Címke: zombi

Befellegzett a The Walking Deadnek?

A The Walking Dead érdekes eset, hiszen az AMC zombis sorozata már 2010 óta lépked a totális apokalipszis útjain és az évadok során voltak olyan pontok, amikor az egyik legjobb drámának lehetett nevezni a produkciót. Emlékezzünk csak vissza Carol esetére a gyerekekkel, vagy Rick nejének brutális halálára, de még a 7. etapnak is megvoltak a maga fénypontjai, például amikor Negan két fontos szereplő fejét is baseball-ütővel csapkodta szét. Megdöbbentő volt látni, ahogy Rick próbálta összeszedni magát az eset után és visszanyerni falkavezér stílusát. Az előző szezon végén beharangozták, hogy a 8. évadban brutális csatározások lesznek, de az első rész alapján nagyobb volt a füst, mint a láng.

A sorozat készítőinek látványosan nem mennek az akciójelenetek, hiszen a The Walking Dead mindig is lélektani dráma volt, sose a robbantásokon és a lövöldözésen volt a hangsúly. Ehelyett inkább a fejekben lévő összevisszaság vitte a prímet és helyenként elgondolkoztató is volt nézni, ahogy ember embernek lett farkasa, egy élőhalottak által uralt világban. Az évadnyitóban is elég béna lett az, amit olyan sokáig felvezettek, epikusabb összecsapásra lehetett számítani a Megmentők és Rickék között. Az egésznek az lett a vége, hogy a lázadók kiálltak a Negan által birtokolt épület elé, rá is sikerült lőniük, meg odacsalogattak egy hatalmas zombicsordát. Sikerült a cél? Nem. Negan életben maradt, a több száz kilőtt golyó közül egyik se találta el.

Ez hiba. A The Walking Dead készítői képernyőre vittek egy iszonyú erős főgonoszt, aki a teljes 7. évadban lopta a show-t. Egyszerűen jó volt látni, ahogy Jeffrey Dean Morgan hadonászott Lucille-lel és mindenkinek odaszólt. Manapság kevés vagány karaktert látni a tévében, így felüdülés, amikor néha egy-egy ilyen tapló figura is szóhoz jut. Negan azonban mintha elvégezte volna, amit kellett neki, megmutatta, hogy még Ricket is meg lehet törni, és ez az új rész lett volna a tökéletes alkalom, hogy brutális módon kiírják a The Walking Deadből a férfit. Az írók azonban valamiért nem merték ezt meglépni, talán mert túlságosan támaszkodnak a képregényekre, vagy mert nagy meló újabb és újabb főgonoszokat bevezetni a történetbe.

Már a Fear The Walking Deaden, az AMC másik zombisorozatán is érezni lehet helyenként, hogy az anyasorozatot másolják, csak gyengébben, ennek pedig az lehet a vége, hogy a franchise csúnyán összeomlik. Affelé tartunk egyébként, hiszen a The Walking Dead friss epizódjának nézettsége nem lett túl jó, ráadásul torrenten is visszaestek a letöltési számok. Aki tősgyökeres rajongónak véli magát, annak ettől függetlenül tetszeni fog a folytatás, már csak azért is, mert jól esik még mindig nézni ezeket a karaktereket. Ahogy minden olyan sorozatnál, ami majd 10 évig fut, a nézők elkezdenek kötődni a szereplőkhöz és izgulni értük, így ez a The Walking Dead esetében is igaz lehet.

A sorozatnak megvannak a hibái, ennek ellenére még mindig abszolút nézhető kategória. Ez pedig az országos tévécsatornák hibája, ahol olyan képregényfeldolgozások maradhatnak életben sok-sok évig, mint az Arrow, a Gotham és a többi. Érdekes kérdés lehet, hogy vajon az országos drámák silánysága hatással van-e a kábelesekre, annyi azonban biztos, hogy a közönség sokkal könnyebben elfogadja a gyengébb tartalmat, ha épp az ömlik felé a képernyő irányából.

Muszáj megemlíteni, hogy az új részben még a flashforwardot se indokolja semmi – a nosztalgián kívül -, ugyanis nem sok mindent tudunk meg arról, hogy mégis miért kellett belengetni öreg Ricket az „idősek otthonában”. Voltak olyan sorozatok, mint mondjuk a Lost, amelyek jól ki tudták használni az időugrás adta lehetőségeket. A The Walking Dead nem tartozik ezek közé.

Az biztos, hogy amennyiben a The Walking Dead nem embereli meg magát, akkor el fog tőle pártolni a közönség. Ott az HBO, ahol olyan drámák futnak, mint a Westworld, a Trónok harca, vagy a Netflix, mely folyamatosan kapaszkodik fel erősebbnél-erősebb produkciókkal. Csak reménykedni lehet benne, hogy a Black Mirror is végre mainstreamebb lesz, és a nézők értve kezdik el követni a sorozatokat. Akkor pedig az AMC bajban lesz, mert már a mazochistáknak se lesz igénye a The Walking Deadre. Értékelés: 5/10

Érdekesség egyébként, hogy ez volt a sorozat 100. része, a képsorok pedig rengeteg visszautalást tartalmaztak az első epizódra. Ezek közül az érdekesebbeket alább mutatjuk. Minden páratlan számú kép a pilotból van, a párosak meg értelemszerűen a 8. évad premierjéből.

