Címke: űrkutatás

  • Megjelent a novemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin novemberi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. Karen Osborne Nebulára és Theodore Sturgeon-emlékdíjra jelölt novellája egy generációs csillaghajó végletekig elfajzott társadalmát mutatja be. Ménes Attila és az orosz Jezsi Tumanovszkij egyaránt nyugdíjaskorú hősöket ütköztet egy-egy rafináltan disztópikus világgal. Hekl Krisztina a tudomány csodáinak az emberi lélekre gyakorolt hatásáról ír. Roy Hutchins egy különleges folyóval ismerteti meg olvasóit. A havi retró David Wright O’Brien csavaros története.

    Galaktika 368

    A központi tudományos rovat a kreacionizmus mozgalmának tündöklését és bukását taglalja. Emellett szerepel még a lapban egy interjú Jámbor Reginával, az e havi XL illusztrátorával, valamint cikkek többek közt egy kortárs amerikai SF-kamaradrámáról, a bálnák megmentésének új útjairól, egy tragikusan rövid pályát befutott svéd dzsessztrióról, egy friss fantasy-animéról és a NASA Marsra szánt gombaházairól. A képregény Jókai Mór novellájának adaptációja, A láthatatlan seb.

    A magazin XL-változatában a szovjet SF klasszikusának novellafüzérje olvasható a zseniális feltaláló Wagner professzorról.

    Galaktika 368XL

    A Galaktika 368. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Interjú részlet Michael Walden a Csillagikrek írójával

    Szeptemberben megjelent, Michael Walden legújabb könyve a Csillagikrek, mely egy új SF sorozat első része. Az íróval készült teljes interjút, az októberi Galaktika hasábjain olvashatjátok.

     

    G: Látszik, hogy nagyon felkészültél ebből a témából, nagyon érdekel téged. Ha viszont kiderült számodra, hogy nagyjából nulla az esélye annak, hogy értelmes civilizációra bukkanjunk, akkor honnan jön az indíttatás, hogy mégis ilyen dolgokról írj?

     

    WSZ: Nyilvánvalóan örülnék, ha lenne más értelmes civilizáció rajtunk kívül. Nagyon szeretném megismerni a világegyetemet, és megérteni a működését. Úgy érzem, hamarosan ki fog derülni, hogy van vagy volt élet a Marson, fogunk élő vagy halott baktériumokat találni. Az is lehet, hogy azért nem találkozunk más fajokkal, mert már nincsenek.

    G: Legtöbbször úgy képzeljük el az idegeneket, hogy ők sokkal fejlettebbek nálunk, tanulhatunk tőlük, átvehetünk eszközöket, gondolkodásmódot. Egyfajta kisebbrendűségi érzés munkál az emberben?

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    WSZ: Talán azért, mert csak ők tudnának idejönni, mi nem vagyunk képesek eljutni hozzájuk. De az emberi elme annyira összetett, hogy lehet olyan idegen lény, aki technikailag képes eljutni hozzánk, azonban évek múlva kiderül róla, hogy hiányzik belőle valami, ami nekünk megvan, például egyáltalán nem érti, mi a zene. Akkor nem lesz nálunk fejlettebb művészi vagy filozófiai szempontból.

     

    Nézzétek meg a HungaroConon készült beszélgetést vele.

     

  • Melyek voltak a legjobb magyar SF novellák 2019-ben?

    2020. szeptember 5-én az AVANA Egyesület által megrendezett HungaroConon több irodalmi díjat is kiosztottak.

    2019-ben hagyományt teremtettünk azzal, hogy először szavaztak a Galaktika olvasói a legjobb magyar novelláról, ami megjelent a magazinban. Idén a járvány miatt sajnos egészen szeptemberig csúszott a 2019-es Legjobb Magyar Novella díj átadása. A Galaktika-közönségdíjat Fedina Lídia (Virokalipszis) kapta „Iszonyat” (Galaktika 348) című novellájáért, a szerkesztőségi díjat pedig Ecsédi Orsolya „Elv” (Galaktika 356) című írásáért.

