Szerző: galaktikaggadmin

  • Clarke és Vasziljev: két új Galaktika kötet

    Két újdonsággal indítjuk a szeptembert: megjelent a várva-várt 2001 elveszett világai és S.T.A.L.K.E.R. – A duplikátor gyermekei a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban, a Metropolis Media gondozásában. Végre lehullik a lepel a Clarke-univerzum újabb titkairól és arra is fény derül, hogyan folytatja Vasziljev a Halálos zónát.

    A 2001. Űrodisszeia története sem papíron, sem vásznon nem lehetett teljes. Menet közben búcsút kellett venni bizonyos részletektől, amelyek felborították volna a gondosan kitervelt dramaturgiát. Rendkívül izgalmas részletektől. Mi lett volna, ha távoli őseink szemtől szembe találkoznak az Elsőszülöttekkel? Hogyan alakult HAL táncoló robotemberből mindentudó szuperszámítógéppé? Honnan jöttek a lefagyasztott kutatók, hogyan kerültek be az expedícióba? És végül mi történt még David Bowmannel a Csillagkapun túl, mielőtt Csillaggyermekként visszatért volna a mi világunkba? A 2001 elveszett világaiból minden kiderül, és ráadásként elolvashatjuk a szerző forgatási naplóját a filmkészítés számára is különleges élményéről, a Stanley Kubrickkal folytatott közös munka kudarcairól és sikereiről.

    2001_elveszett_vilagai_borito_500

    Vlagyimir Vasziljev újabb STALKER-regényében is pörögnek az események, az izgalmak és rejtélyek egyre halmozódnak, a Zóna pedig még mindig halálos. A sorozat rajongói még mélyebbre merülhetnek ebbe a titokzatos világba, amit egy áttekintő bevezető és a szöveget kísérő gazdag jegyzetanyag is segít. Enélkül a könyv nélkül be ne merészkedj a Zónába!

    Duplikator_borito_500

     

  • 218 éve született Frankeinstein megalkotója

    Mindenki megtanulta középiskolában, hogy az angol romantika triója Byron, Shelley, Keats. (Ebben a sorrendben). Arról viszont már kevés szó esik az irodalomórákon – és az is általában csak lábjegyzetként -, hogy Percy Bysshe Shelleynek volt egy felesége is, bizonyos Mary Shelley. A horror rajongóinak pedig nem kell bemutatni őt, hiszen az a mű fűződik a nevéhez, amely azóta is meghatározza a műfajt. Természetesen a Frankensteinről beszélünk.

    Mary Shelley 1797 augusztus 30-án született Londonban Mary Wollstonecraft Godwin néven. Anyja az ismert feminista írónő Mary Wollstonecraft volt, aki Mary születését követően gyermekágyi lázban halt meg. Apja, William Godwin szintén ismert író, filozófus és újságíró volt.

    Mary nem járt iskolába, írni és olvasni a házvezetőnőtől tanult meg, tudását pedig apja hatalmasnak mondható könyvtárából szerezte. Házuk ugyanakkor tudósok, művészek, ismert szabadgondolkodók törzshelye volt, így gyakran végighallgatta azok beszélgetéseit, vitáit. Tizenegy éves korában megírta első rövidebb művét, a Mounseer Nongtongpaw-ot, melyet apja kiadója publikált is.

    Az apja házában ismerkedett meg a már említett Percy Bysshe Shelleyvel is, aki – annak ellenére, hogy nős volt – beleszeretett Marybe. A pár ezután Franciaországba szökött, majd kicsivel később Svájcba utaztak, hogy ott Byron kisegítse őket anyagi gondjaikból. Mary Shelley 1818-ban a Byron házában töltött idő alatt írta meg Frankenstein című művét, amellyel mind szépirodalmilag, mind a horror műfajában maradandót alkotott.

    A művet korábban a Galaktika kiadója is megjelentette. Jelenleg boltunkban Mary Shelleytől Az utolsó ember című könyv rendelhető meg.

  • 45 éves lett Ann Aguirre

    Mielőtt író lett volna volt bohóc, mentett meg kóbor macskákat, szinkronszínészkedett, de hivatalnokként is dolgozott. Ez a sokoldalú író nem más, mint Ann Aguirre, aki ma ünnepli 45. születésnapját. Itthon a Razorland trilógia kapcsán ismerhetjük őt.

