Címke: horror

  • Különösen rémisztő lett a Stranger Things 2. évada

    A Netflix október 27-én tette közzé a Stranger Things 2. évadát, melynek premierjéről már itt írtunk, a kezdés azonban csak enyhe bevezetése volt annak, ami a későbbi részekben következett. A történet ott vette fel a fonalat, hogy Eleven a kisváros zsarujával, Jim Hopperrel volt kénytelen egy fedél alatt lakni, Mike-ék egy betolakodóval, Mad Maxsszel lettek kénytelenek barátkozni, Will pedig elkezdte ontani magából az Upside Down rémségeit, melynek a szezon végére meg is lett az eredménye.

    Itt meg kell említeni, hogy az etapnak két nagy felfedezettje volt, az egyikük Noah Schnapp, aki iszonyú nagy beleéléssel hozta a klasszikus ördögűzős vonalat a sorozatba. A másik, akit nagyon érdemes kiemelni, a Steve Harringtont alakító Joe Keery. A srácot konkrétan végigrángatták az írók a sáros földön, hiszen többek között elhagyta a barátnője, aki összeállt a város egyik legfurább fiújával, aztán még bele is keveredett egy misztikus nyomozásba, melynek a tétje az egész világot fenyegette. Pedig hát Hawkinsban nem történik soha semmi érdekes.

    stranger-things-s02-2

    Rajtuk kívül jól belesimult a már megszokott arcok közé mind Mad Max és testvére, valamint a szuperhőssé avanzsáló Bob (Sean Astin) is rendesen hozzátette a magáét. Joyce-nak pont egy ilyen palira volt szüksége, a készítők pedig ezt a vonalat sikerrel ki is maxolták. Rossz volt azért látni, ahogy a férfi brutális halált hal, de manapság a nézők igenis igénylik a keménykedést, főleg egy olyan sorozat esetében, mint a Stranger Things, amelyre többek között Stephen King művei is nagy hatással lehettek.

    A Stranger Things 2. évadának egyik nagy fegyverténye az volt, hogy végre kaptunk olyan rémisztő jeleneteket is az arcunkba, amelyek azért kizökkentették az embert a nyugalomból. Talán a Supernatural óta nem volt olyan kisképernyős széria, amely ennyire jól megfogta volna azt, hogy milyen az, amikor misztikus szörnyek fenyegetik az embert. A főgonosz egyébként egész jó volt, ha már itt tartunk, főleg, hogy a gigaszörny Willből táplálkozott és rajta keresztül kémkedett. Sajnálatos, hogy épp ez a kissrác volt az az első évadban, aki eltűnt. Hiszen a legújabb 9 részben ő és Dustin vitt sok színt a sztoriba, Mike kissé elszürkült.

    stranger-things-s02-3

    Mindemellett Barbnak is igazságot szolgáltattak a Duffer testvérek, a Nancy és Jonathan által végigvitt nyomozós szál is rendben volt. Kettejüket végre összehozták a készítők, ez egy aranyos húzás volt, ahogy a Maxért való vetélkedés is helyenként mosolyt csalhatott a nézők arcára. Az évadzáróban kaptunk egy bálos jelenetsort, itt aztán végképp kijött, hogy a sorozat igazából tizenéves gyerekekről szól, akik esetlenek és még akkor is a csajozás, na meg a barátkozás mozgatja őket, ha a világ már ilyen fiatalon megköveteli tőlük, hogy felnőtté váljanak.

    Eleven kiválása egyébként kissé fájó volt a csapatból, őt az évad során nagyrészt külön tartották, de a 7. részt övező elégedetlenség abszolút megalapozatlannak bizonyult. A karakter visszatérése pont azért lett frenetikus, mert megjárt egy másik várost is a kislány és találkozott olyan emberekkel, akiknek a nézőpontjával nem tudott azonosulni. Eleven erősebb lett, miután Kaliékkal bandázott egyet, és muszáj volt a visszafogott gyereknek egy hasonló kilengés ahhoz, hogy megtalálja az otthonát a nagyvilágban.

    stranger-things-s02-4

    A Netflix sorozatának 2. évada olyan volt, mint egy hosszúra nyúlt film, de a jobbik fajtából. A látvány abszolút rendben volt, észrevehető, hogy erre a szezonra már több pénzt kapott a Stranger Things gárdája. A bevezetés után eluralkodott a horror és a félelem a szérián, de az ügyesen elhelyezett cliffhangerek és fordulatok simán végignézették az etapot. A lelkesebbek simán leülhettek és végigdarálhatták a sztorit, annyira élvezhető volt. Értékelés: 10/10, jöhet a 3. évad, még úgy is, hogy úgy tűnik, hogy a folytatás főgonosza ismét a Shadow Monster lesz.

