My Blog

Címke: japán

  • JFF Online Japán Filmfesztivál & MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztivál

    JFF Online Japán Filmfesztivál 

    Június 5-től július 3-ig a nappalidból mozizhatsz az egész országban!

    Egy év kihagyás után a Japán Alapítvány Budapesti Iroda idén újra megrendezi online formában a JFF Online Japán Filmfesztivált. 2024. június 5. és július 3. között az ország bármelyik pontjáról, eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal, otthonunkban, a kanapéról ingyenes nézhetünk meg 23 kortárs japán filmet és 2 minisorozatot, melyek között találhatunk a kritikusok által elismert díjnyertes munkákat és szórakoztató filmeket egyaránt. Az idei kínálatban szerepel többek között Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című Golden Globe nyertes klasszikusa, Josino Kóhei a Japán Filmakadémia Díján az idén 10 jelölést begyűjtött és a Legjobb Új Színész Díját megnyert Csúcsanimék! című alkotása és az egyik legígéretesebb ázsiai tehetségnek tartott Koizumi Norihiro 2023-ban a Kinema Junpo Awards-on díjazott Az engem meghatározó vonalak című filmje.

     

    A fesztivál ideje alatt, 2024. június 5. és június 19. között a https://jff.jpf.go.jp/watch/jffonline2024/hungary weboldalon minden nap elérhető mind a 23 film, június 19. és július 3. között pedig a 2 minisorozat, melyeket a lejátszás gomb megnyomását követően 48 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, választható magyar, angol és néhány film esetében japán felirattal.

     

     

    MOZ.GO – MAGYAR MOZGÓKÉP FESZTIVÁL

    Június 12-től június 15-ig – Veszprém, Balatonfüred és Balatonalmádi

    Imádod a Balatont és a magyar filmeket? A haverokkal buliznál egy nagyot? Akkor irány a MOZ.GO! Június 12-15. között a Nemzeti Filmintézet és a Veszprém-Balaton 2023 – Európa Kulturális Fővárosa program szervezésében Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban kedvezményes 500 Ft-os áron nézheted meg az év legjobb magyar alkotásait, a Magyar Mozgókép Díjra jelölt játékfilmeket, dokumentumfilmeket, tévéfilmeket, sorozatokat, animációs és kisjátékfilmeket, sőt számos film premierje is ott lesz. 

     

    2024. június 12-én a Ma este gyilkolunk című krimi-vígjáték premier előtti gálavetítésével kezdődik a MOZ.GO. Az Agatha Christie stílusát idéző, humoros fordulatokban is bővelkedő krimi-vígjátékban a színészből nyomozóvá avanzsáló főszereplőt Kern András alakítja. Mellette olyan színészlegendákat láthatunk a vásznon, mint Pogány Judit, Jordán Tamás, Bodrogi Gyula, Koltai Róbert, Hámori Ildikó, Bálint András, Bánsági Ildikó és Takács Kati, a fiatalabb generációból pedig többek között Stefanovics Angéla, Keresztes Tamás és Elek Ferenc szerepel a filmben. A fesztiválon lesz a premierje többek között Pigniczky Réka Kaláka – a Kárpátoktól a Karib-tengerig című filmjének. 55 év, 1300 dal, 45 ország, megszámlálhatatlan fellépés. A legendás Kaláka megzenésített versein immár a harmadik generáció nő fel határainkon innen és túl.

    A MOZ.GO idén először olyan, még készülő magyar alkotások kulisszatitkaiba is betekintést ad a közönségnek, mint a Hunyadi és a S.E.R.E.G.

     

    Az igazi hard core rajongók bérletet is válthatnak. A fesztivál szabadtéri vetítésekkel, több magyar film premierjével, nemzetközi fesztiváldíjasokkal, felújított klasszikusokkal, sztárokkal, közönségtalálkozókkal, gyermek- és ifjúsági programokkal, kiállításokkal, koncertekkel és gasztroprogramokkal várja a filmek és alkotóik iránt érdeklődőket. Az esemény záróakkordjaként június 15-én adják át a Magyar Mozgókép Díjakat. Amikor minden a filmről szó, Négy nap mozi!

