Címke: születésnap

  • Különleges meglepetés Lőrincz L. László születésnapjára

    A Metropolis Media Kiadó, a Magyar Scifitörténeti Társaság, a szerző tisztelői és barátai különleges meglepetéssel készültek Lőrincz L. László születésnapi köszöntésére.

    Fél évig tartó titkolózás, szervezés és megfeszített munka után az Írószövetségben tartott ünnepségen az ország egyik legnépszerűbb írója egy olyan Leslie L. Lawrence kötetet vehetett át, amelyet nem ő, hanem a munkássága előtt tisztelgő barátai írtak.

    A kötetben 12 szerző novellái olvashatóak, az inspírációt a mester korábbi munkáiból merítették. A kötetet Burger István, a Metropolis Media kiadó vezetője adta át. A 12 novella szerzői: Benedek Szabolcs, Bukros Zsolt, Erdész Róbert, Fedina Lídia, Kovács Tücsi Mihály, Molnár Csaba, Ronil Caine, Soós Tibor, Szélesi Sándor, Urbánszki László, Varga Csaba Béla, Vörös István.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-jadekoponyak-szigete/

    A kötet természetes a nagyközönség számára is elérhető, már megvásárolható a Galaktika webshopjában, illetve hamarosan elérhető lesz a könyvesboltokban is.

     

     

     

     

     

     

  • 65 éves Robert Charles Wilson

    Robert Charles Wilson december 15-én töltötte 65. születésnapját. A Galaktika az ő születésnapja alkalmából is összeállított egy ünnepi csomagot, amely a december folyamán kedvezményesen megvásárolható. A csomag három könyvet tartalmaz: Pörgés, Tengely, Örvény.

    Az alábbiakban nézzünk róla is néhány érdekességet:

    1) az író járt már Magyarországon 2009-ben egy író-olvasó találkozón, illetve a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon

    2) van egy honlapja, amely bárki által megtekinthető az alábbi linken

    3) a szerzőt maga Stephen King is jellemezte: „probably the finest science-fiction author now writing”

    4) A Pörgés elnyerte a Hugo-díjat 2006-ban.

    5) Az író idén októberben fejezte be legújabb munkáját.

    6) Felesége, Sharry is írt már könyvet.

    7) A Pörgésből TV sorozatot is terveztek készíteni 2014-ben.

     

    Végül a három könyvről:

    Pörgés:

    Egy októberi éjszakán a tízéves Tyler Dupree döbbenten nézte végig, ahogy a csillagok sorra kihunynak az égen. Az űr egy csapásra valóban üres lett.Tyler azóta felnőtt, és ahogy valamennyi embernek a Földön, neki is meghatározó élményévé vált a Nagy Elsötétedés néven elhíresült jelenség. A Nap csupán egy halvány korong az égen, a Hold eltűnt, a mesterséges űrobjektumok pedig kivétel nélkül lezuhantak, és maradványaik olyan vénséges-vénnek tűnnek, mintha a nyilvántartottnál sokkal régebben keringtek volna bolygónk körül.Kutatók próbálják megfejteni a rejtélyt, és amire bukkannak, az tragikus jövőt vázol föl az emberi faj előtt: a Földet egy idegen lények építette fal szigeteli el a világegyetem többi részétől, és odakint sokkal gyorsabban telik az idő – egy nap alatt mintegy százmillió év! Ebben az iramban csillagunk életéből nem lehet több hátra negyven esztendőnél!

    Robert Charles Wilson regénye egyszerre sodró SF-thriller, szerelmi történet és apokaliptikus vízió, de mindenképpen csúcsminőségű irodalmi mű. Ebben az olvasókkal a kritikusok is egyetértettek, így a könyv nemcsak bestseller lett Amerikában, de elnyerte a rangos Hugo-díjat is.

