Címke: Metropolis Media

  • Fagyott égbolt: könyvajánló

    Amikor elkezdtünk foglalkozni a Fagyott égbolttal, érdekesebbnél érdekesebb témákba botlottunk. Először is ott volt a Jeff Carlson által feltöltött videó, melyben a könyv keletkezéséről mesélt. Felcsigázta kíváncsiságunkat a salzburgi jégbarlang-rendszer, amelyről az író az Europa jeges világát mintázta, így megnéztük magunknak az Ausztria területén elterülő földi csodavilágot. Majd eszünkbe ötlött: most kezdte meg „haláltáncát” a Cassini űrszonda, mely a Szaturnusz rendszer előtt járt a Jupiternél is. A Cassini közvetve foglalkozott az Europával, így az űreszköz 20 éves munkáját foglaltuk össze egy külön cikk kedvéért. Adva volt a következő téma is: beszéljünk egy keveset az Europáról. A téma mindenképp érdekes, hisz a NASA ezen a holdon feltételezné a Naprendszeren belüli földönkívüli életet. Végül elérkeztünk a végcélhoz, újra az Európán vagyunk, de most már a huszonkettedik században, a 2113. évben.

    Europa-Cool

    Az emberiség hatalmas mennyiségű pénzt ölt egy felfedező út megvalósításába, melynek célja a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Europa. A motiváció egyszerű: ahhoz, hogy csillagközi fajjá váljunk, üzemanyagra van szükségünk. Az Europán pedig a vízjégből kinyert anyag segítené meghajtani az űrhajókat, ezzel dinamikusabbá téve a kereskedést, a terjeszkedést az űrben, a Naprendszerben, és ki tudja, egyszer talán azon kívül is.

    Azonban egy csapásra minden megváltozott, amikor egy furcsa dolog került elő a masszív jégréteg alól: egy apró bogár elpusztult maradványa. Ezzel bebizonyosodott, hogy nem vagyunk egyedül az univerzumban. Majd az emberek kutatócsoportot küldtek a holdra, és megkezdődött az igazi kaland.

    Jóval színesebb ez a befagyott világ, mint amennyire az elsőnek tűnhet. A regény főszereplője, Vonnie társai elvesztése után összetalálkozik a naphalaknak nevezett, értelmesnek tűnő, ám állatszerű élőlényekkel. Vonnie nagy nehezen, de megmenekül előlük, s megkezdődik a vita közte és a kutatócsoport között, miszerint jogos-e, ha saját célokra használnák fel ezeket a halakhoz hasonlatos lényeket. Egyelőre nem tudni, hogy az emberi intelligenciához mérve fejlettek-e vagy sem, de Vonnie nem akarja veszni hagyni az óriási felfedezés esélyét.

    A regény nagyon pontos tudományos adatokat vonultat fel, sőt a naphalak anatómiája is teljesen valóságosnak hat. Csillag alakú testük nagyban megkönnyíti a mozgásukat a felszín alatt, illetve különleges gesztusaikkal kommunikációjuk is egyértelműnek, logikusnak hat. Látszik, Carlson figyelembe vett minden lehetséges részletet, az égitest jégtakarójától kezdve, a napfény hiányán át, egészen az izolált környezetig.

    europa_red_by_jaime_sanjuan-d93l1br

    Mivel mostanában népszerű tendencia a női főszereplők szerepeltetése, azt hihetnénk, Carlson is csak kötelezően tuszkolta bele Vonnie-t a történet középpontjába. Természetesen nem újdonság, ha egy alkotásban nő a főhős. Sőt, láttunk is sok kiemelkedő művet ennek jegyében. Azonban sokszor érezni azt, hogy ezek a szereplők nem elég kidolgozottak, csak üres héjak, vagy nem hitelesek nőként.  De Vonnie  nem egy sztereotípia, és nem is egy túlságosan kontrasztos, vérbeli kemény csaj. Vonnie egy esendő ember. Egy nő, akit a férfiak igenis kiszorítanak a felelősségteljes munkákból, akinek nem hiszik el, hogy a naphalak értelmes lények, s akinek a kutatásait is megkérdőjelezik. Carlson sikeresen megtalálta az egyensúlyt, és remek női főszereplővel gazdagította a science fiction zsánerét.