október 25, 2017
Zseniális poszterek a The Walking Dead 8. évadához

Hétvégén folytatódik a 8. évaddal az egyik legnépszerűbb zombis sorozat, a The Walking Dead, ennek alkalmából pedig érdekes promóciót kapott a széria. Az executive producer, Greg Nicotero megkért két grafikust, hogy válasszák ki azokat a filmes plakátokat, melyek a legnagyobb hatással voltak eddig a mozitörténelmre és készítsék el azok apokaliptikus verzióját. Michael Broom és John Wheaton neki is estek a feladatnak, így áldozatukká vált többek közt a Vissza a jövőbe, az Alien, Indiana Jones, A dolog, a Ragyogás, a Szellemirtók, és további klasszikusok.

A The Walking Dead október 22-én tér vissza az AMC műsorán, addig is érdemes végignézegetni az alábbi, remekül sikerült galériát.

október 20, 2017
Hamarosan érkezik a Walking Dead telefonos játék

Az új játék a Pokémon GO-hoz lesz hasonló abban a tekintetben, hogy a kiterjesztett valóság lesz az alapja.

Előreláthatólag a készülékek kameráját és a GPS-t fogja használni az alkalmazás, és így láthatjuk majd a zombikat amelyek próbálnak az életünkre törni.

Sajnos egyelőre csak találgatni lehet, hogy miképp fogjuk öldösni a zombikat a telefonnal a kezünkben, de annyi biztos, hogy a Pokémon GO-val szemben érdekes lenne, ha érzékelné a telefon a magasság különbségeket is. Egyszóval, amíg mások azt látnák, hogy egy kuka tetején hadonászunk a telefonunkkal, addig mi az életünkért küzdenénk egy zombihorda közepén.

Akárhogy is lesz, lehetetlen előre megjósolni, hogy milyen lesz a játékmenet, mivel még játékmenet videó nem került a kezünkbe, így addig is türelmesen kell várakoznunk.

A The Walking Dead: Our World című játékhoz egyelőre egy bejelentő trailert kaptunk, ez alább megtekinthető.

szeptember 1, 2017
Bejelentette a közelgő bétát a DayZ

A DayZ az internetes zombi túlélőjátékok első képviselője, melynek megjelenése után félévente érkeztek az újabb és újabb túlélőjátékok, például a 7 Days to Die vagy a H1Z1, hiszen minden fejlesztő pénzre akarta váltani a játékosok hirtelen felindult lelkesedését.

Az érdeklődés eredete a zombis témájú játékok felé talán a Walking Dead körüli hype volt, ami futótűzként vitte a játék hírét sorozatnézők és nem sorozatnézők között egyaránt, hogy most mindannyian zombi vadászok vagy banditák lehetünk egy meglehetősen újszerű játékban.

A játék alapja, hogy egy pólóban és egy nadrágban ébredünk valahol egy képzeletbeli orosz helyszínen, Csernóban. Ahogy körbenézünk, a cirill betűs táblák ellenére is olyanok az elhagyatott épületek, mintha kis hazánk Szovjetuniós időszakában épített házak lennének, és azok között lavírozhatunk. Mígnem egyszer csak megjegyzi a számítógépes avatárunk, hogy éhes, tehát haladéktalanul ételt, majd később italt kell szereznünk a környező házakból vagy a játékosoktól.

A legfontosabb létszükségletek beszerzése nagy gondot fog okozni, mivel a legtöbb lakott helyen zombik ólálkodnak, az erdőben pedig farkasok, így az ételnél is fontosabb, hogy felfegyverkezzünk. A fegyvereket, jellegzetesen nem a számítógép által generált ellenségeken, a zombikon fogjuk használni, mert egy nagyobb szörnyeteg is járkál a világban, ami nem más, mint az ember.

A játék tele van vérszomjas felhasználókkal, akik, amint meglátnak a képernyőjükön, szó nélkül lepuffantanak. De még csak az a leghumánusabb, ha lelőnek, mivel előfordul, hogy addig kínozzák az embert, amíg ki nem vérzik, vagy velem például az is előfordult, hogy a saját öngyilkosságomba hajszoltak. Streamek, twitchek és Youtube videók ezreit teremtette a játék, amiken szemügyre lehet venni, hogy milyen agyafúrt módon képesek az emberek kitolni egymással.

A program egy friss és kiaknázatlan piacra érkezett, így több millió dollár hasznot generált ez a félkész játék, részben azért, mert ez volt az első híres „korai hozzáférésű” játék, ami kikerült Steamre, részben pedig, mert a twitcherek és a youtuberek óriási kampányt csináltak a játéknak, és ez semmi pénzbe nem került a készítőknek. Sajnos manapság a játékot streamelők már nem örvendhetnek akkora rajongóbázisnak a játék kapcsán, mert ahogy telt az idő, egyre több aggasztó tényező jelent meg a DayZ-vel kapcsolatban.

A DayZ megjelenésekor, még anno 4 éve, 2013-ban egy felettébb hibás játékként került a steames könyvtárunkba, de tekintve hogy a játék még alfa verzióban volt, a játékosok nagy része hajlandó volt szemet hunyni a program hiányosságai felett. Ahogy teltek az évek, egyre több baljós jel utalt arra, hogy a programot soha nem fogják befejezni, de most felröppent a hír, hogy talán van remény, és a következő tavaszi frissítés után végre érkezik a bétateszt.

