Az idén 50 éves Galaktika magazin decemberi száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének első részével indul. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor távoli jövőben játszódó novellája játékosan állítja pellengérre a mai politika világát az egyszerű emberek szemszögéből. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina egy zárt, föld alatti társadalmat mutat be, mely még annál is furcsább, mint elsőre hinnénk. Greta May írásában idegen fiatalok vizsgáznak… belőlünk, földlakókból. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért Jassó Judit egy hajmeresztő negyedik típusú találkozás évtizedekkel később is ható következményeiről mesél. A havi retró Zigizmund Krzsizsanovszkij klasszikus weirdje egy második életre kelt csecsemő és egy orvos elképesztő története, amely csak több mint 60 évvel megírása után jelenhetett meg. A központi tudományos rovat az exobolygó-kutatás legfrissebb eredményeivel ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Avatar 2. részéről, az Artemis I holdi küldetéséről, egy új fejlesztésű, hidrogénüzemű repülőről és radioaktív gyémántakkumulátorokról. A lapban két interjú is olvasható, egyrészt az idén 90 esztendős Almár Ivánnal, másrészt a sikeres S.T.A.L.K.E.R.-írópárossal, Roman Kulikovval és Jezsi Tumanovszkijjal. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában Thorne Smith vidám regényének befejező része található meg, egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről.
A Galaktika 393. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Örömmel jelentjük be, hogy a díjnyertes és nemzetközi bestseller írónő, Johanna Sinisalo kapta meg a Pro Finlandia érmet a finn irodalomért tett szolgálataiért!
Az 1943-ban alapított Finn Oroszlánrend Pro Finlandia-érmet, Finnország elnöke ítéli oda olyan művészeknek és íróknak akik a finn művészet, dráma, irodalom és zene terén hosszú, és kiemelkedő munkát végeztek. A Pro Finlandia-érmet közvetlenül a függetlenség napja (december 6.) előtt adják át 10-15 személynek a kultúra minden területén, és széles körben a finn művészek és írók legmagasabb nemzeti elismerésének számít.
Az egyik vezető finn sci-fi és fantasy szerző, Johanna Sinisalo irodalmi pályafutása öt évtizedet ölel fel, művei között regények, novellák, rádió-, tévé- és képregény-forgatókönyvek egyaránt szerepelnek. Első regénye, az Ennen päivänlaskua ei voi (TROLL) 2000-ben jelent meg, és elnyerte a hőn áhított Finlandia-díjat. Műveit azóta húsz nyelvre fordították le.
A Finlandia-díjon kívül Sinisalo számos külföldi irodalmi díjat is elnyert, például a 2004-es James Tiptree, Jr. Award és a 2017-es Prometheus Award, 2008-ban pedig a Nebula-díjra, 2012-ben a Prix Escapades-re, 2017-ben pedig a Grand Prix de L’Imaginaire-re jelölték.
Az idén 50 éves Galaktika magazin októberi száma Jezsi Tumanovszkij izgalmas S.T.A.L.K.E.R.-kisregényének első részével indul. A színhely természetesen ismét a Zóna, mely ezúttal mintha jobban hasonlítana a Tarkovszkij által megálmodotthoz. A friss Monolit-díjas Varga Csaba Béla szintén egy hosszabb elbeszéléssel jelentkezik, az orosz–ukrán konfliktus sajátos olvasatát adva. Claude Lalumière egy alternatív Európába repíti el olvasóit, a második világháború előestéjén. Antal József egy klasszikus mese új változatával rukkol elő, melyben a tanulság mégis a régi marad. A havi retróban Philip Francis Nowlan egy időutazó feltalálót kísér el Amerika múltjába. De vajon sikerül-e hazatérnie?
G391 borító – Amir Zand
A központi tudományos rovat a Jupiter holdrendszerének kolonizációs lehetőségeit mérlegeli. Emellett olvashatók még cikkek többek közt új nukleáris fúziós kísérletekről, rivalizáló friss fantasysorozatokról a tévében, egy kiállításról, mely a szingularitás határvidékét kutatja művészi eszközökkel, valamint egy sci-fis hiphop-lemezről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában újra Philip Francis Nowlané a szó, illetve legendás hőséé, Anthony „Buck” Rogersé, a 25. században felébredt első világháborús pilótáé, aki egy távol-keleti invázióval szemben próbálja megvédelmezni a nyugati világot.