    Tengely:

    Egy vadonatúj világ – itt, a szomszédban! A rejtélyes Feltételezettek faja hozta létre, és kötötte össze a Földdel. Építményük, az Átjáró lehetővé teszi, hogy az emberiség meghódítsa ezt a, külön az ő kedvéért létrehozott bolygót. A telepesek birtokba is veszik a szárazföldeket, hogy használják, sőt kihasználják az ölükbe hullott kincseket. Lise Adams tizenkét évvel korábban eltűnt apja után nyomoz. Török Findley világcsavargó ex-matróz. Kettőjüket egy üstököspor-eső hozza össze, amely meglepő módon apró gépezetekkel szórja tele a bolygót. Most Lise, Török, egy marsi nő és egy fiú, akit arra szántak, hogy fölvegye a kapcsolatot a Feltételezettekkel, a sivatag egy pontja felé igyekeznek, mely a hírek szerint hirtelen szörnyen idegenné vált… És rá kell döbbenniük, hogy valaki már megint manipulálja az időt.

    A kanadai Robert Charles Wilson első magyarul megjelent regényével, a Pörgéssel egy csapásra berobbant a köztudatba. A Hugo-díjas műnek íme, elkészült a folytatása, hogy ismét magával ragadja az olvasót egy bizarr, apokaliptikus technothrillerbe, amely legalább annyira kozmológiai meditáció is.

    Örvény:

    Évtizedekkel a Pörgés kezdete után járunk, és a Földet még mindig a Feltételezettek titokzatos civilizációja óvja a jelenség pusztító hatásaitól. Persze az emberiség attól még szorgosan pusztítja magát és környezetét.

    Dr. Sandra Cole pszichiáter keze alá egy érdekes fiú kerül, Orrin Mather, aki jegyzetfüzeteibe vég nélküli fantasztikus történetet ír egy bizonyos Török Findleyről, akit a Feltételezettek tízezer évnyire ragadtak előre az időben. Ebben a távoli világban az emberiség már bolygók egész láncolatán él, melyeket Átjárók kötnek össze egymással – egyedül a haldokló Földre nem juthat el senki, mert azt karanténná nyilvánították. Törököt és fiatal barátját, Isaac Dvalit egy fanatikus közösség fogadja be, akik mégiscsak el akarnak jutni az anyabolygóra, mert egy prófécia szerint ott végre szemtől szembe találkozhatnak a Feltételezettekkel.

    Dr. Cole a kézirat olvasása közben egyre több apró jelre figyel fel, melyek arra utalnak, hogy Orrin történetének köze lehet a valósághoz. Sőt a valóság egynémely tragikus eseményeihez…

    A Hugo- és Philip K. Dick-díjas szerző nagyívű trilógiájának végére ért ezzel a kötettel. A Pörgés és a Tengely után még mindig képes új meglepetésekkel szolgálni, az olvasót évmilliárdok eljövendő eseményeivel szembesítve.

  • Születésnapi ajándék az űrből

    Egészen különleges videóval jelentkezett az Európai Úrügynökség a Nemzetközi Űrállomás 20. születésnapja alkalmából.

    A 15 perces videóban 12 szeresésre gyorsítva nézhetünk végig két Föld körüli keringést. A film több mint 21 ezer egyedi fényképből lett összevágva. A képeket és a filmet Alexander Gerst készítette, aki  jelenleg az űrállomás parancsnokaként szolgál.

    (via)

  • Ma 101 éve született a sci-fi irodalom zsenije, Arthur C. Clarke

    Ma 101 éve, 1917.12.16-án született Arthur C. Clarke, a sci-fi irodalom egyik jelentős alakja. Az ünnepi alkalomra a Galaktika ünnepi csomagot is állított össze, amely kedvezményes áron megrendelhető. A csomag a mester három művét tartalmazza: Szigetek az égben, Földfény, A Mars titka. Megrendelhető itt.

    Születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk az íróról néhány érdekességet:

    1) Gyerekként saját maga rakta össze a teleszkópjait.

    2) Clarke szenvedélye a búvárkodás volt, s ezért Ceylonba (ma Srí Lanka) is költözött, hogy élhessen hobbijának.

    3) Még az első évben, amikor odaköltözött, egy búvár expedíció alkalmával felfedezte a 2000 éves Koneswaram templom romjait.