     

    A közönségszavazás második és harmadik helyezettjei:

    Varga Csaba Béla: Kátya választása (Galaktika 350)

    Andrej Iljics Dajcs (Dési András György): Az öszvér (Galaktika 351)

     

    A HungaroCon keretein belül adták át az újdonsült Monolit-díjat is.

    A 2001. Űrodisszeia Monolitja a science fiction egyik legismertebb, legjellegzetesebb tárgya, még azok is tudják, mit jelent, akik nem látták a filmet. A Monolit közismert alakja, valamint a regényben betöltött szerepe miatt – ahol az ember fejlődésének mozgatórugója, az emberi szellem gyújtólángja volt – választottuk az új irodalmi díj jelképének. Reméljük, hogy hasonlóképp inspirálja majd a magyar sci-fi írókat, és elősegíti a hazai fantasztikum fejlődését, ahogy klasszikus eredetije.

    A Monolit-díj nyertese szintén egy, a Galaktikában megjelent novella. Komor Zoltán weird fiction írása, a „Plázafej” a magazin 346. számában olvasható. Ugyanígy különdíjat érdemelt Ecsédi OrsolyaElv” című novellája (Galaktika 356).

    A Monolit-közönségdíjat Urbánszki László nyerte el „Friss levegő” című novellájáért, mely A jádekoponyák szigete című antológiában jelent meg.

    Monolit-díj 2020

    legjobb novella: Komor Zoltán: Plázafej (Galaktika 346)

    Shortlist:
    V. K. Bellone: Somnium mendax
    Bojtor Iván: A vastundra
    Huszár Karina: Hat óra az élet
    Komor Zoltán: Plázafej
    Makai Máté: Zeusz-komplexus
    Molnár Csaba: Fantázia 2.0

    A zsűri különdíja:
    Makai Máté „Zeusz-komplexus” című novellája, a műben alkalmazott jellemábrázolásért és árnyalt stílusérzékért.
    Ecsédi Orsolya „Elv” című novellája, a műben alkalmazott nyelvi innovációért.

    Közönségdíj:
    Urbánszki László: Friss levegő (A jádekoponyák szigete)

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma a változó világ legkülönbözőbb fajtáit teszi vizsgálatának tárgyává. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) most induló folytatásos történetének hősei például a mohácsi vész eseményeit változtatják meg, új irányt szabva a történelemnek. Shiv Ramdas indiai szerző ugyanakkor Hugo- és Nebula-díjra is jelölt novellájában egy ismert történelmi eseményt helyez egészen újszerű megvilágításba. Tamás J. Bertalan rejtélyes krízishelyzettel szembesíti az emberi társadalmat, míg Gareth D. Jones immár jól ismert csapatát indítja újabb nem mindennapi lények felkutatására. Novellájának magyar megjelenése egyben világpremier is. Varga Csaba indiai témájú írásában világvége-hívők szektájába kalauzolja el olvasóit. A havi retró Will H. Gray elbeszélése, melyben egy kapzsi méhész kis híján bolygóméretű kataklizmát idéz elő.

     

     

     

    A központi tudományos rovat hiperszonikus harci eszközöket mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a napkutatás legújabb eredményeiről, egy lebegő szigetvárosról, az olvadó gleccserekről, az USA első klímamenekültjeiről, egy elektronikai hulladékokból készült dizájner-karóráról és a Vektor nevű, űrmetált játszó együttesről. A képregény Alekszej Tolsztoj A vurdalak családjának adaptációja.

    A magazin XL-változatában folytatódik a lengyel klasszikus, Jerzy Żuławski Hold-trilógiája a második kötettel, címe A Győztes.

    A Galaktika 366. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Mi van a Hold másik oldalán? Könyvismertető: Johanna Sinisalo: Iron Sky – Támad a Hold!

