Címke: magazin

  • Megjelent a májusi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin májusi számát Naomi Kritzer Hugo-díjra jelölt novellája indítja, egy különleges nyomozás története. A Zsoldos Péter-díjas Lovas Lajos ezúttal vérbő politikai szatírába oltja hazai vonatkozású sci-fijét. A belga Frank Roger egy eltűnt utasszállító repülőgép nem mindennapi visszatéréséről mesél. Varga Csaba Béla nyomasztó disztópiája egy idegen elnyomás alatt nyögő Magyarországon játszódik. A Henry Lion Oldie álnév mögött rejtőző, Eurocon- és Aelita-díjas ukrán szerzőpáros a gyors meggazdagodás receptjét kínálja – intergalaktikus léptékben. A Nebula-díjas amerikai John Wiswell Brit Fantasy-díjra jelölt írása egy számítógépes játék belsejébe kalauzolja el olvasóit. Jávorszki András 2021-ben Preyer Hugo-díjat nyert elbeszélése azt járja körül, mit meg nem tenne az ember, hogy születendő gyermeke a legegészségesebb és legtökéletesebb legyen. A havi retro a skót Robert Louis Stevenson klasszikusa Hawaii varázslóiról.

    borító art: Alex Chen – Bloodsea

    A központi tudományos rovat a Jupiter-kutatás legfrissebb eredményeiről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az év sci-fi tévésorozatairól, Bulgakov A Mester és Margaritájának színházi feldolgozásáról, egy disztopikus gitárrock lemezről és a Nemzetközi Űrállomás első privát legénységéről. A szerkesztői előszó vendégszerzője ezúttal Erdész Róbert, zenész, a Solaris együttes vezetője. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.

    A magazin XL-változatát a Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon Nightingale című, eddig csak e-könyvként megjelent hard-SF regénye tölti meg, a nyomtatott kiadáshoz frissített és jelentősen kibővített szöveggel.

    A Galaktika 386. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin fennmaradását!

     

  • Megjelent az áprilisi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin áprilisi számát Márki István kisregényének befejező része indítja, a régmúlt feltárásának veszélyeiről. Az angol Gareth D. Jones Yorickot és csapatát kíséri el egy újabb útra a Brit-szigetek rettentő fenevadainak becserkészésére. A novella magyar megjelenése egyben világpremier! Erdész Róbert arra int, ne jelentkezzünk felelőtlenül alanynak bármiféle orvosi kísérletre, még ha anyagilag mégannyira megérné is. John Kessel Nebula-, Locus- és Sturgeon-díjas amerikai szerző az emlékezettörlés árnyoldalát vázolja fel. Emmerich Palmer elbeszélése – a 2021-es Preyer Hugo-pályázat második helyezettje – vadászokat kísér el egy idegen bolygó vadonába. A havi retro a szovjet-orosz Nyikolaj Karpov klasszikusa egy bezárt szoba titkáról.

    borító: Dunhuang Chen (Amerikai Egyesült Államok) – kép címe: Lady eel

    A központi tudományos rovat a virtualitásban rejlő lehetőségeket vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a katasztrófa-előrejelzések szükségességéről, egy különleges e-színházi eseményről, a Solar Orbiter napszonda útjáról és az aranyhalak okozta ökológiai vészhelyzetről, a szerkesztői előszó vendégszerzője pedig ezúttal dr. Almár Iván csillagász, űrkutató. A képregény Bram Stoker regényéből készült, címe A Névtelen, rajzolója Topálovits Pál.

    A magazin XL-változatában ismét Nyikolaj Karpovval találkozhatunk, akinek Halálsugár című regényét és néhány fantasztikus novelláját tartalmazza a bővített lapszám melléklete.

    A Galaktika 385. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Galaktika50 a szerkesztőséggel – Burger István top5 könyv, film

    Az alábbi listát Burger István a Galaktika magazin volt főszerkesztője és jelenlegi lapigazgatója, illetve a Metropolis Media kiadóvezetője állította össze személyes ízlése alapján. Nektek mi a kedvenc scifi filmetek, könyvetek?