    Ann Aguirre sokszínűsége nem csak magánéletében, hanem munkásságában is megmutatkozik. Maga az írónő elutasítja azt, ha a világot egyoldalúan mutatják be. Szerinte egy írónak arra kell törekednie, hogy minél jobban megmutassa azt a sokszínűségét, ami körül vesz minket, így lehet csak reális képet adni az olvasónak. Mindezt természetesen megfelelő utánjárással lehet csak elérni: kutatni, belefolyni abba a közegbe, amelyről írni fogsz és kérdéseket feltenni nekik. Tudja, a megfelelő kutatómunka után is érhetik kritikák az általa felvázolt világ kapcsán, de legalább megpróbálkozott a lehetetlennel: a világot a maga sokszínűségében megmutatni.

    annanguire

    Habár csak 2008 óta publikál (ekkor jelent meg első regénye, a Grimspace), rengeteg műfajban írt már, ami szintén bizonyítja Aguirre sokoldalúságát. Foglalkozik a sci-fi romantikus alfajával, ahogy azt a hatkötetes Sirantha Jax sorozat (kép a cikk elején látható róla) is mutatja. A történet középpontjában egy Jax nevű lány áll, aki olyan ritka képesség birtokában van (képes hajók közt átugrani), amiért többen is a saját oldalukon akarják tudni őt. Aguirre könyvei közt találunk még urban fantasyket is, mint a Corine Solomon sorozatot. A regények Corine-ról szólnak, aki képes megmondani egy tárgy múltját és jövőjét egyetlen érintés által.

    Ekét műfaj mellett az írónő több története sorolható a paranormális romantikába (pl. The Skin sorozat, 2B trilógia stb.) vagy az apokaliptikus romantikába is (pl. Dead Queen sorozat, Dark Age Dawning), de igazi tehetsége a fiataloknak szóló disztópiás írásaiban bontakozik ki. Egyik legjobban értékelt műve az itthon is megjelent Razorland trilógia. Aguirre egy olyan világba hívja olvasóját, ahol az emberiség maradéka a második világégést követően a föld alá kényszerül a Korcsoknak nevezett zombiszerű szörnyek elől. A közösséget a vadászok védelmezik, akik biztosítják az élelmet és a menedéket a lakosság számára, azaz az életben maradást. Ezt a feladatot akarja a történet főhőse, Pikk is betölteni. A Publish Weekly szerint a Razorland egy jól megírt, de mégis vad írás, az Éhezők viadala rajongóinak különösen ajánlott. 2012-ben az első rész, a Menedék RITA – díjat is kapott ifjúsági romantika kategóriában.

    Aguirre nem állt meg az első nagyobb siker után. 2015-ben várható legújabb regénye, ami a The Queen of Bright and Shinny Things. Írói élete mellett pedig sokat ingázik volt otthona, az USA és az új, Mexikó között, miközben újabb élmények érik és inspirálják.

  • Kapható a szeptemberi Galaktika

    Az interneten már megvásárolható, az újságosoknál pedig szeptember 1-től lehet keresni a Galaktika 306-os számát.

    A szeptemberi magazint Eddy C. Bertin a Cthulhu-mítoszhoz tartozó történetének első része nyitja, melyben a főszereplő titokzatos szövegek alapján kutat egy romtemplom után. Roman Kulikov a Stalker-témához nyúl: hogyan tudja valaki mégis legyőzni az Irányítót annak ellenére, hogy totális manipuláció alatt áll. Alastair Reynolds novellája bonyolult társasjáték: van benne merénylet, gyilkosság, nyomozás, büntetés; mindez egy galaktikus nagyhatalom központjában. Sue Burke egy különös erdő bemutatásával bizonyítja be, hogy a legfurább ismeretlen lényektől sem kell félnünk. Kij Johnson „Az ezer mérföldet gyalogló macska” kalandjait folytatja két epizóddal. Terry Pratchett „Könyörtelen színház”-ában egy halott köré épül a cselekmény; a nyomozás során még a Halált is kihallgatják. A havi retro Jack Finney „Eltűnt személyek” című novelláját eleveníti fel.

    Galaktika_306_borito

    A magyar szerzők közül Sas István a valóság, a teremtés virtuális voltát állítja, Kleinheincz Csilla írásában pedig egy MI végzi feladatát magányosan egy bolygó jégpáncélja alatt, valamire várva.

