Címke: japán

  • Folytatódik Az ezer mérföldet gyalogló macska

    A Galaktika olvasói előtt nem lehet ismeretlen Kij Johnson neve. Eddig számos, az SFF irodalom legrangosabb díjaival kitüntetett novelláit és kisregényeit hoztuk el, a Galaktika 311 XL kiadása pedig az ő munkásságát járta körbe egy kisregényen és két novellán keresztül. A 326-os számban azonban egy már jól ismert történet folytatódik: „Az ezer mérföldet gyalogló macska”. A kisregény egy macska hősies útját meséli el Japánban.

    CAT_Wolves_lo

    Az 55 oldalas történet eredetileg 2009-ben jelent meg a Tor Booksnál, e-book formátumban, majd az amerikai kiadó blogján is, Goñi Montes fantasztikus illusztrációival. A Galaktikában a macska történet első részét a 289-es számban olvashattuk, a második adag, amiben a Kis Cicáékat ért tűzvésznek lehetünk tanúi a Galaktika 306-ban jelent meg. A macska hosszú vándorlásáról és az emberekkel való ismerkedésről a 320-as Galaktikában olvashattunk, a mostani szám pedig Kis Cica és a szerzetes vándorlását, a farkasokkal való találkozást, és egyéb kalandokat beszél el.

    Kij Johnson állatnovelláinak legnagyobb erénye, hogy az állatszereplőit a meséktől teljesen eltérő módon, mondhatni tudományos módon ábrázolja őket. „Az ezer mérföldet gyalogló macská”-ban is hiába akadnak mesésebb elemek, végig érezni egyfajta távolságtartást az állatoktól. Johnson ezt a tényszerű leírásokkal éri el. A korábbi és a mostani részletekben is csak bizonyos érzéseket és gondolatokat kapunk Kis Cica karakteréből, az írónő inkább tisztes távolságból tanulmányozza a macskát, majd írja le viselkedését, cselekedeteit. Azért így nem válik teljesen rideggé az elbeszélő mód, Johnson pont annyi információt oszt meg velünk főhőséről, amennyi szükséges a folyamatos érdeklődés fenntartásához és a szimpátia kialakításához. Az írónő egy nagyon érdekes macska kultúra alapjait fekteti le a fudokival, ami a macska közösség közösen épített mitológiája. A történet előrehaladtával a macska mesegyűjteménye egyre központibb témává válik, Kis Cicán keresztül többször újradefiniálódik. Egyszer a hovatartozás alapegységét, később pedig az elveszett haza utolsó kapaszkodóját jelenti. A fudokival kapcsolatban hozza be Johnson a legfontosabb kérdéseket is: Mi határozza meg identitásunkat? Mi által válunk egy közösség tagjává? És tulajdonképpen mit is jelent az otthon szó?

    CAT_Garden_lo

    „Az ezer mérföldet gyalogló macská”-ban a megszokott johnsoni elemekkel találkozunk: elegáns, de távolságtartó, tényszerű írásmód, izgalmas történet és létezésünk alapkérdéseinek új szempontból való megközelítése. Ajánljuk Kij Johnson rajongóknak, azoknak, akik valami különlegesre vágynak, a japán kultúra kedvelőinek, de leginkább azoknak, akik szeretik a macskákat.

    Kis Cica kalandjai még nem értek véget! Figyelje a Galaktika következő számait, vagy fizessen elő a magazinra ezen a linken.

  • Az amerikai olvasók előtt is bemutatkoznak a zombi Bosszúállók

    A képregényiparban szoktak lenni néha egészen brutális vadhajtások, ott volt például, amikor Deadpool kinyírta a teljes Marvel Univerzumot. Most angolul válik olvashatóvá egy 2015-ös, japán manga, melyben Tony Stark születésnapi buliját élőhalottak támadják meg. Az Avengers: Zombies Assemble főleg azoknak ajánlható, akik mindig is kíváncsiak voltak Thorra élőhalottként, és hasonló durvaságokra. Az, hogy egyáltalán egy isten miképp válhat zombivá, a műben el van magyarázva, így erről nem spoilereznénk, fedezze fel mindenki magának a rejtélyt.

