My Blog

Címke: kultúra

  • Tavaszi MondoCon 2019 – Május 4-5. (Budapest-HungExpo)

    Tavaszi MondoCon 2019 – Május 4-5. (Budapest-HungExpo)

    Újra megnyitja kapuit Magyarország legnagyobb animés, gamer, sci-fi és fantasy eventje, a MondoCon! Megint húszezer többedmagaddal szórakozhatsz majd egy nagyot velünk, május első hétvégéjén. És hogy mivel várunk Téged?

    • Hatalmas cosplay showkkal, és EuroCosplay előselejtezővel, ahol a londoni Comic Conra választjuk ki hazánk képviselőjét.
    • Külföldi cosplayer díszívendégekkel (Nana Kuronoma, Don Esteban, Aique-Marine), kik Ausztriából és Németországból látogatnak el hozzánk zsűrizni versenyeinken, illetve dedikáló sessionöket tartani.
    • Dragon Ball Super közönségtalálkozóval, amin neves szinkronszínészek mellett (Gyurin Zsolt, Hermann Lilla, Lippai László), hazánk egyik legnépszerűbb animés YouTubere, az Animegyetem is részt vesz, valamint a magyar nyelven Dragon Ball cover dalokat gyártó AF Hungary.
    • Levetítjük a neves TOEI Animation „Pop in Q című” animefilmjét, ami egy családbarát magical girl történet lesz, fiatal lányokkal a főszerepben, kik az időt hivatottak megmenteni.
    • Este egy fergetes steampunk koncertet csap a The Lies of the Machine magyar banda, ami metal stílusban tolja majd magas hangerőn az akkordokat.

    Természetesen nem lesz hiány zenés-táncos programokból (K-pop random dance, ParaPara), workshopokból (pl. cseresznyefa készítés) és érdekes előadásokból, például terítékre kerül a Marvel, a japán történelem, a VR világa, és nem mellesleg, idén rekord számot fog dönteni (megint!) gamer kiállítóink száma!

     

    Ha még több részletre vagy kíváncsi, keresd fel a www.mondocon.hu weboldalunkat, vagy Facebook-eseményünket (https://www.facebook.com/events/725877777812562/).

  • A Magyar Költészet Napját ünnepeljük – április 11.

    Hajnalban ködös elmével és csipás tekintettel még azon gondolkodtam, ugyan miért árasztották el ismerőseim a különböző social media felületeket magyar vers részletekkel. A válaszra akkor sikerült ráeszmélnem amikor szembejött velem egy tavalyi bejegyzésem, így be is ugrott, hogy április 11-e, nem csak a Magyar Költészet Napja, de egyben József Attila és Márai Sándor születésnapja is egyben.

    A science fiction nem önállóan prózai vagy filmes műfaj. Rengeteg hazai és külföldi költő írt verset a tudományos fantasztikum zsánerében. Egykoron pedig maga a Galaktika is lehozott nem egy ilyen műalkotást mi pedig ezekből szemezgettünk és az általunk vélt legjobbakat hoztuk el nektek. Ha pedig ti is tudtok hasonló verseket írjátok meg facebook oldalunkon kommentbe a poszt alá.

    Szabó Lőrinc: Asztronauták (1979, Galaktika 34)
    Szabó Lőrinc: Asztronauták (1979, Galaktika 34)

     

    Keresztes József: "Summa technologiae" (1981, Galaktika 42)
    Keresztes József: „Summa technologiae” (1981, Galaktika 42)

     

    Vajda János: Nyári éjjel (1979, Galaktika 35)
    Vajda János: Nyári éjjel (1979, Galaktika 35)

  • Megjelent az áprilisi Galaktika!

    A Galaktika magazin áprilisi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének befejező része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. Jules Winkler neve ellenére magyar szerző, amit már témaválasztása is jelez: az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alternatív történetét vázolja fel… de melyik a valóság? A Könyvfesztiválon vendégünk lesz Petr Stančík, a Múmiamalom szerzője. A könyvhöz hasonlóan meredek hangvételű novellája erősen korhatáros kalandozás az irodalom vadregényes tájain. Phyllis Ann Karr egy vérszívó nyárspolgár lányát pszichoanalizálja. Bodor Áron arra kíváncsi, létezhet-e bizalom egy extrém posztapokaliptikus világban. A havi retro a gyerekkönyveiről ismert Edith Nesbit hátborzongató históriája.

