Címke: kutya

  • Hogyan értik a kutyák a szavakat

    Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek a szavak közötti különbségekre, ha azok csak egy beszédhangban térnek el. A négylábúak ilyen jellegű figyelmi beállítódása lehet az egyik oka annak, hogy a legtöbb kutya élete során csak kevés szót tanul meg felismerni.

    A kutyák meg tudják különböztetni a különböző beszédhangokat (például „k”, „u”, „ty”, „a”) és vannak hasonlóságok a szavak idegi feldolgozásában kutyák és emberek között. A legtöbb kutya ennek ellenére csak kevés szót képes megtanulni élete során még akkor is, ha emberekkel együtt, emberi nyelvi környezetben él. Ezért Magyari Lilla posztdoktori kutató és kollégái azt vizsgálták, hogy mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre, amikor szavakat hallgatnak.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Ahhoz, hogy ezt az hipotézist tesztelni tudják, a kutatók kifejlesztettek egy eljárást arra, hogy fájdalom- és beavatkozás-mentesen mérni tudják éber, nem betanított, családi kutyák elektromos agyi aktivitását. A kutatásban is gyakran használt módszer az elektroenkefalográfia (EEG), amit csillapított, alvó vagy éber, de betanított kutyákon is sikerrel alkalmaznak. De ebben a kutatásban olyan éber kutyákat vizsgáltak, akik semmilyen tréningen vagy beavatkozásban sem vettek részt.

    A kísérletet az idegtudományi laborban folytatták le, ahol a kutyák gazdáikkal együtt voltak jelen. Először a kutya szabadon mozoghatott a laborban, majd a kísérletvezetők megkérték a gazdát, hogy foglaljon helyet egy matracon, ahol a kutyája is mellé tud feküdni, mintha pihennének. Majd a kísérletvezetők tapasszal rögzítették az elektródákat a kutya fejbőrén. Amikor az elektródák felkerültek, a kutyáknak szavakat játszottak le hangszórókból. A szavak között volt olyan instrukció, amit ismertek (például: „gyere”), volt az instrukciókhoz hasonló, de értelmetlen szó (például: „gyare”) és volt teljesen más értelmetlen szó is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutyák agyi aktivitása azt mutatta, hogy a kutyaagy gyorsan megkülönböztette egymástól az ismert szavakat a nagyon különböző értelmetlen szavaktól már 200 millszekundummal azután, hogy a kutyák meghallották a szavak kezdetét. Ez a hatás hasonló a humán eredményekhez, amelyek szerint az emberi agy már a szavak kezdete után néhány száz millszekundummal eltérően válaszol a jelentésteli és az értelmetlen szavakra.

    A kutyák agya ugyanakkor nem különböztette meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól az értelmetlen szavaktól, amelyek csak egy hangban különböztek. Ez az eredmény a 14 hónapos csecsemőkkel végzett vizsgálatok eredményeivel áll összhangban. A csecsemők ugyanis 14 és 20 hónapos kor között kezdik el hatékonyan feldolgozni a szavak fonetikai részleteit, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szókincsük kifejlődjön.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Jégkorszaki őseinknek már ötféle kutyája volt

    Egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport megállapítása szerint már legalább öt kutyaféle létezett több mint 11 ezer évvel ezelőtt, közvetlenül a jégkorszak után.

     A londoni Francis Crick Intézet, az Oxfordi Egyetem és a Bécsi Egyetem kutatói, valamint több mint tíz ország régészei által készített tanulmányhoz a mai Európa, Közel-Kelet és Szibéria területén élt 27 kutyától, köztük csaknem 11 ezer évvel ezelőtt élt ebektől származó ősi DNS-t szekvenálták.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Közvetlenül a jégkorszak után és azelőtt, hogy bármely más állatot háziasítottak volna, már legalább öt, genetikailag különböző kutyaféle létezett, ezekből nőttek ki a közel-keleti, észak-európai, szibériai, új-guineai és amerikai populációk.

    A világ különböző részein élő kutyák körében megfigyelhető sokszínűség abba az  időszakba nyúlik vissza, amikor még minden ember vadászó-gyűjtögető életmódot folytatott.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Az utcákon ma sétáló kutyák közötti különbségek egy része a jégkorszakig nyúlik vissza. A korszak végére a kutyák már széles körben elterjedtek az északi féltekén.