     

  • KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    KEZDŐDIK AZ ON-LINE JAPÁN FILMFESZTIVÁL

    Február 26. és március 7. között országosan 30 japán film látható ingyenesen

    Thriller, dráma, romantikus vígjáték, musical, gyerekfilm, animáció, dokumentumfilm, irodalmi adaptációk, kortárs és klasszikus alkotások, több díjnyertes film – hatalmas kínálattal indul holnap az ingyenes online JFF PLUS JAPÁN FILMFESZTIVÁL. Az eddigi legnagyobb repertoárt bemutatva 2021. február 26. és március 7. között az ország egész területén eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal tekinthető meg 30 japán alkotás. A fesztivál ideje alatt a https://watch.jff.jpf.go.jp weboldalon minden nap három film lesz elérhető, melyeket 24 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, az eseményt szervező Japán Alapítvány honlapján pedig több kiegészítő program is színesíti majd a fesztivált.

    Február 26-án, pénteken 11 órakor lehet megtekinteni a legendás A kör és A kör 2 rendezője, Nakata Hideo egyik legújabb alkotását, a Pedig csak a telefonomat hagytam el című thrillert, melyben egy szerelmespár jár hasonlóan a címben foglalt szituációval, s hiába kerül meg a készülék, mégis különös események sorozatát tapasztalják maguk körül. Makoto nem is sejti, hogy a gyönyörű Asami hamarosan egy sorozatgyilkos prédájává válik, s hogy a szép arc mögött valójában sötét titok lapul. Szombaton reggel 9-kor a vígjátékok klasszikusaként számtartott Waterboys, és a nagy sikerű Swing Girls rendezője, Yaguchi Shinobu legújabb munkáját, a DANCE WITH ME-t vetítik, mely a hollywoodi musicalek hangulatát ötvözi a japán humorral. A film, melyben Shizuka egy hipnotizőrrel való találkozás után bármilyen dallamot meghallva a parkett ördöge lesz, 2019-ben a Torontói Japán Filmfesztiválon Kobayashi Közönségdíjat, valamint Különleges Rendezői díjat nyert.

    Március 1-jén reggel 9-kor egy 1952-es japán klasszikus lesz látható. Ozu Yasujirō Az ochazuke íze című drámájában Taeko és Mokichi – akik a hagyományoknak megfelelően elrendezett házasságban élnek ráébrednek csökönyös unokahuguk, Setsuko érkezésével miért is nem elégedettek jelenlegi kapcsolatukkal. A rendező a rá jellemző módon a válságban lévő családi egységet humorral és melegséggel – és egy csepp lemondással – ábrázolja.

    A kortárs japán filmművészet egyik legígéretesebb alakja, Okita Shuichi két filmjét is vetítik a fesztiválon. Március 2 -án 11 órakor Yonosuke története című, 1987-ben játszódó munkájában a főhős Tokióba költözik, hogy elkezdje az egyetemet, ahol a fiatal Shokó helyett figyelmét az idősebb, rejtélyes „végzet asszonya”, Chiharu köti le. Ahogy Yonosuke különös története kibontakozik, bepillanthatunk barátai életébe 16 évvel az események után, de akkor ő már hiányzik a körükből. A művészfilmek szerelmesei számára izgalmas lehet március 3-án 11 órakor a 0.5 milliméter című film, mely Japán elöregedő társadalmával kapcsolatos gondolatokat fogalmaz meg, mindezt sötét humorral tálalva.