    Top 5 film

    1.  Mátrix – A legnagyobb hatású SF film élményem mindenképpen a Mátrix. Sajnos a forgatókönyv író az első részt követően meghalt és ez bizony rányomta a bélyegét a sorozat folytatásaira, amelyek – tömören fogalmazva – teljesen fölöslegesek.
    2.  Avatar – Sokak számára valószínűleg a Star Wars jelenti az űrmesék csúcsát, számomra azonban ez egyértelműen az Avatar. Emlékszem, ahogy gördült le a stáblista azt éreztem, hogy de szeretnék ezen a bolygón, a Pandorán élni!
    3.  Brazil – Ma már talán kevesen emlékeznek erre a nagyszerű alkotásra, amely még mindig az anarchia mesterműve. A filmet a Monthy Python egyik tagja, Terry Gilliam rendezte, ez se semmi!
    4.  Delicatessen – A mai filmrajongók többsége méltatlanul nem ismeri ezt a különleges posztapokaliptikus abszurd víziót, a legmeghatározóbb és legbizarrabb francia újhullám rendező párosától (Jeunet és Caro).
    5.  Doctor Strange – Végezetül álljon itt egy modern film a Marvel csapatától, amely véleményem szerint minden idők legjobb Marvel produkciója. Legalábbis eddig.

    Egy ötös listából óhatatlanul sok remek alkotás kimaradt, mint az Eredet, a Szárnyas fejvadász, az Alien, a Terminátor, az Elveszett gyerekek városa, a Kapcsolat, a Jurassic Park és még sorolhatnám, de ezeknek mindenképpen ott a helye egy bővebb TOP-listában.

    Top 5 regény

    1.  Alapítvány-trilógia – Asimov híres regényfolyamát máig nem sikerült rendesen megfilmesíteni, ettől még remek olvasmány ma is.
    2.  A Nap Magja – Johanna Sinisalo remek regénye nem egy tipikus űrhajós-robotos sci-fi, hanem egy bizarr antiutópia, amely azonban már az első mondataival lebilincsel és nem enged az utolsó mondatig.
    3.  Snow CrashNeal Stephenson elképesztő cyberpunk regénye elsöprő erejű alkotás.
    4.  Neurománc – ha már cyberpunk, akkor Gibson alapművét se hagyjuk ki.
    5.  Nappali Őrség – Lukjanyenko teljes Őrség sorozata lebilincselő urban fantasy a setét és fehér mágusok harcáról napjainkban.

     

    Mind kiadó vezető és SF rajongó nem tudok megelégedni ezzel az ötös listával, mert úgy érzem, hogy ha csak a GFK köteteket nézzük annyi elképesztően remek alkotás és szerző műveit ültettük magyarra, hogy órákig lehetne sorolni, de legalább a legfontosabbak álljanak itt pluszban: Arthur C. Clarke teljes életműve, de legalább az Időddisszeia trilógiája, Robert Charles Wilson Pörgés trilógiája, Joan Slonczewski: Ajtó az óceánba és annak folytatásai (Elízium-sorozat), a méltatlanul elfeledett J. Lethem: Amerikai amnézia kötete, amely a legzseniálisabb szürrealista sci-fi, amit valaha olvastam, Andreas Eschbach: Hajszőnyegszövők kötete pedig a leggonoszabb sci-fi kategória nyertese. Ha valaki a távoli jövőben játszódó Indiana Jones kalandokat szeretne olvasni, akkor ne hagyja ki Jack McDevitt Alex Benedict sorozatát, amelynek első kötete a Született stratéga. Szintén méltatlanul elfeledett alapmű David Brin: Dettó című kötete vagy Vernor Vinge: A szivárvány tövében című könyve. A diktatúra elleni lázadás könyve Cory Doctorow: Kistestvér című remekműve. Itarantától A teamesternő könyve, vagy Kim Stanley Robinsontól A rizs és a só évei. Megemlítenék még néhány kihagyhatatlan sorozatot és életművet: a Sztrugackij-fivérek teljes életműve, a Bulicsov életmű, Jodi Taylor időutazós sorozata, a Heinlein életmű, Harry Harrison Éden-trilógiája. A végére hagytam a sci-fi komédia műfajába tartozó személyes nagy kedvencemet, a világ egyetlen 5 részes trilógiáját, a Galaxis útikalauz stopposoknak és folytatásai a nagyszerű Douglas Adamstől.

