Anna Cima nagy sikerű debütáló regénye, a Tokióban ébredek után újabb kötete jelenik meg magyarul. Az egy angolna emlékei (ideiglenes munkacím, eredeti cím: Vzpomínky na úhoře) augusztus környékén várható. Az írónővel, Kolláth Anna Laura fordító fog interjút készíteni, mi pedig szeretnénk, ha az olvasók is feltehetnék kérdéseiket az írónőnek.
Aki szeretné, hogy kérdését tolmácsoljuk az interjúban, küldje el azt a kommunikacio@galaktika.hu címre. Mivel többszáz kérdést nem fogunk tudni feltenni, és le is kell fordítani a kérdéseket, szűk határidőt szabunk meg a kérdések leadására, illetve az egyforma kérdéseket összevonjuk. 10 olvasói kérdésre lesz így lehetőség.
A kérdések leadásának határideje: 2023.07.16. éjfél
A Kolláth Annával készült interjút a Tokióban ébredek kapcsán pedig ITTtaláljátok.
A Galaktika magazin jubileumi, 400. száma ezúttal kizárólag hazai szerzők írásait tartalmazza, számos korábbi Eurocon- és Zsoldos Péter-díjast felvonultatva. Erdész Róbert nyitó egypercese ötletes megemlékezés, időutazós történetbe csomagolva. Őt Szélesi Sándor követi, akinek jövőben játszódó, a Mysterious Universe világához köthető elbeszélése nagyon is mai problémákra reflektál. Nemere István egy űrkolónia hazavágyódó lakójáról ír. Tarja Kauppinen dörzsölt hősnője egy élő medveisten után kutat Kamcsatka vadonában. Míg Márki István történelmünket színezi át, Mátyás királyt állítva nem mindennapi döntés elé, addig Benyák Zoltán távoli jövőjének digitális lényei az emberektől rájuk hagyott művészetek örökségét igyekeznek továbbvinni. Greta May elmeorvosát egy különleges beteggel szembesíti, aki állítása szerint az egész világ sorsát viseli vállán. Toochee azt a kérdést feszegeti izgalmas novellájában, létezhetnek-e még titkok mai világunkban. Lovas Lajos rendkívüli szövetségeseket állít az emberiség oldalára – épp csak túl kell élnünk a segítségnyújtásukat. A havi retró Babits Mihály egypercese, ami ily módon frappáns keretbe foglalja ezt az ünnepi lapszámot.
A központi tudományos rovat azt vizsgálja, milyen megoldásokat kínál modern korunk az elhunyt hozzátartozók emlékének megőrzésére. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az új Flash-filmről, egy újító, drónokat alkalmazó színházelőadásról, az e-üzemanyagok készülődő forradalmáról, és a föld alatt ránk maradt legrégebbi, érintetlen vízről. Folytatódik Kenessei András beszélgetéssorozata a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. A képregény egy újabb H. Rider Haggard-kaland, a Az elveszett aranyváros adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Topálovits Pál rajzaival.
A magazin XL-változatában a Zsoldos Péter- és Galaktika közönségdíjas Fedina Lídia modernizált Grimm-meseátirata olvasható, valamint a szerző további két írása.
A Galaktika 400. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
A Galaktika magazin júniusi száma T. R. Salty kisregényének befejező részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. Samantha Mills friss Nebula-díjas, erős novellája az abortusztörvények időszerű problematikáját járja körbe, SF köntösbe öltöztetve. Bojtor Iván ismét szuggesztív tripre ragadja magával olvasóit, egyenesen a Holdra… vagy még tovább. Alekszej Gravickij (S.T.A.L.K.E.R. – A Zóna ködében) hőséért eljön a Halál, de a terveibe egy kis vodka csúszik. A World Fantasy-díjas Lavie Tidhar elbeszélésének szereplői a Vénuszt próbálják virágzó édenkertté varázsolni. Huszár Karina egy háromgyermekes, frusztrált anyát hoz össze egy szolgálatkész robottal, és ez drámai következményekkel jár. A belga Frank Roger kutatója a dzsungelben egy rendkívüli képességekkel bíró bennszülött törzzsel szembesül. A havi retró Borisz Zsitkov novellája egy fantasztikus találmányról, a mikrokézről, amivel akár egy egysejtűt is meg lehet fogni.
