My Blog

Címke: magazin

  • Megjelent a decemberi Galaktika

    Az interneten és szerkesztőségünkben már kapható, az újságosoknál pedig december 6-tól érdemes keresni a Galaktika 321. számát.

    A decemberi magazint James Patrick Kelly írásának első része nyitja: egy olyan világba csöppenünk, ahonnan eltűntek a férfiak. Keith Roberts szentestéje a Két Birodalom kereszttüzében egyaránt tartogat politikai és magánéleti intrikákat. Alekszandr Gyagyiscsev beszámolójában a S.T.A.L.K.E.R. Zónája egy napra magára marad.

    A magyar szerzők karácsonyi témákat variálnak: Benedek Szabolcs egy nem mindennapi kívánságot vált valóra, Lovas Lajos, a Törzsszövetség szerzője „befűt” a Mikulásnak, Molnár Csaba (A széttört idő legendája) zsákos embere új értelmet ad egy legendának.

    Galaktika 321

    A megújult havi retro Owen Oliver „Fényjárvány” című novellája: a megjelenő titokzatos fények küldetése ismeretlen.

    Interjú Erdész Róberttel: irodalomról, zenéről, sci-firől beszélgettünk, különös tekintettel egy kialakuló, új típusú mesterséges intelligenciára.

    A képregény Arthur C. Clarke (2001. Űrodisszeia, A gyermekkor vége, Bölcső) „A csillag” című elbeszélésének adaptációja. A Kapcsolatfelvétel a 2016-os barcelonai Euroconról számol be. A Filmrovat a Zsivány Egyesre várva elemzi a Star Wars-hagyomány újjáéledését és/vagy saját útjait.

    A tudományos főanyag a „Mi hiányzik az űrkutatáshoz?” kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások különböző robotokról (orosz határőrrobot; tenger alatti vadászrobot; illetve Jibo, a házi kedvenc), autók okoseszközeiről, valamint arról, kell-e az emberiségnek az atomreaktor. Az Obszervatóriumban az űrbányászat jogi problémái merülnek fel, a VR Labbal pedig belépünk egy másik dimenzióba.

    Az XL-kiadás egy kisregényt és két rövidebb novellát tartalmaz: Perry Rhodan és társai újabb izgalmas kalandjait közöljük.

     

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika

    A Galaktika magazin 318. számát J. G. Ballard nyitja: az Időmérők Városába kalauzol, ahol megállt az idő. Robert Hood novellájában az Időtérő Legyek a Földön olyan valóságot akarnak létrehozni, mely nagyon messze van az emberitől… Erik Simon egy űrhajó raktárajtajának problémáját karikírozza, persze földönkívüli környezetben. Usman T. Malik egy különös pakisztáni család energiáinak elpárolgását dokumentálja.

    A magyar szerzők közül Szűcs László a legtökéletesebb inváziót, míg Kovács Attila a jövő népességszabályozásának anomáliáit állítja a középpontba. Czövek Andrea és Pusztai Andrea időutazása az ókori Athénba visszafordíthatatlan következményekkel jár.

    A megújult havi retro Henry A. Hering munkája: Lord Baxter fura kísérletei az állati létezést és az emberi gondolkodást ötvözik.

    Galaktika_318Interjú Fedina Lídiával: a szerzővel a tudományos múltról, a férfi-női írók helyzetéről és készülő új könyvéről beszélgettünk. A képregény (A Ferrák hazája) Robert Sheckleynek állít emléket. A Kapcsolatfelvétel első része a MANT Űrakadémia programjáról, a második rész a Magyar Nemzeti Galéria kiállításáról (a magyar számítógép-történet művészeinek munkái) számol be. A Világűrt jelentő deszkák a Sziget Fesztivál fantasy és gőzpunk produkcióit ismerteti. A Filmrovat az ötvenéves Star Trek múltját és jövőjét villantja fel.

