My Blog

Címke: rakéta

  • Ha a rakéták átlátszóak lennének

    Az űrrakéták, amikor elstartolnak a Földről fehér színben ragyognak vagy ezüstösen csillognak. De milyen lenne a látvány, ha ezek űreszközök átlátszóak lennének. Azonnal feltárulna előttünk a tartályokban levő üzemanyag.

    Ez az ötlete támadt egy Hazegrayart nevezetű youtubernek is. Elkészítette ehhez az animációt. Bemutatja, hogy nézne ki átlátszóan a 4 négy nehézszállító rendszer: a Saturn V rakéta, az űrsikló rendszer, a SpaceX Falcon Heavy rakétája, és a Boeing még el nem készült Space Launch System (SLS) rendszere.

    Érdekesség, hogy az űrrepülőgép  külső üzemanyagtartályát kizárólag az első két repüléshez festették fehérre. A festésre nem esztétikai okokból esztétikai okokból került sor. A festékréteg felvitelének sokkal puritánabb oka volt. Úgy gondolták az amerikai szakemberek, hogy a fehérre festett tankban tárolt szuperhideg folyékony oxigén és hidrogén kevésbé melegszik fel a napsugárzás hatására.  de kiderült, hogy ez felesleges túlbiztosítás. A további küldetéseken ezt elhagyták, amitől láthatóvá vált a tartályt borító, rozsdaszínű-narancsos, habos állagú szigetelés. Mintegy 450 kilogrammal csökkentették így a tömegét, és ezt a hasznos teher növelésére fordították.

    Újonc a világűrben

    Az átlátszóság nem öncélú. Megláthatjuk, hogy milyen üzemanyag rejtőzik a palástok mögött, és azok hogy fogynak.

    Piros = Kerozin RP-1
    Narancs = Folyékony hidrogén  LH2
    Kék = Folyékony oxigén LOX

  • Új kínai űrhajó és rakéta

    Új, az addig használtnál jelentősen nagyobb űrhajóval hajtott végre sikeres startot a kínai űrügynökség.

    A startra a dél-kínai Hajnan szigetén található Vencsang kilövőállomáson történt pekingi idő szerint kedd délután 6 órakor.

    Az űrhajót a vadonatúj Hosszú Menetelés-5B (LM-5B) hordozórakéta orrában foglalt helyet Az új rakéta a kínai űrprogram által épített legnagyobb hordozórakéta. Az LM-5B típusú hordozórakéta a Hosszú Menetelés sorozat legnagyobb erejű rakétája, amely 22 tonnányi szállítmányt képes alacsony Föld körüli pályára juttatni.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Az új árhajó már a 21. század kívánalmainak felel meg. A teszten áteső, emberszállításra alkalmas űrhajó nagyobb, mint a jelenleg használt, háromfős legénység szállítására képes Sencsou, és újrahasználható lesz.

    A kilenc méteres űrhajó hatfős legénység befogadására képes. A kísérlet két napig tart, de most nem szállít utasokat.

    Kína kiemelten kezeli az űrkutatás fejlesztését az elmúlt években, hogy Oroszországhoz és az Egyesült Államokhoz felzárkózva az űrhatalmak közé kerüljön 2030-ra. Peking tervei között szerepel egy űrállomás kiépítése, valamint egy Mars-misszió is.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    A háromfős legénységgel tervezett űrállomás központi elemét a tervek szerint a jövő évben állítják majd Föld körüli pályára, a most tesztelt űrhajó feladata pedig az asztronauták odajuttatása lesz. A Mars-misszióra tervezett, Tienven-1 nevű, legénység nélküli orbiter és felszíni jármű a tervek szerint idén indulna útnak. Csang Ko-csien, a kínai Nemzeti Űrhivatal vezetője szerint már júliusban felbocsáthatják, ám a Mars felszínét csupán mintegy hét hónappal később fogja elérni.

  • Rakéta utógondozás

    Hihetetlen látvány, ahogy a A SpaceX cég Falcon rakéta hatalmas lángcsóván leereszkedik, majd egy végső fékezés után elegánsan leszáll a Floridai landolási térre, vagy a tengeren úszó platformra. Az ötvene évek sci-fi filmjei óta erre várunk, hogy a rakéták így tudjanak landolni.

    Most már teljesen természetes a startok közvetítése élőben az interneten, több kameraállásból is követni lehet az eseményeket, a monitoron olvasható az összes fontosabb adat.