    Az eredeti manga hatalmas durranás és siker volt, amikor bemutattuk – árulta el David Gabriel, a Marvel marketingosztályának feje. Nagyon izgalmas egy olyan közönségnek elhozni ezt az új élményt, akik egyébként jó eséllyel nem találkoztak volna a Bosszúállók zombis kalandjával.

    Az biztos, hogy ez a képregény érdekesebbnek tűnik még az Ultron koránál is, hiszen itt legalább vélhetően egy igazi kihívással néznek majd szembe a Bosszúállók. Az, hogy egy robot két percig világuralomra tör, nem nevezhető annak. A Zombies Assemble első száma májusban jelenik meg angolul az USA-ban, a Marvel online boltjában Magyarországról is megvásárolható lesz természetesen. Alább mutatunk pár borítót és képet hozzá, a rajzolás alapján ez a mű tényleg a japán mangák rajongóinak ajánlható, de nekik nagyon.

    zombi-avengers2

    zombi-avengers3

    zombi-avengers4zombi-avengers6zombi-avengers5

  • Magyarnak lenni egzotikum!

    Mert magyarnak lenni egzotikum – üzeni Jobbágy Tibor Magyar című novellája a legújabb Galaktika lapjain.

    SF-elbeszélésében a japánok és finnek kapnak főbb szerepet. Olvasóként mit sem sejtünk róla, mi lehet a világ többi országával, népcsoportjával. Csak annyit lehet biztosan tudni, hogy egy kétszáz éves járvány miatt a magyarok száz évre teljesen bezárkóztak, ami azt eredményezte, hogy végül kihaltak.

    A Mitsubishi cég a csőd szélén áll, és a vezérigazgató, Mr. Tagami a jövőjén elmélkedik, mikor irodájába egy rejtélyes csomaggal betoppan Heikki Sjörgen, finn származású beosztottja. Állítása szerint talált egy igazi magyart, aki ráadásul életben van. Tagami persze meglepődik, rossz viccnek tartja az egészet, de végül bebizonyosodik, hogy a különc idegen valóban igazi magyar.

    A novella inkább szórakoztató, mintsem aggasztó jövőkép. Nem valószínű, hogy a magyar nép csak úgy eltűnne a Föld színéről, de ha mégis, akkor is megtalálnánk a módját, hogy életben tartsuk hagyományainkat. A magyarság minden történelmi korban, minden nehézségek ellenére is túlélt, gyarapodott, alkotott. Röviden: mi, magyarok a jég hátán is megélünk.

    A Magyar című alkotás igazi egzotikumként kezeli a magyar férfit, és valljuk be, sok nemzet a mai napig különcnek tart bennünket. Nem véletlen, hogy egy csomó összeesküvés-elmélet szól arról, miszerint földönkívüliek vagyunk. Vagy legalábbis tőlük származunk. Vagy valami ilyesmi…

    Az alkotás üzenete egyértelmű: Európa közepén itt ez a kis ország, tele csodabogárral, melyet régen tép a balsors, de mégis küzd, halad előre.

    A műben említett magyarok kimagasló intelligenciával bírnak, átlátják az összefüggéseket, agresszívak és nem tudnak megfelelni a jövőbeli társadalmi elvárásoknak. Ez szintén különcségünkből fakad, és talán valamilyen szinten az említett jellemzők igazak is lehetnek.

    Jobbágy Tibor alkotása egy kicsit mindenkiben feléleszti a büszke magyart. Noha ez a novella nem egy reális jövőképet ábrázol, mégis húzhatnánk párhuzamot történelmünkkel, jelenünkkel és mindazzal a jövővel, ami felé tartunk. Aki szeretne aktuálpolitikát belelátni a műbe, egészen biztosan bele is fog, de úgy érzem a Magyar című novella csupán magyarságunk elismerésére, büszkeségére mutat rá.

    Egy valami biztos: nem biztos, hogy jó ötlet kihasználni és magas pozícióba helyezni egy olyan embert, akiről azt hitték, társaival együtt már rég kihalt.

  • Így lett King Kong a mozitörténelem egyik legismertebb gigaszörnye

    Hatalmas, gonosz, szereti a szőkenőket és 84 éves kora ellenére jól tartja magát, mi az? Természetesen King Kong, a filmtörténelem egyik leghíresebb gigaszörnye, melyet a mozibajárók a Kong: Skull Island című új blockbusterben láthatnak viszont. Előfordulhat, hogy akadnak olyan nézők, akiknek az újdonság erejével hat ez az óriásmajom, ezért összefoglaljuk, az elmúlt évtizedekben milyen filmekben tűnt fel King Kong.

