Címke: NASA

  • Megjelent az októberi Galaktika!

    A Galaktika magazin októberi száma kicsit komor, őszi hangulatot áraszt. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének befejező részében egy alternatív univerzum föld alatti rémvilágával riogat. Ellenpontként az orosz Anatolij Dnyeprov szatirikus írása a telepátia alkalmazási lehetőségeiről ír a mindennapokban. Stephen L. Burns hosszabb elbeszélése az amerikai Délre repíti el olvasóit, ahol egy dúsgazdag ültetvényes különleges célra rendel robotokat. Kovács Andrea ijesztő jövőt vázol fel az öregek számára – márpedig ezek az öregek akkor már mi leszünk. A kanadai Eric Choi Aurora-díjas novellájában a Mars meghódítóinak heroikus küzdelmét mutatja be az elemekkel és a technikával. Sági Veronika Preyer Hugo-díjas írása a mesterséges intelligencia köré sző rémisztő mesét. A havi retróban az angol Holloway Horn a holnapi újságot adja a ma emberének kezébe, hogy meglássa, mihez kezd vele.

    borító kép: Vyacheslav Safronov

    A központi tudományos rovat drasztikus megoldásokat kínál a népességnövekedés megállítására. Emellett olvashatók még cikkek többek közt hibrid meghajtású teherhajókról, a 70-es évek űr-funkjáról, különleges japán szalmaszobrokról és kínai SF-filmekről. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Út a csillagokba, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének első részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.

    A Galaktika 379. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma szókimondó szövegeivel többnyire inkább felnőtteknek szól. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének első részében a Józsefváros fantasztikus arcát mutatja be. Az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (Túlélők, A kozmosz vándorai) hőse különleges ajándékot kap egy idegen lénytől, hogy előkészíthesse az emberiség belépését a galaktikus közösségbe. A Monolit-díjas Komor Zoltán maró, groteszk szatírája újabb járvánnyal szembesíti Földünk lakóit. A Nebulával kitüntetett Gregory Benford ugyanakkor egy távoli jövőt vizionál örökéletű lényekkel. Jaime Castle űrhajómosójának magányos éjjeli ügyeletese élete legrémisztőbb munkájával szembesül. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton harmadik helyezést elért Pölczman Péter írása egy virtuális hajsza – valós következményekkel. A sikeres S.T.A.L.K.E.R.-szerző Roman Kulikov egy nem mindennapi randit prezentál. A havi retró pedig Csáth Géza hátborzongató novellája az őrület határáról.

    borító: Ilya Ozornin(Oroszország) – Cosmonaut Ghost

    A központi tudományos rovat időérzékelésünk titkait boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az eltűnő Salamon-szigetekről, „isteni” tévésorozatokról, egy futurisztikus graffiti-kiállításról, és az Esztergomi Várszínház tündérvilágairól. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Logika, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata ismét Antal József egy józsefvárosi meséjét tartalmazza, ezúttal némiképp John Carpenter Menekülés New Yorkbólját megidézve.

    A Galaktika 378. száma újságosoknál nem kapható, keresse szerkesztőségünkben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin működését és fennmaradását.

    Október 15-től áremelés várható! A magazinok és az előfizetés árai is emelkedni fognak, az alábbiak szerint alakulnak az összegek:
    Mindenképp érdemes még most, a jelenlegi árakon előfizetni!

     

    Normál Galaktika:
    Előfizetőknek: 1300 ft/db
    A többieknek: 1890 Ft
    XL:
    Előfizetőknek: 2450 Ft/db
    Többieknek: 3390 Ft
  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    A Galaktika magazin augusztusi száma A. C. Wise szokatlan stílusú, Sunburst-díjas novellájával indul, egy bálnavadász hajó hátborzongató, utolsó útjáról. Varga Csaba Béla egy csöppet sem elképzelhetetlen, brutális disztópiába repíti el olvasóit, melyet egy kislány szemén keresztül mutat be.