    A központi tudományos anyag az űrszemét szaporodásának veszélyét vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy tervezett kínai űr-naperőműről, egy újabb animációs cukirobot-filmről, Arjen Lucassen dallamos űrmetáljáról, az Európai Űrügynökség különleges állásajánlatairól, rugalmas robotkarok kifejlesztéséről és a MANT nyári űrtáboráról. Új képregény indul, egy román szerző és grafikus páros munkája. A magazin XL-szakaszának nagyját Hanns Kneifel regénye, a klasszikus tévésorozatból ismert Orion űrhajó újabb kalandja foglalja el. Izgalmas kalandok az űrben, idegen bolygókon és a tenger alatt.

    A Galaktika 349. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Készülünk a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra

    Megint csináljuk a fesztivált!

    Kedves olvasóink! Idén, a hagyományokhoz híven ismét megrendezésre kerül a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, immár 26. alkalommal, április 25-28 között. A díszvendég ezúttal Karl Ove Knausgård és hazája, Norvégia lesz.

    Természetesen mi is kint leszünk standunkkal a Millenárison – a szokott helyen, az időjárás szeszélyeivel dacoló szabadtéri K5-ös pavilonban –, ahol széles választékkal várjuk vásárlóinkat régebbi és újabb kiadványainkból, melyeket minimum 25%-os kedvezménnyel kínálunk majd a helyszínen.

    De nézzük, mivel is készülünk pontosan. Íme egy hozzávetőleges lista a fesztiválra tervezett könyveinkről:

     

    Jodi Taylor: Semmi lány (a St. Mary-krónikák szerzőjének új regénye)

    Jodi Taylor: Semmi lány (a St. Mary-krónikák szerzőjének új regénye)

     

    Johanna Sinisalo: A Nap Magja (a finn weird sztárírónőjének világhírű disztópiája)

     

    Urbánszki László: Sápadtak 1. (a sikeres történelmiregény-író posztapokaliptikusregénye)

     

    Zsoldos Péter: Az utolsó kísértés (az életműkiadás befejező darabja)

     

    Szélesi Sándor: Az ellopott troll (urbánus mese gyermeklelkű felnőtteknek)

     

    Kir Bulicsov: Projekt 18 (dr. Pavlis újabb kalandjai)

     

    Arthur C. Clarke: 2061. Harmadik űrodisszeia (a klasszikus sorozat harmadik kötetének javított kiadása)

     

    Természetesen dedikáltatni is lehet szerzőinkkel, a szombati nap (tehát április 27.) délutánján 14 és 18 óra között egymást váltják majd asztalunknál Fedina Lídia, Urbánszki László, Szélesi Sándor, Ronil Caine, és Michael Walden, valamint az SF Galaxis szerzői, szerkesztői. Ezt követően este hattól a Kner Imre teremben szeretettel várunk minden érdeklődőt egy közös beszélgetésre terveinkről és az SF-írás kulisszatitkairól.

    Ha már beszélgetés, a Könyvfesztivál eseményeihez kapcsolódóan a közeli Európa Pontban (1024 Bp., Lövőház u. 35.) április 26-án, 17 óra és 18:30 között is lesz egy kerekasztal az Európai Unió Irodalmi Díját elnyert művekről és azok magyarországi megjelentetéséről, kiadónk új irodalmi szerkesztője, dr. Mund Katalin és fordítók, szerkesztők részvételével.

    Ez persze csak a dolgok jelenlegi állása, több mint egy hónappal a fesztivál előtt, hiszen lapszámunknak nyomdába kell mennie. Úgyhogy a lehető legfrissebb információkért, azt ajánlom, mindenki látogasson el facebook-oldalunkra:

    https://www.facebook.com/GalaktikaMagazin/

    vagy iratkozzon fel hírlevelünkre:

    https://oldsite.galaktika.hu/hirlevel/

     

    Találkozunk a Millenárison!

  • Programot ajánlunk – VARÁZSLATOS VILÁGŰR – CSILLAGKÖZI KALAND kiállítás és játék (Vajdahunyadvár)

    VARÁZSLATOS VILÁGŰR – CSILLAGKÖZI KALAND – KIÁLLÍTÁS ÉS JÁTÉK

    1. március 30. – május 26.

