Címke: thriller

  • Sorozatadaptációt kap az Alan Wake

    Az Alan Wake az egyik legsötétebb psziho-thriller játék, amiben a címszereplő író bőrébe bújva vesszük fel a harcot a saját agyszüleményeinkkel, egy olyan rettegést keltő világban, ami akár Stephen King tollából is megszülethetett volna.

    A játék misztikumának alapja az, hogy Alan a felesége eltűnt a legutóbbi nyaralásukon, és az író főszereplő nem emlékezik szinte semmire. Sem a legutóbbi könyvére, amit írt, sem pedig neje kámforrá válásának a körülményeire. Egy biztos, az elfeledett regény rémei most mind a sarkában vannak, és nem nyugszanak, amíg meg nem gátolják Alant abban, hogy rábukkanjon a feleségére.

    Egy ilyen háttérsztorival rendelkező játék szinte könyörög azért, hogy egy sorozatadaptációt kapjon. A játék sztorija igazi thriller, aminek minden valószínűség szerint Stephen King adta az ötletét, ugyanis King egy interjúban egyszer megjegyezte, hogy egyáltalán nem emlékszik arra, hogyan írta a Cujo című regényét.

    A játék is epizodikus rendszerrel dolgozott, így talán még könnyebb lesz áthozni a tévébe a híresen borzongató játékot.

    Az Alan Wake sorozatadaptáción nem kisebb nevek fognak dolgozni, mint Peter Calloway, aki A búra alatt című Stephen King feldolgozásért felelős, és a pszichedelikus Légió című sorozatot is jegyezte producerként.

    Még nincs meg, hogy melyik csatorna fogja vetíteni az Alan Wake sorozatot, de októberben ez is kiderül. A videójáték szerelmeseinek viszont továbbra is tartaniuk kell a lélegzetüket, ha folytatásra vágynak, mert Alan Wake 2-ről még csak egy pisszenést sem hallottunk a Microsoft háza tájáról.

  • Itt az első kedvcsináló az Éjvándorokhoz

    Megérkezett az Nightflyers első videós anyaga, ami az Syfy új sci-fi sorozatához hivatott egy kis kedvet csinálni. A sorozat alapját George R. R. Martin Éjvándorok című kisregénye adja.

    A történet az Armageddon estéjén veszi kezdetét. Kilenc ember menekülni szeretne, egyetlen esélyük az Éjvándornak nevezett űrhajó. A jármű teljesen, már-már gyanúsan tökéletesen felszerelt, egy MI irányítja, az ezt felügyelő kapitányt sosem látják. Az Éjvándor útja során az utazók egy veszélyes valamivel találják szembe magukat, ami képes bárhová beférkőzni, és bárhonnan lecsapni rájuk.

    Az Éjvándorok 1980-ban jelent meg először, majd 1981-ben egy kisebb ráncfelvarrást követően publikálták jelenlegi változatát. A következő évben jelölték Hugo -és Locus-díjra (utóbbit megnyerte), továbbá Japánban is kisebb sikert aratott. 1987-ben filmfeldolgozás is készült a kisregényből, itthon ez Gyilkos űrhajó címen futott.

    Az új adaptáció 2018 őszén jön.

    A videó alapján mit gondoltok róla? Hű lesz a sorozat George Martin stílusához?

  • Élvezhető akció sci-fi lett a Hét nővér

    Az elmúlt években számos izgalmas sci-fi filmet kaptunk Hollywoodtól, azonban az igazán izgalmas címek a filmművészet mellékútjairól kerülnek ki. Ezen művek mögé sorakozik fel a norvég rendező, Tommy Wirkola (Náci zombik) sci-fije, a Hét nővér. Az angol-francia-belga-amerikai koprodukció az USA-ban augusztus 18-án debütált a Netflixen, egy majdnem féléves késéssel pedig végre itthon is, november 23-án. A főszerepben Noomi Rapace (Alien: Covenant, Prometheus, A tetovált lány), aki hét különböző karaktert kelt életre a vásznon.

