Megkaptuk az első komolyabb teaser trailert a 2017-ben érkező Transformers: The Last Knight című filmhez, mely ismételten nagyon komolynak és sötét hangulatúnak ígérkezik, de azért a gigarobotos történet sose a komplexitásáról volt híres. Az első rész még nagyon működött, de a recept túl egyszerű. Beszélő robotok ütik egymást, a főszereplő nincs teljesen képben a sztorival, miközben a háttérben az ügyeletes jónő csücsörít. 2007-ben ez még Shia LaBeouf és Megan Fox párosával aranyos volt és jópofa, de aztán kezdett az egész stáb belefáradni a Transformersbe. Foxot kirúgták, aztán a modell Rosie Huntington-Whiteley-val próbálták helyettesíteni, de nem működött a dolog, jött is a Bates Motelből Nicola Peltz és LaBeouf helyett Mark Wahlberg, de ők se tudták felrázni a franchise-t.
Michael Bay többször megígérte már, hogy kilép, otthagyja a Transformerst, de úgy tűnik, ez nem mostanában fog megtörténni. Tekintve, hogy a The Last Knightot is ő rendezi. Megkaptuk a 2017-es, új felvonás legfrissebb trailerét, ebben Anthony Hopkins narrációja teljesen ellopja a show-t, de a filmben ott lesz visszatérőként Wahlberg, új eyecandyként Laura Haddock és Isabela Moner, aztán majd kiderül, mi sül ki az egészből. Remélhetőleg nem akkora katyvasz, mint a 4. rész volt. Mindenesetre az előzetesben ellőnek egy nagy poént a filmből, ugyanis Optimus Prime nekiesik Bumblebeenek, valószínűleg meg is öli Witwicky egykori verdáját. Az év blockbustere biztosan nem a Transformers lesz, de remélhetőleg ezúttal egy tisztességesebb sztorit is mögé tud rakni Bay a transformereknek és nem csupán pusztításpornó lesz az új kaland. A látvány miatt persze mindig érdemes megnézni az épp ügyeletes Transformers filmet.
Vitathatatlan, hogy A galaxis őrzői első része volt a Marvel filmes univerzumának az egyik legegyedibb darabja. Ennyire laza és magát nem komolyan vevő sztorit ritkán láthatnak a moziba járó szuperhősfanok. Nemrégiben itt mutattuk meg a második felvonás teaserét, ebben főleg a folytatás hangulatáról bizonyosodhattunk meg, azaz, hogy olyan lesz, mint amit a nézők elsőre megszerettek.
A galaxis őrzői 2 a legfrissebb előzetes szerint még elborultabb és durvább lesz, mint a 2014-es eredeti. Nagyobbak és veszélyesebbek lesznek a felbukkanó szörnyek, bébi Groot harcba lendül, és úgy tűnik, hogy mellette Drax viszi majd el a show-t, már ami a poénokat illeti. A galaxisnak nem biztos, hogy ilyen hősökre van szüksége, de most csak őket dobta a gép, így Star-Lordék 2017 májusában visszatérnek a vásznakra. Akinek pedig van esze, alig várja ezt.
A tervek szerint március 30-án kerül a mozikba az 1995-ös, kultikus animációs film, a Ghost in the shell élőszereplős változata. A főhőst, egy cyborg rendőrnőt Scarlett Johansson alakítja. A történet szerint egy misztikus és nagy hatalmú hackert kell levadásznia.
A rajongókat megosztotta Johansson kiválasztása a szerepre. Kérdés, hogy vajon megnyugtatja-e őket ez az igazán hangulatos trailer.
Megérkezett a december közepén mozikba kerülő Zsivány Egyes (Rogue One) legfrissebb előzetese. Bár ugyanazt a szerkezetet követi, mint a korábbi trailer, több részletet kapunk az egyes csatajelenetekből.
Luc Besson egyik legsikeresebb filmje Az ötödik elem volt, mely premierje óta igazi kultuszt tudott maga köré építeni. Habár az író-rendező párszor még próbálkozott hasonló bravúrral, lásd Lucy, nem sikerült egyelőre akkora durranást tető alá hozni, mint a Milla Jovovich és Bruce Willis neve által fémjelzett klasszikus. Most egy francia képregényt dolgoz fel Besson, ebben a Suicide Squad dögös boszorkánynője, az egyébként modellként befutott Cara Delevingne és A csodálatos Pókember 2 rosszfiúja, Dane DeHaan játsszák majd a főszerepet. Ők ketten afféle rendfenntartók az univerzumban, Laureline és Valerian a történet szerint Alpha városába látogatnak, ahol egy ismeretlen fenyegetés üti fel a fejét.