    Az Europa vad és jeges világa hitelesen van ábrázolva, ajánlott nagy nyári hőségben olvasni, garantálom, hogy azonnal dideregni kezd az olvasó.

    fdf7f6c788ded840d71dcd926c99938d

    Talán nem túlzás azt mondani, hogy a Fagyott égbolt minden szempontból érdekes regény. Az alapfelvetés újszerűen hat, érdekesek az anatómiai pontossággal bemutatott naphalak, a különleges jégvilágot is hasonló precizitással mutatja be. A regény vége számos nyitott kérdést hagyott, melyekre a két folytatás fog választ adni. Reméljük, hogy hamarosan olvashatjuk őket.

    Összegezve tehát Jeff Carlson Fagyott égboltja egy újszerű, izgalmas, kiemelkedően érdekes SF-thriller. A naphalaktól kezdve, a női főszereplőn át, az Europa kutatásának politikai felütéséig minden összefüggésben van egymással. Mindenkinek tudnám ajánlani, aki izgalmas thrillerre vágyik, vagy akit érdekel egy kiváló sztori tudományról, idegen civilizációról, az emberi gyarlóságról, és társadalmunk erős kritikájáról.

  • Cory Doctorow a májusi XL-ben

    Cory Doctorownak sikerül mindig roppant aktuálisnak lennie. Két regénye, a Kistestvér, és annak folytatása, a Homeland kimondottan hűen mutatja be a világ jelenlegi technológiáját, az amerikai politikát, és társadalmat. Az irodalomban viszonylag kevesen engednek betekintést a számítástechnikai újításokba, legalábbis ennyire relevánsan biztosan nem foglalkoznak sokan a témával. Doctorow szerencsére olvasmányosan képes elénk tárni „kulisszatitkokat”, hogy hol tart most például a 3D-nyomtatás, vagy a drón-technológia. A digitális jogi aktivista, és író a májusi Galaktika XL-ben egy kisregénnyel és egy novellával ragadja meg az olvasók figyelmét.

    Az ember, aki meghódította a Holdat

    Doctorow imádja a Burning Mant, és ezt nem szégyelli hangoztatni. A népszerű amerikai fesztivált minden évben megrendezik a nevadai sivatagban, ahol legkülönbözőbb emberek gyűlnek össze az ország minden tájáról. Nem titkoltan tonnaszámra fogynak a különböző kábítószerek, de ez itt egyáltalán nem számít. A fesztivál minden őrületes építményét a lakók állítják össze, és az egyhetes dzsembori után maguk bontják le az egészet. A Burning Man legfőbb szabálya: nem visszük haza magunkkal a sivatagot.

    Az ember, aki meghódította a Holdat című kisregényben egy igazán megható történetet olvashatunk igazi barátságról, összetartásról, és 3D-nyomtatásról a nem túl távoli jövőben. Az alkotás főleg a Juplayán játszódik, mely nagyban hasonlatos a Burning Manhez, csak még őrültebb a fesztivál, és a látogató közönség. A kisregény második felében pedig már a Burning Manre kalauzol el bennünket az író, ahol remekül meg lehet mutatni a lázadó amerikai újhullámos hippiket. Doctorow képes oly módon bemutatni mindkét rendezvényt, hogy olvasás közben szinte éreztem a homok szárazságát, a fülledtséget, és az eszeveszett mulatozást. A fantasztikus leírásokat pedig kiegészíti remek karakterekkel, és szívbemarkoló történettel.

    Bármit is mondanék a sztoriról, nagyban spoiler lenne, úgyhogy az igazi drámát és élményt meghagynám a kíváncsi olvasóknak.

    burning-man

    Anda játéka

    A videojátékok napról napra egyre népszerűbbek lesznek, térhódításuk egyre nagyobbá válik. Lassacskán az is elkezd játszani valamivel, aki eddig soha nem ült pécé, vagy konzol elé. Számos olyan program született az évek során, amik már-már művészi magasságokba emelkedtek, gyakran meghaladva egy kiváló film, vagy könyv színvonalát. Mára hatalmas iparág épült a videojátékok köré, nézzük csak meg a folyamatos konzolháborúkat, és hogyan versenyeznek a kiadók a fejlesztők kegyeiért és fordítva. Vagy pillantsunk rá az Esport versenyek díjazásaira.

