Címke: marvel

  • Deadpool, a szórakoztató antihős

    2015-ben az USA híressé vált a politikai korrektség mozgalmáról, ami miatt gyakorlatilag senki nem mondhatott semmit anélkül, hogy valaki ne sértődött volna meg. A South Park című felnőtteknek szóló rajzfilmsorozat legújabb évada tökéletesen nekimegy ennek a kampánynak. A sorozat többek között kiparodizálja a védett térnek (safe space) nevezett képzeletbeli határvonalat, amit, ha átlép valaki – persze csak szavakkal – sérelem lesz a vége. Ezek mellé társult még a test-szégyen (body shame) és a közösségi média negatív szerepe is, ami mellett a híresen szarkasztikus sorozat képtelen volt elmenni. És, hogy ennek mégis mi köze van a vörös ruhába bújt anti-hősnek? Csupán annyi, hogy őt mindez nem érdekli, és mindenkinek beszól, akinek csak lehet.

    safespace south park

    Deadpool karakterét legelőször 1991-ben vetették képregényre, azóta átment néhány változáson, és sikert sikerre halmoz a rajongók körében. Ezzel ellentétben mégis azt kell mondani, hogy egy vékonyabb réteget képviselt a szókimondó figura, hiszen számos olyan dolgot tett, mondott, ami miatt durván korhatáros volt a képregény. Az imidzsét, amit nagy nehezen felépített, sikerült totálisan lerombolni: mikor megjelent az X-Men kezdetek: Rozsomák (nem, képtelen vagyok Farkasnak nevezni) című moziban egy bevarrt szájú pacák, aki még hírből sem hasonlított a nagyszájú bunkóhoz, akit ismerünk. Egyébként azt a Deadpool-t is Ryan Reynolds alakította.

    Ilyen szuperhős még nem volt” – hirdeti egy plakát a filmet. Nos, tényleg nem! A kezdeti infók miatt volt okunk félni egy picit, hiszen a jogok ugyanannak a stúdiónak a kezében vannak (20th Century Fox), mint az X-Mennek, és a Fantasztikus Négyesnek. Az utóbbiról sajnos tudjuk, hogy sült el… De aztán elkezdetek terjedni a jobbnál jobb hírmorzsák a készülő Deadpool mozi kapcsán. Ryan Reynolds maradhatott Wade Wilson szerepében, láttunk egy koncept-videót Deadpool-ról, amint éppen „igazságot oszt”, és ami talán a legfontosabb: korhatárosra tervezték a filmet. Ez volt talán a mondat végére a pont, hiszen Deadpool káromkodás, vagy kaszabolás nélkül olyan, mint mondjuk a The Walking Dead zombik nélkül.

    deadpool

    Sikerült annyira karakterhűen ábrázolni az ex-zsoldost, amilyet még MARVEL filmnél nem láttam. Annyira pörgősen osztotta a lövéseket és ezzel párhuzamosan a beszólásokat, hogy két nevetés között alig jutott szünet pihenésre. Minden egyes jelenet tökéletesen épült a másikra, a visszaemlékezések után szó szerint rögtön visszarakta a nézőket a film az akció közepébe. Nem volt fölösleges jelenet, mindennek megvolt a helye. A párbeszédek dinamikusak, nem csak odamondják a karakterek a szövegeiket, és arra kapnak egy reakciót, hanem tényleg élnek a dumák, ami nagyon fontos egy ilyen filmnél.

    Minden benne volt, amit elvárhattunk. Idétlen humor, rengeteg politikailag nagyon is inkorrekt beszólás, repülő végtagok, és a kismillió pop-kulturális utalás és easter egg, amik észrevételénél most nem egy elismerő széles mosoly ült ki a nézők arcára, hanem könnyezős röhögés.

    deadpool colossus

    A filmet úgy rendezhette meg Tim Miller, kinek tulajdonképpen ez az első mozija, hogy Deadpool az X-Men univerzumban marad. Ez a továbbiakra nézve is izgalmasnak hangzik, hiszen nem egyszer találkozik Wade a képregényekben a többi mutánssal. Persze ebben a moziban is segítségére lesz két X-katona. Egyikőjük Kolosszus, akit jól ismerhetnek a rajongók (bár e filmben kicsit túltolták a szerepét, önmagából jócskán kifordítva), illetve Negaszonikus Tinitorpedó, akinek már csak a neve megér egy misét.

