My Blog

Címke: NASA

  • Ötven éve lépett először ember egy idegen égitestre

    Magyar idő szerint 1969. július 20-án, 21 óra 18 perckor az Apollo–11 holdkompja enyhe döccenéssel megérkezett a Holdra. „Itt a Nyugalom Tengere. A Sas leszállt” – jelentette Neil Armstrong a Földnek. A holdkomp pilótájával, Edwin „Buzz” Aldrinnal kitekintettek a holdi tájra, mint az első emberek, akiknek ilyen látványban lehetett részük. Nagy volt a kísértés, hogy azonnal a felszínre rohanjanak, de az erre a pillanatra összpontosult, alapos felkészüléssel eltöltött évek egyúttal a beidegződés évei is voltak; a két űrhajós pontosan tudta a rájuk váró feladatokat. A történelmi pillanat mégis legyőzte őket, mert a program szerinti pihenés helyett Houston engedélyezte a korábbi kiszállást. Armstrong július 21-én 7 óra 17 perc helyett 3 óra 58 perckor, Aldrin pedig 7 óra 42 perc helyett 4 óra 14 perckor lépett a Hold felszínére.

     

    A Hold meghódításáért folyó versenyben a képzeletbeli startpisztoly 1961. május 25-én „dördült el”, amikor John Kennedy amerikai elnök elmondta híres kongresszusi beszédét. „Úgy döntöttünk, hogy elmegyünk a Holdra még ebben az évtizedben, és véghez visszük a többi dolgot is, nem azért, mert könnyűek lennének, hanem pont azért, mert nehezek.” A néhai elnök beszéde után öt hónappal később, 1961. október 27-én már fel is dübörögtek az első Saturn–I rakéta hajtóművei Cape Canaveralen. Kilenc perces repülés után zuhant az Atlanti-óceánba a ballasztként több mint 70 tonna vizet szállító rakéta. Ez volt az első kis lépés a Hold eléréséért folytatott versenyben.

     

    Az 1960-as évek közepéig még úgy tűnt, hogy szovjet ember lép először a Holdra. Az első műhold, az első élőlény, az első ember, az első többszemélyes űrhajó a világűrben, az első űrséta sikeres végrehajtása mind-mind a Szovjetunió elsőségét jelentette az űrversenyben. Nem kevésbé sikeresen alakult számukra a Hold automata szondákkal való elérése, hiszen az első három amerikai Pioneer űrszonda kudarcával szemben a Luna–1 már 6000 km-nyire közelítette meg a Holdat 1959-ben. A Luna–9 simán le is szállt a Hold felszínére 1966 januárjában, az amerikai Surveyor–1 csak négy hónap múlva követte.

     

    A két űrnagyhatalom óriásrakétájának technológiai különbsége végül a NASA javára döntötte el a holdversenyt. A II. világháború után az Egyesült Államokba telepített, Wernher von Braun irányításával dolgozó német szakemberek segítségével az amerikai ipar létre tudta hozni a 111 méter magas, 2900 tonna induló tömegű Saturn–V rakétát, amely elengedhetetlen feltétele volt a Holdra való leszállás megvalósításának.

     

    „Kis lépés egy embernek, nagy ugrás az emberiség számára” – Neil Armstrong lakonikus stílusához képest szinte fennköltnek hatottak ezek a szavak, az első emberi szavak a Hold felszínéről. Természetesen az űrhajósok minden lépését közvetítette az amerikai televízió, amit a világ összes országában átvettek, kivéve a Szovjetuniót és Kínát.

     

    Az eredetileg tervezett 14 Apollo-repülés helyett – elsősorban gazdasági megfontolásból – csak 11 valósult meg. Hét űrhajó indult a Holdra, de csak hat volt sikeres. Összesen 12 ember szállt le a Holdra 1969 és 1972 között.