    Az Anda játéka című novellában egy online szerepjáték mindennapjaiba leshetünk be, ámde női szemszögből. Azonban a lány gamerek között is akadnak kirívó esetek. Sokan nőiességüket kihasználva jutnak nagyobb nézettséghez, mikor például online közvetítenek egy adott játékot. A nagyobb nézettség több pénzt is jelent, ez tehát nem feltétlenül fedi az egészséges verseny fogalmát.

    Doctorow novellája viszont más tanulságot hordoz magában: sosem tudhatjuk, ki van a hálózat egy másik pontján. Attól, hogy valakinek női karaktere van, még nem jelent semmit. Bárki, bármit állíthat, de képtelenség leellenőrizni igazát. Sokan használhatják illegális üzletek lebonyolítására az online szerepjátékokat, hiszen a játékon belüli chat funkció nem tudja kiszűrni az alvilági személyeket, főleg, ha az adott program szlengjét használják.

    Összegezve tehát ismét két érdekes alkotással gazdagodhatunk, ha elolvassuk a májusi XL-t. Doctorow hozza a formáját, és arra ösztökél, hogy kivételesen ne a távoli múlton rágódjunk, hanem vesszünk el egy kicsit jelenünkben. Itt is akadnak megoldásra váró feladatok, ezt a jelent kell úgy formálni mindenkinek, hogy a későbbi generációknak egy sokkal szebb jövőt biztosíthassunk. Mert sosem késő barátságot kötnünk, és a helyszín, vagy két ember eltérő személyisége sem okozhat problémát. Találhatunk örök életre szóló barátságot a Burning Man fesztiválon, vagy akár egy online szerepjátékban.

    3079321-horizonzerodawn_e32016_aloy_vista_1465873612

     

  • Hamarosan magyarul is bemutatkozik Jeff Carlson

    A Metropolis Media gondozásában idén jelenik meg a már trilógiává duzzadt Frozen Sky sorozat első darabja, Fagyott égbolt címmel. A regény Jeff Carlson tollából származik, aki viszonylag későn kezdett el történetírással foglalkozni.

    Carlson azon a napon született, mikor először lépett ember a Holdra. Apja ekkor a NASA-nál dolgozott. Anyai nagyapja igazi sci-fi rajongó volt, saját könyvtárában Isaac Asimov aláírásával ellátott Alapitvány trilógiát őrizgetett. Carlson gyerekként kifejezetten mozgalmas életet élt. Lakott Arizonában, Kolorádóban, Idahoban, majd 1997-ben visszatért kaliforniai rokonaihoz. Jelenleg San Franciscoban él családjával.

    Kiskorában szeretett focizni, baseballozni, de emellett rengeteget olvasott Frank Baumot, James Michenert, Jean M. Auelt, Stephen Kinget, John Irvinget, Wendy Pinit, John Varleyt és Joe Haldemant.

    Jeff már kamasz korában tudta, hogy a világ sokkal nagyobb, mint amennyit szülővárosából láthat. 15 évesen különbözeti vizsgákat letéve otthagyta a kaliforniai középiskolát. Arizonában járt egyetemre, ahol angol irodalomból szerzett diplomát.

    frozen sky
    Mint oly sok kreatív elme, Jeff élete során rengeteg helyen dolgozott. Mielőtt írással foglalkozott volna, megfordult sofőrként, gürizett nyomdában, pincérkedett, házalt, de telefonos közvélemény kutató, pénztáros és építkezési munkás is volt. Mostanra már „lenyugodott”, afféle otthon író apukává vált, aki szeret képregényeket olvasgatni, South Parkot nézni, vagy moziba járni feleségével.

    Kezdetben rövidebb novellák írásával foglalkozott, majd 2007-ben jelent meg regény formában modern kori thrillerje, a Plague Year. Ezt követte két további rész, a Plague War és a Plague Zone.

    A trilógiát 2011-ben egy novelláskötet követte, Long Eyes címmel. Rá két évvel pedig az Interrupt című regénye jelent meg.

    A 2012-es Frozen Sky azóta két folytatáson is túl van: 2014-ben a Betrayed, és 2016-ban Blindsided címmel érkeztek a sorozat darabjai.

