My Blog

Címke: mesterséges intelligencia

  • Megjelent a januári Galaktika

    A Galaktika magazin januári száma az amerikai Nancy Kress Hugo- és Nebula-díjra is jelölt kisregényének első részével indul, mely a balett és a testmódosítások világát mutatja be. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse a legszebb szót keresi a jövő magyar vidékén. Anamaria Borlan román szerző arról ír, hogy a kávé talán távoli csillagrendszerekbe is elkíséri majd az embert. A Galaktika-díjas Ecsédi Orsolya abszurd szatírája újabb szempontokat villant fel az emberi test módosíthatóságának témájában. A Brit SF- és World Fantasy-díjjal kitüntetett Lavie Tidhar Izrael lehetséges jövőjébe enged bepillantást. A közelmúltban elhunyt Vásárhelyi Lajosra egy novellájával emlékezünk. A havi retró a női SF úttörője, a Francis Stevens néven alkotó Gertrude Barrows Bennett egy misztikusabb fantasztikus története.

    A központi tudományos rovat azt vizsgálja, létezhetett-e női egyenjogúság az őskori társadalmakban. Emellett olvashatók még cikkek  többek közt a 2024-ben várható fontosabb SF-filmekről, a Panama-csatorna kiválthatóságáról, az épülő arab szuperváros problémáiról és az űrkutatás fontosságáról. Befejeződik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel, ezúttal a mostanság sokakat foglalkoztató  kérdésről: segíthet-e a mesterséges intelligencia a gyors meggazdagodásban? A képregény Edgar Rice Burroughs legendás Tarzanjának egy fantasztikus kalandját eleveníti meg Kiss Ferenc és Fazekas Attila tolmácsolásában.

    A magazin XL-változatában befejeződik Louis Trimble Antropol című regénye, és mellette a sorozat egy másik, teljes története olvasható, A legnagyszerűbb kísérlet.

    A Galaktika 406. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Adatközpont-üzemeltetők digitális átállását gyorsítja fel az Eaton legújabb megoldása

    A mesterséges intelligencia (MI), a felhőalapú számítástechnika, a virtualizáció és az energetikai átállás térnyerése révén egyre fontosabb az adatközpont-üzemeltetők számára, hogy hatékonyan gazdálkodjanak az eszközeikkel és az erőforrásokkal. Az Eaton intelligens energiagazdálkodási vállalat a rendelkezésre állás további növelésére, a teljesítmény optimalizálására és a fenntarthatóság fokozására tervezett új digitális megoldások portfóliójával támogatja az adatközpontok üzemeltetőit a digitális átállás felgyorsításában.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagjának részét képező platform az iparágban elsőként egyesíti egyetlen, natív alkalmazásban az eszközgazdálkodást, az informatikai és operatív technológiai (OT) eszközök, az áramminőségi mutatók és a villamos berendezések felügyeletet. 

    „Az egymástól elszigetelt megoldások már nem elegendőek ahhoz, hogy áttekinthetővé tegyék az adatközpontok üzemeltetői számára az IT és OT eszközök egyre összetettebb ökoszisztémáját. Ez különösen igaz akkor, amikor a műveletek a központi adatközponton túl a hiperskálázott, a több bérlős és a különböző típusú edge helyszínekre is kiterjednek. A Brightlayer Data Centers csomagunk új megoldásai egyetlen, natív alkalmazást használnak az infrastrukturális eszközök széles körének kezelésére, felügyeletére és ellenőrzésére. Ezek a megoldások más szoftverekkel is integrálhatók, valamint az üzemeltető igényeinek megfelelően egyszerűen bővíthetők” – mondta Farkas Gábor, az Eaton szakértője.

    Az adatközpontok üzemeltetői új lehetőségeket látnak arra, hogy az adatok segítségével növeljék a fenntarthatóságukat. Miközben 40 százalékuk igyekszik kihasználni a digitalizációt az energiaköltségek csökkentése érdekében, addig több mint egyharmaduk lát lehetőséget a hulladék, például a hő- vagy anyagpazarlás csökkentésére – derül ki az Eaton és az S&P Global Market Intelligence kutatásából. A fenntarthatósági mérőszámokról szólva, az üzemeltetők 46 százaléka nyilatkozott úgy, hogy használ vagy használni kíván valamilyen digitális technológiát arra, hogy nyomon kövesse a teljesítményüket a kitűzött fenntartható céljaikkal összehasonlítva.

