Címke: tudomány

  • Egyre népszerűbbek a hálózatinteraktív UPS-ek az adatközpontokban

    Fokozatosan terjed el a megújuló energia használata

    Egy legutóbbi iparági jelentés szerint az adatközpontok piaca készen áll a hálózatinteraktív szünetmentes tápegységek (UPS) bevezetésére, hogy ezzel is hozzájáruljon a globális megújuló energia- és fenntarthatósági kezdeményezésekhez. Bár az UPS-eket és az akkumulátorokat egyelőre áramkimaradások esetén használják, további technológiai fejlesztésekkel együttműködhetnek az intelligens villamos hálózattal, hogy ezzel is hozzájárulhassanak a hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontok kialakításához.

     

    A megújuló energiaforrások azonban rendkívül változékonyak, ezért egy dinamikusabb villamos hálózatba való integrálásuk számos új kihívással párosul és új műszaki követelményeket is támaszt. Szerencsére az adatközpontoknak egyedülálló lehetőségük van arra, hogy növeljék a hálózat megbízhatóságát azáltal, hogy hozzáférést biztosítanak tartalék energiaellátó rendszereik egy részéhez. Az adatközpontokban az UPS rendszerek fő feladata a megbízhatóság javítása annak érdekében, hogy védelmet nyújtsanak az energiaellátási zavarok ellen.

     

    Bevezetésre készen

    Az Eaton és az Omdia „UPS Interacting with the Electric Grid can do more for Data Centres” (A villamos hálózattal együttműködő UPS többet tehet az adatközpontokért) című tanulmány egy olyan felmérés eredményein alapul, amelyet 380 olyan szakképzett informatikai döntéshozó körében végeztek, akik Észak-Amerikában, az Egyesült Királyságban és Írországban, Nyugat-Európában, a skandináv országokban és Ausztráliában dolgoznak. A kutatás célja elsősorban a hálózattal kölcsönhatásban lévő UPS-rendszerek alkalmazásának alaposabb megismerése volt.

    A felmérésből kiderül, hogy tízből kilenc válaszadó számol azzal, hogy a következő négy éven belül hálózatinteraktív UPS-t telepít, és a válaszadók több mint fele (54%) már a következő két éven belül számít erre. Ami pedig az adatközpontok üzemeltetőit és a végfelhasználókat illeti, 12%-uk már egy éven belül, 43%-uk pedig egy-két éven belül várja a hálózattal való együttműködést.

     

    „Úgy látjuk, hogy ennek hátterében leginkább a megújuló energiaforrásokat és energiagazdálkodási stratégiákat magában foglaló politikai intézkedések és projektek számának várható növekedése áll” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország szakértője.

     

    Mozgatórugók és akadályok

    A tanulmány szerint a fenntarthatóság a fő mozgatórugója a hálózatinteraktív UPS-ek bevezetésének. Ez azt jelzi, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos társadalmi és üzleti aggodalmak, valamint a környezeti és társadalmi felelősségvállalás egyre nagyobb súlya miatt a legtöbb szervezet napirendjében éppen ez a kérdés áll az első helyen jelen pillanatban. Valójában a fenntarthatóságot sok vállalkozás tekinti versenyelőnynek. Ez a bevezetés más kulcsfontosságú mozgatórugóiban is megmutatkozik. A szervezetek például egyre inkább törekszenek arra, hogy a technológiai innováció úttörőjeként tekintsenek rájuk, ezzel is növelve a jó hírnevüket. Érdekesség, hogy a válaszadók nem említették a gazdasági lehetőségeket, mint a bevezetés legfőbb mozgatórugóját.

     

    A bevezetés akadályai között az akkumulátorok teljesítményének csökkenése állt az első helyen, ezt követte az üzletmenet folytonosságával kapcsolatos tőkeköltségek és a kiberbiztonsági aggályok. Az akkumulátorok elhasználódása azonban nem feltétlenül jelent akadályt, ha a szervezetek az akkumulátor teljesítménye alapján választanak UPS-megoldást. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a válaszadók egyértelműen a jobb teljesítményükről ismert lítium-alapú akkumulátorokat részesítették előnyben a hálózatinteraktív UPS rendszerek kialakítása kapcsán.

     

    Fokozódó kereslet

    A hálózatinteraktív UPS rendszereket alkalmazó projektekre jelenleg Nyugat-Európában mutatkozik a legnagyobb kereslet (53%), ezt követi Észak-Amerika (48%), Kelet-Európa (33%), valamint az Egyesült Királyság (24%). Ez azonban a közeljövőben várhatóan megváltozik, és Észak-Amerika válik a legnagyobb piaccá, hacsak nem vonjuk össze Kelet- és Nyugat-Európát, a sikeres esetek, a szabályozás és a politikai ösztönzők növekedésének köszönhetően.

     

    „Nyilvánvaló, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek piaca egyre gyorsabb ütemben növekszik. Nem csupán az látható, hogy a vállalatok egyre nagyobb arányban készek bevezetni a technológiát, hanem a funkciók idővel egyre fejlettebbek lesznek, ami viszont a UPS készülékek átlagos egységárának növekedéséhez vezethet” – tette hozzá Szontág Balázs.