    Galaktika a nagyvilágban: a magazin a Skyward szélcsatornában járt, pontosabban „repült”.

    A tudományos főanyag az új népvándorlás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az átvilágított piramisról, a bringa-mosógépről, szőrös házakról, egy teljesen robotizált japán hotelről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben Új-Zéland katasztrófájáról).

    Az XL-kiadás Fedina Lídia regényének (Hét pecsét) befejező részét és egy hosszabb novellát („A Hullám”) tartalmaz.

    A magazin kapható az interneten és az újságárusoknál.

  • Kapható az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin augusztusi számát Sandra McDonald nyitja: a megváltozott (jég)világban egy csecsemő élete a tét. Jurij Prigornyickij a Csipkerózsika-történetet írja újra, meglepő nézőpontból. Naomi Kritzer MI-je bárkinek az életét rendbe hozná, macskás képekért cserébe. Martin L. Shoemaker egy idős hölgy életének végét dokumentálja egy robot emulációinak segítségével.

    A magyar szerzők közül Varga Csaba Béla egy Frankenstejn hazatérését, míg Márki István a Naxon bolygó különleges bennszülötteit állítja a középpontba, Bojtor Iván pedig matematikai szempontból közelíti meg a Trianon-tematikát.

    A havi retro Vernor Vinge-nek, A szivárvány tövében írójának „Távoli cél” című novelláját eleveníti fel.

    Galaktika 317

    Interjú Enji Nighttal: hazánk egyik legsikeresebb cosplayese mesél a jelmezekről és a világhírhez vezető lépésekről.

    A képregény e hónapban nyolc különálló, hátborzongató minitörténetet tartalmaz.

    A Kapcsolatfelvétel a Magyar Asztronautikai Társaság Űrtáboráról ad élménybeszámolót. A Világűrt jelentő deszkák az Atlantisz gyermekei című cirkuszelőadást mutatja be. A Filmrovat az Erased – Kitörölve című alkotást, egy különleges időutazás történetét ajánlja.

    A tudományos főanyag a Nap belsejében zajló folyamatokat és a fény útját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a Pokémon Go játékról, a tengerben lévő korlátlan uránkészletekről, a 21. század jelzőlámpájáról, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a kőrisrontó bogár pusztításáról).

    Az XL-kiadás Fedina Lídia regényének (Hét pecsét) első részét tartalmazza.

     

  • Itt a júliusi Galaktika

    Szerkesztőségünkben és az interneten már kapható, az újságosoknál július 5-től érdemes keresni a Galaktika 316. számát.

    A magazint Vonda N. McIntyre nyitja: művében bolygónk haldoklik, mert az emberek elhagyták, inkább a magasba repültek. Vitalij Babenko novellájában az elvtársak egy hatalmas időgéppel próbálnak elébe menni a Jövőnek. Eric Schwitzgebel az emberi test útját metafizikai szintre helyezi. N. J. Schrock az Alfa-Crucis–d ezüstös szálainak titkát osztja meg.

    A magyar szerzők közül Szélesi Sándor egy időgárdista történetét követi végig, meglepő fordulattal, míg Molnár Csaba egy különös dagerrotípia útját vizionálja.

    A MANT-diákpályázat nyertes alkotása („Kozmikus krónikák”) csoport kategóriában Világos Blanka, Nedved Csilla és Pollák Edina alkotása.

    A havi retro Eric Frank Russell „Ördögi logika” című novelláját eleveníti fel.

    Galaktika 316 cimlap

    Interjú Indrek Harglával: a hazánkba látogatott szerző új könyvének (Melchior és a hóhér lánya) megjelenése kapcsán az észt SF, fantasy, krimi tematikákról beszél.

    A képregény a Ghostbusters-sztori egyik epizódja (Kísért a szerelem). A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség kerekasztal-beszélgetéséről (Start Könyvek), az orvostörténeti múzeumban tartott Hargla-könyvbemutatóról és a Trafó sétaperformanszáról számol be.