    A hazai olvasók idén áprilisban a Frozen Sky-t élvezhetik, végre magyarul. A nemzetközi sikereknek örvendő thriller a Jupiter fagyos holdjára, az Európára kalauzol bennünket, ahol főhőseinkre nem mindennapi kalandok várnak.

    Magáról a könyvről megjelenéskor mi is beszámolunk.

  • Örök háború könyvajánló

    Joe Haldeman Örök háborúját a vietnami háború SF-verziójaként szokták emlegetni, és ez valamennyire igaz is, sőt: az író maga is megjárta Vietnamot, és bevallása szerint valóban az adta a regény alapját. Azonban a borzasztó incidenst megélt emberek azóta – Haldemant idézve – „kikoptak”, és már nem feltétlenül kell hasonlóságokat levonni és párhuzamot állítani a regény cselekménye és a valóban megtörtént események között.

    Az Örök háború valójában egy kifejezetten olvasóbarát militarista science-fiction. Kimondottan tartok a háborús elbeszélésektől, hiszen személy szerint kevéssé értem a stratégiai, taktikai kifejezéseket, hadilábon állok a katonai rangokkal, és nem igazán tudom beleélni magamat a részletesen jellemzett frontvonal-képekbe. Azért emelném ki a feljebb említett „olvasóbarát” szót, hiszen Haldeman mindent pontosan úgy adagol, hogy egy olyan „amatőr” olvasó is megértsen minden mozzanatot, mint én. Persze akadtak kifejezések, amik még mindig ködösek, de ez betudható annak, hogy tényleg semmit sem értek a hadakozás művészetéhez. Nem úgy a regény írója!

    foreverwar1

    A részletgazdag csatajelenetek mellett Haldeman bemutatja a háború minden szörnyűségét. A naturalistán jellemzett ütközetektől kezdve a katona lelkivilágán át, egy alakulat vezetéséig minden stresszhelyzetet remekül ábrázol, emellett az összes árnyoldalával is megismerkedhetünk a háborúskodásnak.

    Alapvetően minden jóérzésű ember úgy vélekedhet, hogy a háború rossz dolog. Területért, energiaforrásért, hatalomért, vagy akármilyen indok miatt is legyen két (vagy több) fél szembenállása, mindig az „egyszerű” emberek húzzák a rövidebbet. Az Örök háború zseniálisan rámutat a csatározások értelmetlenségére. A főszereplő, William Mandella a mű végéig nem tudja az indokot, ami kirobbantotta az emberiség kontra tauri válságot. A katonák parancsot teljesítenek, minden körülmények között, még akkor is, ha fogalmuk sincs azok mibenlétéről. Az iszonyú hosszúra nyúlt csatáknak nem lehet látni se elejét, sem a végét, valóban szinte örökkévalóságig tart a két fél hadakozása. Ezalatt rengeteg ember hal, vagy sebesül meg, de nem könnyű a társdalomba való visszakerülésük sem – amennyiben sikerül túlélni egy-egy ütközetet. Az idő relativitása miatt a néhány hónapnyi Földtől való távollét, az valójában William anyabolygóján hosszú-hosszú évtizedeket jelent. A világ megváltozik, hol jobb lesz, hol pedig sokkal rosszabb, mint azelőtt volt. Minden teljesen kifacsarodik magából, vadidegenként tér vissza a meggyötört veterán a frontról, s már nem érzi magának a világot. A párhuzam itt a legerősebb a vietnami háború és az Örök háború között.

    A regény gyakorlatilag egyszerű emberekről szól, akiknek távol az otthonuktól kell harcolniuk valami ellen, amit még sosem láttak, egy olyan ügy érdekében, amiről a leghalványabb sejtelmük sincsen.

    science-fiction-post-apocaliptic-war-city-landscape-free-wallpaper-hd

    Az Örök háború félelmetesen hangulatos, szórakoztató, de a roppant háborúellenesség minden oldalon kiütközik. Haldeman profin adagolja az akciójeleneteket, majd azokat felváltja szintén izgalmas részekkel, melyek inkább főszereplőnk mindennapjait mutatja be a régi/új világban. Megjelenik a könyvben a gender-kérdés, dekadens társadalmak, értelmetlen bürokrácia, kizsákmányoló kormányok, véres hadjárat egy arctalan ellenséggel szemben, és mindennek közepén: az ember maga.

