Címke: magazin

  • Megjelent a júniusi Galaktika! ^^

     

    A Galaktika magazin júniusi számát főként magyar szerzők kisprózái alkotják, az Ünnepi Könyvhét tiszteletére. Benedek Szabolcs írásában az elpusztított Föld maroknyi túlélője új hazát keres. R. J. Hendon története azt mutatja, a sikernek mekkora ára van, és mindig utólag derül ki, megérte-e. Kovács Attila egy űrhajós harcáról ír egy mikroméretű fekete lyukkal. Két neves humorista nálunk próbálkozik először novellával: Orosz György egy szép új világot rajzol meg, férfiak nélkül; míg Felméri Péter a szemetelésről értekezik az utca embere szemszögéből.

    Darrell Schweitzer kisregényének befejező részében folytatódik a szürreális vízió: a mágus kisfia valóban varázslóvá válik. A havi retro Maurice Baring klasszikus, „Vénusz” című novellája.

    Az interjúban Tal M. Klein, a Portál című regény szerzője a könyv keletkezési körülményeiről beszél. A képregény Haui József munkája Nemere István művei nyomán: Titok a kráter mélyén. A Filmrovat a Netflix Lost in Space sorozatát értékeli. Az Obszervatórium az ExoMars program két fontos küldetéséről számol be. A legnagyobb tudományos anyag az „űrvadnyugat” témáját járja körül: a világegyetemmel kapcsolatos jogi kérdéseket elemzi. A lapban olvashatók még érdekes írások Kuriról, a legújabb házirobotról, egy reptéri humanoid robotról, az újonnan felfedezett exobolygókról, a Tejútrendszer új atlaszáról, illetve egy sikeresen patkánymentesített szigetről.

    Az XL-kiadás Barry N. Malzberg Negyedik fázis című regényét tartalmazza.

    A Galaktika 339. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika 332. számában Samar egy megható történetet közöl, amiben egy vérprofi stalker „beavat” egy fiatalt a Zóna rejtélyes és teljességgel kiszámíthatatlan világába. Geoffrey W. Cole távoli jövőjében a mesterséges intelligenciák műalkotásokat hoznak létre, ráadásul önmaguk „érző” magjait is rekonstruálni próbálják. Ian Whates egy hipermodern hekkertámadás nem csak informatikai és nem csak földi eredetéről fest ijesztő képet.

    A magyar szerzők közül Dragomán György utópiájában apa és fia egy mamutvadászaton vesz részt, míg Andrej Iljics Dajcs szeszélyes lelkei a kollektív tudattalan hátborzongató labirintusában bolyonganak.

    A havi retro Nepp Józsefről emlékezik meg „Ez a nap is jól kezdődik!” című novellájával.

    Az interjúban Ondřej Štindlt kérdezte a fordító, Hanzelik Gábor az InterZóna posztapokaliptikus víziójáról.

    Galaktika 332

    A képregény Bill Brown „Csillagkacsák” című elbeszélésének adaptációja, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc munkája. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség előadásáról (a fantasztikus irodalom klasszikus szörnyei: vámpírok, élőhalottak, zombik) számol be. A Filmrovat az Alien: Covenant című filmet (nem) ajánlja. A Világűrt jelentő deszkák Huang Ji tajvani koreográfus nem mindennapi produkcióját villantja fel, melyben az egyik szereplő egy robot. Olekan Jeyifous építész különleges alkotásai fontos társadalmi üzenetet hordoznak.

    A tudományos főanyag a Voyager-küldetések témáját járja körül. Az Obszervatórium az Albert-program teóriáját ismerteti: az űrbeli növénytermesztés egészségtani és lélektani hatásairól. A lapban olvashatók még érdekes írások az autóról mint száguldó szuperszámítógépről, egy új nemzetközi űrállomásról, valamint egy aggasztó jövőt felvázoló tanulmány a globális felmelegedés új betegségekkel teli következményeiről.

    Az XL-kiadás Tőke Péter Miklós Az istenek hegye című regényének befejező részét tartalmazza, ezenkívül a szerző három novelláját („Idegen srác”, „Repül a tó…”, „A Négyes”).