     

    Ennek alapján, valamint az olyan kulcsfontosságú tényezők, mint a piac fenntarthatóságra való összpontosítása, a jobb politikák, a megújuló energia nagyobb kapacitása és a sikeres telepítések alapján az Omdia azt prognosztizálja, hogy a hálózatinteraktív UPS-ek bevételei éves szinten 44%-kal növekednek majd. Várhatóan 2026-ra elérik a 376 millió USD-t, ami a globális UPS piac 2,6%-át teszi majd ki. A felmérés optimista a piac jövőjét és annak az adatközponti iparágra és az azt támogató hálózatra gyakorolt hatását illetően.

     

    „Az adatközpontok egyedülálló helyzetben vannak ahhoz, hogy hozzájáruljanak a hálózat megbízhatóságához, stabilitásához és rugalmasságához. Ezért biztató látni, hogy az adatközpontok piaca – főként a nagyobb fenntarthatóság iránti igény hatására – készen áll a hálózattal kétirányúan együttműködő UPS-rendszerek bevezetésére, amelyek hozzájárulhatnak a még hatékonyabb és fenntarthatóbb adatközpontokhoz” – összegezte a szakértő.

  • Megjelent a februári Galaktika

    A Galaktika magazin februári számában befejezéséhez ér az amerikai Nancy Kress (A megfigyelő) Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregénye, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Varga L. László novellájában újra visszatérnek a „Helygép” hősei, és a magyar múlt egy drámai fejezetét látogatják meg. Bodor Áron űrhajósai a világvégét akarják megakadályozni, aztán a dolog meglepő fordulatot vesz. Horváth István szokásához híven a Balaton-felvidék hiedelemvilágából kanyarít hangulatos etnohorrort. Az Eurocon-díjas brit E. C. Tubb írása szintén horror, de a modernebb fajtából. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) ugyanakkor a távoli jövőbe kalauzolja olvasóit, és fölvázolja egy tökéletes kapcsolat buktatóit. Steve Rasnic Tem Theodore Sturgeon-emlékdíjra jelölt, lírai elbeszélése egy gigászi kiterjedésű, de belül lassan kiüresedő galaktikus birodalom futárát kíséri el peremvidéki útjára. A havi retró a népszerű orosz klasszikus, Alekszandr Beljajev munkája, és egy rejtélyes égi jelenség mögötti igazságot keresi.

    A központi tudományos rovat a demokrácia korunkban jelentkezett válságát vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Francis Ford Coppola készülő, nagyszabású SF-filmjéről, a műholdképek újabb felhasználási lehetőségéről, David Bowie egy klasszikus albumáról és a Peregrine holdmisszió sorsáról. A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában az ausztrál J. M. Walsh izgalmas űrháborús története, A világűr vandáljai olvasható.

    A Galaktika 407. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Erre számíthat az építőipar és az ingatlanszektor 2024-ben! – Fókuszban az idő-, pénz- és energiamegtakarítás

    Az elmúlt évben tapasztalt szélsőséges időjárási tényezők, tartósan magas olajárak és világpolitikai konfliktusok miatt kialakult általános recessziós félelem minden eddiginél jobban rámutatott az energetikai átállás és a villamosítás sürgősségére. Az egyre nagyobb arányban megújuló villamosenergia-termelés ellenére a folyamatosan növekvő szükségletek a legtöbb országban hálózati túlterhelést okoznak. Bár ezen tényezők várhatóan idén is velünk lesznek, de az épülettulajdonosok hatékonyan reagálhatnak a késztermékek, nyersanyagok és az energiahordozók folyamatosan növekvő áraira. A lehetőségekbe Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton szakértője nyújt betekintést.

     

    A felmérések szerint az EU összes energiafogyasztásának 40%-a az épületek számlájára írható, ez pedig hagyományosan magas károsanyag-kibocsátással jár – de ennek nem feltétlenül kell így történnie a jövőben! A megújuló energiaforrások kiaknázását lehetővé tevő innovációknak köszönhetően ugyanis ma már sokkal energiahatékonyabbak lehetnek az épületek, ezáltal kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be az energetikai átállásban. Éppen ezért nem meglepő az épületek energiagazdálkodási trendjeire irányuló fokozott figyelem. Bár a tavalyi évet egyáltalán nem nevezhetjük stabilnak, a fenntarthatóságra, az energiabiztonságra és a költségmegtakarításra való törekvés a jövőben mégis az innováció kulcsfontosságú mozgatórugója lesz az ingatlanszektorban és az építőiparban.

     

    Íme az öt legfontosabb tényező, ami meghatározza majd a 2024-es évet:

    1. A megújuló energiaforrásokban rejlő lehetőségek kiaknázása

    Az EU összes megtermelt energiájának alig több mint 20%-a származik megújuló forrásból. Ez messze elmarad a 2030-ra előirányzott 42,5%-os célértéktől. A Net Zero elérését célzó uniós jogalkotási programok – mint például a Fitfor55 és a REPowerEU – miatt elengedhetetlen, hogy a lakó- és középületek jelentősen csökkentsék szén-dioxid-kibocsátásukat. Az EU-ban 2028-tól valamennyi új épület, 2032-től pedig minden meglévő épület esetén kötelezővé válik a napelemeket telepítése.