    A kutatók kimutatták, hogy az elmúlt tízezer évben a korai kutyafélék keveredtek és megjelentek a ma ismert kutyák.

    A korai európai kutyákat például eredetileg sokszínűség jellemezte, a jelek szerint két nagyon különböző populációból származtak: az egyik a közel-keleti, a másik a szibériai kutyákkal állt rokonságban. Egy ponton azonban ez a sokszínűség eltűnt, és ma már nincs jelen az európai kutyákban.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Kutya vs. törpemalac kommunikáció

    Mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben? Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során erre keresték a választ.

     

     Kiderült, hogy mind a kutyák, mind a malacok a gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen; de ha egy idegen is ott van, csak a kutyák tartózkodnak az emberek közelében, a malacok inkább távolabb maradnak.

    Nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt, a fajok közötti különbségek meghatározóak.

    A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Feltételezhetően az, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát, részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. A kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában.

    Az utóbbi időben a házisertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be. A sertés ezen új szerepe szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára.

    A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    „Ebben a vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezettek, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak.

    Azt találták, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében. Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt.

    A kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. A malacok több fizikai kontaktust igényeltek. Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Kutyák és a szótanulás

    A világ különböző pontjain élő hat border collie méri össze tudását az Eötvös Loránd Tudományegyetem etológusainak nemzetközi kutatási projektjében. Az élőben közvetített tudományos kísérletben a kutyák szótanulási képességét vizsgálják a kutatók.  A Genius Dog Challengeben hat, szóértésben különösen tehetséges kutya méri össze tudását élő közvetítéseken.

    A mezőny legfiatalabb versenyzője a magyar Max. A pásztorkutya kétéves korára több mint 100 játék nevét tanulta meg.

    A tanszék munkatársai több mint két éven keresztül keresték a világban a kiemelkedő szóértéssel, szótanulási képességgel rendelkező kutyákat. A közösségi médiában közzétett felhívásra többen jelentkeztek, közülük az etológusok hat kutyát választottak ki, ezek mindegyike border collie, akik a világ különböző pontjain élnek. A projektben résztvevő kutyák egy része csaknem száz játék nevét ismeri.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A megmérettetésen Spanyolországból, Norvégiából, Magyarországról, Floridából, Brazíliából és Hollandiából származó kutyák vesznek részt. Bár a résztvevő különleges tehetséggel rendelkező kutyák mindegyike border collie, nem csak ez a fajta kutya képes erre a feladatra. Az azonban megfigyelhető, hogy a border collie-knál gyakrabban jelenik meg ez a képesség. A vizsgálat egyebek mellett azt segít megérteni, hogy miben különböznek ezek a kutyák társaiktól.

    Azok a kutyák, akik ilyen mértékben értik az emberi szavakat, nagyon ritkák és különlegesek. Tanulmányozásuk segíthet megérteni az emberi nyelv mechanizmusait is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kihívás két szakaszban teszteli a kutyák tanulási képességeinek határát. Az első hét alatt a kutyáknak hat új játék nevét kell megtanulniuk. A második szakasz viszont kétszer olyan nehéz, mint az első, a kutyáknak egy hét áll a rendelkezésére, hogy 12 új játék nevét megtanulják.

    Az egyes szakaszok végén a kutatók élő közvetítésekben tesztelik a kutyákat a Facebook és a YouTube segítségével.

    A kihívást az ELTE Etológiai Tanszékének nemzetközi kutatócsoportja kezdeményezte a Családi Kutya Program keretében, amelyben csaknem 20 éve tanulmányozzák a kutya-ember kapcsolat viselkedési és kognitív aspektusait. A kihívásról a nemzetközi sajtó is beszámolt.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Tudja a kutyád, hogy mit akarsz?

    Az ELTE etológusai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a kutyák külön tudják-e választani a saját és a gazdájuk szándékait.

    Az állati elme működésével foglalkozó kutatások nagyon fontosak ahhoz, hogy megértsük, hogyan alakult ki az emberi gondolkodás, mik az előzményei az állatvilágban. Még az állattartás jogi szabályozásának kialakításakor is figyelembe veszik az adott faj kognitív fejlettségét.