    A szférák zenéje Bari „Damage” Máriusz idei albumát, a Snapshots of a Surveillance Manifestót mutatja be. A filmrovat a Warcraft: Kezdetek című filmet ajánlja.

    A tudományos főanyag a hipervasút megvalósíthatóságának kérdéseit járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások különféle robotokról (anya, edző, illetve egy szökevény), Gyro-kesztyűről, okos nyakláncról, a Nemo-pontról, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a tűzhal pusztításáról).

    Az XL-kiadás Paul Di Filippo kisregényét (Hottentották) tartalmazza.

  • Harci láz

    A Föld számtalan élőlénye háborúban áll egymással, mióta világ a világ. A területért, dominanciáért folyó végtelennek tűnő küzdelem határozza meg ökoszisztémánkat. Nincs ez másképp az embernél sem, hiszen amikor félig-meddig felegyenesedve járták őseink a vadont, már akkor is a biztonságot nyújtó helyekért, ételért harcoltak egymással. Fejlett társadalmi látásmódunk miatt mindig rájövünk, mennyi szörnyűséggel jár a háború, saját fajtársaink megölése, de úgy tűnik Földünk alapvető törvényszerűségeihez tartozik a harc, mint állandó jelenség. Cirka százezer éves történelmünk során háborúztunk asszonyért, területért, politikai, gazdasági okok, kifordult ideológiák, s vallások miatt. A kiváltó ok szinte teljesen lényegtelen, a végeredmény mindig ugyanaz: iszonyatos mennyiségű ember leli halálát egy rajta túlmutató cél érdekében.

    A Galaktika 315. számában egy rendkívül érdekes novellát olvashatunk háborúról, tűzszünetről, emberi érzelmekről. A Harci láz című alkotás J.G. Ballard tollából származik, a téma pedig végtelenül aktuális. Mondjuk a bevezető bekezdés alapján egy háborús mű mindig aktuális lesz, amíg ember lakja e bolygót.

    A főszerepben Ryan áll, aki egyszerűen belefáradt a különböző indokok miatt történő háborúskodásba. Egyedül megmaradt családja számít neki, őket szeretné biztonságban tudni. Ám mindig ott lebeg lelki szemei előtt a tűzszünet már-már álomszerű képe. A szembenálló felek önmagukból kifacsarodva küzdenek a másikkal, saját ideológiájukat meghazudtolva, sőt az sem biztos, hogy emlékeznek egyáltalán a harcokat kiváltó okokra. A Bejrútban folyó küzdelmeken kívül a külvilágról nem érkeznek hírek, teljes elszigeteltségben élnek az emberek.

    modern-war

    Eltökéltsége miatt Ryan mégis a remény hírnökévé válik, s törékeny békét köt a szembenállókkal. Azonban az átmeneti békesség mögött valami szörnyű rejlik, ami meglepetéssel szolgálhat az olvasó számára. Ha elvonatkoztatunk egy kicsit az egésztől, akkor felvethetünk olyan kérdéseket, miszerint kinek származik haszna a háborúból, kell-e az emberiségnek a folytonos feszültség, illetve valóban létezik-e egy olyan háttérben munkálkodó erő, amely befolyással bír a világ történéseire. Az utóbbi felvetéssel azonban vigyázni kell, mert hamar áteshetünk a logikátlan összeesküvés-elméletek gyártói közé, amit gyakran átitat az előítélet, a bizonyítás nélkül, tényszerűen közölt alaptalan magyarázat, és sajnos egyfajta együgyű gondolkodásmód is.

    A novella remekül rámutat az emberiség legszörnyűbb „találmányára”, de ellenpólusként megjelenik a remény, és az emberi jólelkűség is, mely mindig képes lesz összetartani minket – még ha rövid időre is.