A Galaktika 391. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Az idén 50 éves Galaktika magazin augusztusi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének első részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött.
Megemlékezés olvasható a lapban a nemrég elhunyt Böszörményi Gyuláról, egy olyan novella kíséretében, amely itt jelenik meg először. Az ausztrál Benjamin Peek Aurealis-díjra jelölt elbeszélése egy olyan párhuzamos világban játszódik, amelyben Tarkovszkij Sztalkere soha nem készült el. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse igazán radikális világmentő ötlettel áll elő. A szintén Eurocon- és Aelita-díjas ukrán Henry Lion Oldie ugyanakkor egy egész mentőcsapat küldetését helyezi a középpontba. Orosz Adél egy temperamentumos okosotthonnal szembesíti főszereplőjét. A havi retro Edgar Allan Poe egy ismert-ismeretlen írása, amely mindeddig csak csonkított formában jelent meg magyarul. A központi tudományos rovat az új hidegháború kérdéskörét járja körbe. Emellett olvashatók még cikkek többek közt friss SF-sorozatokról, egy virtuális kiállításról, amelyen világok közötti átjárókat mutatnak be, egy elektronikus billentyűvirtuózról és a James Webb Űrteleszkópról. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.
A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, AHét Csillag Ékkövének első része olvasható.
A Galaktika 389. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika már kapható e-formátumban is! Keresd a Galaktikabolton!
Sajnálattal értesültünk hogy május 5-én 77 éves korában elhunyt, Szergej Gyacsenko, aki feleségével együtt írt ukrán és orosz nyelven scifi és fantasy regényeket.
Itthon a Metamorfózis trilógiát és több a Galaktika magazinban megjelent novelláit ismerhetik az olvasók.
Szerhij Szerhijovics Gyacsenko 1945. április 14-én Kijevben született, 1980-ban végzett forgatókönyvíró szakon.
Marina és Szergej Gyacsenko
Ukrán író-házaspár. Első regényükkel az 1996-os Euroconon elnyerték a legjobb új szerzőknek járó díjat. Kilenc évvel később, a glasgow-i Worldconon Európa legjobb SF-íróivá választották őket. Mindketten filmes gyökerekkel rendelkeznek, Marina (sz. 1968) színésznő volt, Szergej forgatókönyvíró. „Kosárlabda” című novellájuk 197. Galaktikában volt olvasható, kisregényük, az „Üszkös Torony” pedig a 212-213.-ban. Egy Metamorfózis trilógiájukban szereplő kötetek: Alekszandra és a Teremtés növendékei, Arszen és a játék hatalma, Andrej és a Föld zarándokai.
Emlékezzünk rá egy korábbi interjúval.
FÉLELEM, SZERELEM – E KETTŐ KELL NEKEM
Petőfi híres versének talán ez a változata írja le leginkább az Európa-díjas ukrán szerzőpáros, Marina és Szergej Gyacsenko írásainak magját. Már több mint két tucat regényen vannak túl, forgatókönyveket is írnak (pl. a nemrégiben a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban megjelent Lakott sziget filmforgatókönyvét) és úgy tűnik, angol nyelvű megjelenésükkel hamarosan a nemzetközi piacra is betörnek. A Metropolis Könyvek sorozatban végre magyarul is olvasható Alekszandra és a Teremtés növendékei című regényük kapcsán beszélgettünk velük.
GALAKTIKA: Az Alekszandra és a Teremtés növendékei első pillantásra ifjúsági regénynek tűnik, de miután elolvassa az ember, kiderül, hogy sokkal közelebb áll Franz Kafkához, mint J. K. Rowlinghoz. Mi ösztönözte önöket a könyv megírására?
