Címke: műhold

  • A misszió vége – Elégett a légkörben a magyar műhold

    A SMOG-P zsebműhold a sűrűbb légkörbe érkezve szeptember 28-án megsemmisült. Ezzel véget ért a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold Föld körüli pályán végzett missziója.

    A SMOG-P több szempontból is világszenzáció. Ez volt a világ első működő 1-PocketQube méretű, vagyis 5 x 5 x 5 centiméteres műholdja.

    A SMOG-P tervezett élettartama 3 hónap volt, de még 8 hónappal az indítás után is teljes kapacitással üzemelt. A rendszerek és a tartalékegységek jól funkcionáltak, áramköri meghibásodást nem tapasztaltak a fejlesztők. Végül csaknem 10 hónapig tartott a misszió.

    Iron Sky – Támad a Hold

    Magyarország második műholdját 2019. december 6-án állították pályára és megsemmisüléséig folyamatosan küldte a mérési eredményeket. A SMOG-P működő űreszközként fejezte be küldetését, amelynek során a földfelszíni digitális műsorszóró adók űrbe – feleslegesen – kijutó jeleit, azaz az elektromágneses szennyezettséget mérte. Ennek eredménye a Föld teljes felszínéről alkotott elektroszmogtérkép.

    Életútja során a SMOG-P jeleit több mint 100 rádióamatőr vette szinte minden kontinensről. A közlemény szerint többek közt nekik is köszönhető az az adatmennyiség, amelyet képesek voltak a fejlesztők begyűjteni. Összességében több mint 238 ezer különböző csomagot küldtek be a vevőállomások a zsebműholdról.

    A szabadság íze – Összegyűjtött novellák 1.

    A beszámoló szerint a SMOG-P pályájának magassága az utolsó hetekben drasztikusan csökkent, ami a részecskesűrűség exponenciális növekedésével magyarázható. Ennek eredményeképpen hamar elérte a kritikus 160-180 kilométeres pályamagasságot. Ezen a ponton már csak órákban volt mérhető a műhold hátralevő élete: 1-2 körön belül néhány pillanat alatt elégett a részecskékkel való ütközéskor.

    A szintén műegyetemei fejlesztésű, de  2-PocketQube 5 x 5 x 10  centiméteres ATL-1 is rajta volt a tavaly decemberben felbocsátott Electron típusú rakétán és a SMOG-P-hez hasonló jövővel néz szembe, azonban nagyobb méretének és tömegének köszönhetően néhány nappal később várható a visszatérése.

    Az ATL-1 működését tekintve szintén sikerekkel büszkélkedhet: az indulás óta megszakítás nélkül, folyamatosan küldi a műsorszóró adók teljesítményének és a hőszigetelő anyagokkal végzett mérések eredményét.

  • Átadták az új magyar műholdat

    Újabb mérföldkőhöz érkezett a magyar űripar. Több éves fejlesztés után elkészült a SMOG-1, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fejlesztette új magyar műhold.

    A műhold elsődleges küldetése a Föld körüli térségben mérhető, ember által keltett elektromágneses szennyezettség – elektroszmog – vizsgálata, erre utal a műhold neve is. A SMOG-1 másodlagos küldetéseként egy olyan mérőműszer került a fedélzetre, mellyel a Napból érkező részecskék elektronikára gyakorolt hatását vizsgálja.

    Az új műhold egy nemzetközi program keretében kerül földkörüli pályára. A műholdat a római székhelyű G.A.U.S.S. kutatóintézetben adták át, mely az ASI és a római La Sapienza Egyetem műszaki és űrkutatási kara társintézménye.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    Az új magyar műholdat az Unisat-7 olasz fejlesztésű, 32 kilogrammos műhold egyik kidobószerkezetébe töltik be. A tervek szerint a műholdat novemberben a CAS500-1 dél-koreai műholddal együtt pályára állítja 500 kilométer magasságban egy Szojuz-2 típusú orosz hordozórakéta Bajkonurból, és így megkezdi a Föld körüli küldetését.