    „Nem csak azért szükséges a napelemek telepítése, mert kötelező lesz. A villamosítás okozta hálózati túlterhelés miatt ugyanis előbb-utóbb elkerülhetetlenné válnak a hálózati kapacitáskorlátozások. Ez sok ingatlantulajdonosnak és -fejlesztőnek okoz majd felfájást, amikor hőszivattyúval vagy elektromosautó-töltővel szerelik fel épületeiket. Amikor túllépik a lekötött kapacitást, magasabb díjakat fizetnek, de az is előfordulhat, hogy egy-egy beruházáshoz egyáltalán nem, vagy csak nehezen biztosíthatnak hálózati csatlakozást. Az épületek tulajdonosainak viszont meg kell felelniük a kibocsátáscsökkentési céloknak, emellett fel kell készülniük a jövőbeli növekedésre és fenntarthatóvá kell válniuk” – mondta Szontág Balázs villamosmérnök, az Eaton Magyarország munkatársa.

    A dekarbonizációs célok eléréséhez, a környezetvédelmi követelményeknek való megfeleléshez és a hálózattól független, kiegészítő energiaellátáshoz nincs más választása a vállalkozásoknak, mint a helyi, megújuló energiatermelés lehetővé tétele. A napelemek telepítése azonban önmagában nem elegendő az energiaválság leküzdéséhez és a szén-dioxid-mentes jövőre való felkészüléshez. Az épületek energiagazdálkodási rendszereinek és akkumulátoros energiatároló rendszereinek (BESS) kialakítása révén hatalmas mértékben megnő a megújuló energiaforrások kihasználhatósága. Ezek segítségével ugyanis az épületek akkor tudják felhasználni a helyben termelt megújuló energiát, amikor szükségük van rá, nem csak abban a pillanatban, amelyben megtermelik.  Már 2023-ban is igen jelentős számú épület rendelkezett energiatároló rendszerrel, és a jövőben még nagyobb arányban terjedhet el ez a technológia, különösen a Fit-for-55 célok elérésének 2030-as határideje előtt.

     

    1. Intelligens energiagazdálkodás a fokozott energiatermelés helyett

    Számos vállalkozás fektet be az energiagazdálkodást szolgáló számítógépes hardverekbe és szoftverekbe, és hoz létre intelligens hálózatokat, illetve energiaközpontokat. Ezzel kikerül az energiagazdálkodásból az emberi tényező egy része, és az algoritmusok azonnali, kiszámított döntéshozatala javítja az eredményeket. Az intelligens energiagazdálkodás időt szabadít fel, és ezáltal költségmegtakarítást eredményez.

    Az Eaton Buildings as a Grid (épület, mint hálózat) megközelítése a szoftvereket kombinálja a megújuló energiatermeléssel, az energiatárolással és az elektromos járművek töltésével, azaz mikrohálózatként használja az épületeket. A Buildig Energy Management Software (BEMS) energiagazdálkodási szoftver intuitív módon szervezi az energia kétirányú áramlását a hálózat és a fogyasztók között, így segít lefaragni a keresletcsúcsokat és maximalizálni a költségmegtakarítást. A szoftver továbbá tanul a tipikus felhasználási mintákból, és ezzel folyamatosan fejlődik.

    Az ilyen típusú megközelítés költségei egyes vállalkozások számára elsőre talán ijesztően magasnak tűnhetnek, de a pénzügyi szolgáltatók és az energiagazdálkodási vállalatok már dolgoznak az energetikai átálláshoz szükséges beruházások finanszírozási modelljein. Ezek lehetővé teszik, hogy az előrelátó vállalkozások már most telepíthessenek és alkalmazhassanak olyan technológiákat, mint a megújuló energiatermelés vagy az energiatárolás, amelyek segítségével később még bevételeket is generálhatnak.

     

    1. Mi a helyzet a felújítási projektekkel?

    Az Európai Unióban az épületek 75%-a nem energiatakarékos. A régebbi épületek kevésbé hatékonyak, márpedig Európában több mint 220 millió épületet épült 2001 előtt. A felújítás 2024-ben is meghatározó témája lesz az európai építőiparnak. Az épületek szigetelésének és fűtési rendszereinek javítása ugyanolyan fontos marad, mint a megújuló energiatermelés és az energiagazdálkodási szoftverek technológiáiba való beruházás.

    Bár a felújítások és az utólagos átalakítások fontos tényezői lehetnek az energetikai átállásnak, de ez nem teljesen problémamentes. Hiába állnak rendelkezésre a modern technológiák, ha hiányzik a telepítésükhöz szükséges szakképzett munkaerő. Becslések szerint csak a napenergia-program megvalósításához 1 millió szakembert kell átképezni, és egyre nagyobb a munkaerő-kereslet a nehéz fizikai munkákat végző szakemberek – mint például a napelemes rendszerek telepítői – iránt. 2023 decemberétől az EU felülvizsgálta az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvét, és szorgalmazza, hogy a tagállamok olyan nemzeti épületfelújítási terveket készítsenek, amelyekkel elháríthatók az akadályok a dekarbonizáció elől. Ezek a tervek egyaránt tartalmazzák a szükséges finanszírozást, képzést és a szakképzett munkaerő biztosítását.