     

    További tájékoztatás kérhető:

    MANT iroda, e-mail: iroda@mant.hu, mobil: (30) 585-0867

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

  • Magyar asztronautika társaság – Űrtábor Sátoraljaújhelyen

    Űrtábor Sátoraljaújhelyen

     

    Hamarosan indul a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) hagyományos nyári űrtábora. A 13–18 éves fiataloknak szóló, 1994 óta megrendezett Űrtábor idén július 7–13. között Sátoraljaújhelyre látogat. A résztvevőket izgalmas programok, szakmai előadások, és egy magaslégköri ballon felbocsátása is várja.

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT), hazánk legrégebbi űrkutatással foglalkozó egyesülete 1994 óta szervezi meg az érdeklődő fiatalok számára nyári Űrtáborát, változó helyszíneken. A táborokon résztvevő diákok közül sokan műszaki, illetve természettudományos pályán tanultak tovább, néhányukból pedig azóta már űrkutató szakember lett. A MANT nemrég Űrtáborosaink címmel izgalmas interjúkötetet jelentetett meg, amelyben 12 egykori résztvevő mesél emlékeiről, és hogy hová indította el a tábor.

    Az életre szóló élmények és barátságok kialakulása mellett a diákok a hét során elismert hazai űrszakemberektől hallgathatnak exkluzív előadásokat. Idén hallhatnak például arról, hogyan lehet kisműholdat tervezni, megismerkedhetnek a Hold és a Nap kutatásával, a Föld nehézségi erőterének mérésével. Lesz szó az űrhajósok sugárvédelmétől kezdve a műholdas kvantumkommunikációig még egy sor érdekes és aktuális űrtémáról. „Több mint ezer fiatal vett részt az űrtáborokban az elmúlt 25 év során, közülük többen űrkutatók lettek. Hazánk szakemberei több nemzetközi  űrkutatási projektnek a meghatározó szereplői, a hazai űripar pedig számos megrendelést kap, így mind az iparban, mind a kutatóhelyeken szívesen fogadnak új embereket. Elképzelhetőnek tartom, hogy a jövő űrkutató generációjának néhány meghatározó tagja épp az idei sátoraljaújhelyi táborból kerül majd ki” – mondta Bacsárdi László táborvezető.

    Ebben az évben is szerepel a programban vízirakéta-készítés és a játékos vetélkedők sem maradhatnak el. Eközben a diákok egy egész héten át kitartó szakmai feladattal is megbirkóznak, csoportokban együtt dolgozva. Az ország minden tájáról, sőt határainkon túlról is érkező táborlakók ugyanakkor megismerhetik a környéket, élvezhetik a nyár pillanatait.

    A programban előadás hangzik el A Műegyemtől a sztatoszféráig címmel, de a magaslégköri ballonkísérletet izgalmából ez alkalommal az űrtáborozók – és persze a vendéglátó Sátoraljaújhely lakói – maguk is kivehetik a részüket! Július 9-én (kedden), várhatóan délelőtt 10 és 12 óra között a város főteréről sztratoszféraballon felbocsátását tervezi a BME Simonyi Károly Szakkollégium, az UPRA projekt keretében.

    Az Űrtábor történetében 2011 után másodjára látogat Sátoraljaújhelyre, a táborozókat a Magyar– Szlovák Két Tanítási Nyelvű Nemzetiségi Általános Iskola és Kollégium látja majd vendégül. A tábor időtartama 2019. július 7. (vasárnap) – július 13. (szombat).

    A tábor támogatója a C3S Kft., a SpaceApps és az Űrvilág űrkutatási hírportál. Az űrtábori mentorprogram keretében több táborozó diáknak magánszemély mentorok vállalták át a részvételi díját.