    A történet egy olyan jövőbe repít minket, ahol a túlnépesedés már bolygónkat és saját létünket fenyegeti. Az európai kormányzásban fontos posztot betöltő Nicolette Cayman (Glenn Close) drasztikus lépést tesz: bevezeti az egygyerekes családmodellt. A megoldás nem annyira „sci-fi” – elég csak Kínára gondolnunk -, azonban a törvény betartatása annál inkább: ha a szigorú ellenőrzés és megfigyelés ellenére is születnének testvérek, azokat a kormány magához veszi, és hibernálja őket egy jobb kor számára. Ennek ellenére Terrence Settman (Willem Dafoe), amikor megszületik hét lányunokája, úgy dönt, titokban felneveli őket. A hét napjairól nevezik el őket, kitalál számukra egy alteregót, akit mindennap más testvér kelt életre. Settman terve harminc éven keresztül tökéletesen működik, egy nap azonban a lányok egyike nem megy tér haza…

    A Hét nővérben aktuális problémák (túlnépesedés) és erkölcsi dilemmák sora bukkan fel, azonban a hangsúly végig az akción és a történet kibontásán marad. Ezt profin is csinálja. A film meghatározott tempóban halad a végkifejlet felé, miközben teljes mértékben kielégíti az egyszeri mozinéző igényeit: érdekes alapszituáció, üresjáratok nélküli cselekmény, meglepő fordulatok, némi humor, mindemellett pedig mer bátor is lenni. Például a szereplők nincsenek biztonságban, úgy hullanak, hogy még George Martin is elismerően bólogatna Wirkola és forgatókönyvíróinak (Max Botkin, Kerry Williamson) teljesítményét látva. A Hét nővér nagy erénye azonban a nagy hibája is: a cselekményen kívül minden a háttérben marad. Settmanék kikezdhetetlenként bemutatott terve a montázsszerű bemutató miatt válik kissé hiteltelenné, a hét nővér személyiségre is hasonlóak, nehezen megkülönböztethetőek (hiába a sokféle frizura és ruha), az ellenség pedig sematikusan ábrázolt, egytucat, más filmekből már jól ismert alakok.

    A negatívumok ellenére a Settman testvérek története hagy egy kis borzongató érzést, és feltesz pár kellemetlen kérdést. A film végefele van egy jelenet, amikor Cayman kijelenti, a lányok nagyapja önző volt, amiért önös érdekek által vezetve titokban nevelte fel unokáit, ezzel veszélybe sodorva az emberiség jövőjét. Nézőként hiába szimpatizálunk végig a nővérekkel, egy részünk kicsit mégis Cayman véleménye felé húz, és a tömeginkubátorban nevelkedő csecsemők sem jósolnak megoldást a túlnépesedésre, sem pedig fényes jövőt az emberiségnek. Vajon személyi síkon mindig önzőek leszünk, és végül ennek köszönhetően jön el a vég? Viszont van-e jogunk embertársaink élete felett az állítólagos nagyobb jó elérése végett döntenünk? Nehéz kérdések.

    Értékelés: 7/10

    A Hét nővér nem a filozófikusabb sci-fik sorát gyarapítja, de akciófilmként könnyen helyt áll. Kikapcsolódni tökéletes.

  • Itt az első Netflix-Millar képregény, a Magic Order

    Mark Millar fontos alakja a mai képregénykultúrának. Több népszerű film alapját (pl.  Kingsman, Wanted, Kick-Ass, Old Man Logan) az ő képregényei adták, a 2000-es években pedig Bryan Hitch-zel közösen újragondolt Bosszúállok-történetek (Polgárháború) a későbbi Marvel filmekre is hatással voltak. Tavaly augusztusban azonban megjelent egy bejelentés, miszerint mostantól a Netflixhez tartozik a Millarworld, azaz Mark Millar kiadója, és a jövőben együtt fognak dolgozni. A hír sok találgatásnak adott táptalajt: Hogyan kell elképzelni az együttműködést? Már meglévő vagy Mark Millar teljesen új történeteit láthatunk a Netflixen? A teóriáknak vége, végre hírt kaptunk az első fecskéről: Mark Millar írja és Olivier Coipel (Thor, Jessica Jones, House of M, Siege) rajzolja a The Magic Ordert, az első Netflix-Millar képregényt – adta hírül tegnap az Entertainment Weekly.