    A SMOG-1 teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával.

    A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen már több hasonló műhold készült. Amennyiben – olasz közreműködéssel – a SMOG-1 is sikeresen pályára áll, egyszerre három magyar műhold működik majd egyidőben az űrben.

    3001 Végső űrodisszeia

  • TESS: 66 exobolygó, 2100 bolygójelölt

    Sikeresen befejezte első küldetését a TESS amerikai űrszonda, amelynek feladata a Naprendszeren kívüli bolygók keresése volt. A TESS adatokat gyűjtött a csillagos ég mintegy 75 százalékáról.

    Az amerikai űrkutatási hivatal exobolygóvadász űrszondáját 2018-ban bocsátották fel. Kétéves misszióját július 4-én fejezte be, ezalatt 66 új exobolygót, vagyis naprendszerünkön kívüli planétát, valamint majdnem 2100 exobolygójelöltet fedezett fel, ezek adatainak elemzésén a csillagászok még dolgoznak. A TESS már most, kiterjesztett küldetésének kezdete előtt óriási siker.

    MI, Bob

    A TESS négy kamerájával nagyjából egy hónapon át vizsgálja a csillagos ég egy-egy szeletét, amelyeket szektoroknak neveznek. Első évében a déli égbolt 13 szektorát térképezte fel, a következő évben az északi égbolt adatait rögzítette.

    A kiterjesztett misszióhoz megfordult, hogy újra a déli eget vizsgálja. Az adatgyűjtés és -feldolgozás módját közben fejlesztették, most minden tíz percben, vagyis háromszor nagyobb sebességgel készít teljes képet, mint első missziója idején. A fejlesztésnek köszönhetően húsz másodpercenként méri meg csillagok ezreinek a fényerejét, korábban ezt kétpercenként tudta elvégezni.

    MI vagyunk az Istenek

    Az új missziónak 2022 szeptemberében lesz vége. Egy évet a déli égbolt méréseivel tölt, majd 15 hónapon át vizsgálja az északi égboltot, valamint a Föld Nap körüli elliptikus pályája menti területeket, amelyeket korábban nem térképezett fel.

  • Magyar siker a Föld első elektroszmog térképe

    A SMOG-P, a műegyetemi fejlesztésű zsebműhold mérései alapján elkészült a Föld első elektroszmog-térképe.

    A SMOG-P a magyar űrfejlesztés egyik legnagyobb sikere. Már 6 hónapja kering Föld körüli pályán, a 350 kilométer magasságú pályáról 4000 kilométer átmérőjű, kör alakú területet figyel meg. A pályára állás óta már 2000 mérést végzett.

    1. december 6-ai fellövése óta a világ legkisebb, 5x5x5 centiméteres műholdja kifogástalanul működik.

    A SMOG-P küldetése a Földünket körülvevő, ember keltette elektroszmog jelenlétének igazolása, feltérképezése. A SMOG-P mérési adatainak köszönhetően a Földet beborító elektroszmogról is van térképünk. Az óceánok fölött jelmentes a műhold pályája, mert nincsenek jelforrások.

    A projektben a koronavírus-járvány sem okozott fennakadást, mert az üzemeltetés teljesen távvezérelt formában, otthonról történt. A szoftver jobbításában sok lelkes, segítőkész, a műholdat kedvelő ember vett részt. Tíz országból, interneten érkeznek adatok a műegyetemi központi szerverbe.

    Az űreszköz pályamagassága hetente általában 4-5 kilométerrel csökken, ebből prognosztizálható, hogy az egyéves évfordulót nem fogja megérni, várhatóan szeptember végén, a sűrűbb légrétegekbe érve elég.