    Rengeteg anekdota szól a kutyák elmeolvasó képességéről, de a kutatások nehezen haladnak előre. Eddig egyetlen tanulmány sem volt elég meggyőző, így az évek alatt a nagy kérdést kisebb, kézzelfogható célokra bontották. E célok egyike annak megvizsgálása volt, hogy mennyit érzékel egy kutya a gazdája szándékaiból és külön tudja-e választani a saját és a gazdája vágyakozását például egy tárgy iránt.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Vizsgálatuk eredményei szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a kutyák elérnék a másfél éves gyerekek „szándéktulajdonítási képességének” szintjét. Bár a kutyák észreveszik, melyik tárgyat szeretné megszerezni a gazdájuk, csak a saját kedvencüket viszik oda hozzá.

    Az etológusok egy régi, a gyerekpszichológiában jól ismert kísérletet ismételtek meg kutyákon. A pszichológusok a 14 és 18 hónapos korú gyerekek elé két tálat tettek, az egyikben keksz, a másikban brokkoli volt. „A kisgyerekek nem szeretik a brokkolit, de a kekszet igen. A kísérletvezető viszont hangosan örvendezett, milyen finom a brokkoli és jóízűen eszegette. A keksztől pedig undorodott. Miután eljátszotta, melyik ételt szereti, a kisgyerek elé tolta a tálakat és megkérdezte, kaphat-e valamit enni.

    A 14 hónaposok a kekszet nyújtották felé, mert nekik az ízlett. A 18 hónaposok viszont megértették, hogy a nő nem a kekszet, hanem a brokkolit szereti, ezért azzal kínálták. „Szaknyelven szólva, megértik a vágy szubjektivitását, tehát azt, hogy ugyanazt a tárgyat egyesek kedvelik, mások utálják és képesek az érzelemkifejezésekből következtetni mások preferenciáira. De vajon képesek erre a kutyák is?

    A kutatók nem tartották kizártnak, hogy a kutyák elmeolvasó, „szándéktulajdonító” képessége egy szinten van a 18 hónapos gyerekekével. Lényegében ugyanazt a tesztet végezték el a kutyákkal, mint a pszichológusok a kisgyerekekkel, csak az élelmet tárgyakra cserélték.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kísérletben egy játékot és egy karkötőt használtak a keksz és a brokkoli helyettesítésére. A kutyák a várakozásoknak megfelelően a játék iránt érdeklődtek jobban. Ezután a gazda a karkötőt a kezében tartva hangokkal, mosollyal, a rajongás minden lehetséges jelével eljátszotta a kutyának, hogy a karkötő nagyon-nagyon tetszik neki. A játékkal szemben pedig undort mutatott.

    Ha ugyanezt eljátsszuk egy másfél éves gyereknek és utána megkérjük, hogy adja oda nekünk az egyik tárgyat, akkor valószínűleg a karkötőt hozza oda hozzánk, akkor is, ha ő a játékkal szeretne játszani. A kutyák azonban nem így tettek. Mindegyik a játékot vitte oda a gazdájának.

    Mivel a közvetlen kontaktus lehetősége a játékkal „túlságosan felvillanyozta” a kutyákat, a kutatók elhatározták, hogy elérhetetlen helyre teszik a tárgyakat. Újabb 51 kutyát teszteltek két csoportba sorolva. Az egyik csoport gazdái a karkötő iránt „rajongtak”, a másik csoporté viszont a játékért, ugyanúgy, mint a kutyák. Az érzelmek eljátszása után a tárgyak a vizsgálati szoba ablakpárkányára kerültek, így a kutya látta a tárgyakat, de nem érte el őket. Ez az elrendezés működött, mert a csoportok különböztek abban, hogy mennyit nézték a tárgyakat. Ha a gazda a játékot „kedvelte”, a kutyák is főként a játékot nézegették, ám a másik csoportban ugyanannyit nézték a korábban érdektelen karkötőt is. Vagyis, ha fizikailag nem fértek hozzá a kutyák az általuk vágyott játékhoz, akkor kiderült, hogy valójában hatott rájuk a gazda érzelemkifejezése.