    További tájékoztatás kérhető:

    Dr. Bacsárdi László, MANT alelnök, táborvezető

    e-mail: bacsardi.laszlo@mant.hu, mobil: (30) 266-6845

     

    HÁTTÉRANYAG

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság

     

    A Magyar Asztronautikai Társaság jogelődje 1956-ban alakult. Küldetése azóta is változatlan, legfontosabb célkitűzései az alábbiak: terjeszteni az űrhajózási-űrkutatási ismereteket; egységes magyar szaknyelv kialakítása az asztronautikában; foglalkozni az ifjúsággal, és erősíteni azt az elvet, hogy az űrtan nem csak az űrhajózást jelenti, hanem jelen van mindennapi életünkben: a katasztrófa-előrejelzéstől kezdve a termésbecslésen és a műholdas helymeghatározáson át az orvos- és jogtudományig egyaránt. A MANT az űrkutatás iránt érdeklődő és az űrtevékenységgel aktívan foglalkozó hazai szakembereket tömöríti. A társaság szakmai programok (konferenciák, szemináriumok, találkozók) szervezése mellett minél szélesebb közönséghez szeretne szólni, a fiataloktól az idősekig egyaránt. Az általános és középiskolás fiatalok számára pályázatokat, programokat, a felsőoktatásban tanulók számára szakmai fórumot, Űrakadémiát szervez. Megjelenik nagy tudománynépszerűsítő rendezvényeken. Rendszeres kiadványokat jelentet meg (Űrtan Évkönyv, Körlevél). További információk a Társaságról: http://www.mant.hu

     

    Az űrtáborok rövid története

     

    Az űrkutatás iránt érdeklődő fiataloknak szóló tábor hagyományai egészen 1994-ig nyúlnak vissza. A tábort – Ifjúsági Űrtábor néven – dr. Abonyi Ivánné, a MANT akkori főtitkárhelyettese hozta létre azzal a szándékkal, hogy megismertesse a fiatalokat az űrkutatással. A program, a lebonyolítás évről évre egy kicsit változott, fejlődött. Ezekben az években a tábor programját nagyrészt hazai űrkutatási szakemberek által tartott előadások, vetélkedők, valamint kirándulások tették ki. A tábor 13–18 év közötti középiskolásokat szólított meg. A 2000-es évek elejétől bővültek az aktivitást és kreativitást igénylő programok (rókavadászat, rádiózás, Mars-szimuláció, vízirakétázás, búvárkodás és még sok minden más), és az időtartam a kezdeti 6 napról 10 napra nőtt. 2010-től a tábor időtartama hat nap, a célcsoportja továbbra is az űrkutatás és az űrtevékenységekkel kapcsolatos tudományok – fizika, biológia, matematika, egészségügy, jog, informatika, mérnöki tudományok és még nagyon sok minden más – iránt érdeklődő középiskolások. Az elmúlt űrtáborok szervezésében közreműködők lelkes munkája nyomán több száz fiatalnak tudtuk megmutatni az űrkutatás varázslatos világát.

    A tábor eddigi helyszínei: Kiskunhalas  (1994), Eger (1995), Veszprém  (1996, 1997), Győr  (1998),

    Kecskemét  (1999),  Sopron  (2000),  Debrecen  (2001),  Székesfehérvár  (2002),  Budapest (2003),

    Kiskunhalas (2004), Gyulaháza (2005), Szentlélek (2006), Hollóstető (2007), Szentlélek (2008),

    Gyomaendrőd    (2010),    Sátoraljaújhely    (2011),    Kecskemét    (2012),    Alsómocsolád (2013),

    Felsőtárkány (2014), Sopron (2015), Debrecen (2016), Bakonybél (2017), Zalaegerszeg (2018)

  • NASA: Pénz kell, hogy tartósan a Holdon maradjunk

    Jim Bridenstine, a NASA igazgatója szerint az amerikai űrkutatási hivatalnak 20-30 milliárd dollárra lesz szüksége a következő öt évben Hold-programjának megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a NASA jelenlegi évi mintegy 20 milliárd dollárra rúgó költségvetését éves szinten 4-6 milliárd dollárral kell kiegészíteni.