A központi tudományos rovat témája a légi közlekedés fenntarthatóvá tétele. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a Babylon 5 újabb fejezetéről, a Csillagok háborúja zenéjének diszkóátiratáról, egy, a klasszikus írógépeket megidéző billentyűzetről és egy 3D-nyomtatott rakétáról. Kenessei András interjúsorozatot készített a ChatGPT-vel annak az erkölcshöz és Asimov robottörvényeihez fűződő viszonyáról. Ennek első része is megtalálható a magazinban, csakúgy, mint Horváth András Ferenc űrkutató cikke Elon Musk privát fejlesztésű űrhajóiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában az amerikai Gawain Edwards kisregénye olvasható, a „Megmentők a Jupiterről”, illetve a szerző még egy hosszabb elbeszélése.
A Galaktika 399. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Közeleg a Magyar Mozgókép Fesztivál időpontja (2023. június 7-10.), az esemény minden mozikedvelőnek ajánlott, azonban a könyvek szerelmeseinek is lesz miért ellátogatni Veszprémbe a Hangvillába.
Melyik regény a legszórakoztatóbb, melyik regény a legalkalmasabb filmre? Melyik filmíró kezdheti el a forgatókönyv fejlesztését? Az idén öt izgalmas, magyar kortárs regény és öt forgatókönyv-fejlesztő verseng, szakszóval pitch-csel. A tét: az NFI első körös fejlesztési támogatása.
A versenyző forgatókönyvírók: Nagy V Gergő, Goldberg Emília, Szélesi Sándor, Móray Gábor, Somogyi György
Zsűri: Szűcs Dóra, Sümeghy Claudia, Köbli Norbert
Könyvek
Csapó Ádám: Hotel California
Hartay Csaba: Lerepül a hülye fejetek
Szép Zsolt: Kárpát walzer
Pál Dániel Levente: Az Úr nyolcadik kerülete
Szélesi Sándor: Az ellopott troll
Színész: Gerner Csaba
Moderátor: Juhász Anna
Szurkoljunk együtt Szélesi Sándornak, akinek Az ellopott troll című regénye is versenyben van, ami 2019-ben jelent meg a Metropolis Media kiadónál.
Szélesi Sándor: Az ellopott troll, borító Nagy Gábor
A Galaktika magazin májusi száma T. R. Salty kisregényének első részével indul, melyben vakmerő csapatok igyekeznek fényt deríteni egy, a Földre érkezett, halálos veszélyeket rejtő objektum titkára. John Wiswell friss, Nebula-díjra jelölt novellájában különleges képességű emberek igyekeznek enyhíteni az aszályt. Holden Rose a mesterséges intelligencia kérdéskörét járja körbe egészen újszerű nézőpontból. Gareth D. Jones egy időutazó angol úriember hosszú, eseménydús délutánját mutatja be. Claude Lalumière elbeszélésében olyan világot ismerhetünk meg, amelyben a gyermekek éréséhez hozzátartozik az ugrálás párhuzamos univerzumok között. A Preyer-pályázat tavalyi győztese, Hantos Victor egy olyan férfiról ír, aki hallucinációi leküzdéséhez különleges terápiás segítséget próbál igénybe venni. A havi retro igazi különlegesség, Anton Csehov fantasztikus elbeszélése Jules Verne stílusában.