    Úgy tűnik, hogy a kutyák észreveszik, melyik tárgyat kedveli a gazdájuk, mégsem azt viszik neki oda. Talán nem tudják hatékonyan gátolni a késztetéseiket, esetleg nem tárgyválasztási feladatnak, hanem játéknak fogják fel a helyzetet vagy pedig, hasonlóan a másfél évesnél kisebb gyerekekhez, nem teljesen értik, hogy a társuk vágyhat másra is, mint ők.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • Látványos 3D-modellek a kutyák agyáról

    Digitalizált koponyák alapján rekonstruálták az ELTE és a Kaposvári Egyetem kutatói 24 kutyafajta és 4 vadon élő farkasféle agyát.

    A képek és modellek szemléletesen mutatják be az egyes fajták közötti jelentős alak- és térfogatbeli különbségeket. Az agy ugyanis nem méretarányosan változik a kis- és nagytestű kutyafajták között, és az arckoponya hossza lényeges hatással van egyes agyterületekre, főleg a szaglólebenyre és a homloklebeny elülső részére.

    Az eredményekből például kiderült, hogy mindössze kétszerese egy megtermett nápolyi masztiff agytérfogata az apró csivaváénak.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A vizsgálat módszerére kitérve megjegyzik: az agy ugyan nem fosszilizálódik, de akár egy koponya alapján is lehetséges dinoszauruszok, madarak, emlősök, (ős)emberek agyának fejlettségét rekonstruálni a csont belső felszínének mintázata és formája alapján.

    Ennek eléréséhez régebben fokozatosan megszilárduló anyaggal töltötték ki a koponyaüreget, amely így felvette az agykoponya belső formáját. Az így elkészült öntvényt, ami nagy pontossággal tükrözte az agy alakját, kibontották a koponyából. Ezeket az agyi öntvényeket nevezik endokasztoknak.

    A hagyományos endokasztos eljárás azonban gyakran invazív, és így a csont sérülését okozhatja a koponyalyukak bezárásakor, illetve az öntvény eltávolításakor. Ezért manapság a vizsgálatok során a diagnosztikai képalkotó eljárások élveznek előnyt, mivel azok nem ártalmasak a csontra.

    A csontok vizsgálatára az egyik legjobb lehetőséget a komputertomográfiás képalkotás (CT) adja. Így a kutatók nem csak a csontot tudják megvizsgálni, annak minden alak- és szerkezetbeli jellegzetességével, hanem megfelelő szoftverekkel digitális öntvényeket is elő tudnak állítani.

    A komputertomográfiás képalkotás azt is jól láthatóvá teszi, hogyan változott meg a kutyafajták agya a mesterséges szelekció hatására.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Csörgő Tibornak, az ELTE TTK Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék kutatójának gyűjteménye közel 400 kutyakoponyát tartalmaz 152 fajtából, ezek közül 28-at vizsgáltak meg alaposabban.

    A háromdimenziós modellezés eredményeként sikerült olyan részletességgel visszaadni az agy felszínét, hogy nemcsak a főbb agyi tekervények helye, hanem egyes erek lenyomata is tisztán látszik a modelleken.

    virtuális endokasztok világosan megmutatják azt is, hogy a koponya arcorri részének rövidülése együtt jár az agy egyre erősebb torzulásával: a szaglóhagyma fokozatosan hátrébb tolódik, és bizonyos fajtákban, például a mopszoknál és a francia buldogoknál szinte egészen a homloklebeny alá kerül. Ez pedig megváltoztatja az egyes területek egymáshoz viszonyított arányát.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

    Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

    Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI).

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ELTE etológusainak kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.

    Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.

    Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.

    A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A farkas nem lesz kutya

    Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak.

    Ez derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából. Az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehet például rávenni őket arra, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutatnak agressziót, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák – olvasható a kutatás eredményeiről az ELTE honlapján közölt beszámolóban.

