My Blog

Címke: kutya

  • 11 ezer éve vadászunk együtt

    A legújabb régészeti leletek szerint mintegy 11 ezer 500 évvel ezelőtt kezdett el a kutya az ember mellett élni a mai Jordánia északkeleti részén.

    A kutyákat feltehetően vadászatra is használták, mert a vadnyulak és egyéb kisebb zsákmányállatok számának hirtelen, jelentősen megnövekedett a térségben található régészeti maradványok között.

    A tudomány jelenlegi álláspontja szerint az ember a kutyát mintegy 14 ezer évvel ezelőtt háziasította a Közel-Keleten, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy ez véletlenül vagy szándékosan történt-e. Az eredmények alapján az eddig véltnél korábban felismerte a korai kutyák vadászati képességeit.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A Subajka 6 nevű észak-kelet jordániai régészeti lelőhelyen talált csontok a régészek szerint nemcsak arra utalnak, hogy ebben a térségben már az újkőkor elején jelen voltak a kutyák, hanem arra is, hogy az emberek és a kutyák együtt vadászhattak. A lelőhelyet egész éven át lakta az ember. A kutyák és az emberek együtt éltek, a kutyák nem csak akkor keresték fel a területet, amikor lakatlan volt. Nem a település külső részén tartották őket, hanem részei voltak a mindennapoknak, szabadon kószálhattak az emberek között, ették az eldobott csontokat és az ürülékük is megtalálható a lelőhelyen mindenfelé.

    Az ásatásról származó adatok elemzésekor feltűnt az is, hogy amikor a kutyák megjelentek a területen, a nyulak száma is megnövekedett. A nyulat a húsa miatt vadászták, de az itt élők a nyulak csontjaiból gyöngyöt is készítettek. A régészek valószínűnek tartják, hogy a kutyák megjelenése összefügghet a lelőhelyen a kisebb zsákmányállatok számának megnövekedésével.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyák kisebb és gyorsabb zsákmányt – nyulat és rókát – is el tudnak fogni. A változás ugyanakkor kapcsolatba hozható a vadászati technikák megváltozásával is, mert a leletek azt mutatják, korábbiakban válogatás nélkül, hálóval vadásztak vadnyúl-populációkra, a későbbiekben válogattak, egyes állatokat vettek célba, feltehetően kutyák segítségével.

    (via)

  • Talán a kutya is tudja, ha nem tudja

    A Max Planck Történettudományi Intézet DogStudies laboratóriumának kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy a kutyák is rendelkeznek bizonyos szintű metakognitív képességekkel. Ez azt jelenti, hogy tisztában vannak azzal, ha nincs elegendő információjuk egy probléma megoldásához és emiatt igyekeznek több információhoz jutni. Ebben hasonlóak a főemlősökhöz.

    Egy kísérlet során két különálló, V-alakú védőfalat állított fel, amelyek mögé egyikük egy jutalmat – ételt vagy játékot – rejtett el, miközben a másik fogta a kutyát. Az esetek egy részében az állat látta, hogy melyik fal mögé rejtették a jutalmat, néha viszont nem. A kutatók azt vizsgálták, hogy a kutyák milyen gyakran néztek be a falon lévő lyukon az előtt, hogy választottak. A szakemberek arra voltak kíváncsiak, hogy a csimpánzhoz és az emberhez hasonlóan a kutya is végez-e ellenőrzést a lyukon keresztül, ha nem látta, hogy hová helyezték a jutalmat. Ez ugyanis azt mutatná, hogy az állat tisztában van azzal, hogy nem tudja, hol van a jutalom – ami egy metakognitív képesség -, és ezért megpróbál több információhoz jutni választás előtt.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az eredmények azt mutatják, hogy a kutyák hajlamosak elszántan keresni az extra információt, amikor nem látják, hogy hol van elrejtve a jutalom. Az hogy a kutyák inkább akkor ellenőriztek, amikor nem volt tudomásuk a jutalom hollétéről, metakognitív képességekre utal, mivel teljesül a tudásról rendelkezésre álló tudás egyik feltétele.     Az ellenőrzés ugyanakkor nem járt mindig együtt sikeres választással.