    Johanna Sinisalo regényének (Iron Sky. Támad a hold) eredeti címe Renate története. A könyv ugyanis nem egy az egyben a film regényváltozata, hanem sokkal több annál. Renate szempontjából meséli el az Iron Sky című mozit, de jóval a film eseményei előtt kezdi a történetet, és a befejezés is jócskán túlmutat a filmbeli eseményeken.

    Ahogy a cím is sugallja, a regény Renate életét mutatja be gyermekkorától időskoráig a lány naplóján keresztül. A hangsúly azonban elsősorban arra a néhány hónapra helyeződik, amikor a főhősnő közelebbről megismer egy Föld-lakót, maga is eljut a Földre, majd befolyásolja azokat az eseményeket, amelyek egy, a bolygót évezredekre lakhatatlanná tevő, globális nukleáris háborúhoz vezetnek.

    A regény alapötletét az első, közösségi adakozásból megvalósult film, az Iron Sky forgatókönyve adta, melyet Johanna Sinisalo kezdett el kidolgozni. Az évekig tartó munka során azonban a történet annyira megváltozott (a producerek és a többi forgatókönyvíró közreműködése révén), hogy végül a szerző nem akarta, hogy a film forgatókönyvírójaként tüntessék fel, inkább az ötletgazda szerepét vállalta. A filmkészítés során végzett kutatómunka, a rengeteg kidolgozott szereplő és cselekményszál (ezek végül kimaradtak a filmből) azonban nem hagyták nyugodni, így megalkotta az ötletből a saját írói változatát.

    A történet kiindulópontja: a II. világháború végén a nácik, egy titokban kifejlesztett űrkutatási program birtokában, a Hold sötét oldalára menekülnek, itt kialakítanak egy ideális társadalmat, miközben egy új, halálos fegyvert építenek, hogy végül meghódítsák a Földet, és az egész világon elterjesszék a nemzetiszocializmus eszméit. A regény főszereplője, a fiatal Renate teljesen magáévá teszi társadalma szokásait, normáit és gondolkodásmódját. A mű pontos leírást ad arról, milyen érzés egy totalitárius diktatúrában nevelkedni, ahol semmiféle lehetőség nem nyílik az alternatív ismeretszerzésre.

    Renate már nagyon fiatalon elkezd érdeklődni a Föld iránt, földszakértő, történész és angoltanár lesz. Olvasmányai és az ottani oktatás alapján úgy véli, a Föld lakosai ellustultak és teljesen romlottak a kapitalizmustól, és igazán felszabadító lesz számukra, ha a németeknek sikerül végrehajtani tervüket, hogy meghódítsák a Földet. Egy amerikai űrhajó Holdra szállása azonban mindent megváltoztat, kiderül ugyanis, hogy a Földön vannak „szuperszámítógépek” (okostelefonok), amiknek a technológiáját a nácik szeretnék megkaparintani. A lány elrejtőzik egy űrhajón, így titokban ő is a Földre utazik, ahol szembesül azzal, hogy a náci fajnemesítés céljából számára kijelölt vőlegénynek sokkal komolyabb tervei vannak, semmint a technológia ellopása.

    Renatét a Föld sokkhatásként éri.  Itt mindenből van bőven: oxigén, víz, étel, növényzet, műanyag. A regény egyik csúcspontja, amikor a szerző leírja, a főszereplő hogyan próbálja meg feldolgozni a rázúduló benyomásokat. Ugyanakkor a leírás tükröt tart elénk, mert megmutatja, mennyire magától értetődően pazarlóan élünk. A lány megrémül, hogy mennyi vizet engedhet ki a csapból, elképed, mennyi cukrot adunk az ételekhez, és mennyi szemetet termelünk.

    Iron Sky – Támad a Hold

    Sinisalo ebben a regényében is úgy képes bemutatni a modern társadalom problémáit, a környezetszennyezést, az egyenlőtlenség kérdéseit, a kommunikáció és a propaganda befolyásoló hatásait, hogy – miközben remekül szórakozunk a szatirikus humoron – egyúttal fel is ráz minket. Görbetükrén keresztül újra és újra elgondolkodtat saját berögzött hiedelmeinken és szokásainkon.