    A látványos kiállításba lépve a látogatók egy képzeletbeli űrutazásra indulnak, ahol tudásukat és bátorságukat próbára téve egy galaktikus kaland részesei lehetnek.

     

    Űrhajó hasítja az éjsötét végtelent, a messzeségben lakatlan csillagvárosok szikrái fénylenek. Láthatatlan pályákon bolygók keringnek hangtalan, kozmikus köd gomolyog, finom holdpor szitál, a mindenség őrzi ősi titkát.

    Vajon mit rejt a világűr? Titokzatos talány vagy ismeretlen veszély vár a galaxis mélyén? Aki elég bátor ahhoz, hogy űrkalandornak álljon, felfedezheti az univerzum legvarázslatosabb jelenségeit!

    A Vajdahunyadvárban nyíló új, tavaszi kiállítás és játék képzeletbeli űrutazásra, csillagközi kalandra hív! A játék során a látogatók bebarangolhatják a Naprendszert, sőt, elmerészkedhetnek a Tejúton is túlra, miközben furfangos feladványok és kozmikus kihívások teszik próbára bátorságukat, tudásukat és érzékeiket.

    Küldetésük célja, hogy az egyes űrkikötőket érintve megfejtsék a mindenség titkait, begyűjtsék a fényjeleket, majd szerencsésen visszatérjenek a Földre.

    Az utazás során a résztvevők megismerhetik a világűr törvényeit és természetét, valamint megcsodálhatják távoli tájait és égitestjeit: a Kozmikus Kazánt, a Szeszélyes Ikernővért és az Égi Állatkertet. Megtudhatják, hogy melyik planéta a Naprendszer porszívója, hogyan születnek a csillagok, továbbá kideríthetik, vajon tudnának-e csellózni a Holdon, és hogy milyen íze van a galaktikus ködnek.

    A kozmosz titkainak megfejtéséhez bátor szívre, kíváncsiságra és éles érzékre is szükség lesz. Ám ha minden akadályt sikerrel vesznek, a jutalom sem marad el!

    Belépéskor a látogatók szöveges játékfüzetet kapnak, mellyel lépésről lépésre kerülhetnek egyre közelebb a célhoz. A több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék izgalmas látványvilággal, rengeteg tudományos felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat.

    A VARÁZSLATOS VILÁGŰR – CSILLAGKÖZI KALAND című kiállítás és játék 2019. március 30-tól május 26-ig látogatható a Vajdahunyadvárban.

     

    A kiállítás az f exhibition szervezésében valósul meg.

     

    Helyszín: VAJDAHUNYADVÁR

    Nyitvatartás: naponta 10-től 17 óráig, hétfő szünnap (nagypénteken, húsvétvasárnap, húsvéthétfőn, valamint május 1-jén nyitva!!!)

    Korosztályi ajánlás: 6–99

    Belépéskor a látogatók szöveges játékfüzetet kapnak, 7 év alatti gyermekek szülői segítséggel tudják végigjátszani a játékot.

    Bővebb információ: www.facebook.com/F.Exhibition, https://bit.ly/2Y4lvmv

  • Finn weird disztópiát ajánlunk

    A Nap Magja egy modern disztópia a finn weird irodalom nagyjának, Johanna Sinisalo tollából.

    A könyv egyszerre komoly és eredeti, hátborzongató és őrült – mindez a szavak jó értelmében. Az író elképesztően alkotta meg a regény világát, melyet egy alternatív történelem körébe zárt. Sámánizmus, antropológia és a tudományok is felütik fejüket a műben. No meg némi csilipaprika.

    A történet gyorsan halad előre, az egyes jeleneteket rövid fejezetek foglalják össze, melyeket cikkek, enciklopédiai bejegyzések, visszatekintések egészítenek ki, s ezek együttese tárja fel az olvasó előtt a társadalom működését.

    A történet a 21. századi Finnországban helyezkedik el. Hősünk egy tragikus sorsú fiatal hölgy, aki küldetésének érzi megtalálni testvérét, akinek eltűnését rejtély fedi. A karakterek a rövid jelenetek ellenére is közel kerülnek az olvasóhoz.