    Összegezve az Örök háború egy fantasztikusan felépített háborús-SF. A regényben számtalan ponton beszámol az író a háború gyötrelmeiről, szenvedéseiről, és borzadalmairól, de megmutatja az egyszerű embereket is, akik érző lények a szkafander alatt. Az kvázi-időutazós vonal pedig egészen zseniális.

    A hardcore militarista regények rajongói lehet, nem találják majd elég részletesnek a művet, de akik egyszer-egyszer elővesznek hasonló SF-alkotásokat, azok biztosan élvezni fogják. De figyelem: az Örök háború hosszúra elnyúlt merengéseket okozhat!

    Az Örök háború Haldeman trilógiájának első része. A Metropolis Media kiadónál már megjelent az Örök béke, és hamarosan debütál a harmadik rész, ami az Örök szabadság címet viseli.

  • Ne ess pánikba! A fantasztikum marad

    Tudjuk, hogy rajongónak lenni nem könnyű. Időről időre váratlan és nehéz kihívásokkal kell szembenéznie annak, aki erre az útra lép. Mások nem érhetik, mekkora szenvedést jelenthet, ha sokat kell várni egy regénysorozat következő részének megjelenésére. Ha ki kell bírni, hogy olyan filmeket rebootolnak, mint a Star Trek vagy a Ghostbusters. Hogy barátságok mehetnek tönkre azon, jó volt-e a legutóbbi Star Wars film, vagy sem.

    Nekünk azonban mindezt nem kell elmagyarázni: értjük és megértjük, miről van szó. 🙂

    Éppen ezért írjuk ezt a posztot is. Ugyanis a szemfülesebb olvasóinknak már feltűnhetett, hogy a Galaktikabolt.hu címoldalán furcsa, oda nem illőnek tűnő könyvek jelentek meg. Mint például a Szerelem a dzsihád idején, vagy a No.1 női nyomozóiroda. Ezért mielőtt bármelyik rajongónk a szívéhez kapna, hogy mi történik itt, szeretnénk mindenkit még időben megnyugtatni. Nincs semmi baj, csak bővülünk…

    A Metropolis Media kiadónak mindig is a Galaktika volt a zászlóshajója, és ezen nem is tervezünk változtani. A magazin, az XL, a Hiper- és Metagalaktika, a GFK és Start Könyvek mind-mind továbbra is a szívünk csücske. Mindössze annyi történt, hogy elkezdjük bővíteni a fantasztikumon kívüli palettánkat, és az eddiginél több szórakoztató, mainstream könyvet fogunk kiadni. De ez semmiképp sem megy majd a sci-fi és fantasy kárára.

    Létrehoztunk egy új Metropolismedia.hu honlapot, és egy kiadói Facebook oldalt is, hogy be tudjunk számolni azokról a megjelenéseinkről is, amelyek nem tartoznak az SF tárgykörébe. Akit ezek a köteteink is érdekelnek, annak érdemes követnie minket ezen a két új felületen. Aki inkább maradna a fantasztikumnál, az továbbra is megtudhat mindent a oldsite.galaktika.hu/ oldalairól és a hírlevelünkből.

    Egy megkerülhetetlen közös pont azért így is van: ez pedig a webáruház, amit ugyan Galaktikaboltnak hívnak, de a teljes termékpalettánkat árusítja. Ezért fordulhat elő, hogy SF kiadványok mellett ezentúl rendszeresen más tematikák is fel fognak tűnni a webshopban. Bízunk benne, hogy ennyi azért még belefér…

    Szóval nem érdemes pánikba esni, elég megragadni az útikalauzt és egy törölközőt: az utazás folytatódik!

     

     

  • Olvasói referenciák a Metropolis Media 2012-es kiadványaról 2.

    Számunkra különösen fontos és értékes minden gondolat, vélemény, amit Ti, kedves Olvasóink a kiadványainkról írtatok. Pozitív kritikáitok megerősítenek, a kevésbé kedvező előjelűekből pedig okulunk.
    Íme hát a második etap tőletek, melyet engedelmetekkel megosztunk a szélesebb olvasóközönség felé is.