    A hat részre tervezett történet középpontjában öt máguscsalád áll, akik az emberi világ normális működését felügyelik, miközben maguk is emberi inkognitóban simulnak bele a szürke hétköznapokba. Azonban egy titkozatos gyilkos miatt, aki egyenként vadássza le a varázslókat, a családoknak saját védelmükben drasztikus lépéseket kell tenniük. Más Millar képregényekhez hasonlóan a Magic Order is több zsánerből építkezik: megtaláljuk benne a fantasy (főleg az urban) jellemzőit, de kapunk egy kicsit a thrillerek titkozatos, sötét világából és a maffia filmek vonásaiból is. Elmondása szerint a képregény legnagyobb érdekessége a nézőpont lehet az olvasók számára, ugyanis egy számunkra valójában teljesen elképzelhetetlen gondolkodást, értékrendet (varázslókét) nézhetünk meg egy nagyon is realista tálalásban, amit Millar szerint a fantasyben nem mindig lehet megtalálni. Tervei szerint a Magic Order szereplői a titkos társaságként fenntartott varázslólétük mellett teljesen hétköznapi minőségüket is kihangsúlyozza.

    A Netflix US Twitteren már a borítót is megosztotta a nagy érdeművel (lásd lent). A tervek szerint 2018 tavaszán jelenik meg az első rész, amit nyomtatott és digitális formában egyaránt megvásárolhatunk.

    Az io9 szerint a Magic Order egy érdekes lépés a Netflix részéről, és talán pont időben is jött a sztori, mivel a jövőben lesz miből dolgozniuk – ugyanis néhány pletyka szerint a a Marvel nem biztos, hogy számít a Netflixre képregényeik adaptálásánál.

  • Vérben és háborúban születik újra az emberiség – D. J. Molles művei

    Lassan, de biztosan közeledünk az év vége felé. Bejelentettük utolsó könyveinket 2017-re. Az elkövetkezendő időszakban alaposan körbejárjuk a szerzőket, korábbi és nálunk megjelent műveiket. A sort D. J. Mollesszal, a Tisztogatás szerzőjével kezdjük.

    Molles – barátoknak Dan – amerikai író, aki a mostanában felfutó indie írók táborát erősíti. Indie szerzőknek, azaz independentnek (független) azokat nevezik kint, akik nem függnek nagy kiadóktól, hanem saját belátásuk szerint írnak, és ha kell, műveiket magán úton adják ki.

    DJ_MollesMolles mindig is szeretett olvasni, és ehhez is köti az íróvá válását: szerette volna látni a sok történet közt a sajátjait is. Nagy hatással voltak rá Dean Koontz regényei, főleg pörgős cselekményük és őrült szereplőik miatt,  de kiemeli Stephen Kinget is komolyabb, sötétebb hangja miatt. Magát gyors írónak tartja, viszonylag hamar megírja történeteit. Rossz hatással a korlátok vannak rá, emiatt is részesíti előnyben a független írói státuszt: nem kell kiadóknak, szerkesztőknek megfelelnie, úgy írhat, ahogy szeretne. Ilyen indíttatásból kezdte el a Remaininget is: csak írni valamit különösebb kezdeti koncepció nélkül, annyi célkitűzéssel, hogy valami erőszakos és rémisztő kerekedjen ki a történetből. Habár Molles nem szereti, ha megmondják neki, mit hogyan csináljon, azért figyel az olvasók visszajelzéseire és véleményére. Ha megjelenik egy könyve, vár egy hónapot, majd a Goodreadsen és más olyan oldalakon, ahol az emberek írnak olvasmányélményeikről, elolvassa az értékeléseket. Egyaránt hasznosnak tartja a pozitív és negatív kritikákat is, szerinte íróként ezekből tanulhat a legtöbbet. Azonban egy új mű készülése közben nem szívesen olvas értékeléseket, mert úgy érezi, befolyásolnák a vélemények és már csak egy bizonyos csoportnak írna, nem pedig a szélesebb közönségnek.