    Március 5-én reggel 9-kor Okita Shuichi másik alkotását, a 2014-es Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon elismerésben részesült Nézzük meg a vízezést! című vígjátékát vetítik, mely egy túracsoport könnyed kikapcsolódásnak tervezett két napját meséli el. Már az út elején sejteni lehet, hogy zöldfülű idegenvezetőjük nincs a helyzet magaslatán, és nem sokkal később az erdőben nyoma is veszik. Az egyedül maradt társaság hamar rájön, hogy a túlélés a fő feladatuk… Március 6-án 11 órakor Ishii Yuya A nagy átkelés című egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató irodalmi adaptációja „pereg” majd, mely egy nyelvész csodabogárról szól, aki szócikkeket írva boncolgatja a szavak valódi jelentését.

    A teljes program a https://japanalapitvany.hu/ weboldalon érhető el, ahol öt japán rendezővel készült interjú, valamint a japán animációval kapcsolatban Liszka Tamással és a Mielőtt a kávé kihűl című film alapjául szolgáló megható Kawaguchi Toshikazu-regény magyar fordítójával, Béresi Csillával egy-egy beszélgetés színesíti a fesztivál kínálatát. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit az alábbi oldalon keresztül lehet megtenni: https://watch.jff.jpf.go.jp/signup.html

    Az ingyenes on-line japán filmfesztiválon 30 alkotáson keresztül átadhatjuk magunkat a japán filmek különleges esztétikai varázsának, miközben bepillanthatunk az önmagában is izgalmas japán kultúrába is.

    Bővebb információ: Tamás Dorka – tamasdorka@tamasdorka.hu – 304745592

  • Fából vaskarika? Nem, fából műhold!

    A Kiotói Egyetem tudósai egy különleges ötlettel szeretnék csökkenteni a az űrszemetet.  Egy helyi céggel együttműködve a világ első fából készült műholdját akarják elkészíteni.

    A tervek szerint 2023-ban akarják útjára indítani a különleges űreszközt.

    A Sumitomo Forestry nevű vállalat közölte, hogy kutatásokat kezdett annak kiderítésére, miként nő a fa és miként használható a faanyag a világűrben. Az egyetem szakembereivel együttműködve először azt fogják tanulmányozni, hogy a különböző fafajták miként viselkednek szélsőséges körülmények között a Földön.

    Projekt 18

    Az űrszemét egyre nagyobb problémát jelent, ahogyan egyre több műholdat bocsátanak fel a világűrbe. A Világgazdasági Fórum adatai szerint jelenleg mintegy hatezer műhold kering a Föld körül, ezek 60 százaléka már működésképtelen, azaz űrszemét. Számos darabjaira hullott szét, mintegy 20 ezer űrszemétről tudnak a szakemberek.

    Egy fából készül műhold azonban a légkörbe visszatérve elégne anélkül, hogy káros anyagokat bocsátana ki vagy darabjai a Földre hullanának.

    Aggasztó a tény, hogy a Föld légkörébe visszatérő műholdak elégnek és kicsiny alumínium részecskék a légkör felső rétegében éveken át lebegnek. Ez hatással van a Föld környezetére.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

     

    A fejlesztés következő lépése a műhold mérnökök által történő megtervezése lesz, majd el fogják készíteni az űreszközt.

    Az Euroconsult cég becslése szerint  következő évtizedben mintegy 990 műholdat fognak a világűrbe küldeni.

  • A nyilvános vécék jövője

    Japán mindig is híres volt arról, hogy nagyon kényesek a személyes higiéniára, még akkor is, ha egy nyilvános vécéről van szó. Náluk már évtizedekkel ezelőtt megjelentek a komputer vezérelte, testi funkciókat mérő modellek. Most teljesen más szempontból közelítettek a problémához.

    Tokió egyik nagy idegenforgalmú negyedében átlátszó nyilvános vécéket állítottak fel két parkban. A Pritzker-díjas építészstúdió által tervezett toalettek egy átfogó terv részét képzik, amellyel szeretnék megváltoztatni az emberek mentalitását a nyilvános vécékkel kapcsolatban.