  • Kapható az októberi Galaktika

    A Galaktika magazin 331. számát Michael Swanwick nyitja: a Némajátékosok Napján a Bohóckirály kiválasztottja életet vagy halált nyer. Jozef Karika hátborzongató írásával már a halloweent köszöntjük. Geoffrey A. Landis egy elképzelt, múltbeli Amerikát rajzol meg, ahol a politika összefügg a tudománnyal, nem is kis mértékben…

    A magyar szerzők közül Lovas Lajos – akinek Törzsszövetség című regénye most nyerte el a Zsoldos Péter-díjat – a Föld újrafelfedezéséről ír, míg Kertész Dávid a vallási fanatizmus két arcát helyezi kozmikus keretbe.

    A havi retro George Davey „A nagy katasztrófa” című novellája: bolygónk veszélyben van, titokzatos apokalipszis előjelei mutatkoznak.

    Galaktika 331

    A Fantomatika erdélyi képregényhavilap első számához kapunk ízelítőt a címadó alkotással, mely Szabó Kriszta és Sárosi Mátyás munkája. A Kapcsolatfelvétel az EJTECH projektjéről, a Horizont Galéria kiállításáról és az Elmosódott háttér köztéri performanszról számol be. A Filmrovat a Védelmezők című filmet ajánlja.

    A tudományos főanyag a negyedik ipari forradalom témáját járja körül. Az Obszervatórium az űrkorszak hatvan évére tekint vissza. A lapban olvashatók még érdekes írások egy galaktikus szuperszámítógépről, a fukusimai szarkofágról, a jövő gyapjúrobotjairól, valamint egy, az állattenyésztésben használható okoseszközről.

    Az XL-kiadás Tőke Péter Miklós Az istenek hegye című regényének első részét tartalmazza.

  • Itt a szeptemberi Galaktika

    Az interneten és a szerkesztőségünkben már kapható, az újságosoknál pedig szeptember 5-től érdemes keresni a szeptemberi Galaktikát.

    A magazin 330. száma tematikusan nagyrészt olyan írásokat gyűjt össze, amelyekben megjelenik a „valaki figyel minket” motívum. Az idegenek/földönkívüliek létezésére-jelenlétére-megérkezésére sokféle választ kaphatunk. Darrell Schweitzer titokzatos tűztojásai alapvetően félelemre adnak okot, még akkor is, ha látszólag nem csinálnak semmit. Sergio Gaut vel Hartman lényei otthont keresnek az univerzumban, de a Földön nem fogadják őket tárt karokkal. Kir Bulicsov szerint a kozmikus testvériség csak egy teória, a megérkező idegeneket nem mindenki fogadja barátságosan. Luigi Brasili „Az Azték éjszakája” című novellájában egy kozmikus futballmérkőzés nagyobb tétekkel bír, mint bárki gondolná.

    Galaktika_330_321x450

    A magyar szerzők közül Varga Csaba Béla egy megelevenedett szobor és egy titkos társaság rejtélyének jár utána, míg Bojtor Iván kisregényének befejező részében az eltűnt légiók titkára derül fény. Az e havi retróban Rejtő Jenő 50 000 év múlva megíródó leveléből kiderül, a kései jövő emberei mennyire másként látják jelenünk társadalmát és kultúráját, mint mi, benne élők.

    A képregény a Canopusi Jimmy második része Sandro Sandrellitől, Gergely László grafikájával. A Kapcsolatfelvétel a Sziget sci-fi eseményeiről számol be. A Filmrovat a Valerian és az Ezer Bolygó Városa című film magyar vonatkozását mutatja be: Cseh Zsanett jelmeztervező nyertes munkájáról beszélgettünk az alkotóval.

    A tudományos főanyag a kilencedik és/vagy tizedik bolygó témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások többfunkciós bútorokról, a girobuszról, az űrhajósok különleges étkezési szokásairól, a hajók környezetszennyezéséről, valamint az Obsztanovka kísérletről.

    Az XL-kiadás Rafe Bernard regényét (Támadás egy idegen bolygóról – Élőhalottak serege) tartalmazza.