    A magazin szakértője, dr. Almár Iván csillagász a Plútóval kapcsolatos legfrissebb megfigyelésekről számol be. A képregény Stanisław Lem elbeszélése nyomán Cs. Horváth Tibor és Zórád Ernő alkotása. A szférák zenéje az űrkorszak szimfóniáinak rejtelmeibe ad bepillantást. A Kapcsolatfelvétel a 28. Szefantor tábor érdekességeiről számol be. A filmrovat a Wayward Pines sorozat ijesztő, meghökkentő, irracionális motívumait mutatja be.

    A tudományos főanyag az űrruha mint egyszemélyes űrhajó működését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a csomagtartó-széfről, high-tech vécéülőkéről, illat-ébresztésről, a DNS-ről mint adathordozóról, valamint a Taipai 101 ingájáról.

    Az XL-kiadás – amelyre továbbra is előfizetőként lehet szert tenni – kísérletképpen ezúttal egy monumentálisabb regény, Jack Williamson A fekete napjának első részét tartalmazza – befejezés a következő hónapban!

  • Star Trek Renegades – Online elérhető a pilot epizód

    Ahogy azt már korábban is megírtuk, egy, a rajongók által támogatott, új Star Trek online tévésorozat fog indulni, mely a már jól ismert és szeretett univerzumban játszódik. A pénzgyűjtés sikeresen lezajlott, és jelentem, túl vannak a pilot epizód forgatásán, amelyet most végre online is elérhetővé tettek. Kérdés, hogy vajon a CBS ráharap-e majd…

    A történet szerint egy látszólag megállíthatatlan, új ellenség veszélyezteti a Föld létét, és ez arra készteti Pavel Chekov admirálist (Walter Koenig), hogy akár a Csillagflotta szabályzatával is szembe menve, de felvegye az harcot és megküzdjön a halálos új ellenséggel.

    Amikor egyik bolygó tűnik el a másik után, és a Csillagflotta még mindig cselekvésképtelen, Chekov Tuvok parancsnokhoz (Tim Russ), a Csillagflotta titkos műveleti részlegének, a 31-es szekciónak vezetőjéhez fordul segítségét. Együtt összeállítanak egy ütős, elit-osztagot, mely tolvajokból, számkivetettekből és bűnözőkből tevődik össze, vezetőjük pedig nem más, mint a rettenthetetlen Lexxa Singh kapitány (Adrienne Wilkinson).

    A renegátok küldetése rém egyszerű: legyőzni az ellenség armadáját, és meghiúsítani a vezérük, Borrada (Bruce Young) tervét, aki a Föld megsemmisítését tűzte ki célul. Túlerőben vannak és sokkal, de sokkal jobban el vannak látva fegyverekkel, mint a szedett-vedett legénység, így egy adrenalin-pumpáló versenyfutás indul idővel és térrel, hogy hőseink teljesíthessék a feladatukat. Ám hamar rá kell döbbenniük, hogy az ellenfeleik miatt kellene a legkevésbé aggódniuk: az igazi veszedelem éppen hogy belülről, a soraikban leselkedik rájuk…

    Star_Trek_Renegades3

    A főbb szerepekben: Walter Koenig, Adrienne Wilkinson, Sean Young, Manu Intiraymi, Gary Graham, Robert Picardo, Corin Nemec, Bruce Young, Tim Russ, Chasty Ballesteros, Edward Furlong, Courtney Peldon, Larissa Gomes, Richard Herd, Herbert Jefferson Jr., valamint Crystal Conway.

    Bósa Diána

    Kapcsolódó linkek
    Honlap
    Facebook oldal
    YouTube csatorna
    IMDb adatlap
    Kickstarter kampány

  • Megjött A marsi hivatalos előzetese

    Augusztus 19-én a 20th Century Fox közzétette a weben Ridley Scott A marsi című filmjének trailerét. Az Andy Weir nagy sikerű regényéből készült, és többek között Budapesten forgatott film magyarul Mentőexpedíció néven fut majd a mozikban október 1-től.

    Míg a Gravitáció arról szólt, hogy Sandra Bullock egyedül maradt a puszta űrben a Föld közelében, A marsi egy fokkal továbbgondolja a problémát: Matt Damon ottragad a Marson.  Az életfeltételek csak rövid időre adottak, míg a következő expedíció csak 4 év múlva érkezik a vörös bolygóra, és a legközelebbi segítség 225 millió kilométerre van. Hogyan lehet ezt túlélni?