    A lakóépületek korszerűsítési projektjeiben többek között az előrehuzalozott kapcsolószekrények használatával oldható meg a munkaerőhiány problémája. Régen a villanyszerelő megvásárolta az alkatrészeket, és azokból szerelte össze az egyedi elosztószekrényeket. Az előrehuzalozott alternatívák és az egybecsomagolt megoldások ezzel szemben gyorsak, egyszerűek, és jelentősen csökkentik a telepítés idejét és költségeit. Így ugyanannyi idő alatt több épület átalakítása készülhet el.

     

    1. Mi fontosabb: az elektromos járművek vagy az infrastruktúra?

    Az elektromos járművek értékesítése gyorsan növekszik, ugyanakkor a hagyományos belső égésű motoros flották még mindig az EU szén-dioxid-kibocsátásának 12%-áért felelősek. Az elektromos járművek értékesítése várhatóan exponenciálisan növekedik majd, feltéve, hogy az elektromos járművek töltési infrastruktúrája lépést tud tartani ezzel a növekedéssel. Egyes európai országokban azért tudnak csak kevesebb elektromos autót értékesíteni, mert nem áll rendelkezésre a szükséges infrastruktúra. 2035-től azonban már értékesíthetők új, belső égésű motorral szerelt autók az EU-ban, tehát közeleg az átállás. Nehéz egyensúlyban tartani az elektromos autók értékesítésének és a töltőinfrastruktúra fejlesztésének az ütemét. Egyre több az elektromos autó és egyre nagyobb az igény az e-töltőállomások iránt. Ma már sok lakóépületben érhető el fali töltőállomás, a középületekben pedig egyre inkább elvárt, hogy lehetőséget kínáljanak az ügyfelek és a dolgozók elektromos járművei töltésére is. Mindez természetesen növeli a nemzeti hálózatok teljesítményigényét. Azoknak a vállalatoknak, amelyek átállítják a flottájukat elektromos járművekre, minden bizonnyal szükségük van helyszíni töltésre. E vállalkozások energiagazdálkodási problémáit oldhatják meg a napelemes rendszerek és az energiatárolók.

     

    1. Itt az ideje búcsút mondani a lineáris gazdasági modellnek?

    Az üzleti élet és a bolygó jövője szempontjából egyértelmű, hogy el kell sajátítanunk a körforgásos gazdaság szemléletét, ugyanis globális szinten 33%-kal szükséges csökkenteni a nyersanyagkitermelést. Ugyan maguk a megújuló energiaforrások nem fogynak el, de az energetikai átálláshoz szükséges termékek – a napelemek vagy az energiatároló rendszerek – előállításához szükséges anyagok nagyon is elfogyhatnak. Jelenleg az összes érintett anyag csupán 7,2%-át hasznosítják újra. Az olyan iparágak, mint az elektromos járművek és a zöld energia számára már most is problémákat okoz az erőforrások szűkössége. Minden érintett fél érdeke és kötelessége a körforgásos gazdaság kialakítása és a pazarlás megszüntetése. Az építőipart már felkérte az Európai Bizottság, hogy vizsgálja meg, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre az épületek élettartamának, tartósságának és alkalmazkodóképességének javítására. Ennek az egyenletnek része lesz az is, hogy új módokat találjunk a termékek és anyagok újrafelhasználására. Például az elektromos járművek növekvő elterjedésével az elhasználódott akkumulátorok felhalmozódnak, a becslések szerint mindössze 5%-ukat hasznosítják újra. Számos vállalat bizonyította már, hogy a kiselejtezett akkumulátorokat újra fel lehet használni energiatárolásra vagy egyéb alkalmazásra.

    technician-on-roof-peak-inspects-solar-panels-1297426304

     

    „Az Európai Unió számos országában már léteznek körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervek. Nem kétséges, hogy az építőipar az évtized vége felé közeledve már érezni fogja a lineáris gazdaság végét. Ebből a szempontból 2024 sorsfordító év lehet” – összegezte Szontág Balázs.

  • Megjelent a januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az amerikai Nancy Kress Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregényének első részével indul, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse a legszebb szót keresi a jövő magyar vidékén. Anamaria Borlan román szerző arról ír, hogy a kávé talán távoli csillagrendszerekbe is elkíséri majd az embert. A Galaktika-díjas Ecsédi Orsolya abszurd szatírája újabb szempontokat villant fel az emberi test módosíthatóságának témájában. A Brit SF- és World Fantasy-díjjal kitüntetett Lavie Tidhar Izrael lehetséges jövőjébe enged bepillantást. A közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Lajosra egy novellájával emlékezünk. A havi retró a női SF úttörője, a Francis Stevens néven alkotó Gertrude Barrows Bennett egy misztikusabb fantasztikus története.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, létezhetett-e női egyenjogúság az őskori társadalmakban. Emellett olvashatók még cikkek  többek közt a 2024-ben várható fontosabb SF-filmekről, a Panama-csatorna kiválthatóságáról, az épülő arab szuperváros problémáiról és az űrkutatás fontosságáról. Befejeződik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a mostanság sokakat foglalkoztató  kérdésről: segíthet-e a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodásban? A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában befejeződik Louis Trimble Antropol című regénye, és mellette a sorozat egy másik, teljes története olvasható, A legnagyszerűbb kísérlet.