  • Idén lesz 50 éves a Galaktika magazin!

    Idén ünnepli alapításának 50. évfordulóját a Galaktika, Magyarország leghosszabb múltra visszatekintő és legnívósabb tudományos-fantasztikus irodalmi folyóirata. A Kuczka Péter vezetése alatt működő szerkesztőség 1972-ben indította útjára a Kelet-Közép-Európában egyedülálló kiadványsorozatot, mely a novellák mellett verseket, tanulmányokat és ismeretterjesztő cikkeket is közölt. Fennállásának évtizedei során folyamatos megújuláson ment át, antológiából magazinná alakult, változott formátuma és terjedelme, csak egyvalami maradt állandó: a tartalmi válogatás igényessége és széles merítése. Az első évek elvárásaival, trendjeivel szemben haladva rendszeresen közölt műveket a Vasfüggönyön túlról is, emiatt hihetetlen népszerűségre tett szert a hazai értelmiség körében.

    1972 – az első szám Kuczka Péter szerkesztésében

    A rendszerváltás utáni megváltozott gazdasági helyzetben a magazin az egyre növekvő konkurencia ellenére is őrizte népszerűségét a kreatív csapat fiatalításának és a rajongókkal szorosabbra fűzött kapcsolatoknak köszönhetően. Az akkori kiadó végül mégis a lap szüneteltetése mellett döntött, és ez a kényszerpihenő 1995-től egészen 2004-ig tartott. Ekkor új menedzsment vezetésével, modernizált külsővel, de a tartalmi értékeket megőrizve indult újra a folyóirat.

    Ötven évvel később

    A Galaktika fennállása alatt háromszor nyerte el az Európai SF Szövetség Legjobb SF Magazin-díját, ahogy a benne megjelenő szerzők is több nemzetközi és hazai elismeréssel büszkélkedhetnek. A 380. lapszámán túl járó kiadvány a tudományos-fantasztikus periodikák mezőnyében világtekintetben is az élcsoportba tartozik mind korát, mind a megjelentetett írások mennyiségét tekintve, és ez az 50. évforduló még messze nem az út végét jelenti.

  • Megjelent a januári Galaktika!

    A Galaktika magazin januári számában befejeződik Paul Di Filippo Brit SF-díjas kisregénye. Bodor Áron egy nem mindennapi nehézségű kapcsolatfelvétel krónikáját írja meg. A kanadai Eric Choi hazájának alternatív múltjába repíti el olvasóit Aurora-díjra jelölt novellájával. Schlekmann János 2019-ben Preyer Hugo-díjat nyert írása a hétköznapok disztópiájával szembesít. A Nebula, John W. Campbell- és Brit SF-díjas Gregory Benford hősei véget nem érő menekülésbe kezdenek a galaxison keresztül. A havi retro Bíró Lajos úttörő military SF-je 1912-ből.

    borító – Dunhuang Chen: Cyber Bike Girl

    A központi tudományos rovat az emberiség élelmezési gondjait és azok lehetséges megoldásait veszi sorra. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a világ első nagyvárosáról, amit elmerülés fenyeget, Kóbor János halála kapcsán az Omega űrrock-korszakáról, a 2021-es év európai fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, és egy argentin grafikus repülő autóiról. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata a World Fantasy-díjas Zoran Živković Öt dunai csoda című mágikus realista novellafüzérét tartalmazza.