    4) Néhány könyvet kiadott a búvárkodásról, s egy búváriskolát is nyitott.

    5) Idősebb korában kerekesszékbe kényszerült, de még ekkor is részt vett néhány kisebb merülésen.

    6) Megjósolta az otthoni számítógépeket, az e-mailt, a Skype-ot és az okos órát (még ha az űrliftre várnunk is kell még).

    7) A 2001: Űrodisszeia valamelyest egy 1948-as novellán, a The Sentinel címűn alapul. Az író párhuzamosan készítette a regényt és a forgatókönyvet.

    8) Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick együttműködésükért 1969-ben elnyerték az Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvnek díjat.

     

    Ahogy látjuk, az izgalmas regények mögött hasonlóan izgalmas élet rejtőzik. Emeljük kalapunk Arthur C. Clarke előtt.

  • Ünnepel a Blizzard, 20 éves a Starcraft

    Már 20 év telt el azóta, hogy először rákattanhattunk a Starcraftra, a világ legjelentősebb sci-fi valós idejű stratégiai játékára.

    A játék jelentősége vitathatatlan: a Starcraft miatt született meg az e-sport őrület Koreában, és követendő példát mutatott minden jövőbeli stratégiai játéknak.

    A Blizzard Starcraft témájú, játékbeli tárgyakkal kedveskedik a veterán játékosoknak. Többek között a Starcraft Remasteredhez adnak évfordulós UI-skint, a Diablo III-ban Starcraft témájú kisállatot, és az Overwatch-ban Sarah Kerrigan Ghost Skint ajándékoznak Widowmakerhez. Továbbá a Hearthstone-hoz egy különleges, Starcraft-os játékmód is érkezik, a Heroes of the Storm játékosai pedig exkluzív Starcraft avatár portrékat tudhatnak magukénak hamarosan.

    Mindezek tetejében, még egy nagyon nosztalgikus kis videót is kapunk március 31-én a kékektől, melyben játékosok fognak nyilatkozni arról, hogy miképp változtatta meg az életüket a Starcraft.

  • 25 éves a Mortal Kombat játékszéria

    Az egyik legkultikusabb verekedős játék október 8-án ünnepelte 25. születésnapját, hiszen a Mortal Kombat első része 1992 őszén jelent jelent meg. A médiában óriási karriert futott be a játék, ugyanis sok folytatást, filmes és tévés feldolgozást kapott, de képregényszériát és kártyajátékokat is szenteltek a franchise-nak.

    Olyan közismert karaktereket köszönhetünk a Mortal Kombat játékoknak, mint Sub-Zero, Raiden, Scorpion, Kung Lao, vagy éppen Kitana.

    fatality

    Számos országban rendeztek Mortal Kombat versenyeket az elmúlt, több mint két évtizedben, de főleg Ázsiában lett hatalmas kultusza a játéknak. Érdekesség, hogy Magyarország egyetlen gameshow-ján, a PlayIten is nagy sikerrel teszik elérhetővé a látogatók számára a játékot, akik egy-egy meccs erejéig egymásnak eshetnek.

    A Mortal Kombat egyik legdurvább húzása a „fatality”-k használata, melyek brutális végső, kivégző mozdulatsorok. A 25. születésnap alkalmából kiadtak egy, az elmúlt évekre emlékező videót, melyben a játéksorozat legjobb momentumai láthatóak, érdekes kommentárral.

     

  • SFF afrikai gyökerekből – Nnedi Okorafor

    Nnedi Okorafor azon írónők egyike, akikre manapság a science fiction világban érdemes odafigyelni. 43. születésnapja alkalmából mutatnánk be a nigériai-amerikai írót és sajátos műveit.

