Címke: regény

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

     

     

  • Új korszak a STALKER sorozatban: interjú – részlet Alekszej Gravickijjal

    „Az embernek mindig azt kell csinálnia, amiben örömét leli”

    interjú – részlet Alekszej Gravickijjal

     

    Február végén jelent meg Alekszej Gravickij, a már jól ismert STALKER világában játszódó regénye A Zóna ködében a Metropolis Media kiadónál, a mű méltó a korábbi kötetek és az eredeti mű (Piknik az árokparton) minőségéhez. A teljes interjút a márciusi Galaktikában olvashatjátok majd el.

    AG (Alekszej Gravickij)

    G (Galaktika)

    G: Itt nem a klasszikus S.T.A.L.K.E.R. történettel van dolgunk, a karakterek nagyon alaposan kidolgozottak, akár azt is kimondhatjuk, ez inkább egy fejlődésregény, és ez mindhárom szereplőre, Mogorvára, Nyámnyilára és Moonlightra is igaz. A Zónában együtt töltött néhány hét komoly hatással van jellemük formálódására. Vannak olyan konkrét emberek a környezetében, akikről őket mintázta?

    AG: Mogorva egy kitalált karakter. Rajta nagyon sokáig gondolkodtam, már jóval a regény előtt megszületett. Nyámnyilát az ellensúlyának szánva találtam ki. Moonlightnak viszont megvan a prototípusa. Szükségem volt egy olyan karakterre, aki lelkesedést és humort ad a sötét narratívához. És nagy valószínűséggel ki is találtam volna egy megfelelő figurát, ám egy jó barátom, amint megtudta, hogy S.T.A.L.K.E.R. témában írok, azonnal javasolta, írjam be az egyik közös barátunkat a könyvbe, aki a játék nagy rajongója. Vicceljük meg vele. Viccből belementem, majd elgondolkodtam: miért ne duplázhatnám meg a tréfát. Így Moonlight megkapta barátunk külsejét, becenevét, néhány jellemző kiszólását és jellemvonásait. De csak az elején. Később a történetben olyan, a valóságtól elrugaszkodott események, helyzetek játszódnak le, melyek nyomán hősünk már tényleg hősként viselkedik, nem pont úgy, mint prototípusa.

    G: Szerzőként hármuk közül ki a kedvenc szereplője, és miért?

    AG: Azt kérnék, hogy válasszam ki kedvenc gyermekemet? Mindhárman egyformán kedvesek. Ráadásul külön, egymás nélkül nem is létezhetnének.

    G: Olvasóként valami hepiendre számítottunk, hogy Mogorva és Nyámnyila végül eljut a Monolithoz, de a sztori vége nyitva maradt, ahogy az a jó könyveknél szokott. Hisz az optimista befejezésekben?

    AG: Hát, először is, az A Zóna ködében című regénynek van folytatása. Szóval még nem ért véget. Másodszor, a regény első megjelenése óta eltelt tizennégy év alatt minden korosztályból annyi olvasó kért már tőlem felvilágosítást erről, hogy az életkorokhoz kötődően nagyjából tucatnyi eltérően tragikus befejezésem is van hozzá.

    Őszintén szólva, nem hiszek a hepiendekben. A Zóna nem az a hely, ahol boldog véget érnek a történetek. Ez olyan, mintha írnék egy sztorit egy halálraítéltről, abban reménykedve, hogy a végén a főhős kiszabadul, meggazdagodik, megházasodik, és kedvenc céges repülőgépével elszáll a naplementébe. No persze lehetne ilyet írni. Csak nem lenne igaz. Vagy valami egész más műfaj. Én igyekszem a lehető legrealistább lenni, és ahogy látom, ez az, ami megfogja az olvasóimat.

    G: Ha elérné a Monolitot, mit kívánna tőle?

    AG: Sztrugackijék ezt már megírták: „Boldogságot mindenkinek ingyen, és senki se maradjon elégedetlen.Én egy ma nagyon fontos módosítással békét is kérnék hozzá.

     

    A kötet 25% kedvezménnyel megvásárolható a Galaktikabolton, a teljes interjút pedig a Galaktika 396. márciusi számában olvashatjátok el.

     

    S.T.A.L.K.E.R. – A Zóna ködében

     

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének első részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. Az Aelita-díjas Szergej Sznyegov két feltaláló hőse gépének segítségével próbálja megnövelni egy egész bolygó lakosságának boldogságszintjét. Kovács Attila elbeszélésében egy tizenéves srác kezd nyomozni a szisztematikus buszkésések ügyében, és valami sokkal nagyobb rejtélyre bukkan. A. T. Greenblatt Hugo- és Nebula-díjra is jelölt elbeszéléséből az derül ki, hogy a szuperhősök élete sem fenékig tejfel. Ezt a tematikát folytatja Claude Lalumière írása a szuperjók és szupergonoszok harcáról. A 2022-ben a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért H. R. Polack megváltozott világot fest le történetében, melynek állat és ember hőse megpróbálja leküzdeni fajaik elidegenedését, de vajon sikerülhet-e nekik? A havi retró Francis Stevens (Gertrude Barrows Bennett) novellája két hajótöröttről és egy igen különös szigetről.

