A könyvfesztivál vendége volt Josef Pánek, ott készítettük ezt a rövid interjút vele.
Galaktika: Először jársz Budapesten? J. P.: Igen. Érdekes, hogy Indiában már többször voltam, de ebbe a közeli országba csak most
jutottam el először.
G.: Miért írtad a regényedet? Mi volt a fő mondanivalód? J. P.: Egyrész meguntam azt, hogy Csehországban szinte minden szépirodalmi könyv a múlttal
foglalkozik, a szocialista időszak vagy a háború feldolgozásával. Számos mai modern
problémával találkozunk, amit sokkal fontosabbnak tartok. Másrészt provokálni akartam az
embereket.
G.: Hogy tetszik a könyved magyar borítója? J. P.: Amikor először megláttam a borítót, azt gondoltam, ez pornográf, de alaposabban
megnéztem, és rájöttem, hogy illeszkedik a regényemhez. Ugyanolyan provokatív, mint a
regényem.
G.: Te biológus kutató vagy. Ha jól tudom, mikrobiológiai kutatásaid vannak. Mennyiben szól rólad ez a történet? J. P.: Nem én vagyok a főszerepelő. Ez egy kitalált történet. De többször jártam Indiában
konferenciákon, és a könyvbe sok ott megtapasztalt élményt beleírtam.
G.: Az izlandi történetek is kitalációk? J. P.: Nem, azok valóban megtörténtek. Körbestoppoltam Izlandot fiatalkoromban.
G.: Inkább tudósnak vagy írónak tartod magadat? J. P.: Tudós vagyok. De jó néha regényt is írni. A tudományos publikációknak nagyon kötött
szabályai vannak, és a tudományos közélet nagyon kötözködő, sokat változott az utóbbi
időben. Ahhoz, hogy egy magas rangú tudományos folyóiratban megjelenhess, ma már akár
6000 dollárt is fizetned kell. És akkor jönnek a reviewerek, és mindenbe belekötnek. A
regényírás sokkal szabadabb, ezáltal felszabadítóbb érzés is. Arról és úgy írni, amit igazán
fontosnak, érdekesnek érzek.
Elérkeztünk 2023 második félévéhez, így szeretnénk Veletek megosztani a Metropolis Media várható könyvmegjelenéseit. A feltüntetett dátumok tájékoztató jellegűek, a megjelenések időpontjai változhatnak.
A könyv lapjain hét ember töredékes emlékekből próbálja rekonstruálni a titokzatos férfi, Benedict Ryś életét. Az érzéki hangulatokban bővelkedő történet részben az egyetemek világába kalauzolja az olvasót, részben pedig egy mediterrán étterem sorsa körül bonyolódik. Biztos, hogy ismerünk egy embert? A regénybeli hetek is azt hitték, de a történet végére ‒ stílusosan ‒ mintha egy hagymát hámoznánk, rétegről rétegre bomlik szét a rejtélyes férfi története, közben feltárul azoknak a sorsa is, akik róla beszélnek.
A regény mítoszokat épít és rombol le egyszerre, és folyamatosan felteszi az elmondhatóság kérdését: ugyanazt értjük-e a szavakon, vagy amit mondunk, az másoknak egyfajta „idegen nyelv”? Mekkora szabadságunk van a nyelv használatában, vagy inkább szavainkba vagyunk bezárva? Megismerhető-e egy ember teljes valójában, vagy a róla alkotott leírások csak szeletei a személyiségének? És ezek vajon mennyire tükrözik a valóságot?
Wit Szostak regénye 2021-ben Lengyelországban elnyerte a legjobb irodalmi mű közönségdíját, az ArtRage irodalmi díjat.
Megjelenésre vár
Stine Pilgaard: A rövid mondatok földje (Szépirodalmi könyvek)
A skóciai erdő közepén áll egy ház, úgy hívják: Lichen Hall, vagyis Zuzmó Palota. A szóbeszéd szerint a hely szellemek, boszorkányok birodalma. Az ötvenes és hatvanas években ide járnak titokban a hajadon lányok szülni, hogy aztán gyermekeiket örökbefogadó szülőknek adják. Félelmetes híre ellenére állítólag jobb hely, mint az ugyanazt a célt szolgáló „intézmények”.