    A Deadpool film, és a karakter egy pillanatra sem veszi komolyan magát. Tudja, hol a helye, mit csinál, és nem próbál fölösleges morális feljebbjutást produkálni, hanem úszik tovább az árral. Deadpool maga a megtestesült antihős. Gyilkol, noha imádja ezt tenni, mégis csak a rosszfiúkat kapja el. Profi harcos, regenerálódik, testrészeket növeszt újra, és nem hallgat senkire. Nem akar beállni semmilyen táborba, hogy hősködjön. Őt saját érdekei vezérlik, nem fejlődik sehova, nem válik a szadista bunkóból jófiú. És ez így van rendjén – legalábbis Deadpool részéről.

    Aki nincs otthon a képregények világában, sem úgy egyáltalán MARVEL filmek terén, annak is tökéletesen élvezhető a mozi. Deadpool háttértörténete is kiderül, levezetik, miért öltözik vörös ruhába, de fölösleges flashbackek nélkül élvezhetjük átalakulását. Természetesen, ahogy fentebb írtam, vannak visszaemlékezések, de csak annyi, amennyi elég ahhoz, hogy térben, s időben el tudjuk helyezni a Wade Wilsonból vált Deadpoolt.

    reynolds baccarin

    Talán, ami a legfontosabb Deadpool világáról, hogy olyannyira nem beszámítható a fickó, hogy még képes a negyedik fal ledöntésére is; azaz kitekint a nézőre a vászonról (ahogy a képregényben és a videojátékban is). Teljes mértékben tisztában van azzal, hogy képregény karakter, és egy csomó jelenetnél magához a nézőhöz szól, ezzel felállítva egy roppant paradoxont, de annál több röhögésre adva okot.

    Ez nem csupán egy odavágós egyszerű vígjáték. Ez a film paródiája a képregényeknek, és magának Hollywoodnak is. Ryan Reynolds saját magát is cikizi, nem is egyszer. Előző félresikerült szerepeit sikerült kinőnie, és egy rossz viccként emlékezhet rá… vagyis a Deadpool filmben igenis jó viccként jött le.

    A néző semmiképp ne várjon egy megszokott giga-mozit. Itt nem az epikus harcokon, karakterfejlődésen és nagy horderejű mondanivalókon van a hangsúly. Ennek ellenére látványos, szinte autentikus a környezet, és néha már alig lehet megmondani egy-egy jelenetről, hogy CGI, vagy tényleg megcsinálták, annyira belesimul a hangulatba. A zenék lehettek volna kreatívabbak, de azt hiszem egy tökéletes 90-es évek atmoszférát kölcsönzött ezzel a filmnek, ami még tovább görgette a poénáradatot.

    deadpool videogame

    A 16-os korhatár viszont szerintem kevés. Emlékszem, pár éve rengeteg sorozat, film került a 18 pluszos rétegbe, amiket azóta a tévék néha 12-es korhatárral adnak. Hogy ennek mi állhat a hátterében, hosszasan lehetne fejtegetni, de mégis úgy éreztem a Deadpool során, a 16-os besorolás kevéske. Nem a káromkodások miatt, mert azok nem hiányoznak már semmiből, hanem a vizuális elemek miatt lennének fenntartásaim. Ha például beül egy konzervatívabb szülő a gyerekével, aki még nincs tizennyolc éves, abból bizony komoly viták lehetnek. A végtagok úgy repkednek, mint morzsaszóráskor a galambok. Az agyak loccsannak, kardok suhognak, pisztolyok dörrennek, és mi ezt tökéletes közelségből, esetenként lassítva láthatjuk.

    Összegezve tehát a Deadpool talán az évtized vígjátéka lehet. Komédia szempontjából nem durvább, mint társai, sőt! A mostanában megjelenő vígjáték filmek inkább túlzottan alpári minőségben forognak, mintsem kacagtató szórakozásként, amitől inkább érzi kínosan feszengve magát a néző. Deadpool tényleg egy bunkó szocio- és pszichopata őrült, de valamiért szerethető, és van benne valami plusz, ami miatt nem is akarjuk, hogy más legyen.

    A szinkron jó volt, bár a szóviccek miatt érdemesebb eredeti hanggal nézni. A színészi munka kiváló, érezhető a több éves gyakorlás, a vágy, hogy megfeleljenek a rajongóknak és a közönségnek. Azoknak tudnám ajánlani, akik nem riadnak vissza a fent említett nagyon is vizuális jelenetektől, és készen állnak egy agyament, eszelős vígjátékra.