    Nnedi-Okorafor
    Nnedi Okorafor

    Okorafor 1974. április 8-án született az Egyesült Államokban két igbo (Afrika egyik legnagyobb etnikai csoportja) bevándorló gyermekeként. Élete nagy részét az USA-ban töltötte, de családjával, később pedig maga is sokszor visszalátogatott Nigériába. Az afrikai és más országokba tett utazások meghatározóak voltak Okorafor számára: történeteiben visszaköszönnek az afrikai gyökerek és egyéb kulturális élményei is.
    Középiskolás évei alatt atletizált, igazi tehetségnek számított; emellett pedig kiemelkedő eredményeket ért el a természettudományi tárgyakban is. Sport karrierjét azonban súlyos gerincferdülése következtében abba kellett hagynia, ekkor tájt kezdett új hobbiba, az írásba. Az új szenvedély meghatározta életét: 2001-ben PhD fokozatot szerzett az Illinois Egyetem (Chicago) angol szakán, jelenleg pedig kreatív írást tanít a Buffalo Egyetemen. Emellett elvégezte a Clarion írói workshopot is.

    Amint befejezte iskoláit, íróként szinte azonnali sikereket ért el. 2001-ben Hudson-Wright irodalmi díjat nyert az „Amphibious Green” írásáért, további novellái vagy rövidebb művei olyan antológiákban és magazinokban jelentek meg, mint a Dark Matter (sci-fi, fantasy és horror antológia kifejezetten afrikai szerzőknek), Strange Horizons vagy a Moondance.

    who_fears_death
    2011-ben World Fantasy-díjat nyert

    Első regényével is viszonylag hamar jelentkezett: egy young adult (ifjúsági) fantasyvel, a Zahrah the Windseeker (2005). Ezt szintén egy fiatalabb olvasóközönséget megcélzó könyv, a The Shadow Speaker (2007) követte. Első, felnőtteknek szánt regénye a Who Fears Death volt 2010-ben; ezzel kivívta a science fiction és fantasy kritikusainak is elismerését. Okorafor a távoli jövő Afrikájába invitálja az olvasót: egy zavaros, poszt-nukleáris holokauszt után vagyunk, Afrikában tömegmészárlásra kerül sor. Az agresszorok, a nuruk a Nagy Könyvet követve eldöntik, el kell pusztítaniuk az okeke népet. A kegyetlen vérfürdőből egy megerőszakolt nő menekül el, aki sivatagi vándorlása során egy különös gyermeknek ad életet: egy lánynak, kinek haja és bőre a homok színére emlékeztet. Ő Onyesonwu, aki nem fél a haláltól. Sorsa, hogy megvédje népét a gyilkosoktól. Okorafor fantasyjét jelölték Nebulára, Locusra, a legjobb regény kategóriában pedig World Fantasy-díjat nyert 2011-ben.

    akata-witch

    A siker után ismét egy young adult regénnyel jelentkezett, ez volt az Akata Witch (2011). A történet főhőse egy 12 éves albínó lány, Sunny, aki Abába (Nigéria) kerül. Más korabéliekhez hasonlóan próbál beilleszkedni új környezetébe és túlélni az iskolai teendőket, az élete azonban 180 fokos fordulatot vesz, amikor összebarátkozik Orluval és Chichivel. A két gyerekkel a leopárdok emberek világába jut, ahol a legnagyobb hibád a legnagyobb erényedé válik. Az új helyet és a mágikus képességeket felfedezve a három fiatal, később Sashával kiegészülve megalkotják az Oha kört, hogy így közös erővel vehessék fel a küzdelmet a gonosz Otokotóval.
    Az Akata Witchnek a Who Fears Death-hez hasonlóan pozitív fogadtatásban volt része. Sokan a az „afrikai Harry Potterként” emlegették, Andre Norton-díjat nyert ifjúsági kategóriában és jelölték James Tiptree Jr-díjra is. A történet nem marad folytatás nélkül sem: 2017 nyarán jelenik meg a második rész, az Akata Warrior.