    A Galaktika 406. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a decemberi Galaktika

    A Galaktika magazin decemberi számának indítója, a Monolit-díjas Varga Csaba Béla a misztikus Indiába repíti el olvasóit kisregényében. Az Aelita-díjas orosz Olga Larionova egypercese egy macskás hölgy monológja, természetesen sci-fis csavarral. A Zsoldos Péter-díjas Antal József két időszerű témát ötvöz írásában, a karácsonyt és a mesterséges intelligenciát. Nick DiChario Hugo- és World Fantasy-díjra jelölt történetének java szintén a téli ünnepekhez köthető, de valami egészen más, tragikus eseményhez is. Orosz Adél főhőse a jövő jóléti társadalmában munkalehetőséget szimatol. Luigi Brasili egy vonat utasait kíséri hátborzongató útra a telihold sápadt fényében. Az ukrán Vaszilij Berezsnoj a Naprendszerbe hazaérkező űrhajósokat szembesíti nem mindennapi fogadtatással. Bojtor Iván kutatója egy idegen bolygó lényeinek kultúráját próbálja feltérképezni lehallgatott párbeszédeik alapján. A havi retró ismét a méltatlanul elfeledett orosz úttörő, Graal Arelszkij életművéből kínál ízelítőt, melyben egy tóba zuhant meteorit után folyik a hajsza… vagy lehet, hogy a tárgy nem is meteorit.

    A központi tudományos rovat arra hívja fel a figyelmet, hogy a hekkerek tevékenysége nem csak a Földön okozhat gondokat. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a riasztóan melegedő Európáról, egy újszerű animációs SF-sorozatról, életre kelő mechanikus szobrokról
    és egy amerikai progresszív hardrock-banda munkásságáról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal az emberi faj őstörténetéről. A képregény Halmi Zsolt alkotása Tom Anderson (Burger István) novellája alapján.

    A magazin XL-változatában Louis Trimble Antropol című regénye olvasható egy galaktikus ügynökség emberének kalandjairól egy magyarok által lakott távoli kolónián. A Galaktika 405. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Adatközpont-üzemeltetők digitális átállását gyorsítja fel az Eaton legújabb megoldása

    A mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika, a virtualizáció és az energetikai átállás térnyerése révén egyre fontosabb az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az eszközeikkel és az erőforrásokkal. Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat a rendelkezésre állás további növelésére, a teljesítmény optimalizálására és a fenntarthatóság fokozására tervezett új digitális megoldások portfóliójával támogatja az adatközpontok üzemeltetőit a digitális átállás felgyorsításában.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagjának részét képező platform az iparágban elsőként egyesíti egyetlen, natív alkalmazásban az eszközgazdálkodást, az informatikai és operatív technológiai (OT) eszközök, az áramminőségi mutatók és a villamos berendezések felügyeletet. 

    „Az egymástól elszigetelt megoldások már nem elegendőek ahhoz, hogy áttekinthetővé tegyék az adatközpontok üzemeltetői számára az IT és OT eszközök egyre összetettebb ökoszisztémáját. Ez különösen igaz akkor, amikor a műveletek a központi adatközponton túl a hiperskálázott, a több bérlős és a különböző típusú edge helyszínekre is kiterjednek. A Brightlayer Data Centers csomagunk új megoldásai egyetlen, natív alkalmazást használnak az infrastrukturális eszközök széles körének kezelésére, felügyeletére és ellenőrzésére. Ezek a megoldások más szoftverekkel is integrálhatók, valamint az üzemeltető igényeinek megfelelően egyszerűen bővíthetők” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.

    Az adatközpontok üzemeltetői új lehetőségeket látnak arra, hogy az adatok segítségével növeljék a fenntarthatóságukat. Miközben 40 százalékuk igyekszik kihasználni a digitalizációt az energiaköltségek csökkentése érdekében, addig több mint egyharmaduk lát lehetőséget a hulladék, például a hő- vagy anyagpazarlás csökkentésére – derül ki az Eaton és az S&P Global Market Intelligence kutatásából. A fenntarthatósági mérőszámokról szólva, az üzemeltetők 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ vagy használni kíván valamilyen digitális technológiát arra, hogy nyomon kövesse a teljesítményüket a kitűzött fenntartható céljaikkal összehasonlítva.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagja lehetővé teszi, hogy az adatközpont-üzemeltetők egyetlen alkalmazásban felügyelhessék és kezelhessék a kritikus energiagazdálkodási eszközeiket. Ezek közé tartoznak az UPS-ek, a PDU-k, a kapcsolóberendezések, generátorok, hűtőberendezések, energiatárolók, napelemes berendezések és még sok minden más. A platform három megoldást kínál, amelyek az ügyfél igényei alapján külön-külön vagy együttesen is használhatók:

