My Blog

Címke: születésnap

  • Diana Wynne Jones ma lenne 81 éves

    Ingary földje, Chrestomanci világa, Koryfón Birodalom – világok, amelyek Diana Wynne Jones nélkül nem is léteznének. Személyének nagy fontosságot tulajdonítanak, többek között őt tartják a 20. századi brit gyerekirodalom egyik legkiemelkedőbb alakjának. World Fantasy, Guardian és Mythopoeic-díjas szerző. Művei a műfaj olyan híres szerzőire is hatással voltak, mint például J. K. Rowling.

    Jones 1934. 08. 16-án született Londonban. Szülei tanárok voltak. Jones épphogy betöltötte az öt évet, amikor kitört a II. Világháború, s az angliai evakuálás miatt a család folyamatos költözésre kényszerült, csak 1943-ban telepedtek le végleg Thaxtedben.

    A Friends School Saffron Walden elvégzése után az Oxfordi Egyetem St Anne College-ében tanult tovább angol szakon, ahol többek között C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien óráit is látogatta. 1956-ban végzett az Oxfordon. Még ebben az évben feleségül ment John Burrow, középkori irodalomkutatóhoz. Házasságukból három fiú született: Richard, Michael és Colin.

    Hatalmas életművet hagyott hátra az írónő. Legalább öt könyvsorozatot, több különálló regényt és számos egyéb, irodalomhoz kötődő művet adott ki. Neil Gaiman szerint Jones szereplői őszinték, gyakran szurkálódóak, a cselekmény pedig mindig sejtelmes, már-már lehetetlen, a bonyodalmakra pedig döbbenetes megoldásokat talál.

    A 60-as évek közepén kezdett írni Jones, saját elmondása szerint azért, hogy megőrizhesse épelméjűségét a magánéleti és családi krízisek alatt. Első regénye, a Changeover 1970-ben jelent meg. A felnőtteknek szánt történet egy, a Brit Birodalomhoz tartozó afrikai ország elszakadását meséli el. A könyv még nem aratott jelentős sikert, azonban az írónőre jellemző szellemesség és írói tehetség már itt tetten érhető. Lelkesedése azonban nem tört meg, sorra adta ki újabb és újabb történeteit, mint például a Wilkin’s Toothot (1973), a Dogsbodyt (1975), de a nagy áttörést a Chrestomanci-krónika első kötetével, a Varázslatos élettel érte el 1978-ban. A nyitó kötet elnyerte a The Guardian gyermekirodalomért járó díját.

    Az elismerést követően is termékeny alkotó maradt az írónő. 1979-ben adta ki a Dalemark Quartet első kötetét, a The Spellcoatst, 1986-ban pedig egy újabb sikeres mű került ki kezei közül, A vándorló palota. A történetet egy kisfiú ihlette, aki Jones egyik iskolai látogatóútja során arra kérte őt, hogy írjon egy könyvet Vándorló palota címen. A regényt a megjelenést követően jelölték Boston Globe-Horn könyvdíjra gyermekirodalom kategóriában, azonban ekkor nem járt díj Howl kalandjaiért. 2006-ban azonban a Phoenix-díjat (a díjat olyan könyvek számára alapították, amiket megjelenésük évében nem ismertek el) elnyerte a könyv.

    Jones A 90-es évek során sem fogyott ki az ihletből. Ebben az időszakban vetette papírra a Derkholm sorozat első kötetét, a Dark Lord of Derkholm (1998), de a Varázsvilágok sorozat A trónörökös (1997) című kötete is ekkor látott napvilágot. Még említésére méltó a The Tough Guide to Fantasyland (1996), amelyben az írónő a fantasy műfaj kliséit taglalja a már jól ismert szarkasztikus stílusában. A 2000-es években befejezte a már elkezdett sorozatait (pl. Varázsvilágok vagy a Palota-sorozat), ezek mellett önálló köteteket is kiadott, mint például a paródia-szerű Year of the Griffint (2000) vagy az Enchanted Glasst (2010). A még ekkor is termékeny írónő 2007-ben World Fantasy-díjat kapott életművéért.