    Mostanáig ott volt a nagy kérdés, mi történik a rakétával a visszaérkezés után. Szerencsénkre most már erről is készültek videók.

    De olyan könnyedén mozog a rakéta, hogy nehéz érzékelni valós méreteit, pedig sokkal nagyobbak, mint ahogy elsőre látszik. Érdemes a videókon az embereket figyelni, mennyire eltörpülnek a rakéta mellett.

    Miután a rakéta leereszkedik a platformra, kitámasztja magát a lábaival. Ekkor a legénység visszatér az uszályra – biztonsági okokból a leszállás közben senki nem tartózkodhat a fedélzeten –  és rögzítik a rakétát. Egy vontatóhajóra csatolják a platformot – amely gyakorlatilag egy speciális uszály – és bevontatják a kikötőbe.

    Ezen a videón az látható, amikor a rakétát bevontatják a floridai kikötőbe.

    Kikötés után egy daru emeli át a szárazföldre, és ráhelyezi egy mozgó platformra.

    Újonc a világűrben

    Ez a videó megmutatja, micsoda logisztikai kihívás a rakéta országúti szállítása.

    És végül a legizgalmasabb videó, hogyan is néz ki a landolás a rakétáról.

     

  • Sikeres műholdindítás repülőgépről

    A NASA sikeresen állított pályára egy olyan műholdat, amely hordozórakétája nem a földfelszínről, ha nem a levegőből indult. A hordozórakétát egy átalakított repülőgép állította pályára.

     

    Pegasus hordozórakétát a Northrop Grumman amerikai vállalat fejlesztette ki. A háromfokozatú eszközt eredetileg két évvel ezelőtt akarták felbocsátani, de a startot határozatlan időre elhalasztották, hogy további próbarepüléseket végezhessenek vele. A NASA eredetileg 2017. december 7-én tervezte felbocsátani a Marshall-szigeteken lévő Reagan Rakétateszt Bázisról

    A hordozórakéta indítóplatformjának egy L1011 Stargazer teherszállító repülőgépet alakították át.  A repülőgép hasán alakítottak ki egy speciális bölcsőt, amely a rakétát tartotta.

    A repülőgép a floridai Cape Canaveral légi támaszpontról szállt fel, és 11900 méter magasra emelkedett. Az Atlanti-óceán felett, távirányítással leválasztották a rakétát, amely ött másodpercig vízszintesen zuhant, majd beindította a rakétáit. A rakéta ebből a magasságból érte el tervezett pályáját.

    Az indítás másodszorra sikerült, mivel az utolsó pillanatban kommunikációs problémák adódtak, ezért a startot elhalasztották. A Stargaser tett még egy kört a levegőben, és fél órával később ledobta a hordozórakétát.

    A 270 kilogrammos ICON (Ionospheric Connection Explorer) műhold az ionoszféra vizsgálatára készült, a magaslégkör változásait fogja mérni és segít megérteni e változások okait.

    A műhold misszióját két évre tervezték a NASA szakemberei. Vizsgálni fogja a földi időjárás ionoszférára kifejtett hatásait és az űridőjárás naptevékenységgel összefüggő hatásait egyaránt. A műhold munkájának egyik fő területe lesz a légkörfény, a Napból érkező plazma és a földi mágneses tér kölcsönhatásainak tükrében.

    A NASA online közvetítette a levegőben végrehajtott felbocsátást.

  • Melyik rakéta mekkora?

    Kedvenc összehasonlító videókat gyártó animációs stúdiónk, a MetaBall újabb szuper filmmel jelentkezett. A z űrkutatás történetének rakétáit veszi, sorra, melyik milyen magas volt. A videóban kizárólag űrkutató rakéták szerepelnek.

    Az orosz és amerikai rakéták mellett láthatjuk az európai és a kínai rakétákat is. A régi eszközök mellett feltűnnek a legújabbak is, mint a Falcon Heavy, vagy a Delta-IV. Természetesen nem maradhatott ki a felsorolásból a két űrrepülőgép, a Space Shuttle és a Buran sem. A Sort természetesen a Saturn-V zárja, de mellette szerepel az orosz holdexpedíció N-1 rakétája is, amely soha nem jutott fel az űrbe.

    A méretek könnyebb érzékeltetése érdekében a videóban a járművek tövében feltűnik néhány ember és macska, a háttérben felbukkan egy Boeing 747-es és a new yorki Szabadság-szobor.