    Aki még jobban elmerülne Deadpool kalandjaiban, nyugodt szívvel tudnám ajánlani a 2013-ban elkészült videojátékot, ami legalább annyira őrült, mint a film… csak hosszabb.

     

  • A Super Bowl fantasztikus filmelőzetesei

    Amerika gigászi sporteseménye, a Super Bowl minden évben szupersztárokkal ünnepel, a közönség pedig áhítattal nézi kedvenc sportját, a focit. A nemzeti himnuszukat idén Lady Gaga énekelte, akire most már zenei tehetsége mellett színészi teljesítménye miatt is odafigyelhetünk, ugyanis a vérfagyasztó Amerikai Horror Story ötödik évadában meggyőzően alakította grófnő szerepét. A szünetben pedig a Coldplay, Beyoncé és Bruno Mars szórakoztatták a közönséget.

    Az idén 50. évfordulóját ünneplő rendezvény milliókat ültetett a képernyők elé. A különböző filmstúdiók több millió dollárt adnak, csak hogy bekerüljenek a szokásos félidőben bemutatott TV-reklámok közé egy-egy filmelőzetessel. Egy harminc másodperces reklám 5 millió dollárba kerül, de hosszútávon ez mindenkinek megéri. A Super Bowl rendezvény elképesztő összegeket kaszál a reklámbevételekből, a filmstúdiók pedig több tízmillió ember előtt vetítik le filmjeinek ízelítő képsorait, ezzel növelve az érdeklődést. Lássuk, miket éri meg nagyon várni (megjelenési sorrendben):

    1. Deadpool (február 11.)

    Csütörtöktől elszabadul a MARVEL legszókimondóbb figurája, aki most sem lesz rest mindenkit kiosztani. Látványos, humoros, és brutális mozira számíthatunk.

    2. Egyiptom istenei (február 26.)

    E történet az ókori Egyiptomba kalauzol el minket, ahol a mitológiai lények igenis valóságosak, és készek eltörölni az embereket a föld színéről is. A korábbi hasonló fantasy-mozik miatt van okunk az aggodalomra, de remélhetjük is titkon, hogy valami jó sül ki belőle.

    3. 10 Cloverfield Lane (március 11.)

    J.J Abrams nem ül a babérjain: az itthon kevésbé népszerű Cloverfield című rejtélyes mozi kvázi folytatása idén márciusban lesz látható. 2008-ban, az azóta már-már klisébe fulladó kézikamerás felvételeket imitáló film kimondottan érdekesre sikerült, a folytatás viszont mindeddig váratott magára. Ám az előzetest elnézve, most sem kapunk választ egyetlen kérdésünkre sem.

    4. A dzsungel könyve (április 15.)

    Maugli történetét aligha kellene bemutatni bárkinek is, számos feldolgozást láttunk, hallottunk már az évek, évtizedek során. Egy vadonatúj mozi, 2016-ban, fejlett CGI-al… reméljük mondanivalót is kreálnak mellé, ám remek színészek is közreműködnek a filmben, ez pedig okot adhat bizakodásra. (Képzeljük el, ha 30 másodperc 5 millió dollárba kerül, akkor a majdnem két és fél perces előzetes…)

    5. Amerika Kapitány: Polgárháború (május 6.)

    A hype már korán elérte ezt a filmet, félő, túlságosan magasra teszik a mércét, amit majd nem tudnak megugrani. Az előzetesek, és a csöpögtetett – mit csöpögtetett, dézsából öntött – információk hangulatosak, érdekesek (rengeteg az infó, amennyire titokzatos volt az elején, mindenféle misztikumról lehullott a lepel). A feldolgozandó történet mondanivalója sem utolsó, így bízunk egy remek moziélményben.

    6. X-Men: Apokalipszis (május 27.)

    A MARVEL és a Disney nem nyugszik. A tökéletesen összekutyult X-Men-sorozat részei között egy laikusnak aligha lehet kiigazodni. Az origin sztorik és az X-Men: Elsők kudarca után a szériának sikerült összekapnia magát, és az X-Men: Eljövendő múlt napjaival remekül összegyúrták az első trilógiát, a First Class történetfolyamával. Tehát egy remek egységes egészt kaptunk, időutazással, és mindenféle csavarral. Az új moziban feltűnik maga az eredendő pusztítás; minden mutáns elődje, Apokalipszis, ki négy lovasával készül totális pusztulást hozni a világra.