    Az első Kongot 1933-ban láthatta a közönség, Merian C. Cooper és Ernest Schoedsack rendezésében, a történet egy kalandvágyó filmest mutatott be, aki a Skull Islandre ment kirándulni és hogy-hogy nem, filmjének főszereplőnőjét, Fay Wrayt a gorilla megkedvelte. Amikor pedig a szörnyet New Yorkba vitték, természetesen kiszabadult és még az Empire State Building tetejére is felmászott. Végül azonban lelőtték, így nem lett happy end a sztori vége. A film egyébként óriási siker lett, a pusztításpornót dicsérte többek között Roger Ebert is, aki a legnagyobb filmkritikusok között vonult be a filmtörténelembe. Neki meg azért érdemes hinni.

    kong2

    A film tehát siker lett, egy probléma viszont volt a franchise kiépítésével. Mégpedig az, hogy a címszereplő King Kong bizony megmurdelt benne. Mit is tehetett volna a stúdió, fogta magát és a folytatást Son of Kong címmel hozta el a mozikba. Ebben az előző rész kalandvágyó rendezője menekült a törvény elől, a férfi pedig ismét a Skull Islanden találta magát. Ott aztán találkozik egy albínó gorillával, Little Konggal. Össze is barátkoznak, ám a filmkészítő számára a majmos kaland ismét csak eléggé rosszul végződik. A Skull Islanden elszabadul ugyanis a pokol. A Son of Kong már nem volt akkora siker, így hagyták is pihenni a franchise-t egy kicsit. Japánban ellenben visszatért később Kong, hiszen elkészült egy nagy összecsapás, melyben Godzillával ment ölre kedvenc gorillánk.

    kong3

    Az 1962-es King Kong vs Godzilla nagyjából annyira csodaszámba ment, mint mikor tavaly összecsapott Batman és Superman. Ezt a verziót viszont már egy japán stúdió, a Toho készítette el. Ők az amerikaiaktól vásárolták meg a jogokat, miközben kihagyták a buliból a filmen dolgozó O’Brient, belerakták a saját szörnyüket és összeeresztették őket. A végeredmény iszonyú gagyi lett, hiszen az eredetihez hasonló stop-motion technika helyett egy embert öltöztettek be majomjelmezbe. Máig azt mondják egyébként a filmről, hogy kétféle befejezést forgattak hozzá. Az egyikben, mely az amerikaiaknak szólt, Kong lett a párharc győztese. A másik, japánoknak szóló változatban pedig nyilván a Godzilla. Ez a Screencrush nevű lap szerint nem igaz, egyetlen finálé volt, és abban mindenütt Kong nyert.

    kong4

    Kong japán kalandjai 5 év múlva folytatódtak, hiszen a King Kong Escapes című filmben robotmásával küzdött meg a gorilla. Itt azonban az Empire State Building helyett a Tokyo Towerre mászott fel a gigaszörny. Aztán 1976-ban végre visszatért az amerikaiakhoz Kong, rebootolták is az eredeti filmet. Filmes stáb helyett egy tudós és egy olajiparban érdekelt szakember találta meg a majmot. Ez a film már jóval magasabb minőséget képviselt, még Oscar-díjat is kapott. Kongot ezúttal is egy majomjelmezbe öltözött férfi alakította, ez a megoldás ellenben sokkal jobban működött, mint a japánoké. A kosztüm dizájnere később például az E.T. filmen is dolgozott, Spielberg pedig nem akárkiket szokott maga mellé venni a munkáihoz ugyebár.

    kong5

    Az 1976-os filmet folytatás követte, habár ebben a King Kong filmben is majdnem meghalt a címszereplő. A King Kong Lives egy évtizeddel később érkezett és a hím gorilla mellé behoztak még egy nőstényt. A zuhanás után ugyanis vértranzfúzióra volt szüksége Kongnak és ezt csak egy magafajtától kaphatta meg. Volt itt szerelem, kisgorillák, a film trailere pedig Kongot Amerika nagy hősének nevezi, ami azért egy kissé tán túlzás. 1998-ban aztán jött a The Mighty Kong, amely musical volt és csak videóra érkezett. Ennél többet talán nem is érdemes róla szólni.