A túlélő FPS fejlesztése hasonló egy hullámvasút menethez. Amikor megvették a játékosok, felfelé ívelt a játék, és körülbelül havonta érkeztek a frissítések, de ahogy haladt előre a program vagonja, leginkább lefelé vezetett a vasúti pálya, és manapság már hurrogtak a veterán játékosok, hogy itt az idő, földbe fogunk csapódni, és mindenkit cserben fog hagyni a zombis játék. A horizonton az ígérgetett béta, de hogy mikor fog megjelenni, az még nem tisztázott, de ki lehet spekulálni, ha megnézzük a fejlesztői naplót.

Jelenleg a játék 8-9 havonta kap frissítéseket, de ez az időszak egyre inkább kitolódik. Na, már ha figyelembe vesszük a pár héten belül érkező patchet, akkor körülbelül 2018 tavaszára tehető a béta tesz. Tehát hiába kongatják a harangokat a fejlesztők, hiszen még mindig, évek múltán is gyerekcipőben jár a projekt. Nem is beszélve arról, hogy az eredeti fejlesztő, Dean Hall, már ott hagyta a játék fejlesztését, látva, hogy az engine, amire a játékot építették, nem állja meg a helyét, és a nyitott világos zombi apokalipszis szimulátor nehézkesen fog megvalósulni a program keretében.

Aki már egy ideje játssza az alfát, tudhatja, hogy a szoftver fejlesztése azt a taktikát alkalmazza, hogy egyet előre lép, kettőt hátra. Ugyanis hogyha alapvető játékmenetbeli problémát akarnak orvosolni, egy másik helyen kezd el hibázni a játék. Példaképpen, egyszer kiküszöbölték azt, hogy az egy méteres zuhanásba belehaljon az ember, de aztán azzal volt probléma, hogy nem regisztrálta néha az esést, ha fekve zuhant a játékos, és így tovább.

Az egyetlen frissítés típus, amit gond nélkül a játékba tudnak tenni, az éppen, hogy nem az alapvető játékelemek, hanem mindig apró bónusz dolgokat tesznek a játékba, amiket senki sem kért. Például: új fegyvereket, amikből már így is milliónyi típusú van, vagy új ruházatokat. Ezek mind csak modellek és textúrák, és semmiféleképpen nem segítik elő a játékmenetbeli hiányokat. Bár az egyik patchben végre valahára kaptak a játékosok autókat, de ezek még mindig nem az igaziak.

A játék laggol, nem is kicsit. Vannak úgynevezett lagg buborékok, amiket akkor tapasztalhat az ember, ha egy másik játékos közelébe ér. A két számítógép elkezd szinkronizálni és ez leviszi 0-ra vagy 1-re az fps-t. Ha éppen tűzpárbajra készülődtetek, akkor fel kell kötni a gatyát, mert az fog nyerni, akinek jobb az internete. A játék nem csak csatlakozási gondokkal, de még optimalizációs problémákkal is küszködik, még így, négy éves fejlesztés után is. Lehet, hogy a legkorszerűbb géped van és ultrán tudod vinni a Star Wars Battlefrontot, itt viszont, ha bemész egy nagyobb városba, kifüstöl a vas egy szó nélkül, tehát ezeket a helyeket minden áron érdemes elkerülni. A játék ennyi idő múltán is szivárogtatja a memóriát, mintha valami durva vírus fogná le a PC-t.

Összességében, a hír, hogy érkezik a béta, igazából nem jelent akkora mérföldkövet ennél a játéknál, mint más, lelkiismeretes fejlesztőknél. A készítők hanyag hozzáállása és a játék szörnyű állapota mind arról tanúskodnak, hogy nincs értelme tovább foglalkozni a szoftverrel. Akármennyire is szeretnénk, ez a játék sosem lesz készen, mindig hibás lesz, mivel már megkapta a pénzünket a fejlesztő. Jó lenne pozitívan csalódni a bétaverzióban, és ha ez megtörténik, én leszek az első, aki lehozza, hogy mennyire nem volt igazam.

május 5, 2017
Az amerikai olvasók előtt is bemutatkoznak a zombi Bosszúállók

A képregényiparban szoktak lenni néha egészen brutális vadhajtások, ott volt például, amikor Deadpool kinyírta a teljes Marvel Univerzumot. Most angolul válik olvashatóvá egy 2015-ös, japán manga, melyben Tony Stark születésnapi buliját élőhalottak támadják meg. Az Avengers: Zombies Assemble főleg azoknak ajánlható, akik mindig is kíváncsiak voltak Thorra élőhalottként, és hasonló durvaságokra. Az, hogy egyáltalán egy isten miképp válhat zombivá, a műben el van magyarázva, így erről nem spoilereznénk, fedezze fel mindenki magának a rejtélyt.

Az eredeti manga hatalmas durranás és siker volt, amikor bemutattuk – árulta el David Gabriel, a Marvel marketingosztályának feje. Nagyon izgalmas egy olyan közönségnek elhozni ezt az új élményt, akik egyébként jó eséllyel nem találkoztak volna a Bosszúállók zombis kalandjával.