    • Adatközpont- teljesítménykezelő szoftver az energia, a hely, a csatlakozási és hűtési erőforrások kezelése az IT-alkalmazások rendelkezésre állásának maximalizálása érdekében, a beruházási és működési költségek minimalizálása mellett.
    • Villamosenergia felügyeleti rendszer szoftver az üzemeltetési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok elérése érdekében gyorsan megoldja és azonosítja a váratlan problémák kiváltó okát, valamint figyeli a létesítmény víz-, levegő-, gáz-, áram- és gőzfelhasználását.
    • A Decentralizált IT- Teljesítménymenedzsment szoftver kezeli és felügyeli a hálózatban található eszközöket, például a PDU-kat és az UPS-eket, függetlenül azok gyártójától vagy helyétől, és proaktívan azonosítja és automatizálja az IT-berendezések leállását megakadályozó eseményeket. A beépített kiberbiztonsági védelemmel a felhasználók távoli firmware-frissítéseket és konfigurációs módosításokat hajthatnak végre, hogy megvédjék a kritikus adatokat a potenciális kiberfenyegetésektől.

    „A felhasználók a változó igényeiknek megfelelően bővíthetik a funkciókat, így nincs szükség az adatok migrálására vagy több szoftverplatform integrálására. Az alkalmazás harmadik féltől származó szoftverekkel is kombinálható, például épületfelügyeleti rendszerekkel, konfigurációkezelő adatbázisokkal és IT szolgáltatásmenedzsment-alkalmazásokkal, így még nagyobb hatékonyságot, termelékenységet, adatpontosságot és költségnövekedést érhetnek el” – tette hozzá Farkas Gábor.

     

    További információ a Brightlayerről és arról, hogy miként támogatja az Eaton a digitális átalakulást az egyes iparágakban, az Eaton.com/Brightlayer weboldalon található.

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika magazin novemberi száma a kanadai sikerszerző, Robert J. Sawyer (Az Oppenheimer alternatíva) novellájával indul, egy noiros hangulatú, futurisztikus krimivel. Huszár Karina elbeszélésének távoli jövőjében már csak robotok lakják a Földet, akik mégis minden erőforrásukat arra fordítják, hogy feltárják és megértsék a múltat. Az idén hirtelen sztárrá nőtt Samantha Mills egy korábbi írása egy halásznőt kísér el rendhagyó útjain, évtizedeken, -századokon át. Dave Howard (A Leymann-transzfer) idegeneket hoz el bolygónkra, a kapcsolatfelvétel azonban elmarad. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – Tisztogatás) gyermekhőse egy igazi Mágussal találkozik, de a felnőttek valamiért nem akarnak hinni neki. Koch Beatrix művészettörténésze kivételes lehetőséget kap: személyesen találkozhat egy egykori nagy festővel. A havi retró Edward Page Mitchell úttörő időutazásos novellája.

    A központi tudományos rovat az eltűnt holdkőzetek történetét eleveníti fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Pittsburgh erdősítéséről, a hazánkban forgó szuperprodukciókról, egy ausztrál progresszívrock-trióról és a NASA Psyche-küldetéséről. Egy interjúban Michael Walden (A végtelen város) mesél írói munkamódszeréről és terveiről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal irodalomról és matematikáról. A képregény Gergely László munkája, címe: Visszatérés.

     

    A magazin XL-változatában Achmed Abdullah klasszikus filmregénye olvasható, az Ezeregyéjszaka meséit megidéző A bagdadi tolvaj.
    A Galaktika 404. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Így maradhat zavartalan a játékélmény

    Négy tanács az áramkimaradások és a túlfeszültségek kiküszöbölésére

     

    Számos felmérés bizonyítja, hogy mára minden eddiginél népszerűbbé váltak a videojátékok. Amíg 2020-ban 2,69 milliárd gamer volt a világon, addig ez a szám az idei év végére várhatóan több mint hárommilliárdra emelkedik, a videojáték-ipar értéke pedig 2026-ra várhatóan meghaladja a 323 milliárd eurót. Éppen ezért a számítógépes- és videójátékok szempontjából is rendkívül fontos a berendezések és rendszerek megfelelő védelme, hogy semmi se szakítsa meg a játékot. Az Eaton Magyarország szakértője összegyűjtötte a négy legfontosabb tanácsot, amit érdemes megfogadni a zavartalan játékélmény biztosításáért.

     

    Bár a videojáték-piac legnagyobb részét manapság már a mobileszközök teszik ki, továbbra is sokan futtatnak játékalkalmazásokat számítógépeken és játékkonzolokon. Ezeknek az együttes részesedése a globális játékiparban 2015 és 2022 között 5,8 százalékkal nőtt az átlagos éves növekedési ütemet tekintve. Az emelkedés nagy része az egyre népszerűbb e-sport jelenségnek tulajdonítható, amelyben a játékosok az akár 910 millió dolláros nyereményalapból való részesedésért versenyeznek. Az Egyesült Királyság kormánya például eddig már 1 millió fontot fektetett a Brit Esports Szövetségbe. Az új sport- és iparág annyira népszerű, hogy értéke 2026-ra várhatóan eléri a 2,4 milliárd dollárt.