    Binti-Nnedi-Okorafor
    2016-ben a Nebula -és Hugo-díjat is elnyerte

    Okorafor művei közül még érdemes kiemelni a Lagoon (2014) című sci-fijét, de a tavalyi év díjátadóira való tekintettel a Binti (2015) kisregényről lesz szó a továbbiakban. A történet főhőse Binti, aki egy különös, szinte elzárva élő afrikai törzs tagja. Kivételes matematikai képességekkel rendelkeznek, hasznos szerkezeteket szerelnek össze, de megvannak a saját szokásaik is, amiket sosem adnának fel. Ilyen a borítóképen is látható rézszínű por Binti bőrén, amit védelemként kennek magukra a himbák.
    Egy nap Binti egy nem mindennapi lehetőséget kap: meghívják az Oomza Egyetemre, a galaxis legjobb felsőoktatási intézményébe. Családja és barátai tiltakozása ellenére is belevág élete legnagyobb kalandjába. Azonban ez előre nem látható következményekkel jár: váratlan veszélyekkel kell szembenéznie, fel kell adnia szeretteit, kultúráját és akár önmagát is.

     A sorozat első része elég cselekményes, fontos témák is szóba kerülnek (pl. rasszizmus), de a Binti igazi erőssége a karakterben van. Okorafor teljesen hitelesen mutatja be, hogy egy ember hogyan is próbál különböző kultúrák között életben maradni, és végül azt is megmutatja, mivé is válunk egy ilyen élmény után. Emellett 90 oldalban olyan hangulatos világot teremt az írónő, ami simán felér a nagy terjedelmű sci-fi vagy fantasy regényekhez. Nem is csoda, hogy egy ilyen erős és különleges mű tavaly szinte az összes jelentős sci-fi díj jelöltlistáján szerepelt, legjobb kisregény kategóriában pedig Hugót és Nebulát kapott. Az év elején jelent meg a kisregény folytatása, a Home, ami remélem, hasonló fogadtatásban részesül.

    Aki nem mindennapi sci-fi és fantasy történetre vágyna sok kulturális csemegével, annak szívből ajánlom Nnedi Okorafor műveit, még ha egyelőre csak angolul érhetőek el. Az írónőnek pedig boldog születésnapot kívánok és reméljük, a jövőben még sok jó történettel ajándékoz meg minket.

  • Ma 60 éves a Star Wars ikonja, Carrie Fisher

    1956 október 21-én született minden idők egyik legikonikusabb sci-fi színésznője, Carrie Fisher, aki a napsütötte Beverly Hillsben nőtt fel. A fiatal lány igazi könyvmoly volt, emiatt is válhatott gyorsan a színház rajongójává, 15 évesen már a Broadwayen szerepelt. 1975-ben a Sampon című filmben mutatkozott be először a mozikban, két évvel később pedig a Star Wars hozta meg neki a nagy áttörést, hiszen megkapta Leia Organa szerepét. A karakter az eredeti trilógia mindhárom részében fontos szerepet játszott, később azonban úgy tűnt, nem lesz helye már a messzi-messzi galaxisban. Aztán jött a J. J. Abrams-féle Az ébredő Erő, melyben nem csupán Leiát láthatta viszont a közönség, de Han Solót és egy rövid snitt erejéig Luke Skywalkert is. A Star Wars VII ügyesen mutatta be az új generációt, de erős nosztalgiafaktorával a tősgyökeres rajongókat is boldogította.

    A színésznő rengeteg híres filmben és tévésorozatban tiszteletét tette karrierje során, így a Blues Brothers, a Sikoly 3, a Szex és New York, az Agymenők, az Entourage, a Smallville, és a 30 Rock szereplőgárdáját is erősítette. Mindemellett íróként tevékenykedett, jótékonykodásaiért díjat kapott.

    Carrie Fisher az évek során a magazinok egyik kedvence volt, számos jól sikerült fotózáson részt vett. Alább válogattunk néhány képet, hogy az egyszeri sci-fi néző ne feledje, a ’70-es években nem csupán Ellen Ripley lehetett példakép az erős női karakterek kedvelőinek. Boldog születésnapot a színésznőnek, és az Erő legyen vele még sokáig!leia-hbd2 leia-hbd3 leia-hbd4 leia-hbd5

  • 45 éves lett Ann Aguirre

    Mielőtt író lett volna volt bohóc, mentett meg kóbor macskákat, szinkronszínészkedett, de hivatalnokként is dolgozott. Ez a sokoldalú író nem más, mint Ann Aguirre, aki ma ünnepli 45. születésnapját. Itthon a Razorland trilógia kapcsán ismerhetjük őt.