A központi tudományos rovat a cunamik keletkezését és egy hathatós előrejelző-rendszer kiépítésének lehetőségét vizsgálja. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy új magyar animációs sci-firől, az Iron Maiden együttes lemezéről, a tengeri hínárerdők hasznáról, valamint egy szabadtéri táblás társasjátékról, amelyben mi magunk lehetünk a figurák. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában Valentyin Katajev Ehrendorf szigete című regénye olvasható, mely egyszerre társadalmi utópia és katasztrófatörténet.
A Galaktika 398. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!
Christopher Nolan írja és rendezi a 2023. július 21-én megjelenő életrajzi filmet, aminek nem csak J. RobertOppenheimer a főszereplője, hanem maga „Trinity” is (az első atombomba neve) és azok a tudósok, akik részt vállaltak megépítésében (Teller Ede, Erner Heisenberg). Az Oppenheimer alapját, egy 2005-ben megjelent könyv adta, ami American Prometheus: The Triumph and Tragedy of J. Robert Oppenheimer címen jelent meg (Kai Bird és Martin J. Sherwin).
A filmben fél Hollywood szerepet kapott, igazi sztárparádéra lehet számítani majd. Oppenheimer szerepében Cillian Murphy ír színészt láthatjuk majd, aki már többször is együtt dolgozott a rendezővel, és állítása szerint
“Mindig is hangoztattam, négyszemközt és nyíltan is Chrisnek, ha elérhető vagyok és van szerepe számomra egy filmjében, akkor én ott leszek. Nem érdekel mekkora szerepről van szó. De mélyen, legbelül, titkon kétségbeesetten vágytam arra, hogy főszerepet játszhassak nála.” mondta Murphy az The Associated Press-nek.
Mi nagyon várjuk a filmet, találkozzunk a mozi kasszáknál!
Az Oppenheimer alternatíva
A Metropolis Media kiadónál pedig megjelent Robert J. Sawyer regénye, amely csavart egy nagyot a történelmi eseményeken.
Az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából a Hugo és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer visszarepít minket az időben, hogy újraélhessük a történelmet… egy kis csavarral. Míg J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv csapata az atombomba kifejlesztésén dolgozik, Teller Ede valami még pusztítóbbat akar: egy magfúzión alapuló bombát. Kutatásai félelmetes felfedezéshez vezetnek: 2030-ra a Napból kilökődik a legkülső réteg, ami elpusztítja az egész belső Naprendszert – beleértve a Földet is.
A szerző alapos, aprólékos kutatásain alapuló, korabeli szereplőkkel és eseményekkel teli regénye mesterien keveri a valóság és az alternatív történelem síkjait. Lélegzetelállító kalandot ígér az olvasónak.
A sokszoros díjnyertes kanadai szerző, Robert J. Sawyer az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából írt regényében azt a tudományos közeget vizsgálja, amelyben megszülethetett ez a pusztító fegyver.
A Manhattan-terven sok nagyszerű koponya, a világ leghíresebb fizikusai és matematikusai dolgoztak. Sawyer főhőse J. Robert Oppenheimer – barátainak „Oppie” –, akit az atombomba atyjának is szoktak nevezni. A történet elején, 1936-ban Oppie még fiatalember, aki találkozik élete szerelmével, Jean Tatlockkal, ám a kapcsolatuk a sajátos történelmi korszaknak köszönhetően nem tud kibontakozni, egészen a könyv végéig, ahol majd egy nagy drámai és érzelmi csavarral minden új megvilágításba helyeződik.
Ezután 1942-be ugrunk, elindul a Manhattan-terv. Oppenheimernek jelenlegi feleségével, a szintén tudós Kittyvel kell összeállítania csapatát, és nemcsak a tudományos rivalizálást és a terveket kell kezelnie, hanem a kormányzat katonai és biztonsági követeléseit is figyelembe kell vennie.