    Az első típusú tesztnél a kutatók ételt, vagy játékot rejtettek el a falak mögött. Amikor a kutyák úgy választottak, hogy előtte belestek a lyukon, akkor gyakrabban választottak helyesen, mint akkor, amikor nem végeztek előzetes ellenőrzést. Az állatok gyakrabban végeztek ellenőrzést akkor is, amikor a játékot keresték, ami azt sugallja, hogy valamelyest rugalmasak a keresési szokásaikban és nem rutinviselkedésről van szó.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A második tesztben azonban, amikor egy nagyon vagy egy kevésbé finom falatot rejtettek el a kutatók, akkor még az ellenőrzéssel együtt is meglehetősen rosszul teljesítettek a kutyák. A kutatók szerint ennek az lehetett az oka, hogy az állatok annyira izgalomba jöttek a jutalom keresésétől, hogy nem tudták megállni, hogy ne a hozzájuk legközelebbi falat válasszák, még akkor is, ha látták, hogy a jutalom valószínűleg nem ott van.

    Az eredmények alapján ugyan a kutatók nem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy a kutyák rendelkeznek metakognitív képességekkel, de annyi biztos, hogy erre utaló viselkedést észleltek náluk.

  • Kutyák és emberek: újkőkori közös vándorlás

    A gyűjtögető-vadászó emberek valamikor 20-40 ezer évvel ezelőtt szelídítették meg a farkasokat. A kutyák egymástól több ezer kilométerre fekvő két farkaspopulációból fejlődhettek ki. A háziasítás hosszú folyamata megváltoztatta a farkasok viselkedését, génjeit, így fejlődtek azokká a kutyákká, amelyeket ma ismerünk.

    Egy kutatás megállapította, a kutyák is részesei voltak az emberiség történetében annak a fontos pillanatnak, amikor elődeink a gyűjtögető-vadászó életmódról a földművelésre tértek át. A földművelés először a közel-keleti térségben, az úgynevezett termékeny félholdon – a mai Irak, Szíria, Libanon, Jordánia, Izrael és Egyiptom területén – kezdődött.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az első földművesek sokféle gabonát, köztük búzát és árpát, valamint borsót és lencsét is termesztettek, emellett háziasították a vad birkát, szarvasmarhát és disznót. Amikor 9000 évvel ezelőtt útra keltek Európa és Ázsia felé, földművelésben szerzett tapasztalataikat és háziállataikat is magukkal vitték. Francia kutatók most azt igazolták DNS-tesztekkel, hogy kutyáik is elkísérték őket a hosszú úton. A tudósok az Európa- és Ázsia-szerte feltárt régészeti helyszíneken talált kutyamaradványok DNS-mintáit elemezték. A tanulmányban azt is igazolták, hogy a vándorláskor az emberek és kutyák már kötődtek egymáshoz.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Az Európába érkező kutyák keveredtek azokkal a kutyákkal, amelyek már ott éltek, s ezzel megváltozott a génállományuk is. A tenyésztés évszázadai alatt a kutyák génjei tovább keveredtek. A mai kutyák már nagyon különböznek azoktól, amelyek az első földműveseket elkísérték vándorlásukon.

  • Kutyaélet – Mint az emberek

    A Szenior Családi Kutya Program részeként több mint száz idősödő, 8 évnél öregebb kutya életét követik figyelemmel a kutatók négy éven át. A kutyák öregedését vizsgálják az ELTE kutatói, az életkor és az egészségi állapot kapcsolatát.  Az ebek várható élettartama a fajta és a méret mellett egyéb tényezőktől is függ, ilyen például a táplálkozás, az életmód vagy a genetika, valamint a kutyát élete során érő traumatikus események.

    Az ELTE Etológia Tanszékén végzett kutatás szerint bár a kutyák és macskák sokkal hamarabb öregszenek az embereknél, életük az emberéhez hasonlóan életszakaszokra bonható, úgy mint kölyökkor, kamaszkor, felnőttkor, időskor és matuzsálemi kor.

    A kutatás megállapításai között szerepelt, hogy a kutyák várható élettartama és az egészségben eltöltött évek száma a fajta és a méret mellett függ egyéb tényezőktől is, mint például a táplálkozás, életmód vagy a genetika. A beszámoló szerint az eredmények némelyike még a kutatókat is meglepte, például az, hogy a kutyát az élete során érő traumatikus események, mint a gazdaváltás, elveszés, menhelyre kerülés hosszú távú negatív hatásokkal járhat a kutya későbbi egészségére nézve.

    Do as I do – kutyakiképzés a Galaktikabolt.hu-n

    A kutatók megállapították azt is: a magyar mintában a keverékek bizonyultak egészségesebbnek fajtatiszta társaiknál. A magyarországi fajtatiszta kutyák körében korábban bukkannak fel egészségügyi problémák, mint a keverékeknél. Emellett a legidősebb, 12 év feletti korcsoportban is nagyobb a keverékek aránya, mint a fiatalabbaknál, ami arra utal, hogy a fajtatiszták rövidebb ideig élnek, mint keverék társaik.