    Rhett C. Bruno Nebula-díjra jelölt írásában a kiválasztottakat keresik, akik elmenekülhetnek a Földről egy pusztító kataklizma előtt. A József Attila-, Déry- és Márai-díjas Majoros Sándor Marsról visszatért kapitánya döbbenetes hírt közöl az amerikai elnökkel. Az olasz Annarita Stella Petrino Premio Italiára jelölt elbeszélése egy különös bolygóval való kapcsolatfelvétel története. A román Anamaria Borlan a közeljövő szélsőségesen bürokratikus társadalmát veszi górcső alá. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Kozári Bálint írása a lovecrafti kozmikus horrort kelti új életre. A havi retró ismét igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas Anatole France a Boldogasszony imádatának egy egészen egyedi formájáról számol be.

    borítókép: Ilya Ozornin(Oroszország) – Cosmonaut – Diana

    A központi tudományos rovat a világűrben keletkező, végzetes gamma-kitörések kutatását ismerteti. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a floridai pitoninvázióról, a Hang nélkül című film folytatásáról, egy újfajta töltőtollról és egy orosz származású DJ elektronikus zenéiről. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Akaratlan diadal, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    Galaktika 377

    A magazin XL-változata a Tarzannal világhírűvé vált Edgar Rice Burroughs űroperáját közli le a földi pilótáról, aki egy távoli csillagrendszer öldöklő háborújában találja magát.

    Galaktika 377XL

    A Galaktika 377. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent a júliusi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin júliusi száma A. T. Greenblatt Nebula-díjas novellájával indul egy különleges kapcsolatfelvételről. Varga L. László harmadszor tér vissza hobbi-időutazóihoz és nem mindennapi kisautójukhoz, melyre ezúttal az államapparátus is felfigyel.

    A belga Frank Roger pofonegyszerű megoldást kínál az élet minden gondjára. No persze, mint minden jóból, ebből is megárt a sok. E. M. Marthacharles űrutazója egy balesetet követően kénytelen rábízni magát az idegen bolygó rendkívüli lakóira. Stephen L. Burns a holnapután Amerikájába kalauzol el, ahol immár az ember legjobb barátja az úr. Az orosz Valentyina Zsuravljova hősnője meghökkentő események hátterét deríti fel egy tudományos kutatóintézetben. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton megosztott második helyezést elért Johhny Silver írása komoran disztópikus jövőt vázol fel, amelyben már nem tisztelik az életkort. A havi retró igazi csemege, az irodalmi Nobel-díjas George Bernard Shaw humoros túlvilági jelenete, melyből megtudhatjuk, hogy még a mennyországban is szeretik a focit.

    A központi tudományos rovat az Édenkert valóságos helye után nyomoz. Emellett olvashatók még cikkek többek közt húspótló kukacokról és rovarokról, egy rendhagyó vámpírsorozatról, egy, a Naprendszert körbejáró komolyzenei szvitről és egy kávézóról, ahol minden kartonpapírból van. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Az elveszett robot, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Jerzy Żuławski klasszikus Hold-trilógiájának befejező részét zárja le, és a tét ezúttal már az egész emberi civilizáció fejlődése.

    A Galaktika 376. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

    Iratkozzatok fel a Galaktikabolt hírlevelére!

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    A Galaktika magazin májusi számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A. C. Wise kanadai-amerikai írónő Nebula-díjra jelölt novellája egy különleges bűvésztrükk titkát kutatja. Bojtor Iván disztópikus írása a jövő tudatlanság alapú társadalmát mutatja be a szatíra eszközeivel. A francia Jean-Pierre Laigle ezúttal a barbáros-kardozós fantasyk kliséin csavar egyet. Varga Csaba Béla kisregénye egy olyan alternatív jövőbe viszi el olvasóit, ahol az Osztrák-Magyar Monarchia él és virul – és nem is akárhol. A havi retróban Jean Rameau egy 21. századi ételmérgezésről ír, ami lassan akár valósággá válhat.