    A Galaktika 382. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin decemberi száma Paul Di Filippo roppant szórakoztató, Brit SF-díjas kisregényének első felével indul, melyben egy meggyilkolt feltaláló próbálja rendőrkézre adni gyilkosait. Varga Csaba Béla visszatér a „Fénygyermekek” világába, hogy alternatív univerzumbeli hazánkat egy vérfagyasztó katasztrófával szembesítse. Az angol Gareth D. Jones tovább folytatja Yorick-sorozatát, és ez a novellája ismét világpremierként lát napvilágot magyar fordításban. Szarvas Szilvia Preyer-pályázaton második helyezést elért történetének színhelye egy kórház a Naprendszer szélén. A Zsoldos Péter-díjas Toochee egy zseniális technikával kitervelt ékszerrablás izgalmas beszámolóját írta meg. A havi retróban befejeződik Alekszej Tolsztoj kisregénye, a főszereplők megindítják támadásukat a Hold és a földi tőzsdék ellen, ám az eredmény még őket is meglepi.

    Galaktika 381

    A központi tudományos rovat a Hold egy lehetséges végzetének esélyeit latolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a környezetszennyezésről az antik Római Birodalomban, a 2021-es év fesztiválnyertes fantasztikus filmjeiről, Billy Idol kiberpunk lemezéről és a járványok kozmikus terjedésének eshetőségeiről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe Menyasszony utánvéttel, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    borító: Guillaume Maillard (Franciaország) – kép címe: Kaiju envoi

    A magazin XL-változata Alekszandr Kazancev klasszikus űrhajós SF-jét közli, a mozikban is sikert aratott Viharok bolygóját.

    A Galaktika 381. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!

  • Könyvajánló: Petra Hůlová – Apatolvaj

    Petra Hůlová Apatolvaj című könyve a válásról szól, egy gyermek szemszögéből. Főhőse a tízéves Miki, aki borzasztóan szenved attól, hogy a szülei elváltak. A bíróság a váltott elhelyezésnél döntött, vagyis a fiú, két testvérével együtt, egyik héten az anyjával él, a másik héten kénytelen átcuccolni az apjához, akinek új élettársa van, és két gyereke.

    A történet a nem túl távoli jövőben játszódik, de ennek nincs különösebb jelentősége. Egyre több az „okos” eszköz, egyre inkább meghatározza az emberek életét a mobiltelefon, egyre súlyosabbak a klímaváltozás „tünetei”, és egyre degeneráltabb az ember: ortopédiai eszközök viselésére kényszerül az egészségtelen, mozgáshiányos életmód miatt. Talány, hogy az írónő miért helyezte a jövőbe a regényt, hisz örök érvényű problémákat feszeget, amelyek ma éppoly szívbe markolóak és fontosak.

    Petra Hůlová: Apatolvaj, borító: Varga Balázs

    A szerző a vele készült interjúkban arról beszél, hogy a könyv az énközpontúságról és a boldogsághoz való jogról szól. Ennek két szintje van a regényben: a szülők boldogsághoz való joga és a gyerekek boldogsághoz való joga. Ez utóbbira helyeződik a hangsúly, hiszen az elbeszélő a tízéves Miki, számára a felnőttek világa érthetetlen, értelmezhetetlen. Csak annyit érzékel, hogy a biztonságérzete felborult, az apja elhagyta őket egy másik nőért, akivel új családot alapított. Nem akar és nem tud belenyugodni, hogy az apja már nem csak az ő apja, a biztos családi háttér pedig egy folyamatos költözködéssel járó érzelmi hullámvasúttá változott. Látja anyja szenvedését, aki nem is rejti véka alá, hogy az apát hibáztatja a történtekért. A gyermek számára totálisan kontrollálhatatlan a helyzet, amiben teljesen kiszolgáltatottnak és tehetetlennek érzi magát.

     

    A helyzetet tovább rontja, hogy a fontos kérdésekre soha nem kap választ (pl. attól fél, hogy ő az oka a szülei válásának), ezekben a helyzetekben csak megölelik, de nem kapja meg a szükséges magyarázatokat. Minden helyzet megoldatlan marad, ami mindegyik félből dühöt, elkeseredettséget és ingerültséget vált ki, és gyakran agresszió követi. A kétségbeesett emberek pedig kétségbeesett tetteket követnek el, ahogy a regény végén Miki is egy döbbenetes megoldással próbálja egyszer s mindenkorra visszakapni a régi családját.