    Az Eaton Brightlayer Data Centers csomagja lehetővé teszi, hogy az adatközpont-üzemeltetők egyetlen alkalmazásban felügyelhessék és kezelhessék a kritikus energiagazdálkodási eszközeiket. Ezek közé tartoznak az UPS-ek, a PDU-k, a kapcsolóberendezések, generátorok, hűtőberendezések, energiatárolók, napelemes berendezések és még sok minden más. A platform három megoldást kínál, amelyek az ügyfél igényei alapján külön-külön vagy együttesen is használhatók:

    • Adatközpont- teljesítménykezelő szoftver az energia, a hely, a csatlakozási és hűtési erőforrások kezelése az IT-alkalmazások rendelkezésre állásának maximalizálása érdekében, a beruházási és működési költségek minimalizálása mellett.
    • Villamosenergia felügyeleti rendszer szoftver az üzemeltetési költségek csökkentése és a fenntarthatósági célok elérése érdekében gyorsan megoldja és azonosítja a váratlan problémák kiváltó okát, valamint figyeli a létesítmény víz-, levegő-, gáz-, áram- és gőzfelhasználását.
    • A Decentralizált IT- Teljesítménymenedzsment szoftver kezeli és felügyeli a hálózatban található eszközöket, például a PDU-kat és az UPS-eket, függetlenül azok gyártójától vagy helyétől, és proaktívan azonosítja és automatizálja az IT-berendezések leállását megakadályozó eseményeket. A beépített kiberbiztonsági védelemmel a felhasználók távoli firmware-frissítéseket és konfigurációs módosításokat hajthatnak végre, hogy megvédjék a kritikus adatokat a potenciális kiberfenyegetésektől.

    „A felhasználók a változó igényeiknek megfelelően bővíthetik a funkciókat, így nincs szükség az adatok migrálására vagy több szoftverplatform integrálására. Az alkalmazás harmadik féltől származó szoftverekkel is kombinálható, például épületfelügyeleti rendszerekkel, konfigurációkezelő adatbázisokkal és IT szolgáltatásmenedzsment-alkalmazásokkal, így még nagyobb hatékonyságot, termelékenységet, adatpontosságot és költségnövekedést érhetnek el” – tette hozzá Farkas Gábor.

     

    További információ a Brightlayerről és arról, hogy miként támogatja az Eaton a digitális átalakulást az egyes iparágakban, az Eaton.com/Brightlayer weboldalon található.

  • A mesterséges intelligencia még egy kicsit béna

    Inverness egy kedves kisváros Észak-Skóciában, a Skót-felföld fővárosaként hirdetik. Focicsapata a a caledonian Thistle FC futballklub meglepően fiatal, 1994-ben jött létre, amikor egyesült két helyi csapat, a Caledonian FC és az Inverness Thistle FC.

    Azóta felküzdötte magát az első osztályba és a futballklub nemrégiben bejelentette, hogy jelentős műszaki fejlesztésbe fogtak. A tévéközvetítésekkor elhagyják az operatőrök által irányított kamerákat, és a sokkal modernebb mesterséges intelligencia vezérelte kamerákat szereztek be. A kamerák beépített „labdakövetési technológiával” rendelkeznek, így folyamatosan követik a labdát.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    Nemrégiben a rendszer azonban csúfosan megbukott. Az egyik közelmúltbeli mérkőzés során folyamatosan összetévesztette a játékvezető kopasz fejét a labdával.

    A mérkőzésen a mesterséges intelligencia rendszeresen hanyagolta a labdát és a a partjelző kopasz fejére fókuszált. Sok néző panaszkodott, hogy emiatt a csapatuk góljáról is lemaradtak, mert a kamera „folyamatosan azt gondolta, hogy a Lino kopasz feje a labda”. Néhányan azt is felvetették, hogy a klubnak biztosítania kell a vonalbírónak sapkát vagy kalapot.

    Itt egy rövid montázs a technológia csődjéről.

    https://youtu.be/9zoJP2FkpgU

    Szerencsétlen Ai mit szólna ahhoz, ha több kopasz játékos is lenne a pályán?

    MI, Bob

  • Mesterséges intelligenciával az óceánon át

    400 év után megismétlik a legendás Mayflower útját, Azonban a kapitány helyét most mesterséges intelligencia foglalja el.

    A XXI. század hajózásának előhirnöke ma kifutott az angliai Plymouth kikötőjéből. Az önmagát navigáló hajó neve Mayflower, és y legénység nélkül fogja átszelni az Atlanti-óceánt, hogy emléket állítson a 400 évvel ezelőtt Angliából Amerikába útnak indult Mayflower vitorlásnak.