Iszonyatosan sokszínűnek néz ki első blikkre a film, ahogy a fenti trailerből látható. Rengeteg idegen fajt láthatunk az ígéretek szerint a 2017-ben érkező Valerian és az ezer bolygó városában. Ami pedig még jobb hír, hogy Delevingne és DeHaan kettőse az első képsorok alapján elképzelhető, hogy jól fog működni. De hogy megközelítik-e a nagy elődben, Az ötödik elemben látott kémiát a főszereplők között, az még egy nagy kérdés. Ezenkívül még olyan sztárok lesznek láthatóak a sci-fiben, mint Ethan Hawke, Clive Owen és John Goodman, de Rihanna is feltűnik egy dögös sztriptíztáncosnő szerepében. A látványra biztos nem lesz panasz. Ha pedig mindez nem lenne elég, a 28. században játszódó filmben komoly szerepet kap az időutazás is, ami a tudományos-fantasztikus művek jolly jokere.
A várva-várt, legújabb Mass Effect játék olyan előzetest kapott, mint valami nagyszabású hollywoodi film – és ez megosztja a közönséget. Miközben van, akinek az jut eszébe, hogy ezt bizony szívesen megnézné a moziban is, mások éppen azon fanyalognak, hogy az összhatás semmiben sem tér el egy tipikus SF blockbustertől. Szerinted?
Hiába gyártott sokkal több szuperhősfilmet az elmúlt években a Marvel, mégis a DC lépi meg először azt, amire sok rajongó várt. Mégpedig, hogy női főszereplő köré építenek egy önálló filmet. 2017 júniusában jön a Wonder Woman film, Gal Gadot főszereplésével, Zack Snyder tollából, és akik látták a Batman v Supermant, azok értik, hogy miért várják ennyire sokan a produkciót. Mellékszereplőként is kiemelkedő volt ugyanis Wonder Woman.
A történet szerint Diana, az amazonok hercegnője él-éldegél Themyscira szigetén, amikor is egy amerikai pilóta, Steve Trevor (Chris Pine) pottyan le közéjük, aki a világháború hírét hozza magával. Diana pedig elindul, hogy rendet tegyen az emberek világában. A címszereplőt játszó Gal Gadot rengeteg kritikát kapott, sokak szerint túl vékony, nem elég nőies a testalkata, az eddig látottak és a friss előzetes is azt erősíti meg, hogy a castingja pont olyan jól sikerült, mint Ben Affleck Batmanként vagy Henry Cavill Supermanként.
Az egyetlen kérdés, hogy Wonder Woman önálló filmjéhez össze tudnak-e majd kaparni a készítők értelmes főellenséget. Bár a DC-nek épp, hogy ez az egyik legnagyobb erőssége a Marvellel szemben. Ott van nekik Joker, Bane, Kétarc és a többiek. Van miből szemezgetni. A 2017 június 2-án bemutatkozó Wonder Woman lesz a DC negyedik filmje a közös univerzumban a Man of Steel, a Batman v Superman és a Suicide Squad után. Aztán meg csak 2017 novemberéig kell várni, és jön a Justice League is.
Alább megtekinthetőek a filmhez frissen kiadott plakátok is.
Hugh Jackman utoljára bújik az egyik legnépszerűbb X-Men karakter, Rozsomák bőrébe a Logan című filmben, mely a harmadik olyan produkció lesz, ami teljes egészében a kőkemény antihős köré épül. 2009-ben kaptuk meg először az X-Men kezdetek: Farkast, majd az eredetsztori után érkezett 2013-ban a Farkas című második rész. A trilógia zárásában, a Loganben egy megtörtebb, öregebb főszereplőt láthatunk, aki nem csak a múltjával, de az egyre nehezebben elviselhető jelenével is küszködik. Összességében ez lesz a 10. X-Men film, mely részben a Mark Millar-féle 8 részes Old Man Logan című képregénysorozaton alapszik.