  • Megérkezett a júniusi Galaktika

    A Galaktika 315. lapszáma már kapható a szerkesztőségünkben és az interneten, az újságosoknál pedig június 7-től érdemes keresni.

    A magazin júniusi számát egy S.T.A.L.K.E.R.-novella nyitja, melyben Jurij Kruglov stalker-mítoszokat mesél különböző figurákról. Cordwainer Smith egy „emberalatti” macskalány reménytelen, „emberhez” fűződő szerelmét adja közre. Sara Genge azt bizonyítja, mennyire nem egyszerű elérni, hogy egy lányt a környezete fiúként fogadjon el.

    A magyar szerzők közül Haklik Norbert egy fura és kiszámíthatatlan zseni történetét követi végig, míg Ronil Caine, a LILIAN írója egy nehéz válás kapcsán a tökéletesség pusztító erejéről beszél, Toochee pedig a tömeg bölcsességének vizsgálatával egy terrortámadást vizionál.

    A havi retro J. G. Ballard novelláját eleveníti fel, a „Harci láz”-at.

    Galaktika 315

    Interjú helyett beszélgetés: Tamás Gábor, a Vastanács fordítója Miéville sajátos nyelvújításáról, -alkotásáról oszt meg kulisszatitkokat.

    A Világűrt jelentő deszkák a Proton Színház és Bánki Gergely 1 link című darabját elemzi. A képregényt Herbert W. Franke „Suttogás” című novellájából készítette Vass Mihály. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség újrafordítás-előadásáról és a Trafó természet-installációiról számol be. A Film a Synchronicity izgalmas és rejtélyes világát ajánlja gondolkodásserkentő élménynek.

    A tudományos főanyag az univerzum „sötét”-jének kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a félig mesterséges baktériumról, intelligens füldugóról, robotmacskáról, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a citruszöldülésről és következményeiről).

    Az XL-kiadás Alexandr Gromov kisregényét (Szoknyavadász és a Fürgemókus) és két novelláját („Mi sem egyszerűbb…”, „Ketten a körhintán”) tartalmazza, ezenkívül Borisz Stern írását: „Kié a bolygó?”

     

  • Itt a májusi Galaktika

    Szerkesztőségünkben és az interneten már kapható, az újságosoknál pedig május 3-tól érdemes keresni a 314-es Galaktikát. A magazin májusi számát Adam-Troy Castro művének befejező része nyitja: a múlt árnyainak felbukkanása végül értelmet nyer a magányos halász számára. Raccoona Sheldon írásában egy sajátos spirituális eszme szerint a férfiaknak kell megtisztulniuk és megteremteniük az Istennek tetsző, tiszta világot… nők nélkül. Yon Ha Lee története azt bizonyítja, bizonyos szempontból mindnyájan Khárón ladikjában ülünk. Octavia Butler figurái az univerzum legkülönbözőbb fajait képviselik, és fura, szimbiotikus viszonyban állnak egymással.

    A magyar szerzők közül Benedek Szabolcs egy, a cunami által megváltoztatott világ alakulását követi végig, míg Fedina Lídia egy időjárat-küldetést vizionál.

    A havi retro Pat Cadigan „Az Angyal” című novelláját eleveníti fel.

    B1-B4_314-1hirlevelbe

    Befejeződik Robert E. Howard Nekht Semerkeht című képregénye. A Filmrovat bizonyítja, a Terminus című produkció a sci-fi klasszikus hagyományaihoz tér vissza. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség Plútó-estjéről, az Irodalom Éjszakájáról és a Trafó test-fókuszú előadásáról számol be. Jon Lomberggel beszélgetve, a One Earth Message apropóján, a földönkívülieknek szánt küldemények sokaságáról esik szó.

    A tudományos főanyag a földtörténet utolsó kihalásának kérdését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a No Man’s Sky-játékról, a DNS információtárolásáról, az autózás új élményeiről, valamint az ökokatasztrófákról (jelen esetben a nílusi sügérrel kapcsolatos problémákról).