    Ráadásul az Iron Sky azért is meglepő, mert többnyire úgy gondolunk a nácikra, mint szörnyű gazemberekre, akiknek a cselekedeteit határozottan elítéljük. Ugyanakkor a regény olyan utópiát rajzol meg, amelyben a náci ideológia sikeres volt, egy jól megszervezett társadalom gondoskodik az emberek minden szükségletéről. A Holdon is létrejönnek azonban alsóbbrendű emberek, akik a mélyben, a háttérben dolgoznak, és működtetik a rendszert. Habár a főhősnő idővel rájön a sok hazugságra, amit elhitettek vele, nem jobb a helyzet a Földön sem. A fogyasztói társadalom sem tud lényegesen jobb világot produkálni. Ráadásul a nukleáris világháború után csak a Holdon maradt nácik és egy színes bőrű férfi képviselik a megmaradt emberiséget. A szerző az utószóban azt írja, hogy a film (és a könyv) témája röviden összefoglalva: „az emberiség végtelen ostobasága”. Johanna Sinisalo nem egyszerűen egy tehetséges írónő. Regényeit áthatja a mélységes humanizmus, és végső soron új alapokra helyezi az emberi gondolkodást. Érdemes odafigyelni rá.

    Ez a könyv mindenki számára kötelező olvasmány!

  • Új időpontban és online rendezik meg a 2020-as Brain Bar-t

    A nemzetközi sztárvendégek mellett számos magyar nagyágyú is csatlakozik az ingyenes jövőfesztiválhoz

     A megváltozott körülményeket és a biztonsági szempontokat szem előtt tartva a Brain Bar szervezői úgy döntöttek, hogy a 2020-as jövőfesztivált online rendezik meg. Az idén kifejezetten a válság utáni újrakezdésre fókuszáló, Reboot! (újraindítás) címet viselő esemény új időpontban, 2020. szeptember 15-17. között jelentkezik, az online közvetített előadások pedig ingyenesen megtekinthetők lesznek bárki számára. A nemzetközi előadók mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar vendégeinek listájához, többek között Hosszú Katinka, Moldován András és Kajdi Csaba is egy-egy érdekes témában szólal majd meg.

    Új időpontban, ingyenesen és online követhetik az érdeklődők a hatodik Brain Bar jövőfesztivált. Az idén Reboot!, azaz újrakezdés címet viselő rendezvény célja, hogy magas szintű tudással segítse a közönséget a koronavírus utáni világban. 2020. szeptember 15-17. között bárki megtekintheti a legnagyobb nemzetközi és hazai elmék előadásait, beszélgetéseit és vitáit a Brain Bar Facebook oldalán élőben streamelt eseményen. A válság számos aspektusát körbejáró előadások mellett a Brain Bar idén is a jövő legizgalmasabb álláslehetőségeivel várja az érdeklődőket: a Future Jobs virtuális karrierexpón a következő nemzedék szakembereit keresik, elsősorban kommunikációs, marketing, műszaki és analitikai területeken.

    A korábban bejelentett vendégek mellett számos magyar szakember is csatlakozott a Brain Bar előadóinak csapatához, mint például a háromszoros olimpiai bajnok úszónő, Hosszú Katinka, vagy az egyik kereskedelmi csatorna üzleti showműsorának szókimondó befektetőjeként megismert Moldován András, étteremlánc-tulajdonos és sertésmogul. A magyar előadók táborát erősíti a Visage Model Management ügynökség alapítója, Kajdi Csaba is, aki az elmúlt években a magyar közösségi média egyik legmeghatározóbb alakja lett, valamint Vas Alexa Zsófia, a Low-Cost Robotics alapítója, aki gyermekek számára tervez 3D-nyomtatott művégtagokat, és Karacs Attila, K1-es Európa-bajnok, a TEK közelharc-oktatója is, aki megcáfolja az önvédelemmel kapcsolatos legismertebb tévhiteket.