    Árnyak és Rémek – Ray Bradbury emlékére


    „Olyan ez a kötet, mint a jóféle spanyol tapas, apró falatok, amelyeket csipegetni, ízlelgetni kell, hosszú ideig tart, hogy elfogyjon, de csak akkor lakunk jól vele, ha nem faljuk fel mohón.”
    Nero

    „Tartottam tőle, mert voltak már rossz tapasztalataim hasonló novella válogatással. Nyilván ez egy nagyon nehéz terep, sokféle író sokféle stílussal és elképzeléssel és sokféle olvasó sokféle elvárással. Ez viszont nekem most egészen bejött. Nyilván vannak történetek, amik nem tetszettek, vagy inkább olyan semmifélék. De volt és szerencsére ez a többség, amik érdekesek, elgondolkodtatóak és még egy egy darabkájukat viszem magammal az elkövetkező pár napban. Jól van ez így. És ezek után biztos, hogy betömködöm a Bradburys fehér lyukat ami az olvasáslistámon tátong”
    Gabye

    Robert Charles Wilson: Kronolitok


    „Ahogy a Pörgés-trilógia köteteiben, a Kronolitokban sem a felvázolt probléma technológiai vetületén van a hangsúly. Kapunk ugyan némi kvázi-tudományos magyarázatot tau-turbulenciáról és Minkowski-jégről, mégis a szereplőiknek a kronolit-jelenségre adott válasza és egymással való interakciója fontosabb.”
    Mayer István

    „Az alapötlet zseniális, akárcsak a kezdés, viszont egyre inkább áttevődik a hangsúly a drámai vonalra, ami szerintem nem tesz jót a könyvnek. Ettől persze folyamatosan elgondolkodtató és izgalmas marad, de a végén egy kicsit hiányérzetem maradt.”
    rensaman


    Arkagyij és Borisz Sztrugackij: Bíborszínű felhők bolygója


    „Akik esetleg még csak most ismerkednének meg a szovjet sci-fi legjobbjaival, azoknak is remek választás lehet A bíborszínű felhők bolygója, hiszen egyszerre izgalmas kaland, káprázatos leírása egy idegen bolygónak és kitűnő karakterdráma az űrhajósok megpróbáltatásaival, szinte minden megtalálható benne, amit egy zseniális alkotástól várnánk. Még talán nem annyira kiforrott munka, mint a testvérek későbbi könyvei, de szégyenkeznie sem kell, időtálló és emlékezetes regény. Érdemes tehát kézbe venni, azt hiszem tökéletes módja, hogy emlékezzünk Arkagyij és Borisz Sztrugackij életművére.”
    Szabó Dominik

    „A bíborszínű felhők bolygója az első regényük, ennek megfelelően még csak a Delelő-univerzum születésének lehetünk tanúi, ám ettől még rendkívül érdekes és izgalmas cselekményt követhetünk végig. Szuggesztíven és hatásosan tálalják a drámai vagy épp örömteli eseményeket, képesek egy-két mondattal felvezetni fájóan súlyos tragédiákat, az alapvetően kalandos történethez is komor hangvétel társul. Tökéletes az arány a feszültséggel teli gyarmatosítás, valamint a szereplők lelkiállapotának bemutatása között, mindvégig magával ragadja és leköti az olvasót.”
    Dominik Blasir

    Joan Slonczewski: Agypestis

    „Akárcsak az előző három rész, ez is egy teljesen új, ismeretlen, érdekes világba invitál minket: az agyunkba. Slonczewski nagyon jól kamatoztatja biológia, genetikai tudását és egy érdekes, kalandos történetbe burkolva kényszerít alvás helyetti olvasásba.
    Baktériumok, csápos dokik, szabadgépek, nanoplaszt, halhatatlanok… Mire vársz még?
    borob


    Szergej Lukjanyenko: Új Őrség


    „Jó kis darab, akinek tetszettek a korábbi részek, azoknak kötelező, de kedvcsinálóul talán még olyannak is a kezébe nyomnám (már ha nem lenne a közelben az első rész), aki még semmit nem olvasott a szerzőtől.”
    ppayter