    kong6

    A legtöbbek számára ismert verzió 2005-ben látta meg a napvilágot, ezt Peter Jackson rendezte és Andy Serkis motion capture technológiával játszotta el King Kongot. Volt itt fan service rendesen, viszont Jacksonnal A Gyűrűk Ura sikerei után talán kissé elszállt a ló. A film majdnem 190 perces lett, másfél órával hosszabb az eredeti, 1993-as változatnál. Persze lehet ezt magyarázgatni, hogy Peter Jackson ezen nőtt fel és csak tisztelettel akart adózni egy gyerekkori kedvencének, de elképzelhető, hogy sokak kedvenc filmkészítője ezzel kicsit túl messzire ment. Egészen 2017-ig, azaz 12 évet kellett várni rá, hogy King Kong visszatérjen a mozikba, és most a kíváncsi nézők le is csekkolhatják, hogy sikerült az új próbálkozás.

    kong7

    A Kong: Skull Island a kritikusok szerint látványvilágát tekintve rendben van, a főszereplők azonban gyengék. Az új Kong film nem mer az lenni, aminek kitalálták. Egy pusztításpornó, amiben a gorilla szereti a szőkenőket. Pedig ezeknek a filmeknek kábé ennyi a lényege és értelme, az emberek pedig azt várják, hogy a szörny lezúzza a számára unszimpatikus karaktereket. Aki egyébként azon gondolkozna, hogy lesz-e még epikus összecsapás King Kong és Godzilla között, annak nem kell félnie. Hiszen a Kong film azt készíti elő. Mondjuk nem biztos, hogy lesz olyan élvezhető, mint a Pacific Rim, amiben óriásrobotok harcoltak legalább akkora szörnyekkel. De a japán verziójánál csak tán jobb lesz.

  • A japánok csináltak egy olyan kalandparkot, mint a Westworld

    Még az 1970-es évek elején, Tokiótól északra nyitották meg Kinugawa Family Ranch néven azt a theme parkot, melyet most a Tokyo Times riportere meglátogatott és csinált róla pár elképesztő képet. Mondani se kell, elég népszerű volt a hely a látogatók számára, így nevet is váltottak később, így a legtöbbek már Western Village-ként ismerték a kalandparkot. A sikeressége ellenére azonban az idő utolérte őket is, így 2006 környékén be kellett zárni az amerikai fílinget megidéző japán látványosságot. Mára pedig egy elhagyatott, „szellemváros” lett a Western Village-ből, mely úgy néz ki teljesen, mintha egy lepusztult Westworldöt látnánk.

    A fotós Lee Chapmant nem is igazán a vadnyugati épületek fogták meg, hanem inkább az otthagyott „lakók”, akik mára helyenként betört „koponyával”, a földön fekve emlékeztetnek arra, amikor a Western Village még népszerű volt.

    Japán az a hely, ahol a legdurvább tévés gameshow-któl kezdve a beteges animesorozatokig mindennek van közönsége, így talán nem is annyira meglepő, hogy a Westworld világa is megelevenedik náluk. Habár az biztos, hogy még a Western Village fénykorában se lehetett szabadon lövöldözni, meg androidnőket felszedni, úgy mint az HBO sorozatában. Erre a célra marad a fikció, viszont érdemes pár percet rászánni ezekre a képekre, hiszen Chapman jól megfogta velük az elmúló időt és magát az elmúlást, így művészi értéket adva egy elfeledett parknak.

    Mindebbe akár az is belelátható, hogy miképp fog az amerikai kultúra és hagyományvilág egyszer csak a feledés homályába merülni, a művész gondolatait a látottakról itt lehet elolvasni.

    De beszéljenek inkább a képek helyettünk.

    ww-japan2 ww-japan3 ww-japan4 ww-japan5 ww-japan6 ww-japan7 ww-japan8 ww-japan9 ww-japan11 ww-japan12 ww-japan13

  • A hét grafikusa: Kato Naoyuki

    Ezen a héten a kelet felé tekintünk ki és megnézzük, hogyan is állnak Japánban a sci-fivel és a fantasyvel. Mindezt A hét grafikusának, Kato Naoyukinak segítségével tesszük.