    Az ELTE Természettudományi Karának etológusai szerint ennek egyik oka, hogy a kutyák a háziasítás folyamán alapvetően kezelhetőbbé váltak, így lettek alkalmasak az emberrel való együttélésre. Feltételezésük alátámasztására kísérletet végeztek, amelyben 16 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek azonos módon, kézből pár napos kortól és rendszeresen tesztelték őket 3 és 24 hetes koruk között.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kézből nevelt állatok egészen kicsi korukban gondozójukhoz kerültek, már azelőtt, hogy kinyílt volna a szemük. Intenzív emberi környezethez történő szocializációjuk alatt a gondozók a kis állatokat erszényben, kosárban mindenhová magukkal vitték napi tevékenységeik során, így napi 22-24 órát töltöttek együtt. Ennek köszönhetően az állatok már nagyon fiatal koruktól naponta találkoztak új vizuális, hang- és szagingerekkel, emberekkel, állatokkal és idegen tárgyakkal.

    A kölykök hetente 2-3 alkalommal egymással is találkoztak, ismerkedtek. A gondozók mind a kutyák, mind a farkasok esetében igyekeztek elkerülni minden olyan helyzetet, ahol az állatot kényszeríteni, „dominálni” kell, ahhoz hasonlóan, ahogy a természetben a farkasanyák és a falka többi tagja bánik a fiatal kölykökkel.

    A kutatók megfigyelték, hogy ugyan szájkosár feladásakor, behíváskor és ültetéskor a kutyák és farkasok nagy vonalakban hasonlóan viselkedtek, az apport feladatban (azaz, amikor egy eldobott játékot kell visszavinniük az állatoknak) a kiskutyák jóval többször vitték vissza a kísérletvezetőnek a labdát, mint a farkasok.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A farkasok jellemzően üldözőbe vették, megfogták, de inkább elszaladtak és minden negyedik farkas agresszíven viselkedett, ha el akarták tőle venni a labdát. Szőrápolás közben a farkasok 12 hetesen többször próbáltak harapni, mint a kutyák, de később már nem volt ebben különbség.

    „Az intenzív szocializációval elértük, hogy sok feladatban irányíthatók lettek a farkasok. De a kutyákhoz képest kevésbé voltak kezelhetőek, főként, ha megszereztek valamit vagy nem tetszett nekik, hogy hozzájuk nyúltak. Az anya által nevelt és az emberek által nevelt kiskutyák viselkedése viszont nem különbözött a tesztekben. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a háziasítás során fontos szempont volt a kezelhetőség.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Az evolúció és a kutyák játékossága

    Evolúciós megközelítésben vizsgálják a különböző fajtájú kutyák játékosságát az Ökológiai Kutatóközpont, a Stockholm Egyetem és az ELTE Etológia Tanszék munkatársai. Azt kutatják, hogy mely fajták játékosabbak és ennek milyen evolúciós okai lehetnek. Statisztikai módszerekkel egy több tízezres svéd adatbázisból közelíti meg a kutyák viselkedési jegyeit. Konkrétan arra voltak most kíváncsiak, hogy a kutyák különböző funkcióra történő tenyésztése, hogyan hat a viselkedési jegyekre.

    A 2019 óta tartó vizsgálat során a kutatók 138 kutyafajta „játékosságban” megmutatkozó változatosságát vetik össze a fajták bonyolult genetikai kapcsolatrendszerével, mely a kutyatenyésztés által kialakított leszármazási vonalak, illetve a fajták közti keresztezésekkel alakult ki.

    A fajták egy fajba tartoznak, így ha megértjük azokat a szelekciós tényezőket, melyek a kutyák fajtagazdagságához vezettek, akkor elcsípjük, hogy hogyan zajlik az evolúció egy fajon belül. Evolúcióbiológiai szempontból a fajták közötti különbség az érdekes, mert ezek azokat a szelekciós folyamatokat tükrözik, melyen az egyes vonalak pár száz éves történetük során átmentek.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyatenyésztés olyan mesterséges kényszer vagy irányított szelekció, mely során felgyorsították az evolúciót és a darwini mechanizmusokat maga az ember hozta létre, nem pedig a környezet. A különböző kutyákat elsősorban egy adott cél érdekében tenyésztjük, olyan ebet szeretnénk kreálni, amely jól vadászik, vagy jól őrzi a nyájat, vagy éppen csak jó barátja a családnak. Az ezen feladatok érdekében történő tenyésztés során azt tapasztaljuk, hogy ez a folyamat végül kihatással van egy sor morfológiai és viselkedési bélyegre, így a játékosságra is. Ebből arra következtethetünk, hogy e tulajdonságoknak genetikai alapja van, amely érdekes együttállást mutat a különböző feladatokhoz kapcsolható funkciókkal.