  • Megjelent az augusztusi Galaktika

    A Galaktika magazin 329. számát Oliver Buckram nyitja: a szuperhősös rövidtörténet egy ellopott smoothie köré épül. Befejeződnek Kij Johnson macskatörténetei: az ezer mérföldet gyalogló macska most északra megy. Esther Saxey egy misztikus-titokzatos esszéírót leplez le. A megújult havi retro most az XL-t készíti elő: Leigh Brackett „A szivárvány összes színe” című műve.

    A magyar szerzők közül Fedina Lídia (Virokalipszis) írásában egy emberből több fordul elő ugyanabban a téridőben; míg Bojtor Iván kisregényének első részében egy elszúrt barrakudavadászat és az eltűnt légiók irányítják a cselekményt egy „bolond bolygón”.

    Galaktika_329_319x450

    „Elsősorban olvasó volt, másodsorban író”: beszélgetés Zsoldos Dáviddal Zsoldos Péterről és munkáiról. A képregény Sandro Sandrelli novellájának adaptációja (Canopusi Jimmy), Gergely László grafikájával. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség évadzáró estjéről és Az eltévedt űrhajós szobráról számol be. A Filmrovat a Csodanő című filmet ajánlja.

    A tudományos főanyag a nukleáris űrhajó témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások új eszközökről (okospaplan, okos féklámpa, okos napernyő), a folyólefejeződésről, valamint a Copernicus földmegfigyelési programról.

    Az XL-kiadás Leigh Brackett további műveit (Sinharat titka, Rhiannon varázslója) tartalmazza.

    A Galaktika 329. száma megvásárolható interneten, a szerkesztőségünkben, továbbá újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megérkezett a júliusi Galaktika

    A Galaktika magazin júliusi számát A. Bertram Chandler nyitja, befejeződik az Óriásölő története. Sárdi Margitot köszöntjük 70. születésnapja alkalmából, egy mindeddig publikálatlan szövegével („Menetgyakorlat”). A magyar szerzők közül Nemere István, az Elveszettek írója egy furcsa, valóságváltoztató időutazást állít a középpontba, míg Kovács Attila a jövőre nyíló ablakok rejtelmeit villantja fel. A havi retro Hal Grant „Ősvilági szörnyeteg” című novellája: igaz történet egy különös tóról és annak lakójáról.

    Galaktika_328_316x450

    A Képregényrovat a Magyarországon megjelent szovjet képregények világába kalauzol. A Kapcsolatfelvétel a Budai Könyvhét izgalmas eseményeiről számol be, benne robotikával és a magazinnal. A Filmrovat az új Mad Maxet elemzi.

    A tudományos főanyag az európai űrközpont létrejöttéhez vezető utat vázolja fel. A lapban olvashatók még érdekes írások az iTag okoseszközről, a valóban okos háztartási gépekről, műanyagevő rovarokról, valamint a jéghegyvontatásról.

    Az XL-kiadás Lloyd Biggle Jr. A Nagy Mű című regényének befejező részét tartalmazza, illetve a szerző egyik novelláját („Nincs jobb üzlet, mint a showbiznisz”).

  • Kapható a júniusi Galaktika

    A Galaktika magazin 327. számát A. Bertram Chandler nyitja: az Óriásölő felemelkedésének lehetünk tanúi egy olyan világban, amely üldözi a másságot. Ray Nelson látomásában a Föld urai nem azok, akiknek látszanak. Jurij Kruglov S.T.A.L.K.E.R.-novellájának Zónája most egy végtelenül emberi történetnek ad helyet: van olyan erő, ami nagyobb nála. Ian R. MacLeod két lány tragikus sorsát villantja fel, melyek egy ponton összefonódnak.

    A magyar szerzők közül Márki István a „Mi lett volna, ha…?” örök kérdését feszegeti egy párhuzamos világ Magyarországán; Varga Csaba Béla írásában egy titokzatos éjféli látogató hagy maradandó nyomot maga után; Acsai Roland víziójában pedig az anyabolygót megfojtotta az űrszemét, a túlélők között farkastörvények uralkodnak.

    A havi retro George Allan England „Zuhanás” című novellája: egy kiszámítható világban tragédia kell ahhoz, hogy megleljük a romantikát.

