Címke: irodalom

  • Interjú Petes Gáborral, az Új-Hunnia 2039 írójával

    A 2039-re jósolt járvány korábban érkezett?

     

    (Interjú Petes Gáborral, az Új-Hunnia című könyv szerzőjével)

     

     

    Honnan származik a regény ötlete, alapgondolata?

     

    Petes Gábor (P.G.): Mindig is érdekelt a világ működése valamilyen szinten, de úgy tíz évvel ezelőtt kezdtem el komolyabban foglalkozni a témával. Először a mai pénzrendszer működését akartam pontosan megismerni, mivel érintett voltam a svájci frank alapú hitel „problémában”, persze „károsultként”. Miután rájöttem, hogy mekkora „szemfényvesztés” volt az egész, és sikerült kimászni belőle, rákaptam a többi társadalmi probléma felkutatására és megértésére, mert nem akartam azt, hogy a tudatlanságom miatt újból átverjenek valamivel. Nem sokkal később már minden szabadidőmet ezzel töltöttem, hiszen évek óta nem nézek tévét, ami lekötné a figyelmemet esténként, és a munkáim miatt elég sokat vagyok egyedül, így van időm elmélkedni az olvasottakon. Az évek alatt rájöttem, hogy szinte minden fordítva kezd működni a „civilizációnkban”, mint ahogy azt a természet törvényei megkövetelnék, így hosszú távon biztosan lesz valami csúnya csattanója az emberi gyarlóságnak és egoizmusnak. Mindemellett nagyon érdekelt a magyarság valódi őstörténete, és az öngondoskodó életmód is. Nagyon sokat beszélgettünk ezekről a dolgokról egy látássérült gitáros barátommal, aki aztán egy idő után felvetette nekem, miért nem írok ezekről a társadalmi anomáliákról és a lehetséges megoldásairól egy könyvet, hiszen ismerte az írói vénámat. Valamiért mindig is nagy volt bennem a közlési vágy, hiszen már kilencévesen megjelent az első novellám a helyi újságban, később írtam dalszövegeket is, ezért úgy döntöttem, hogy belevágok.

     

     

    Mennyi idő alatt született meg a könyv? Hogyan „alakult” a szöveg?

    P.G.: Egy év alatt írtam meg. Háromszor mentem rajta végig, közben folyamatosan fejlődött az írásmódom és a stílusom is. A cselekmény alapszerkezetét már a legelején megírtam, de közben történtek a világban olyan események, és hozzájutottam olyan információkhoz is, amik miatt többször is átjavítottam bizonyos részeket, hogy logikusabb és élethűbb legyen a könyv.

     

     

    Milyen forrásokat használtál a jövőbeli világ megalkotásához?

    P.G.: Nagy hatással voltak rám Jacque Fresco jövőkutató és társadalommérnök tanításai, a „Sevaster1” nevű tudatébresztő oldal videói, és a Viva Natura Televízió műsorai is. Dienes István mérnök-kutatóval és az MTA egyes kutatóival is többször leveleztem e-mailben, hogy a lehető leghitelesebb információkhoz és adatokhoz jussak hozzá. Nagyon izgalmas időszak volt, a regény megírása engem is megváltoztatott. Ugyanis közben rájöttem, hogy ezek a kutatók és tanítók semmi jóval nem kecsegtetnek az emberiség jövőjével kapcsolatban, ha nem változtatunk a szokásainkon. Minden irányból fejlődési csapdákban vergődik a társadalmunk, csak még nem mindenhol érezzük a hatásait.

     

     

    Honnan a tudás a lovasíjászatról? Van-e személyes kötődésed ehhez a közösséghez?

    P.G.: Hét éve járok Kaposmérőre a Kassai-völgybe, amikor csak időm engedi. A regény egyik fő inspirálója is Kassai Lajos lovasíjász nagymester és szellemi tanító volt. Jómagam évek óta íjászkodom, viszont a lovasíjászatot még nem sikerült elsajátítani, de mindenképpen a bakancslistámon van. Remek közösség működik a Zselic kapujában, sajnos azonban én a távolság és a kevés szabadidő miatt csak rendszeres megfigyelőként vehetek részt benne.

     

     

    Hogyan jelenik meg az életedben a természetközelség, az önellátás?

    P.G.: Már a szüleim is foglalkoztak konyhakert-műveléssel és állattartással, így már gyerekkorom óta az életem része. A párommal és a lányommal málna-, szőlő- és bodzatermesztéssel is foglalkozunk egy Kecel melletti tanyán. Mindemellett mi is művelünk konyhakertet, és tartunk mangalicákat, racka juhokat, mindenféle szárnyas jószágot, és a lányomnak van egy lova is. Nagyon szeretjük a természet közelségét, és nagyon biztonságos érzés, amikor például reggel kicsoszogsz néhány tojásért a tyúkokhoz, behozod a konyhába, és egy kis saját mangalicaszalonnával „megbolondítva” készítesz belőle egy kiadós rántottát. Számomra nincs értelme máshogy élni.

     

     

    Hogyan éled meg a jelenlegi világválságot, a járvány mindennapi valóságát? Mennyiben változott meg az életed, mióta korlátozottabb a mozgásterünk?