    Két dolog miatt aggódunk, ha betérünk egy nyilvános vécébe, különösen egy parkban állóba: az egyik a tisztaság, a másik, hogy nincs-e benn valaki. A Shigeru Ban Architects japán építészstúdió olyan üvegfalú toaletteket tervezett, amelyekbe kívülről be lehet látni, ha azok üresek. Azonban amikor valaki belép, és bezárja az ajtót maga mögött, a falak opálossá válnak, így nem lehet belátni. „A felhasználók kívülről ellenőrizhetik a hely tisztaságát és azt is, hogy tartózkodik-e benn valaki. Éjszaka pedig a létesítmény úgy világít a parkban, mint egy szép lámpás.

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

    A toalettek különlegessége, hogy amikor valaki bent tartózkodik, nem tudja, hogy az épület fala átlátszik-e vagy sem. A beépített tükrök fokozzák az átláthatóság okozta különös érzést. Az ajtó bezárása tehát nagyon fontos.

    Az áttetsző falú toaletteket a nagy gyalogosforgalmú Sibuja kerület két parkjában állították fel. A parkokban felállított vécék közül az egyik női, a másik férfi, a harmadik pedig többfunkciós toalett.

    FÉL/BE

     

    Lilian

  • Interjú Kolláth Anna Laura, a Tokióban ébredek című könyv fordítójával

    Anna Cima több díjjal jutalmazott könyve, a Tokióban ébredek végre magyarul is olvasható. Interjú készült a kötet fordítójával, Kolláth Anna Laurával.

     

    Mund Katalin: Hogyan lettél műfordító?

     

    Kolláth Anna Laura: Korábban is fordítottam már, de a műfordítással először 2017 tavaszán találkoztam a Cseh Centrumban, ahol ebben az időszakban voltam gyakornok. 2017-ben és 2018-ban részt vettem a Németh László műfordítói táborban is, ami kimondottan a környező országok irodalmaira fókuszál. A Tokióban ébredek az első teljes kötetem, a megjelenését pedig a Susanna Roth műfordítói pályázat 2019-es magyarországi kiadásának köszönhetem, mert a pályázat győzteseként kaptam lehetőséget arra a Metropolis Media kiadótól, hogy lefordítsam az egész könyvet.

     

    K.: Mit szeretsz ebben a munkában?

     A. L.: A saját szempontjaimat figyelembe véve: szórakoztat és nem hagy ellustulni az az állandó kreativitás és kutatómunka, ami egy jó fordításhoz mindig szükséges. Ugyanennyire földhözragadt, de nekem fontos dolog, hogy szinte akkor és onnan dolgozom, amikor szeretnék. A Tokióban ébredek egy részét nemzetközi gyorsvonatokon, képtelen időpontokban fordítottam le.

    Nem utolsósorban pedig megtiszteltetésnek érzem, hogy remek írók magyar hangja lehetek, és hozzájárulhatok, hogy a magyar olvasók megismerhessék egy másik ország irodalmát.

     

    K.: Honnan hallottál Anna Cima munkájáról?

     A. L.: Először a fent említett Susanna Roth pályázaton, mert itt 2019-ben a Tokióban ébredek négy fejezetét kellett csehről magyarra fordítanunk. Más könyve még Csehországban sem jelent meg, de állítólag már dolgozik a következőn.

     

    K.: Mi tetszik ebben a regényben? Ha tetszik:-)

     A. L.: Leginkább az, hogy univerzális, nem kell Japán-rajongónak lennünk ahhoz, hogy a történetet élvezzük. (De nem árt, ha némi megértéssel viseltetünk irántuk.) A könyv feldob néhány filozofikusabb témát, de olvasható kalandregényként, szerelmi sztoriként, valamennyire még japán és cseh kulturális kézikönyvként is.