SZERGEJ GYACSENKO: Volt pár ifjúsági könyvünk, egy trilógia Léna Lapináról (Kulcs a királysághoz, Oberon szava és A gyűlöletnek nincs hatalma), valamint a Vad energia című regény. Ezeknek a szerkezete egyszerű, világos, kalandosak és akciódúsak, a pszichológiai és filozófiai problémákat a minimumra csökkentettük, bár azért felmerülnek bennük. Az Alekszandra és a Teremtés növendékei metafizikai regény felnőtt olvasóknak. Más kérdés, hogy hősei volt iskolások, egyetemi hallgatók, és ezért ez a közeg is szívesen fogadta a könyvet. A regény a tudatmanipulációról, a félelem és erőszak természetéről folytatott vitáink és gondolataink eredménye.
MARINA GYACSENKO: Szó sincs erről! Ezt mondani jelentős egyszerűsítése a regénynek, olyan, mintha a karácsonyfára azt mondanánk, hogy távírópózna.
G: Alekszandra meglehetősen erős, érdekes és életszerű egyéniség. Mi született meg elsőként, Alekszandra karaktere, vagy a különös tantárgyakat felvonultató főiskola Torpán?
MGY: Nehéz erre válaszolni… A regény gondolata egy álomban született, amiben feltűnt Alekszandra sorsának kezdete. Ugyanakkor ihletőleg hatott, hogy láttuk egy érdekes színpadi adaptációját Kijevben Ionesco Különóra című darabjának. Az álom és a nappali benyomások együttese hozta létre az Alekszandra és a Teremtés növendékeit. Azt lehet mondani, hogy a hősnő és a főiskola párhuzamosan születtek meg, majd egy pillanatban találkoztak.
SZGY: A karakter fejlődése a cselekmény előrehaladtával alakult. A Speciális Technológiák Főiskolája a szemünk előtt alakította Alekszandrát mint embert és karaktert.
G: Évszázadokkal ezelőtt a szúfik az arab országokban kardokat nyeltek, kutakba ugrottak, sőt lovak taposták meg őket anélkül, hogy bármi bajuk esett volna. A test és lélek közötti mély harmónia igazán különös dolgokat eredményezhet. Gondolják, hogy a könyvben szereplő gyakorlatok némelyikét a valóságban is lehet alkalmazni?
SZGY: Tudja, a regény publikálása után az interneten rengeteg visszajelzés és kommentár tűnt fel. Sok ember megpróbálta a csönd 16 formáját meghallani, vagy ezt: „Képzeljen el egy gömböt, amelynek külső felülete piros, a belső fehér! A gömböt egészben hagyva gondolatban deformálja úgy, hogy a külső felülete kerüljön belülre, a belső kívülre…” (Weisz Györgyi fordítása). Sokan mondták, hogy sikeresen végrehajtották a gyakorlatot. Néhány esetben még rajzokat, illusztrációkat is készítettek. Javasoljuk a magyar olvasóknak is, hogy próbálják meg végrehajtani valamelyik transzformációt – de csak komoly körültekintéssel, nehogy átlényegüljenek.
G: Úgy éreztem, a könyv egyik központi témája a félelem. Az, hogy hogyan nézzünk szembe vele, hogyan használjuk, hogyan küzdjünk és hogyan birkózzunk meg a félelemmel. Mi a véleményük erről?
SZGY: Az egyik első regényünket, a Sebhelyet a félelemnek szenteltük. A kötekedő és párbajozó főhős Egert Szolly egy igazságtalan cselekedete miatt gyávasággal bűnhődik – a bátor ember fokozatosan bátortalan senkivé válik, aki még a saját árnyékától is fél. Vajon sikerül visszatalálnia saját „énjéhez”? Ezt a regényt egyébként éppen most fogják megjelentetni Amerikában. Nagyon várjuk az amerikai olvasók reakcióját.
MGY: A félelem – az egyik legerősebb emberi érzelem. Valószínűleg csak a szerelem tudja leküzdeni. „Ne félj, mert én veled vagyok.” (Ézsaiás 41:10)
G: A világ mint (hiper)szöveg igen érdekes elképzelés. Ihlette ezt valamiképpen a Szent Biblia?
SZGY: „Kezdetben vala az Íge” (János 1:1)… Van Andrej Tarkovszkijnak egy emlékezetes filmje, az Áldozathozatal, amelyben a fiú így fordul az apjához: „Kezdetben vala az ige, de miért, papa?” Lehet, hogy mi is ezt a kérdést tettük föl magunknak.
