Címke: robot

  • Szék, ami helyre teszi magát

    Mindenki ismeri azt az állapotot, amikor a család feláll az asztaltól és a gyereke nem tolják a helyükre a széket. Vagy amikor véget ér az értekezlet, és a tárgyalóban szanaszét maradnak a székek. Ilyenkor vagy az utolsó rendszerető tologatja vissza a székeket, vagy az egész marad a takarítókra.

    Egy japán csoport úgy látszik megoldotta ezt az emberiség jövőjét érintő problémát. Olyan széket alkottak, amely egyetlen tapsolásra vissza áll a helyére, így rögtön rend lesz a teremben. Legalábbis ami a székeket illeti.

    Ehhez a teremben szükséges pár kamera, illetve egy szoftver, amely felismeri a székek helyét, az felismeri eredeti helyüket, felméri a helyrevezetés optimális útvonalát. Az adatokat vezeték nélküli kapcsolaton keresztül elküldi a székeknek, amelyek végrehajtják az utasítás.

    Ehhez a Nissan parkolás-segítő rendserét használták fel. Az autó hasonlóan méri fel a szabad parkolóhelyet és lavírozza be a járművet.

    https://www.youtube.com/watch?v=O1D07dTILH0

    Nem tudom létezik-e ennél feleslegesebb találmány. Olyan apró problémákról már nem is beszélve, hogy mi van akkor, ha valaki tapsol értekezlet közben. Minden résztvevőt odaprésel az asztalhoz? Aki ilyen irodáról álmodik, azt határozottan ösztönözném egy költség-haszon elemzés elkészítésére. Valószínűleg az árából 20-30 évig meg lehetne fizetni egy embert, aki nem csinál mást, csak a székeket tolja a helyére.

    Egy alternatív lehetőség: sorban állás helyett sorban ülés?

    https://www.youtube.com/watch?v=okaZdWSS70o

     

  • Látványos robotkéz-bemutató

    A robotika egyik régi rákfenéje, hogy hiába tudundk kellően mozgékony és ügyes robotkezet építeni, sajnos ez önmagában kevés. A kéznek visszacsatolást kell küldenie a vezérlésnek. Az ember esetében ez az érintés, ez küldi az információt az agynak, hgy milyen a megfogott tárgy anyaga, felülete, súlya, keménysége.  A robotika fejlesztők évtizedek óta küzdenek a problémával, hogy a robotkezek érezzenek. Hiszen nem mindegy, hogy egy acélgolyót vagy egy tojást fog meg, ahogy teljesen másfajta vezérlés kell ahhoz, hogy egy PET palackos vízből tudjunk önteni.

    A Bristol Robotics Lab kutatócsoportja a  Tactile Telerobot ilyen érzékelők fejlesztésén dolgozik. Ebben a bemutatóban olyan érzékelő robotkezeket mutatnak be, amelyeket egykaros ipari robotok végére lehet felszerelni, és a vezérlését az operátor által viselt kesztyűn keresztül kapja, aki a saját kezén érzi a robotkéz „érzéseit”.

  • Csak néhány óvatos lépés

    Atlas már egészen extrém körülmények között is képes járni.

    A Boston Dynamics robotja szinte hónapról hónapra újabb képességekkel lep meg minket. Az elmúlt időszakokban szaltózott, parkour mutatványokat hajtott végre. Most újabb speciális területen mutatja meg a képességeit. A laborban betontéglákból hoztak létre egy olyan pályát, ahol alaposan meg kellett fontolni a minden egyes lépését. De próbára tették a képességet egy keskeny pallón való átkeléssel is.

    A teszt remekül mutatja be egyszerre a robot fejlett térlátását, döntéshozó képességét és egyensúlyérzékét. A téglákon való lépegetés és egyensúlyozás már sok embernek is kihívást jelentene. Még egy-két év, és gond nélkül átegyensúlyoz egy patak szikláin. Már nincs messze az az idő, amikor katasztrófahelyzetben robotok fogják kimenteni a sérülteket a romok közül.