    Galaktika 374

    A központi tudományos rovat a mesterséges intelligencia lehetséges jogi alkalmazásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a reaktorbalesetek egy hátborzongató következményéről, Phil Collins egy korai zenekarának lemezéről, a The 100 – A visszatérők című tévésorozatról és az űrkutatással kapcsolatos tavaszi évfordulókról. A képregény Fedina Lídia egy novellájának adaptációja Kiss Ferenctől és Podmaniczky Ferenctől.

    A magazin XL-változata a kult-kedvenc Olaf Stapledon szuperember-regényének, a Fura Johnnak befejező részét tartalmazza.

    Galaktika 374XL

    A Galaktika 374. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában tovább folytatódik a többszörös Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos (N, Törzsszövetség) sorozata a sorkatonákról, akik a 80-as évek egy hadgyakorlatáról kerülnek vissza tankostul a mohácsi vész idejébe, új irányt szabva a történelemnek. A World Fantasy- és Brit SF-díjas Robert Holdstock egy baljós pogány szertartásról mesél novellájában. Hernád Péter egy ősi átok beteljesüléséről ír. A nemrég elhunyt Ben Bováról egy igen rövid, de sajnos annál időszerűbb történetével emlékezik meg a lap. Az olasz Piero Schiavo Campo szintén a történelmi tényekkel játszik el, igencsak fantáziadúsan. Ronil Caine (Fraktál, Rémteremtő) elbeszélésében egy párkapcsolat vesz ijesztő fordulatot a modern technikának köszönhetően. A havi retró a francia Jean Rameau formabontó, nyaktörő iramú jóslata az elektromos jövőről.

    A központi tudományos rovat bolygónk nagy mágneses anomáliájával foglalkozik. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az ESA Copernicus-programjáról, egy disztópikus hiphop-lemezről, a New York-i Metropolitan operaház modernizált Faust-feldolgozásáról és egy miniatűr posztapokaliptikus világot megálmodó francia művészről. A képregény egy új Szellemirtók-történet Fazekas Attilától és Kiss Ferenctől.

    A magazin XL-változatában ezúttal válogatás olvasható Robert Holdstock és Garry Kilworth életművéből, melyben a központi helyet közös, World Fantasy-díjas kisregényük foglalja el, „A rongytövis”, egy különös növényről, amely talán az örök élet titkát rejti.

    A Galaktika 370. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Zsugori NASA – holdpor csupán egy dollárért

    A NASA programjai esetén hozzászokhattunk a százmilliós, milliárdos költségvetési tételekhez. Ezek után igencsak meglepő egy egydolláros ajánlat. Az amerikai űrkutatási hivatal ennyit fizet egy coloradói cégnek, hogy az egy kis adag kőzetmintát gyűjtsön be neki a Hold felszínéről.

    A NASA négy vállalattal kötött külön-külön szerződést kötött 25 001 dollár összértékben. A feladatuk holdi regolit, vagyis holdi talaj begyűjtésére.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    A másik három győztes cég a kaliforniai Masten Space Systems, a tokiói székhelyű ispace és annak európai leányvállalata. A NASA minden vállalatnak külön-külön fog fizetni a begyűjtött mintákért, amelyek súlya 50 gramm és 500 gramm között fog mozogni. A cégek begyűjtik a mintákat, majd ezt felvételekkel és egyéb adatokkal bizonyítják.

    A begyűjtött mintákat az Artemis holdprogramban fogják használni, amelynek célja, hogy az Egyesült Államok 2024-ig újra embert juttasson a Holdra.

    A mostani kezdeményezés egy újfajta üzleti modell a Földön túli erőforrások kinyerésére, értékesítésére és használatára.

    A „fizetség” összege azért ilyen alacsony, mert a NASA csupán a regolit begyűjtéséért fizet, a cégek fejlesztéseiért vagy a szállítási költségekért nem. A pénz azonban nem is motiváció most a cégek számára, ugyanis a missziók tudományos szempontból várhatóan rengeteg előnnyel járnak majd, például lehetőséget adnak a vállalatoknak, hogy gyakorolják a begyűjtést a Hold felszínén.