    Szereti a horrort, azon belül is a zombikat, a posztapoklaiptikus és háborús történeteket – ezek keveréke egyaránt fellelhető a Remainingben és a Tisztogatásban. Sokszor kérdezik a háborús vonal kapcsán Mollestól, szolgált-e a seregben, de a válasza nem. A téma felé ismerősei fordították a figyelmét, ugyanis munkájából fakadóan (2015-ig rendőrként szolgált) olyan emberek közt forog főleg, akik vetáránok. Sok inspirációt tőlük kap, főleg testvérétől, aki szintén veterán.

    The-Remaining-Book-Five1

    Molles legelső regénye, a Remaining, amit 2012-ben magán úton adott ki. A zombi apokalipszist bemutató könyv akkora siker lett, hogy 2014-ben az Orbit, Amerika egyik legismertebb kiadója felkarolta és kiadta, ezzel szélesebb közönséghez eljuttatva a könyvet. Azóta az első részt másik hat követte. A történet szerint egy vírus következtében az emberiség 90%-ka vérszomjas predátorrá vált, a szerencsés 10% bunkerekbe és óvóhelyekre visszahúzódva várja, hátha jobbra fordulnak a dolgok. Köztük él Lee Harden is, az Egyesült Államok seregének katonája, aki az utolsó parancsra vár. Azonban a dolgok úgy alakulnak, idő előtt el kell hagynia a biztonságos övezetet.

     Az író második regénysorozata, a hamarosan megjelenő Tisztogatás kicsit maga mögött hagyja a háborús övezetet, azonban a hasonló hangulat itt is megtalálható. A történet főhőse a huszonhét éves Walter Baucom, aki az USA 89-es Agrárkörzetében éli mindennapjait. Az általa ismert Amerikát az amerikai-orosz-kínai hármas koalíció, a Tengely uralja. Walter igyekszik észrevétlen maradni a rendszerben, nehogy őt is úgy vigyék el, mint a bátyját. Óvatossága ellenére is rossz időben kerül rossz helyre, amikor egy kínai vezetőt elrabolnak. Walter nem tudja, ki is lehetne a szövetsége, hisz minden oldalról ellenségek veszik körül. Molles fordulatos és akciódús történetet ad olvasói kezébe, amit a kint júniusban megjelent Renegadesben teljesít ki.

  • Fagyott égbolt: könyvajánló

    Amikor elkezdtünk foglalkozni a Fagyott égbolttal, érdekesebbnél érdekesebb témákba botlottunk. Először is ott volt a Jeff Carlson által feltöltött videó, melyben a könyv keletkezéséről mesélt. Felcsigázta kíváncsiságunkat a salzburgi jégbarlang-rendszer, amelyről az író az Europa jeges világát mintázta, így megnéztük magunknak az Ausztria területén elterülő földi csodavilágot. Majd eszünkbe ötlött: most kezdte meg „haláltáncát” a Cassini űrszonda, mely a Szaturnusz rendszer előtt járt a Jupiternél is. A Cassini közvetve foglalkozott az Europával, így az űreszköz 20 éves munkáját foglaltuk össze egy külön cikk kedvéért. Adva volt a következő téma is: beszéljünk egy keveset az Europáról. A téma mindenképp érdekes, hisz a NASA ezen a holdon feltételezné a Naprendszeren belüli földönkívüli életet. Végül elérkeztünk a végcélhoz, újra az Európán vagyunk, de most már a huszonkettedik században, a 2113. évben.

    Europa-Cool

    Az emberiség hatalmas mennyiségű pénzt ölt egy felfedező út megvalósításába, melynek célja a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa. A motiváció egyszerű: ahhoz, hogy csillagközi fajjá váljunk, üzemanyagra van szükségünk. Az Europán pedig a vízjégből kinyert anyag segítené meghajtani az űrhajókat, ezzel dinamikusabbá téve a kereskedést, a terjeszkedést az űrben, a Naprendszerben, és ki tudja, egyszer talán azon kívül is.