Az biztos, hogy ez a képregény érdekesebbnek tűnik még az Ultron koránál is, hiszen itt legalább vélhetően egy igazi kihívással néznek majd szembe a Bosszúállók. Az, hogy egy robot két percig világuralomra tör, nem nevezhető annak. A Zombies Assemble első száma májusban jelenik meg angolul az USA-ban, a Marvel online boltjában Magyarországról is megvásárolható lesz természetesen. Alább mutatunk pár borítót és képet hozzá, a rajzolás alapján ez a mű tényleg a japán mangák rajongóinak ajánlható, de nekik nagyon.

április 17, 2017
The Walking Dead 7. évad: Negan és bandája kegyetlenül ellopta a show-t

A tévétörténelem egyik legbrutálisabb epizódjával nyitott még 2016 őszén a The Walking Dead, melyben a frissen bemutatkozott főgonosz, Negan olyan lelkesen csapta szét két állandó szereplő koponyáját, mintha az MLB igazolt játékosa lenne. Aztán viszont vett egy lejtmenetet a sorozat, hiszen a teljes sokkban a főszereplők nagyon elvesztették a fonalat. Szétszéledtek, több helyszínen, Alexandriában, a Hilltopon és a Kingdomban is láthattuk kedvenceinket, de még a rosszak által vezényelt Sanctuary és egy, a Saviorök által legyőzött női gittegylet is bemutatkozott, a Mad Max kolóniáról nem is beszélve. Az írók nagyon nehéz feladat előtt álltak, normálisan össze kellett volna hozniuk a szálakat, de az évadzáróban mindössze egy gagyi akciójelenetig jutottak el. Semmi tetőpont, nulla katarzis, nem is csoda, hogy a The Walking Dead nézettsége folyamatosan zuhant.

Hogy ennek ellenére mi a vicces? Az, hogy a sorozat erősen nézős maradt. Ugyanis amikor drámát kell írniuk, akkor az megy a készítőknek. A már említett dupla halál mellett jól működött Carol lamentálása, amikor Morgan majdnem megőrült, illetve Rick és Michonne kirándulása is nagyon ott volt a szeren. Ezek a momentumok mindenféleképp üde színfoltot hoztak a sorozatba, ráadásul megkaptuk a The Walking Dead eddigi legjobb szemétládáját, Negant is, akinek a motivációi epizódról epizódra érthetőbbek lettek. Igazi diktátor ő, aki az embereit afféle közös tudat részeiként használja, ennek talán az egyik legjobb példája, amikor a fura frizurás Eugene-t is beépítette a közösségébe. 99 százalékban nem mernek ellene lázadni, ráadásul azokat, akik bűnt követnek el a Sanctuaryben, még durván meg is bünteti. Nem egyszer láthattuk, hogy Jeffrey Dean Morgan karaktere megtorolt egy-két vélt vagy valós hibát, amit az emberei követtek el.

Ráadásul Negan és baseballütője, Lucille igazi popkulturális jelenségek lettek, még a Supernaturalben is hivatkoztak rá, tekintve, hogy J. D. Morgan ott Winchesterék apját játszotta, aki démonvadász volt. Az efféle kikacsintások mindig nagyon poénosak. Mindez azért fontos, mert a The Walking Dead a hanyatló nézettsége ellenére is jelentős tudott maradni a tévés világban. Hiszen ezen a produkción kívül van még a zombis témakörben mondjuk egy Z Nation még, ami elég Zs-kategóriás, illetve a The Walking Dead spinoffja, a Fear The Walking Dead, mely nyáron jön a harmadik évadával.

Ami az akciót illeti, az AMC sorozata sajnos a fináléban beleszaladt abba, hogy az íróknak akciójelenetet kellett megtervezniük. A szituáció elég sakk-matt volt, hiszen Mad Maxék Rick csapata ellen fordultak, így a Neganéken való rajtaütés eléggé besült. Egyedül Sasha öngyilkossága és zombiként való támadása lepett meg mindenkit, de még így is majdnem Carl fejének beverésével végződött a jelenetsor. Aztán jött a felmentősereg, hiszen Alexandria és a Hilltop is megtámadta a Savioröket, de dramaturgiailag abszolút nem működött az egész. A The Walking Dead készítőinek minimum fel kellene venniük néhány olyan embert, aki ért az akciójelenetek megrendezéséhez és megtervezéséhez, mert ez így már nem B-filmes volt, hanem Zs. Így kicsit sikerült tönkretenniük az évadfinálét. Pedig gondoljunk csak vissza egy évvel ezelőttre, amikor Negan először letérdeltette a főszereplőket, akkor mindenki tűkön ülve várta, hogy mi lesz. Ott volt feszültség, cliffhanger, de ez tényleg csak egy óriási kapufa lett, amit a stáb lőtt. Konkrétan fájt nézni.