    Galaktika_327_320x450

    A képregény Vagyim Sefner írásának („A négylábú tyúk”) adaptációja (Kiss Ferenc és Haui József alkotása). A Kapcsolatfelvétel Petr Stančík (Múmiamalom) és Görgey Eta könyvbemutatójáról (Időcsodák 3) számol be. A Filmrovat az SF-filmkészítés két nagy csapdáját elemzi. A világűrt jelentő deszkák az Antarktisz gyermekei című produkciót ajánlja.

    A tudományos főanyag a Hold héliumlelőhelyeinek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások drónirányító szemüvegről, a „Click-on” karról, a műholdak megsemmisítéséről, a Kínai Digitális Enciklopédiáról, valamint a hőmérsékleti rekordok problémájáról.

    Az XL-kiadás Lloyd Biggle Jr. A Nagy Mű című szatírikus űroperájának első részét tartalmazza.

    A Galaktika 327. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megérkezett az áprilisi Galaktika

    Szerkesztőségünkben és webáruházunkban már kapható, az újságárusoknál pedig április 4-től érdemes keresni a Galaktika 325. lapszámát.

    A Galaktika magazin áprilisi kiadását Lewis Shiner elbeszélésének első része nyitja: egy fárasztó nap után hazatérve semmi sem az, aminek látszik… Joan Marie Verba a testvérharcok és a vérbosszú korában két fivér szoros kapcsolatát ábrázolja egy Darkover-történetben. Jeff Carlson, a hamarosan megjelenő Fagyott égbolt szerzője különös kísérletében az ember és a víz viszonya szokatlanul új megvilágításba kerül. Leonyid Kaganov írásában a gyermekkor végének tragikus ára van. Erik Simon felfedezőútja nem úgy sikerül, ahogyan eltervezték. Gareth D. Jones egy barátság jeleneteit villantja fel az öntudat és a technológia tükrében.

    A magyar szerzők közül Erdész Róbert írása azt bizonyítja: egyetlen létforma sem lehet örök, a miénk sem; míg Kovács Attila egy gyanúsan jó üzlet meghiúsulását állítja a középpontba. A havi retro Gárdonyi Géza „Kendő vagy mi” című novellája, benne életünk viszonylagossága és a halál mint biztos fogódzó jelenik meg.

    Galaktika325_321x450

    Egy amerikai képregényt mutat be a lap az 50-es évekből, mely az Utazók című új film alapjául szolgált. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség Kasztovszky Béla-emlékestjéről számol be. A Filmrovatban a nézők-kommentelők furcsa gesztusai elmarasztalást kapnak, a színésznők testalkati jellemzői ügyében. A Szférák zenéje a Solaris zenekar történetét mutatja be. A Világűrt jelentő deszkák a Tünet Együttes Apropó 0.2 című előadását elemzi. Az Obszervatórium űridőjárás-jelentése egy új mérőműszer fejlesztéséről ad hírt.

    A tudományos főanyag a nagyvárosi klímaváltozás témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások ehető robotokról, szuperkritikus vízről, 3G-okosszemüvegről, intelligens zokniról, valamint a hernyóinvázió fenyegető veszélyéről.

    Az XL-kiadás H. Rider Haggard regényének (Amikor megremegett a föld) befejező részét tartalmazza, illetve a szerző egy novelláját: „Pongoföld szörnyetege”.

     

  • Magyarnak lenni egzotikum!

    Mert magyarnak lenni egzotikum – üzeni Jobbágy Tibor Magyar című novellája a legújabb Galaktika lapjain.

    SF-elbeszélésében a japánok és finnek kapnak főbb szerepet. Olvasóként mit sem sejtünk róla, mi lehet a világ többi országával, népcsoportjával. Csak annyit lehet biztosan tudni, hogy egy kétszáz éves járvány miatt a magyarok száz évre teljesen bezárkóztak, ami azt eredményezte, hogy végül kihaltak.