    Az előfizetők számára elérhető XL-kiadás Sheila Finch három művét (A Csontok Szava, És kezdetben volt a Szó, Áradó Szavak) tartalmazza.

     

  • Michael Walden – A Szörnyeteg

    Michael Walden a Galaktika Start Könyvek egyik szerzője, kinek az Eshtar című regényt köszönhetjük. A Galaktika 313. számának lapjaira szintén az Eshtar világában játszódó, de egymagában is kiválóan helytálló novellát szállított le.

    Aki már olvasta az Eshtart, tudhatja, hogy Walden nem kerülgeti a fontos kérdéseket, és nem elégszik meg klisés kompromisszumokkal, hanem igenis nekimegy nagyon komoly témáknak is. A Szörnyeteg című novellában ez nem más, mint a vallás kontra empirista tudomány.

    Történetünk a huszadik század hajnalán játszódik, Angliában, ahol is egy ízig-vérig brit lordot látogat meg a Férgek egy csatlós lovagja, kinek Eshtar – azaz a Véres Hercegnő – kardjára fáj a foga. A cselekmény magját a kettőjük filozofikus beszélgetése adja, miszerint mi is a vallás, a hit, a feljebbvalóban való rendületlen hit. Lehet-e mérni tudományosan, és ha lehet, attól még mindig Isten marad-e az Isten, vagy élőlénnyé válik, s ugyanúgy halandó-e, mint mi magunk?

    A kifinomult brit úr és a páncélos Lovag közötti diskurzus igazán felnőttes, komoly, de ezek mellett szellemes. Kettőjük ellentéte csak tovább pörgeti a kellemesen feszült hangulatot; míg Herbertet abszolút nyugodtság járja át, s eképpen érvel, addig a mély hangú Čessk heves vérmérsékletű, de intelligenciája semmivel sem marad alább az angollal szemben. Maga az egész novella könnyed, mégis érett hangvételű. Alig, hogy elkezdtem olvasni, magába szippantott az egész szituáció dinamikussága, és az egészen a történet végéig kitartott.

    Az olvasó itt is érzékelheti, hogy Eshtar világa valóban hatalmas. Ahogy az a regény ajánlójában is szerepel, e nagyság átível téren, és időn is. Nem ragad le a fizikai létezés mocsarában, annál többet mutat, hiszen történelmünk, múltunk, jelenünk, s jövőnk szoros kapcsolatban áll egymással, melyet egy könnyed mozdulattal le lehetne rombolni, és valami szörnyűségesre cserélni. Így közösen kell megvédenünk az emberiség elkövetkező napjait.

    Még szerencse, hogy van nekünk egy Véres Hercegnőnk, aki kész mindent feláldozni a nagyobb jó érdekében, és elpusztítani a legfőbb gonosz hatalmat, a Férgeket.

     (A fenomenális illusztrációt Papp Norbert festőművész/grafikus készítette)

  • Kapható a márciusi Galaktika

    Az interneten és szerkesztőségünkben már megvásárolható, az újságosoknál pedig március 1-től érdemes keresni a Galaktika 312-es számát.

    A márciusi magazint Herbert W. Franke nyitja: művében egy kutató halála az űrállomás megmagyarázhatatlan, felfoghatatlan jelenségeire világít rá. Terry Pratchett Korongvilág-történetében egy mágikus egyetem értekezletébe pillanthatunk bele. Cory Doctorow (KIS TESTVÉR, HOMELAND) írásában egy apokaliptikus katasztrófa bizonyítja, hogy az emberiség harca a pusztulás ellen más problémákat is tartogat. Thomas M. Waldroon novellája azt példázza, hogy minden, ami a természetben van, a természeté, így valamilyen mértékben része Isten jóakaratának. Critic Zónájában ötvennégy stalker indul el, hogy közös erővel legyőzzék a legfőbb ellenséget. Vajra Chandrasekera elképzelt jövőjének egy-egy epizódját dokumentumfilm-bevágások mutatják be.