    A központi tudományos rovat a legutóbbi jégkorszak titkairól igyekszik fellebbenteni a fátylat. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar mozis sci-firől, egy, a Jupiterhez készülő európai űrszondáról, egy vulkanikus sziget élővilágáról és egy dallamos death metált játszó bandáról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.

    A magazin XL-változatában további két írást olvashatunk Francis Stevenstől, a női SF és horror egyik úttörőjétől.

    A Galaktika 395. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének befejező részével indul. Benyák Zoltán egy elektromos áram nélküli jövőbe viszi el olvasóit. A lengyel Tomasz Kołodziejczak Janusz A. Zajdel-díjas novellája egy ősi foglalkozás visszatéréséről ír, amit a tudomány nem könnyít meg. A 2022-ben a Preyer-pályázaton 3. helyezést elért Kispál Márton posztapokaliptikus története érdekes módon visszafelé halad az időben. A román Liviu Surugiu hősei a halhatatlanság délibábját kergetik. A havi retró Ambrus Zoltán meséje egy ajándékról, mely legalább annyira bizonyul átoknak, mint áldásnak.

    A központi tudományos rovat azt latolgatja, hogyan alakulhatott volna az evolúció, ha nem halnak ki a dinók. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új navigációs műholdflottáról, az Addams család feltámadásáról, egy elektronikus zenei alkotóművészről és egy félig élő okosóráról. Interjú szólaltatja meg a friss Monolit-díjas Varga Csaba Bélát. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában ismét Varga Csaba Béláé a szó, legújabb regényének főszereplői A Mars titánjai.

    A Galaktika 394. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin decemberi száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének első részével indul. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor távoli jövőben játszódó novellája játékosan állítja pellengérre a mai politika világát az egyszerű emberek szemszögéből. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina egy zárt, föld alatti társadalmat mutat be, mely még annál is furcsább, mint elsőre hinnénk. Greta May írásában idegen fiatalok vizsgáznak… belőlünk, földlakókból. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért Jassó Judit egy hajmeresztő negyedik típusú találkozás évtizedekkel később is ható következményeiről mesél. A havi retró Zigizmund Krzsizsanovszkij klasszikus weirdje egy második életre kelt csecsemő és egy orvos elképesztő története, amely csak több mint 60 évvel megírása után jelenhetett meg. A központi tudományos rovat az exobolygó-kutatás legfrissebb eredményeivel ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Avatar 2. részéről, az Artemis I holdi küldetéséről, egy új fejlesztésű, hidrogénüzemű repülőről és radioaktív gyémántakkumulátorokról. A lapban két interjú is olvasható, egyrészt az idén 90 esztendős Almár Ivánnal, másrészt a sikeres S.T.A.L.K.E.R.-írópárossal, Roman Kulikovval és Jezsi Tumanovszkijjal. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

     

     

    A magazin XL-változatában Thorne Smith vidám regényének befejező része található meg, egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről.

     

    A Galaktika 393. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Metropolis Media – 2022 év végi összegzés

    Miután azt hittük, hogy 2021 után nem lehet nehezebb, sajnos 2022 a covid mellett más megpróbáltatásokat is hozott nem csak itthon, hanem az egész világban. A Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin szerkesztősége azonban az őket érintő nehézségek ellenére is kitartott és rengeteg új, kiváló hazai és külföldi író művét hozta el olvasóinak.

    2022-ben megjelent köteteink:

     

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A Minótaurosz projekt (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    José Antonio Cotrina: Ariadna és az Árnyak földje

    fordította: Varju Kata

    T. J. Klune: A suttogó ajtón túl

    fordította: Szente Mihály

    Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere (GFK)

    fordította: Egri Zsuzsa

    Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem

    fordította: Mézner Mariann

    Michael Walden: Egy maroknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. (GFK)

    A. G. Slatter: A csonthárfa dala

    fordította: F. Nagy Piroska

    Márki István: Villámok a felhők mélyén (GFK)

    Jodi Taylor: Átkozott hazugságok és a történelem – St. Mary krónikák 7. (GFK)

    fordította: Szente Mihály

    C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai

    fordította: F. Nagy Piroska

    María José Ferrada: Kramp, avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben (Szépirodalmi Könyvek)

    fordította: Varju Kata

    Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet markában – a hexalógia záró kötete (GFK)

    fordította: Sándor Gábor

    Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior 5. kötet

    fordította: Rácz Nóra

    Kristian ​Novak: Cigány létére

    fordította: Bognár Antal

    Robert J. Sawyer: Kvantuméj

    fordította: Tamás Dénes

    Gert Nygårdshaug: Mariposa mozgalom – Egy ökoterrorista története

    fordította: Petrikovics Edit

    Mund László – Héthy Zsófia: A Kövér és a Sovány

    Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz

    fordította: Szente Mihály

    Szerencsés Dániel: Szike

    Ronil Caine: Luna

    S. A. Barnes: Síri csend

    fordította: F. Nagy Piroska

    Rafał Kosik: g.A.I.a.

    fordította: Nemere István

     

    Köszönjük, hogy ezt az évet is velünk töltöttétek, jövőre újra találkozunk! 🙂

     

  • Novemberi akciók a Galaktikabolton!