  • Megvan, hogy mikor jön az Az folytatása

    Szerencsére nekünk. nézőknek nem kell 27 évet várnunk arra, hogy újból lecsapjon az Az gonosz bohóca, Pennywise, hiszen már jövőre szoronghatunk a Stephen King adaptáció folytatásán. Az első rész borzalmai után most már a felnőtteken lesz a hangsúly, de a rendező Andy Muschietti elmondása alapján biztosan viszontlátjuk a Vesztesek klubja fiatal verzióját is. Ritkaság, hogy egy R-kategóriás horrorfilm ekkorát taroljon, mint az Az a pénztáraknál, hiszen az adaptáció 123 millió dollárt hozott a nyitóhétvégéjén, míg korábban nagyjából 65 milliót jósoltak neki.

    Aki már most kíváncsi lenne rá, hogy mégis hogyan csempészik bele az Az 2-be a gyerekeket, a film készítője egy nemrégi interjújában elárulta: flashbackek segítségével. Az elmúlt évek legsikeresebb Stephen King adaptációja tehát 2019. szeptember 6-án kerül a mozikba, alig várjuk.

  • Stephen King ma lett 70 éves

    Stephen King neve szinte összefonódott horrorral. A ma 70 éves író első publikálása (1967) óta hatalmas életművet hozott létre olyan ma már klasszikusnak mondható művekkel, mint a Ragyogás, a Carrie vagy a nemrég új filmadaptációt kapott AZ. Azonban King nemcsak a horrorban alkotott maradandót, hanem a fantasyben és a sci-fiben is. Ha fantasy, mindannyiunknak A Setét torony ugrik be, sci-fi téren pedig a különböző érdekes ötleteket bemutató könyvei, mint a 11/22/63 vagy A búra alatt.

    „Honnan vannak ilyen ötletei?” – habár maga King utálja, ha felteszik neki ezt a kérdést, azonban érdemes néhány művénél megnézni, honnan jött az ihlet. Az író születésnapja alkalmából öt általunk kedvelt írásánál mentünk vissza a történetek az inspirációhoz.

    carrie

    Carrie (1974):
    Az író elsőként megjelent regénye, a Carrie több forrásból is táplálkozik. Az elsőször kisregényként indult történet főhőse egy kihívásból lett nő: King nő ismerősei azzal piszkálták, hogy nem tud női karaktert írni, azonban ő erre rá akart cáfolni. A főszerepre pedig ott volt egy helyi eset: egy tinédzserlányt az első menstruációja az iskolai zuhanyban érte, mire a lány osztálytársai betéttel dobálták meg. Az iskolai zaklatás (bullying) áldozatát továbbá felruházta a telekinézis képességével, hogy bosszút tudjon állni az őt ért sérelmekért.
    Maga a karakter megalkotásához King két egykori iskolatársát vette alapul. Egyikük egy olyan lány volt, akit édesanyja mindig ugyanabban a ruhában járatott – az iskolában ezért vált gúny tárgyává. Egy napon azonban a legújabb divat szerint öltözött fel és így ment iskolába. Ez azonban nem aratott osztatlan sikert, a lányt még jobban csúfolni kezdték, King szerint azért, mert nem hozta a „megszokott formáját”.

    it-2-bejelentes

    AZ (1986):
    King egyik legnagyobb hatású regényében, az AZ-ban megjelenő ikonikus démont, Pennywise-t sem pusztán a bohócoktól való félelem hívta életre. Érdekes módon a könyv ötletét egy híd adta. Az AZ története már a megjelenés előtt 10 évvel megfogalmazódott az íróban, azonban a Boulderben (Colorado) töltött időszak adta a legnagyobb inspirációt. Egyszer ebéd után King kocsija egy forgalmas utca közepén robbant le. Az autót egy szervízbe vontatták szerelni, és pár nappal később értesítették Kinget, hogy mehet a járgányért. Az üzlet 3 mérföldre (kb. 4,83 km) volt a King családtól, s gondolta, azt az utat gyalog is meg tudja tenni, nem hív csak ezért taxit. Út közben áthaladt egy hídon az új cowboy csizmájában. A kő és a csizmatalp kettőse furcsa hangot eredményezett. Ekkor eszébe jutott a Three Billy-Goats Gruff című norvég népmese, miszerint egy troll él a híd alatt. Ennek a sétának a hatására kezdett el King a saját “troll” történetén gondolkodni, ahol végül a híd Bangor (Maine) lett, a troll pedig Pennywise.

    the-dark-tower

    A Setét torony (1982-2012):

