Címke: regény

  • Idegenvezetés a széthullt Európában – Embercsempészek

    Január 22-én érkezik Dave Hutchinson regénye, az Embercsempészek. Második regényében egy mikro államokra esett Európába vezet minket, ahol a határok közötti áthaladást egy nemzetközi titkosszolgálat biztosítja. Az Európa alkonya sorozat első részét a kritikusok John Le Carré kémregényeinek és Christopher Priest sci-fi történeteinek fúziójának tartják, hangulatban pedig Kafkát és Len Deightont idézi.

    A regény angol borítója (Solaris kiadó)

    Az Európa alkonya első része, az Embercsempészek (Europe in Autumn) 2014-ben jelent meg először a Solaris kiadó gondozásában. A regény zajos sikert aratott, Dave Hutchinson pedig megkapta első rangosabb elismeréseit: Arthur C. Clarke-díjra jelölték a Legjobb regény kategóriában, szűkített listára jutott a Locuson és a John W. Campbell-emlékdíján, 2015-ben pedig a British SF Association díjára. A következő részt 2015-ben adatta ki Europe at Midnight címmel, a legutóbbi kötet, a Europe in Wintert pedig 2016-ban.

    Az első részben Rudit ismerjük meg. Az észt származású szakácsnak nincs más vágya a világon, mint kitanulni a főzés tudományát. Viszont ez nem könnyű feladat egy olyan Európában, ahol az országhatárok naponta változnak, új államot alapítani a legnagyobb business, egy szomszédos országba belépni pedig még érvényes útlevéllel is igazi tortúra. A jelenlegi állapotok áthidalására alakul a Coureurs des Bois titokzatos „futárszolgálat”, hogy segítse a fontos csomagok, információk vagy épp emberek csempészését A államból B államba. Rudi egy véletlen incidens következtében felkelti a szervezet figyelmét, majd „hobbit” ajánlva felkeresik és beszervezik.

    A sorozat három része
    A magyar borító (Gáliczki Tímea munkája)

    Rudi nem tudja, mibe is keveredett valójában, amire Hutchinson bőven rájátszik regényében, hiszen az olvasót is hasonló tudattalanságban tartja egészen az utolsó fejezetig. Az Európai Unió felbomlását követő időszakot részletesen ismerteti, így képbe kerülünk az új világ szabályait illetően, de magából az eseményekből Rudinál többet sosem tudunk meg. Hutchinson külön kihívja az olvasót, amikor szinte fejezetenként vált nézőpontot, és futárunkat úgy kell felismernünk a határ előtt várakozó sorban vagy épp egy elhagyatott havas vidéken. Így a történet kicsit a sorozatokból már jól ismert mystery boxra emlékeztet: egy ötlet köré épít ki rejtélyeket az író, majd szép lassan elvezeti az olvasót/nézőt a megoldáshoz. Hutchinsonnál a doboz belsejéhez vezető út egy szórakoztató és elborzasztó idegenvezetés a széthulott Európába, ahol a „a becsapódó ajtók szimfóniája hallatszott mindenfelé” (28. o.). Mint jövő, kétségbeejtő, főleg aktualitása miatt, viszont mint a történet mögé épített háttérvilág élvezet olvasni. Legyen szó Londonról, Párizsról vagy Krakkóról, Hutchinson bármely helyszínen képes megteremteni az autentikus hangulatot. Az első részben főleg Kelet-Európában járunk, és ehhez hűen a könyv oldalain megelevenedik Hrabal vagy akár a magyar irodalomból jól ismert közép-kelet-európaiság.

    Dave Hutchinson számos előd és zsáner elemeiből merít (legjobban a kémregények köszönnek vissza nála), majd ezekből alkot valami teljesen egyedit. Bemutatja be az alternatív európai jövőt, megvezet, játszadozik velünk, a legvégén pedig teljesen meglep.

    Ha szereted a kémregényeket, vagy olvasnál még Prist műveihez hasonló könyveket, akkor Dave Hutchinson a te íród!