    3001 Végső űrodisszeia

    A magyar űripar és űrtechnológiai fejlesztés két új büszkesége, a SMOG-P és az ATL-1 műhold tavaly decemberben, az új-zélandi Māhia-félsziget csúcsán kialakított indítóállásról instartolt a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétájával. A Running Out Of Fingers fantázianevű küldetés az űrbe juttatott egy kisebb japán műholdat, és az Alba Orbital nevű skóciai műholdfejlesztő cég Albapod v2 műholdplatformját, rajta a SMOG-P,az ATL-1 és további négy zsebműholddal.

  • Félidőben a magyar műholdak

    December 6-án állt pályára a magyar ATL 1 és SMOG-P műhold Tervezett pályájuk élettartamának felénél járnak, és minden úgy működik, ahogy a magyar szakemberek tervezték.  Az adatok folyamatosan érkeznek a műszerekről.

    A  legfrissebb adatok alapján a műholdak enyhén elliptikus pályán haladnak a Föld körül. Legnagyobb távolságuk a bolygótól nagyjából 400, legkisebb 350 kilométer. Sebességük megközelítőleg másodpercenként 7,2 kilométer. A Földet is picivel több, mint másfél óra alatt kerülik meg. A felbocsátás utáni adatok alapján a műholdak pályán maradásának legkisebb időtartamát 5 hónapra becsülték. A két berendezést a Rocket Lab amerikai magáncég Electron rakétája vitte fel az űrbe és állította pályára.

    Ennek időtartama függ a légkör fékező hatásától az adott magassági zónában, a nap aktivitásától és egyéb paraméterektől is. A becsült pályaélettartam azt jelenti, hogy ezen időintervallum végén következhet be a légkörbe történő zuhanás és megsemmisülés. A műholdakat ennél hosszabb üzemidőre tervezték műszakilag.

    Az ATL-1 és a SMOG-P mostanra már annyira eltávolodott egymástól, hogy egy antennával is kommunikálhatnak a velük a mérnökök és kutatók. Egymás után érkeznek a Budapesti Műszaki Egyetem antennájának látókörébe pont olyan ritmusban, hogy mindkét eszköz tud kommunikálni a szakértőkkel és küldik a tőlük várt információkat.

    A SMOG-P azt vizsgálja, hogy mennyire terhelt a légkör a különböző rádiós frekvenciasávoktól.  Az ATL-1 egy speciális szigetelőanyag űrbéli minőségbiztosítási vizsgálatát és tesztelését folytatja.

    Az akkumulátorok szigetelő rétegei tökéletesen funkcionálnak. Az összehasonlítás miatt elhelyezett referencia szigetelésű akkumulátorhoz képest az új vékonyréteg hőszigetelő anyag egyértelműen hatékonyabban szigetel mind a hideg, mind a meleg ellen.

  • Újra magyar műhold a Föld körül

    December 6-án helyi idő szerint 9:18-kor Új-Zélandról felbocsátották, majd sikeresen pályára állították a műegyetemi fejlesztésű SMOG-P és a magánfinanszírozású ATL-1 kisműholdakat. Az új-zélandi Mahia-félszigetről a Rocketlab amerikai cég Electron típusú rakétája vitte fel, és bocsátotta űrbéli útjukra a már 360 km magasságban keringő műholdakat.

    A SMOG-P fedélzetén az alapvető működést biztosító egységek mellett a Föld körüli térség ember keltette elektormágneses szennyezettségét vizsgáló műszer található.

    A SMOG-P világelső lehet, mivel mostanáig nincs sikeres 1-PQ méretű műhold misszió. A műhold neve az „elektroszmog” szóra utal, a P pedig a ” precursor”, azaz előfutár jele.

    A SMOG-P, az első magyar 1-PocketQube műhold. Ez a kategória a méreteit határozza meg. A műhold egy 5x5x5 centiméteres kocka, amelye a hordozón elhelyezett rugós szerkezet állít pályára  Az ATL-1 az első magyar 2-PocketQube (5x5x10cm) méretű műhold.  Küldetése során feladata speciális akkumulátor hőszigetelő anyagok tulajdonságainak tesztelése súlytalanságban, extrém hőmérsékleti viszonyok mellett.