    Az IBM és a connecticuti Promare nevű tengerkutató vállalat együttműködéséből létrejött különleges jármű hat hónapnyi tengeri próbautat követően fogja átszelni az Atlanti-óceánt. Adatokat gyűjt majd az óceánról, a tengeri életről és a műanyagszennyezésről is.

    MI vagyunk az Istenek

    Az eredeti, 30 méter hosszú, háromárbócos Mayflower 1620. szeptember 16-án futott ki az angliai Plymouth kikötőjéből fedélzetén 102 utassal, akik az Újvilágban akartak szerencsét próbálni. A majdnem két hónapig tartó, viszontagságokkal teli út végén a hajó Cape Codnál kötött ki, ahol a következő év tavaszán létrehozták Plymouth kolóniát.

    A modern kori Mayflower testét az észak-lengyelországi Gdanskban tervezték és építették. Az ultramodern trimarán alumíniumvázas, akkumulátorát napelemek és szélgenerátorok töltik fel, de felszerelték egy tartalék dízel generátorral is.

    A hajót az IBM által kidolgozott mesterséges intelligencia vezeti több millió tengerészeti felvétel alapján. Az önnavigáló Mayflower két hét alatt fogja majd átszelni az Atlanti-óceánt, maximális sebessége 10 csomó, azaz 20 kilométer óránként. A különleges hajó utasok helyett korszerű technológiákkal van tele: radarokkal, kamerákkal, GPS-szel és lidarral szerelték fel.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    A páratlan hajó útját, helyzetét és tudományos kutatásait követni lehet a mas400.com honlapon.

  • Arcrekonstrukció mesterséges intelligenciával

    A digitális művész mesterséges intelligenciát és neurális hálózatokat használ történelmi alakok arcának rekonstruálására.

    Több ezer év múlt áll mögöttünk, és az ezredévek során számtalan módon próbálták megörökíteni a történelmi léptékkel mérve is jelentős, vagy éppen csak elég gazdag személyek arcát. De nem ismerjük ezeknek a személyeknek a valódi vonásait, csak a művészek szubjektív szemén át, esetleg egy fekete-fehér, szemcsés fotón keresztül sejthetjük arcát.

    A művészek erőfeszítéseik ellenére a festmények csak ritkán érhetik el a fotók által elért realizmus szintjét. Ezért az emberek gyakran gondolkodnak azon, hogy a leghíresebb történelmi személyiségek miként néztek ki valójában.

    Bas Uterwijk amszterdami fotós, aki számítógépes grafikával, 3D animációval és speciális effektusokkal foglalkozik, megpróbál válaszolni erre a kérdésre. A digitális művész mesterséges intelligenciát és neurális hálózatokat használ történelmi alakok arcának rekonstruálására. Legyen ez egy festmény, egy szobor, egy évezredes festett fatábla, a kétdimenziós fotóból megpróbál háromdimenziós, élő arcot létrehozni.

    Elkészítette 20 realisztikus képet régi festmények, fotók alapján. A sorozatban kakukktojásként szerepel néhány kitalált alak is, akiknek népszerű vonásait is életszerűvé változtatta.

    Szabadság-szobor
    Napoleon
    Michelangelo Dávidja
    Rembrandt
    Fayumi múmiaportré 1.

     

    Vincent Van Gogh

    MI, Bob

     

    Jézus
    Billy, a kölyök
    Frankenstein’s szörnye
    Fayumi múmiaportré 2.
    Doomguy – A Doom című játék pixelhőse
    Sandro Botticelli

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    I. Erzsébet, Anglia királynője
    Jan Van Eyck
    Fayumi múmiaportré 3.
    George Washigton
    Fayumi múmiaportré 4.
    Niccolò Machiavelli

    Carlos Chernov – Végtelen vetítés

    Sandro Botticelli
    Alfred E. Newman ( a Mad Magazin címlapfigurája)

  • Ember kontra MI – az első bírósági döntés

    A sci-fiben évtizedek óta visszatérő kérdés, hogy vannak-e egy mesterséges intelligenciának emberi jogai. Erre talán a legjobb példa a Kétszáz éves ember című történet. Mikor jön el az a pillanat, hogy ez jár neki, illetve mi módon tudja ezt kikényszeríteni a társadalomból és a jogrendszerből.

    Érdekes szabadalmi probléma került tavaly a bíróság elé, amelyben most született ítélet.  Az Európai Unió és az Egyesült Királyság szabadalmi hivatala is külön-külön elutasította, hogy két szabadalom esetében is a Dabus mesterségesintelligencia-rendszert jegyezzék be feltalálóként. A szabályozás szerint csak természetes személyek lehetnek feltalálók. A törvényt nemrégiben finomították, korábban úgy fogalmazott, hogy „egyének” lehetnek feltalálók.