    Az Atlas robot szoftverét évek óta az IHMC fejleszti. A Floridai Pensacolában működő Institute for Human & Machine Cognition egy non-profit kutatóintézet. Az IHMC tudósai és mérnökei az emberi kognitív, fizikai és észlelési képességek gépi megvalósításának és kiterjesztésének lehetőségeit vizsgálják.  Ide tartozik a mesterséges intelligencia , a robotika, az emberi központú számítástechnika, az agilis és elosztott számítástechnika és számos kapcsolódó terület.

     

     

     

     

     

     

     

  • Robot parkolja az autót

    Megkezdte működését a világ első teljesen robotizált parkolója. Automata parkolók már speciális parkolóházakban működnek, de azokban szállítórendszer viszi az autókat. Ebben a parkolóban robotok mozgatják a járműveket.

    A tulajdonos a parkolójegy birtokában csak leparkol a repülőtéren, a többit a robotok intézik. A rendszer ismeri a visszaérkezés idejét, és a jármű már indulásra készen várja tulajdonosát.

    Mivel a robotok precízen mozgatják az autókat, kevesebb szervizútra van szükség, Az autókat is tömbösítve lehet parkolni, valószínűleg az intelligens rendszer az érkezési időknek megfelelően „ássa el” a parkolóban az autót, több sorban egymás mellett parkolva. Legfeljebb kiszállítás előtt egy-két másik autót kell arrébb rakni.

    A rendszer fejlesztése több éves munka volt, két éve már bemutattak egy animációs videót a működéséről. Stanley Robotics parkoló robotjait már hosszú ideje tesztelték, Franciaország két repülőterén is már élesben próbálták a rendszert. A Lyon-Saint-Exupéry üzleti repülőterén már hivatalosan is megnyitották a parkolót, a párizsi Charles De Gaulle és a londoni Gatwick repülőtéren is hamarosan elérhető a szolgáltatás.

    Talán értelmetlennek látszik, hogy egy garázsnak látszó helyen teszi le az utas az autót, hiszen a robot bárhonnan felvehetné az autót.  De valójában ez egy zsilip, amely elválasztja a külvilágot a parkolótól. A parkolóterület teljesen zárt, biztonságos, és ember sem mozog benne. Így vannak a legnagyobb biztonságban az autók. Másrészt esős időben praktikusabb egy zárt helyen kiszállni, és egy kánikulai napon sem kell az érkezéskor a forró autóba beülni.

  • Kosarazó robot

    Az egész világ mostanság a Boston Dynamics robotjaival van elfoglalva, pedig több rangos kutatóintézet is fejleszt ezen a területen.  Japánban a Sony mellett például a Toyota az egyik, amely komoly tőkét fektet be ezen a területen.

    A Toyota  teljesen más úton fejleszt, mint az amerikai cég.  A kutyaformájú Spotminivel szemben ők a humanoid alkatú – vagy legalább is arra hasonlító – robotokat fejlesztenek. A japán cég a kor más kihívásainak próbál megfelelni. Az elöregedő japán társadalomban egyre nagyobb szükség van kisegítő személyzetre, gondozókra, ápolókra. Mivel egyre kevesebb a fiatal munkaerő, robotokkal szeretnék kiváltani az embert.

    A bemutatón három motor mutatkozott be: a T-HR3, a HSR és a CUE3. A robotkutyákhoz képest lassúnak tűnnek, de a fejlesztés iránya az érdekes. A bemutató kedvéért a robot kosárra dob.

  • Erőművész robotok

    A Bston Dynamics újabb látványos videóval bizonyítja be, hogy mire képesek a robotjai.

    A massachusettsi vállalat tíz Spotmini robotot fogott be egy teherautó elé, és a kis sárga robotok szemmel láthatóan szinte gond nélkül húzták el a járművet. A kísérletre a vállalat parkolójában került sor sík területen. Sofőr csupán biztonsági okokból volt a fülkében.