Pearl Gorham 1965-ben érkezik a kastélyba. Ő is itt akarja világra hozni a gyermekét, mint előtte sok más fiatal lány. Ám hamarosan gyanút fog, hogy a ház lakói titkolnak valamit, és a Lichen Hall valójában nem olyan biztonságos menedék, mint ahogy remélte. A falakon belül különös penészgombák tenyésznek, a környező erdőkben furcsa jelenések leselkednek, a sötét titkokat rejtegető ház lakói pedig mindent elkövetnek, hogy titkaikra ne derüljön fény.
A skót mitológia leghátborzongatóbb oldalait megmutató gótikus thriller A világítótorony boszorkányai szerzőjének tollából.
Miután azt hittük, hogy 2021 után nem lehet nehezebb, sajnos 2022 a covid mellett más megpróbáltatásokat is hozott nem csak itthon, hanem az egész világban. A Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin szerkesztősége azonban az őket érintő nehézségek ellenére is kitartott és rengeteg új, kiváló hazai és külföldi író művét hozta el olvasóinak.
2022-ben megjelent köteteink:
Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A Minótaurosz projekt (GFK)
fordította: Sándor Gábor
José Antonio Cotrina: Ariadna és az Árnyak földje
fordította: Varju Kata
T. J. Klune: A suttogó ajtón túl
fordította: Szente Mihály
Nikolasz Dimitrov: Valóságok dílere (GFK)
fordította: Egri Zsuzsa
Jacqueline Harpman: Én, aki férfit nem ismertem
fordította: Mézner Mariann
Michael Walden: Egy maroknyi sötétség – Cosmos Redshift Seven 2. (GFK)
A. G. Slatter: A csonthárfa dala
fordította: F. Nagy Piroska
Márki István: Villámok a felhők mélyén (GFK)
Jodi Taylor: Átkozott hazugságok és a történelem – St. Mary krónikák 7. (GFK)
fordította: Szente Mihály
C. J. Cooke: A világítótorony boszorkányai
fordította: F. Nagy Piroska
María José Ferrada: Kramp, avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben (Szépirodalmi Könyvek)
fordította: Varju Kata
Roman Kulikov, Jezsi Tumanovszkij: S.T.A.L.K.E.R. – A végzet markában – a hexalógia záró kötete (GFK)
fordította: Sándor Gábor
Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior 5. kötet
fordította: Rácz Nóra
Kristian Novak: Cigány létére
fordította: Bognár Antal
Robert J. Sawyer: Kvantuméj
fordította: Tamás Dénes
Gert Nygårdshaug: Mariposa mozgalom – Egy ökoterrorista története
fordította: Petrikovics Edit
Mund László – Héthy Zsófia: A Kövér és a Sovány
Becky Chambers: Hosszú út egy kicsi és dühös bolygóhoz
fordította: Szente Mihály
Szerencsés Dániel: Szike
Ronil Caine: Luna
S. A. Barnes: Síri csend
fordította: F. Nagy Piroska
Rafał Kosik: g.A.I.a.
fordította: Nemere István
Köszönjük, hogy ezt az évet is velünk töltöttétek, jövőre újra találkozunk! 🙂
93. Ünnepi Könyvhetet 2022. június 9-12. között lesz megtartva, ahol idén a Metropolis Media a Galaktika kiadója is ott lesz. A tavalyi évben sajnos a kiadó nem tudott részt venni az eseményen, idén azonban ott leszünk!
Könyvújdonságaink mellett Michael Walden (Csillagikrek, Egy maroknyi sötétség, Eshtar trilógia) és Márki István (Villámok a felhők mélyén) írók dedikálnak majd június 11-én szombaton 15 órától, így aki szeretne személyesen is találkozni velük és a kiadó szerkesztőségének tagjaival semmiképpen se hagyja ki ezt a napot. Keressetek minket a Vigadó téren, az információs pult másik oldalán, közvetlenül a színpaddal szemben!