Fentebb megtekinthető a film első igazi előzetese, ebben többek között feltűnik Charles Xavier, Patrick Stewart alakításában és a vérfrissítésnek szánt X-23 is. A történet szerint a mutánsok jelentős része kihalt, a megmaradottak ellen pedig Nathaniel Essex és gonosz szervezete indít támadást, hogy fegyverként használják őket. Ellenük száll harcba az öreg Logan, aki megfogadta, többet nem használja adamantium karmait vérengzésre. Ez idáig persze. A Logan 2017. március 3-án lesz először látható a mozikban.
Az alkotók az első részben nagyon ráéreztek egy egészen elképesztő stílusra és kasszát is robbantottak vele. Az már a folytatás másfél perces előzetesből is kiderül, hogy ezt a fílinget másodszorra is bombabiztosan hozzák, és a soundtrackkel ezúttal sem lesz gond. A galaxis őrzői 2 a tervek szerint 2017 május 4-én debütál majd a mozikban.
Október 20-án mutatják be itthon Pavel Parhomenko 2013-as filmjét, ami Gagarin – Elsőként az űrben (Pervyy v kosmose) címmel tekinthető meg. Ennek kapcsán érdemes elmerülni kicsit a témában, ebben segíti az érdeklődőket ez a filmkritikával is megtámogatott bejegyzés.
Bár korábban is volt már kísérlet arra, hogy emléket állítsanak az első űrhajósnak, az űrrepülés 50. évfordulójára elkészített First Orbit inkább volt dokumentumfilm és tisztelgés, semmint szórakoztató játékfilm, ami egyben tanít is. Így tehát elég sokat kellett várni erre a filmre – és itt nemcsak az eredeti orosz premier óta eltelt három évre gondolok. Az utóbbi 10 évben ugyanis Oroszország mintha kezdené újra felfedezni, hogy van piacképes nemzeti-művészeti értéke, és ez nemcsak (világ)történelmükre vonatkozik, hanem mind irodalmi, mind filmművészeti értelemben is konkretizálható. Hogy néhány példát is említsek: a szovjet-orosz történelem bővelkedik olyan eseményekben, amelyeket az ebben a kultúrában amúgy is szokásos, sőt, elvárt nagy volumenű előadásokkal, filmekkel lehet a nézők elé tárni. A 60-as és 70-es évek rengeteg témát adaptált filmre ezek közül, sci-fi vonatkozásban elég csak Tarkovszkijra gondolni, de az új hullámból említhetnénk akár az Éjszakai őrséget (Nochnoy dozor, 2004), a Nappali őrséget (Dnevnoy dozor, 2006) vagy a Sztrugackij-fivérek által írt Lakott sziget dupla részes filmváltozatát (Obitaemyy ostrov, 2008). És most, ebben az új, mozgóképi reneszánszban az oroszok újfent hozzá mernek nyúlni nemzeti történelmük még olyan megosztó eseményeihez is, mint a szevasztopoli csata (Bitva za Sevastopol, 2015), vagy jelen esetben az eddig még meg nem filmesített Gagarin életrajz. Bár, hogy némileg korrigáljam magam, figyelembe illene venni a hiány okaként egy fontos szempontot is, ez pedig a múlt szelleme.
Jaroszlav Zsalnyin a fillmben
A hidegháború kellős közepén teljesen természetes volt mind a keleti (szovjet), mind a nyugati („amerikabarát”) államok részéről, hogy eltitkolni igyekeztek tudományos eredményeiket, ill. kudarcaikat. Ez nekünk, kik már abban a korban élünk, ahol a nemzetek megosztják, sőt, kijavítják egymás tudományos munkáit (főképp a nemzetköziesedett világűrben) némileg érthetetlen, és okod adhatna a kételkedésre is akár. Az Egyesült Államok a 60-as évek elején a polgárjogi törvények meghozatala mellett feminista kérdésekkel is erőteljesen küzdött (talán épp ezért sokan nem tudják, hogy volt amerikai női űrhajós csoport is, aminek tagjaiból mégsem repült később soha senki), a Mercury-asztronauták nyílt szerepeltetése ezért politikai propaganda-fogásként is értelmezhető, hiszen elvonta a figyelmet más problémákról.