MGY: El akartunk térni a hagyományos megközelítésektől, analógiáktól. Féltünk a bibliai motívumokkal kapcsolatos spekulációktól. A világ mint hiperszöveg – nem új ötlet, de mi újszerűen akartuk bemutatni.
G: Néhányan azt mondják, a könyvnek nyitott vége van. Szerintem önmagában kerek egész. Úgy tudom, már van is folytatása. Alekszandra feltűnik benne? Tudnának pár szót mondani róla?
MGY: Az írásainkban általában igyekszünk elkerülni a hollywoodi hepiendeket. A nyitott vég – számunkra legalábbis úgy tűnik – jobban megfelel azoknak a történeteknek, amelyeket el akarunk mesélni. Nekünk fontos, hogy az olvasó szerzőtársunkká váljon, azaz velünk együtt tovább gondolkodjon.
SZGY: Az én álláspontom szerint az Alekszandra és a Teremtés növendékeinek elég egyértelmű vége van. Azonban az interneten különféle magyarázatokat találtunk a könyv befejezéséről, többek között olyanokat is, amelyek elképesztettek minket eredetiségükkel.
MGY: Nemrég jelent meg a Digitális, avagy Brevis est című regényünk, mindkét könyv a Metamorfózisok ciklus része. Ezek azonban csak asszociatív módon függenek össze. Alekszandra mint főhősnő nem is tűnik fel a második könyvben.
SZGY: Lehet, hogy a Metamorfózisok ciklusnak lesz folytatása – most is dolgozunk egy új regényen. Azonban erről babonából egyelőre többet nem akarunk mondani.
G: Mindig izgalmas, ha két ember együtt ír könyvet, különösen, ha egy házaspárról van szó. Van kialakult munkamódszerük?
MGY: Mindent együtt beszélünk meg. Szerjózsa eredeti foglalkozása pszichiáter, és ismeri a különféle emberi gyengeségek, mint a félelem vagy féltékenység mögött meghúzódó mozgatórugókat. Ezenkívül elvégezte a moszkvai filmművészeti egyetemet is és sok forgatókönyv szerzője. Ő a felelős a témáért, a kompozícióért, én pedig a stílusért.
SZGY: A mi könyveink színházak. Egyszínészes színházak. Marinka mint professzionális színésznő játssza a főszerepet az egyszemélyes könyves darabban, amelyet különféle árnyalatokkal gazdagít. A színésznő néha fél tőlem és ez jó.
Az idén 50 éves Galaktika magazin májusi számát Naomi Kritzer Hugo-díjra jelölt novellája indítja, egy különleges nyomozás története. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos ezúttal vérbő politikai szatírába oltja hazai vonatkozású sci-fijét. A belga Frank Roger egy eltűnt utasszállító repülőgép nem mindennapi visszatéréséről mesél. Varga Csaba Béla nyomasztó disztópiája egy idegen elnyomás alatt nyögő Magyarországon játszódik. A Henry Lion Oldie álnév mögött rejtőző, Eurocon- és Aelita-díjas ukrán szerzőpáros a gyors meggazdagodás receptjét kínálja – intergalaktikus léptékben. A Nebula-díjas amerikai John Wiswell Brit Fantasy-díjra jelölt írása egy számítógépes játék belsejébe kalauzolja el olvasóit. Jávorszki András 2021-ben Preyer Hugo-díjat nyert elbeszélése azt járja körül, mit meg nem tenne az ember, hogy születendő gyermeke a legegészségesebb és legtökéletesebb legyen. A havi retro a skót Robert Louis Stevenson klasszikusa Hawaii varázslóiról.
borító art: Alex Chen – Bloodsea
A központi tudományos rovat a Jupiter-kutatás legfrissebb eredményeiről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az év sci-fi tévésorozatairól, Bulgakov A Mester és Margaritájának színházi feldolgozásáról, egy disztopikus gitárrock lemezről és a Nemzetközi Űrállomás első privát legénységéről. A szerkesztői előszó vendégszerzője ezúttal Erdész Róbert, zenész, a Solaris együttes vezetője. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.
A magazin XL-változatát a Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon Nightingale című, eddig csak e-könyvként megjelent hard-SF regénye tölti meg, a nyomtatott kiadáshoz frissített és jelentősen kibővített szöveggel.