Napjaink Magyar Királyságában a végéhez közeledik a boldog aranykor, ahogy a világpolitikát uraló Német Császárság válsága az országba is begyűrűzik. Tüntetések, merényletek törik szét az évszázados nyugalmat. Bessenyei Péter, a fennálló rendszer lojális híve mégis úgy érzi, sínen van az élete, hiszen gyönyörű menyasszonya, biztos munkahelye van, és a jövőben is biztató kilátások várnak rá. Ekkor kerül kezébe elhunyt nagyapja levele, ami egy párhuzamos világ létezését tárja fel, ahol hazája a Nagy Háború befejezésekor vélhetőleg nem a győztesek oldalán állt.
Péter eleinte nem hiszi el a leírtakat, de megmagyarázhatatlan jelenségek kezdődnek: egy ismeretlen valóság helyszínei, lakói, élethelyzetei tűnnek fel a mindennapokban, melyek zavart keltenek, és újabb lökést adnak a küszöbön álló társadalmi változásoknak. Péter fokozatosan megérti nagyapja szerepét az események alakulásában, majd azt is, hogy a gyorsuló folyamatból magát sem vonhatja ki. Egyik pillanatról a másikra a politikát alakító erők érdeklődésének középpontjában találja magát, és azt is megtudja, hogy milyen szerepet játszik a történtekben a másik világban élő, számára ismeretlen szerb tudós, Nikola Tesla.
Vincent DeLuz kapitány és a Redshift Seven legénysége a szabadúszó kalandorok izgalmakkal teli hétköznapjait éli, amikor váratlanul felbukkan egy ősi ellenség, a fomor faj, ami kihalással fenyegeti az emberiséget. Befolyásuk alatt a Koalíció hadereje a hindu kultúra egyik fellegvárát, a csaknem védtelen Bhavnagar bolygót készül ostrom alá venni. Vincenték egyetlen reménye, hogy az idővel versenyt futva megelőzzék a szörnyű flottát, és a Koalíció-hű űrhajókat szembeállítsák az elnyomó szörnyetegekkel. Ám a Redshift Seven családként együtt élő tagjainak a saját bőrén kell megtanulnia, hogy a fomor olyan ellenség, amivel nem lehet a szokványos módon felvenni a harcot. A kataklizma, ami következik, alapjaiban rengeti meg az emberiség birodalmainak életét.
Michael Walden legújabb könyvében a galaxis ősi múltjából megjelenő idegenek és a tuathadédanann faj titokzatos hagyatéka csap össze egymással. Szabad akarat, mesterséges intelligencia és vallás; a Cosmos Redshift Seven olyan kihívás elé néz, amit a legénység nem biztos, hogy sértetlenül át tud vészelni.
„Ne szépítsük, csináltam én már ritka nagy marhaságokat. Sokszor voltam vakmerő, de még sosem tettem tönkre ennyi embert, és sosem végeztem akkora rombolást, mint ebben az esetben.”
Max nem érzi jól magát a bőrében. Amíg a kollégái a teutoburgi erdőbe indulnak, hogy megfigyeljék a rómaiak és a germánok egyik legnagyobb csatáját, ő maga kénytelen beérni azzal, hogy egy rettenetesen elhízott, undok és ordenáré királynét üldözve rohangál a westminsteri apátság körül.
Aztán a St. Mary soron következő – rendkívül sikeres – küldetése után a Thirsk régészei előkotornak a földből egy rejtélyes rendeltetésű, ősrégi kardot. A lelet az egyetem archívumába kerül, ám néhány nappal később balszerencsés, sőt tragikus események történnek az ásatás helyszínén. Egyes múltjárók és biztonságiak – igen, Markham is nyakig benne van – biztosra veszik, hogy a két dolog összefügg, és akcióba lépnek.
Max, aki sosem rajongott a szabályokért, ezúttal túl messzire megy, amiért sokan megfizetnek, többek között ő maga is: a jelek szerint soha többé nem vehet részt küldetésben. A kérdés az, hogy az adott körülmények között sikerül-e helyrehoznia a dolgokat. A kilátástalannak tűnő helyzetben őrült nagy dobás kell ahhoz, hogy minden visszatérjen a régi kerékvágásba.