    A SMOG-P teljes egészében a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen készült, oktatók irányításával, egyetemi hallgatók aktív részvételével, oktatási keretbe illesztve, szponzorok támogatásával. A fejlesztést a Villamosmérnöki és Informatikai Karon a Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan tanszék oktatói irányításával fogta össze. A fejlesztésben aktívan részt vettek a Gépészmérnöki Kar hallgatói, valamint külső szakértők is.

    Az ATL-1 teljes egészében magánvállalkozásban, a SMOG-csapat bevonásával megvalósult műhold.

    A felbocsátás költségét a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztosította.

  • Sikeres műholdindítás repülőgépről

    A NASA sikeresen állított pályára egy olyan műholdat, amely hordozórakétája nem a földfelszínről, ha nem a levegőből indult. A hordozórakétát egy átalakított repülőgép állította pályára.

     

    Pegasus hordozórakétát a Northrop Grumman amerikai vállalat fejlesztette ki. A háromfokozatú eszközt eredetileg két évvel ezelőtt akarták felbocsátani, de a startot határozatlan időre elhalasztották, hogy további próbarepüléseket végezhessenek vele. A NASA eredetileg 2017. december 7-én tervezte felbocsátani a Marshall-szigeteken lévő Reagan Rakétateszt Bázisról

    A hordozórakéta indítóplatformjának egy L1011 Stargazer teherszállító repülőgépet alakították át.  A repülőgép hasán alakítottak ki egy speciális bölcsőt, amely a rakétát tartotta.

    A repülőgép a floridai Cape Canaveral légi támaszpontról szállt fel, és 11900 méter magasra emelkedett. Az Atlanti-óceán felett, távirányítással leválasztották a rakétát, amely ött másodpercig vízszintesen zuhant, majd beindította a rakétáit. A rakéta ebből a magasságból érte el tervezett pályáját.

    Az indítás másodszorra sikerült, mivel az utolsó pillanatban kommunikációs problémák adódtak, ezért a startot elhalasztották. A Stargaser tett még egy kört a levegőben, és fél órával később ledobta a hordozórakétát.

    A 270 kilogrammos ICON (Ionospheric Connection Explorer) műhold az ionoszféra vizsgálatára készült, a magaslégkör változásait fogja mérni és segít megérteni e változások okait.

    A műhold misszióját két évre tervezték a NASA szakemberei. Vizsgálni fogja a földi időjárás ionoszférára kifejtett hatásait és az űridőjárás naptevékenységgel összefüggő hatásait egyaránt. A műhold munkájának egyik fő területe lesz a légkörfény, a Napból érkező plazma és a földi mágneses tér kölcsönhatásainak tükrében.

    A NASA online közvetítette a levegőben végrehajtott felbocsátást.

  • 4K közvetítés a világűrből

    Nagyon látványosak és épp ezért rendkívül népszerűek az űrből készült, a földet bemutató videók. A NASA egyik legnépszerűbb szolgáltatása lett, hogy a Nemzetközi Űrállomás külső felületén elhelyeztek egy HD kamerát, amelynek felvételei rendszeresen megjelennek az Amerikai Űrügynökség Youtube oldalán.

    Erre a sikerre érzett már rá néhány évvel ezelőtt a Brit Sen vállalat. Olyan műholdat állított pályára, amelynek fedélzetéről videó szolgáltatást tudnak nyújtani. Az űrbe juttatott platform hat videókamerát és a Sen Video egységet foglalja magában, amely a videokamerák működtetéséhez és a videó adatok feldolgozásához szükséges számítógépes rendszert tartalmazza.