    A cseh nyelv sajátosságai miatt az eredetiben jobban kidomborodott, de őszintén remélem, hogy a magyarban is érezhető maradt a mesélő Jana jellegzetes nyelvhasználata, ami egyszerre flegma és intellektuális.

     

    K.: Mi okozott kihívást a fordítás során?

     A. L.: Mivel a könyv Tokióban és Prágában játszódik, én pedig sem japanológus, sem prágai lakos nem vagyok, a japán reáliák és időnként a prágai szleng. Ezzel nem is lett volna gond, ha nem fordultak volna elő lépten-nyomon a szövegben. Így viszont a fordítás alatt 13 oldalnyi kérdést írtam össze egy egyre kaotikusabbá váló Word fájlban, amiket Anna Cimával, a budapesti Japán Alapítvány munkatársaival és a prágai barátaimmal rágtunk át.

    A szleng szépsége, hogy a két prágai barátnőm sokszor máshogy interpretálta ugyanazt a kifejezést (valószínűleg a maguk módján mindketten helyesen), a Bukáč becenevű kocsmáról pedig egyikük sem hallott. (Ha valaki esetleg szeretné meglátogatni a könyv helyszíneit, amikor Prágában jár: a Bukowski’s Barról van szó a Žižkov városrészben.)

    Ahogyan írtam, alapvetően szórakoztat az utánajárás egy-egy szöveg kapcsán, de még szakfordítóként sem pepecseltem soha ennyit egy szöveg részleteivel.

     

     

    K.: Mi okozott sikerélményt, örömet a fordításban?

     A. L.: A legjobban talán annak a kihívását élveztem, hogy magyarul is meg kellett találnom a különböző szereplők stílusát, mert más és más a szóhasználata Janának, Akirának vagy Kavasita novellájának.

     

    K.: Téged egyébként érdekel a japán kultúra, irodalom?

     A. L.: Töredelmesen bevallom, hogy a japán kultúra korábban nem vonzott különösebben, de épp ezért nagyra értékelem, hogy legalább a könyvben lévő információkkal gazdagabb lehettem.

    Egy-egy nagyobb fordítás alatt egyébként hajlamos vagyok monomániásan ugyanazt az albumot hallgatni, ezúttal a Japanese Instrumental Cinema Funk, Breaks & Beats című mix talált meg a YouTube-on. És Murakamihoz is megjött a kedvem, ha már állítólag Anna Cima is az övéhez hasonló stílusban ír.

     

    K.: Hogy viseled a karantént? Dolgozol-e most is valamilyen műfordításon?

     A. L.: Szerencsére jól, mert a munkám egy részét eddig is otthonról végeztem, a másikat pedig szintén meg tudtam oldani online. Most egy Üröm munkacímű cseh fantasy-sorozattal barátkozom, ami remélhetőleg hamarosan szintén megjelenik a Metropolis Media kiadónál.

     

     

    Vélemények a könyvről:

    Librarius: https://librarius.hu/2020/04/07/anna-cima-tokioban-galaktika/

    Riley E. Raines blogger: http://rileyeraines.blogspot.com/2020/03/tokioban-ebredek-kritika.html

     

    A könyv megrendelhető webshopunkon:

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

  • Kék Vihar a Metálharcos ellen

    Japánban létezik egy verseny, a Robo One, ahol mini robot szamurájok vívnak meg egymással. A kendohoz hasonló botvívásban mérik össze erejüket.

    A kendó, vagyis a kard útja a vívás japán harcművészete. A kendó a kendzsucuként ismert japán kardforgatás hagyományos technikáiból fejlődött ki.

    Természetesen a küzdelem előtt tisztelegnek ellenfeleik előtt. Érdekes megfigyelni az eltérő mozgásukat, taktikájukat, reakcióikat.

    Nehéz megállapítani, hogy mi számít érvényes találatnak, de valódi bíró jelzi a bevitt ütéseket a zsűrinek.