    P.G.: Mi ezt itt vidéken – főleg a tanyán – máshogy éljük meg, mint egy városi család. Itt sokkal több a tér, és sokkal kevesebb az ember. Igazából aggasztanak a hírekből hallható szomorú események, amiket csak a másik munkám miatt vagyok kénytelen figyelni. De a napi rutinom/életem – azonkívül, hogy a lányom itthonról tanul – semmit sem változott. Ez a legszebb a vidéki életben. Nem vagyok annyi mindennek kiszolgáltatva, mint egy városi ember. Éltem két évig Kecskeméten egy társasházban, de egy életre elment tőle a kedvem. Szerintem az csak azért jó, mert kényelmes, és van a közelben mozi, amit nagyon szeretek. Viszont nekem egyáltalán nincs gondom a „kényelmetlen” gazdálkodással, mert fitten tart, és közben jókat lehet meditálni. Moziba meg át szoktunk járni a szomszéd kisvárosba. Egyébként árgus szemmel figyelem a városi „panellakók” reakcióit erre a krízisre, ami a bezártságot illeti. Magyarországon 60 éve vannak panelházak, és azóta nem volt ekkora válság, mint most, így nincsenek tapasztalatok sem, hogyan fognak viselkedni az emberek hosszú távon a „panelbörtönökben”. Szerintem nem túl jól…

     

     

    Hogyan hatnak rád napi szinten a világban most zajló események? Milyen gyakran követed a híreket?

    P.G.: Híradókat egyáltalán nem nézek már évek óta. Volt egy autóbalesetem, utána egy-két hétig csak otthon lábadoztam, és akkor az egyik híradó alatt szabályosan rosszul lettem. Ugyanis nem volt más benne, csak „gyilok”, erőszak, baleset, korrupció stb… és akkor úgy gondoltam, hogy ha ez ilyen hatással van az ember lelkiállapotára, akkor köszönöm, de nem kérek belőle. Azóta csak célirányosan és objektíven tájékozódom az interneten, és inkább más emberektől szerzek információkat.

     

     

    Mi a véleményed arról, hogy pont ebben a válságos helyzetben erősödött fel nagymértékben a digitális eszközök használata?

    P.G.: Szerintem ez is a városiasodással kapcsolható össze. Az embereknek bezártságukban és unalmukban nincs más választásuk, mint a világhálón, a közösségi oldalakon és a tévén „lógni”. Így viszont csak tovább táplálják a félelmüket és a pánikot, hiszen mindenhonnan a koronavírus folyik. Eléggé paradox helyzet. Remélem, hosszabb távon nem fog egymás elleni gyűlölködéssé fajulni a félelemérzet, hiszen, mint tudjuk a szer-etet, a gyűl-ölet.

     

     

    Hogyan képzeled el a járvány/karantén utáni világot? Szerinted lesz-e lenyomható RESET-gomb, ahogyan a könyvben?

    P.G.: Szeretnék hinni benne, hogy igen. Mindenképpen más emberek leszünk mindannyian, hiszen ez a II. világháború óta a legnagyobb krízise az emberiségnek, így ez a társadalmi rend biztosan át fog alakulni valahogy. Bízom benne, hogy megváltozik majd az értékrend, hogy nem csak a pénz lesz az egyetlen valódi isten, és az emberek visszafordulnak majd a teremtett világ felé. Én igyekszem ezt propagálni. Viszont addig lesz még egy csattanója ennek a „történetnek”, és utána is ott lesz még a migráció és a klímaválság, hogy csak két dolgot említsek. De egyvalami biztos: mi itt a Kárpát-medencében a világ egyik legjobb helyén élünk élettanilag, így itt lenne módja és értelme nyomni egy RESET-et.

     

     

    Szerinted milyen kérdésekkel kell szembenéznie az embereknek a jelenlegi helyzetben?

     P.G.: Nagyon sok kérdéssel kell szembenéznünk, hiszen most bebizonyosodik, milyen „rozoga” lábakon áll a jelenkori civilizációnk. Arra is fény fog derülni, az átlagember mennyire ki van szolgáltatva a rendszernek, amiben él. Remélem, arra is sokan rádöbbennek majd, hogy a jóléti társadalom mennyi csapdát rejt magában. De ami szerintem a legfontosabb, hogy, mire vége lesz ennek a krízisnek, addigra kiderül, hogy az ember egy alapvetően jó szándékú, tiszta lelkű lény maradt legbelül, vagy mostanra teljesen apatikussá vált…

     

     

    Ki a kedvenc karaktered a történetben, és miért?

    P.G.: A kedvencem Jázmin, mert őt a lányomról mintáztam.

     

     

    Ha lehetőséged lett volna néhány évvel ezelőtt egy palackba tenni egy üzenetet, mit üzentél volna benne az emberiségnek?

     

    P.G.:

    Na helló, Mr. Ember, ezt mégis hogyan gondolod?

    Hogy a világot magad körül módszeresen rombolod?

    Elveszed a másét, egy fosztogató lettél,

    ki még az Anyatermészet haragjától sem fél.

    A szimbiózis megszűnt, az egység már nem létezik,

    a történelem sem segít, az ember újra vétkezik.

    Sőt, egyre nagyobb szeletet kérsz abból a tortából,

    amit a planéta kapott a Teremtő „tollából”.

    Na helló, Mr. Ember, te önző életforma,

    a paradicsomból lépegetsz vígan a nyomorba.

    Hisz feláldozol mindent a kényelem oltárán,

    és hogy ha mindent elrontottál, megfutamodsz gyáván.

    Mert nem érdekel más, csak a pénz, na és a vágyaid,

    az egód átíveli majd a többi élet álmait.

    De meglesz majd a böjtje, ezt tudom, te is érzed,

    amikor összevérezed majd a haszontalan pénzed.

    Na helló, Mr. Ember, mondd, miért nem jóra fordítod

    a tehetségedet? És vajon mikor szólítod

    meg azt a dolgot, amit bűntudatnak neveznek?

    Ha nem teszed, a sírodba majd lassan belehelyeznek.