    A magyar szerzők közül Acsai Roland egy nem mindennapi bújócskát, míg a START-programunkban áprilisban önálló kötettel is bemutatkozó Ronil Caine a földönkívüliekkel való különös találkozás élményét adja közre.

    Galaktika 312

    A havi retro Robert A. Heinlein (KETTŐS CSILLAG, AJTÓ A NYÁRBA) „Az ember, aki elefántokban utazott” című novelláját eleveníti fel.

    A képregény Pierre Boulle, Kiss Ferenc és Téjlor munkája. A filmrovat A gyermekkor vége című új sorozatot értékeli. A Kapcsolatfelvétel a Gateway to Space kiállításról és a Trafó smART! Xtra két programjáról számol be. A Világűrt jelentő deszkák most Maria Monterio Freitas társulatának futurisztikus színházát próbálja szavakba foglalni.

    A tudományos főanyag bolygónk lehetséges halálának kérdéseit járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások az alvásgenerátorról, vízfüggöny-tálról, egy ökokatasztrófáról, valamint egy távoli csillag (KIC 8462852) különleges fényváltozásairól.

    Az előfizetőként beszerezhető XL-kiadás a Perry Rhodan-univerzum három darabját tartalmazza: egy kisregényt és két novellát.

  • Kapható a szeptemberi Galaktika

    Az interneten már megvásárolható, az újságosoknál pedig szeptember 1-től lehet keresni a Galaktika 306-os számát.

    A szeptemberi magazint Eddy C. Bertin a Cthulhu-mítoszhoz tartozó történetének első része nyitja, melyben a főszereplő titokzatos szövegek alapján kutat egy romtemplom után. Roman Kulikov a Stalker-témához nyúl: hogyan tudja valaki mégis legyőzni az Irányítót annak ellenére, hogy totális manipuláció alatt áll. Alastair Reynolds novellája bonyolult társasjáték: van benne merénylet, gyilkosság, nyomozás, büntetés; mindez egy galaktikus nagyhatalom központjában. Sue Burke egy különös erdő bemutatásával bizonyítja be, hogy a legfurább ismeretlen lényektől sem kell félnünk. Kij Johnson „Az ezer mérföldet gyalogló macska” kalandjait folytatja két epizóddal. Terry Pratchett „Könyörtelen színház”-ában egy halott köré épül a cselekmény; a nyomozás során még a Halált is kihallgatják. A havi retro Jack Finney „Eltűnt személyek” című novelláját eleveníti fel.

    Galaktika_306_borito

    A magyar szerzők közül Sas István a valóság, a teremtés virtuális voltát állítja, Kleinheincz Csilla írásában pedig egy MI végzi feladatát magányosan egy bolygó jégpáncélja alatt, valamire várva.

    A magazin szakértője, dr. Almár Iván csillagász a Plútóval kapcsolatos legfrissebb megfigyelésekről számol be. A képregény Stanisław Lem elbeszélése nyomán Cs. Horváth Tibor és Zórád Ernő alkotása. A szférák zenéje az űrkorszak szimfóniáinak rejtelmeibe ad bepillantást. A Kapcsolatfelvétel a 28. Szefantor tábor érdekességeiről számol be. A filmrovat a Wayward Pines sorozat ijesztő, meghökkentő, irracionális motívumait mutatja be.

    A tudományos főanyag az űrruha mint egyszemélyes űrhajó működését járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a csomagtartó-széfről, high-tech vécéülőkéről, illat-ébresztésről, a DNS-ről mint adathordozóról, valamint a Taipai 101 ingájáról.

    Az XL-kiadás – amelyre továbbra is előfizetőként lehet szert tenni – kísérletképpen ezúttal egy monumentálisabb regény, Jack Williamson A fekete napjának első részét tartalmazza – befejezés a következő hónapban!