     

    Az e-sport és általában a gaming tartós sikere azonban nagymértékben függ a folyamatos rendelkezésre állástól. Az áramellátásban bekövetkező – akár néhány perces, akár több órás – fennakadások miatti kimaradás jelentős hatással lehet a játékélményre. Az áramkimaradások következtében nemcsak a konzolok, számítógépek és monitorok állnak le, hanem a WiFi hálózatok is lekapcsolódhatnak. Ez pedig végzetes lehet a legtöbb mai játék – és nem utolsósorban az e-sport – esetében.

     

    „Sajnos egyre nagyobb az esélye az áramkimaradásoknak. Az energia iránti kereslet folyamatosan nő, és az energetikai átállás is tovább bonyolítja a helyzetet. A nagy gáz-, szén- és atomerőművekről át kell térnünk megújuló energiaforrásokra, például a szél- és napenergiára, azonban ezek kapacitása még nem biztos, hogy elégséges a hagyományos energiaforrások kiváltására. Emellett a túlfeszültségek szintén okozhatnak energiaellátási zavarokat és bizonyos esetekben tönkre is tehetik az elektromos berendezéseket – függetlenül attól, hogy villámcsapás, hibás kábelezés vagy az áramkör túlterhelése okozta azt” – mondta Farkas Gábor, az Eaton Magyarország munkatársa.

     

    Négy hasznos tanács, amit érdemes megfontolni a folyamatos játékélmény biztosításáért:

     

    1. A berendezés és a hálózati kapcsolat védelme

    Annak érdekében, hogy a játékhardverek folyamatosan kapcsolódjanak a hálózathoz, gamerként is érdemes lehet beruházni egy szünetmentes tápegységbe (UPS), túlfeszültség-védelembe, valamint a megfelelő kábelekbe és adapterekbe. Ezek az eszközök megvédik az áramkimaradások és feszültségingadozások hatásaitól a teljes gamingfelszerelést. Áramkimaradás esetén például az UPS hálózatról akkumulátoros működésre vált át, így valamennyi elektronikus eszköz hálózati csatlakozása biztosított néhány percig. A tapasztalatok szerint ennyi idő elég arra, hogy elmentsék a játékmenetet a hálózati ellátás helyreállásáig. Ha pedig az áramkimaradás ennél hosszabb ideig tart, az UPS biztosítja a játékhardverek kíméletes leállítását a kritikus adatok elvesztése nélkül.

     

    A UPS-ek különböző típusokban és műszaki jellemzőkkel kaphatók. Mindegyiket úgy tervezték, hogy kiváló minőségű, megbízható tartalék áramot biztosítsanak, függetlenül a játékhoz szükséges berendezéstől és az energiafelhasználástól. Van köztük olyan, amelyik asztali számítógépek, konzolok és egyéb elektronikus háztartási eszközök számára biztosít megfizethető tápellátás- és túlfeszültségvédelmet, míg más típusok a kapcsolók, routerek és modemek számára nyújtanak fejlettebb védelmet. A legkomolyabb játékosok számára pedig léteznek olyan UPS-megoldások is, amelyeket kifejezetten olyan nagy teljesítményű számítógépek védelmére fejlesztettek ki.

     

    1. Túlfeszültségvédelem

    Az áramkimaradások kockázatának csökkentése érdekében a túlfeszültségvédők óvják az elektromos berendezéseket a túlfeszültség és a feszültséglökések ellen. A közvetlenül vagy kábelen keresztül a fali csatlakozókba csatlakoztatva ezek a kis eszközök általában fémoxid-varisztorokat (MOV) használnak a felesleges váltakozóáramú feszültség elnyelésére, hogy kizárólag elfogadható feszültségszinteket engedjenek a táplált eszközökhöz. Az érzékeny elektronikus áramköröket és memóriafunkciókat tartalmazó berendezések különösen érzékenyek a túlfeszültségre, ezért a személyi számítógépek, konzolok és a kapcsolódó perifériák, például monitorok és routerek esetében elengedhetetlen a megfelelő védelem.

     

    1. Mindig maradj kapcsolatban!

    A játékélmény végső soron attól függ, hogy a játékrendszerek és tartozékok a lehető leggyorsabban csatlakoztathatók és működőképesek maradnak-e. Ezért létfontosságúak a lehető legjobb játékélmény biztosításához a megbízható csatlakozási megoldások – mint például az USB, HDMI, A/V és egyéb kábelek – amelyek megfelelnek a legújabb technológiai szabványoknak.

     

    1. A kockázatok minimálisra csökkentése

    „A videojátékok csak most kezdenek egyre népszerűbbé válni. Ahogy a videojátékok egyre kifinomultabbá és az egyre gyorsabb szélessávú sebességek miatt egyre versenyképesebbé válnak, a hálózati kapcsolat fenntartása soha nem volt még ilyen fontos. Képzeljünk csak el egy eSport-játékost, aki sokéves gyakorlás után eljutott a döntőbe. Már csak az utolsó ellenfelet kell kiejtenie, és övé a győzelem. Egy áramszünet ebben a helyzetben a rendszer lefagyását és a WiFi-kapcsolat megszakadását okozná, és a rengeteg befektetett munka mind kárba veszne” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.