    Természetesen számos nemzetközi sztárvendég előadását is nyomon követhetik az érdeklődők. A jövőfesztiválon olyan szakemberek szólalnak majd meg, mint David Sloan Wilson, a világ legismertebb evolúcióbiológusa, aki a hit és tudomány közötti, évszázadok óta mélyülő árkot igyekszik betemetni, vagy Aliya Hamid Rao szociológus, aki a nemek közötti egyenlőség témáinak, valamint a nemi szerepek változásainak szakértője. Agyunk működéséről tudhatunk meg többet Dr. Hannah Critchlow fiatal agykutatótól, illetve Európa jövőjéről, várható válságokról, veszélyekről és megoldásokról tart majd előadást David Engels történész.

    Az idei fesztiválra előzetesen megvásárolt belépőjegyek automatikusan érvényesek lesznek a 2021-es Brain Bar rendezvényére, vagy 30 napon belül visszaválthatók.

    További információk a fesztivál honlapján találhatók. A legfrissebb híreket a Brain Bar a hivatalos Facebook-oldalán, a Facebook-eseményben és a TribeWIRE hírlevélben teszi közzé.

  • Új időpontban de a régi helyen lesz megtartva az Ünnepi Könyvhét

    Ahogyan más események, úgy a 91. Ünnepi Könyvhét is elmaradt azonban most új időpontban de a régi megszokott helyszínen lesz megtartva.

    Új időpontban, a megszokott helyszínen várj az Ünnepi Könyvhét a kiadókat és az olvasókat.

    A koronavírus-járvány miatt sajnos el kellett halasztanunk az eredetileg június elején megrendezendő 91. Ünnepi Könyvhetet. Örömmel jelentjük, hogy megvan a könyvvásár új időpontja: 2020. szeptember 17–20. (csütörtöktől vasárnapig). A hagyományoknak megfelelően a Vörösmarty tér ad helyet a rendezvénynek.
    Várjuk a régi és új olvasókat/kiadókat!

    A Metropolis Media kiadó is ott lesz természetesen és beszerezhetitek az idén megjelent köteteket illetve új könyvekkel is készülünk, az egyik leginkább, az olvasók és általunk is várt könyv Theodora Goss: Az alkimista lányának különleges esete de nem ez lesz az egyetlen újdonság.

     

    forrás: https://unnepikonyvhet.hu/

    Kövessetek minket facebookon, ne maradjatok le könyvmegjelenéseinkről és a Könyvhéttel kapcsolatos további információkról.

  • Megjelent a júniusi Galaktika! Csak nálunk a Galaktika webshopján!

    A Galaktika magazin júniusi számában befejeződik a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas SF-nagymester, Jack Vance kisregénye, „A kiépített ügynök”. Varga Csaba Béla novellája az űrbe is velünk tartó isteneinkről ír, különleges szemszögből: történetének narrátora ugyanis egy fa. Gregory Benford Theodore Sturgeon-emlékdíjra jelölt elbeszélése alvás közben sajátos kapcsolatot létesít emberek között. Andrej Iljics Dajcs fiatal hősének nehéz gyermekkor jutott, ez azonban semmi ahhoz képest, ami nagyapja üresen maradt házában vár rá. A havi retró a német SF atyjának, Kurd Lasswitznak a humoros írása a nagybani álomkereskedelem hátulütőiről szól.

    címlap: Francisco Badilla

    A központi tudományos rovat a második Föld utáni kutatás nehézségeit veszi górcső alá. Vajon melyik csillagrendszerben találhatunk rá szülőbolygónk emberi életre alkalmas hasonmására? Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy grafikusról, aki a tegnap és a ma népszerű popkulturális közegéből a holnap fosszíliáit alkotja meg; a koronavírus vakcina fejlesztéséről; egy nemzetközi együttműködéssel készült Merkúr-szondáról, mely már útnak is indult; és a Radiohead zenei jövőálmairól. A képregény James Hilton világhírű regényének, A Kék Hold völgyének adaptációja, annak is a második része.