  • Kína első tengeri űrrakéta indítása

    Első alkalommal bocsátottak fel sikeresen űrhajót tengeri platformról Kínában, ezzel a távol-keleti ország lett az első, amely saját tengeri indító-állomással rendelkezik. Az indító és kiszolgálóhajóból álló platformmal Kína szeretné olcsóbbá és rugalmasabbá tenni a fellövéseket.

    Az indításban az a furcsa, hogy a rakéta a tengeralattjárókra telepített interkontinentális rakétákhoz hasonlóan egy csőből indul. Sűrített gáz löki ki a rakétát a tubusból és csak biztonságos magasságban indul be a rakéta hajtóműve. Így kímélik a fedélzeti berendezéseket.

    https://www.youtube.com/watch?v=YOqBk0ccej8

    A 20,8 méter hosszú, 58 tonnás Hosszú Menetelés 11 hordozó hasznos terhelése 350 kg.  A rakéta összesen hét műholddal a fedélzetén startolt a kelet-kínai Santung tartomány partjainál, a Sárga-tengeren lévő tengeri platformról.

    A műholdakat mintegy 600 kilométeres magasságban állították Föld körüli pályára. A hét közül öt kereskedelmi műhold, kettő pedig olyan kísérleti műhold, amelyeket a kínai űrkutatási akadémia fejlesztett ki a tájfunok és más szélsőséges időjárási jelenségek nyomon követésére és előrejelzésére.

    A szerdai felbocsátással együtt ez volt a Hosszú Menetelés 306-ik sikeres startja, de az első olyan, amelyet nem szárazföldi indítóálláson történt.

    Peking az elmúlt években különös komolyan veszi az űrkutatás fejlesztését. Az idei év elején űrszondát küldött a Hold nem látható, túlsó oldalára, jövőre pedig elindul egy új űrállomás kiépítése.

     

  • A visszatért Falcon bevontatása

    Sikeresen felbocsátották a SpaceX Dragon típusú teherűrhajóját, amely most utánpótlást szállított a Nemzetközi Űrállomásra.

    A „Of Course Still loving you” (Természetesen még mindig szeretlek) névre hallgató drónuszályt most külön figyelem övezte. Eredetileg péntekre tervezték a felbocsátást, de az Atlanti-óceánon, a parttól 22 kilométerre horgonyzó platform elektromos rendszerében észlelt problémák miatt egy nappal elhalasztották.

    Nem csak a műszaki hiba miatt élvezett kiemelt figyelmet. Nemrégiben a Crew Dragon középső fokozatának fogadása után baleset történt, a sikeres leszállás után az erősen hullámzó tenger miatt a tengerbe csúszott a rakéta. Most sikeresen landolt rajta a hordozórakéta új gyorsítófokozata.

    Az eredeti tervek szerint a Cape Canaveralon kellett volna leszállnia, de a SpaceX még nem számolta fel azokat a károkat, amelyeket a Crew Dragon kísérleti személyszállító kapszulájának felrobbanása okozott.

    Az alábbi videón az uszályt vontatják be a kikötőbe. Érdemes megfigyelni, hogy a leszálláskor kinyíló lábak valójában milyen hatalmasak.

  • Orosz rakéta és űrhajó tervek

    Dmitrij Rogozin, az orosz űrkutatásért felelős Roszkoszmosz állami vállalat főigazgatója az orosz rakétatervekről beszélt egy interjún.

    Az orosz Proton-M nehéz hordozórakéta fellövésének költségeit a Falcon 9 árszintjére fogják leszállítani, aminek fedezete a repüléshez való földi felkészítés költségeinek csökkentése lesz.  A Protonok gyártását a tervek szerint a jövő év vége felé, a felhasználásukat 2025-ben fogják befejezni, helyüket az Angara hordozórakéta veszi át.

    A szupernehéz kategóriájú, egyebek között a tervezett Hold-misszióhoz felhasználandó Jenyiszej hordozórakéta kifejlesztésének költségeit minimum 740 milliárd rubelre (mintegy 10 milliárd dollárra) becsülte. Az első kísérleti fellövést 2028-ig kell teljesíteni a Vosztocsnij űrrepülőtéren kiépítendő indítóállásból. Rogozin szerint stabil finanszírozás esetén a határidőt előbbre lehet majd hozni.

    A Jenyiszejt – amely a tervek szerint 27 tonna hasznos terhet lesz képes Hold körüli pályára juttatni – modulárisra tervezik: a rakéta fokozatainak önálló, kettős vagy hármas rendeltetésűnek kell lennie.