A sorozatra egyébként jellemző még, hogy ilyenkor, mármint a szezonok végén van még egy nagy halál. Sasha távozása nem sikerült kicsit se drámaira, az Abrahammel való flashbackek inkább zavaróak voltak, mint hasznosak. Ráadásul a karakter már az epizód elején bevette a méregkapszulát, így az sem volt kérdés, hogy meg fog halni. Az írók azonban nagyon eltalálták Eguene átigazolását, aki afféle alvezére lett a Savioröknek. Elkezdte Negan embereit ugráltatni, Rickék előtt is bemutatkozott, mint Negan. Ennél a jelenetnél Rosita arckifejezése különösen vicces volt, azt a szemforgatást rászabták a színésznőre. A The Walking Dead 7. évada elég sok sebből vérzett, ennek ellenére az biztos, hogy a mellékszereplőket sikerült kicsit mélyíteni, ráadásul itt nem az van, mint a Marvelnél mondjuk, ahol minden főellenség nevetséges. Negan és bandája ellopta a show-t, de meg kell még említeni a Kingdom tigrisét is – már amikor a CGI nem lógott ki nagyon -.

A The Walking Dead legnagyobb baja az volt idén, hogy néha már a legendásan erős drámai húzások se működtek annyira, az akciók még ennél is kevésbé, a zombik szinte már körítésként se voltak jelen, szóval lassan eljutunk odáig, hogy a Fear The Walking Dead magasabb minőséget képvisel az anyasorozatnál. Kár, hogy idáig el kellett jutnunk, de remélhetőleg a 8. évadban lesz majd jó sok háború, meg az élőhalottak is visszacsoszognak a képernyőre és akkor lehet, hogy mi is kevesebbet panaszkodunk majd a látottak miatt. Értékelés: 6/10.

április 6, 2017
Végre összeszedte magát a The Walking Dead

A The Walking Deadről mindig azt tartotta a popszakma, hogy igazából a sorozatban az emberi dráma a lényeg. Az, ahogy a túlélőkből egymás farkasai lesznek. A zombik meg csak amolyan díszlet, körítés, nem rajtuk van a hangsúly. És ez igaz is, hiszen az AMC produkciójában senki nem próbálja megoldani az apokalipszist, a szereplők inkább egymással vannak elfoglalva. A The Walking Dead 7. évadának első felében bedurvult Negan, aki szétcsapta Glennt és Abrahamot, utána meg hét részen keresztül kellett nézni Rickék szenvedését. Na, most a félévadpremier kicsit helyre rakta a dolgokat, elindult a szervezkedés, aminek a vége egy durva lázadás lehet. Emellett megkaptuk a sorozat egyik legvagányabb akciójelenetét is, ami után csak nagyokat pislogtunk.

Az epizód elég furán kezdődött, ugyanis a korábban mindenki által gyávának elkönyvelt Gabriel fogta magát és lelépett az őrsége alatt. De ha a jelenetet jobban visszanézzük, akkor észre lehet venni, hogy a pap kocsijában valaki volt, szóval elképzelhető, hogy kényszerítették. Emellett főleg politizálásról és győzködésről szólt az ismét korrektnek nevezhető sztori. Rickék elmentek, hogy lázítsák a Hilltop embereit és az Ezekiel által vezetett Kingdom népét, hogy csatlakozzanak a Negan elleni felkeléshez. Ez felemás sikerrel járt, ráadásul a Saviors elől bujkáló Darylt is jól el kellett rejteni, mert a diktátortársadalom tagjai nagyon siratták Fat Joey-t és az őt meggyilkoló csendes redneck vérére kezdtek el szomjazni.

Ami miatt ez a rész működött, az az volt, hogy Rick végre kissé magához tért, ugyanis a kvázi főszereplőnek tekinthető karakter az elmúlt félévadban csak kereste önmagát. Negan bábja volt, úgy ugrált, ahogy fütyültek neki. Jó volt végre látni, hogy vezérként tudott viselkedni a férfi és a többiek pedig követték ezt az alfa figurát. Mondjuk nem mindig volt indokolt, hogy nyolcasával indultak neki a zombik uralta vidéknek. Benne volt a pakliban, hogy ezt csak azért csinálják a készítők, hogy azon gondolkozzunk, hogy melyik jelenetben fog odaveszni valamelyik mellékszereplő. Egyébként ez az epizód úgy szállította a sorozat egyik eddigi legjobb akciójelenetét, hogy a zombik csak körítésként szolgáltak. A két autó közé kifeszített „zombifűnyíró” úgy kaszálta le az élőhalottakat, hogy öröm volt nézni. Már csak emiatt a momentum miatt érdemes esélyt adni a résznek.

Volt egy-két jól eltalált beszólás is, hiszen Rick leoltotta Darylt, hogyha már beszélni ritkán szokott, akkor legalább nézzen szigorúan Ezekielre, hátha meggyőzi, hogy lázadjon a királysága Negan ellen. Na, meg az is vicces volt, ahogy Rickék megijedtek a CGI-tigristől. Nagyjából a helyükön voltak az építőkockák a The Walking Dead félévadkezdésében, ellenben az írók két karakterrel látványosan nem tudnak mit kezdeni. Az egyikük Carol, a másik meg Morgan. Ez elég szomorú, hiszen mindkettejükben óriási potenciál van. A The Walking Dead egyik legkülönlegesebb része volt az, amikor láttuk, hogy lett békés harcos Morganből, és a karakterek közül Carol járta be az egyik legnagyobb utat, már ami a személyiségét illeti. Ne feledjük, a nő lelőtt egy kisgyereket, elnyomott feleségből manipulatív lázadó lett, aki tud gondoskodni magáról mostanra. Sőt, képes a túlélésre. Ez azért nem semmi.