Miren O’Malley családja valamikor régen alkut kötött a tengerrel: minden nemzedékből egy gyereket megkap a tenger királynője, cserébe a hajóik minden útjukról sértetlenül térnek vissza a kikötőbe, és ők jólétben élhetnek. De immár hosszú évek óta nem tudják teljesíteni az alku rájuk eső részét, s a család lassan elszegényedik. Miren nagyanyja elszánta magát, hogy helyreállítja a régi dicsőséget, akár unokája szabadságának árán is.
Sötét családi titkokról, varázslatról, boszorkányságról, a tengerben élő mitikus lényekről, valamint erős nőkről és rajtuk uralkodni vágyó férfiakról szól ez a lenyűgöző, félelmetességében is gyönyörű történet.
Szélesi Sándort a Galaktika magazin főszerkesztője Dr. Mund Katalin kérdezte új könyvéről, jövőbeni terveiről és Az ellopott troll folytatásáról. Jó olvasást kívánunk hozzá! (G:Galaktika, SzS:Szélesi Sándor)
G: Hogyan kezdtél írni és mikor?
SzS:Hét évesen és egy kis kék füzetbe. Verseket és meséket. Az első versem címe az volt: Amikor az első csillag az égre lép. Szerintem már akkor szerettem a sci-fit, amikor még azt sem tudtam, hogy van olyan. El kellett telnie még vagy hét évnek, mire első sci-fi regényként Francis Carsac Sehollakókját a kezembe vettem.
G: Most már sokféle zsánerben kipróbáltad magad a sci-fitől kezdve a romantikus regényeken át a film és TV forgatókönyvekig. Melyik a kedvenced?
SzS: Melyik gyerek a szülő kedvence? Ez az a kérdés, amit nem szabad feltenni, mert nem lehet megválaszolni. Ahogy Bíró Szabolcs barátom és írókollégám mondta, én egy irodalmi hippi vagyok, egyrészt azt írom, amit szeretnék, másrészt nagyon sok zsánerben alkotok. Így aztán van mágikus realista, űroperett, urban folk fantasy, thriller, horror, romantikus történelmi és misztikus történelmi regényem, de ez csak azt jelenti, hogy egy íróban nem egy ember lakik. Az írás amúgy is kicsit skizofrén állapot…
Filmet írni más. Az tíz esetben kilencszer megrendelésre születik, és nem csak te formálod, hanem sokan mások is hozzá tesznek vagy éppen elvesznek belőle. Ott csak az alapokat teszed le, a végeredmény nagyon sok ember munkájának köszönhetően lesz az, ami. Izgalmasabb, mint regényt írni, de stresszesebb is… Igazából regényírással kapcsolódom ki a filmes munkákból, és filmes munkákkal kapcsolódom ki a regényírásból. Szóval már csak ezért sem tudnám a kettőt alá-fölé rendelni, kinevezni az egyiket kedvencnek.
Szélesi Sándor
G: Mi inspirálta Az ellopott troll című könyvet? Honnan jött az ötlet?
SzS: Volt egy réges-régi könyv, Bogdán Istvánnak az Őfelsége magánnyomozója. Körülbelül harminc éve olvastam, és annyira megtetszett a valóság és a mese krimis keveréke, hogy már akkor elhatároztam, valamikor majd én is fogok egy mesekrimit írni. Persze, nem teljesen olyat, hanem modernebbet, krimisebbet és kifejezetten Magyarországon játszódót gyereklelkű, játékos kedvű felnőtteknek. Ez volt az alap. Aztán Szalai-Kocsis Tamás, aki I. M. Brod álnéven jegyzett Mysterious Universe történeteket, dobott be pár ötletet körülbelül tizenöt éve, amikből sajnos nem lett semmi. Végül pedig két évvel ezelőtt, amikor elszántam magam, hogy na most végre mégis neki állok, akkor elég volt egy pillantás a Margit híd lábazatára, ahol egy szép kerek nyílás látszik, közvetlen a Margitszigeti lehajtónál, hogy tudjam, az én alternatív, mágikus Budapestemen ott egy troll lakik, akit elraboltak – illetve elloptak, mert a kriminalisztika abban a másik univerzumban a kőtrollokra (bár a skandináviai trolloknak van rendszertani neve: magicae magnalapidii cavaticus) még mindig nem élőlényként tekint. Innentől kezdve a történet magától felépült, mint a mesében. Néha-néha egy-egy téglát mások tettek hozzá: például a főszereplőmnek Kádár Zsolt barátom és felesége adtak nevet, szóval ők Tóth Bercel rendőrhadnagy keresztszülei.