    Ez az első eset, amikor nem élő személy, hanem mesterséges intelligencia kérte jogai védelmét. Pontosabban ebben az esetben az ő nevében kérték jogai elismerését. A Dabus rendszer egymásba illeszkedő, fraktálformát követő élelmiszertartályokat tervezett, amelyeket robotok képesek könnyen megmarkolni és sokkal jobb helykihasználást biztosítanak például a rakodótérben. A másik találmány  egy figyelmeztető fényjelzést, amely úgy villan fel, hogy nem lehet nem észrevenni.

    Barnóczky Ákos – Természetes Intelligencia

    A jogi problémát a rendszert létrehozó fizikus, Stephen Thaler vetette fel, érvelése szerint ő nem segített a rendszernek a feltalálásban, ezért téves lenne őt magát feltalálóként bejegyezni. A mesterséges intelligencia egy gyorsan fejlődő terület, forradalmasít sok iparágat és felvet sok meg nem vizsgált kérdést a szabadalmaztatásról és a feltalálás tulajdonáról

    A hivatal azonban ragaszkodik ahhoz, hogy az innovációk emberek javára írhatók, hogy elkerüljék a jogi komplikációkat, amelyek felmerülhetnek, ha vállalati feltalálót ismernének el.

    A jogtudósok már nem egyszer felvetették, hogy a technológia változása miatt a törvény ilyen alkalmazása idejétmúlt, a jövőben nem lenne szabad ezt a szabályozást alkalmazni.

  • Első biorobotok

    A világon először hoztak létre olyan robotokat, amelyeknek nem fém vagy műanyag alkatrészekből, hanem élő sejtekből állnak.  Az afrikai békákból távolítottak el őssejteket, és ezeket alakították át mikroszkopikus robotokká. Ezek az élő organizmusok saját energiájukat használják a mozgásra.

    Ez egy komoly biológiai áttörés, ezek élő programozható organizmusok, olyan új életformák, amelyek eddig nem léteztek a Földön. Az apró lényeket a Tufts Egyetem Allen Discovery Centerének kutatói hozták létre.

    A robotok nem érik el az egy milliméteres méretet, különböző alakúak. A legsikeresebb példány mellkasából két csonka láb áll ki, de azzal képes magát előre hajtani.

    A robotokat nem egy ember tervezte, hanem egy szuperszámítógépen futó mesterséges intelligencia. Az evolúciós algoritmus egy virtuális, három dimenziós  környezetet hozott létre, amelyben térben elhelyeznek néhány száz véletlenszerűen összerakott szívizom- és bőrsejtet.

    MI, Bob

    A szívizomsejtek spontán mozognak, összehúzódnak és elernyednek. Ez a kis mozgás képes előrehajtani az organizmust. Ezek a sejtek addig mozognak, amíg a bennük tárolt energia kitart. Ez körülbelül 7-10 nap.

    A komputer szimulált száz ilyen organizmust, majd a kutatók kiválasztották közülük a legsikeresebbeket. Afrikai karmosbékák embrióiból kivonták a szükséges számú bőr és szívizomsejtet, és elkészítették az AI tervezte lényeket. Vztartályokban helyezteék el őket, ahol mozogni kezdtek.

    Mivel a béka a Xenopus nembe tartozik a biorobotok a Xenobot nevet kapták.  Ezek még csak egy fejlesztés legelső lépései, de óriási lehetőségek várnak a technológiára.

  • Új antibiotikumot talált a mesterséges intelligencia

    A XXI. század legnagyobb orvosi kihívása az antibiotikum-rezisztencia. A segítséget a mesterséges Intelligencia jelentheti.

    A túl gyakran vagy feleslegesen használt antibiotikumok, a kúra idő előtti abbahagyása, vagyis az antibiotikumok helytelen alkalmazása miatt a testben élő káros baktériumok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerrel szemben. Ha ez bekövetkezik, amikor szükség lenne rá, már nem hatékony a fertőzésekkel szemben.

    Sajnos már több olyan baktériumot is ismerünk, amelyek már nem reagálnak az antibiotikum kezelésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a jelenséget az egyik legnagyobb fenyegetésnek tekinti a globális egészségügyi biztonságra és fejlődésre. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma csupán Nagy-Britanniában 2017 és 2018 között 9 százalékkal nőtt, és megközelítette a 61 ezer esetet.