    Japanese_Illustrator_Naoyuki_Kato_in_Hsinchu_County,_Taiwan
    Kato Naoyuki

    Kato Naoyuki  (vagy Katoh: mindkét átírás helyes) 1952-ben született Shizuokában. Illusztrálóként neve számos sci-fi és fantasy történethez kötődik, személye és alkotásai pedig nagy hatással voltak a zsáner későbbi fejlődésére Japánban. Mind a próza, mind a manga/anime sokat köszönhet Katónak.

    Egyetemi évei alatt már aktív tagja volt a sci-fi közösségnek, alapító tagja lett a Studio Nue-nek, ami több sci-fi animét is készített, köztük a Space Ship Yamatót (1947) vagy a több szériát is megélt Macrosst. Az animációs filmeken kívül, ahogy az már említve volt, Kato főleg illusztrátorként lett ismert. Legjelentősebb alkotásai közé tartozik Kaoru Kurimoto írónő fantasy light noveljéhez, a Guin Sagához (1979) készített borítók. A 130 kötetet számláló történet egy titokzatos, leopárd maszkos harcosról, Guinról szól, aki nem emlékszik rá, hogy ki ő és honnan jött.

    617YTY2ZXNL
    A Guin Saga első kötete, a The Leopard Mask

    Fontos még megemlíteni egy másik japán író, Yoshiki Tanaka sci-fi regénysorozatát, a Legend of the Galactic Heroest (1982), amihez Kato szintén készített illusztrációkat. Maga a történet a jövőbe visz minket, olyan időbe, amikor az emberek képesek a csillagközi utazásra. Azonban a konfliktusok és a háborúk ebben az időben sem múlnak el: két űrhatalom, a Galaktikus Birodalom és a Szabad Bolygók Szövetsége vívja már 150 éves háborúját a Tejútrendszerben.

    Regényeken és animéken túl Kato közreműködött különböző játékok (pl. The Guardian Legend, Super Aleste), magazinok (SF Magazine, SF Adventure) és a nyugati sci-fik japán kiadásainak illusztrációihoz. Többek között ő készített képeket a Dűnéhez és a Csillagközi invázióhoz, amiket főleg a részletesen kidolgozott páncélruhákért kedvelnek. Ezzel Kato nagyban hozzájárult a japán mechák ábrázolás módjához.

    dune
    Egy Dűne borító

    Naoyuki Kato jelenleg is alkot, kiadott már három illusztrációs gyűjteményt, munkáit pedig több díjjal is jutalmazták. Rajzai 2008-ban, majd 2009-ben Seiun-díjat nyertek (egy japán díj a hazai sci-fi v. fantasy műveknek, amit talán a Nebulához lehet leginkább hasonlítani, de hasonlóságot mutat a Hugóval is a szavazásos rendszer miatt), 2014-ben szintén díjjal jutalmazták.

    A rövid ismertető végén pedig álljon itt egy válogatás Kato Naoyuki munkáiból. További alkotások itt láthatóak.

    1-naoyuki-kato

    45a1e1b8b9ec0970b6665e7892a1fb37

    24456029406000b300bf3cda333696e3

    d90f42ba6bf99de9e6f8513fa2e2c5cf

    tumblr_o4ei9vwwVK1s5dlrdo1_1280

    A Csillagközi invázióhoz készült rajz
    A Csillagközi invázióhoz készült rajz
    A MetaGalaktika 3 borítóján is Kato illusztrációja látható
    A MetaGalaktika 3 borítóján is Kato illusztrációja látható
  • Ezt olvassák a japán fiatalok: a light novel

    Ha a japán popkultúra kerül szóba, a legtöbben a japán rock- vagy popzenére, illetve a manga és az anime szubkultúrára gondolnak. Pedig az irodalomnak is van egy külön erre szakosodott ága a szigetországban, mely elsődlegesen a tinédzsereket célozza meg. Ezek az ún. light novelek. (tovább…)

  • A japán szellemvidék: a 2011-es cunami és a fukusimai zóna (videóval és képekkel)

    A teljes súlyát a mai napig nem ismerjük, de máris a csernobili atomkatasztrófával egy lapon emlegetik a 2011-es japán nukleáris balesetet, a Fukushima Dai-ichi tragédiáját. De mi is történt, és mik is a következmények? Képes bejegyzés következik. (tovább…)