G: Sok utánajárással járt?
SzS: Hát náci emberkísérletekből és hidrogeológiából nagyon profi voltam akkortájt…
G: Kedveled a magyar népmeséket?
SzS: Benedek Elek összegyűjtött meséi voltak az elsők, mármint az első könyvek, amiket hét évesen olvastam. Szerintem alapvetően meghatározza az ember életét, érdeklődését, mit vesz a kezébe először. Most, hogy így belegondolok, lehetséges, hogy a regényben Magyarország királya, I. Benedek a nagy mesemondóról kapta a nevét. Tudat alatt persze, de tiszteletből, mert Benedek király különösen jó fej.
G: Egy alternatív Budapesten játszódik a történet. Melyik Budapest vonzóbb számodra a valódi, vagy ez a regénybeli?
SzS: Imádom ezt a várost. Aki ismeri a könyveimet, talán rájött már. A láthatatlan város című mágikus realista novelláskötetben egyenesen főszereplővé tettem a varázslatos, rejtett Budapestet, de itt játszódik félig-meddig a Csillagfényszövők című másik mesebeli zsánerkísérletem vagy a komoly társadalmi kérdést feszegető Pokolhurok bizonyos jelenetei. Azonosíthatók nem csak az utcák, de a házak, éttermek, sőt bizonyos emberek is. Szeretem ezt a várost, mert így is varázslatosnak találom. Persze, érdekes lenne a Városligetben egy ősöreg mohossal szelfizni, olvasni a neten a magyar király legkisebb lányának csínytevéseiről, vagy együtt borozgatni egy csordásfarkassal, de elvagyok ezek nélkül is… Mondjuk, abban a világban, ha nekiállsz randizni egy boszorkánnyal, nem árt, ha van befolyásolás elleni amuletted. Kicsit bonyolultabb ott az élet.
Szélesi Sándor – Az ellopott troll
G: Milyen zsánerbe sorolnád a könyvet és miért?
SzS: Ezen sokat gondolkodtam, és végül az urban folk fantasy krimi címkét ragasztottam rá. Kezdem a legfontosabbal: ez egy krimi. Tehát van egy bűneset, amelyet ki kell nyomozni, és a főszereplőm ezt meg is teszi a krimi szabályainak megfelelően. A regény végére mindenre fény derül, a történet lezárul. Kicsit thriller beütésű lesz, mert ugye a nyomozó is érintetté válik a sztori egy bizonyos pontján, de Az ellopott troll egyértelműen krimi. Emellett urban fantasy, melynek helyszíne a mai, bejárható, megismerhető, ámde mágikus Budapest. És folk, mert a mágia nagy része alapvetően a magyar népi hagyományokból, mesékből, mitológiából táplálkozik. Többek között Ipolyi Arnold Magyar mitológiáján, Benedek Elek összegyűjtött meséin és a több évszázados népi mágikus gyakorlatokon. Az első kötetből még nem derül ki minden részletében, milyen a teljes mágiarendszer, de el kell mondanom, hogy tulajdonképpen három különböző mágikus metódus alkotja, és ezek egyike csupán a magyar… szóval nem egyértelműen csak folk, de alapvetően az nyomja rá a bélyegét erre a történetre.
G: Kiknek ajánlanád?