    7. Tini Nindzsa Teknőcök 2 (június 3.)

    Michael Bay, Megan Fox, robbanás, látvány, CGI. Ennyivel talán le is lehetne zárni a témát, ha nem egy teljes generáció gyermekkoráról lenne szó. A zöld, pizzaimádó nindzsa teknőcök mindenki kedvencei voltak, most pedig groteszk, félelmetes speciáliseffekt-halmaz lett belőlük. Az első rész sem aratott túl nagy sikert, de a másodikban több lesz a robbanás és a látványorgia, már ha ezt pozitívumnak tekinthetjük. A filmben megjelenik maga a Zöld Íjász, Stephen Amell is, Casey Jones szerepében. Testhezálló szerepnek tűnik, hiszen egy hokimaszk mögé bújva alig észrevehető, mennyire képtelen érzéseket eljátszani.

    8. A Függetlenség napja 2 (június 24.)

    Az 1996-os kasszasiker üvöltött egy folytatásért, amire csaknem húsz évet kellett várnunk. A sztori szerint is eltelik két évtized, ami alatt az emberiség és az idegen megszállók is felkészülhettek egy hatalmas csatára a Földért. Will Smith ugyan nem szerepel majd a filmben, de reméljük lesz annyira poénos, mint amennyire egyébként komolyan vehető volt az első rész.

    9. Jason Bourne (július 29.)

    Ha megkérdezték annak idején, mit csinál Matt Damon a Bourne-trilógiában, sokan azt válaszolták: „fut”. Ennek ellenére egy közkedvelt filmszériának tekinthetjük, izgalmas cselekménnyel, eszméletlen csavarokkal és egy egyedi hangulattal, ami rányomta a bélyegét a CIA macska-egér játékra. Mindegyik film összefüggött a másikkal, folyamatosan visszaemlékezve a múltra. A Bourne-hagyaték című alkotás nem biztos, hogy kellett, alapvetően hamvába holt volt az ötlet, hogy Matt Damon nélkül készítsék el. Jeremy Renner sem rossz színész, de lehet, ha más címen futott volna a mozi, nem lett volna nagy nézettsége. Idén nyáron azonban visszatér Jason Bourne szerepében Damon, aki egy kifejezetten kemény ízelítőben mindenkit kiüt.

    Természetesen ezen filmek mellett még számos SF lesz a mozikban idén, nem fog egy néző sem unatkozni, egy szem se szárazon maradni.

    Ti melyiket várjátok a legjobban?

  • Legends of Tomorrow sorozatpremier

    Az idei esztendő több szempontból is a hősök éve lesz. A DC és MARVEL képregények nem csak a mozikban, hanem a kisképernyőkön is igyekeznek elkápráztatni a nézőket. Az eddigi sorozatok mellé folyamatosan jönnek az újabb szériák, így ki-ki megtalálhatja kedvenc hősét a tv-ben is. Hosszú lenne felsorolni az idei év blockbuster nagy durranásait, de már februártól elkezdődik a szuperhősök (és antihősök) ideje. A legújabb széria nem más, mint a frissen indult Legends of Tomorrow című sorozat.

    A Zöld Íjász és a Flash sorozatokból megismert mellékszereplők kiválnak, hogy legendává válhassanak. Aki azt várná, hogy a csuklyás igazságosztó és a skarlát gyorshajtó is az új széria részese lesz, csalódni fog, de megvan ennek is a miértje. Egyrészről ezzel „elbuknák” a saját sorozataikat, amik azért elég szép nézettséget produkálnak, és van saját cselekményük bőven. Keresztepizódok ezután is lesznek, sőt lehet, besegítenek majd a legendáknak is, de ez egyelőre csak személyes rajongói álmodozásom. A másik ok, amiért nem lehetnek a főbb karakterek az új szériában, az pedig maga a legendává válás. A két szuperhősnek bérelt helye van az Igazság Ligájában, mellesleg több évada hajkurásszák a rosszfiúkat, és komoly névre tettek szert városaikban. Most rajtuk a sor, hogy engedjenek az újabb generációknak, hogy segítsék a tehetséges hőspalántákat a gonosz elleni küzdelemben.

    vandal savage

    A történet szerint Vandal Savage a jövőben uralja az egész világot. Mindent porig éget, mindenkit megölet, aki ellenszegül, robotzsaru hadseregével pedig állandó rendet tart. Egyetlen férfi áll ki az emberiség mellett, ő pedig Rip Hunter, aki időmester lévén visszautazik 2016-ba, hogy összeszedje a nyolc legfeláldozhatóbb hőst, akit talál. Ez talán felfed egy „kis” lukat, ami lehetne szőrszálhasogatás is, de csak azért is belemegyek: ha Rip ismeri a jelent, múltat, jövőt, akkor miért nem az Igazság Ligáját hívná segítségül? Tagjaik gond nélkül szétkapnák Savage-et és hadseregét is. Erre a válasz egyszerű lehet: másik univerzum. Ezzel a DC világában gyakorlatilag bármit meg lehetne magyarázni, és meg is teszik! Másrészről pedig a Holnap Legendái nyolc olyan hőst takar, amit Rip is kifejt a pilot epizódban: minimálisan lesznek ráhatással a jövőre, és csak feláldozható bábukként masírozhatnak keresztül téren és időn.