    Weir könyve az utóbbi évek egyik nagy sci-fi szenzációja volt. Ráadásul a film első teasere is olyan jó fogadtatásra talált, hogy a stúdió szokatlan módon november végéről október elejére hozta előre a premiert.

  • 95 éves lenne Ray Bradbury

    ,,Az űrkutatás szabadságot és békét hozhat. Ahogy annak idején átjöttünk az Újvilágba, és Európa minden problémáját magunk mögött hagytuk. … Amikor majd továbbmegyünk a Marsra, itt hagyunk minden földi gyűlölködést. Új esélyt kapunk a békére, a haladásra, a képzeleterőnk kipróbálására.”

    Idén augusztus 22-én lenne 95 éves az amerikai science-fiction szerző, Ray Bradbury (1920–2012), kinek olyan remekműveket köszönhetünk, mint a Fahrenheit 451, A tetovált ember vagy épp a Marsbéli krónikák. Világéletében elutasította, hogy a sci-fi szerző címkét aggassák rá, mindezt azzal magyarázva, hogy munkája pusztán a fantasztikumon és az irreálison alapszik, nem pedig a valóságon.

    Ray Douglas Bradbury 1920. augusztus 22-én született az illinois-i Waukegan-ban Leonard Spaulding Bradbury és Ester Moberg, egy svéd emigráns legidősebb gyermekeként. Idillikus gyerekkort köszönhetett a szülővárosának, mely később nem egyszer fel-felbukkan több önéletrajzi ihletésű regényében és novellájában. Gyermekként nagy rajongója volt a bűvészeknek és szinte falta a fantasy- és kalandregényeket, különösen L. Frank Baum, Jules Verne és Edgar Rice Burroughs munkáit.

    Úgy 12-13 éves korában döntötte el, hogy író lesz. Később erről úgy nyilatkozott, hogy abban a reményben hozta meg ezt a döntést, hogy a történetein keresztül teszi hallhatatlanná hőseit és talán saját magát.

    1934-ben a Bradbury család Los Angeles-be költözött. Tinédzserként Bradbury részt vett az iskolai színjátszó-körben és alkalmanként összebarátkozott hollywood-i hírességekkel. Íróként az első hivatalos, fizetett munkája a George Burns-féle Burns & Allen Show-ban volt, melyhez egy viccet kellet írnia. Azonban 1938-ban, az érettségi megszerzését követően nehéz idők következtek:

    ,,Engem a könyvtárak neveltek, s tanítottak. Hiszek bennük, mert a legtöbb diáknak nincs pénze továbbtanulni. Éppen a nagy gazdasági válság idején érettségiztem, és semmi pénzünk nem volt. Nem tudtam főiskolára menni, így tíz éven keresztül, heti három alkalommal mentem könyvtárba.”

    [the_ad_placement id=”kezi”]

    Míg a művein dolgozott, valahogy el kellett tartania magát, ezért újságot árult. Első novelláját 1938-ban publikálta egy rajongói magazinban. A következő évben pedig útjára indította saját újságját, a Futuria Fantasia-t, ami négy kiadást is megért. Szinte minden számot egymaga írt; rengeteg álnevet használt, hogy titokban tarthassa a tényt: az újság pusztán egy egyszemélyes show:

    ,,Még mindig évekre voltam attól, hogy megírjam az első igazán jó novellámat, de láttam előre a jövőmet. Tudtam, merre akarok tartani; hogy merre visz majd az utam.”

    Bradbury-nek 1941 novemberében végre sikerült eladnia az első novelláját, a Pendulum-ot, épp egy hónappal azelőtt, hogy az USA belépett a második világháborúba. Azonban a szemproblémái miatt végül nem sorozták be, így – irodalmi sikerének köszönhetően – 1943 elejére főállású író lett. Első novelláskötete, a Dark Carnival 1947-ben látott napvilágot.

    Még ugyanebben az évben feleségül vette Marguerite „Maggie” McClure-t. A nő ekkortájt eladóként dolgozott egy könyvesboltban; Bradbury is ekkor találkozott vele. Házasságuk első napjaiban McClure volt a családfenntartó: ugyanis bármennyit is írt Bradbury, az az első időben semmit sem hozott a konyhára. A párnak négy lánya született: Susan (1949), Ramona (1951), Bettina (1955) és Alexandra (1958).