SzS: Igen, a kiadók kérdése is ez legelőször. Ki a célközönség? Ezt a történetet a saját szórakoztatásomra írtam meg, szóval magamból indulok ki: mindazoknak ajánlom, akik a fantasztikumot a fantázia határtalan játékaként fogják fel, és szeretik a könnyed, humoros, szórakoztató történeteket. A főszereplőm elvált, van egy tizenöt éves lánya, és feszült a hangulat a munkahelyén… ezekből sok poén adódik, szóval nem árt némi élettapasztalat is bizonyos beszólások és helyzetek élvezetéhez, szóval biztosan nem hatéveseknek kell felolvasni esti meseként.
G: Lesz-e folytatás? Mikorra tervezed?
SzS: Akkora 1-es került a címlapra, hogy ha a Margit hídnál a magasba emelem a könyvet, akkor a Megyeri hídig ellátszódik, szóval ha nem is terveztem volna, most már muszáj megírnom a folytatást. De szerencsére terveztem, mert annyira jól szórakoztam írás közben, hogy meg kell ismételnem ezt a kis kalandot. Szóval meg van már a második kötet munkacíme: Bercel és a királygyilkosok. Ennek alapján sejthető, hogy szókimondó nyomozónk a királyi palotában fog beépített emberként nyomozni… Új és egész történet lesz, önállóan is olvasható.
És hogy mikorra készül el? Most két másik könyvön dolgozom, az egyik történelmi nyomozós, misztikus-kalandos, a másik a harmincadik században játszódó űroperett egy régi kedves karakteremmel, York Ketchikannel. Utána tudok csak visszatérni Tóth Bercel kalandjaihoz, azaz legkorábban 2020 tavaszára várható a folytatás.
A Galaktika magazin májusi számát Darrell Schweitzer World Fantasy-díjra jelölt kisregényének első része nyitja: szürreális vízió egy kisfiú varázslóvá válásáról. A lap két román szerzőt is bemutat. Anamaria Borlan a bérgyilkosok galaktikus nagygyűléséről tudósít, ahol a párbaj, az univerzum akármelyik pontján, mindig a megszokott szabályokkal bír. Cristian Lungu két lehetőség közül (vagy egyedül vagyunk a világegyetemben, vagy nem) az egyikre voksol.
Jodi Taylor egy újabb vidám történetet közöl a St. Mary-krónikákból (a regénysorozat első két kötete, az Egyik átkozott dolog a másik után és a Visszhangok szimfóniája már kapható): a különös római vakáció Julius Caesar és Kleopátra köré épül. A magyar szerzők közül Szélesi Sándor, A beavatás szertartása Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas írója Hitler megkísértéséről mesél, illetve a történelem ebből eredő, lehetséges változásairól, míg Jobbágy Tibor egy különös idegen fajjal ismerteti meg olvasóit, amely a düh érzésének titkát keresi. A havi retro George C. Wallis „A Föld utolsó napjai” című klasszikus novellája.
A képregény Tamásfi László hátborzongató egyoldalasaiból válogat. A Kapcsolatfelvétel az Elvarázsolt sziget interaktív kiállítás tapasztalatairól számol be. A Filmrovat az Altered Carbon című sorozatot értékeli. Az Obszervatórium a NASA és az ESA közös Szaturnusz-missziójáról tudósít. A lapban olvashatók még érdekes írások az Androméda-galaxis születéséről, bőr alatti csipekről, egy különleges, a Parkinson-kór elleni okoskarkötőről, illetve Felix Hernandez alkotásairól.
Az XL-kiadás John P. Murphy Nebula-díjra jelölt kisregényét tartalmazza („A hazudozó”), valamint még két novellát a szerzőtől.
Párizst hatalmas földrengés rázza meg, ami után mérgező gázok törnek elő a föld alól. Az életben maradtak az épületek legfelső szintjein keresnek menedéket. Elvágva a külvilágtól, áram, víz és élelmiszer nélkül egy házaspár megpróbálja túlélni a katasztrófát és megmenteni lányukat, aki pár szinttel lejjebb ragadt, mivel egy betegség miatt születésétől fogva egy burokban él. Ahogy az idő telik, világossá válik, hogy nem fog senki a segítségükre jönni, így ha túl akarják élni, ki kell jutniuk a rejtélyes ködből…
Big Bang Media
Nyerj páros jegyet a film premier előtti vetítésére! Május 1-én, kedden 5×2 db jegyet sorsolunk ki a film premier előtti vetítésére (ez május 8-án, kedden lesz 19 órától a Lurdy moziban). A sorsolásban automatikusan részt vesz mindenki, aki tagja a Galaktika Klubnak. Még nem vagy tag? Lépj be most!