    Webshopunkból 20% kedvezménnyel rendelhető.

  • Nyerj példányt az Egyik átkozott dolog a másik után c. regényből!

    Nyerd meg az Egyik átkozott dolog a másik után című regényt!

    A St. Mary Történettudományi Kutatóintézet ártatlannak tűnő, ódon homlokzata mögött a megszokottól igencsak eltérő tudományos tevékenység folyik. A történész munkatársak fizikai valójukban látogatnak el a szakma érdeklődésére leginkább számot tartó korszakokba és helyszínekre, hogy később az ő szemtanúként szerzett, első kézből származó tapasztalataik alapján lehessen a legfontosabb történelmi eseményekről szóló leírásokat kiigazítani. Bár ők ezt nem tekintik időutazásnak, úgy pattognak ide-oda híres dátumok – példának okáért a peterloo-i vérfürdő, a westminsteri apátság alapjainak lerakása és a Somme-offenzíva – között, mint a gumilabda, időközben szakadatlanul hódolva kedvenc ténykedéseiknek, nevezetesen a megfigyelésnek, a dokumentálásnak, a mértéktelen teaivásnak és a halál torkából való megmenekülésnek. A ritka szünetekben a környék lakóiban iparkodnak – az intézetben sűrűn bekövetkező robbanások miatt inkább kevesebb, mint több sikerrel – megszilárdítani az elképzelést, miszerint csupán ártalmatlan, különc tudósok tanyáznak a szomszédságukban.

    Ha tetszett a rövid leírás, itt tudtok beleolvasni a regénybe.

     

    December 5-én, kedden 2 db-ot sorsolunk ki a regényből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak. Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is.

    Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak

    Galaktika Klub

  • Virtuális Föld, gépesített szerelem, inspiráló jegyzetfüzet – 3 új Galaktika kiadvány

    Szeptember végén két új regénnyel és egy egyedi jegyzetfüzettel bővítettük a kínálatunkat.

    Rómeó és Júlia 2300
    Mi lenne, ha nem te magad döntenél róla, hogy kivel alapítasz családot, hanem a tudomány és a technika? Vladimír Páral regénye a 24. században játszódik, amikor az emberek már egész életüket számítógép-vezérléssel élik le, és ez alól a párválasztás sem képezhet kivételt. Manka és Milan hiába szeretnek egymásba, mivel pszichogramjuk szerint nem illenek össze,  a rendszer teljes technikai apparátusa próbálja meg más irányba terelni és egymástól távol tartani őket.

    Rómeó és Júlia 2300

    InterZóna
    Mennyit ér a világ, ha már csak szimuláció? Ondřej Štindl könyve egy olyan korszakban játszódik, amelyben már cseppet sem fontosak az országhatárok, a nemzeti hovatartozás, de még csak különösebb célja sincs az emberi életnek, egyedül a túlélés. Az omladozó környezetből az egyedüli menekülést a Dorma virtuális világa jelenti, amelyben mindenki megtapasztalhatja, milyen volt a Föld a pusztulás előtt. Csakhogy a virtualitás mentőkötele könnyen fojtóhurkot vethet az emberiség maradékának nyaka köré.

    ondrej_stindl_interzonaB1

    Galaktika Light
    Ez egy olyan kiadvány, ami az optimisták szerint félig teli van, a pesszimisták szerint félig üres. A Galaktika Light egy különleges jegyzetfüzet, ami jól jöhet, ha papírra akarjuk vetni zsenális ötleteinket egy saját novellához, regényhez vagy forgatókönyvhöz. Tervezhetünk benne önvezető autót, robotokat, űrhajókat. Jegyzetelhetünk bele dr Genya Hogyan uraljuk az univerzumot című előadásán, vagy akár a Galaxisban stoppolva, bolygók felfedezése közben is. Ha pedig éppen elfogy az ihlet, vagy unatkozunk, netán inspirációra van szükségünk, akkor bizony novellákat is olvashatunk belőle.