     

    A megfelelő védelembe való befektetés minimálisra csökkentheti a kockázatokat és megvédheti a játékberendezéseket az áramkimaradások, illetve a túlfeszültségek hatásaitól. Mivel az áramkimaradások kockázata egyre nő, egy ilyen beruházás valóban megmentheti mindenki játékát.

  • Megjelent az októberi Galaktika

    A Galaktika magazin októberi száma utazásokat kínál térben és időben. Az amerikai Tak Hallus nyitó kisregényében például egy mexikói bandavezér akarja megkaparintani a Nobel- várományos fizikus forradalmi térkapuját. A Zsoldos- és Galaktika-díjas Fedina Lídia (Virokalipszis) időutazó iskolásai ősi titok nyomára bukkannak. A Brit SF- és World Fantasy- díjas Lavie Tidhar a jövő városának kisembereiről mesél. Hantos Victor elbeszélése hazánk múltjának egy tragikus fejezetét eleveníti fel, természetesen fantasztikummal fűszerezve. A Hugo- és Nebula-díjas Nancy Kress katonái és tudósai pedig értetlenül szemlélik, ahogy az amerikai múlt kezdi ontani rájuk áldozatait. A havi retró Tormay Cécile drámai elbeszélése a kívánságok áráról.


    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, mi lehetett a valóságmagja a Bábel tornya- legendának. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Star Wars-sorozatok sikeréről és bukásáról, szélturbina-lapátok ötletes újrahasznosításáról, Kafka Kastélyáról a Vígszínházban, illetve egy SF-szörfrock bandáról. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal az udvarias kommunikáció és az előítéletek kapcsolatáról. A képregény H. Rider Haggard Az elveszett aranyvárosának adaptációja Kiss Ferenc szövegével és
    Topálovits Pál rajzaival.

    A magazin XL-változatában Robert Silverberg Nebula-nyertes és Locus Közönségdíjas kisregénye olvasható, a „Megszületünk a halottakkal”.

    A Galaktika 403. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatverseny középiskolásoknak

    Startra felkészülni: ismét indul az Irány az űr! középiskolás csapatverseny

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) 2023-ban immár harmadszor hirdeti meg az Irány az űr! Kárpát-medencei űrkutatási csapatversenyt középiskolásoknak. A jelentkezés szeptember 22-ig még nyitva áll, a verseny az első fordulóval szeptember 29-én indul.

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) idén is megszervezi nagyszabású Irány az űr! című űrkutatási csapatversenyét magyarországi és a határon túli középiskolásoknak. A korábbi két, 2020-ban és 2021-ben meghirdetett versenyt hatalmas érdeklődés kísérte, legutóbb már száznál is több csapat vett részt rajta. Ha lehet, idén még érdekesebb, még színesebb versenyt terveznek, és remélik, hogy a feladatok és a nyeremények ezúttal is elnyerik a diákok tetszését.

    Az Irány az űr! nem fizikaverseny, nem hagyományos természettudományos verseny, hanem különleges élmény és lehetőség az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak. A középiskolások csapatai számos, az űrkutatáshoz kapcsolódó természettudományos témában, mint a fizika, kémia, biológia vagy a földmegfigyelés mérik össze a tudásukat. A versennyel azt szeretnék megmutatni a szervezők, hogy az űrkutatás, űrtevékenység szinte minden tárgy tanításába beépíthető hasznos, élő ismeretanyaggal szolgál, és a fizika mellett a kémiai, biológiai, földrajzi, informatikai ismereteket is érdekessé lehet tenni az űr témakörével.

    A szervezők a tanulmányi versenyre három tanulóból és egy szaktanár mentorból álló, négyfős csapatok jelentkezését várják 2023. szeptember 22-én (pénteken) éjfélig – előzetes regisztrációval, amely az esemény honlapján lehetséges: www.iranyazur.hu. A honlapon további fontos információk és a feladatokkal kapcsolatos háttéranyagok is elérhetőek. Ott tájékozódhatnak majd a
    csapatok a verseny állásával kapcsolatos frissítésekről is.

    Az Irány az űr! verseny első online fordulójára 2023. szeptember 29-én (pénteken) kerül sor. Ezt követi majd még két online forduló, majd a legsikeresebb továbbjutott csapatok személyesen mérik össze az űrrel kapcsolatos tudásukat a döntőben Budapesten, várhatóan december elején.

    A verseny győzteseire értékes nyeremények várnak a Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, a Kárpát-medencei Tehetségkutató Alapítvány, valamint a REM Kutató, Fejlesztő, Innovációs és Oktató Zrt. támogatásával.

    A sajtó képviselői részletes tájékoztatást az iranyazur@mant.hu e-mail-címen kérhetnek.

    A Magyar Asztronautikai Társaság A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumokat szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél, Hazai űrkörkép). További információk a Társaságról: www.mant.hu