Annak is csak örülni lehetett, hogy Negan végre nem volt benne egy The Walking Dead epizódban. Na, nem azért, mert idegesítő lenne a főgonosz. Nagyon is szükség van rá. De annyira ellopja a show-t a Saviors vezetője, hogy néha muszáj, hogy a háttérbe rakják és kicsit Rickéket hagyják kibontakozni. Most is olyan szereplőkre volt idő, mint Rosita, aki végre nem az ügyeletes jónő szerepében tetszelgett, hanem megvillantotta bombaszakértői tudását is. Sose baj, ha a karakterek nem maradnak egysíkúak, és ebben egyébként az anyasorozat tanulhatna a Fear The Walking Deadtől, ahol a szereplők sokkal szimpatikusabbra és emberközelibbre vannak megírva.

A The Walking Deadben most közeleg a háború, remélhetőleg lesz jó nagy vérontás meg egy csomó drámázás. A nézők erre buknak, na meg a helyenként feelgood részekre. Az biztos, hogy a félévad premierje végre visszahozta a képernyőkre azt a Ricket, akit megkedveltünk. Remélhetőleg a sorozat is képes lesz a bravúrra és az elpártolt nézők is visszatalálnak a The Walking Deadhez. Drukkolunk.

február 14, 2017
Santa Clarita Diet: Segítség, zombi lett a nejem!

A Netflix egy korántsem hétköznapi szitkomot indított el február elején, ez a Santa Clarita Diet, melyben Drew Barrymore és Timothy Olyphant játsszák a főszerepeket. Egy olyan házaspárként láthatjuk őket, akik gondtalanul élik kis amerikai hétköznapjaikat, egészen addig, amíg a feleség meg nem betegszik. A baj azonban nagyobb, mint gondolnák, ugyanis a nőnek leállnak az életfunkciói és elkezd elég komoly érdeklődést mutatni a nyers hús és az emberhús iránt. A Santa Clarita Diet egy egészen ügyes csavarral nyúl a mára elcsépelt zombitémához, ugyanis humorosan közelíti meg azt. Ettől függetlenül a sorozat csak erős gyomrúaknak ajánlott, ugyanis a nej elég csúnyán felkoncolja az áldozatait. A szereplőgárda egyébként parádés, feltűnik a produkció első évadában például Nathan Fillion, aki csak úgy lubickol ingatlanosként. Mondjuk nem sokáig.

A Santa Clarita Diet tudatosan rájátszik arra, hogy minél komikusabb helyzetbe rakja a főhősöket, akik arra készülnek, hogy embereket tegyenek el láb alól, feltűnés nélkül. Az asszonykának ugyanis ennie kell, másképp nem lehet tudni, hogy átmegy-e egy The Walking Dead-féle járkálóba. Az biztos, hogy Barrymore-nak helyenként így is agresszívan kellett ugrálnia a kamera előtt. Emellett a házaspár két szomszédja rendőr, az egyiküknek van egy nagyon fura fia, aki a zombis család körül ólálkodik folyton és a szintén tini lányuknak próbálja csapni a szelet. Például úgy, hogy elviszi képregényboltba. A Netflix új sorozata afféle szatíra, hiszen a házaspárnak ki kell találnia a kezdetek kezdetén, hogy miképp birkózzanak meg az emberölés problémájával. Az egy dolog, hogy ők csak kajaként tekintenek az áldozatokra, ellenben a kivégzések mindig nagyon véresek, a rendőrszomszéd ösztönösen gyanakszik rájuk, plusz nem is annyira egyszerű elintézni, hogy a meggyilkolt emberke nyom nélkül eltűnjön. Úgy, hogy ne is keresse senki.

Hasonló alapvetéssel egyébként már találkozhattak a nézők, a Dexter című sorozatban, ott azonban a főszereplő közel sem volt ennyire szimpatikus karakter. A Showtime szériája annak ellenére, hogy szintén helyenként undorítóra sikeredett, már a gyilkosságok miatt, mégis inkább unalmas volt. Drew Barrymore emberhúsra éhes háziasszonya minden bohósága ellenére szerethető, de szerencsére messze áll attól a tipikus Szex és New Yorkos karaktertől, akiért a női nézők bolondulnak. A Santa Clarita Diet ugyanis annak ellenére, hogy helyenként tartalmaz romantikus elemeket, mégse egy tipikus női néznivaló. Kivéve, ha az ember nagyon bolondul a nem túl konvencionális zombisorozatokért. Mert akkor a Santa Clarita Dietnek azonnal üljön neki. Mondjuk tény, hogy a képi világ nem annyira egyedi, mint a Hannibalban, de egy vígjátéktól ezt senki nem várja el.

A Netflixnél nagyon tudják, hogy miképp kell az egyszeri nézőt meglepni, hiszen náluk fut a nagyon elborult Black Mirror, az animációs sorozatok új zászlóshajója, a BoJack Horseman, vagy épp a 80-as évek hangulatát felidéző, E.T-re hajazó Stranger Things is. Korábban az HBO-ra lehetett mondani, hogy ott aztán kemény produkciók vannak és a minőség mindig kiegyensúlyozott, de mostanra a Netflix lett az új HBO. Főleg, hogy még a Marvel kissé középszerűnek számító hőseit – már a mozis Avengershez képest – is igazi kőkemény drámai sztorikkal fel tudták futtatni a közönségnek. A Santa Clarita Diet az unalomig ismételt romantikus szitkomok történetét dobja fel egy nem annyira hétköznapi csavarral és ez nagyon jól áll neki. De legalábbis meglepi az embert, amire egyre kevesebb sorozat képes. Főleg nem az amerikai országos csatornákon.