    Itt csatlakozik be a már-már minden időutazós produkcióban megjelenő sors-kérdés. Ha valaki eleve a jövőből érkezik, megmásítva a jelent, akkor sikerülhet-e szembemenni a sorssal? Sikerülhet-e megváltoztatni az idő folyását? Itt megjegyezném, hogy efféle kérdéseket vártunk el a Különvélemény sorozattól is, ahol ezeket tudatosan kihagyták.

    Legends-of-Tomorrow-promo-posters

    Nem kell aggódni, nem fognak magasröptű filozófiai eszmecseréket folytatni, bőven kijut majd bunyóból is. A nyolc legenda egész szépen árnyalva van, saját motivációkkal, küzdeni akarással, vagy éppen „tojok az egészbe” attitűddel. Mindenki létjogosultsággal bír a sorozatban, hősökhöz képest tényleg letisztultnak hatnak, kivéve egy embert: Fagykapitány társát, Hőhullámot. (Ők eredetileg negatív karakterek, itt is azok maradnak, még nem jöttem rá, miért kellenek Rip Hunternek.) Gyakorlatilag valahol megállt egy szociopata Groot szintjén. Sok szövege nincsen, ami van, azt nagyjából kiteszi a macsózás és a „bárkit megölök, bárhol, bármivel” félmondatos megoldások. Azon sem igazán jutottam túl, hogy a Szökés sorozat mindkét sztárja most gonoszt alakít, rettentő idegesítőnek hatnak, és hogy egyáltalán miért kell folytatni a Szökést (2016-ban egy 10 részes sorozatban tér vissza)?

    captain cold - heatwave

    A Holnap Legendáinak első része kellemes volt a szemnek. Nem kaptunk sokat, de az alapok lehelyezése, fogjuk rá, kielégítő volt. Elég mélységet is kaptak a szereplők, ami teljes mértékben a sorozat hasznára fog válni, a későbbi esetleges veszekedésekhez meg főleg. Dr. Stein (Tűzvihar egyik fele) személyében ott van a tudálékos öreg, Palmer (ATOM) pedig tudálékos fiatal – tökéletes ellentétek. Sarah (Fehér kanári) maradt az ex-árnyak ligája tag, és ex-halott, ehhez mérten is fog viselkedni. A többiek is belesimulnak az egész környezetbe, egyesével nem jellemezném őket, mert szinte mindegyikőjük megérne egy-egy külön cikket. Beszélgetnek egymással, ugratják, beszólnak a másiknak. Tényleg hihető emberi lényekről van szó, akik sokszor humorral próbálják meg feloldani a feszültséget, ami a világ megmentésével jár.

    legends-of-tomorrow

    Remek, ahogy nyolc – Rippel együtt kilenc – totálisan különböző ember ugyanazt a célt próbálja elérni, persze más eszközökkel, és más felfogással. Az időutazás adhat egy külön ívet a szériának, miszerint úgy tűnik, nem egy helyre, egy időbe repülnek el, hanem módszeresen bemutatják a különböző történelmi időszakokat.

    A sorozatpremierrel nem kaptunk túl sokat, de beérhetjük ennyivel, mert számtalan új kalandot fog még nekünk nyújtani, és valljuk be, gyönyörűen bővíti a kisképernyős Arrowerse névre keresztelt univerzumot.