    Számtalan sikert tudhatott magáénak Diana Wynne Jones a 2000-es években, azonban 2009 nyara valószínűleg jelentéktelenné tette mindezt: tüdőrákot diagnosztizáltak az írónőnél. Habár júliusban átesett egy operáción, maradandóan nem tudott felépülni. 2010-ben saját kérésére elutasította a kemoterápiás kezelést, mert csak még rosszabbul érezte magát tőle. A rák 2011. 03. 26-án győzte le Jonest.

    Egyik közeli íróbarátja, Neil Gaiman így emlékezett meg kedves ismerőséről blogján:

    Ő volt a legviccesebb, legszellemesebb, legszenvedélyesebb, legkeményebb ember, akit valaha ismertem. Boszorkányos és csodálatos nő, nagyon is gyakorlatias, mindig megvolt a véleménye, a legjobb könyveket írta a mágiáról. (…) Íróként ámulatba ejtő volt. A legelképesztőbb az volt, hogy milyen nyugalommal csinálta a dolgokat. Ez olyasmi, ami inkább a többi írót nyűgözi le, nem pedig az olvasókat, akik biztosra veszik, hogy minden író varázsló. De akik a megélhetésért írnak, azok tudják, hogy milyen nehéz is azt csinálni, amit ő.

     1285174685588-origEgy közös kép 2010-ből

  • Boldog születésnapot, Suzanne Collins!

    Augusztus 10-én lett 53 éves Suzanne Collins írónő, akit itthon az Éhezők viadala révén ismerhetünk. 1962-ben született Hartfordban, Connecticut államban. Anyja, Jane Collins, apja pedig Michael Collins, aki az amerikai légierőnél szolgált tisztként. Szolgálati ideje alatt még a vietnámi háborút is megjárta, később az ő élményei hatással voltak lányára is.

    A fiatal Suzanne vonzódott a művészetekhez, főleg a színházhoz és a drámához: 1980-ban végzett színházi tanulmányaival az Alabama Művészeti Középiskolában. Öt évvel később alapszakos diplomát szerzett színházismeretből és telekommunikációból az Indiana-i Egyetemen. 1989-ben mesterszakos diplomát kapott drámaírásból a New York-i Egyetemen.

    Írói karrierje 1991-ben kezdődött, ekkor kezdett gyerekeknek szóló tévésorozatok írásába. Számos műsoron dolgozott a Nickelodeon számára, többek között a Clarissán (1991) vagy Oswaldon (2001), de a Clifford, a nagy piros kutyán (2004) is. Forgatókönyvírói karrierje során jelölték Writers Guild of America-díjra egyszer egy karácsonyi epizódért, a Santa, baby-ért, mint társírót.

    gregor

    Azonban amíg a Generation O! (2000) rajzfilmsorozaton dolgozott, új elhatározásra jutott: saját gyerekkönyvet fog írni. Egy különös ötleten kezdett el gondolkodni: a New York utcái alatti csatornák, járatok, egyszóval az egész alsó világ valójában tele van élettel, és erről senki sem tud. Collinsban ez akkor tudatosult igazán, amikor egyszer egy óriási csótánnyal találta magát szemben a mosókonyhájában. Később az Alice Csodaországban hatására az az ötlet jutott eszébe, hogy milyen lenne az egész történet, ha a főhős nem egy nyúlüregbe, hanem egy aknába esne bele? Élményeit és gondolatait lassan egy történetté gyúrta össze, így született meg az ötkötetes The Underland Chronicles ifjúsági regénysorozat. Az első kötet, a Gregor the Overlander 2003-ban jelent meg. Ahogy címből sejteni lehet, a történet egy Gregor nevű kisfiúról szól, aki kalandjai során bejárja a földalatti New Yorkot. Ezt a rejtett világot óriási patkányok, denevérek, csigák, vakondok, csótányok és más, kevésbé közkedvelt lények lakják. Az egyetlen emberlakta hely lent Regalia, ahol a levándorolt emberek élnek együtt a már említett lényekkel.