    Apatolvaj

    Ugyanakkor a regénybeli szülők is gyengék és kiszolgáltatottak, mert képtelenek egymással kommunikálva megoldani a problémáikat. A gyerekek viszont a manipuláció mesterei, ám ahelyett, hogy a felnőttek ezt átlátnák, bedőlnek nekik. A gyerekek pedig megérzik a szüleik gyengeségét, amit újra és újra kihasználnak.

    A szerző górcső alá veszi a szülők gyermekeikkel kapcsolatos jogait, illetve a gyermekek jogait egy olyan időszakban, amikor a család szétesik és átalakul. Megmutatja, milyen vékony a határvonal egy rakoncátlan kölyök és egy szerencsétlen fiú között, akit a szülei belerángatnak a vitáikba.

     

    Hůlová zsenialitása, hogy ezt a nyomasztó témát is meglehetősen derűsen írja le, az olvasó gyakran azon kapja magát, hogy mosolyog Miki gondolatain, amelyek szinte minden helyzetet érintenek, amikbe egy elvált szülő gyermeke belekerül. Ezért ez a könyv kötelező olvasmányként ajánlható minden elvált vagy válófélben lévő szülőpárnak, mozaikcsaládnak, mert minden olyan témát érint, ami megkerülhetetlen ilyen élethelyzetekben, és éppen ezért segíthet a megoldásban is.

     

    A provokatív befejezés egyúttal felhívás is arra, hogy vegyük komolyan szülői mivoltunkat, és vegyük emberszámba a gyerekeinket is, akiknek éppúgy joguk van a kiegyensúlyozott és boldog élethez, mint nekünk.

  • Előrendelhető a GFK 400.

    GFK 400.

    (szerkesztette: Németh Attila)

     

    Négyszázadik kötetéhez érkezett a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozata, ezért itt az idő egy újabb ünnepi antológiára. Válogatásunk ezúttal a hazai fantasztikus irodalom sokszínűségét mutatja be huszonkét kortárs szerző ugyanannyi írásán keresztül. Science fiction, fantasy és weird – ahogy magazinunk címlapján is minden hónapban ott áll, ide is ezeket a szavakat tehetjük ki témamegjelölésként. A legnagyobb hangsúllyal, mint mindig, az SF-en.

    Űrhajók, robotok és dimenziókapuk csillognak a novellák felszínén, a mélyebb rétegekben pedig a mesterséges intelligencia, a kolonizáció, az éghajlatváltozás és a genetika a valóságban is mind többeket foglalkoztató, releváns problémái. Vajon megéri-e az emberiség a rá váró, ragyogó jövőt, vagy fejlődése disztópiába, apokalipszisbe fullad? Megannyi kérdés, melyekre nem a mi dolgunk válaszokat adni, egy ilyen antológia feladata az értékes gondolatok felvetése, és a buzdítás a válaszok keresésére.

    GFK 400. – borító: Varga Balázs

    Huszonkét izgalmas, szívszorító vagy épp lelkesítő írás hol filozofikusabb, hol kalandosabb stílusban. A szerzők között ott sorakoznak Zsoldos Péter- és Monolit-, József Attila- és Déry Tibor-díjakkal kitüntetett, sőt nemzetközileg is elismert, közönségkedvenc nagyágyúk, valamint ígéretes pályakezdők egyaránt, de a céljuk ugyanaz: szórakoztatni és gondolkodtatni. Következzen egy teljes névsor kedvcsinálónak, de az igazi móka odabent kezdődik, a borítók között. Olvasásra fel!

    GFK 400.