    A magazin XL-változatában egy újabb Hugo-díjas SF-nagymester, James E. Gunn tévésorozatként is ismert regénye veszi kezdetét, a Halhatatlanok. Benne váratlan mutációnak köszönhetően egy ember örökéletűvé válik, és azonnal meg is indul a hajsza csodatevő véréért.

    A Galaktika 363. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a májusi Galaktika! Csak nálunk, a Galaktika webshopján!

    Kedves olvasóink, ne feledjétek a Galaktika magazin jelenleg újságárusoknál nem kapható, csak a www.galaktikabolt.hu oldalon lehet megrendelni és előfizetni.

    A Galaktika magazin májusi számában új folytatásos kisregény indul: a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas SF Nagymester Jack Vance „A kiépített ügynök”-e, egy vérbeli James Bond-történet futurisztikus eszközökkel és technológiákkal. Varga L. László „Feltámasztás”-a korábbi novellájának, a „Helygép”-nek a hőseit indítja új kalandra az időben, míg az angol Gareth D. Jones írása is egy korábban megjelent mű folytatása, és egyben világpremier a Galaktikában. A Kurd Lasswitz- és Német SF-díjas Helmuth W. Mommers a virtuális ingatlanközvetítés jövőjét festi meg, míg Makai Máté a halhatatlanság előnyeit és hátrányait boncolgatja. Az orosz Roman Kulikov, a Kiket a Zóna egybekötött… című S.T.A.L.K.E.R.-regény társszerzője ezúttal egy saját, természetfölötti világba kalauzolja el erős idegzetű olvasóit. A havi retró J. Virág Béla elbeszélése a világvégével szembesülve is egymás vesztére törő emberekről.

    borítókép: Mike Winkelmann

    A központi tudományos rovat a vírusveszélyről szól mai világunkban. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt kartonból készült szobrokról, a Csernobil környékén kitört erdőtüzekről, otthonról nézhető színházi előadásokról, a tervezett nemzetközi holdállomásról és a kanadai Rush együttes csajkovszkiji ihletésű disztópiájáról. Új képregény is indul, James Hilton A Kék Hold völgye című regényének adaptációja.

    A magazin XL-változatában befejeződik Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának első kötete.

    A Galaktika 362. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Iron Sky – Dictator’s Cut most ingyen nézhető a film, amíg a könyv megjelenik magyarul

    Ha valaki még nem ismerné az Iron Sky című remekművet, az egy olyan élményt dob el magától, ami nem mindennapi. A film hátterét több elmélet is megalapozta, amelyek mind a bukott Harmadik Birodalom túlélését vetíti elénk. Ilyen például az USA titokzatos antarktiszi expedíciója (Highjump hadművelet), mely elmélet szerint az Antarktiszon elbújt náci tiszteket, sőt magát Hitlert akarták elkapni (Hitler holttestét soha nem találták meg).

    Német mérnökök és tudósok elképesztő eredményeket értek el, a II. világháború alatti rakéta-technológia kutatásokban, többek között ezek az eredmények és kísérletek adtak táptalajt, olyan elméleteknek mint, hogy a nácik a Holdra, sőt egyenesen a Marsra telepítettek bázisokat és várják a nagy visszatérés lehetőségét.

    Aki olvasta Johanna Sinisalo eddig egyetlen magyarul megjelent könyvét, A Nap Magját, az tudhatja, hogy az írónő könyve tele lesz extravagáns túlzásokkal és elképesztő morbid humorral és szarkazmussal. A film komolyan veszi magát, és éppen ettől lesz tragikomikus az egész.

    A filmet most ingyen meg lehet nézni, Vimeón vagy a film honlapján. Itt a Vimeós linket találjátok meg. Készüljetek fel a könyv érkezésére a film megtekintésével.

    Külön felhívnám a figyelmet, a roppant humoros Dictator’s Cut megnevezésre, amit a rendezői változat kapott. 😀

    Nézd meg a könyv  trailerét is, melyhez a finn filmkészítők adták az anyagot, a filmből.