    Egy intelligens életforma segítene másokon,

    te meg büszkén hirdeted, hogy „ott hagyom a lábnyomom

    a többi élet torkán, és taposok még párat”,

    de az Anyatermészet majd lassan elkeni a szádat.

    Na helló, Mr. Ember, így sokáig nem működik,

    a magadfajtát a jó lelkek úgyis majd elüldözik.

    A fejlődésed csapdája is lassan bezárul,

    ha eltűnsz, úgy a többi fajnak egy új világ tárul.

    Egy rákos sejtté váltál, a tüdején a Földnek,

    mert örülsz már egy kis megmaradt talpalatnyi zöldnek.

    Hát gratulálok hozzá, és büszke lehetsz magadra,

    ha eljön majd az idő, akkor emlékezz a szavamra!

    De helló, Mr. Ember, így közel már a vége

    az ámokfutásodnak, ami letaszít a mélybe,

    úgy eltűnsz, mint a kámfor, a planéta felébred,

    de majd ne lepődj meg azon, hogy hová vitt a véred…

     

     

    (az interjút készítette: Cs. Fehér Katalin)

     

     

    Új-Hunnia 2039 – Ősök útján

  • Vedd kezedbe a Galaktika magazint!

    Szívügyed a magyar és a külföldi fantasztikus irodalom? Akkor itt a lehetőség, hogy te is csatlakozz Magyarország egyik legrégebbi olvasótáborához, a Galaktika kitartó és összetartó közösségéhez.

    A koronavírus által kialakult helyzet miatt a Galaktika legújabb számát nem terjesztjük újságárusok vagy más külső partnereken keresztül, csak nálunk tudjátok megvenni online vagy a szerkesztőségben. Ha szeretnél hozzájutni a következő lapszámhoz, akkor fizess elő még most, így biztosítva magadnak, hogy ne maradjon ki egy se a gyűjteményedből.

    Csatlakozz te is az #olvassotthon #maradjotthon mozgalomhoz.

    Fizessetek elő, még ma!

    Előfizetések

    Kövessetek minket facebook oldalunkon és iratkozzatok fel a Galaktika bolt és a blog hírlevelére is.

  • Megjelent a márciusi Galaktika!

    A Galaktika magazin márciusi számában folytatódik Dave Howardnak, a Leymann-transzfer írójának izgalmas kisregénye, az „Űrszemétszedők”. Theodora Goss, akinek hamarosan megjelenik Az alkimista lányának különös esete című regénye, a valóság és a képzelet keresztútjáról tudósít novellájában. Varga Csaba Béla a rasszizmus viszonylagosságáról mesél, Cadwell Turnbull hőse pedig egy egyszer megmutatkozott szupererőt próbál kétségbeesetten visszaszerezni. Fedina Lídia apokaliptikus környezeti katasztrófával riogat, Richard Fox kommandósa egy félresikerült kapcsolatfelvételt igyekszik helyrehozni, míg Vlagyiszlav Gyik S.T.A.L.K.E.R.-története a Zóna működésének rejtelmeibe avatja be olvasóit. A havi retró igazi különlegesség: Vörösmarty Mihály hol hátborzongató, hol kacagtató természetfölötti elbeszélése.

    A központi tudományos rovat az univerzum keletkezésének első másodpercét mutatja be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy sziget ökoszisztémájának megmentéséről, illetve annak kudarcáról, egy budapesti galériáról, ahol fémhulladékból újrahasznosított szobrok várják a betérőket, egy sámánisztikus cirkuszelőadásról és a 2020-as európai űrtervekről. A képregény Robert Sheckley novellájának, „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában Robert Silverberg kisregénye olvasható, „Az ezredes visszatér a csillagok közé”, egy galaktikus birodalom politikai machinációiról, valamint arról, mennyire nehéz eldönteni, ki áll a jó, és ki a rossz oldalon.

    A Galaktika 360. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Megvannak a 2019-es Nebula-díj jelöltjei

    A Nebula-díjat először 1965-ben osztották ki, és a Hugo-díj mellett a másik legrangosabb SF díj. A díjat az Amerikai Science Fiction és Fantasy Írók Egyesületének tagjai ítélik oda az előző naptári évben az Amerikai Egyesült Államokban publikált legjobb science fiction- és/vagy fantasy-műfajba tartozó műveknek. Ugyanezen ceremónia keretén belül adják át a Ray Bradbury és Andre Norton díjakat is.

    2019-es jelöltek listája

    Regény

    Marque of Caine, Charles E. Gannon (Baen)

    The Ten Thousand Doors of January, Alix E. Harrow (Redhook; Orbit UK)

    A Memory Called Empire, Arkady Martine (Tor)

    Gods of Jade and Shadow, Silvia Moreno-Garcia (Del Rey; Jo Fletcher)

    Gideon the Ninth, Tamsyn Muir (Tor.com Publishing)

    A Song for a New Day, Sarah Pinsker (Berkley)

    Novella

    “Anxiety Is the Dizziness of Freedom”, Ted Chiang (Exhalation)

    The Haunting of Tram Car 015, P. Djèlí Clark (Tor.com Publishing)

    This Is How You Lose the Time War, Amal El-Mohtar & Max Gladstone (Saga; Jo Fletcher)

    Her Silhouette, Drawn in Water, Vylar Kaftan (Tor.com Publishing)

    The Deep, Rivers Solomon, with Daveed Diggs, William Hutson & Jonathan Snipes (Saga)

    Catfish Lullaby, A.C. Wise (Broken Eye)

    Kisregény

    “A Strange Uncertain Light”, G.V. Anderson (F&SF 7-8/19)

    “For He Can Creep”, Siobhan Carroll (Tor.com 7/10/19)

    “His Footsteps, Through Darkness and Light”, Mimi Mondal (Tor.com 1/23/19)