    Ann Aguirre sokszínűsége nem csak magánéletében, hanem munkásságában is megmutatkozik. Maga az írónő elutasítja azt, ha a világot egyoldalúan mutatják be. Szerinte egy írónak arra kell törekednie, hogy minél jobban megmutassa azt a sokszínűségét, ami körül vesz minket, így lehet csak reális képet adni az olvasónak. Mindezt természetesen megfelelő utánjárással lehet csak elérni: kutatni, belefolyni abba a közegbe, amelyről írni fogsz és kérdéseket feltenni nekik. Tudja, a megfelelő kutatómunka után is érhetik kritikák az általa felvázolt világ kapcsán, de legalább megpróbálkozott a lehetetlennel: a világot a maga sokszínűségében megmutatni.

    annanguire

    Habár csak 2008 óta publikál (ekkor jelent meg első regénye, a Grimspace), rengeteg műfajban írt már, ami szintén bizonyítja Aguirre sokoldalúságát. Foglalkozik a sci-fi romantikus alfajával, ahogy azt a hatkötetes Sirantha Jax sorozat (kép a cikk elején látható róla) is mutatja. A történet középpontjában egy Jax nevű lány áll, aki olyan ritka képesség birtokában van (képes hajók közt átugrani), amiért többen is a saját oldalukon akarják tudni őt. Aguirre könyvei közt találunk még urban fantasyket is, mint a Corine Solomon sorozatot. A regények Corine-ról szólnak, aki képes megmondani egy tárgy múltját és jövőjét egyetlen érintés által.

    Ekét műfaj mellett az írónő több története sorolható a paranormális romantikába (pl. The Skin sorozat, 2B trilógia stb.) vagy az apokaliptikus romantikába is (pl. Dead Queen sorozat, Dark Age Dawning), de igazi tehetsége a fiataloknak szóló disztópiás írásaiban bontakozik ki. Egyik legjobban értékelt műve az itthon is megjelent Razorland trilógia. Aguirre egy olyan világba hívja olvasóját, ahol az emberiség maradéka a második világégést követően a föld alá kényszerül a Korcsoknak nevezett zombiszerű szörnyek elől. A közösséget a vadászok védelmezik, akik biztosítják az élelmet és a menedéket a lakosság számára, azaz az életben maradást. Ezt a feladatot akarja a történet főhőse, Pikk is betölteni. A Publish Weekly szerint a Razorland egy jól megírt, de mégis vad írás, az Éhezők viadala rajongóinak különösen ajánlott. 2012-ben az első rész, a Menedék RITA – díjat is kapott ifjúsági romantika kategóriában.

    Aguirre nem állt meg az első nagyobb siker után. 2015-ben várható legújabb regénye, ami a The Queen of Bright and Shinny Things. Írói élete mellett pedig sokat ingázik volt otthona, az USA és az új, Mexikó között, miközben újabb élmények érik és inspirálják.

  • 95 éves lenne Ray Bradbury

    ,,Az űrkutatás szabadságot és békét hozhat. Ahogy annak idején átjöttünk az Újvilágba, és Európa minden problémáját magunk mögött hagytuk. … Amikor majd továbbmegyünk a Marsra, itt hagyunk minden földi gyűlölködést. Új esélyt kapunk a békére, a haladásra, a képzeleterőnk kipróbálására.”

    Idén augusztus 22-én lenne 95 éves az amerikai science-fiction szerző, Ray Bradbury (1920–2012), kinek olyan remekműveket köszönhetünk, mint a Fahrenheit 451, A tetovált ember vagy épp a Marsbéli krónikák. Világéletében elutasította, hogy a sci-fi szerző címkét aggassák rá, mindezt azzal magyarázva, hogy munkája pusztán a fantasztikumon és az irreálison alapszik, nem pedig a valóságon.