A Szovjetunió ezzel szemben csendben, szigorú titoktartás mellett válogatta össze és készítette fel első űrhajós-csapatát, megelőzve eredményességben a rivális amerikaiakat. Számos blog, weboldal, rejtélygyűjtő magazin foglalkozik az itt gyökeredző összeesküvés-elméletekkel, és épp e titokzatosság vagy épp propagandaszagú szenzáció szülte meg a máig népszerű, buta kérdéseket az űrbéli elsőségtől kezdve a holdraszállás megkérdőjelezéséig. Én azt mondom, ne üljünk fel ezeknek a bugyuta konteóknak. És ezt mondja a magára talált orosz filmszakma is akkor, amikor bőven a korszak után, hatvan évvel később megfilmesíti azt, amiről maga Gagarin is írt már életrajzi regényében, amit családtagjai azóta is minden interjú alatt elmesélnek, és amit a rendszerváltozáson átesett szovjet-orosz államban végzett kutatások alkalmával amerikai történészek is megállapítottak, elismertek: hogy gondos mérlegelés, kiválasztás, kiképzés után Jurij Alekszejevics Gagarin volt az első humán, aki rövid utazást tett a világűrbe, és onnan vissza is tért a Földre.
„Egész életem egyetlen, nagyszerű pillanatnak tűnik most.”
Jurij Gagarin egyik elhíresült fotója
Maga a film szintén követi a Gagarin-életrajzból ismert történetet: a II. világháború alatt nélkülöző család nyomorúságát, a háború utáni vidéki-paraszti élet mindennapjait a gyermek szemével, egy katonai karrier első lépéseit egészen a családalapításig és az űrhajós-kiképzésig, hogy aztán az egész életmű kiteljesedjen egyetlen, nagyszerű pillanatban. Viszont a történetvezetés nem ennyire lineáris, a rendező rögtön a lényeggel indít, hiszen a nézők erre kíváncsiak, ezt akarják látni: hogyan történt? Milyen volt a rakéta, az űrhajó, milyen lehetett az űrben lebegni, elsőként tekinteni a Földre. Nyilván Gagarin őrnagy is milliószor megkapta ezeket a kérdéseket világjáró sajtókörútjain, és az érdeklődés máig nem csitult el, éljünk bár a Nemzetközi Űrállomás korában, a Mars felé kacsingatva. Éppen ezért, ötletes megoldásként a múlt eseményeit, mindazt, ami egy 26 éves fiatalember életének csúcspontjához vezetett, hosszabb-rövideb flashback-ekkel láttatják. Személy szerint én nem örülök, hogy az izgalmas űrutazási jelenetek meg vannak szakítva egy-egy visszaemlékezéssel, ám értem azt a rendezői szándékot, amellyel megpróbálja közelebb hozni hozzánk, nézőkhöz az űrhajós-pilótában végbemenő számvetést az élettel. Ez lehet akár egy jelképes életfilm is, amelyről a halálból visszatértek mesélnek, de lehet emocionális hullámvasút is – mindenki döntse el magában.
Archív felvételen Gagarin főhadnagy az űrutazás előtt
Látványvilág szempontjából nem lehet okunk panaszra, hiszen nemcsak a szép utómunkák és az effektek dominálnak, hanem az apró részletek is alapos kidolgozottságot mutatnak, kezdve a korhű ruházatokon át Gagarin egyik elhíresült fotójáig a virágvásárlás után, egészen a Vosztok belsejének pontos megjelenítéséig. Utóbbi természetesen nem véletlen, az eredeti kapszula ma is bárki számára megtekinthető a moszkvai Űrhajózási Múzeumban. A pontosságra való törekvés egészen a szereplőválogatásra is kiterjedt, több színész például egy-egy történelmi alakkal való hasonlatossága miatt juthatott hozzá a szerephez, a Gagarint alakító Jaroszlav Zsalnyin pedig pontosan annyi idős volt a forgatás alatt, mint híres megformált karaktere az űrutazás idején. Szorgos színészként olyannyira beleélte magát a szerepbe, hogy még az egyik családi jelenetben látható korabeli babapólyázási gyakorlatot is elsajátította. Nem lehetett kisebb feladat az archív felvételekről ismert eredeti figurák mozgásának leutánozása sem, a szájba adott cukorkás jelenettől kezdve az eredeti felvételekről ismert párbeszédek újraismétléséig.
Jelenet a filmből
A film pont ott áll meg, ahol kell, nem törekszik rá, hogy az esemény utóhatásait is taglalja. Kifejezetten jónak tartom, hogy az utolsó perceket nem játszatták el a színészekkel, hanem viszont láthatjuk azt az ikont, aki maga is minden bizonnyal büszke lenne erre a filmre, ha még köztünk lenne. Jurij emlékezetes pillanata immár valamennyi földi ember közös kincse.
Jelena Gagarina az édesapjáról készült film orosz bemutatóján