    Ez az első alkalom, hogy a NASA képviselője nyilvánosan beszélt az  Artemis nevű Hold-programjának becsült költségéról. A május végén bemutatott misszió célja, hogy folyamatosan fenntartható jelenlétet létrehozni a Holdon.

    A NASA a következő öt éven belül az Artemis program keretében ismét űrhajósokat akar küldeni a Holdra, köztük az első nőt. A Holdon utoljára 1972-ben, az Apollo-17 misszió során jártak amerikai űrhajósok. A XX. századi Hold-missziók az Apollo nevet kapták, Artemis a görög mitológiában Apollo ikertestvére, a vadászat, a vadállatok és a Hold istennője.

    A program a tervek szerint nyolc űrhajó indítását foglalja magában. Az Artemis-1 egy 2020-ra tervezett, legénység nélküli misszió a Hold körül, az Artemis-2 legénységgel a fedélzetén fog keringeni a Hold körül szintén 2020-ban, az Artemis-3-mal 2024-re emberek lépnek a Hold felszínére.

    A három űrhajót minden idők legnagyobb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS) juttatja majd fel a kijelölt helyre.

    Öt további űrhajóval viszik fel az űrbe a Gateway holdkörüli űrállomás építőelemeit 2022 és 2024 között, magáncégek segítségével. A Gateway állandó bázisként fog szolgálni a Holdra, valamint a Marsra tartó asztronauták számára.

    Ez a költségvetés kevesebb a korábbi becsléseknél, de  valószínűleg ezek nem a végső számok. Brindenstine elismerte, hogy az űrutazás veszélyes és kiszámíthatatlan, ezért lehetetlen pontosan meghatározni költségeit.

  • LEGO holdmodul

    A LEGO különleges készlettel ünnepli meg a holdraszállás ötvenedik évfordulóját. A jeles alkalomra időzítve  készítették a a holdprogram leszálló egységét. A Creator sorozatban megjelent készletet a haladóknak szánják. A lehetséges legnagyobb élethűség elérése érdekében replikát a NASA-val közösen fejlesztették ki.

    A készlet 1087 építőkockát tartalmaz.

    A leszállóegységről leválasztható a felszálló modul.

    Nem hiányozhat a két űrhajós sem.

    A kabin ajtaja nyitható és elfér benne a legénység.

    A könnyebb játék kedvéért a fal is eltávolítható.

    A kiegészítő darabok között megtalálható a videókamera, a zászló, a lézerreflektor is és az emléktábla is.

    A jubileumi kiadásban az űrhajósok sisakja a valódihoz hasonlóan aranyfüst réteget kapott.

    A leszálló egység teljes mérete 20 x 22 x 20 centiméter.

     

    A készlet 99 eurós áron vásárolható meg.

  • Leszállás egy aszteroidán

    2014-ben a Philae szonda leszállt a 67P/Csurjumov-Geraszimenkó üstökösön. 2018 őszén a Hajabusza-2 apró robotjai landoltak a Ryugu aszteroidán. De a NASA már megkezdte a felkészülést  arra, hogy asztronauták landoljanak egy kisbolygón.

    A NASA a küldetést a 2020-as évek végére tervezi, de már 2012-ben megkezdte asztronauták felkészítését egy kisbolygón való leszállásra. Első halűsra korainak tűnik, de a NASA a küldetések során mindig sok éves távlatban gondolkodik. A Nemzetközi Űrállomásra történő utazásra is 6-8-10 évvel korábban kezdik meg az űrhajósok felkészítését.