    Iron Sky – Támad a Hold

    A robotikával foglalkozó Lunar Outpost a Hold Déli-sarkáról gyűjt be kőzetet. A cég vezérigazgatója, Justin Cyrus szerint a missziót 2023-ra tervezik, de számos céggel együttműködnek – köztük a Jeff Bezoshoz köthető Blue Originnel – a Holdra jutásban, ezért az indulás dátuma akár előbb is lehetséges.

    A japán ispace 2022-re tervezi a misszióját, amelyért 5 ezer dollárt fog kapni a NASA-tól.

  • Halloween ajándék a NASA-tól

    Ha kísérteties űrdekorációval akarod díszíteni az otthonodat ezen a halloweenen a NASA különleges ajándékkal kedveskedik.

    Aza Amerikai Űrkutatási hivatal három új Halloween-plakátot mutat be, amelyek furcsa űrjelenségeket mutatnak be klasszikus horrorfilm-stílusban. Mivel ajándékról van szó,s ezek ingyenesen elérhetők.

    3001 Végső űrodisszeia

    A plakátok a NASA Exoplanet Exploration Program Office részlegének a „Borzalmak galaxisa” sorozatának részei, az ügynökség kaliforniai Pasadenában található Sugárhajtómű Laboratóriumában.

    Az egyik poszteren a sötét anyag szövi kozmikus hálóját az univerzumban, láthatatlan és megfoghatatlan, akárcsak a való életben.

    Egy másik, „Galaktikus Temetőnek ” nevezett MACS 2129-1 halott galaxis. Röviddel az Ősrobbanás után megszakadt a csillagok születése, é s ez a rejtély kíséri a csillagászokat.

    A hatalmas gammasugár titokzatos sugara csillagokat robbant ki a ” Gamma Ray Ghouls” –ban.

    Cosmos Redshift Seven – Csillagikrek

    A három poszter PDF fájlként letölthető innen.  Aki szereti az extrém dolgokat a plakátok spanyol változata is elérhető.

  • NASA első díjat nyert a magyar Puli Space

    A magyar Puli Space csapatának Lunar Water Snooper (holdi vízszaglászó) elnevezésű detektora első díjat nyert az amerikai űrügynökség   Drágám, összepréseltem a NASA hasznos terhét (Honey, I shrunk the NASA payload) kihívásán. A pályázatokat a a NASA pasadenai űrközpontja, aJet Propulsion Laboratory bírálta el.

    A kihíváson olyan megvalósítható, kis méretű és kis tömegű mérő- és megfigyelőeszközök tervezése volt a feladat, amelyek akár cipősdoboz méretű robotokon is bevethetők. A Puli vízkutató detektora a holdi erőforrások kategória első díját hozta haza.

    A NASA pályázatának zsűrije a közlemény szerint kiemelte, hogy a Puli Lunar Water Snooper koncepció izgalmas, jól kidolgozott, és egyhangúlag javasolta a díjra.

    A NASA Artemis programja 2024-re tűzte ki az újabb emberes Holdra szállást. Ennek előkészítésén nemcsak az Egyesült Államok dolgozik gőzerővel, hanem egy gyorsan növekvő nemzetközi közösség is munkálkodik azon, hogy a Holdon fenntartható módon teremtse meg az állandó emberi jelenlétet. Ehhez ugyanúgy ember nélküli küldetések kellenek az első körökben, ahogy az Apollo programban is robotikus felderítőkkel készítették elő a Holdra szállást.

    A tervezett kínai, indiai, orosz és japán expedíciók mellett a NASA CLPS (kereskedelmi holdi hasznos teher szolgáltatások) programjában magáncégek által fejlesztett leszállóegységek indulnak a Holdra: 2021 második felében az Astrobotic és az Intuitive Machines, 2022-ben a Masten Systems űrszondái visznek többek között NASA műszereket és kisméretű holdjárókat is.