A könyv háromnegyede a projekt élénk megjelenítése. Sawyer bemutatja azokat a tudományos folyamatokat, amelyek a Los Alamos-i laborban zajlottak. A tudósok hús-vér emberek, komplex személyiségjegyekkel, érzelmekkel és erkölcsi dilemmákkal. Ez a rész Japán bombázásával és a háborús győzelemmel ér véget.ű
A borítót készítette Varga Balázs
De most jön a csavar. A projektben részt vevő tudósok egy kis magja Teller Ede vezetésével, miközben egy még pusztítóbb fegyver előállításán dolgozott, véletlenül felfedezett egy asztrofizikai tényt Naprendszerünkről, amely elkerülhetetlen végzetet jelent az egész emberiség számára körülbelül 80 év múlva. Mit kellene tenni? Oppenheimer egy új csapatot állít össze immár többek között Einsteinnel is kiegészülve, hogy kidolgozzanak egy új, titkos programot, az Arbor-tervet, aminek célja nem más, mint az emberi faj megmentése.
Míg a könyv első fele szerény tíz évet ölelt fel, a könyv második fele húsz év történéseit meséli el, egészen 1967-ig, amikor a dolgok, sajnos nem állnak túl jól, egészen addig, amíg újabb két tudós, Richard Feynman és Kurt Gödel be nem lép Oppie irodájába…
Míg a könyv első része szinte teljes mértékben a történelmi tényekre épít, ebben az új részben Sawyernek ki kellett találnia hihető akciókat és párbeszédeket, amelyek logikusan és zökkenőmentesen illeszkednek a történetbe, és a szereplők személyiségéből is következnek. A szerző zseniálisan oldja meg a feladatot, az olvasó nem is veszi észre, mikor tértünk le a történelem hagyományos menetéről egy alternatív vágányra, ahol a legfontosabb események többé-kevésbé változatlan módon lezajlanak: Kennedyt meggyilkolják, az Apollo legénysége pedig eljut a Holdra.
Sawyer nagyon alapos kutatómunkát végzett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kötet végén található – sci-fi regények esetében meglehetősen szokatlan – irodalomjegyzék, ami azok számára nyújt hasznos segítséget, akik még jobban el akarnak merülni a tudomány működésének rejtelmeiben.
Amellett, hogy Sawyer képes a fizika és a matematika legnehezebb fogalmairól, törvényeiről a laikus olvasó számára is közérthetően írni, a könyv mégsem válik száraz tudományos ismeretterjesztő művé, ugyanis a szerző egy érzelmileg is gazdag, mély és rendkívül elgondolkodtató regényt írt.
A megható emberi dráma mellett ez a regény a tudomány szerepére is rákérdez a történelemben és a közügyekben. Ahogy Szilárd Leó fizikus mondja a történet vége felé:
„A második világháborút követő időszak volt az első idő, amikor a tudósokat (…) tartották felelősnek a történelem egyik fordulópontjáért… A háború óta minket, tudósokat elfogadtak közügyekben is szereplő értelmiségieknek. Amit a politikáról mondunk, annak ugyanúgy súlya van, amint annak, amit a fizikáról mondunk. Hallgatnak ránk.”
Ma, a háborúk, a globális felmelegedés, a gazdasági problémák korszakában talán még időszerűbb, hogy a politikusok, döntéshozók figyelme a tudomány felé forduljon. Érdemes lenne újra meghallgatni a tudósokat.
A Galaktika magazin áprilisi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének befejező részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. A Hugo- és Nebula-díjas kanadai Robert J. Sawyer vérbeli krimivel szolgál, és a helyszín sem mindennapi: a Mars. A szintén Nebula-díjas amerikai Lawrence M. Schoen visszatér a bölénykutyák világába, az Eurocon- és Aelita-díjas orosz Kir Bulicsov (Túlélők, Az utolsó háború) pedig Aliszáról mesél, a kislányról, aki bárhová megy, mindig az események sűrűjében találja magát. A havi retróban Szerb Antal repíti vissza olvasóit a 19. század legvégére, egy hátborzongató történet erejéig. A Galaktika és a Neumann János Számítógép tudományi Társaság közös novellapályázatának dobogósai is bemutatkoznak, élükön a korábbi Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídiával (Virokalipszis).