    Az emberrel folytatott játék a háziasítás során alakult ki, a két faj közötti kapcsolat kialakításában, fenntartásában, építésében van fontos szerepe. Általában azok a kutyák játszanak intenzívebben a gazdájukkal, ahol szorosabb a kutya-gazda kapcsolat, és ez utóbbi erőssége összefügg a funkcióval is.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    „A vizsgálat azt mutatta, hogy a funkcionális szelekcióval másodlagosan kihatunk a kutya viselkedésére, ez esetben a játékosságára” – mondta az evolúcióbiológus. Magyarázata szerint a tenyésztők a funkcióra vagy a küllemre fókuszálnak, ezek viszont magukkal rántanak olyan tulajdonságokat, amelyek eredetileg nem voltak szempontok a tenyésztésnél. A kutyák emberrel való játékossága is egy ilyen járulékos termék, ami a mesterséges szelekció során ragad rájuk – összegezte a kutató.

    Az eredmények szerint a vadászkutyák és a nyájőrző kutyák a legjátékosabbak, míg az apró, szobakutyáknak tartott ölebek mutatják a legkisebb hajlandóságot az emberrel történő játékra. Ez utóbbiak esetében a tenyésztéskor többnyire olyan külsődleges jellemzőkre helyeződik a hangsúly, melyek mellett a játékosságra való hajlam háttérbe szorul. Az ölebek esetében az a fontos, hogy a kutyusok illeszkedjenek a gazdi öltözködési stílusához, apró termetük miatt a kézben vagy táskában jól elférjenek, de túl sok törődést azért ne igényeljenek. Az ilyen elvárásoknak nem feltétlen kedvez, ha a kutya állandóan játszani akar.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Egy 14 ezer éves kölyökkutya utolsó vacsorája

    Orosz kutatók egy tökéletesen fennmaradt, jégkorszaki kutyaszerű állat vizsgálatakor fedezték fel, hogy gyapjas rinocérosz lehetett egy 14 ezer éve élt kölyökkutya utolsó vacsorája. Valószínűleg az egyik utolsó gyapjas rinocérosz maradványait rejtette az állat gyomra.

     

     Orosz kutatók 2011-ben tárták fel a szibériai Tumatnál lévő lelőhelyen a kutyaféle – kutya vagy farkas – maradványait. Az állat gyomrában szőrös bőrszövetdarabot találtak. Először az enyhén sárgás szőr alapján a szakértők úgy vélték, barlangi oroszlántól származik.   A stockholmi Svéd Természettudományi Múzeumban elvégzett új vizsgálatok azonban más eredményre jutottak.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum közös Paleontológiai Központja rendelkezikk egy minden emlős adatát és mitokondriális DNS-ét tartalmazó adatbázissal, mely alapján a gyomorban talált minta szinte tökéletes egyezést mutatott a gyapjas rinocérosszal.

    A lelet teljesen példátlan. Eddig még nem találtak olyan fagyott jégkorszaki húsevő maradványát, amelynek belsejében szövetdarabot találtak volna.

    Radiókarbonos kormeghatározást végeztek a szöveten, ennek eredménye szerint a rinocéroszbőr mintegy 14 400 éves lehetett. A kölyökkutya korát 14 ezer évesre becsülik. Azt is tudni lehet, hogy a gyapjas rinocérosz 14 ezer éve halt ki. Így nagy eséllyel ez a kutya az egyik utolsó példányból evett.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatók egyelőre nem tudják, hogyan került a rinocéroszdarab a fiatal kutyaszerű állat gyomrába. Ezek az állatok nagyjából akkorák lehettek, mint a modern kori szélesszájú orrszarvúk, tehát lehetetlen, hogy a kis állat maga ölte meg.

    A tudósok azt is érdekesnek találták, hogy a kölyökkutya nem sokkal azután múlt ki, hogy evett a rinocéroszból, a gyomrában talált darabot ugyanis nem tudta még megemészteni.

    A kutyaetológia kulisszatitkai