    A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói új módszerrel keresik a jövő antibiotikumait: mesterséges intelligenciát használnak a vegyületek elemzésére. Most megtörtént az áttörés, először találtak egy új típusú antibiotikumot a mesterséges intelligencia segítségével. Ez jelentős áttörésnek a gyógyszer rezisztencia elleni küzdelemben. Az első vélemények szerint, ez az egyik legerősebb antibiotikum, amit eddig felfedeztek.

    A kutatók egy algoritmust használtak több mint százmillió kémiai vegyület alig néhány napot igénybe vevő elemzésére. Az újonnan felfedezett antibiotikum 35 potenciálisan halálos baktériumfélét képes elpusztítani.

    MI, Bob

    A felfedezést egy olyan algoritmussal érték el, amelyet az emberi agy felépítése inspirált. A kutatók az úgynevezett mély tanulás módszerét alkalmazták. Megtanították az algoritmust, hogy 2500 gyógyszert és más vegyületet elemezzen azért, hogy megtalálja az E. coli elleni leghatásosabb baktériumölő tulajdonságú antibiotikumot. Ezt követően a kiválasztott mintegy száz jelölttel végeztek vizsgálatokat az előtt, hogy felfedezték volna a halicint.

  • Mesterséges intelligencia és a Rubik-kocka

    Valamivel több mint egy másodperc alatt forgatta ki a Rubik-kockát a Kaliforniai Egyetem kutatói által létre hozott mesterséges intelligencia.

    A DeepCubeA nevű algoritmus „saját maga tanulta meg”, miként kell megoldani a feladatot. A kutatók hangsúlyozták, hogy az algoritmus stratégiája teljesen más volt, mint ahogyan az emberek megoldják a logikai játékot. Úgy tűnik a mesterséges intelligencia gondolkodásának természete teljesen eltér az emberétől.

    A DeepCubeA a kocka 10 milliárd különböző kombinációját kapta azzal a feladattal, hogy 30 lépésből oldja meg valamennyit. Az emberek általában leggyorsabban 50 lépés által oldják meg a Rubik-kockát. A mesterséges intelligencia általában 28 lépéssel megoldotta. Ezer kombinációra tesztelték, valamennyit képes volt megoldani.

    A mesterséges intelligencia nem az első és nem a leggyorsabb nem ember, amely képes megoldani a logikai játékot. A Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói alkottak meg korábban egy min2phase nevű algoritmust, amely háromszor gyorsabban forgatta ki a Rubik-kockát. A két rendszer között az a lényeges különbség, hogy az MIT algoritmusa nem alkalmaz neurális hálózatot, amely az emberi agy működését képezi le, vagy számítógépes tanulási technikákat, és csupán arra programozták, hogy megoldja a Rubik-kockát.

    2018-ban kutatók már építettek egy robotot, amely 0,38 másodperc alatt oldotta meg a feladatot.

    Megalkotni egy olyan rendszert, amely magát tanítja meg a feladat elvégzésére az első lépés egy olyan mesterséges intelligencia létrehozása felé, amely a játékok megoldásán túl valódi problémák megoldására is képes.

    Egy kocka, amelyik kirakja saját magát:

    A jelenleg hivatalos humán világcsúcs 4,22 másodperc:

    A három leggyorsabb nem hivatalos humán rekord:

  • GauGAN, a mesterséges intelligenciájú tájfestő

    Az NVIDIA által fejlesztett mesterséges intelligencia újabb csodára képes. Már eddig is lenyűgöző volt a fotót lemásoló, a képen látható témát valós időben, 3D-ben renderelő MI. Vagy talán egy kicsit ijesztő is volt látni azokat az arcokat, amelyekhez nem tartoztak létező személyek, mert a cég másik, szintén mesterséges intelligencia alapú szoftvere generálta azokat is.

    A legújabb szoftverük, a GauGAN másfajta elképesztő képességgel rendelkezik: néhány színes foltból képes tájképeket generálni. Ehhez csak egy olyan szerkesztő programra van szükség, ami a Windows ősrégi, de alulbecsült Paint pogramjára hasonlít.

    Ha egy tájképre van szükséged, nem kell mást tenned, csak mázolj néhány színes pacát a képre. Minden színhez egy meghatározott tájelem tartozik. Ez a paca legyen az ég, ez hegyek, ez akár sivatag. Minden attól függ, a paca milyen színű. A meghatározott tájhoz igazítja a napszakot, az évszakot, a tükröződést, de még az égbolt árnyalatát is. És nem kell egy pillanatot sem várnod, valós időben generálja le a képet. Ahogy az ecsetet húzod, már meg is jelenik a táj.

    Itt van néhány példa, mire is képes a rendszer:

     

     

     

    (via)