Címke: sorozat

  • Megjelent a Galaktika júniusi száma

    A Galaktika magazin júniusi száma Szűcs László kisregényének első részével indul, mely az általa megalkotott közeljövő világának egy újabb szeletét mutatja be. A Hugo- és Nebula-díjas, amerikai David Gerrold díjnyertes horrornovellája finoman adagolja a feszültséget egy éjszakai vonaton. A nemrég elhunyt, ausztrál származású Damien Broderickre (Lenni vagy nem lenni) egy rendkívül ötletes,  szürrealisztikus novellával emlékezik a lap. Benyák Zoltán egy ijesztgetésre specializálódott vállalkozás kulisszái mögé vezeti el olvasóit. Az ukrán Igor Antonjuk tudós főhőse magát az időt akarja megzabolázni. Kenneth Schneyer Nebulára és Sturgeonre is jelölt, rendhagyó elbeszélése a felszínen egy kiállítási katalógus, döbbenetes mélyebb rétegekkel. Karinthy Frigyes klasszikusában egy férfi monologizál, aki egyre kevésbé tudja visszatartani könnyeit.

    A központi tudományos rovat az epigenetika tudományágát járja körül, mely azt vizsgálja, a mi életünk eseményei mennyiben nyomják rá bélyegüket gyermekeink genetikai örökségére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt A finn fantasztikus irodalom mai helyzetéről, a Mickey 17 című filmről, a Föld-tengely billegésének hatásáról az éghajlatváltozásra, és egy kétarcú csillagról.

    A képregény Henry Rider Haggard Ayeshájának feldolgozása Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Edward Shanks A romok népe című disztópikus regényének befejező része olvasható.

    A Galaktika 423. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva a lap fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az áprilisi Galaktika

    A Galaktika magazin áprilisi száma Varga L. László „Csipsz az agyba” című szatirikus elbeszélésével indul, melyben egy egyszerű focistát turbóznak fel a fejébe ültetett számítógépes mikroáramkörrel, és ettől elképesztő politikai karrier lehetősége nyílik meg előtte. Igazi amerikai sztárpáros, az egyaránt Hugo-, Nebula- és Locus-díjas Harlan Ellison és Robert Silverberg szövetkezett egy rendkívül szokatlan zombitörténet megírására, ami most először olvasható magyarul. Az orosz Gleb Anfilov miniatűrje a hangulatbefolyásolás forradalmian új eszközét mutatja be. Zsiga-Kárpát Dániel kizsákmányolt hősei egy távoli gyarmatvilágon úgy döntenek, hogy visszavágnak a rendszernek. Philip E. High telepesei ugyanakkor egy elsőre megoldhatatlannak tűnő problémával szembesülnek: egy ragadozó szuperdzsungelt kéne kiirtaniuk. Kispál Márton Preyer-pályázaton dobogós novellája egy környezeti katasztrófa utáni Magyarországon játszódik. Az argentin Laura Ponce ismét egy távoli világra kalauzolja el olvasóit, ahol az évente egyszer lecsapó hatalmas vihar nem mindennapi  következményekkel jár. Jefim Zozulja klasszikusa allegórikus történet a háború és a zsarnokság természetéről.

    A központi tudományos rovat arra figyelmeztet, hogy az egyre súlyosbodó ivóvízhiány már a közeli jövőben háborúkhoz vezethet. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a gleccserek megőrzéséről, két kritikai és közönségsikert elért új animációs filmről, egy német progrock albumról és arról, hogy mi van, ha valójában egész világegyetemünk egy fekete lyuk belsejében létezik.

    A képregény Vlagyimir Szavcsenko novellájának klasszikus adaptációja Gugi Sándor rajzaival: Hová lett Iljin?

    A magazin XL-változatában Alekszej Konsztantyinovics Tolsztoj hosszabb-rövidebb írásai olvashatók vámpírokról és más  természetfölötti lényekről.

    A Galaktika 421. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az októberi Galaktika

    A Galaktika magazin októberi száma Huszár Karina kisregényének befejező részével indul, mely egy könyörtelen disztópia képét vázolja fel, valamint az ellene lázadókét.

    Alekszej Gravickij (a S.T.A.L.K.E.R. – Rendhagyó vakáció társírója) novellájának hőse összetűzésbe keveredik lakása berendezésével.