    Tom Anderson – Antal József – Bojtor Iván – Ronil Caine – Andrej Iljics Dajcs – Ecsédi Orsolya – Fedina Lídia – R. J. Hendon – Huszár Karina – Jobbágy Tibor – Kenessei András – Komor Zoltán – Lovas Lajos – Lőrincz L. László – Majoros Sándor – Márki István – Molnár Csaba – Nemere István – Pusztai Andrea – Szélesi Sándor – Toochee – Varga Csaba Béla

  • Megjelent a novemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin novemberi száma igazi különlegességeket tartalmaz. A legterjedelmesebb közülük a nemrég elhunyt Csikász Lajos műve, melyben új, izgalmas fejezeteket fűz hozzá Zsoldos Péter nemzetközileg is elismert Gregor Man-trilógiájához. A másik nagy felfedezés a havi retro. Ebben az orosz Alekszej Tolsztoj egy korát megelőző tudományos elmélettel áll elő, mely akár világunk végét is megjövendölheti. A történet első része olvasható ezúttal. A Brit SF-díjas Ian Watson a második világháború előestéjének alternatív valóságába nyújt betekintést. A többszörös díjnyertes olasz Lukha B. Kremo hátborzongató novellája egy fiatal lánnyal ismerteti meg olvasóit, aki talán egyáltalán nem is az, akinek elsőre hinnénk. A Zsoldos Péter-díjas R. J. Hendon egy jelenleg futó regénysorozatának világához kapcsolódó írással jelentkezik.

    Nickita Svechnikov – Priest (Oroszország)

    A központi tudományos rovat más bolygók időjárását teszi vizsgálat tárgyává. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a kígyófejű hal világhódító terjeszkedéséről, a Fear Factory amerikai metálbanda lemezeiről, egy összecsukható japán elektromotoros kerékpárról és újabb kínai SF-filmekről. A képregény Robert Sheckley novellájából készült, címe A meghatározás, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata Arthur Leo Zagat Az időkivetettek című regényének befejező részét tartalmazza, melyben különböző korok emberei kerülnek össze a távoli jövő világában.

    A Galaktika 380. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika magazin!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma szókimondó szövegeivel többnyire inkább felnőtteknek szól. Antal József, a Justitia Zsoldos Péter-díjas szerzője kisregényének első részében a Józsefváros fantasztikus arcát mutatja be. Az Eurocon- és Aelita-díjas Kir Bulicsov (Túlélők, A kozmosz vándorai) hőse különleges ajándékot kap egy idegen lénytől, hogy előkészíthesse az emberiség belépését a galaktikus közösségbe. A Monolit-díjas Komor Zoltán maró, groteszk szatírája újabb járvánnyal szembesíti Földünk lakóit. A Nebulával kitüntetett Gregory Benford ugyanakkor egy távoli jövőt vizionál örökéletű lényekkel. Jaime Castle űrhajómosójának magányos éjjeli ügyeletese élete legrémisztőbb munkájával szembesül. A tavalyi Preyer Hugo-pályázaton harmadik helyezést elért Pölczman Péter írása egy virtuális hajsza – valós következményekkel. A sikeres S.T.A.L.K.E.R.-szerző Roman Kulikov egy nem mindennapi randit prezentál. A havi retró pedig Csáth Géza hátborzongató novellája az őrület határáról.

    borító: Ilya Ozornin(Oroszország) – Cosmonaut Ghost

    A központi tudományos rovat időérzékelésünk titkait boncolgatja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az eltűnő Salamon-szigetekről, „isteni” tévésorozatokról, egy futurisztikus graffiti-kiállításról, és az Esztergomi Várszínház tündérvilágairól. A képregény Isaac Asimov novellájából készült, címe Logika, alkotói Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változata ismét Antal József egy józsefvárosi meséjét tartalmazza, ezúttal némiképp John Carpenter Menekülés New Yorkbólját megidézve.

    A Galaktika 378. száma újságosoknál nem kapható, keresse szerkesztőségünkben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva a magazin működését és fennmaradását.

    Október 15-től áremelés várható! A magazinok és az előfizetés árai is emelkedni fognak, az alábbiak szerint alakulnak az összegek:
    Mindenképp érdemes még most, a jelenlegi árakon előfizetni!

     

    Normál Galaktika:
    Előfizetőknek: 1300 ft/db
    A többieknek: 1890 Ft
    XL:
    Előfizetőknek: 2450 Ft/db
    Többieknek: 3390 Ft