Galaktika 397 áprilisi szám – borító: Albert Ramon Puig (Spanyolország)
A központi tudományos rovat a Mars törtnetének pusztító katasztrófáiba enged betekintést. Emellett olvashatók még cikkek többek közt Hollywood kedvenc apukájáról, a synthwave zenei stílus úttörőjéről, titokzatos mélytengeri hőhullámokról és az új Dungeons & Dragons mozifilmről. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában Verne Nemo kapitányának hősei indulnak új kalandokra több külföldi és egy magyar szerző tolmácsolásában.
A Galaktika 397. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását!
A Galaktika magazin márciusi száma Ronil Caine (Rémteremtő; Luna) kisregényének második részével indul egy vakmerő orvosi beavatkozás nem várt következményeiről. Az SFWA Nagymester Robert Silverberg (Majipoor-trilógia) elbeszélésében az ősi mítoszok titánja éled fel, és dönt úgy, hogy bosszúhadjáratra indul. A lap amolyan nőnapi csokorként három női szerzőtől közöl írásokat. Az Aurora-díjas Tanya Huffnál egy olimpiai közvetítés sikerül meglehetősen rendhagyóra, Orosz Adél egy különleges szolgáltatásban rejlő lehetőségeket vázol fel, Vincze Ágnes pedig nem mindennapos párkapcsolati visszaélést leplez le. A S.T.A.L.K.E.R.-sorozat új szerzőjét egy interjú és egy novella mutatja be. A havi retró Andrej Platonov meséje egy rendkívüli kislány rendkívüli képességéről.
A központi tudományos rovat egy gigantikus, tenger alatti vulkánkitörésről számol be. Emellett olvashatók még cikkek többek közt a szén-dioxid megkötésének új módszeréről, a sci-fi és az Oscar-díj viszonyáról, egy bámulatos viráginstallációkat készítő japán művészről és a frissen fellőtt mikroműholdak problémáiról. A képregény H. Rider Haggard klasszikus kalandregényének, a Salamon király kincsének adaptációja Kiss Ferenc szövegével és Fazekas Attila rajzaival.
A magazin XL-változatában ismét Andrej Platonové a szó, „Kozmikus ösvény” című kisregénye merész tudományos spekulációkat vonultat fel, és emellett még négy novellája is belekerült az előfizetői exkluzív kiadásba. A Galaktika 396. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Márciusban rengeteg érdekes észt kulturális program várható az Észt Intézet jóvoltából.
Az egyik legkiemelkedőbb esemény a híres és itthon is közkedvelt, Melchior történelmi krimisorozat alapján készült mozifilm vetítése, észt nyelven, magyar felirattal.
A középkori Tallinnban rablógyilkosság áldozata lesz a kalózok ellen küzdő hős lovag. A fiatal patikárius, Melchior – aki még a halottakkal is tud beszélni – nekilát felderíteni a történteket. Rájön, hogy a lovag egy titkos küldetés miatt érkezett a városba.
A szálak a Dominikánus-kolostorba vezetnek, és hamarosan kiderül, hogy senki sincs biztonságban.
A film alapjául a sztáríró Indrek Hargla történelmi krimi-sorozatának első része szolgál.
A regény magyarul Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye címmel jelent meg.
A sorozat első négy kötetét egy csomagban is megszerezhetitek.
További információk az Észt Hétről és magáról Észtországról: LINK
Mozifilm vetítés információk:
2023.03.23. 19 órakor
Művész Mozi
A vetítés ingyenes, de nullás jegyet kell igényelni a mozi pénztárában (csak személyesen lehetséges).
Mivel csak egy budapesti vetítés lesz, aki biztosra akar menni, annak érdemes ezt már a vetítés előtti napokban megtenni. Most még nincs rá lehetőség, de amint annak a hétnek a moziműsora online megjelenik (előreláthatólag jövő hétfőn), már igen.