    “The Blur in the Corner of Your Eye”, Sarah Pinsker (Uncanny 7-8/19)

    Carpe Glitter, Cat Rambo (Meerkat)

    “The Archronology of Love”, Caroline M. Yoachim (Lightspeed 4/19)

    Rövid elbeszélés

    “Give the Family My Love”, A.T. Greenblatt (Clarkesworld 2/19)

    “The Dead, In Their Uncontrollable Power”, Karen Osborne (Uncanny 3-4/19)

    “And Now His Lordship Is Laughing”, Shiv Ramdas (Strange Horizons 9/9/19)

    “Ten Excerpts from an Annotated Bibliography on the Cannibal Women of Ratnabar Island”, Nibedita Sen (Nightmare 5/19)

    “A Catalog of Storms”, Fran Wilde (Uncanny 1-2/19)

    “How the Trick Is Done”, A.C. Wise (Uncanny 7-8/19

    The Andre Norton Award for Outstanding Young Adult Science Fiction or Fantasy Book

    Sal and Gabi Break the Universe, Carlos Hernandez (Disney Hyperion)

    Catfishing on CatNet, Naomi Kritzer (Tor Teen)

    Dragon Pearl, Yoon Ha Lee (Disney Hyperion)

    Peasprout Chen: Battle of Champions, Henry Lien (Holt)

    Cog, Greg van Eekhout (Harper)

    Riverland, Fran Wilde (Amulet)

    Game Writing

    Outer Wilds, Kelsey Beachum (Mobius Digital)

    The Outer Worlds, Leonard Boyarsky, Megan Starks, Kate Dollarhyde, Chris L’Etoile (Obsidian Entertainment)

    The Magician’s Workshop, Kate Heartfield (Choice of Games)

    Disco Elysium, Robert Kurvitz (ZA/UM)

    Fate Accessibility Toolkit, Elsa Sjunneson-Henry (Evil Hat Productions)

    The Ray Bradbury Award for Outstanding Dramatic Presentation

    Avengers: Endgame, Christopher Markus & Stephen McFeely (Marvel Studios)

    Captain Marvel, Anna Boden & Ryan Fleck & Geneva Robertson-Dworet (Marvel Studios)

    Good Omens: “Hard Times”, Neil Gaiman (Amazon Studios/BBC Studios)

    The Mandalorian: “The Child”, Jon Favreau (Disney+)

    Russian Doll: “The Way Out”, Allison Silverman and Leslye Headland (Netflix)

    Watchmen: “A God Walks into Abar”, Jeff Jensen & Damon Lindelof (HBO)

     

     

     

  • Metropolis Media – előrendelhető könyvek és akciók mindenkinek!

    A 27. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál csak áprilisban lesz, de nem lehet elég hamar rákészülni, és ha jobban belegondolunk, nincs is olyan messze április 23. Megmutatjuk a tavasszal megjelenő köteteinket, melyek már előrendelhetők a www.galaktikabolt.hu oldalon.

     

    Előrendelhető köteteink

    Szerző: José Antonio Cotrina

    A szerző 1976. július 8-án született Vitoria-Gasteizben,  Baszkföld fővárosában, Spanyolország északi részén. Az egyetemen Reklám és PR kommunikációs szakon végzett, de érdeklődése hamar a fantasy irodalom felé fordult. Műveit az 1990-es évek eleje óta publikálja, ezek főként rövidebb elbeszélések és novellák. Első, nagyobb lélegzetvételű írása 2003-ban jelent meg The Lost Sources címmel, majd a Vörös Hold ciklussal elnyerve megannyi irodalmi díjat, végleg bebetonozta magát a köztudatba.

    Műveivel egyre inkább a youngadult (ifjúsági) irodalom felé fordult, megtartva a fantasy és a horror elemeit műveiben, jó érzékkel keveri a különböző zsánereket, ezáltal már majdnem felnőttként és egyenlőként kezelve a fiatal olvasókat.

    Jelenleg Spanyolország egyik legelismertebb fantasy írója, de sokan tekintik őt a spanyol darkfantasy úttörőjének is, mely egy egészen új szín a főleg angolszász regények által uralt területen.

    Könyvsorozat címe: Vörös Hold ciklus

    Könyv címe:Vörös Hold ciklus I. részSamhein aratása

    Fülszöveg:

    Üdvözlünk Rocavarancoliában, a csoda, a horror, a szörnyek és a rémálmok birodalmában!
    Üdvözlünk a halál kapujában!

    Egy hosszú és kimerítő háború után Rocavarancolia romokban hever. Nem repülnek többé sárkányok az égen, a vámpírok szomjan haltak, és nincs elegendő mágia ahhoz, hogy a királyságot összetartsa.
    De még nincs mindennek vége. Halloween éjjelén megnyílik az egyetlen fennmaradt kapu, ami összeköti Rocavarancolia királyságát az emberek világával. A királyság démiurgosza ilyenkor szervezi meg a betakarítást. Tizenkét fiatalt gyűjt össze az emberi világból, akik bennük rejlő mágikus esszencia alapján képesek lehetnek megmenteni ezt a lepusztult birodalmat, de csak akkor, ha életben tudnak maradni addig, amíg felkel a Vörös Hold. Ehhez először is meg kell tanulniuk megvédeni magukat a kegyetlen körülmények, a furcsa lények és a számos veszély közepette. Ez azonban az elmúlt harminc évben még egyetlen fiatalnak sem sikerült…

    Megjelenés: 2020. április eleje

    Samhein aratása – Vörös Hold ciklus 1

     

    Szerző: TheodoraGoss

    A magyar származású amerikai írónő és költő 1968. szeptember 30-án született Magyaroroszágon, majd még kisgyermekkorában családja az Egyesült Államokba emigrált. BA diplomáját a Virginiai Egyetemen, majd jogász diplomáját a neves Harvard Egyetem jogi karán szerezte meg, ezek után a Bostoni Egyetemen végezte el a mesterszakot és szerzett doktori címet angol irodalomból.