    Ray Douglas Bradbury 1920. augusztus 22-én született az illinois-i Waukegan-ban Leonard Spaulding Bradbury és Ester Moberg, egy svéd emigráns legidősebb gyermekeként. Idillikus gyerekkort köszönhetett a szülővárosának, mely később nem egyszer fel-felbukkan több önéletrajzi ihletésű regényében és novellájában. Gyermekként nagy rajongója volt a bűvészeknek és szinte falta a fantasy- és kalandregényeket, különösen L. Frank Baum, Jules Verne és Edgar Rice Burroughs munkáit.

    Úgy 12-13 éves korában döntötte el, hogy író lesz. Később erről úgy nyilatkozott, hogy abban a reményben hozta meg ezt a döntést, hogy a történetein keresztül teszi hallhatatlanná hőseit és talán saját magát.

    1934-ben a Bradbury család Los Angeles-be költözött. Tinédzserként Bradbury részt vett az iskolai színjátszó-körben és alkalmanként összebarátkozott hollywood-i hírességekkel. Íróként az első hivatalos, fizetett munkája a George Burns-féle Burns & Allen Show-ban volt, melyhez egy viccet kellet írnia. Azonban 1938-ban, az érettségi megszerzését követően nehéz idők következtek:

    ,,Engem a könyvtárak neveltek, s tanítottak. Hiszek bennük, mert a legtöbb diáknak nincs pénze továbbtanulni. Éppen a nagy gazdasági válság idején érettségiztem, és semmi pénzünk nem volt. Nem tudtam főiskolára menni, így tíz éven keresztül, heti három alkalommal mentem könyvtárba.”

    [the_ad_placement id=”kezi”]

    Míg a művein dolgozott, valahogy el kellett tartania magát, ezért újságot árult. Első novelláját 1938-ban publikálta egy rajongói magazinban. A következő évben pedig útjára indította saját újságját, a Futuria Fantasia-t, ami négy kiadást is megért. Szinte minden számot egymaga írt; rengeteg álnevet használt, hogy titokban tarthassa a tényt: az újság pusztán egy egyszemélyes show:

    ,,Még mindig évekre voltam attól, hogy megírjam az első igazán jó novellámat, de láttam előre a jövőmet. Tudtam, merre akarok tartani; hogy merre visz majd az utam.”

    Bradbury-nek 1941 novemberében végre sikerült eladnia az első novelláját, a Pendulum-ot, épp egy hónappal azelőtt, hogy az USA belépett a második világháborúba. Azonban a szemproblémái miatt végül nem sorozták be, így – irodalmi sikerének köszönhetően – 1943 elejére főállású író lett. Első novelláskötete, a Dark Carnival 1947-ben látott napvilágot.

    Még ugyanebben az évben feleségül vette Marguerite „Maggie” McClure-t. A nő ekkortájt eladóként dolgozott egy könyvesboltban; Bradbury is ekkor találkozott vele. Házasságuk első napjaiban McClure volt a családfenntartó: ugyanis bármennyit is írt Bradbury, az az első időben semmit sem hozott a konyhára. A párnak négy lánya született: Susan (1949), Ramona (1951), Bettina (1955) és Alexandra (1958).

    Bradbury 1950-ben publikálta első jelentősebb művét, a Marsbéli krónikákat, amely részletesen taglalta a vörös planétára érkező emberi gyarmatosítók és az ott talált őslakos marsiak között zajló konfliktust. Míg sokan sci-finek tartották, Bradbury kijelentette:

    ,,Én nem írok science-fictiont. Az a valóság ábrázolása, míg a fantasy a valótlané, az irreálisé. Tehát a regény nem sci-fi, hanem fantasy. Elvégre ez nem történhet meg, nemde?”

    1952-től televíziós és képregény adaptációk egész sora készült Bradbury novelláiból, ezáltal egyre szélesebb körben téve így ismertté őt.