    Bradbury 1950-ben publikálta első jelentősebb művét, a Marsbéli krónikákat, amely részletesen taglalta a vörös planétára érkező emberi gyarmatosítók és az ott talált őslakos marsiak között zajló konfliktust. Míg sokan sci-finek tartották, Bradbury kijelentette:

    ,,Én nem írok science-fictiont. Az a valóság ábrázolása, míg a fantasy a valótlané, az irreálisé. Tehát a regény nem sci-fi, hanem fantasy. Elvégre ez nem történhet meg, nemde?”

    1952-től televíziós és képregény adaptációk egész sora készült Bradbury novelláiból, ezáltal egyre szélesebb körben téve így ismertté őt.

    ,,Tudja-e, hogy a könyveknek olyan a szaguk, akár a szerecsendiónak, nagy valamiféle külhoni fűszernek? Gyerekkoromban nagyon szerettem ezeket a szagokat. Istenem, milyen gyönyörű könyveink voltak, egészen addig, amíg hagytuk, hogy elvigyék valamennyit!” (Fahrenheit 451)

    Bradbury legismertebb műve, a Fahrenheit 451 1953-ban jelent meg, amely egy egyfajta disztópikus tanulmány volt a jövő amerikai társadalmáról. A mű a mccarthyizmus korában született és egy pillanat alatt klasszikus lett belőle, mivel olyan témákat taglalt, mint a kritikus gondolkodás és szemlélet törvényenkívülivé helyezése, vagy mint a túlzott hasonulás, megfelelőség a környezethez. 2007-ben, Bradbury vitatta, hogy a cenzúra volt a fő témája. Szerinte a könyv inkább arról hivatott szólni, hogy a tévé mennyire eltérítette az emberek érdeklődését az olvasástól:

    „A televízió megadja Napóleon legfontosabb dátumait, de arról semmi sem mondd, hogy vajon ki is volt ő.”

    [the_ad_placement id=”kezi”]

    A tévé iránti nyilvánvaló undora ellenére Bradbury teljes mellszélességgel támogatta műveinek a filmadaptációját. Számos forgatókönyvet és feldolgozást írt, beleértve a 1956-os Moby Dick-et is. 1986-ban elkészítette saját HBO sorozatát, amely lehetővé tette számára, hogy saját novelláit adaptálhassa. A sorozat egészen 1992-ig futott.

    A híresen termékeny Bradbury egész életében több órán át írt minden nap. Több, mint harminc könyvet publikált, nem beszélve a közel 600 novelláról, rengeteg versről, esszéről, forgatókönyvről, vagy épp színdarabról.

    Bár számos kitüntetést és díjat elnyert, számára a legkedvesebb mégis az volt, mikor a 1964-es Világkiállításon lévő Egyesült Államok pavilonjánál az „ötletelő tanácsadónak” nevezték ki.

    ,,El tudják képzelni, milyen izgatott voltam?” – mondta később az őt ért megtiszteltetésről. – ,,Mert életeket változtatok meg, és ez nagy dolog. Ha képes vagy építeni egy remek múzeumot, ha tudsz készíteni egy jó filmet, […] akkor meg tudod változtatni a jövőt. Tudsz hatni az emberekre, így amikor reggel felkelnek, és azt mondják: ’Hé, ma tényleg érdemes lesz munkába menni!’ Ez az én hivatásom, és ez lenne a dolga minden valamire való sci-fi írónak is. Reményt adni. Megnevezni a problémát, aztán megoldást kínálni rá. És én ezt teszem, mindig.”

    Bradbury még a 80-as éveiben is fáradhatatlanul dolgozott. Bár egészsége ekkora már megrendült, és egy stroke miatt kerekes székbe kényszerült, minden nap három órán keresztül diktált valamelyik lányának, aki aztán legépelte a szavait. Bár egyre kevesebbet utazott, vagy vállalt szereplést nyilvános rendezvényeken, szerencsére elég sok interjút adott, valamint segített adományokat gyűjteni a helyi könyvtár javára.

