Januárban volt kerek hatvan éve, hogy meglátta a napvilágot Frank Miller, a noir-művészet zsenije. Ennek okán emlékezzünk meg róla néhány bekezdésben.
Miller képregényíróként kezdte pályafutását, megjárva a Marvel és a DC alkotótermeit is. Első igazán nagy dobása a Marveles Daredevil képregénysorozat 158. számában volt 1979-ben, melyben az ő keze által „kelt életre” a Fenegyerek. Onnantól kezdve a feltörekvő tehetségek csapatát erősítette. Habár sötét fellegek közeledtek a Daredevil-sorozat jövőjét illetően, mégsem kaszálták el, amit utólag belátva nagyon is jól tettek, hiszen Miller munkássága miatt lett később igazán népszerű a karakter. A Daredevil 168. számában tűnt fel először a nindzsa-zsoldosnő Elektra, akit teljes egészében Miller alkotott meg. A női karakter később saját önálló sorozatot is kapott, és azóta is szerves részét képezi a Marvel univerzumnak.
Miller munkásságát leginkább a sötét hangulatú beállítások, és történetek jellemezték. Sikerült is négy év alatt Daredevilt, a másodrangú hőst az egyik legnépszerűbb igazságosztóvá tenni.
Munkásságát, az 1980-as években a DC Comics berkeiben folytatta a fiatal Miller. Neki köszönhetjük például a nemrég harmincadik évfordulóját ünneplő The Dark Knight Returns című graphic novelt, ami a modern Batman-esszencia alapja. A velejéig noir hangulat átüt minden lapon, Gotham Lovagja pedig addig nem ismert oldalát mutatta meg az olvasóknak. Nem hiába, ezt a sztorit vették alapul a videojátékok (Arkham-sorozat), a Nolan-féle trilógia, a Gotham sorozat, illetve a rendkívül megosztóra sikerült Batman V Superman is. Az utóbb említett alkotásban több olyan jelenet is feltűnik, melyet az eredeti képregényből, és abból adaptált kétrészes rajzfilmből lett majdnem tökéletesen átemelve.
A 80-as évek végén a DC-nél összetűzésbe keveredett más alkotókkal is a Miller számára túlzott mértékben használt cenzúrák miatt, ami azt eredményezte, hogy végül otthagyta a DC-t, és „átigazolt” a Dark Horse Comics nevű független kiadóhoz. Miller azóta is az alkotók jogait védi, és merészen kiáll a képregénybeli cenzúrák ellen. A 90-es években kezdett el dolgozni legismertebb alkotásán, a Sin Cityn, de mellette forgatókönyvet is írt a RoboCop második és harmadik részének, illetve a Spawn/Batman képregény-crossover is az ő nevéhez fűződik. 1998-ban pedig másik ismert művét is kiadta, 300 címmel, mely 2007-es filmadaptációjának híres „This is Sparta” mondatát mai napig hallhatjuk innen-onnan.
A 2000-es évek elején a Sötét Lovag újra lecsapott. Nézeteltéréseiket félrerakták a DC-vel, és kiadták a The Dark Knight Strikes Again című képregényt, ami ugyan jól fogyott, de elég megosztóak lettek a vélemények róla.
A világ talán leghíresebb noir címe, a Sin City 2005-ben ért meg arra, hogy vászonra vigyék a történetet. A filmet Robert Rodriguez rendezte, Frank Miller pedig a társrendezői székben ült. A szereplő gárdát pedig nem kisebb nevek gyarapították, mint Bruce Willis, Jessica Alba, Michael Clarke Duncan, Elijah Wood, vagy Powers Boothe. Azóta elkészült a Sin City folytatása is, de valamiért úgy tűnik, mintha mindenki szeretne róla megfeledkezni.
A noir mestere azóta sem pihen, legutóbbi nagyszabású projektje, a 2015-ben megjelent a The Dark Knight III: The Master Race című alkotást kitűnően fogadták, az egyik legtöbb példányban eladott képregényfüzet volt abban az évben. Azóta nem tudni min dolgozik Miller, de reméljük, hamarosan jelentkezik egy újabb kiváló alkotással.
Sok boldog születésnapot kívánunk Frank Millernek!