    Jelenleg az írás mellett a Bostoni Egyetemen tanít.

    Első nagy regénye, mely a The ExtraordinaryAdventures of theAthena Club sorozat első kötete (Az alkimista lányának különleges esete) rögtön Nebula-díj jelöléssel indított, de nem ez volt az első és egyetlen jelölése, ezt követték a Locus-, a Mythopoeic- és a World Fantasy-díjak is. A „Singing of Mount Abora”rövid története el is nyerte a World Fantasy-díjat a legjobb novella kategóriájában.

    A szerző történetei mindenkit elvarázsolnak, prózái mellett érdemes lírai költeményeit is elolvasni, melyek csak angolul elérhetőek. Az írónő számára Magyarország maga is varázslatos, gyerekként,amikor visszajártak, olyan volt számára, mintha Narniába érkezne.

    Könyvsorozat címe(eredeti cím): The ExtraordinaryAdventures of theAthena Club

    Könyv címe: Az alkimista lányának különleges esete

    Szinopszis:

    Mary Jekyll egyedül és egyetlen penny nélkül él szülei halála után, mindemellett apjának rejtelmes múltját is szeretné feltárni. Bizonyos jelek arra utalnak, hogy apja régi barátja, a gyilkos Edward Hyde a közelben lehet. Az, aki információval tud szolgálni Hyde hollétéről, nagy jutalomban részesül…ez pedig megoldaná Mary pénzügyi gondjait.

    A nyomok azonban Edward lányához, Diana Hyde-hoz vezetnek; az elvadult, árva lányt apácák nevelik. Mary végül Sherlock Holmes és Doktor Watson segítségével nyomába ered a szinte utolérhetetlennek tűnő Hyde-nak. Nyomozása során még több lánnyal találkozik, sőt barátságot kötnek,ők mind szörnyű kísérletezések teremtényei: Beatrice Rappaccini, CatherinMoreaués Justine Frankenstein.

    Megjelenés:2020. április

    Az alkimista lányának különleges esete

     

     

    Szerző: Anna Cima

    A fiatal cseh írónő 1991-ben Prágában született, jelenleg Japánban él, első könyve pedig tökéletes képe annak, milyen Japán európai szemmel, és nem mint nyaralóhely, hanem ahol élni kell, és a valóság sokkal szürreálisabb tud lenni, mint maga a képzelet.

    Nem véletlen, hogy az írónő 2019-ben elnyerte a MagnesiaLitera-díjat az Év Felfedezettje kategóriában.

    Könyv címe:Tokióban ébredek

    Fülszöveg:

    Amikor a tizenhét éves Jana álma teljesül, és Tokióba utazhat, legszívesebben örökre ottmaradna. Hamarosan rájön, hogy egy ilyen kívánságnak beláthatatlan következményei lehetnek, ugyanis egy varázslatos kör foglyaként a forgalmas Sibuja negyedben találja magát.

    Amíg Jana fiatal énje a város utcáit rója, meglepő helyzetekbe keveredik, és a hazafelé vezető utat keresi, a huszonnégy éves Jana japanológiát hallgat Prágában, Tokióba szóló ösztöndíjért küzd, és egy felsőbb éves diákkal együtt törik a fejüket egy japán novella fordításán. A novella szerzője, a sokáig elfeledett Kavasita sokkal nagyobb hatással lesz az eseményekre, mint arra bármelyik Jana számítana…

    Olvasmányos és friss, fiatalos lendületű regény az útkeresésről, a valóság összetettségéről és egy valóra vált álom kockázatairól.

    Megjelenés: 2020. március

    https://galaktikabolt.hu/termek/tokioban-ebredek/

     

    Szerző: Kir Bulicsov

    Kir Bulicsov (1934–2003) orosz sci-fi-szerző. Valódi neve Igor Vszevolodovics Mozsejko.

    1965-től kezdett sci-fi műveket írni, ekkor vette fel a Kir Bulicsov írói álnevet, novellái folyóiratokban, antológiákban és önálló, gyűjteményes kötetekben jelentek meg. Két sikeres novellaciklusa: Csodák Guszlárban, A kislány, akivel semmi sem történik. Több ifjúsági és kalandregény szerzője, történelmi regénye: Bandula tábornok kardja. Számos ismert orosz népmesét átírt sci-fire. Színdarab és filmforgatókönyv is köthető a nevéhez.

    Könyv címe: Az utolsó háború

    Fülszöveg:

    A Szegezsa teherszállító űrhajó, Pavlis doktorral a fedélzetén, váratlanul parancsot kap arra, hogy utasokat vegyen fel, azután változtassa meg útirányát. Valahol a világűrben ugyanis egy bolygó emberhez hasonló lakói kirobbantották az atomháborút, és elpusztították az életet. A Szegezsa személyzetének fel kell derítenie a bolygót, meg kell tudnia, hogy mi történt, és megmenteni a katasztrófa áldozatait. De érdemes-e új életre kelteni egy olyan civilizációt, ami öngyilkos lett? Sikerülhet-e megszabadulni a régi előítéletektől és indulatoktól? S legfőképpen van-e joga az emberiségnek Istent játszani?

    Kir Bulicsov az orosz sci-fi nagy klasszikusa. Regényeiben a játékosság, a maró gúny és irónia éppúgy helyet kap, mint a mély emberismeret és a filozofikus bölcsesség.