    ,,Tudja-e, hogy a könyveknek olyan a szaguk, akár a szerecsendiónak, nagy valamiféle külhoni fűszernek? Gyerekkoromban nagyon szerettem ezeket a szagokat. Istenem, milyen gyönyörű könyveink voltak, egészen addig, amíg hagytuk, hogy elvigyék valamennyit!” (Fahrenheit 451)

    Bradbury legismertebb műve, a Fahrenheit 451 1953-ban jelent meg, amely egy egyfajta disztópikus tanulmány volt a jövő amerikai társadalmáról. A mű a mccarthyizmus korában született és egy pillanat alatt klasszikus lett belőle, mivel olyan témákat taglalt, mint a kritikus gondolkodás és szemlélet törvényenkívülivé helyezése, vagy mint a túlzott hasonulás, megfelelőség a környezethez. 2007-ben, Bradbury vitatta, hogy a cenzúra volt a fő témája. Szerinte a könyv inkább arról hivatott szólni, hogy a tévé mennyire eltérítette az emberek érdeklődését az olvasástól:

    „A televízió megadja Napóleon legfontosabb dátumait, de arról semmi sem mondd, hogy vajon ki is volt ő.”

    [the_ad_placement id=”kezi”]

    A tévé iránti nyilvánvaló undora ellenére Bradbury teljes mellszélességgel támogatta műveinek a filmadaptációját. Számos forgatókönyvet és feldolgozást írt, beleértve a 1956-os Moby Dick-et is. 1986-ban elkészítette saját HBO sorozatát, amely lehetővé tette számára, hogy saját novelláit adaptálhassa. A sorozat egészen 1992-ig futott.

    A híresen termékeny Bradbury egész életében több órán át írt minden nap. Több, mint harminc könyvet publikált, nem beszélve a közel 600 novelláról, rengeteg versről, esszéről, forgatókönyvről, vagy épp színdarabról.

    Bár számos kitüntetést és díjat elnyert, számára a legkedvesebb mégis az volt, mikor a 1964-es Világkiállításon lévő Egyesült Államok pavilonjánál az „ötletelő tanácsadónak” nevezték ki.

    ,,El tudják képzelni, milyen izgatott voltam?” – mondta később az őt ért megtiszteltetésről. – ,,Mert életeket változtatok meg, és ez nagy dolog. Ha képes vagy építeni egy remek múzeumot, ha tudsz készíteni egy jó filmet, […] akkor meg tudod változtatni a jövőt. Tudsz hatni az emberekre, így amikor reggel felkelnek, és azt mondják: ’Hé, ma tényleg érdemes lesz munkába menni!’ Ez az én hivatásom, és ez lenne a dolga minden valamire való sci-fi írónak is. Reményt adni. Megnevezni a problémát, aztán megoldást kínálni rá. És én ezt teszem, mindig.”

    Bradbury még a 80-as éveiben is fáradhatatlanul dolgozott. Bár egészsége ekkora már megrendült, és egy stroke miatt kerekes székbe kényszerült, minden nap három órán keresztül diktált valamelyik lányának, aki aztán legépelte a szavait. Bár egyre kevesebbet utazott, vagy vállalt szereplést nyilvános rendezvényeken, szerencsére elég sok interjút adott, valamint segített adományokat gyűjteni a helyi könyvtár javára.

    Utolsó éveiben érezte teljesnek az életművét; hogy sikerült mindazt elérnie, amit gyermekkorában megálmodott: hősei és most már ő maga is immáron örökké élnek a művein keresztül:

    ,,Nincs szükségem igazolásra. Nem akarok figyelmet. Sosem kérdezem, vagy akár kérem ki más véleményét. Mert mindez egyáltalán nem számít.”

    Műveit szépirodalmi alkotásnak tekintik és bekerültek egyetemi tananyagok közé is.

    Ray Bradbury 2012. június 5-én, 91 éves korában hunyt el. Kiadójának szóvivője úgy nyilatkozott: „békésen halt meg, hosszas betegeskedés után.”. Sírkövére a nevén, születési és halálozási dátumán kívül a következő mondat került: „a Fahrenheit 451 szerzője.

    A Metropolis Könyvek sorozatban az Árnyak és Rémek – Ray Bradbury emlékére című kötettel emlékeztünk meg az íróról, amelyben számos szerzőtársa tisztelgett Bradbury előtt, Neil Gaimantól kezdve Harlan Ellisonig.

    Bósa Diána