    Ezeknek az expedícióknak fontos feladata a holdi erőforrások feltérképezése és azok kiaknázási lehetőségének vizsgálata. A Holdon jelenleg ezen lehetőségek első számú jelöltje a vízjég, amelyből a jövőbeli Hold-telepesek vízellátását lehetne biztosítani, de még fontosabb, hogy rakéta üzemanyagként is szolgálhat, hiszen elektrolízissel hidrogént és oxigént lehet belőle előállítani.

    A holdi hidrogénkészletek felfedezése és jellemzése ezért különösen fontos. A Puli Lunar Water Snooper képes azonosítani a hidrogént és méri annak a holdi talajban lévő mennyiségét és eloszlását. A műszer extrém kis tömege és mérete pedig különösen alkalmassá és bevethetővé teszi, akár egy 2 kg-os holdjáró hasára szerelve is.

    MI vagyunk az Istenek

    „Ez a kihívás remek lehetőséget adott számunkra, hogy innovatív ötleteinket és mérnöki-tudományos képességeinket hasznosítva mutassunk valami érdekeset a NASA-nak is, és hozzájáruljunk egy holdfelszíni NASA küldetéshez a közeljövőben. (…) Mindenképp továbbfejlesztjük nyertes koncepciónkat, amelyre nagy az érdeklődés nemzetközi szinten, és bízunk benne, hogy 2022-ben a mérőeszközünk egy kis rover alján a Hold felszínén térképezi fel a hasznosítható vízkészleteket” – nyilatkozta Lucsányi Dávid, a Puli tudományos csoportvezetője.

    Pacher Tibor, a Puli Space vezetője hozzátette: „nagyon örülök az elismerésnek, és büszke vagyok a csapat munkájára. A Puli csapata hisz abban, hogy közös munkával Magyarország is be tud lépni azon országok nagyon szűk csoportjába, akik képesek egy másik égitest elérésére, és részt vehetnek a Hold erőforrásainak hasznosításában, egy új, innovációra építő gazdaság kialakításában.”

  • A Nap lenyűgöző 10 éve

    Az amerikai űrkutatási hivatal különleges videóval lepte meg a világűr rajongóit. Egy csaknem egyórás timelapse-videóban mutatja be a Nap elmúlt egy évtizedét.

    A Solar Dynamics Observatory (Napdinamikai obszervatórium) amerikai napfigyelő műholdat a NASA a Living With a Star (Élet egy csillaggal) program keretében indított. A műhold fő célja a Nap-Föld rendszer működésének jobb megértése. A műhold sok szempontból a SOHO utódjának tekinthető.

    Az SDO 2010 Februárjában startolt el, és mivel működését öt évre tervezték, már eddig is ráduplázott hasznos működési idejére. Várhatóan 2030-ig folytatja a Nap megfigyelését. Ez első olyan küldetés, ami a Nap változékonysága okait próbálja felderíteni és ennek hatásait a Földre vonatkoztatni. Tervezésekor arra törekedtek, hogy a Föld és annak űrbeli környezetét vizsgálni tudja egyszerre több elektromágneses hullámhosszon, nagy időbeli felbontással.

    Az SDO eddig 425 millió nagy felbontású képet készített a Napról, csaknem 20 millió gigabyte-nyi adatot összegyűjtve az elmúlt egy évtizedben. Ezek az információk számtalan felfedezéshez segítették hozzá a kutatókat a Nap működésére, valamint annak Naprendszerre gyakorolt hatásaira vonatkozóan. Az SDO 0,75 másodpercenként készít egy képet a Napról. Csak a légköri képalkotó műszeregyüttese 12 másodpercenként készít felvételeket 10 különböző hullámhosszon.

    J. G. Ballard – Helló, Amerika!

    A NASA Goddard intézete által most publikált videóban a tíz év gyorsított bemutatására csak egy bizonyos hullámhosszon készült felvételeket használtak fel.  A videóban látszanak a 11 évig tartó napciklus során megfigyelhető naptevékenységi jelenségek, valamint olyan jelentős események, mint a bolygóáthaladások és a kitörések.

     

    A videó aláfestő zenéjét, amely a Solar Observer címet kapta, Lars Leonhard német zenész komponálta.