     

    A spanyol Susana Vallejo mai társadalmunk manipulálhatóságáról rántja le a leplet. Bojtor Iván dokumentumokkal keveri a fantáziát, és különös párhuzamot von Napóleon és IV. Károly magyar király között. A Hugo- és Nebula- díjas SF Nagymester Jack Vance egy csillagközi szökevény után küldi ügynökét, bizarr következményekkel. Liviu Surugiu romániából arról ír, mi történik, ha az álmok a valóságban manifesztálódnak. Dömötör László egy nem mindennapi harmadik típusú találkozásról számol be.

    A havi retró Helen Simpson hátborzongató novellája egy misztikus kísérletről.

    A központi tudományos rovat azt járja körbe, valóban számítanunk kell-e a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeütközésére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a folyók jogairól, egy különleges Isteni színjáték-előadásról, egy angyalföldi okosoviról és az
    emberiség jövőjének 10 000 éves krónikáját három percbe sűrítő slágerről.

     

    A képregény Jeffrey Stone (Nemes István) immár klasszikussá vált trilógiájának adaptációja: Cherubion. Rajzolta az utolérhetetlen Fazekas Attila.

    A magazin XL-változatában az angol John Russell Fearn hősei dacolnak egy világvégével fenyegető természeti katasztrófával.

    A Galaktika 415. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júliusi Galaktika!

    A Galaktika magazin júliusi száma Bojtor Iván novellájával indul, melynek hősei egy legendás hajót keresnek. Leah Cypess Nebula- és World Fantasy-díjas kisregénye a klasszikus Hamupipőke-történet rendhagyó átdolgozása. Fritsi Péter írása a horror zsáner szerelmeseit célozza meg. Az SFWA Nagymester, Hugo- és Locus-díjas C. J. Cherryh tragikus legendát sző, melynek főszereplője az emberek mellett a nagy hatalmú tenger. Schlekmann János elbeszélése, a Preyer Hugo-pályázat tavalyi győztese két kutatóról szól, akik a jövő jégsivatagát járva meglepő leletre bukkannak a mélyben. A belga Frank Roger az emlékezetét egy járvány következtében újra és újra elvesztő emberiségről ír, és egy vadonatúj technológiáról, mely képes azt helyreállítani… meg még valami másra is.

    A havi retró Farkas Géza elbeszélése 1924-ből. Ez egy jóval később népszerűvé vált SF-ötletet előlegez meg a múltba látó készülékről.

    A központi tudományos rovat a hajózásban használt navigációs rendszer veszedelmes hiányosságára hívja fel a figyelmet. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új, környezetbarát temetkezési módról, egy trendi pixeleskép-nyomtatóról, a Magyar Mozgókép Fesztivál díjnyertes filmjéről és a nemrég elhunyt Donald Sutherlandről.

    A rövid képregény Sváb József munkája.

    A magazin XL-változatában Szűcs László időutazós kalandjának, a „Nemeszisz követé”-nek első része olvasható.

    A Galaktika 412. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a májusi Galaktika

    A Galaktika magazin májusi száma a nemrégiben elhunyt Hugo-, Campbell- és Locus-díjas Vernor Vinge egy novellájával indul. Rajta kívül megemlékezik még a lapszám a szintén mostanában eltávozott, Clarke- és World Fantasy-díjas Christopher Priestről és a Brit SF-díjas Brian Stablefordról is. Steve Rasnic Tem ugyancsak Brit SF-díjas írása vérbeli horror, míg Mund Katalin egy rövid, csattanós történettel lepi meg az olvasókat. A női szekciót erősíti Huszár Karina is, a párkapcsolatok egy lehetséges jövőjét felvázolva, valamint a Preyer- pályázaton második Takács Alexandra, aki hősnőjének egy második élet lehetőségét kínálja.

    Fredric Brown, a humor és a hátborzongatás nagymestere ezúttal utóbbi minőségében mesél egy doboznyi nem mindennapi babáról. A havi retró egy kis csokorra való Gárdonyi Géza fantasztikus novelláiból.

    A központi tudományos rovat a süllyedő tengerparti települések veszélyeire hívja fel a figyelmet.

    Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Velencei Képzőművészeti Biennálé magyar kiállításáról, egy tulipángondozó robotról, a Fallout videójátékból készült tévésorozatról és az arany kétdimenziós formájáról.