    Századunk tízes éveiben Finnországban euszisztokrata rend uralkodik A nemzet tanult történelmi hibáiból. A társadalmi stabilitás és a közegészségügy ma a legfontosabb értékek. Bármi, ami örömet vagy valamilyen függőséget okoz, szigorúan tilos, beleértve a számítógépet, a mobiltelefont, a kávét, valamint az egyik legveszélyesebb drogként számontartott csilipaprikát is. Egy kivétel: a szex. A nemi élet elosztása a legfontosabb fogyasztási termék. Emiatt a lehető leghatékonyabbnak kell lennie. E célból a kormányzati tudományos testület egy új emberi alfajt hozott létre, amely mindig alázatos, befogadó és odaadó. Korábban ezeket az élőlényeket nőknek hívták.

    A szép, termékeny, ám buta eloikkal ellentétben a morlock kategóriába sorolt nőnemű egyedek okosak, érdeklődők. Éppen ezért már kora gyermekkorban sterilizálják őket, alantas munkákat végeztetnek velük, és elnézik nekik, hogy tudományos vagy ismeretterjesztő műveket olvasnak.

    A könyv már előrendelhető.  Essünk bűnbe mind a csilipaprikával!

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számát Lloyd Biggle, Jr. humoros kisregényének első része nyitja egy galaktikus biztonsági szolgálat ügynökéről, akinek a beépülés lett volna a feladata, de hirtelen egy idegen bolygó politikai cselszövéseinek kellős közepén találja magát. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője az ember önpusztító tevékenységéről ír, melynek során meglepő irányból érkezik a segítő kéz. Az Embercsempészekkel is remekelő Brit SF-díjas Dave Hutchinson ismét egy szétzilált Európába repíti olvasóit, de ezúttal egy erdőszéli csetepaté a történet tárgya. Bojtor Iván mitikus dobosa a modern világba hozza magával az ősi idők átkát. Az argentin Sergio Gaut vel Hartman hősei a párhuzamos világok fölötti uralomért küzdenek. A Zsoldos-díjas R. J. Hendon azt a kérdést feszegeti, létezhet-e bűnhődés a halál után. Ethel Watts Mumford retrója egy olyan férfit mutat be, akinek a számára megfordult az idő folyása.

    A központi tudományos anyag a mítoszok valóságtartalmát vizsgálja. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a végítélet órájáról, egy különleges űrexpedíció tévés krónikájáról, egy robot grafikusról, egy holland multiinstrumentalista nagyszabású produkcióiról, az antarktiszi űrállomás-szimulációkról és egy hamarosan nyitó űrkaland-kiállítás csodáiról. A képregény Fedina Lídia, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc közös munkája, „Mimikri” címmel. A magazin XL-szakaszát M. P. Shiel klasszikus katasztrófaregényének, A bíbor felhőnek befejező része tölti meg. Felégetett városok, természeti csapások, egy titokzatos és halálos jelenség az óceán közepén, valamint egy rendkívüli szerelem a hozzávalói ennek a nem mindennapi csemegének.

    A Galaktika 348. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számát a Nebula- és Brit SF-díjas Gregory Benford novellája nyitja, melyben pénzéhes szerencsevadász ér utol egy menekülő kolóniahajót, de ami ott fogadja, az egészen más, mint amire számított. Az első elbeszélésével bemutatkozó Szente Mihály a robotika törvényeinek egy hátborzongató kivételét idézi meg. Az uruguayi Carlos Federici a kapcsolatfelvétel lehetőségét egy közlekedési balesethez hasonlítja. Boldog Daniella azt kérdezi, van-e Facebook a halál után. Az Aelita- és Roszkon-díjas orosz Vagyim Panov a környezetünkben megbúvó különleges emberekkel szembesíti hősét.

    A lap nagy része foglalkozik a Mars gyarmatosításával. A központi tudományos anyag mellett két novella is a vörös bolygót választotta színteréül. A Nebula-díjas William Ledbetter olvasói egy rendkívüli felfedezésnek lehetnek tanúi. A Zsoldos Péter-díjas Toochee ugyanakkor a telepesek túlélésért folytatott küzdelmét mutatja be.

    A havi retro M. P. Shiel elbeszélése arról, hogy egy különleges természeti jelenségnek köszönhetően mit láthat meg egy ember a Holdon. Shiel világhírű regényének, A bíbor felhőnek első része tölti meg a magazin XL-szakaszát. „Minden világvége-történet anyja” ez, ahogy az irodalomtörténet megemlékezik róla.