    Az egyik legérdekesebb mozdulatuk, amikkor esés után felállnak. A két robot más-más módon áll talpra.

    A robotfejlesztésnek az egyik legnépszerűbb módja a különböző versenyek, amelyek inspirálják a fejlesztőket és felébreszti a versenyszellemet.

    Ez a küzdelem most még inkább vicces, mint félelmetes, de adjunk hozzá még húsz év fejlesztést, és lefagy a mosoly az arcunkról. A mozgásban felderengenek azok a fémszörnyek, amelyek koponyákat taposnak szét a Terminator filmekben.

  • És majdnem repül az autó

    A japán elektronikai óriáscég, az NEC újságírók jelenlétében tesztelte repülő autóját.

    A világ legnagyobb tech vállalatai között őrült versenyfutás zajlik a repülő autó kifejlesztéséért.  A fejlesztések egyik fő csapása a repülő drónokhoz hasonló önvezető személyszállító jármű kifejlesztése.

    A japán vállalat által bemutatott jármű 3,9 méter hosszú, 3,7 méter széles és 1,3 méter magas.  Valójában elég furcsa dolog autóról beszélni, hiszen ez a prototípus nagyjából úgy néz ki, mintha egy háromkerekű robogót kereszteztek volna egy drónnal, és felfújták volna jó nagyra.

    A járművet meglehetően furcsa körülmények között tesztelték. Egy magas drótkerítéssel övezet területen emelkedett fel, de úgy, hogy kötelekkel a földhöz volt rögzítve. A mérnökök szemlátomást tartottak a jármű elszabadulásától. A gép némi tétovázás után három méter magasra emelkedett, majd ott lebegett. Körülbelül egy perc leteltével leereszkedett.

     

    A kísérlet során a járműben nem ült senki, szépen bemutatta önvezető képességét. De egyúttal megmutatta a technológia buktatóját is, nemhogy utas szállítására nem alkalmas még, de a beépített akkumulátorok ereje is csupán egy perces repüléshez volt elegendő.

    A jármű fejlesztése már négy éve folyik, és a projekt vezetője szerint a járművet nem az NEC fogja gyártani, hanem átadja a technológiát egy startupnak. A fejlesztők bíznak benne, hogy 2030-ban már az utcákon is találkozhatunk a járművel.

  • Emberi farok?

    Az ember évmilliókkal ezelőtt elvesztette a farkát, most japán kutatók mégis azon dolgoznak, hogy mesterségesen újraalkossák.

    Mechanikusan működő farkakat már néhány éve lehetett kapni, de ezek cosplayesek számára készültek, hogy minél élethűbben meg tudják jeleníteni kedvenc karakterüket. A japán Keio Egyetem kutatói megalkották saját robotfarkukat.

    Talán sokakat meglep. de a céljuk, hogy jelentősen megkönnyíti viselője számára a mozgást, mind az egyensúlyérzéket, mind a gyorsaságot tekintve. Hosszú ideje folynak a különböző exoskeleton, vagyis külső mechanikus-váz fejlesztések, amelyek megsokszorozhatják egy ember erejét, vagy akár mozgásképesé teszi a lebénult személyt. De sok esetben nincs szükség teljes vázra, egyetlen farok is elegendő lenne. Ez segít az egyensúlyozásba, korrigálja a mozgásproblémákat. Ez segítségül lehet olyan embereknek, akik könnyen megbotlanak, vagy elvesztik az egyensúlyukat, de hasznos lehet veszélyes helyen dolgozók számára is, akiket a lezuhanás fenyeget.

    A bionikus farok műanyag csigolyákból épül fel, amely egyénileg személyre szabható a felhasználó igényeinek megfelelően. Minden csigolyán négy mesterséges izom található, amelyek sűrített levegővel működnek, lehetővé téve, hogy a farok minden irányba mozogjon.