  • Agents of S.H.I.E.L.D. 3. évad premierkritika

    A DC-vel ellentétben a Marvel tudatosan építi univerzumát, hisz míg előbbi különválasztja a blockbustereket a kisképernyős produkciótól, addig a „színesebb” képregény-nagyhatalom nemcsak a mozifilmek útját tereli mérnöki pontossággal, de a tévében is ugyanaz a világ tárul a néző elé, amelyben a Bosszúállók akcióznak. Az Agents of S.H.I.E.L.D. rengetegszer reflektál a nagytestvérekre, azonban hiába a betonbiztos alap, ez még nem garancia a minőségre. Ez pedig az első évad kezdeti részeiben ki is ütközött rendesen, hiába került a pilot rendezői székébe maga Joss Whedon. Szerencsére a kezdeti bukdácsolások után hamar magára talált a széria, az Amerika Kapitány: A Tél katonája crossover után pedig egyenesen remek lett, a maga popcorn-sorozat módján természetesen. A második évadban debütált Inhumans témakört ugyan kissé korainak érzem, hisz a film valamikor 2019 környékén érkezik, a sorozat pedig (a nézettségi mutatókat elnézve) valószínűleg nem fogja megérni a debütálást. A felvezetés jelleg ellenére azonban az Agents of S.H.I.E.L.D. önállóan is megáll a lábán, ezt pedig a 3. évad premierje is csak alátámasztani tudja.

    shield0206151280jpg-8e90cf_1280w

    Természetesen folytatódik az Embertelenek vonala, hisz a 2. évad végén konkrétan az ökoszisztéma részévé válik a Terrigen, mely az idegen gén beépüléséhez, s ezáltal a mutációhoz szükséges. A világ nem igazán érti mi is ez az egész (sőt, még a sokoviai események is kérdőjelként élnek az emberek emlékezetében), de egy újonnan alakult titokzatos csoport már kezelésbe vette az eseményeket (a radikális, „amit nem értünk, azt pusztítsuk el” mentalitás jegyében természetesen). Eközben a hamvaiból feltámadt S.H.I.E.L.D. igyekszik gátat szabni az eljövendő katasztrófának, valamint rájönni, ki mozgatja a szálakat a háttérben. Annyi ugyanis bizonyos, hogy nem a Hydra áll az események mögött.

    Ebből az alapszituációból indul a 3. évad, és a fókusz is ezen a vonalon van leginkább. Coulson és a többiek az újdonsült szervezet után kutakodnak, nem kevés akcióval fűszerezve a nyomozást, melybe egy túlméretezett inhuman is beleszól, potenciális főellenféllé válva. May a premierbe érthetetlen okokból nem fért bele, ahogy Ward sem, mondjuk ez utóbbi inkább pozitívum. Kiemelt szerepet kapott viszont Skye, vagyis új nevén Daisy, aki Mock-al alkot remek párost, míg Coulson Hunterrel karöltve szerez szórakoztató perceket a nézőknek. Simmons rejtélyes eltűnése sincs mellőzve, az érzelmeire ráébredő Fitz minden tudását latba veti, hogy a bőbeszédű tudóslányt kiszabadítsa a titokzatos obeliszkből. Célja érdekében nem rest életveszélyes akciókba bocsátkozni, ha valakinél radikális jellemfejlődés (vagy inkább változás) ment végbe a két évad alatt, az mindenképp ő. Üresjárat szinte nem is volt a nyitányban, végig pörögtek az események, volt ugyan némi melodráma, de a karakterizálás miatt ez nem negatívum, Fitz kitárulkozása pedig kimondottan erős és releváns volt. A sztori jó alapozást kapott, azt már most sejteni lehet, hogy az Emberteleneket kutató csoportosulás inkább lesz szövetséges, mintsem ellenfél, és Simmons vonala is tartogat meglepetéseket, az utolsó képsorok alapján legalábbis. Mindezek mellett a Hydra is ott bujkál még valahol a színfalak mögött, és ott van természetesen maga a fertőzés is, mely nem csak a fősodornak nyújt remek vázat, de még egy-két jól sikerült „heti eset” is kikerekedhet belőle, bár a filler epizódokat – szerencsére – már az előző szezonban sem erőltette a széria.

    letöltés

    A látványra sok panasz nem lehet, az effektek (melyből a témából adódóan lesz egynéhány) jól néznek ki. Furcsa látni, hogy a Disney ebbe a produkcióba mennyi pénzt invesztál, miközben az Egyszer volt hol nem volt, mely az álomgyár rajzfilmjeit eleveníti meg, több éves lemaradásban van CGI terén. A zenék a filmekből ismerős traktusokat vonultatják fel, így megteremtve az autentikus Marvel hangulatot, ami óriási pozitívum. Öröm látni, hogy, akárcsak a Gotham, úgy az Agents of S.H.I.E.L.D. is képes volt a fejlődésre, annak ellenére, hogy sokan teljesen leírták az első részek alapján, s ezáltal rengeteg nézőt vesztett, szinte csoda, hogy egyáltalán zöld utat kapott a 3. évad. A premier alapján az új szezon legalább olyan remek lesz, mint a tavalyi, az pedig csak a hab a tortán, hogy nem az aktuális filmek alapján alakítják a történetet, hanem egy külön sztoriba kezdtek, ami majd kulminálódhat pár év múlva. Addig is megéri tévéképernyőn követni az Embertelenek útját, mert bár klasszikus értelemszerűen nem lesz belőle, a heti Marvel-adagok bőven kitöltik a mozik közötti időt.