    Galaktikalight

  • Megjelent A feladat és az Affinitások

    Szeptember 15-én egyszerre két új könyvünk is befutott a nyomdából: Zsoldos Péter A feladat című klasszikusa, és Robert Charles Wilson új regénye, az Affinitások. A kötetek már meg is vásárolhatók webshopunkban és szerkesztőségünkben, továbbá megkezdtük a kiszállítást azoknak, akik korábban előrendelték a regényeket.

    A feladat

    A feladat Zsoldos Péter talán leghíresebb regénye, az ember fizikai létét túlélő akarat kegyetlen drámája. Az évek során tévéfilm-adaptáció készült belőle, maga a könyv pedig fél tucat idegen nyelven is eljutott az olvasókhoz.

    Galateia csillaghajót egy primitív, idegen bolygón súlyos baleset éri. A hajtómű egyik reaktorának jelentéktelen mérőműszere meghibásodik, amitől halálos sugárzás árasztja el a fedélzetet, a legénység tagjai közül kit gyorsabb, kit lassabb pusztulásra ítélve. Azt gondolhatnánk, ezzel a küldetésnek vége, de Gill, a hajó orvosa merész lépésre szánja el magát.

    Affinitások

    Mindenki szeretne valahová tartozni. Leginkább egy olyan közösségbe, ahol hozzá hasonló gondolkodású emberek vannak. A nem is olyan távol jövőben egy új technológia segít megtalálni azt a csoportot, ami számunkra a legmegfelelőbb. Ezek a körök az Affinitások. Az újfajta közösségek nagy sikert aratnak, ám egyre nagyobb hatalomra tesznek szert, mígnem rivalizálni kezdenek egymással.

    Kapcsolódó cikkeink:
    Lássuk, milyen lesz az új Wilson regény!
    Októberi megjelenéseink

  • Colson Whitehead nyerte az Arhur C. Clarke-díjat, és a Bookerre is esélyes

    Colson Whitehead regénye, The Underground Railroad nyerte meg az Egyesült Királyság legrangosabb sci-fi díját, az Arhur C. Clarke-díjat. Ezentúl még izgalmasabb dolog, hogy Whitehead könyve szerepel a Man Booker-díj jelöltlistáján is.

    The Underground Railroad (A Földalatti Vasútvonal) egy valós, úgy nevezett „safe home-okat” és útvonalakat összekötő vasúti hálózat volt a 19. század közepén az Egyesült Államokban, minek segítségével számos fekete rabszolga menekülhetett Délről a szabad államok felé. Whitehead regénye ezt az utat gondolja újra és mutatja be másként. Az események középpontjában egy georgiai ültetvényen dolgozó rabszolgalány, Cora áll. Sokakhoz hasonlóan ő is hallja a Földalatti Vasútvonalról szóló mendemondákat, és elhatározza, hogy felkeresi és megszökik.

    9780385542364

    Mi ez?

    Whitehead regénye eddig szinte minden rangos díjat megnyert: Pulizert, Nemzetközi Booker Mant (2015-ben ezzel a díjjal tüntették ki Krasznahorkai Lászlót is), legjobb könyv a Goodreadsen, most pedig az Arhur C. Clarke-díjt is az ő könyvének ítélték. Kérdés: Miért szerepel A Földalatti Vasútvonal a zsáner és a szépirodalom díjainál is? Egyáltalán minek nevezhetjük?

    Szépirodalmi részről érthető az érdeklődés. Whitehead regénye gyönyörűen reflektál a korábbi rabszolgákról szóló regényekre, mint Solomon Northup 12 év rabszolgasága vagy Harriet Jacobs regénye, a Tamás bátyja kunyhója, ami a maga idejében (az amerikai polgárháború előtti időszak) igazi botránykönyvnek számított. Ezek mellett érezni még Toni Morrison (A kedves, Nagyon kék) és Lawrence Hill (The Book of Negros) hatását is A Földalatti Vasútvonalban. Ebbe a fontos irodalmi hagyatékból építkező és tisztelgő milliőbe kerül be a vasútvonal steampunkosra pofozott szerelvényekkel és titkos, rejtélyes helyekre vezető alagutakkal – ezek az elemek inkább a fantasztikum irányába terelik Whitehead regényét.