     

    Megjelenés:2020. március

    Az utolsó háború

     

     

    Szerzők: JezsiTumanovszkij, RomanKulikov

    Könyv címe: Kiket a Zóna egybekötött…

    Fülszöveg:

    A Zóna nem kedveli a turistákat, de azokat, akiket befogadott, nem engedi el olyan egyszerűen. A Kova néven ismert stalker egyszer csak úgy határozott, visszatér szokványos életéhez – két társával együtt felhagyott a portyázással, eladta zsákmányát, és visszaváltozott Alekszej Kozsevnyikovvá, mesterszerelővé, szerető férjjé és apává. De a Zóna kegyetlen emlékeztetőt adott neki, és Alekszej kénytelen útnak indulni újra, hogy megmentse tízéves kisfiát… E veszélyes utazáson ellenfelei vagy szövetségesei – hisz bármikor felcserélődnek a jóság és gonoszság pólusai – egy hírszerző tiszt, egy ifjú üzletember és egy szektásokkal üzletelő bandita, mindenki a maga saját céljaival. És a Zónával folytatott, gyakran egyenlőtlen küzdelemben végül mindig kiderül: valamennyi anomália közül a legrosszabb és a legkiszámíthatatlanabb maga az ember…

     

    Megjelenés:2020. március

    S.T.A.L.K.E.R. – Kiket a Zóna egybekötött…

    Akcióink

    https://galaktikabolt.hu/termek/sztrugackij-eletmu-akcio/

     

    https://galaktikabolt.hu/termek/csak-gyujtoknek/

    Onyx meglepetés-könyvcsomag

    https://galaktikabolt.hu/termek/holdko-meglepetes-konyvcsomag/

     

  • Interjú F. Nagy Piroska műfordítóval Evie Wyld: Ha minden madár énekel című könyve kapcsán

    Az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatásával a napokban jelent meg Evie Wyld Ha minden madár énekel című könyvünk, ami 2014-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A műfordítóval, F. Nagy Piroskával beszélgettünk.

     

    Galaktika: Miért és hogyan lettél műfordító?

     

    1. Nagy Piroska: Nem az én ötletem volt, hogy fordító legyek. 1973-ban született az első lányom, és amíg otthon voltam vele, a férjem fordításait gépeltem, amiket diktált, és mivel sok munkája volt, megbízott, hogy próbáljak én is fordítani, ha már otthon vagyok, és ráérek. Az első regényt még az ő neve alatt fordítottam (Elliott Arnold: A virrasztás éjszakája) 1974-ben, mert a kiadó nekem biztosan nem adott volna munkát. Ez azóta is titok.

     

    Galaktika: Mit szeretsz leginkább ebben a munkában?

     

    1. Nagy Piroska: A fordítás nagyon nekem való. El lehet benne/vele rejtőzni mindenféle értelemben. Jövök-megyek a világban, a korokban, térben és időben, sőt világokon túl, ha úgy vesszük. Szeretem benne, hogy sokkal okosabb, műveltebb, tájékozottabb stb. lehetek, mint vagyok a való életben. Főleg a sci-fi írók állítottak hajmeresztő feladatok elé, amikor tudnom kellett a fizikát, kémiát, mindenféle szörnyű természettudományt (Clarke! Frank Herbert! Brunner!). Vagy amikor a gyerekeknek írt könyvekben kellett eltalálnom azt a hangot, amit az író olyan jól kigondolt… Mindeközben itthon ülök, és élem a magam életét, közben felnőttek a gyerekeim, lassan az unokáim is.

    Galaktika: Milyen volt a Ha minden madár énekelt fordítani? Mi okozott különösen nagy nehézséget (ha volt ilyen), és mi volt benne a legélvezetesebb?

     

    1. Nagy Piroska: Evie Wyld könyve különleges élmény volt. A fordítás sokszor tud gályarabság is lenni, de ez a könyv szíven ütött. A szaggatottsága, a szigorúsága, a rejtelmessége, a kegyetlensége mögül kiérezhető gyengédsége, a nyersesége, az, hogy a látszólag egyszerű dolgok, események, alakok mögül mindvégig felsejlett a tragédia… nehezen tudom megfogalmazni. Beleszerettem.

    Már nem emlékszem, hogy nehéz volt-e, de biztosan nem volt könnyű

    https://galaktikabolt.hu/termek/evie-wyld-ha-minden-madar-enekel/

  • Megjelent a februári Galaktika!

    A Galaktika magazin februári számában új folytatásos kisregény indul: Dave Howardtól, a Leymann-transzfer írójától az „Űrszemétszedők”. A közelmúltban elhunyt Mike Resnick emlékét idézi meg a szerző egy humoros novellája. A horvát Milena Benini egy különleges kapcsolatfelvétel történetét meséli el, Jules Winkler is ezt választja témájául, Genrih Altov pedig egy excentrikus tudósról ír, aki gömbvillámokat „szelídít”. A havi retró Cyril G. Wates elbeszélése egy rendkívüli felfedezésről, melyet talán már az ókori egyiptomiak is megtettek.

    A központi tudományos rovat Szodoma és Gomora pusztulásának új elméletét taglalja, miszerint a városokat meteorbecsapódás törölhette el a föld színéről. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy kommunikáló virágcserépről, az élelmiszer-termelés jövőjéről, újabb magyar műholdak fellövéséről, az I Monster elektronikus zenei duóról és a Vaják tévésorozatról. A képregény Robert Sheckley novellájának „A világűr polgárá”-nak adaptációja.

    A magazin XL-változatában ismét Cyril G. Watesszel találkozhatnak az olvasók, akinek utópiáját egy természeti katasztrófa és egy lázadás egy időben fenyegeti.