    A platform a teszt során sikeresen bebizonyította, hogy képes egyidejűleg hat különböző, 4K-os videófolyamot rögzíteni. A Sen videokamerái valós időben képesek a 4K-s videót közvetíteni, két kamerája robotvezérléssel távolról is irányítható.

    A műholdat az Orosz „S.P. KOROLEV ROCKET AND SPACE CORPORATION «ENERGIA»” cég segítségével állították pályára. A vállalt azt tervezi, hogy a jövőbeni űrhajókon és műholdjaikon a Sen videó streaming platformját fogják használni.

     

     

  • Gyöngysor az égen

    Alig 24 órával a Starlink műholdakat szállító Falcon  9 rakéta indítása után Dr. Marco Langbroek műholdfotós Hollandiában lefilmezte az égen átvonuló, már pályára állított 60 Starlink műhold repülését. Az öt tucat műhold, mint egy fényes gyöngysor száguldott földkörüli pályáján.

    A műholdak még közel vannak egymáshoz, de hamarosan egyenletesen szétszóródnak. Az összes műhold ugyanazon az egy, 550 kilométer magasságban húzódó körön helyezkedik majd el.

    Dr. Marco Langbroek legendás műholdvadász, több szenzációs felvételt is készített már. Két évvel ezelőtt sikerült lefényképezni a Nemzetközi Űrállomásról elszabadult védőpanelt. Két űrhajósnak az űrséta során négy, mikrometeoritok és hősugárzás ellen védelmet nyújtó panelt kellett elhelyeznie a Tranquility modulra, ám a munka során az egyik védőpanel „elúszott” az egyik asztronautától. Ő buktatta le az észak-koreai rezsim rakétaprogramjának egyik médiacsalását. Régóta kíséri figyelemmel a sztálinista rezsim rakétaprogramját, meglehetősen nagy eltérést fedezett fel aközött, ami a képeken látszik, illetve amit azokkal kapcsolatban a phenjani média állít. Afotókon látható csillagos égbolt egyszerűen nem látható úgy, ahogy a rakéta hátterében a fellövés időpontjában megjelenik. Több egyéb fotón is felismerte a manipulációkat

  • Kezdődik a Starlink építése

    Eldördült a startpisztoly a globális, űralapú internet szolgáltatás kiépítéséért folyó versenyben. Ma a SpaceX vállalat Falcon 9 űrhajója pályára állított egyszerre hatvan darab Starlink műholdat. Elon Musk Starlink vállalatának célja szélessávú, műholdas internetszolgáltatás nyújtása nemcsak a világ nehezen elérhető, vagy ritkán lakott térségeiben, hanem az egész világon.

    A terv grandiózus, a teljes lefedettséghez összesen több mint tizenegyezer műholdra van szükség. Ehhez legalább 200 Falcon 9 indításra lenne szükség, de várhatóan később a Falcon Heavy nagyobb szállító kapacitását fogják kihasználni.

    2018 februárjában egy Falcon 9 már pályára állított két kísérleti műholdat, de ezek csak demonstrációs példányok voltak, a műholdakat tesztelték. A tapasztalatok alapján változtattak a terveket, és most ebből a módosított Starlink műholdból állítottak pályára egyszerre hatvan darabot. Ezek már sorozatgyártásban készültek, és a kísérlet célja a rendszer tesztelése. Ezek még prototípusok, nem végleges műholdak, csupán a teszteléshez szükséges rendszereket tartalmazzák, több funkcióra még nem alkalmasak.

    Idén a tervek szerint még legalább két indítás várható, de a legoptimálisabb tervek hat indítással számolnak. Ezzel már el lehet éri egy minimális lefedettséget. A műholdak a Nemzetközi űrállomás pályájánál magasabban 550 kilométeres magasságban fognak keringeni.

    Nem csak a Starlink az egyetlen cég, amelyik globális műholdas szolgáltatásban gondolkodik, több vállalat, köztük a kínai One Web is ezen dolgozik.