  • Ilyen lett Apokalipszis az X-Menből

    Szépen szivárognak a képek (és az infók) az X-Men: Apokalipszisről. Már tudjuk, hogy hogy fog kinézni az Oscar Isaac által alakított ötezer éves egyiptomi „ősmutáns”, láthatjuk a modellként is dolgozó Olivia Munn-t a telepatikus képességekkel rendelkező nindzsa harcos, Psylock szerepében és persze feltűnik sok régi ismerős, köztük X-professzor és Magneto is.

    Az is kiderült, hogy kik lesznek azok, akiket úgy hívnak majd, hogy az Apokalipszis Négy Lovasa. Kettő közülük a már említett Magneto és Psylock, míg a csapat másik fele Ciklonból és Angyalból áll majd. Előbbit Alexandra Shipp, utóbbit Ben Hardy alakítja majd.

    A jófiúk oldalán játszik Bestia, Raven (vagyis Mystique), Higanyszál, valamint a fiatal Jean Grey, Küklopsz és Árnyék is. A csapat természetesen az ifjú X-professzor vezetésével próbálja megállítani a világ legerősebb mutánsát és csatlósait.

    Az az X-Men: Apokalipszis 2016 májusában érkezik a mozikba.

  • A Hangyával nem könnyű azonosulni

    Az biztos, hogy az idei blockbuster nem a Hangya lesz, de nem is ezt vártuk tőle. A Marvel legfrissebb szuperhős mozija hozza a kötelezőt, kellemes, nyári kikapcsolódást nyújtva bárki számára.

    Bátor döntés volt a Marveltől, hogy önálló filmet készített a Hangyából, tekintettel arra, hogy nem tartozik a népszerű és széles körben ismert szuperhősök közé. Bár az eredeti képregényben Hank Pym, az első Hangya a Bosszúállók alapító tagja, a popkultúrában már a kezdetektől Vasember lett a kedvenc. Persze tudják azt a Marvelnél, hogy a viszonylagos ismeretlenség nem mérvadó, az USA-n kívül ugyanis sem Amerika Kapitány, sem Thor nem fért rá korábban a szuperhősök képzeletbeli népszerűségi dobogójára, a megfelelő receptet használva egy ismeretlen hőst is el lehet adni.

    Van azonban még valami, amitől kockázatos egy önálló Hangya történet, ami bizony érződik a filmen is. Ez pedig nem más, mint az, hogy Hangya karaktere és szuperképességei nem engedik közel a karakterhez a nézőt. Mert hát valljuk be őszintén, senki nem arról álmodott gyerekkorában, hogy összezsugorodik és hangyákat irányít. Repülés, láthatatlanság, szuper kütyük, páncél, pajzs, menő fegyverek. Ezekről ábrándozik minden gyerkőc, a zsugorodásból eredő nagyobb tömeg, nagyobb erő és a hangyák irányítása már erős magyarázatra szorul.

    Ant-Man

    Szerencsés választás azonban, hogy a készítők a második Hangya megszületését mesélik el. Ez a hős Scott Lang, egy fiatal villamosmérnök, aki mellesleg jó képességű és tehetséges tolvaj. És éppen ezeket a tulajdonságokat keresi utódjában Hank Pym, az első Hangya, Tony Stark (Vasember) apjának kortársa. Pym mindenki elől elrejtette képleteit és találmányát, a Hangya-ruhát, de rosszul választott tanítványa – minden idők leginkább semmitmondó Marvel-főgonosza – rájön a titkára. Pym célja pedig, hogy titka továbbra is titok maradjon. A Hangyának így be kell törnie a laborba, ahol az övéhez hasonló ruhát és terveket őrzik, és el kell lopnia azokat. A zsugorodó szuperhős kalandja tehát kisebb léptéket követ a Föld idegen inváziótól való megmentésénél, ami akár jól is állhat neki: legalább nem egy sokadik sablonos Marvel-mozit kapunk.