    Azonban egy csapásra minden megváltozott, amikor egy furcsa dolog került elő a masszív jégréteg alól: egy apró bogár elpusztult maradványa. Ezzel bebizonyosodott, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Majd az emberek kutatócsoportot küldtek a holdra, és megkezdődött az igazi kaland.

    Jóval színesebb ez a befagyott világ, mint amennyire az elsőnek tűnhet. A regény főszereplője, Vonnie társai elvesztése után összetalálkozik a naphalaknak nevezett, értelmesnek tűnő, ám állatszerű élőlényekkel. Vonnie nagy nehezen, de megmenekül előlük, s megkezdődik a vita közte és a kutatócsoport között, miszerint jogos-e, ha saját célokra használnák fel ezeket a halakhoz hasonlatos lényeket. Egyelőre nem tudni, hogy az emberi intelligenciához mérve fejlettek-e vagy sem, de Vonnie nem akarja veszni hagyni az óriási felfedezés esélyét.

    A regény nagyon pontos tudományos adatokat vonultat fel, sőt a naphalak anatómiája is teljesen valóságosnak hat. Csillag alakú testük nagyban megkönnyíti a mozgásukat a felszín alatt, illetve különleges gesztusaikkal kommunikációjuk is egyértelműnek, logikusnak hat. Látszik, Carlson figyelembe vett minden lehetséges részletet, az égitest jégtakarójától kezdve, a napfény hiányán át, egészen az izolált környezetig.

    europa_red_by_jaime_sanjuan-d93l1br

    Mivel mostanában népszerű tendencia a női főszereplők szerepeltetése, azt hihetnénk, Carlson is csak kötelezően tuszkolta bele Vonnie-t a történet középpontjába. Természetesen nem újdonság, ha egy alkotásban nő a főhős. Sőt, láttunk is sok kiemelkedő művet ennek jegyében. Azonban sokszor érezni azt, hogy ezek a szereplők nem elég kidolgozottak, csak üres héjak, vagy nem hitelesek nőként.  De Vonnie  nem egy sztereotípia, és nem is egy túlságosan kontrasztos, vérbeli kemény csaj. Vonnie egy esendő ember. Egy nő, akit a férfiak igenis kiszorítanak a felelősségteljes munkákból, akinek nem hiszik el, hogy a naphalak értelmes lények, s akinek a kutatásait is megkérdőjelezik. Carlson sikeresen megtalálta az egyensúlyt, és remek női főszereplővel gazdagította a science fiction zsánerét.

    Az Europa vad és jeges világa hitelesen van ábrázolva, ajánlott nagy nyári hőségben olvasni, garantálom, hogy azonnal dideregni kezd az olvasó.

    fdf7f6c788ded840d71dcd926c99938d

    Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Fagyott égbolt minden szempontból érdekes regény. Az alapfelvetés újszerűen hat, érdekesek az anatómiai pontossággal bemutatott naphalak, a különleges jégvilágot is hasonló precizitással mutatja be. A regény vége számos nyitott kérdést hagyott, melyekre a két folytatás fog választ adni. Reméljük, hogy hamarosan olvashatjuk őket.

    Összegezve tehát Jeff Carlson Fagyott égboltja egy újszerű, izgalmas, kiemelkedően érdekes SF-thriller. A naphalaktól kezdve, a női főszereplőn át, az Europa kutatásának politikai felütéséig minden összefüggésben van egymással. Mindenkinek tudnám ajánlani, aki izgalmas thrillerre vágyik, vagy akit érdekel egy kiváló sztori tudományról, idegen civilizációról, az emberi gyarlóságról, és társadalmunk erős kritikájáról.

  • Hamarosan magyarul is bemutatkozik Jeff Carlson

    A Metropolis Media gondozásában idén jelenik meg a már trilógiává duzzadt Frozen Sky sorozat első darabja, Fagyott égbolt címmel. A regény Jeff Carlson tollából származik, aki viszonylag későn kezdett el történetírással foglalkozni.

