Az Amerikában az FX-en debütált Légió első évadát nagyon szerettük, igazi pszichedelikus rémálom volt a produkció. A képregényes feldolgozásokkal általában az szokott lenni a probléma, hogy nagyon ragaszkodnak a forrásukhoz, manapság a maskarás szuperhősök pedig már nem annyira menők a tévében. A Légió viszont az X-Men franchise-tól nagyrészt független tud maradni, önmagában is megállja a helyét és olyan elszállt hangulatot szállít nekünk hétről-hétre, amelyről a Syfy újdonsága, a Happy csak álmodhat.
A produkció erőssége még mindig az, hogy nagyon elborult tud lenni. A történetet lehet sokféleképp értelmezni, ugyanis a főszereplő David, aki képes mások fejébe belemászni, igencsak hektikus életet él. Hol elrabolják, hol a jövőből kap üzenetet, de persze az első 8 epizódban megismert Shadow King is felüti a fejét. Arról ne is beszéljünk már, hogy a Légió egyik védjegye, az elmaradhatatlan táncjelenet is visszatér a folytatásban, ezúttal egy dance off formájában. Elképesztő, ugyanakkor figyelmeztetni kell mindenkit, aki elkezdené fogyasztani a szériát, hogy a Légió nagyon rétegsorozat.
A hosszú játékidő miatt lesznek , akik unják, de aki odafigyel a szériára, az igenis olyan katartikus élményt élhet át, mint a Lost vagy a The Leftovers esetében. Vizuálisan még mindig szemet gyönyörködtető a Légió, és az is jót tesz az összképnek, hogy olyan színészeket válogattak be a főszerepekre, mint Dan Stevens, Aubrey Plaza, vagy éppen Rachel Keller, akire mondhatnánk, hogy tipikus szőke jónő, de neki is ott van a személyiségében valami, amit a legtöbben a furcsa kifejezéssel írnának körül. David szívszerelme, Sydney ugyanis tipikusan az a karakter, akiről nem lehet egyértelműen megmondani, hogy létezik-e, vagy csak a a főszereplő képzeletében létezik.
Aubrey Plaza a tökéletes gonosz, a Marvel példát vehetne a Légióról, a színésznő ugyanis nagyjából erre a szerepre termett. Az FX szériája egyébként csupán annyiban kapcsolódik az X-Menhez, hogy néha emlegetik David apját, aki egy bizonyos Professor X a képregények szerint, illetve néhányszor elhangzik a mutáns kifejezés is. A Légió nagy erőssége, hogy nem görcsös, inkább művészi, így képes elszakadni azoktól, a Hősökben már megismert motívumoktól, amelyek olyan fájóan ismerősek voltak a másik X-Men sorozatban, a FOX-féle The Giftedben.
A Légió a kábeles televíziózás csúcsa, a 2. évad pedig úgy tűnik, hozza az eddig megszokott minőséget. A történet persze korántsem megszokott, így csakis erős idegzetűeknek ajánlott ez a produkció. Másképp érdemes felkészülni a nyugtalan éjszakákra.
Értékelés: 9/10