     

    A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában összeállítás olvasható a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak műveiből. Leghosszabb kisregényében szörnyektől hemzsegő fantasyvilág szabadul rá a mit sem sejtő Európára.

    A Galaktika 410. száma újságosoknál nem kapható, keresd tehát a szerkesztőségben, vagy fizess elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az amerikai Nancy Kress Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregényének első részével indul, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse a legszebb szót keresi a jövő magyar vidékén. Anamaria Borlan román szerző arról ír, hogy a kávé talán távoli csillagrendszerekbe is elkíséri majd az embert. A Galaktika-díjas Ecsédi Orsolya abszurd szatírája újabb szempontokat villant fel az emberi test módosíthatóságának témájában. A Brit SF- és World Fantasy-díjjal kitüntetett Lavie Tidhar Izrael lehetséges jövőjébe enged bepillantást. A közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Lajosra egy novellájával emlékezünk. A havi retró a női SF úttörője, a Francis Stevens néven alkotó Gertrude Barrows Bennett egy misztikusabb fantasztikus története.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, létezhetett-e női egyenjogúság az őskori társadalmakban. Emellett olvashatók még cikkek  többek közt a 2024-ben várható fontosabb SF-filmekről, a Panama-csatorna kiválthatóságáról, az épülő arab szuperváros problémáiról és az űrkutatás fontosságáról. Befejeződik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a mostanság sokakat foglalkoztató  kérdésről: segíthet-e a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodásban? A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában befejeződik Louis Trimble Antropol című regénye, és mellette a sorozat egy másik, teljes története olvasható, A legnagyszerűbb kísérlet.

    A Galaktika 406. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Metropolis Media – 2023 második félév megjelenési tervek

    Elérkeztünk 2023 második félévéhez, így szeretnénk Veletek megosztani a Metropolis Media várható könyvmegjelenéseit. A feltüntetett dátumok tájékoztató jellegűek, a megjelenések időpontjai változhatnak.

     

    Július

    Megjelent

    Wit Szostak: Szavakba zárva (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Nemere István

    A könyv lapjain hét ember töredékes emlékekből próbálja rekonstruálni a titokzatos férfi, Benedict Ryś életét.  Az érzéki hangulatokban bővelkedő történet részben az egyetemek világába kalauzolja az olvasót, részben pedig egy mediterrán étterem sorsa körül bonyolódik. Biztos, hogy ismerünk egy embert? A regénybeli hetek is azt hitték, de a történet végére ‒ stílusosan ‒ mintha egy hagymát hámoznánk, rétegről rétegre bomlik szét a rejtélyes férfi története, közben feltárul azoknak a sorsa is, akik róla beszélnek.

    A regény mítoszokat épít és rombol le egyszerre, és folyamatosan felteszi az elmondhatóság kérdését: ugyanazt értjük-e a szavakon, vagy amit mondunk, az másoknak egyfajta „idegen nyelv”? Mekkora szabadságunk van a nyelv használatában, vagy inkább szavainkba vagyunk bezárva? Megismerhető-e egy ember teljes valójában, vagy a róla alkotott leírások csak szeletei a személyiségének? És ezek vajon mennyire tükrözik a valóságot?

    Wit Szostak regénye 2021-ben Lengyelországban elnyerte a legjobb irodalmi mű közönségdíját, az ArtRage irodalmi díjat.

     

    Megjelenésre vár

    Stine Pilgaard: A rövid mondatok földje (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Petrikovics Edit

     

    Utánnyomások és árváltozások júliusban

    T. J. Klune: Ház az égszínkék tengernél

    Új ár: 5990 Ft.

    T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

    Új ár: 5990 Ft.

    C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai

    Új ár: 5990 Ft.

     

    Augusztus

    Előrendelhető

    C. J. Cooke: Szellemerdő (GFK)

    Fordító: F. Nagy Piroska

    A skóciai erdő közepén áll egy ház, úgy hívják: Lichen Hall, vagyis Zuzmó Palota. A szóbeszéd szerint a hely szellemek, boszorkányok birodalma. Az ötvenes és hatvanas években ide járnak titokban a hajadon lányok szülni, hogy aztán gyermekeiket örökbefogadó szülőknek adják. Félelmetes híre ellenére állítólag jobb hely, mint az ugyanazt a célt szolgáló „intézmények”.