    A The Guardian online felületén megjelent kritikában Alex Preston azt írja, Colson Whitehead mindig azon írók közé tartozott, akik szeretnek különböző műfajok között mozogni. Elég visszaemlékezni – írja Preston – Whitehead történelmi regényére, a John Henry Daysre vagy a jövőben játszódó, zombikat szerepeltető Zone One-ra. A Földalatti Vasútvonalban a műfajok iránti érdeklődés végképp tetten érhető: felfedezhetjük a már említett 19. századi slave narrative-t, találkozik itt a sci-fi és a fantasy-vel, felidéződik a vadnyugati kalandregények hangulata, környezetnek pedig megkapjuk a 19. századi USA alternatív változatát. Lényeg a lényeg: A Földalatti Vasútvonalnak van köze a zsánerirodalomhoz és a szépirodalomhoz is.

    Miért fontos?

    Aki kicsit is jártas az irodalmi díjakban tudja, hogy a Man’s Booker az angol nyelven alkotók számára szinte legfontosabb díja, presztízsben talán csak a Nobel előzi meg. Azonban a jelöltlistán az esetek többségében a kortárs szép/mainstreamirodalom kerül fel, a zsánerirodalomat inkább mellőzik. Természetesen kivétel erősíti a szabályt: 1987-ben A szolgálólány meséjéért Margaret Atwoodot több neves sci-fi és szépirodalom díjra, köztük a Bookerre is jelölték, 1987-ben a Arthur C. Clarke-jelölést tudta a regény díjre váltani. Az írónő később, 2000-ben elnyerte a Booker-díjat is, de nem zsánerközeli művel (bár tartalmaz néhány zsánerelemeket), hanem történelmi regényével, A vak-bérgyilkossal. Ezen kívül Ben Okri fantasyje/mágikus realista műve, The Famished Road is nyert Bookert 1991-ben. 2002 is fontos év,  ha a kanadai Yan Martel könyvére, a Pi életére gondolunk. Ha nagyon akarjuk, akkor rá lehet tenni a fantasy címkét (a Booker-díjjal foglalkozó oldalak meg is teszik), hogy kapjunk egy olyan művet, ami be tudott törni a felsőbb körökbe. Atwood még egy alkalommal került be az úgy nevezett „rövid listára” (short list), 2003-ban a Guvat és Gazella, MaddAddam-trilógia nyitóregényével, 2004-ben pedig David Mitchell Felhőatlasza, 2005-ben pedig a Ne engedj el Kazuo Ishigurótól képviselte a fantasztikumot a Booker-ön, sőt, a két utóbbi az Arthur C. Clarke-díj jelöltjei között is feltűntek.

    A sci-fit és a fantasyt nemcsak Magyarországon nem tekintik magas irodalomnak (bár vannak pozitív elmozdulások, megérne egy külön cikket a téma), hanem tőlünk nyugatabbra is sokszor mostohán bánnak a zsánerrel. A Booker-díjnál maradva, az Egyesült Királyságban is. Erre hívta fel a figyelmet 2009-ben Adam Roberts sci-fi író is:

    Az Egyesült Királyság science fiction irodaloma valóban az arany korszakát éli. A zsáneren kívüliek közül nem valami sokan vannak ennek tudatában. Mint sok SF íróhoz hasonlóan számos tapasztalatom volt abban a zsigerből jövő elutasításban, ami, például, tetten érhető a University of London College-en tanító kollégám és a Booker zsűritagjának, John Mullan, (Kim Stanley) Robinson cikkére adott válaszában [Robinson 2009-ben bírálta a Booker-díj zsűrijét, amiért mellőzik az SF-t a jelöltek listájáról. a szerk.] . A kortárs science fiction tényleges olvasása nélkül utasítja el a zsánert, mert „különleges érdeklődésű emberek veszik őket, akiknek különleges,  furcsa dolguk van és egymással találkozgatnak”. Jaj, John. (Szintén: A különleges szót ilyen ügyetlenül „szépített” módon használni? Nem oké).