    Utolsó éveiben érezte teljesnek az életművét; hogy sikerült mindazt elérnie, amit gyermekkorában megálmodott: hősei és most már ő maga is immáron örökké élnek a művein keresztül:

    ,,Nincs szükségem igazolásra. Nem akarok figyelmet. Sosem kérdezem, vagy akár kérem ki más véleményét. Mert mindez egyáltalán nem számít.”

    Műveit szépirodalmi alkotásnak tekintik és bekerültek egyetemi tananyagok közé is.

    Ray Bradbury 2012. június 5-én, 91 éves korában hunyt el. Kiadójának szóvivője úgy nyilatkozott: „békésen halt meg, hosszas betegeskedés után.”. Sírkövére a nevén, születési és halálozási dátumán kívül a következő mondat került: „a Fahrenheit 451 szerzője.

    A Metropolis Könyvek sorozatban az Árnyak és Rémek – Ray Bradbury emlékére című kötettel emlékeztünk meg az íróról, amelyben számos szerzőtársa tisztelgett Bradbury előtt, Neil Gaimantól kezdve Harlan Ellisonig.

    Bósa Diána

  • Rajtol a Walking Dead előzménysorozata

    Augusztus 24-én startol az egyik legjobban várt új sorozat, a Fear the Walking Dead. Nagy sikerrel számolnak a készítők, ami érthető is: már a széria hivatalos előzetesére is rengetegen voltak kíváncsiak. A Fear the Walking Dead természetesen a népszerű Walking Dead spin-off sorozata lesz, és azt mutatja majd meg, hogy miként esett szét az egész emberi civilizáció.

    A történet tehát időben az eredeti széria előtt játszódik, egész pontosan a zombiapokalipszis kirobbanásának előestéjén kezdődik. A sztori ezúttal egy olyan családra összpontosít majd, amelynek tagjai a veszélyt felismerve próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez. Az történik ugyanis, hogy egy rejtélyes járvány üti fel a fejét, melyet kezdetben csak egy súlyos influenzának gondolnak. De persze tévednek és a dolgok kezdenek rosszra fordulni…

    A főbb szerepekben Cliff Curtis és Kim Dickens látható. Előbbit a Die Hard 4.0-ból, vagy a Napfényből ismerheti a hazai közönség, míg Dickens-szel eddig inkább csak sorozatokban, mint például a Változó időkben és a Lostban lehetett találkozni, de azért feltűnt nagyjátékfilmekben, így a Holtodiglanban is.

    A Walking Dead egyébként lassan a 6. évadát kezdi, népszerűségét pedig jól mutatja, hogy az 5. évad záró epizódra csak az Egyesült Államokban 16 millióan voltak kíváncsiak.

  • 20 km magas, felfújható űrlift

    Egy kanadai vállalat szabadalmaztatott egy 20 kilométer magas tornyot, amelyről űrhajók indulhatnának Föld körüli pályára.

    Az űrliftek ötlete nem új: sci-fi szerzők már többször megírták, mérnökök pedig régóta tervezik az eszközt, amellyel elég magasra lehetne liftezni ahhoz, hogy a legfelső szintről űrhajóba lehessen szállni. Úgy néz ki, most egy lépéssel közelebb kerültünk hozzá, hogy mindez valóra váljon.

    A Thoth Technology Inc. szerint az általuk megálmodott lift használata 30%-kal kevesebbe kerülne, mint egy hagyományos rakéta által elégetett üzemanyag értéke. Ráadásul a torony újrahasznosítható, ami még tovább csökkenti a kilövési költségeket. A torony tetején elhelyezkedő kifutópályán az űrsiklók repülőgép módjára tudnának felszállni és akár tankolási célból landolni. Arról nem is beszélve, hogy ezáltal az űrrepülés tényleg olyan lesz, mint turistaként utazni egy kereskedelmi repülőjáraton.

  • Hyperion, Örök háború: SF klasszikusok filmen

    Az utóbbi időben egyre több sci-fi könyv mozis vagy tévés adaptációját jelentik be, A gyermekkor végétől kezdve A marsin át a Szép új világig, és úgy tűnik, a feldolgozási kedv nem csökken. A Kirkus Reviews összegyűjtötte a legújabb terveket.

    Hyperion

    Végre valaki hozzá mer nyúlni Dan Simmons Hugo-díj nyertes, zseniális eposzához. A színész és producer Bradley Cooper (Amerikai mesterlövész) vállalta magára feladatot, összefogva többek között az Oscar-díjas Graham King producerrel (Az Argo-akció, Z világháború) és Itamar Moses-szel, aki a Gengszterkorzó egyik forgatókönyvírója. A folytatásokat is megért könyvből néhány részes minisorozat készül a Syfy csatorna számára.