A Galaktika 386. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin fennmaradását!
Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?
Top 5 film
Mátrix– A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
Avatar– Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
Brazil– Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.
Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.
Top 5 regény
Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.
Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry HarrisonÉden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.
Idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját a Galaktika, Magyarország leghosszabb múltra visszatekintő és legnívósabb tudományos-fantasztikus irodalmi folyóirata. A Kuczka Péter vezetése alatt működő szerkesztőség 1972-ben indította útjára a Kelet-Közép-Európában egyedülálló kiadványsorozatot, mely a novellák mellett verseket, tanulmányokat és ismeretterjesztő cikkeket is közölt. Fennállásának évtizedei során folyamatos megújuláson ment át, antológiából magazinná alakult, változott formátuma és terjedelme, csak egyvalami maradt állandó: a tartalmi válogatás igényessége és széles merítése. Az első évek elvárásaival, trendjeivel szemben haladva rendszeresen közölt műveket a Vasfüggönyön túlról is, emiatt hihetetlen népszerűségre tett szert a hazai értelmiség körében.
1972 – az első szám Kuczka Péter szerkesztésében
A rendszerváltás utáni megváltozott gazdasági helyzetben a magazin az egyre növekvő konkurencia ellenére is őrizte népszerűségét a kreatív csapat fiatalításának és a rajongókkal szorosabbra fűzött kapcsolatoknak köszönhetően. Az akkori kiadó végül mégis a lap szüneteltetése mellett döntött, és ez a kényszerpihenő 1995-től egészen 2004-ig tartott. Ekkor új menedzsment vezetésével, modernizált külsővel, de a tartalmi értékeket megőrizve indult újra a folyóirat.
Ötven évvel később
A Galaktika fennállása alatt háromszor nyerte el az Európai SF Szövetség Legjobb SF Magazin-díját, ahogy a benne megjelenő szerzők is több nemzetközi és hazai elismeréssel büszkélkedhetnek. A 380. lapszámán túl járó kiadvány a tudományos-fantasztikus periodikák mezőnyében világtekintetben is az élcsoportba tartozik mind korát, mind a megjelentetett írások mennyiségét tekintve, és ez az 50. évforduló még messze nem az út végét jelenti.
Végre betekintést nyerhettek a játékosok és más érdeklődők az új Dűne videójátékba. A gameplay trailer 2022. február 15-én mutatta meg, nagyjából hogyan is fog kinézni mozgásban a legújabb videójátékos próbálkozás Frank Herbert klasszikussá vált scifi-fantasy világában.
A játék központi eleme, mint általában a korábbi Dűne játékoknál, most is az Arrakis feletti teljes kontroll és a Fűszerkibányászásával járó végtelen hatalom megszerzése.
A játékot publikáló cég a Funcom, akiknek leginkább a Conan Exiles nevezhető legsikeresebb játékuknak. A Dune: Spice Wars-t egy kisebb francia indie stúdió készíti. A Shiro Games ambiciózus és kreatív csapat, legismertebb játékuk a Northgard. Ez utóbbi egészen új alapokra helyezte a 4x játékok mechanikáit. Az új Dűne is leginkább ehhez lesz hasonlítható.
A hangulat és zene az első trailer alapján jól illik a Dűne világához. A fejlesztőcsapat (Shiro Games) oldalán lévő „behind the scenes” videó szerint játékuk alapját Frank Herbert eredeti könyveit veszik alapul és szeretnék saját interpretációjukat megmutatni a közönségnek, hogy miként képzelik el ennek a fantasztikus könyvsorozatnak és történetnek a világát. A cég marketing igazgatója szerint „csodálatos inspirációt” nyújtanak a könyvek, reméljük a játékmenet és a mechanika sem fog csalódást okozni és nem csak az egyébként nagyon fontos hangulat lesz közel tökéletes. A Dune: Spice Wars jelenleg korai hozzáféréssel (Early Access) megvásárolható, pontos megjelenési dátuma még nincs.
Fejlesztő: Shiro Games Kiadó: Funcom Megjelenés: 2022 Státusz: Early Access (Korai hozzáférés)