    Az elmúlt évek „rövid listáit” elnézve a helyzet nem lett jobb a zsánerben alkotók számára, bár a „hosszú listán” már szerepelnek SF regények, ahogy az korábban is tapasztalható volt. Például 2016-ban David Means Hystopia című alternatív történelmi regénye fért be a Booker-jelöltek közé, 2014-ben két zsánerelemeket tartalmazó könyv is helyet kapott a jelöltlistán: Karen Joy Fowler Majd’ kibújunk a bőrünkből családregénye és Howard Jacobson Zs című disztópiája. Whitehead kevert műfajú regénye ismét egy pozitív előrelépés, és emiatt igazán fontos izgulni érte a Booker-ön: a sci-fi, fantasy és a többi SFF alá tartozó alműfaj is közelebb kerülhet ahhoz, hogy ne „különleges érdeklődéskörű emberek” hobbijának tekintsék, hanem valódi értéknek.

    A Man’s Booker hat művet tartalmazó „rövid listáját” szeptember 13-án jelentik be, a győztest pedig szeptember 17-én hirdetik ki. A „hosszú listát” a The Man Booker Prize oldalán érhetitek el.

  • Író, zenész, történész – Lloyd Biggle Jr.

    Sci-fi és bűnügyi történetei nagy népszerűségnek örvendtek, nemzetközi hírnevet szerzett magának, rajongott a Viktoriánus kori Angliáért, továbbá az elsők között vitt zenei elemeket a zsánerbe. Mindez elmondható Lloyd Biggle Jr. amerikai íróról, akivel a Galaktika 327 és 328-as szám XL kiadásában ismerkedhettek meg. Júliusban A nagy mű című című szatírikus regényének befejező részét, továbbá egy új novellát, a „Műsorváltozás”-t olvashatják tőle.

    Lloyd Biggle Jr. (1923-2002) írói és más tevékenységeit tekintve is sokoldalú személyiség. Szolgált a II. világháborúban, azonban egy komoly sérülés következtében leszerelt. A háborúban eltöltött idő után befejezte tanulmányait a Michigani egyetemen (muzeológus lett), később pedig ott tanított, emellett pedig zene terén is bámulatos ismeretanyaggal rendelkezett. 1955-ben kezdett írni, az All the Colors of Darkness (1963) megjelenése után pedig csak az írásnak szentelte magát.

    lloyd biggle

    Széles érdeklődési köre műveiben is megmutatkozik. Nagy rajongója volt a késő viktoriánus kori és a kora Edward kori történeteknek, így több, az akkori szórakoztató irodalom ihlette novellát írt különböző magazinok számára. Megírta saját Sherlock Holmes „fan fictionjeit” Edward Porter James asszisztens szemszögéből, aki a Holmest segítő árvákon keresztül kerül kapcsolatba a detektívvel, az Alfred Hitchock’s Mystery Magazine-jában pedig Lady Sara Varnley viktoriánus kori nyomozónő kalandjait publikálta. Leghíresebb történetsorozata azonban az Ellery Queen’s Mystery Magazine-ban megjelenő a Grandfather Rastin volt.