    Az aszteroidák óránkénti 80 ezer kilométeres sebességgel keringenek a Nap körül, parányi tömegük miatt gyakorlatilag nincs gravitációjuk, így meglehetősen nehéz feladat az űrsziklákon való landolás. A küldetés során 4,8 millió kilométerre lévő aszteroidára küldenék az asztronautákat. A projekt elsődleges célja, hogy többet megtudjanak ezekről az égitestekről, amelyek a Naprendszer korai szakaszából származnak, így a minták vegyelemzésével évmilliárdokkal „lapozhatnak vissza” a történelemben. Ugyanakkor ezek az égi objektumok nagyon közel kerülhetnek a Földhöz. A NASA jelenleg több mint 400 olyan aszteroidát figyel meg rendszeresen, amelyek potenciális veszélyt jelenthetnek bolygónk számára. Többségük nem jelent komoly gondot, de például a tudósok például felfigyeltek egy 140 méter átmérőjű aszteroidára, amely 2040-ben elég közel kerül a Földhöz, hogy összeütközzön bolygónkkal. A NASA szerint a küldetés segít felkészülni egy ilyen veszély elhárítására is.

    Ennek a programnak az első lépése volt, hogy a Hajabusza-2 űrszonda két rovere sikeresen „földet” ért a csaknem háromszáz millió kilométerre (800 Föld-Hold távolságra) lévő, 900 méteres aszteroidán, a Rjugun. A 2020-as évek végén pedig következhet az emberes küldetés, amelynek során az asztronauták akár 30 napot is eltölthetnek egy kisbolygó felszínén.

  • A galaxis belsejében

    Különleges videót adott ki a NASA, egy utazásra hívnak minket a Galaxis közepébe. Nem csak simán elmerülhetünk ebben a rejtélyes zónában, hanem egyenesen úgy nézhetünk körbe, mintha a középpontban lévő szupermasszív fekete lyuk helyében lennénk.

    A videóban megnézhetjük a fekete lyuk körül örvénylő gázfelhőket, amelyek akár a több millió fokot is elérhetik. Láthatjuk a fekete lyuk körüli pályára kényszerített csillagokat. Feltűnnek a gravitációnak engedelmeskedő anyagáramlások, és a gázcsóvák ütközésekor keletkező röntgen felvillanások. Az ultranagy felbontású videó 360 fokban megtekinthető és egérrel irányítható.

    Bár a kozmikus porfelhők eltakarják előlünk a tejútrendszer közepét, infravörös és röntgen tartományban átláthatunk az akadályokon. A video a Chandra röntgenteleszkóp adatai alapján készült, A NASA kaliforniai AMES kutatóközpontjában. A munkához egy szuperszámítógépet vettek igénybe.

    A „Sagittarius A” a Tejútrendszer magjában található nagyon nagy tömegű fekete lyuk. Két csoport, egy Németországban és egy az USA-ban Kepler törvényeit használva a körülötte keringő csillagok pályájából kiszámította a tömegét. A német csapat 4,31 millió naptömeget kapott eredményül, míg az amerikaiak becslése 4,1 millió naptömeget jósolt.

    A Chandra űrtávcső egy röntgencsillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat harmadik tagja. Nevét a csillagász Subrahmanyan Chandrasekhar-ról kapta. 1999. július 23-án a Columbia űrrepülőgéppel bocsátották fel az STS–93 küldetés során. Ez volt a legnagyobb műhold, amelyet űrrepülőgéppel indítottak, Napelemekkel együtt 19,5 méter hosszú.

  • Olcsóbb a Szojuzzal repülni?

    Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz orosz űrkutatási állami vállalat vezérigazgatója kételyét fejezte ki a Crew Dragon fejlesztése kapcsán. Véleménye szerint a SpaceX kabinjában egy ülés legkevesebb 110-120 millió dollárba kerül majd. Ezzel szembe a Szojuz fedélzetén egy személyt fele annyiért is tudnak szállítani, ezért ezen a téren megőrzik a versenyképességüket.

    Rogozin nyilatkozatában megemlítette, hogy folytatódnak a NASA-val az üzleti tárgyalások a Szojuz repülésekről.  Az amerikai repülésügyi és űrkutatási ügynökséggel folynak az egyeztetések további Szojuz ülőhelyek vásárlásáról, amíg a Cre Dragon meg nem szerzi az összes szükséges engedélyt. Rogozin szerint a NASA azt is javasolta, hogy a két nemzet űrhajóin egy barter keretében vegyes legénység utazzon, függetlenül az ülőhely árától.