    Természetesen nem kell arra számítanunk, hogy ezek után posztmodern kutyaszánok fogják szállítani az árut az útjainkon. A kísérlet két fontos tényt demonstrál. Egyrészről megmutatja, hogy ezek a robotok komoly erőkifejtésre is képesek.  De ami a fontosabb: képesek csapatban, egy célért hatékonyan együttműködni.

    Már megkezdődött a robot tömeggyártása, még az idén megvásárolható lesz. Az áráról egyenlőre nem közölt információkat a cég.

  • Szaltózó robot-gepárd

    A cambridgei Massachusetts Institute of Technology (MIT) műszaki egyetem egy újabb videóban mutta be, hogyan is állnak a Cheetah (Gepárd) nevű robotjuk fejlesztésével.

     A körülbelül kutya méretű, négylábú robot rendkívül mozgékony, régi merev ízületei már meglepően mozgékonyak. Képes a legváltozatosabb terepeken mozogni, egy ember csak futva képes lépést tartani vele, mert sebessége már elérte az emberi gyaloglás dupláját. Amivel mégis felhívta magár a figyelmet, hogy parancsra képes nagyot ugrani. Ez az első robot, amely képes helyből hátra szaltót ugrani.

    Fél évvel ezelőtt még  tesztfázisban:

    (via)

  • Robot karmester

    Az Olaszországi Pisában a Verdi színházban koncertezett Andrea Bocelli és Lucca Szimfonikus Zenekar. A koncertnek a fellépő művészek mellett egy különleges vendége is volt, egy kétkarú robot. YuMI a világ első olyan robotja, amelynek valóban hatékonyan együttműködik a két karja.  Az eddigi gyakorlatban a robotkarok külön-külön önálló vezérléssel működtek. YuMI esetében egyetlen  vezérlőegység mozgatja mind a két kart.

    A koncerten a robot több szám erejéig dirigálta a zenekart, és az énekeseket. YuMi gyártója, az ABB ezzel a különleges produkcióval kívánta megmutatni, hogy robotjaik egészen szokatlan feladatokra is alkalmasak. Az egyedülálló demonstráció megmutatta, mi történhet, ha a fejlett robotika és a művészet találkozik. A Koncertet az első nemzetközi robotfesztivál keretében rendezték meg.

    Ebben a rövid videóban egy rövid időre bepillanthatunk a próbára, ahol még egy hús-vér karmester felügyeli a robotot. De jól látszik, hogy a zenészek a milyen figyelemmel követik a robot jelzéseit.

    (via)

  • Brooklyn-i robotember

    Peter Kokis Brooklynban dolgozó művész, robotokat készít. Vagyis helyesebben robotokká válik.  Saját maga építi robotjelmezeit, 100 százalékban újrahasznosított alapanyagot használ, sok esetben a szemétből szedi össze. A jelmezeket a konyhaasztalán építi, és New York utcáján teszteli. Egy-egy jelmez készítési ideje 30 órától 500 óráig terjed. Nem könnyű munka, van olyan jelmez, amely 75 kilogrammot nyom. Transformers, Terminator, még az Alien is belefér.

  • Vécétisztító robot

    A robottechnológia ismét eljutott egy olyan helyre ahova talán nem kellett volna. A Giddel piacra dobja 400 dolláros vécétisztító robotját. A készülék egy spéci csatlakozót igényel, amit a vécédeszka alá kell felszerelni, utána indulhat is a sikálás.

    Az ötlet akár még jó is lehetne, de nem tudom eldönteni, hogy a kivitelezés vicces, vagy szánalmas. A robot munkája hagy maga után kívánnivalót, inkám tűnik masszírozásnak, mint sikálásnak. Ráadásul négyszáz dollárt kidobni egy egyperces munkáért. Különösen vicces, hogy addig majd játszom a kutyával. És még be sem néz a perem alá.

    (via)