    A Galaktika 359. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • Galaktika közönségdíj – 2018 legjobb magyar SF novellái

    Immár hagyománnyá vált, hogy év elején összehívva a Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin íróit, szerkesztőit és fordítóit egy kellemes összejövetelen beszélgetünk az elmúlt év eredményeiről és a jövő év terveiről.

     

    Idén még egy jeles hagyományt indítottunk útjára. 2019 decemberében közönség szavazásra bocsájtottuk a 2018-ban megjelent Galaktikák magyar SF novelláit, így rátok, Olvasókra bízva ezt a döntést.

    Több száz szavazattal és nagyon szoros versenyben végül, Márki István: A mogorok földjén című novellája lett a legjobb magyar SF novella, ami megjelent abban az évben a Galaktikában.

    Néhány szavazattal csupán lemaradva a második helyen Fedina Lídia írása az Isteni zűrzavar került. Míg a harmadik legtöbb szavazatot kapott novella, Czövek Andrea: Férfiak nélkül című novelláját szavaztátok meg.

    Szívből gratulálunk mindhárom nyertesnek. A hagyományt szeretnénk folytatni ezért, hogy beérjük magunkat, a Könyvfesztivál vagy a Könyvhét idejére megszavaztatjuk veletek 2019 legjobb magyar SF novelláját.

     

    Szeretnénk ismételten megköszönni mindenkinek a kemény és alázatos munkát. Reméljük ez az év is olyan sikeres és mozgalmas lesz, mint amilyen a tavalyi volt.

    A legnagyobb köszönet azonban, az olvasóinknak és támogatóinknak jár. Nektek, akik előfizettek a Galaktika magazinra, lelkesen gyűjtitek könyveinket. A bloggerek és vloggerek, akik hírét viszik könyveinknek. Ha vannak is melléfogások, mi továbbra is igyekszünk különleges, ritka és minőségi olvasmányokat elhozni mindenkinek!

     

  • Ma van a magyar informatika születésnapja

    Ma van a magyar informatika születésnapja

    A magyarországi informatika kezdete a első elektronikus számítógép elkészültétől eredeztethető. A szobányi méretű M-3-at szovjet tervek alapján építették meg, a magyar szakembergárda pedig ezen kísérletezte ki, hogy miként lehet egy számítógépet a népgazdaság érdekeit szolgáló mérnöki-, és gazdasági számításokra felhasználni – például az  Erzsébet-híd statikai számításait ellenőrizték vele.

    A mintegy kétévnyi építést követően hivatalosan 1959. január 21-én átadott M-3 számítógépre a korabeli sajtóbeszámolóban még számológépként hivatkoztak, mert a számítógép szó később honosodott meg a magyar nyelvben.

    Bár ún. nulladik generációs számítógépet már az M-3 előtt néhány évvel is építettek a Budapesti Műszaki Egyetemen, Kozma László MESz-1 nevű gépe még telefonközpontokban használatos elektromágneses relékből épült fel, az M-3-mal ellentétben még nem felelt meg a Neumann-elveknek, amelyek előírják, hogy egy számítógépnek teljes egészében elektronikus módon kell működnie, és egy belső tárban kell tárolnia a programutasításokat.

    A Magyar Tudományos Akadémia Kibernetikai Kutatócsoportjában megépített, első generációs M-3-ast tudományos számítások embernél gyorsabb végrehajtására tervezték. Noha a gép csupán másodpercenként 30 számítási műveletet tudott elvégezni (míg a mai gépek processzorai esetében már több tízezer millió utasítással számolhatunk másodpercenként), az M-3-ra írt programok révén így is számos gyakorlati feladatra használták fel. E gépen készült az épülő Erzsébet híd statikai számításaival kapcsolatos program, de például szállítási költségek optimalizálásához, részecskék vizsgálatához szükséges számításokat is végeztek vele.

    Ráadásul a szovjet tervek nyomán, de számos magyar mérnök és matematikus szellemi munkájával készült M-3 képességeit a magyar szakemberek folyamatosan bővítették, illetve az itthon elérhető alkatrészbázishoz igazították, nagyobb kapacitású mágnesdobos adattárolót építettek hozzá. A magyar mágnesdobot a hazai hardverexport első fecskéjeként az egyik első román számítógép,  a MECIPT-1 építéséhez is felhasználták.

    Meglepő, de az M-3 számítógép a mai társaihoz hasonlóan viszonylag hamar elavult: Budapestről 1965-től Szegedre, a JATE Kibernetikai Laboratóriumába került – ahol Kalmár László professzornak köszönhetően már az 1950-es évek óta foglalkoztak kibernetikai kutatásokkal, így nagy szükség volt egy modern számítógépre -, ott azonban már 1968-ban leselejtezték. Bár teljes kiépítésében a számítógép nem maradhatott fenn, legfontosabb részegységei a Neumann Társaság szegedi Informatika Történeti Tárlatán, illetve a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárában ma is megtekinthetők.

    “Az M-3 számítógép esetében a gép alapvető műszaki képességeinél is fontosabb volt, hogy a gép mellett egy fantasztikus szakembergárda nevelődött, építői és üzemeltetői közül került ki a magyar informatika számos úttörője, a magyar számítógépipar, kutatás- és alkalmazás meghatározó alakjai. E nagy koponyák később a Neumann Társaság alapítói közé tartoztak, többek között: Dömölki Bálint, Kovács Győző, Németh Pál, Szelezsán János és Vasvári György. Az MTA Kibernetikai Kutatócsoportjának egykori igazgatóhelyettese, Tarján Rezső lett a Neumann Társaság első elnöke 1968-ban” – mondta el dr. Beck György, a Neumann Társaság elnöke az évforduló kapcsán.