    Carlson azon a napon született, mikor először lépett ember a Holdra. Apja ekkor a NASA-nál dolgozott. Anyai nagyapja igazi sci-fi rajongó volt, saját könyvtárában Isaac Asimov aláírásával ellátott Alapitvány trilógiát őrizgetett. Carlson gyerekként kifejezetten mozgalmas életet élt. Lakott Arizonában, Kolorádóban, Idahoban, majd 1997-ben visszatért kaliforniai rokonaihoz. Jelenleg San Franciscoban él családjával.

    Kiskorában szeretett focizni, baseballozni, de emellett rengeteget olvasott Frank Baumot, James Michenert, Jean M. Auelt, Stephen Kinget, John Irvinget, Wendy Pinit, John Varleyt és Joe Haldemant.

    Jeff már kamasz korában tudta, hogy a világ sokkal nagyobb, mint amennyit szülővárosából láthat. 15 évesen különbözeti vizsgákat letéve otthagyta a kaliforniai középiskolát. Arizonában járt egyetemre, ahol angol irodalomból szerzett diplomát.

    frozen sky
    Mint oly sok kreatív elme, Jeff élete során rengeteg helyen dolgozott. Mielőtt írással foglalkozott volna, megfordult sofőrként, gürizett nyomdában, pincérkedett, házalt, de telefonos közvélemény kutató, pénztáros és építkezési munkás is volt. Mostanra már „lenyugodott”, afféle otthon író apukává vált, aki szeret képregényeket olvasgatni, South Parkot nézni, vagy moziba járni feleségével.

    Kezdetben rövidebb novellák írásával foglalkozott, majd 2007-ben jelent meg regény formában modern kori thrillerje, a Plague Year. Ezt követte két további rész, a Plague War és a Plague Zone.

    A trilógiát 2011-ben egy novelláskötet követte, Long Eyes címmel. Rá két évvel pedig az Interrupt című regénye jelent meg.

    A 2012-es Frozen Sky azóta két folytatáson is túl van: 2014-ben a Betrayed, és 2016-ban Blindsided címmel érkeztek a sorozat darabjai.

    A hazai olvasók idén áprilisban a Frozen Sky-t élvezhetik, végre magyarul. A nemzetközi sikereknek örvendő thriller a Jupiter fagyos holdjára, az Európára kalauzol bennünket, ahol főhőseinkre nem mindennapi kalandok várnak.

    Magáról a könyvről megjelenéskor mi is beszámolunk.

  • Superbowl 2017: Előzetes-cunami

    Amerikai foci, gigasztárok, dollármilliós reklámdíjak: ez mind-mind az év legjobban nézett eseményére, a Superbowlra vonatkozik. A sportrajongók lázasan drukkolhatnak kedvenc csapataiknak, világhírű zenészek óriási show-műsor keretein belül szórakoztatják a nézőket, de sosem hagyják ki a filmkedvelőket sem. A másodpercenkénti több millió forintnak megfelelő reklámdíjak egyáltalán nem rettentik vissza a filmstúdiókat. Hagyománnyá vált, hogy az adott év legjobban várt filmalkotásainak új előzeteseit a Superbowl reklámszüneteiben tekinthetjük meg. Most sincs ez másképp, idén is kaptunk pár nyalánkságot.

    The Pirates Of The Caribbean: Dead Man Tell No Tales

    Jack Sparrow újra visszatér a vászonra, és vele tart Orlando Bloom is. Hangulatos kedvcsinálóban láthattuk a Karib tenger kalózai ötödik felvonását, melyhez megjelenési dátum is tartozik: 2017. május 26.

    https://www.youtube.com/watch?v=i3wJjLXjySg

     

    Logan

    Menthetetlenül Last Of Us-szerű hangulatba hoz az utolsó Rozsomák film összes megmozdulása, de talán ez egyáltalán nem baj. A Logan igazi sötét, komor drámának ígérkezik, mi sem bizonyítja jobban, mint a Superbowlon bemutatott fél perces ízelítő. Premier március harmadikán.