    A lapban olvashatók még cikkek többek közt úszó városokról, egy miskolci színielőadásról Babits nyomán, egy új japán Godzilla-rajzfilmről, indiai gleccser-sztúpákról és az ESA diákműhold programjáról. „A marslakó és a mágus” című képregényt Evelyn E. Smith novellájából Matheika Gábor rajzolta.

    A Galaktika 347. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Újra dübörög a Galaktika TV!

     

    Marci és Mikul a sikeres diploma megszerzése után, újra itt vannak a Galaktika TV kamerája mögött és azonnal belevetették magukat könyvekbe, filmekbe és mindenféle érdekességbe.
    A csatorna motorja immár újra beindult, és sűrűbben fognak érkezni a videók különböző témákban. Lesz videojáték blokk, irodalom és filmek/sorozatok, amikor pedig esedékes ezeket szépen összefűzik egy videóba, mint a mostani videó esetében, ahol a srácok a Toronyház elolvasása után nem csak a könyvről de a filmről is beszélnek egy keveset.
    Katt a linkre és vagy a videóra, ha tetszett mehet az a like gomb nyomkodás! 🙂

    Annyi biztos, hogy mostantól sűrűbben érkeznek majd a videók, mindenki örömére!

    Időközben már megjelent a decemberi Galaktika is!

    A Galaktika magazin decemberi számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének első része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Juan Pablo Noroña isten háta mögötti garázskocsmájában furcsa beszélgetést vizionál: pingvin és ember között. Jodi Taylor St. Mary-krónikákból ismert múltjárói visszaugranak az időben egy koronázásra, de a történelem, persze, mást tartogat számukra. J. G. Ballard, a Toronyház írója egy időn és téren túli világot képzel el egy lakatlan szigeten, amelyben flóra és fauna fantasztikus módon átalakul. Andrej Szalomatov szürke angyala azt bizonyítja, hogy az igazság egyre kevésbé fekete vagy fehér.

    A magyar szerzők közül Varga L. László egy kudarcos időutazás paródiáját villantja fel, míg Huszár Karina egy idilli virtuális valóságot épít a figurák köré, amely kegyetlenül kitaszítja az oda nem illőket.

    A havi retro J. D. Beresford „Egy jelentéktelen kísérlet” című apokaliptikus novellája.

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    A Galaktika magazin decemberi számát Ronil Caine, a Lilian és a Rémteremtő szerzője nyitja, kisregényének első része időben visszafelé jelenít meg két különös öngyilkosságot. Juan Pablo Noroña isten háta mögötti garázskocsmájában furcsa beszélgetést vizionál: pingvin és ember között. Jodi Taylor St. Mary-krónikákból ismert múltjárói visszaugranak az időben egy koronázásra, de a történelem, persze, mást tartogat számukra. J. G. Ballard, a Toronyház írója egy időn és téren túli világot képzel el egy lakatlan szigeten, amelyben flóra és fauna fantasztikus módon átalakul. Andrej Szalomatov szürke angyala azt bizonyítja, hogy az igazság egyre kevésbé fekete vagy fehér.

    A magyar szerzők közül Varga L. László egy kudarcos időutazás paródiáját villantja fel, míg Huszár Karina egy idilli virtuális valóságot épít a figurák köré, amely kegyetlenül kitaszítja az oda nem illőket.

    A havi retro J. D. Beresford „Egy jelentéktelen kísérlet” című apokaliptikus novellája.

    Folytatódik Haui József Nemere István karakterei alapján írt képregénye, a Titok a kráter mélyén. A Filmrovat a Blame! című alkotást értékeli. A Szférák zenéje a Queen együttes sci-fi rapszódiáit mutatja be. A Világűrt jelentő deszkák Szepes Mária regényének táncadaptációját értelmezi. A Tudomány az űrbe telepíthető atomfegyver lehetőségét járja körül. Az Obszervatórium az Európai Űrügynökség CanSat-versenyéről számol be. A lapban olvashatók még érdekes írások a hologram-előadókról, magánrakétákról, a beszéddel irányított háztartásról, valamint a globális felmelegedés aktuális problémáiról és a legújabb betegségekről.

    Az XL-kiadás Charles Nuetzel A Vér Királynője című regényét tartalmazza, az Alien egyik korai előképét.

    A Galaktika 345. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!