    A magyar informatika történetét a Neumann Társaság Informatikatörténeti Fórumának nemrég elkészült webes idővonalán képekkel, videókkal illusztrálva is kényelmesen át lehet tekinteni.

  • Programajánló – Aktuális társadalmi-politikai kérdések, a hang narratív ereje és a zene „átlátszósága”

    Politikus előadások a Trafó januári műsorán

    Érkeznek Phia Ménard, Urbán András, Cláudia Dias, Christos Papadopoulos előadásai

     

    Aktuális társadalmi-politikai kérdések, a hang narratív ereje és a zene „átlátszósága” áll a Trafó Kortárs Művészetek Háza kiemelt januári előadásainak fókuszában. Francia, portugál, olasz, szerbiai magyar és görög alkotók nemzetközi viszonylatban sikert aratott produkciói érkeznek Budapestre, de bemutatót tart a Hodworks, valamint Kálmán Eszter és Matkó Tamás is. A Trafó Galériában megnyílik Trapp Dominika egyéni kiállítása.

     

    Január 9-én és 10-én egy gigantikus Európa-performansszal tér vissza a Trafóba a francia újcirkusz fenegyereke, Phia Ménard, aki ezúttal civilizációnk alapjaira kérdez rá. A 2017-es kasseli Documenta felkérésére készült The Mother House / Maison Mère c. látványos előadása az európai kultúra összeomlását vizionáló színházi metafora. A női testben színre lépő Ménard celluxból és kartonból felépíti az athéni Parthenónt, ami arra a tényre is reflektál, hogy az EU kartonlapokat küldött menedékház gyanánt a Görögországba érkező menekülteknek. Az ismert francia alkotó többször járt már a Trafóban társulatával, a CIE Non Novával, legutóbb 2014-ben az Örvény, 2015-ben pedig A főn délutánja c. újcirkuszi előadásaival aratott sikert.

     

    A menekültkérdéssel két másik előadás is foglalkozik, eltérő nézőpontból és formanyelven. Január 15-én a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház Az Úr nevében című „politikailag brutálisan inkorrekt előadása” érkezik, amely két nagy vallási kultúrát, a kereszténységet és az iszlámot állítja szembe egymással. Urbán András direkten politizáló, szókimondó rendezése az egyén felelősségét állítja középpontba, a gyűlöletbeszéd és a politikai paradigmaváltás kereszttüzében. A portugál Cláudia Dias és az olasz Luca Bellezze Kedd: Minden, ami állandó, elpárolog előadása ezzel szemben szavak nélkül, a Menő manó rajzfilmből ismert animációs fonáltechnikával meséli el egy Szíriából Olaszországba menekülő palesztin kisfiú megható történetét. Egyetlen alkalommal, január 17-én lesz látható.

     

    A zene, illetve a műfaji határokkal való kísérlezetés is meghatározó szerepet játszik a Trafó éveleji programjában. Január 11-én az Átlásztó Hang Újzenei Fesztivál keretében az osztrák Studio Dan ad koncertet, stílusában a hangszeres színház, a jazz, a rock és az improvizáció egyaránt jelen van. Az esten többek között elhangzik Vinko Globokar, Párizsban élő zeneszerző Passaggio Verso Il Rischio, azaz Átjáró a kockázat irányába című, az együttes számára komponált darabja is. Január 18-án a Trafó koncertkínálatában az egyedi stílusáról ismert olasz jazz-zongorista, Kekko Fornarelli klasszikus felállású triója mutatkozik be.

     

    A tánc kedvelői egy különleges, zenei fókuszú görög produkciót láthatnak január 24-én és 25-én. Az Opus c. előadás azt vizsgálja, hogyan lehet a klasszikus zene szabályait átfordítani a tánc nyelvére, mint ahogy azt a Rosas Love Supreme című előadásban is láthattuk. A test a hangszer vizuális megjelenítőjévé válik, és a Bach-zene partitúrája diktálja a koreográfiát. Christos Papadopoulos koreográfus Amszterdamban tanult, majd Leon and the Wolf néven saját társulatot alapított. Munkái bekerültek az Aerowaves legjobb előadásai közé, 2004-ben tagja volt az athéni Olimpiai Játékok nyitó és záró eseményét koreografáló csapatnak.

     

    Január 21-22-én Még egy táncelőadás munkacímen új produkcióval jelentkezik a Hodworks. Hód Adrienn koreográfus-rendező ezúttal nem átfogó társadalmi problémákkal, hanem az előadás jelenségével, a néző, a táncosok és a koreográfus szerepkörével és tereivel foglalkozik.

     

    Január 31-én mutatja be közös projektjét Kálmán Eszter látványtervező és a mind külföldön, mind itthon sokat dolgozó zeneszerző, Matkó Tamás, akik a hang narratív szerepét kutatják két tematikailag összefüggő, de formailag különböző előadásban. A Domestic Noise c. első részben Kálmán Eszter és férje, Friedenthal Zoltán közreműködésével egy párkapcsolati történet bontakozik ki; a Quad c. második rész középpontjában pedig Beckett azonos című, eredetileg tévéjátéknak írt darabja áll.

     

    A Trafó Galériában január 17-én nyílik meg Trapp Dominika Ne tegyétek rám! című egyéni kiállítása, amely a népi kultúra által kijelölt mozgástér határait feszegeti. A smART! XTRA sorozat január 13-i interaktív Loop Gallery-prezentációja kortárs magyar művészek munkáin keresztül vizsgálja a manipulált tartalomgyártás kérdéseit.

     

    Bővebb információ és online jegyvásárlás: www.trafo.hu