    A The Underland Chroniclest általában fantasynek szokták nevezni, de Collins elmondása szerint a sorozat foglalkozik háborús témákkal, beleértve a biológiai hadviselést, népirtást és katonai hírszerzést is. A regényt mind a kritikusok, mind az olvasók is pozitívan fogadták, azonban az áttörést nem Gregor hozta el az írónőnek, hanem Katniss.

    2008-ban jelent meg az Éhezők viadala sorozat első kötete a Scholastic Pressnél. A következő évben az olvasók már kezükbe vehették a második részt, a Futótüzet, 2010-ben pedig A kiválasztott zárókötet. A megjelenést követő 14 hónap alatt 1,5 millió példányt adtak el az első két kötetből csak az USA-ban, az Éhezők viadala kötet pedig 60 héten keresztül vezette a New York Times Bestseller listáját. A trilógiát azóta közel 52 nyelvre fordították le és 56 országban forgalmazták. A történet egy diktatórikus, körzetekre osztott országban, Panemben játszódik, ahol egy évente megrendezett versenyre, az Éhezők viadalára kell a tizenkét körzetnek egy fiút és egy lányt beszolgáltatni. A kiválasztottak egy játékon vesznek részt, amit az nyer meg, aki képes túlélni az életveszélyes feladatokat. Mindezt az állam élőben közvetíti a tévében. A cselekményt az indítja el, hogy a 12. körzetben a főhős, Katniss húgát sorsolják ki, mint versenyzőt. Katniss hogy mentse testvérét vállalja, hogy húga helyett vesz részt a viadalon.

    Minek köszönhető a trilógia sikere és népszerűsége? Ha a szerző szemszögéből nézzük, akkor egy egyszerű délutáni tévézésnek. A történet és Panem világa akkor fogant meg Collinsban, amikor egy versenyzős reality showról átkapcsolt egy az iraki invázióról szóló műsorra. Továbbá a főcselekményre nagyban hatással volt a görög mitológiából ismert Thészeusz is, de apja vietnámi élményei is inspirálóan hatottak az Éhezők viadalára.

    A siker után Collins visszatért a gyerekkönyvek írásához. Legutóbb, 2013-ban a Year of the Jungle-t adta ki, ahol saját gyerekkori élményeit tolmácsolja abból az időből, amikor kislányként várta apját haza a vietnámi háborúból. Emellett boldogan éli mindennapjait Newtonban férjével és két gyermekével.

  • Ma lenne 85 éves Zsoldos Péter

    Nem tudnánk már többet írni Zsoldos Péterről, így most mikor 91 éves lenne, egy régebbi szép összefoglalóval köszöntjük őt.

    A mai születésnaposunk Zsoldos Péter, kinek pályája és munkássága a magyar science-fiction egyik alapkövének tekintendő.

    ,,Amit józan észnek nevezünk, néha sokkal inkább a korlátoltság forrása, mint az ösztön, melynek mozdulatait évmilliók bölcsessége csiszolta.”
    (Zsoldos Péter- Távoli tűz)

    Zsoldos Péter 1930. április 20-án született, Szentesen. Előbb 1956-ban, a Zeneakadémián szerzett diplomát, majd később az ELTE-n elvégezte a pszichológia szakot. 1956-tól a Magyar Rádió zenei szerkesztője, később főmunkatársa lett. Ő volt a közkedvelt ’Ki nyer ma? Játék és muzsika 10 percben’ című műsor játékvezetője.