    Az igazi népszerűséget azonban nem történelmi korokban játszódó írásaival, hanem űroperáival vívta ki. Első regényében, The Angry Espersben (1959) egy földi ember a Psi hatalom által uralt idegen bolygóra kerül, ahol összetűzésbe kerül a helyiekkel, így kerülve izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokba. Külön kötetként 1961-ben jelent meg, ’62-ben pedig külön figyelmet kapott a Hugo Awardon. A kritikusok igazi elismerést egy másik sorozatával, Cultural Survey-vel érte el. A kétrészes történet második részét, a The World Menderst (1971), amelyben Biggle egy régi mondást, a „pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve” jár körbe, Locus-díjra jelölték. Későbbi űroperái közül a legszerteágazóbb a Jan Darzek-sorozat (1963-1979), amiben egy 20. század végi magánnyomozó az anyagátvitelnek köszönhetően földönkívüliekhez köthető bűncselekmények után nyomoz és megakadályozza az anyagátalakító szabotálását.

    MonumentNovel

    Az űrkalandok mellett komolyabbnak számító témák is foglalkoztatták Biggle-t, mint az imperializmus hatása a jövőben (The World Menders, A nagy mű), mai napig népszerű tematika, az időutazás (The Chronicle Mission), erkölcsi problémák (The World Menders), vagy csak a művészi, esztétikus dolgok (A Galaxy of Strangers), azonban ezeket is a tőle megszokott szórakoztató, sokszor ironizáló stílusban mutatta be. Kiemelkedő példa erre a Galaktika XL-ben is olvasható regénye, A nagy mű. A történet először 1961-ben, novella formájában jelent meg az Analogban, de Biggle úgy döntött, regénnyé bővíti. Az új változatot 1974-ben adta ki a Doubleday kiadó. A könyv főhőse egy Cerne Obrien nevű űrutazó, aki utazása során igen ritka retron kristályokra bukkan, de mielőtt jó pénzért túladhatna rajtuk, lezuhan egy idegen, de idillikusnak tűnő bolygón. Szerencséjére könnyedén beilleszkedik a helyiek világába, és Obrien végre békés életet élhet – legalábbis ezt hitte. Egy nap befektetők hada érkezik a bolygóra, hogy azt üdülő övezetté alakítsák, ezzel kiszorítva a helyieket otthonukból. Obrien agg kora ellenére sem nézheti tétlenül a földiek tevékenységét.

    Az írás mellett Biggle sokat tett a science fiction terjesztésért és a zsáner történelmének ápolásában. Az SFWA indulásától fogva tagja volt a szervezetnek, titkárként is dolgozott náluk. 1970-ben megalapította a Science Fiction Oral History Association-t, amit haláláig vezetett. A vagy kéttucatnyi publikált könyv és novella mellett számos esszével és cikkel is gazdagította a zsánert, szerkesztőként pedig összeálította a Nebula Award Stories Seven válogatást 1972-be. Szinte halála pillanatáig írt, egyszer meg is jegyezte, hogy gyorsabban ír annál, minthogy a magazinok meg tudnák jelentetni az írásait.

    Lloyd Biggle Jr. regényei és novellái megkapó ötletekkel és olyan témákkal vannak tele, amelyek még a mai olvasók számára is izgalmasak lehetnek. Biggle célja azonban nem feltétlen a tanítás vagy az emberiség figyelmeztetése volt, sokkal inkább a szórakoztatás, lehetőséget adni az embereknek a valóságból való kikapcsolásra.


    A nyitóképen Scott Listfield festményéből látható egy részlet.

  • Megjelent a MI, Bob című kötetünk

    Immár magyarul is kapható Dennis E. Taylor várva-várt regénye, a MI, Bob, a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban, a Metropolis Media gondozásában.

    Az eredetileg 2016 őszén, We Are Legion (We Are Bob) címmel megjelent regény hihetetlen népszerűségre tett szert, a kritikusok Alastair Reynoldssal és Andy Weirrel említik együtt a szerzőt. Őrült ötleteit, szarkasztikus stílusát és pörgő történetvezetését tekintve ez nem meglepő.