    A főszereplőt alakító Paul Rudd jól hozza a sokszor poénkodó szuperhős szerepet, Michael Douglas pedig remekül játssza az idősödő, megfontolt tudóst. A főszereplő tolvaj barátai viszont vékony határmezsgyén mozognak, nem sokkal humorosabbak, mint inkább nagyrészt idegesítőek.

    Jó pont a készítőknek a szubatomi világgal való kacérkodás, az ízelítő az első Hangya (és Darázs) egy kalandjából, az utalgatások a Bosszúállókra, az odaszólogatás Vasembernek és a Sólyommal vívott nem túl komoly, de szórakoztató küzdelem. Rossz pont viszont, hogy az első fél óra nem túl mozgalmas, sőt, egyenesen altat, és a film egészét is tekintve az indokoltnál több az érzelgősség.

    Összességét tekintve, az foglalja a legjobban össze a filmet, ahogy Pym kezelte utódját egy alkalommal, és úgy szólt oda neki, hogy „nagy egy kamu vagy”. „Még szép! – hangzott a kijelentésre a megerősítő válasz…

  • Post-punk ikonok Marvel köntösben

    A brazil grafikusművész, Billy Butcher 2013-ban már megmutatta, milyen is az, mikor a 80-as évek nagy post-punk ikonjai szuperhősöknek öltöznek, de most újabb szereplőkkel gazdagította a repertoárját.

    Bár a lista nem teljes, azért a fontos, emblematikus figurák itt is feltűnnek. Például Morissey (The Smith) mint Hulk, Ian Curtis (Joy Division) mint Spiderman, Robert Casale (Devo) mint Plasticman, Robert Smith (The Cure) mint Nightcrawler, Siouxsie (Siouxsie and the Banshees) mint Scarletwitch, Gary Numan mint The Vision, Johnny Rotten mint Wolverine, vagy épp Billy Idol mint Thor.

    Billy Butcher minden alkotásába beleszőtt egy idézetet az aktuális előadó valamelyik slágeréből, ezért a képek alatt feltüntettük az inspirációul szolgáló dalok linkjét:

    The Smith – Bigmouth Strikes Again


    Joy Division – Transmission


    Devo – Whip it


    The Cure – Friday I’m in love


    Siouxsie and the Banshees – Spellbound


    Gary Numan – Are friends electric?


    Public Image Limited – Rise


    Billy Idol – Rebel Yell

    További alkotások a művész hivatalos és Instagram oldalán tekinthetők meg.

    Bósa Diána

     

  • Kicsi a hangya, de erős

    Április 13-án jelent meg a neten az Ant-Man film második előzetese, ami már több bepillantást enged a sztoriba, mint a januári teaser.

    A Marvel legújabb szuperhős sztorijában egy csúcstechnológia segítségével hangya méretűvé lehet kicsinyíteni az embereket. Ugyanakkor akit lezsugorítanak, az szuperképességekkel bír. Például kis méretéhez képest rendkívül erős lesz.

    A technológia megalkotója, Hank Pym a főhős a börtönviselt Scott Langot választja ki, hogy kipróbálja a technológiát, és egyúttal végrehajtson egy nagyszabású rablást.

    Azt azért a Marvelnél is érezték, hogy ezt a sztorit még a szokásos szuperhősös történeteknél is nehezebb komolyan venni, és ezt jó néhány önironikus poénnal igyekeztek ellensúlyozni.

    Talán éppen ezért kapta a főszerepet Paul Rudd, akit eddig leginkább vígjátékokból ismerhetünk. A főhősnő Evangeline Lilly (Lost, Hobbit-trilógia), illetve a veterán Michael Douglas.

    A film az Egyesült Államokban július 17-én kerül mozikba, a magyar nézők július 23-tól láthatják.

  • Ultron kora: az utolsó hivatalos előzetes

    Nem tudjuk, mi a világrekord az egy filmhez készült trailerek számát tekintve, de az biztos, hogy a Bosszúállók: Ultron kora előzeteseit már nem győzzük számolni.

    Íme itt egy újabb, ami a készítők ígérete szerint most már tényleg a legutolsó, a moziba kerülés előtt.

    Az amerikai premier május 1-jén, a magyar pedig május 7-én lesz. És persze azt se feledjük, hogy a film előtt fog debütálni a Star Wars VII – Az ébredő Erő második trailere is.

  • Ne tökölj! Inkább tökölj!

    Jack O’Lantern, a részeges ír kovács felküldte a fára az ördögöt, majd egy keresztet rajzolt, hogy az lemászni már ne tudjon. Jack végül engedett a patásnak, leengedte, aki nem felejtett… (tovább…)