A klubtagság számtalan előnnyel jár: választhatsz magadnak ajándékkönyvet, egy éven át házhoz szállítjuk neked a Galaktika magazint vagy az XL változatát, továbbá kedvezménnyel vásárolhatsz nálunk, és több partnerünknél is.
Ráadásul rendszeresen meglepetésekkel szolgálunk (mint például ez a sorsolás), továbbá folyamatosan bővítjük a partnerek és kedvezmények körét.
A mi húsvéti nyuszink húsvéti báránnyal kedveskedik nektek!
Rendeljetek tőlünk két könyvet március 30. és április 3. között, és mi ajándékba adjuk nektek Robert Kroese Tudatzavar – The Big Sheep című könyvét!
Ajándékunk kézhezvételéhez nincs más dolgotok, mint kiválasztani két nektek tetsző könyvetwebshopunkon, és a rendelés megjegyzésébe beírni, hogy “Húsvéti bárány“.
Már a webáruházunkban is megvásárolható a Fantomatika képregényhavilap 5. száma. Ugyan a történet folytatólagos, azok sincsenek nagyon lemaradva, akik nem olvasták az előzőeket, hiszen a Galaktikabolt.hu-n folyamatosan megvásárolhatóak az előző részek is.
Az ötödik rész megjelenésének örömére pedig 2018. március 31-ig minden vásárláshoz ajándékba adjuk a Fantomatika képregénysorozat 1. részét! Ne maradjatok le erről a különleges akcióról! 🙂
A Fantomatika 2017 októberében induló képregényhavilap, kiadója Erdélyben, Kézdivásárhelyen van. A lapot Erdélyben és Magyarországon forgalmazzák. A kiadó helyi képregényalkotók munkáit mutatja be sorozataiban, témájában pedig a sci-fi, a fantasy dominál.
Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás a történet alkotói, képregényüket mindenkinek ajánljuk, akik szeretnének egy nem mindennapi történetet olvasni, mindezt pedig elképesztő vizuális megvalósítással társítva, ugyanis a kiadvány teljes egészében kézzel rajzolt és színezett.
A fantomatika kifejezést Stanislaw Lem írásaiban olvashatta először a közönség, amely holografikus világot, mesterségesen kreált valóságot jelent.
Az Új Pompeji volt a második könyv a Metropolis Media kiadó 2018-as repertoárjában. A szerző így foglalta össze röviden a sztorit: „Ókori rómaiakat szállítanak Pompeji modern másolatába, és ennek nem igazán örülnek.” Kicsit kiegészítve: A közeli jövőben a piaci verseny keretein belül egy energetikai cég elkezd az időutazással kísérletezni, aminek – természetesen – előreláthatatlan következményei lesznek.
Na de hogy tetszett Nektek a regény?
A Roboraptor kritikáját az alábbi linken olvashatjátok. „Mondhatni, egy kellemes belépő szintű sci-fi. Első könyvnek pedig kifejezetten jólsikerült mű. Nem lepődnék meg, ha a közeljövőben sokat hallanánk még Daniel Godfreyről.”
Könyveskuckó véleményét videó és bejegyzés formában is megtekinthetitek! 🙂 „Érdekes nagyon a regény alapötlete, és kellemesen csalódtam is benne, mert bevallom, tartottam kicsit tőle, hogy esetleg túl elvont lesz, túl sci-fis, de egyáltalán nem.”
Könyvesem Niki is írt egy bejegyzést az Új Pompejiről! „Imádtam Godfrey történetét! Egyszerűen zseniális! Egyetlen oldalát se untam, szinte befaltam az egészet! Nagyon bejött ez a fajta időutazás és az egész elmélet.”