     

    Transformers: The Last Knight

    A mozi-mumus, Michael Bay újra akcióban. Hogy a soron következő Transformers film látványos lesz? Naná! Jó is lesz? Erre nehéz felelni, de legalább látványos lesz… Ha más miatt nem is, Anthony Hopkins szereplése miatt megérhet egy misét.

     

    Ghost In The Shell

    Március 31 már elég közel van. Ezen a napon jelenik majd meg az egyik legnépszerűbb és legismertebb manga/anime élőszereplős filmváltozata. Scarlett Johannson eddig úgy fest, remek választás volt az Őrnagy szerepére, reméljük nem lesz túlságosan amerikai a végeredmény.

     

    Stranger Things második évad

    A tavalyi év egyik közönség kedvenc sorozata nem kétség, hogy folytatást kap. A kisvárosi sci-fi dráma nosztalgiavasútként hat minden középkorú nézőnek, nem mellesleg a Stranger Things izgalmas és rejtélyes sztorival operált. S ehhez hozzájön az elmúlt időszak legtehetségesebb gyerekszínészek garmadája. Halloweenkor megjelenés.

     

    Guardians Of The Galaxy Vol 2.

    Űr-Lord és csapata büszkén tér vissza. Ahogy elnézem, a Galaxis Őrzői második része borultabb és poénosabb lesz, mint az első. A zenék zseniálisak, és úgy igazából mindenből kapunk egy keveset, amire számítani kell a film során.

    https://www.youtube.com/watch?v=wDkIJ-G7HFU

     

    A Cure For Wellness

    Nos, ezen előzetes alapján nem teljesen érthető, mi szeretne lenni az A Cure For Wellness, minden esetre bármi is legyen – kíváncsiak vagyunk rá.

     

    LIFE

    Jake Gyllenhaal és Ryan Reynolds együtt szerepel egy kifejezetten izgalmasnak tűnő SF-thrillerben, a LIFE-ban. Egy űrállomás legénysége furcsa létformát talál, amely a marsi élet kipusztításáért is felelős lehet. Az organizmus túl gyorsan indul fejlődésnek, és a Föld sorsát fenyegeti. A történet érdekfeszítő, a szereposztás sem rossz, meglátjuk mi sül ki belőle.

  • God Particle címmel az űrbe költözik a Cloverfield 3. része

    2008-ban mutatkozott be a Cloverfield első része, mely ügyesen vegyítette a kézikamerás filmek technikáját a Godzillával. Lényegében pár New York-i fiatal szemével láthattuk, ahogy a várost végigtarolja egy hatalmas bestia és sok jóval kisebb, de annál barátságtalanabb szörnyeteg. A Cloverfield egy nagyon érdekes projekt volt, a filmet még hónapokkal később is elemezgették a filmes oldalak, hiszen a készítők telinyomták elrejtett easter eggekkel a sztorit. Ha például valaki a film végi sercegő hangot egy program segítségével megfordította, azaz a végétől az eleje felé kezdte el játszani, akkor azt hallhatta, hogy egy túlélő azt zihálja, hogy Godzilla „unokatesója” bizony nem pusztult el.

    A folytatást ellenben nem jelentették be. Aztán 2016-ban a semmiből megjelent a Cloverfield Lane 10, mely egy szűkös térben, minimális költségekből forgatott thriller lett. Ebben egy fura öregembert, egy jónőt és egy egyszerű kisvárosi srácot zártak össze, és azzal nyomasztották a nézőket, hogy valami történt odakint. De egyedül a John Goodman által alakított fickó tudta, hogy mi az. Neki meg nem volt ki mind a négy kereke. Ellenben a film nagyot ütött, főleg, hogy ennyire el mert vonatkoztatni az első Cloverfield résztől. Nem is direkt folytatás lett, inkább csak egy univerzumban játszódtak.