    Az ELTE kutatói a világon elsőként elemezték a traumatikus események hosszú távú hatását a kutyák egészségére. Azok a kutyák, akik életük során valamiféle megrázó élethelyzetet éltek át, nagyobb valószínűséggel szenvedtek egészségügyi panaszoktól. A gazdák beszámolói alapján ilyen következményekkel járhat, ha a kutya menhelyre került, gazdát váltott vagy megváltozott a család szerkezete (például születés vagy halál miatt), a kutya súlyos sérülést/elhúzódó betegségben szenvedett, esetleg elveszett. Ha az eb több ilyen eseményt is átélt, a gazdák nagyobb valószínűséggel számoltak be arról, hogy a kutya viselkedésén ezek a múltbeli események maradandó nyomot hagytak.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája a Galaktikabolt.hu-n

     A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása, amely kutyáknál is mérhetővé teszi a kognitív hanyatlást, segíti a családi és munkakutyák egészséges élettartamának meghosszabbítását, és egyúttal az emberi öregedés nemkívánatos folyamatainak megértéséhez is hozzájárul.

    (via)

  • Itt az új robotkutya

    1998-ban jelent meg Aibo, a Sony cég robotkutyája. Most húsz évvel később itt a továbbfejlesztett változat.

    Az  AIBO ERS-1000 (Entertainment Robot Dog) tipusszámú robot kutya kölyök az előző verziókhoz képest sokat fejlődött. AZ új kutya már folyamatos internetkapcsolaton keresztül kapcsolódik egy felhő alapú mesterséges intelligenciához. Az új AI motor és a fejlett képérzékelők révén képes az arcokat azonosítani, felismeri a család tagjait.

    Emlékszik arra, hogy tulajdonosait milyen játékok és cselekvések teszik boldoggá, így mélyebb kapcsolatot alakít ki a család tagjaival. Minden egyes találkozással, minden egyes emberi kölcsönhatáson keresztül fejleszti egyedi, csak rá jellemző személyiségét. Így két Aibo jelleme sem fog hasonlítani egymásra.

    Különböző feladatokra és játékokra lehet betanítani, külön kutyajátékok vásárolhatnak hozzá

    Az új Aibo korlátozott példányszámban az Egyesült Államokban fog megjelenni. Ára 2899 dollár, vagyis több mint 800 ezer forint.

    (via)

  • Magyar kutatók a kutyák új tanulási képességét fedezték fel

    A nyolchetes kölyök kutyák nem csak felnőtt fajtársaiktól, de az emberektől egyaránt képesek megtanulni. Erre az eredményre jutott az ELTE Etológia Tanszékén működő Családi Kutya Program kutatói. A kutatás vezetője Claudia Fugazza.

    A kutatók jutalomfalatot rejtettek el egy probléma-dobozban, majd megmutatták a különböző fajtából származó kutyakölyköknek, hogy miképpen kell azt kinyitni. A feladat megoldását a kísérletvezetők vagy egy előre betanított felnőtt kutya mutatta be, majd a kölykökre bízták, hogy mit tesznek.

    Azok a kölyökkutyák, akiknek volt lehetőségük megtekinteni, amint egy ember vagy egy kutya kinyitja a probléma-dobozt, sokkal gyorsabban oldották meg önállóan a feladatot, mint azok, akik ilyen tapasztalat híján voltak. A kiskutyák később is képesek voltak hasznosítani a megszerzett tudásukat, ami azt jelenti, hogy már egy rövid szociális tapasztalatról is stabil emléknyom alakul ki egy kölyökkutya elméjében.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatás vezetőjének könyve a kiadó gondozásában a Galaktikabolt.hu-n.

    A kutatók azt is vizsgálták, vajon a kölykök hasonlóan jól tanulnak-e ismeretlen felnőtt kutyáktól, mint a saját anyjuktól. Az eredmények meglepően alakultak, hiszen az ismeretlen kutyáktól tanulva még jobban teljesítettek, mert több ideig nézték az ismeretlen kutyát, mint a saját anyjukat.

    Amennyiben gyakorlati szempontból vizsgálják a tudósok ezeket az eredményeket, akkor egy új tanítási, kiképzési módszer lehetősége is felvetődik: a kölyökkutyák szociális tanulási képességeire is lehetne alapozni, amikor kutyakiképzésről van szó. Ez lehet a legkönnyebb és legtermészetesebb módja egy kölyökkutya tanításának, hogy egyszerűen meg kell nekik mutatni, mit hogyan kell csinálni. Ezután csak bátorítani kell őket.

    (via)