    Az orosz vezető szerint a SpaceX dömpingáron kínálja Falcon teherűrhajójának szolgáltatását, de erre nem lesz képes a Crew Dragon esetében. Az emberes űrrepülés polgári program, míg a teherszállítás esetében katonai szállítmányokat is vállal. A Space-X az amerikai védelmi minisztériumnak rakéta indításonként 150-200 millió dollárt számláz ki, de a polgári piacon ezért csak  55-60 millió dollárt kér.

    Rogozin ígéretet tett arra, hogy az új Proton-M nehézrakétával hasonló árszinten vállalják a szállítást, mint a Falcon9. A költségek csökkentésének a földi felkészítés gyorsítása lesz az alapja.

    Mindezek után Rogozin kijelentette, hogy a Roszkoszmosz és a NASA között problémamentes a viszony.

     

  • És még csak észre sem vettük

    A hat évvel ezelőtti cseljabinszki meteor óta a legnagyobb meteor robbant fel a légkörben a Bering-tenger fölött Kamcsatka közelében. És senki nem vette észre, csak pár műhold.

    Az eseményt a NASA kutatói jelentették be az 50. Hold- és Bolygótudományi Konferencián Woodlandban. A tűzgömböt a légierő földfigyelő műholdjai rögzítették, és az adatokat továbbították az űrkutatási hivatalnak.

    Az esemény Oroszország távol-keleti részén Kamcsatkához közel, a Csendes-óceán északi része felett történt, 25,6 kilométer magasságban. Az adatok elemzése alapján 2018. december 18-án a meteor 32 kilométeres másodpercenkénti sebességgel lépett be a légkörbe, Meredek, hét fokos pályán haladt, majd felrobbant. Becslések szerint az ütközési ereje megfelelt 173 000 tonna TNT robbanóerejének. Az űrszikla robbanásakor  hirosimai atombomba által kibocsátott energia tízszerese szabadult fel. A robbanást a japán Himawari űrszonda le is fényképezte.

    Amerikai tűzgömb észlelések 1988 április és 2019 március között.

    Az Amerikai űrhivatal és légierő harminc éve figyeli a Földet, ez idő alatt ez volt a második legnagyobb robbanás. Csupán a 2013-as cseljabinszki eset előzi meg, amely 500 000 tonna erejű volt.

    A cseljabinszki eset lakott terület felett történt, ez azonban a nyílt óceán felett, így nem volt szemtanú. Mivel az esemény közel volt az Ázsiát Észak-Amerikával összekötő repülő útvonalakhoz, most kérdezik végig a légitársaságokat, látta-e valaki a robbanást.

    (via)

  • A lenyűgöző Föld

    Újabb csodálatos Time Lapse videót készítettek a Nemzetközi Űrállomáson dolgozó űrhajósok. Az élményt még sikerült tovább fokozniuk,  a hat perces alkotás 4K UHD felbontásban mutatja meg a bolygónkat a föld körüli pályáról. A videó java része Time Lapse, vagyis gyorsított felvétel, de vannak benne valós sebességű részletek is. A film zenéjét Hans Zimmer szerezte.

    A 400 kilométeres magasság átlagos érték, az űrállomás a felvételek során 330-435  kilométer magas pályán keringett. Naponta tizenöt és félszer kerüli meg a Földet. Fantasztikusan látszanak a filmben a gomolygó felhők, a villámok, egészen különleges élmény a sarki fény. Aki figyel, felfedezheti a Dubai Pálmafa formájú mesterséges szigetét, vagy éppen az olasz csizmát. Az éjszakai felvételeken a légkör szélén vékony sárga csík látható. Az Airglow vagy  Nightglow nevű jelenség egy éjszaka megfigyelhető fénykibocsátás, amelyet a magas légkörben lejátszódó kémiai folyamatok okoznak.

    (via)