    A The Wrap szerint J. J. Abrams lesz a kvázi harmadik rész producere is, mely God Particle címmel készül és nagyon hamar, már 2017 februárjában mozikba küldik a filmet. A Paramount és Abrams nagyon komoly univerzum-építésre adja a fejét a hírek szerint, ugyanis évente kaphatunk majd újabb Cloverfield filmeket. A történet szerint egy csapatnyi asztronauta valami ijesztőt talál az űrben, ami alapjaiban rengeti meg azt, ahogy eddig gondolkoztak. Emellett nyilván a horror sci-fi műfajának sajátosságai miatt az életükért is küzdeniük kell majd. A God Particle február 24-én lesz először látható a mozikban.

  • Mr Robot – évadpremier

    A tavalyi év igazi meglepetése volt a Mr Robot című anarchista-technothriller sorozat debütálása. Roppant erős témával foglalkozott, és olyan égető kérdéseket vetett fel, melyeket nem árt, ha minden gondolkodó ember átrág magában – legalább egyszer életében. Az elanyagiasult társadalomban mindenki egyéniségnek érzi magát, mindenki azt hiszi, ő alakítja maga körül a környezetét, ám valóban így lenne mindez? Mindennap számtalan marketingfogásnak dőlünk be, reklámok hadait nézegetjük, klikkvadász cikkeket olvasunk, és óriásvállalatok termékeit fogyasztjuk. Eközben széles, büszke mosollyal harsogjuk, hogy mi igazi unikumok vagyunk, belőlünk csupán egy létezik. Pedig valójában állandóan változó környezetünk formál minket, és igényeinket egyaránt. Minden, amit teszünk, iszunk, eszünk – még ha közvetve is – más akaratából történik. Igen, valóban kicsit összeesküvés szerűen hangzik mindez, és jóval túlmutat az egyes embereken. Túlmutat, hiszen az egész társadalmat érintik ezek a kérdések. A Mr Robot első évada pontosan ezeket a gondolatokat boncolgatja, és ha mélyebbre megyünk, rájöhetünk, hogy nagyon ijesztő, ha a sorozat készítőinek igazuk van.

    A második etap nagyjából ott veszi fel a fonalat, ahol az első évad véget ért, de igaz, ami igaz: nem indult annyira erősen, mint elődje. Az fsociety nevű kiber-terrorista szervezet komoly gazdasági és politikai nehézségeket okozott az amerikai kormánynak, melyre nem egyértelmű az ellenlépés. Főszereplőnk, Elliott, belső démonaival küszködve igyekszik kizárni magát a társadalom legjavából, de legfőképpen az fsociety-hez köthető szálak miatt nagyban kerüli az internetet, és minimalizálja embertársaival a kommunikációt. Magának kialakított egy napi rutin-hurkot, mely segítségével talán könnyebben átvészelheti a rá nehezedő kihívással teli időszakot, ám sejthetjük, hogy hosszú távon ez nem fenntartható.

    Több cselekményszálat is beindított a második szezon első epizódja, melyekből igazán érdekes történések is kialakulhatnak. Ha az első részből próbálnánk következtetéseket levonni, akkor az egész évad valószínűleg a politikát környékezi meg, és felvázolja, milyen is lenne egy hatalmas horderejű kibertámadás a bankokra, sőt egész gazdasági szektorokra nézve.

    A tendencia azt mutatja, hogy egy sorozat felettébb erős első évadát szinte mindig lehetetlen felülmúlni, vagy legalább a szintet tartani. Nagyon reméljük, hogy a Mr Robot esetében – ha nem is ugorja meg a nagyon magasra tett lécet –, legalább annyira izgalmakkal, és csavarokkal teli lesz a második évad, mint elődje volt tavaly. Mindenesetre a témák nagyon komolyan, a sorozat pedig pillanatok alatt képes berántani a nézőt. Azonban vigyázzunk: ha nagyon beleéljük magunkat a történésekbe, a számos erőteljes gondolatmenet után azt vehetjük észre, hogy órákon át azon agyalunk, kik is vagyunk valójában, és mit keresünk a Földön.