Annak ellenére, hogy a Santa Clarita Diet iszonyú jól sikerült, mégis adni kell neki legalább 2 részt. A pilot ugyanis csak a felvezetést intézi el, itt még annyira nem lehet azonosulni a karakterekkel, a vicceknek és különös szituációknak is idő kell, hogy ebben a produkcióban eljöjjön az idejük. Ha az ember viszont megszokja a sorozat stílusát és humorát, akkor szinte le se lehet tenni. Sok kritikus egyébként pont azért ítélte el a Santa Clarita Dietet, mert túl grafikus lett, rettenetes mennyiségben folyik a vér és szakadnak a végtagok. Erre azonban van megoldás, nem eközben kell a vacsorát elkölteni. Aki meg nem bírja a durvulást, az tényleg nézzen inkább The Big Bang Theoryt.

A Santa Clarita Diet első évadát a Netflix teljes egészében kiadta, mind a 10 részt, ahogy szokták. Egyelőre nem tudni, hogy a furcsa kaliforniai álomnak lesz-e folytatása, de drukkolunk neki, mivel az elrugaszkodott, bátor humorizálásra igenis szükség van. Senki nem kíváncsi egy 15. Jóbarátok feldolgozásra.

február 8, 2017
Kiéhezettek: Egy zombifilm, ami legalább olyan kemény, mint a Walking Dead

Ha zombikról van szó, akkor manapság a legjobb produkciókat a tévében érdemes keresni. Ott van a The Walking Dead és spinoffja, a Fear The Walking Dead, valamint a Z Nation is. Ezek a sorozatok nagyjából lefedik mindenki igényét. Van mindegyikben drámázás, brutalitás, véres harcok és helyenként még a történet is jól meg van írva. De a britek készítettek 2016-ban egy olyan zombifilmet, amely zsebre teszi az előbb említett szériák bármelyikét. Ez a Kiéhezettek, vagy angol címen a The Girl with All the Gifts, mely egyértelműen kijelenthető, hogy legalább az elmúlt 10 év legjobb élőhalottas filmje lett.

A Kiéhezetteket azért is érdemes sorozatokhoz hasonlítani, mert kisebb büdzséből készült, mint egy amerikai széria egyetlen epizódja. Ennek ellenére nem érezni ZS-kategóriának, nagyon is szíven tudja ütni az embert a történet. A sztori szerint Melanie egy különleges intézményben tengeti a hétköznapjait, ahol a gyerekeket lekötve, tolókocsiban tartják és a tanárnőjüknek még az is meg van tiltva, hogy a közelükbe menjen. Mert ha megteszi, akkor a fiatalok rögtön elkezdik csattogtatni az állukat és majd megőrülnek az éhségtől. Ezért vannak a helyszínen az állig felfegyverkezett katonák is. A Kiéhezettek egy olyan posztapokaliptikus világban játszódik, ahol egy gombafertőzés húsevő szörnyeket csinált az emberekből. A csavar pedig ott van, hogy pár gyerek valamiért értelmes maradt, ezért pedig vigyázni kell rájuk, de erősen. Ők a különleges 1 százalék.

A brit zombifilm mindent a feje tetejére állít, hisz az ember titkon is a „rosszakhoz” tartozó Melanie-nak drukkol, hogy élje túl és hendikepje ellenére is felnőhessen. A filmet rettenetesen jó színészgárdával erősítették meg, ott van a jéghideg szívű tudóst játszó Glenn Close, a jószívű tanárnéni szerepében brillírozó Gemma Arterton, és a szigorú katonaemberként feltűnő Paddy Considine, akik mind hozzáteszik a magukét a Kiéhezettekhez. A show-t egyértelműen a 12 éves főszereplő, a Melanie-t alakító Sennia Nanua viszi el, de mindenki kell ahhoz, hogy a Kiéhezettek ennyire működjön.

A történet teljesen jól átadja a világvége-érzést, azt, hogy a legtöbb ember már agyatlanul szaladgál körbe-körbe és prédára vadászva. A Kiéhezettek képileg is rendben van, illetve a csavarok is képesek meglepni az embert. A brutalitás és a dráma pedig rendkívül erősen áthatja a filmet. A karakterekkel könnyű azonosulni, mert mindenkinek megvannak a maga motivációi, így pedig izgulni is lehet a végkimenetelért. A Kiéhezettek egyébként regényadaptáció, a filmet is M. R. Carey írta, ahogy az eredeti művet. Így nem kell aggódniuk még a könyv rajongóinak se, hithű feldolgozással van dolgunk.