    A farok sűrített levegővel működik, jelenleg még csupán prototípus.  A jelenleg fejlesztés alatt álló mesterséges izmok még nem elég erősek a farok mozgatásához, De ha fejlődik az akkumulátor technológia, a légsűrítővel már hordható lesz a rendszer.

    A vezérlés a mobiltelefonokban megszokott térérzékelőkkel működik, a komputer ezek alapján azonosítja a viselője mozgását, és irányítja a farkat.

    Ahogy az exoskeleton (külső csontváz) típusú ruha, amely javítja viselője izomzatának képességeit, a farok is úgy működik, mint egy ellensúly, amelynek köszönhetően kevesebb erőre van szüksége az embernek ahhoz, hogy valamit felemeljen a földről. Ám az exoskeletonnal ellentétben ez a farok sokkal kevésbé bonyolult, könnyebben fel- és levehető.

    Szakértők véleménye szerint jövője lehet a virtuális világokban barangoló embereknek is. A farok viselése ugyanis teljes testi érzetet adva képes megváltoztatni egyensúlyunkat és lendületünket, könnyebben képzelhetjük magunkat más lények életébe.

     

  • Godzilla-gitár

    A popkultúrának néha egész furcsa vadhajtásai vannak, kultikus figurákat helyeznek furcsa szerepbe. Erre kitűnő példa ez a Godzilla-gitár. A limitált szériás hangszer a japán Godzilla Shop-ban vásárolható meg.

    A gitárt a japár Alfee rockzenekar tagja, Takamizawa Tosihiko tervezte, a gyártásról az ESP gondoskodott.

    A gitár a Toho filmstúdió támogatásával készült a szörnyeteg 65. évfordulójára.

    Jellemzői: égerfa test, három darabból álló kemény juhar nyak és ébenfa kapcsolótábla. Van még egy Floyd Rose-híd, Gotoh hangolók és egy EMG-85 hangszedő.

    Sárkánylány

    A gitár beágyazott lila LED-ekkel is rendelkezik, amelyek a testet és az érintőtáblát ragyogják be, amikor a Godzilla bal lábán bekapcsolják.

    Ára 5.550.000 jen, Az 52.350 dollár, valamivel több, mint 15 millió forint.

    Rémteremtő

     

  • A legnagyobb japán dinoszaurusz csontváz

    A japán Hobetsu Múzeum kutatói bemutatták a világnak az országban talált eddigi legnagyobb dinoszauruszt. A „Mukawa-dinoszaurusz” nevét a városról kapta, amelynek közelében felfedezték.

    Az ősmaradvány feltárását japán legészakibb prefektúrájában a Hokkaido Egyetemi Múzeum és a helyi Hobetsu Múzeum kutatói közösen végezték.

    A Mukawa dinoszaurusz egyfajta hadrosaurusz vagyis egy növényevő dinoszaurusz, életében körülbelül 8 méter hosszúságú volt.

    Dinó-akció

    A csontokat még 2013-ban fedezték fel a városban, egy 72 millió éves felső kréta kori rétegben. A csontváz kiváló állapotban maradt fenn, mert abban az időben ez a terület a tengerfenéken, mintegy 80-200 méter mélyen feküdt. A csapat a csontokról négy és fél év alatt mintegy 6 tonna kőzetet távolított el. Általában egy hadroszaurusz csontváz 255 csontból áll, a kutatók összesen 157 csontot – köztük a koponyát és a farokcsontokat – találták meg.

    A Japánban valaha talált legnagyobb fosszilis dinoszaurusz csontvázat mostanra sikerült teljesen kiszabadítani sziklás ágyából. Yoshitsugu Kobayashi, a Hokkaido Egyetem professzora szerint nagy az esély rá, hogy egy új fajjal van dolguk, mert a csontváznak olyan jellemzői vannak, amilyeneket más hadroszauruszoknál még nem láttak.

    (via)