindenki felszabadultan élvezheti hobbijait és oszthatja meg azt másokkal.

    A rengeteg cosplay forgatagában pedig most a lányoknak kedvezve volt lehetőség kipróbálni az ékszerkészítést, az arc- és testfestést, valamint tradicionális japán ruhákba bújva sétálni a rendezvény területén.

    Az új programok közül ki lehet emelni a Matsurit, ahol rengeteg japán fesztiváljátékot próbálhattak ki a látogatók. Emellett a GettóCp csapatának jóvoltából lehetőség nyílt papírsárkány készítésre és daruhajtogatásra is. A fesztiválhangulatot pedig tovább emelte a Ninja számháború, az Otaku szócsata és a ConBeugró, de persze a szokásos Tömegkvíz és a Táncos AMV sem maradhatott el a többi mögött. Jó volt látni, hogy egyre szaporodnak az interaktív programok a rendezvényen, mindig volt mit csinálni. Nagyon jó ötlet volt például a novellaíró műhely is, ahol a látogatók betekintést nyerhettek a történetírás folyamatába, majd a meghívott szerzőkkel közösen (Bukros Zsolt, Hertelendy Anna, Holló-Vaskó Péter, Moskát Anita és Varga Bea) megalkothatták saját kis világukat, ahol a továbbiakban szabadon garázdálkodhatnak.

    dave_mc_2015_nyar-9848

    Emellett persze ismét megrendezésre kerültek a szokásos programok is, a várva várt Cosplayverseny és az Eurocosplay, aminek a fődíja nem más, mint egy út Londonba, ahol minden ország legjobb cosplayese mérheti össze tudását egy Európa szintű cosplayverseny keretein belül. Ezúton is gratulálunk Dudusnak, aki megnyerte az EuroCosplayt a fantasztikus Pléhpofa jelmezével!

    De nem maradt el a Rajzverseny és a DDR sem, az előbbi a fantáziát, az utóbbi a combizmokat erősítette. És külön dicséretet érdemel a MondoGames is, ahol a számos verseny mellett folyamatosan vannak újabb programok és versenyek minden animefan lány pasijának nagy örömére. A klasszikus versenyek mellett, mint a League of Legends bajnokság, a Just Dance és a Heroes of Storm, kiemelten jó ötlet a Gamer kvíz, ahol a PC-s és a konzolos játékok rajongói tesztelhetik elméleti tudásukat is.

    dave_mc_2015_nyar-0050

    Az eseménynek talán két negatívumát lehet kiemelni: az egyik a Fogadóban uralkodó pokoli hőség és tömeg, a másik pedig a borzasztóan hosszú kígyózó sor a beléptetésnél. Ugyan tényleg jó látni, hogy ennyi ember szeret MondoConra járni, viszont a levegőhiány és a napon történő sorban állás azért próbára teheti a rajongókat.

    Mindesetre ezúton is köszönjük a MondoCon csapatának, hogy ismételten kinn lehettünk a rendezvényen, ősszel remélem, legalább olyan jól fog sikerülni a con, mint most!

     Szabó Bianka

  • A fantasztikus négyes: premier előtti előzetes

    Augusztus 6-án kerül a mozikba A fantasztikus négyes rebootja, tíz évvel a korábbi filmváltozat után. Nem egész egy hónappal  a premier előtt megérkezett az utolsó előzetes, amelyből már részletesebben megismerhető a sztori.

    Ifjú hőseink az emberiség történetében először egy alternatív univerzumba teleportálnak, csakhogy a kísérlet félresikerül és különleges képességek birtokában térnek vissza. Hamarosan szükség lesz az új adottságaikra, mert meg kell küzdeniük az emberfeletti gonosszal, Doctor Doommal.

    A főszepekben Miles Teller (A beavatott, A lázadó), Michael B. Jordan (Az erő krónikája), Kate Mara (Vasember 2, Transzcendens), Jamie Bell (Hipervándor, King Kong) és Toby Kebbell (A majmok bolygója: Forradalom). A filmet Josh Trank  (Az erő krónikája) rendezi.