Amiben változtat az eddig megszokottakhoz képest a Kiéhezettek, az az, hogy a The Last of Ushoz hasonlóan egy gombafertőzés okozza a világégést. Valamint a World War Z-nek megfelelően a zombik futnak itt is, nem csak cammognak. Ez hihetetlenül nagy veszélyforrás, megnehezíti a túlélést, de ezzel a két ismerős motívummal, a jó karakterekkel és a folyamatos feszültséggel a Kiéhezettek olyat hozott, amit minden zombirajongónak látnia kell. Emellett a The Walking Deadhez hasonlóan megjelenik a testszag elfedésének és a zombik közötti szabad mozgás elérésének is a problémája is. De ezt egész máshogy oldják meg, mint az AMC sorozatában. A The Walking Dead egyébként február 12-én tér vissza a képernyőkre, addig is érdemes adni egy esélyt a Kiéhezetteknek is. Mert a zombikból sose elég.

január 23, 2017
Feltörli a nézőkkel a padlót a The Walking Dead 7. évadpremierje

Ha stílusosak akarunk lenni, azt kell, hogy mondjuk, ütős lett a The Walking Dead legújabb része, melyben Rickékkel és a rajongókkal olyan szinten törölték fel a padlót a készítők, hogy fizikai fájdalmat okozott nézni. Nem azért, mert rossz lett volna, inkább csak brutális és embertelen. Épp olyan, amilyennek a zombiapokalipszisnek lennie kell, ha egyszer kitör. Nincs könyörület és ahogy százszor és még többször hallhattuk, ebben a világban a járkálók mindössze kellékek, az igazi gonoszakat még mindig az élő emberek között kell keresni. A 6. évadban főhőseinkkel kezdett elszaladni a ló, gondolkozás nélkül csaptak le az új gonosz, Negan táboraira, most azonban fordult a kocka és kedvenceink kerültek a baseballütő rossz végére.

A The Walking Deadet sokszor megvádolják azzal, hogy nem mer igazán döbbenetes húzásokkal sokkolni. Ez eddig sem volt igaz, most pedig már pláne nem az. Elég csak például arra gondolni, hogy egy tabudöntögető húzással még a Trónok harcánál is keményebb tudott lenni az AMC sorozata, amikor Carol nemes egyszerűséggel agyonlőtt egy megtébolyult gyereket. És ez köszönőviszonyban sincs durvaságban azzal, hogy Westeros kiskorú uralkodója, Tommen mondjuk kiugrik az ablakon. A zombis produkció bizony köröket ver rá a legtöbb kábeles sorozatra, amikor gyomorforgató elhalálozásokról van szó, a 7 .évad első része ebben különösen kiemelkedő lett. Grafikus volt, folyt a vér mindenfelé, ráadásul pedig igazi pszichológiai horrort kaptunk az arcunkba.

Ugyanis végre kiderült, kit ölt meg Negan. Nagyon vártuk ezt, a készítők viszont elég idegesítően játszottak velünk az első percekben. Mégis kevés olyan ember lehetett a képernyő előtt, aki meg tudta volna tippelni, hogy ki harap csúnyán a fűbe. Rick nagyjából végig a földön csúszott-mászott, sírt és könyörgött. De nem csak őt törték meg az évadpremier eseményei, nagyjából mindenkit. Szinte biztosan kijelenthető, hogy nincs olyan, aki látta az új részt és ne érzett volna együtt a főszereplőkkel. Legyen valaki bármilyen kőszívű, itt azért olyan fordulatot láttunk, amit nem könnyű megemészteni. A forgatókönyvírók ritka könyörtelenségről tettek tanúbizonyságot, talán az elmúlt két évben nem hoztak tető alá ennyire jól megírt epizódot a The Walking Deadből.

A pszichológiai horror a rész végén ért el csúcsához, hiszen ekkor hallhattunk Negantől egy olyan monológot, amelyben kifejtette, hogy kedvenceink nem fogják egy asztalnál ülve ünnepelni a happy endet. Főleg, ha rajta múlik. A The Walking Deadnek kiváló alapanyagot nyújt a sok éve futó képregény, talán emiatt is képes a spinoffja, azaz a Fear The Walking Dead fölé emelkedni, már ha a brutalitást keressük egy történetben. Így a forrást ismerve sokan sejthették, hogy ki fog meghalni, a sorozat ennek ellenére hozzá tudott még tenni egy olyan csavart, amire kevesen számíthattak. Így le a kalappal az írógárda előtt.

A 7. évadpremierben megtörtént az, ami már régen indokolt lett volna, a főszereplők teljesen összeestek. Olyan volt már az évadok során, hogy csávába kerültek, elvesztették a reményt, nehezen látták egy-egy zsákutcából a kiutat. Ehhez hasonló viszont sohasem, azaz hogy fejben ennyire megtörtek volna. Ennek az oka pedig nem más, mint a Jeffrey Dean Morgan által alakított Negan. A karakter egy kvázi magasabb dimenzióban mozgó gonosz lett, aki fel tudta rázni a sztorit, és még a Kormányzónál is sokkal durvább. Sokszor emlegetik, hogy az az igazán izgalmas, ha egy-egy sorozatba antihősöket vezetnek be, ergo olyan figurákat, akik rosszak, de mégis lehet hősként tekinteni rájuk. Na, Negan nem ilyen. Ő a velejéig gonosz, utálható szereplő az AMC szériájában. És esküdni lehetne rá, hogy a The Walking Deadnek épp egy ilyen újításra volt szüksége. Mert a zombiapokalipszisnek nagyon jól áll a keménykedés.

október 24, 2016