    Kedves olvasók, novemberi fix akcióink közül válogathattok, még az adventi kedvezmények előtt!

     

    Összeállítottunk olvasóinknak egy kiváló sci-fi könyvcsomagot!
    6 kivételes kötet 7.500 Ft-ért + ingyen szállítással!

    A csomag tartalma:
    – Jégcsászár
    – Fraktál
    – Valóságok dílere
    – Az utolsó háború
    – Iron Sky – Támad a Hold!
    – GFK 400

    Az akció időtartama: november 1-30., illetve a készlet erejéig!

    Összeállítottunk olvasóinknak egy kiváló fantasy könyvcsomagot!
    6 kivételes kötet 7.800 forintért + ingyen szállítással!

    A csomag tartalma:
    – A csonthárfa dala
    – Az alkimista lányának különleges esete
    – A tiltott álmok városa
    – Nappali Őrség
    – A prófécia
    – Az ellopott troll

    Az akció időtartama: november 1-30., illetve a készlet erejéig!

    Általános akcióink!

  • Megjelent a novemberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin novemberi száma Jezsi Tumanovszkij izgalmas S.T.A.L.K.E.R.-kisregényének befejező részével indul. Benjamin Peek rövid novellája néhány ecsetvonással komor fantasyvilágot vázol föl. T. R. Salty írása egy történelmi rejtélyre kínál nem mindennapi megoldást. Gareth D. Jones a kipusztulófélben lévő csupasz vakondpatkány költői igazságszolgáltatását énekli meg. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 3. helyezést elért Hum Attila egy föld alatti világ csatornarendszerébe helyezi hőseit. Gregory L. Norris egypercese az evolúció egy döbbenetes, új lépcsőfokát villantja fel. Az Aelita-díjas Dmitrij Bilenkin egymást kergető időutazókat visz el Batu kán hódító seregeinek táborába. A havi retró Karinthy Frigyes hagymázas novellája egy lerázhatatlan drágakőről.

    A központi tudományos rovat a NASA űrszonda-összeszerelő technikusainak munkájával ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Elon Musk rakéta-arzenáljáról, egy új, bővebben termő rizsfajtáról, aktuális sorozat-remake-ekről és egy európai alapokra építkező amerikai robotdiszkóbanda lemezéről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában újfent Thorne Smithé a szó, aki ezúttal egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről mesél.

    A Galaktika 392. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin szeptemberi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének befejező részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött. Bojtor Iván történetében mindenkinek megvan a maga Tiltott Városa. A. T. Greenblatt Nebula-díjra jelölt novellája egy nem mindennapi kísértetházat idéz meg. Vásárhelyi Lajos Galaktika-díjas szerző a negyedik típusú találkozásokat helyezi új alapokra. Allison Tebo antihősei a híres Nemo kapitány tengeralattjáróját akarják kifosztani. Johhny Silver a párkapcsolatok abszurd jövőjét mutatja be. A havi retróban Algernon Blackwood professzora a földi élet titkait firtatja.

     

     

    A központi tudományos rovat az egykori atomfegyver-kísérleti telepek mai helyzetét térképezi fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy önjáró luxusnyaralóról, két nemrégiben elhunyt filmsztárról, a Hawkwind együttes 1973-as szuperkoncertjéről és a geotermikus energia nagybani kihasználásának lehetőségeiről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, A Hét Csillag Ékkövének befejező része olvasható.

    A Galaktika 390. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin augusztusi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének első részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött.

    Megemlékezés olvasható a lapban a nemrég elhunyt Böszörményi Gyuláról, egy olyan novella kíséretében, amely itt jelenik meg először. Az ausztrál Benjamin Peek Aurealis-díjra jelölt elbeszélése egy olyan párhuzamos világban játszódik, amelyben Tarkovszkij Sztalkere soha nem készült el. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse igazán radikális világmentő ötlettel áll elő. A szintén Eurocon- és Aelita-díjas ukrán Henry Lion Oldie ugyanakkor egy egész mentőcsapat küldetését helyezi a középpontba. Orosz Adél egy temperamentumos okosotthonnal szembesíti főszereplőjét. A havi retro Edgar Allan Poe egy ismert-ismeretlen írása, amely mindeddig csak csonkított formában jelent meg magyarul. A központi tudományos rovat az új hidegháború kérdéskörét járja körbe. Emellett olvashatók még cikkek többek közt friss SF-sorozatokról, egy virtuális kiállításról, amelyen világok közötti átjárókat mutatnak be, egy elektronikus billentyűvirtuózról és a James Webb Űrteleszkópról. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, A Hét Csillag Ékkövének első része olvasható.

    A Galaktika 389. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

    A Galaktika már kapható e-formátumban is! Keresd a Galaktikabolton!

    e-Galaktika 389