    A történet szerint a 29. században az emberiség uralma galaxisokra terjed ki, polgárai gyarmatbolygók százait népesítik be. A Hegemóniát azonban külső és belső veszélyek is fenyegetik: küszöbön áll a háború a barbár Számkivetettekkel, miközben az emberi civilizáció életét segítő, kiismerhetetlen MI-k rejtélyes terveket kovácsolnak. A pattanásig feszült helyzetben hét zarándok indul útnak egy peremvidéki bolygó, a Hyperion felé. Úticéljuk a téridő törvényeinek fittyet hányó, legendás Időkripták, és a félistenként tisztelt, rettegett gyilkológép, a Shrike.

    A Hold börtönében

    Szintén Hugo-díjat nyert Robert A. Heinlein a Hold függetlenségi harcáról szóló regénye, melynek eredeti címe The Moon is a Harsh Mistress. A könyvet az X-Men filmekről ismert Bryan Singer rendezi a Twentieth Century Fox stúdiónak Uprising (Felkelés) címmel.

    A XXI. század második felére az egész Hold iparosodott. Bányák és gyárak mindenütt, ám a megtermelt javak nem a telepeseket gazdagítják, minden a Földet illeti meg – a Hold ugyanis gigantikus büntetőtelepként üzemel. Tökéletes börtön, hiszen aki néhány évet eltölt itt, a csekély gravitációhoz való alkalmazkodásnak köszönhetően már nem térhet vissza az anyabolygóra. Persze csak idő kérdése, hogy az egyre fokozódó feszültség mikor vezet lázadáshoz.

    Örök háború

    Joe Haldeman klasszikus katonai sci-fije a Hugo-díjon felül a Nebulát is elnyerte. A könyv adaptációjának jogait a Warner Bros. orozta el a Sony elől. A hírek szerint a főszerepben Channing Tatumot (Jupiter felemelkedése) láthatjuk majd.

    A háborút a csillagközi űrben vívja az emberiség egy kiismerhetetlen és legyőzhetetlen ellenséggel szemben, s már az is valóságos tortúra, amíg valaki eljut a csataterekig. Ha pedig dacolva önnön esélytelenségével sikerül életben maradnia, minden megpróbáltatások legkegyetlenebbike vár rá: beilleszkedni egy olyan otthoni létezésbe, mely idegenebb a legtávolabbi bolygók világánál is.

    Legenda vagyok

    Richard Matheson 1954-es regényéből már többször is készült film. Először 1964-ben, Vincent Price főszereplésével, The Last Man on Earth címmel. Tíz évvel később debütált a The Omega Man Charlton Hestonnal, végül pedig 2007-ben Will Smith maradt egyedül a zombikkal a Földön. A hírek szerint ezúttal eltérés lesz a forgatókönyvben és az alkotók olyan rebootot terveznek, amire akár folytatásokat lehet építeni.

    A Földön pusztító járvány sodort végig, amely vérszomjas zombivá változtatta az emberiséget. Robert Neville azonban immunis a vírusra. Mára ő New York utolsó lakója, s talán az egész világon nincs már rajta kívül ember. A mutánsok figyelik minden mozdulatát, és vadásznak rá. Neville menekülés közben saját vérének felhasználásával próbálja előállítani a járvány ellenszerét. Sikerén az emberiség jövője múlik.

    Életerő

    Colin Wilson The Space Vampires (Űrvámpírok) című regénye 1976-ban jelent meg, és 1985-ben Lifeforce (Életerő) címmel forgatott belőle filmet Tobe Hooper (Poltergeist), többek között Patrick Stewart főszereplésével. A Valhalla Páholy 1994-ben adta ki a könyvet, szintén Életerő néven. A történetből ezúttal a Chiller Network készít tévéfilmet, ami még az idén bemutatásra kerül.

    A Kisbolygók zónájában kutató űrhajós különös, idegen járművet fedez fel, melynek fedélzetén néhány embernek látszó lény mélyfagyasztott testére lelnek. A kutatóhajó legénysége hazasiet a világraszóló lelettel – s ez csak az első hiba a sorban…