    Pearl Gorham 1965-ben érkezik a kastélyba. Ő is itt akarja világra hozni a gyermekét, mint előtte sok más fiatal lány. Ám hamarosan gyanút fog, hogy a ház lakói titkolnak valamit, és a Lichen Hall valójában nem olyan biztonságos menedék, mint ahogy remélte. A falakon belül különös penészgombák tenyésznek, a környező erdőkben furcsa jelenések leselkednek, a sötét titkokat rejtegető ház lakói pedig mindent elkövetnek, hogy titkaikra ne derüljön fény.

    A skót mitológia leghátborzongatóbb oldalait megmutató gótikus thriller A világítótorony boszorkányai szerzőjének tollából.

     

    Megjelenésre vár

    Alekszej Gravickij: S.T.A.L.K.E.R. Tisztogatás (GFK)

    Fordító: Sándor Gábor

    Michael Walden: A végtelen város (GFK)

    Anne-Maija Aalto: Mistä valo pääsee sisään (eredeti cím) (Popcorn)

    Fordító: Kovács Ottilia

     

    Utánnyomások és árváltozások augusztusban

    Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

    Új ár: 6990 Ft.

    Michael Walden: Csillagikrek

    Új ár: 4690 Ft.

     

    Szeptember

    Megjelenésre vár

    T. J. Klune: A bábuk élete (GFK)

    Fordító: Szente Mihály

    KÖNYVFESZTIVÁLRA ÉRKEZIK

     

     

    Agustina Bazterrica: Pecsenyehús (GFK)

    Fordító: Varju Kata

     

    Steiner Bragi: Truflunin (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Veress Kata

    Robert Lanza & Nancy Kress: Observer (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Boreczky Katalin

     

    Október

    Megjelenésre vár

    Elisa Lévi: Jo no se de otras cosas (eredeti cím) (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Varju Kata

    Clémentine Beauvais: Les Petites Reines (eredeti cím) (Popcorn)

    Fordító: Szelivanov Júlia

    Feri Lainšček: Nedotakljivi (eredeti cím) (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Rajsli Emese

    Drago Jančar: És a szerelem is (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Gállos Orsolya

    November

    Megjelenésre vár

    Anna Cima: Egy angolna emlékei (munkacím) (GFK/Latte)

    Fordító: Kolláth Anna Laura

    Josef Panek: Szerelem globális klímaváltozás esetén (Szépirodalmi könyvek)

    Fordító: Hanzelik Gábor

     

    Tervezett

    Jack McDevitt: Octavia gone (Alex Benedict) (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: F. Nagy Piroska

    Becky Chambers: A Closed and Common Orbit (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Szente Mihály

    Roman Kulikov: A becsület nevében (GFK)

    Fordító: Egri Zsuzsa

    Jan Carson: Firestarters (eredeti cím) (GFK)

    Fordító: Joó Attila

    Christina Nemerovschi: Rockstar (eredeti cím) (Latte/Popcorn)

    Fordító: Joó Attila

     

     

  • Megjelent az áprilisi Galaktika és Galaktika XL!

    A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).

    Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)

    A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.

    A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

     

     

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének második részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg (Majipoor-trilógia) elbeszélésében az ősi mítoszok titánja éled fel, és dönt úgy, hogy bosszúhadjáratra indul. A lap amolyan nőnapi csokorként három női szerzőtől közöl írásokat. Az Aurora-díjas Tanya Huffnál egy olimpiai közvetítés sikerül meglehetősen rendhagyóra, Orosz Adél egy különleges szolgáltatásban rejlő lehetőségeket vázol fel, Vincze Ágnes pedig nem mindennapos párkapcsolati visszaélést leplez le. A S.T.A.L.K.E.R.-sorozat új szerzőjét egy interjú és egy novella mutatja be. A havi retró Andrej Platonov meséje egy rendkívüli kislány rendkívüli képességéről.

    A központi tudományos rovat egy gigantikus, tenger alatti vulkánkitörésről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a szén-dioxid megkötésének új módszeréről, a sci-fi és az Oscar-díj viszonyáról, egy bámulatos viráginstallációkat készítő japán művészről és a frissen fellőtt mikroműholdak problémáiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában ismét Andrej Platonové a szó, „Kozmikus ösvény” című kisregénye merész tudományos spekulációkat vonultat fel, és emellett még négy novellája is belekerült az előfizetői exkluzív kiadásba. A Galaktika 396. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!