    A tervek szerint a Jenyiszej első fokozatát már 2022-ben ki fogják kipróbálni, mert az azonos lesz az akkor tesztelendő Szojuz-5 – Irtis néven is emlegetett – középnehéz űrhajó első fokozatával, amelynek RD-171MV típusú hajtóműve már készül az Energomas vállalatnál. A második fokozatot az Egyesült Államokba 1994 óta exportált, az Atlas rakétáknál használt RD-180-as hajtómű alapján tervezik kifejleszteni. A harmadik fokozat alapja Angara-5V típusú, hidrogén-meghajtású hajtómű lesz, amely bruttó 37 tonna terhet lesz képes felemelni.

    A Szojuz-5 2022 és 2025 között tervezett repüléstesztjeit a Fegyeracija típusú, többször felhasználható, négy ember szállítására és Hold-repülésre is alkalmasra tervezett űrhajóval fogják elvégezni. A megerősített hő- és sugárvédelemmel ellátott, Hold-missziókra is felhasználható Szojuz MSZ űrhajó létrehozásának költségei kb. 400 millió dollárra rúgnak.

    Mivel a NASA a Hold körüli Deep Space Gateaway űrállomás létrehozásában érdekelt – amelyhez csatlakozni kíván az EU, Kanada és Japán is – akkor a Roszkoszmosz az orosz tudományos akadémiával együtt elsősorban a Hold felszínére irányuló missziókra összpontosít majd. A Roszkoszmosz ugyanakkor azt szeretné, hogy az űrállomás orosz űrhajók fogadására is alkalmas legyen, amiről tárgyalások folynak az Energiia orosz űripari vállalat és a NASA között.

    A Roszkoszmosz akkor is pályán kívánja tartani a a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást (ISS), ha az amerikaiak a projekt feladása mellett döntenek. Közölte, hogy az állomás orosz szekciójához a jövőben újabb modulok csatlakozhatnak majd a 2022-ben felbocsátandó tudományos és energiamodul (NEM) alapján. Mint mondta, a Roszkoszmosz hasonló modulokat ajánlott fel más országoknak, a saját kutatásaik számára.

  • Sikeres Dragon-2 start

    Újabb űrhajózási történelmi pillanaton vagyunk túl. Ma reggel, magyar idő szerint 08:49-kor a Florida Kennendy űrközpontból elstartol a SpaceX cég Falcon-9 rakétája orrán a Dragon-2 űrhajóval. A Demo-1 küldetés keretében először tesztelik a személyszállításra alkalmas Crew Dragon űrhajót. 2011. július 21-e óta ez volt az első Amerikából induló űrhajó, amely alkalmas a személyszállításra. Nyolcadik éve ugyanis az amerikai és egyéb űrkutató nemzetek űrhajósai kizárólag az orosz Szojuz űrhajókkal jutottak fel a Nemzetközi Űrállomásra.

    A start tökéletesen sikerült, az első fokozat problémamentesen leszállt a tengeren úszó leszálló platformra, és tízperces repülés után az űrhajó menetrend szerint pályára állt. A NASA élőben közvetítette az eseményt. A NASA hivatalos applikációja segítségével, akár egy mobiltelefonon is élőben lehetett követni az eseményeket.

    https://www.youtube.com/watch?v=JoZafJFAZ5I

    A Crew Dragon első testútján még űrhajóst nem szállított, csupán 180 kilogrammnyi felszerelés és egy tesztbábu volt a fedélzetén. Az eddigi indításokkal ellentétben most sötétben indult a Falcon-9 rakéta, ugyanis ebben a korai időpontban fordul a Föld és a kilövőhely a Nemzetközi Űrállomás pályája alá. a

    A startot a Space X központjából Elon Musk, a SpaceX társaság vezetője, valamint Doug Hurley és Bob Behnken is végignézte. A két űrhajós lesz a következő, Demo-2 nevű próbarepülés személyzete- A kísérletet a tervek szerint júliusban hajtják végre.

    A start és előkészületei képekben elmesélve:

  • Ilyen rakétaindítást még nem láttál

    Rengeteg videót lehetett már látni az űrrakéták indításáról. Most már az a természetes, hogy a startot élőben közvetítik. De eddig még nem láthattuk, hogyan néz ki a világűrből. Ricardo Rossi a Nemzetközi űrállomásról készített egy Time Lapse videót.

    A gyorsított felvételen jól látható nem csak a Progressz-10 teherűrhajó indítása, de a leváló rakétafokozat elégése is a légkörben. Különleges látvány a Föld légköre is.

    (via)