    „Valószínűleg évtizedeken keresztül el bírnám viselni, ha minden évben megírna Szergej egy Őrség regényt és nem unnám meg, annyira egyedi és lebilincselő a világa.”
    titti

    „Aztán – mint mindig Lukjanyenkonál – a szöveg magába szippant. Az őrség tematikán csavar egy picit (még ha haloványan erőltetettnek is tűnik a homály-isten párhuzam). Nem hittem el, hogy minden egyes kisregényben még meg tudott lepni és fokozni a figyelmemet. Aztán kialakult bennem egy fura, nem várt, sőt eredetileg ellenindukált érzés: az eddigi első számú őrség (ami nálam szubjektíve az Alkonyi volt), lehet, hogy most már az utolsó (avagy az Utolsó utáni), azaz az Új Őrség. Majd végezve az utolsó mondattal is, a cinikus, szarozós indukcióim oka fogytán csak bambultam.
    „Azt a sunyi orosz kurva anyját, már megint megcsinálta!”
    moszat

    Connie Willis: Ítélet könyve

    „Nagyszerű mű az Ítélet könyve, ami amellett úgy ad át megszívlelendő tanulságokat, hogy nem lesz szájbarágós, hanem hagyja, hogy a szereplők cselekedetei által magunk döntsük el, mint tartunk megszívlelendőnek. Végre egy új kedvenc!”
    makitra

    „Bevallom, én bizony le sem tudtam tenni, egy szuszra elolvastam, annyira kíváncsi voltam, hogyan alakul hőseink élete. Mert szerintem ezen a téren Willis mesteri: nagyszerű karaktereket tud alkotni, akikkel öröm megismerkedni és ez bőven kárpótol az esetlegesen kevésbé magával ragadó tempóért.”
    Benkő Marianna

    „Az idődimenzió automatikus paradoxonkerülő tulajdonsága kifejezetten érdekes ötlet, sok tarka és meglepő karakter fordul elő a lapokon és a dupla járvány leírása is jól sikerült.”
    ppayter


    Robert J. Sawyer: WWW 1 Világtalan 

    „Tizennégy éves kortól fölfelé bárkinek ajánlom, az ifjabbaknak ez inkább bevezetés a sci-fibe és a kaland miatt lesz érdekes (és a folytatás ebből még többet ígér), az idősebbeknek és sci-fiben jártasabbaknak pedig sok kisebb-nagyobb érdekességet tartogat a WWW-trilógia első része. ”
    ppayter

    „…a technika mai állása szerint egyáltalán nem tartom elképzelhetetlennek a regényben leírtakat, simán a fejlődés egy racionális irányát képezik, és nem 50-100 évre kivetítve, hanem inkább csak pár évtizedre.”
    titti

    „A cselekményben nem csak a fiction, de a science is vastagon megjelenik: több tudományterület, így a fizika, a matematika és az informatika világából is felvonultat érdekes témákat. Az átlagembernek erős koncentráció szükséges a megértéshez, de Sawyer nem hagyja cserben olvasóját és emészthető formában vezeti fel a tudományos elemeket.”
    winrudi

     Köszönjük, hogy hűséges olvasóink voltatok 2012-ben!!!
    Továbbra is szeretettel várunk Titeket itt a honlapunkon, a facebookon, és a moly,hu közösségi hálón, ahol részt vehettek aktuális nyereményjátékainkon is, a rukkolán, ahol havonta feldobunk egy-egy példányt kiadványainkból, a Budapest Fény utca 2. szám alatti Galaktikaboltban, és a 2013-as év könyvbemutatóin, rendezvényein, melyekről a fent említett oldalakon olvashattok majd részletes tájékoztatót.
    Tartsatok velünk 2013-ban is!

     

     

  • Olvasói referenciák a Metropolis Media 2012-es kiadványairól 1.

    Kíváncsiak voltunk, hogy Ti, Olvasók hogyan vélekedtek a könyveinkről, ezért csokorba gyűjtöttünk néhány ajánlót, kritikát, megjegyzést.
    Ezúton is szeretnénk megköszönni nektek -némi képzavarral élve-, hogy írásban is hangot adtok a véleményeteknek, és reméljük, hogy 2013-ban is velünk tartotok a tudományos-fantasztikum csodálatosan összetett világába tett utazásunk során.

    (tovább…)