    A sztori szerint egy high-tech szoftvercég vezetőjéből űrhajót irányító mesterséges intelligencia lesz – ráadásul nem is egy példányban. A történet máris sorozattá dagadt: a széria a Bobiverzum (Bobiverse) elnevezést kapta. A második rész For We Are Many címmel debütált az idén, és már készül a harmadik kötet (All These Worlds).

    MI_Bob_275x450

    Bob vagyok. Bob Johansson. Amikor a szoftvercégem eladásával nagyot kaszáltam, hirtelen azt se tudtam, mit kezdjek a rengeteg zsével. Vonuljak high-tech remetelétbe valami paradicsomi szigeten az óceán közepén, vagy épp vessem bele magam a nagybetűs Élet közepébe? Végül egy harmadik út mellett döntöttem, és bekopogtam a CryoEternához, hogy mennyiért dobnának meg a halhatatlansággal. No persze nem szó szerinti halhatatlanságra gondolok, csak arra, hogy bevágnak a frigóba egy időre, aztán kiolvasztanak a szép új világban.

    Nos, a terv ütős volt. Csupán pár dologgal nem számoltam. Először is, a kocsival, ami túl korán vasalt ki a kereszteződésben. Másodszor azzal, hogy a szép új világ a legkevésbé se lesz szép. Harmadszor pedig, hogy a szoftverbizniszről váltanom kell a hardverre. Sőt, én magam leszek a hardver. Vagyis hát mi. Illetve MI. Hogy ebből az egészből nem értesz egy mukkot sem? Felőlem, kifejthetem akár bővebben is. Kezdj olvasni!

    LÉPJ BE A BOBIVERZUMBA!

  • Legyen saját mesterséges intelligenciád!

    Hamarosan megjelenik a várva várt MI, Bob című regény, amelyben egy high-tech szoftvercég vezetőjéből űrhajót irányító mesterséges intelligencia lesz – ráadásul nem is egy példányban…

    MI_Bob_275x450

    Július 11-én kisorsolunk egy példányt új kötetünkből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk és több partnerünknél is. Plusz rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk lezárult.
    A nyertes: dr Barna Zoltán, Budapest.
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Csak rád vár a Távoli tűz

    Nyerd meg a legújabb könyvünket!

    Június közepén jelenik meg a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban Zsoldos Péter nagy sikerű Gregor Man-trilógiájának második része, A Viking visszatér folytatása, a Távoli tűz.

    Gregor Man, a  Tau Ceti második bolygóján ragadt űrhajós már nem az őskori dzsungelben küzd az életéért, hanem egy, az ókori társadalmakra emlékeztető, ám nem kevésbé könyörtelen világban. Érvényesülhet-e a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik?

    tavoli-tuz-I-270x450

    Június 13-án kisorsolunk egy példányt a regényből. A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    A játékunk lezárult.
    A nyertes: Kempelen Balázs (Veszprém)
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub

  • Nyerj könyvet: S.T.A.L.K.E.R. – Katasztrófa sújtotta terület

    Ezen a héten a második Könyvfesztiválos újdonságunkat, Vaszilij Orehov Stalker-regényét sorsoljuk ki, amely egy trilógia első része.

    Hemul, a kommandós kiképzőből lett stalker rosszul tűri, ha csapata nem az elvárásai szerint viselkedik. Ám mivel kockázatos küldetéseiért kapott pénze rendszerint kifolyik a keze közül, most mégis kénytelen kísérőül szegődni egy csoport extrém kalandokat kereső, öntörvényű turista mellé. A Zóna azonban nem az a hely, ahová önfeledt szafarikra járhat az ember.

    Stalker-05_05

     

    Május 9-én kisorsolunk egy példányt a kötetből. A sorsoláson automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak.

    Még nem vagy tag? Lépj be most!

    A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is. Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.

    Legyél tagja egy igazán fantasztikus klubnak!

    Játékunk lezárult.
    A nyertes: Szöllősi-Tóth András, Budapest
    Gratulálunk!

    Galaktika Klub