    A Mitsubishi cég a csőd szélén áll, és a vezérigazgató, Mr. Tagami a jövőjén elmélkedik, mikor irodájába egy rejtélyes csomaggal betoppan Heikki Sjörgen, finn származású beosztottja. Állítása szerint talált egy igazi magyart, aki ráadásul életben van. Tagami persze meglepődik, rossz viccnek tartja az egészet, de végül bebizonyosodik, hogy a különc idegen valóban igazi magyar.

    A novella inkább szórakoztató, mintsem aggasztó jövőkép. Nem valószínű, hogy a magyar nép csak úgy eltűnne a Föld színéről, de ha mégis, akkor is megtalálnánk a módját, hogy életben tartsuk hagyományainkat. A magyarság minden történelmi korban, minden nehézségek ellenére is túlélt, gyarapodott, alkotott. Röviden: mi, magyarok a jég hátán is megélünk.

    A Magyar című alkotás igazi egzotikumként kezeli a magyar férfit, és valljuk be, sok nemzet a mai napig különcnek tart bennünket. Nem véletlen, hogy egy csomó összeesküvés-elmélet szól arról, miszerint földönkívüliek vagyunk. Vagy legalábbis tőlük származunk. Vagy valami ilyesmi…

    Az alkotás üzenete egyértelmű: Európa közepén itt ez a kis ország, tele csodabogárral, melyet régen tép a balsors, de mégis küzd, halad előre.

    A műben említett magyarok kimagasló intelligenciával bírnak, átlátják az összefüggéseket, agresszívak és nem tudnak megfelelni a jövőbeli társadalmi elvárásoknak. Ez szintén különcségünkből fakad, és talán valamilyen szinten az említett jellemzők igazak is lehetnek.

    Jobbágy Tibor alkotása egy kicsit mindenkiben feléleszti a büszke magyart. Noha ez a novella nem egy reális jövőképet ábrázol, mégis húzhatnánk párhuzamot történelmünkkel, jelenünkkel és mindazzal a jövővel, ami felé tartunk. Aki szeretne aktuálpolitikát belelátni a műbe, egészen biztosan bele is fog, de úgy érzem a Magyar című novella csupán magyarságunk elismerésére, büszkeségére mutat rá.

    Egy valami biztos: nem biztos, hogy jó ötlet kihasználni és magas pozícióba helyezni egy olyan embert, akiről azt hitték, társaival együtt már rég kihalt.

  • Itt a márciusi Galaktika

    Az interneten és szerkesztőségünkben már kapható, az újságárusoknál pedig március 7-től érdemes keresni a 324. Galaktikát.

    A márciusi lapszámot James Stoddard nyitja: Kína szuperhatalommá válik, és éppen az Egyesült Államokat vonja fennhatósága alá. Sue Burke egy távoli bolygón elmélkedik a Hamupipőke-történetről. Lee Battersby kegyetlen írása a sötétség igazi arcát mutatja meg, amiben mindenki áldozattá válhat.

    A magyar szerzők közül Jobbágy Tibor a világ utolsó néhány magyarjának sikereit vizionálja, míg Fedina Lídia, a Virokalipszis írója szerint elődeink tapasztalataiból csak bizonyos történetek elmesélésével okulhatunk, Weiner Sennyey Tibor pedig a Föld pusztulása utáni Paradicsom kereséséről elmélkedik.

    A megújult havi retro Jefim Zozulja „Évszázadok Gramofonja” című novellája: egy hihetetlen, óriási horderejű találmány bepillantást enged a múltba, csak az a kérdés, az emberek akarják-e ezt…

    Galaktika_324

    A képregény A csillagűzött szerető befejező része. A Kapcsolatfelvétel OlvasásGalaktika 2016 kampányunk eredményeit összegzi. A Filmrovat az Assassin’s Creed című filmet elemzi, a kritikákra reflektálva.

    A tudományos főanyag a nukleáris hajtóművek témáját járja körül. A lapban olvashatók még érdekes írások a világ legkisebb űrrakétájáról, a londoni Ford-kísérletről, az önjáró bevásárlótáskáról, valamint az Európai Környezetvédelmi Ügynökség legújabb jelentéséről a klímaváltozásról.

    Az XL-kiadás H. Rider Haggard regényének (Amikor megremegett a föld) második részét tartalmazza.