    Nevét azonban mégis inkább az irodalomból ismerjük, népszerű sci-fi regények írójaként. 1963-tól jelentkezett tudományos-fantasztikus regényekkel, de már egészen 15 éves korától írónak készült. Mégis, egész életében úgy érezte, számára két hivatás létezik: az író és a zenész, melyeknek viszonyát Ellenpont című regénye már elnevezésében is tükrözi, A feladat című művének harmadik kiadásának előszavában pedig a következőképp ír róla:

    „A zenei forma és szerkesztés minden más művészetnél szigorúbb törvényei és ugyanakkor a fantázia szabadsága, ami éppen e törvények szigorúságából fakad, nagyszerű iskola volt.“

    Zsoldos Péter elsősorban sci-fi regényeket írt, de publikált zenetudományi cikkeket is, mert úgy érezte, az életét valójában a zene határozza meg. Science-fiction könyvei mellett egy Muszorgszkijról írt életrajzi regénye is megjelent, Portré négy ülésben címmel.
    Művei közül A Viking visszatér, a Távoli tűz és Az utolsó kísértés trilógiát alkotnak. A feladat című regényét pedig hét nyelven adták ki, majd 1975-ben egy filmadaptáció is elkészült.

    Művei:
    • 1963 – A Viking visszatér
    • 1969 – Távoli tűz
    • 1971 – A feladat
    • 1973 – Ellenpont
    • 1977 – A bunker tv-filmsorozat (Boldizsár Miklóssal közösen)
    • 1979 – Portré négy ülésben
    • 1983 – A holtak nem vetnek árnyékot
    • 1988 – Az utolsó kísértés.
    • 1997 – A jó testőr – novella (X Magazin, II. évf. 11. szám, 1997. november)
    • 2007 – Severus –novella (Galaktika, XXVIII. évfolyam 210. szám, 2007. szeptember)

    Elismerései
    • Eurocon-díj (1972 és 1976)
    • Arany Meteor-díj, Hungarocon-díj (1988)
    • Galaktika-díj (1989)
    • Lajtha László-díj (posztumusz, 2001)

    Érdekesség, hogy a 80-as évek közepén, Stanisław Lemhez hasonlóan Zsoldos Péter is kritikusan nyilatkozott a sci-fi műfaj népszerűségének negatív hatásáról, felhígulásáról, valamint a műfaj mellett megjelenő szubkultúráról:

    ,,1970-ben azt hittem, a sci-fit a bezárkózás, a belterjes tökéletesítés veszélye fenyegeti. E helyett – ezt látnom illett volna – utolérte a sikeres műfajok végzete; zászlaja alá sorakoztak a féltehetségek, a szubkultúrák hivatlan parazitái, a horrort és a pornót becsempészők, az áltudományos mítoszteremtők az öncélú szürrealista virtuózok, a hatásvadász western-elemekből összetákolt fércműveket gyártó tollforgatók.
    A sikert, milliós – illetve nálunk a százezren felüli – példányszámokat kitűnően megszervezett előzetes propagandával olyan művek hozták, amelyeknek már semmi közük nem volt Bradbury vagy Lem legnevesebb eszméihez. Az íróval együtt-gondolkodás szép játékát – ami szerintem e műfaj lényege – felváltotta a meghökkenésre építő, azzal manipuláló szerzők egymásra licitálása; ki tud vadabb, vérfagyasztóbb, követhetetlenebb, vagy bárgyúan primitív, stilárisan siralmas történetet az olvasó elé tálalni?”

    Zsoldos Péter 1997. szeptember 26-án hunyt el. Az Avana Egyesület és Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata az író nevével fémjelezve 1998-ban megalapította Zsoldos Péter Díjat, amellyel évente a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiemelkedő alkotásait (novella és regény, majd 2010-től kisregény kategóriában) díjazzák.

    Zsoldos Péter művei a MEK-en:
    Távoli tűz (hangoskönyv)
    Az utolsó kísértés
    A Viking visszatér (hangoskönyv)

    Bósa Diána

    Források:
    Wikipedia szócikk
    MASFITT szócikk

  • Átjárón innen és túl

    November 26-án született Frederik Pohl, 1919-ben, 93 éve. Jelenleg ezzel a legkorosabb aktív író a science fiction világában. (tovább…)