    King „hibrid” (több műfaj jegyeit is magán viseli) regényvsorozatánál, a The Dark Towernél gyakran felmerül a kérdés, hogy magyarul miért A Setét torony lett a címe. Ahogy erre a fordító, Bihari György is rámutat, ez Robert Browning versére vezethető vissza, hisz maga King is egy Browning versre utal a dark towerrel: Roland vitéz a setét toronyhoz ért (1855). Habár King számos inspirációt megad a könyv végén, köztük Tolkient és Sergio Leone-t, a főforrás mégis a vers. Először másodéves egyetemistaként olvasta, később ez az olvasásélmény vezette ahhoz a gondolathoz, hogy olyan „romantikus” művet írjon, ami hangulatában teljesen hasonlít a Roland vitézre. Azonban az atmoszféra megteremtésénél sokkal nagyobb szerepet játszik a vers Kingnél. Egy a Castle Rock News számára adott interjúban a következőt nyilatkozta:

    Browning sosem mondja ki, mi is az a torony, de egy a Roland vitézzel kapcsolatos régebbi hagyományon alapszik, ami már az ókorban elveszett. Senki sem tudja, hogy ki írhatta, és senki sem tudja, mi is a Setét torony. Így hát elkezdtem rajta merengeni: Mi is ez a torony? Mit jelent? És elhatároztam, hogy mindenki szívében van egy setét torony, amit meg akar találni.

    stephen-king-cell

     A mobil (2006):
    Az új King regények közül az egyik legviccesebb ihletése A mobilnak van. Az író épp egy New York-i útja során egy kisebb sétálás alkalmával pillantott meg egy öltönyös embert, aki épp magához beszélt. Mivel őrültnek hitte a férfit, King nagyon óvatosan viselkedett a közelében, kerülgette, amíg rá nem jött, hogy az illető csak headseten keresztül folytat telefonbeszélgetést. Mindenesetre érdekes élménynek találta, hogy kissé nyugtalanul érezte magát a férfi közelében, miközben az csak a technika egyik vívmányát használta. A két érzés közelsége nagyon megfogta az írót és megindította a fantáziáját. A mobil megírását az is motiválta, hogy a 2000-es évekbe felgyorsult a mobiltelefonok fejlődése és ez számos új kérdést vetett fel társadalmunkban.

    good-marriage-trailer

    Egy jó házasság (2010):
    A Minden sötét, csillag sehol novelláskötetben olvasható „Egy jó házasság”-ból ismert Bob Andersont a hírhedt BTK (bind, torture és kill, azaz megkötöz, megkínoz és megöl) gyilkos, Dennis Rader ihlette. King Rader esetével egy cikkben találkozott. A férfi tizenhat év alatt tíz ember életét vette el, köztük főleg nőkét, de áldozatai közt két gyermek is volt. Sok esetnél a megöltek maradványait postán keresztül jutatta el a rendőrségnek. King számára azonban nem a szörnyű kegyetlenséggel elkövetett gyilkosságok keltették fel a figyelmét, hanem Rader felesége, Paula. A nő 34 éven keresztül élt együtt – King szavaival élve – ezzel a szörnyeteggel Wichitában. Állítása szerint Paula nem tudott a férje tevékenységéről, viszont Rader letartóztatása után biztosították számára az azonnali válás jogát, mivel a házasságában mentális és fizikai veszélynek volt kitéve. Az író hitt a feleségnek, és az eset kapcsán elképzelte, mit érezhet egy nő, amikor kiderül, hogy az általa szeretett férj milyen véres hobbit űz. King ekkor döntötte el, hogy papírra veti a novellát.

  • Az kritika: Lebegni még sosem volt ilyen rémisztő

    Stephen Kinget mozgóképre adaptálni nem könnyű. Erről nyilatkozhatna éppen a Setét Torony gárdája, akik üres blockbusterré tették a mozilátogatók számára a 7 könyves regényfolyamot. De a tévében se jobb a helyzet, hiszen a 11/22/63 kivételével elrontották a Bag of Bonest, a Mistet, a Bura alattot, és a Haven se volt egy kiemelkedő thriller. 2017 szeptemberében azonban vászonra került az Az, King egyik nagy hatású története, melyet 1986-at publikáltak. Nem ma volt, de vajon sikerült a modern közönségnek is eladni a legújabb adaptációt?

    Röviden a válasz az, hogy igen. A történet 1989-ben játszódik, amikor egy csapat gyerek rájön, hogy egy természetfeletti képességekkel rendelkező bohóc tartja rettegésben Derry városát. Az egész kaland 1988-ban Georgie-val kezdődik, a kisfiút ugyanis elragadja a szörny, aki pedig nem áll meg itt és a Vesztesek Klubja kénytelen felvenni a harcot a gonosszal. A főszereplők közt van olyan, akit a dadogása miatt bántanak, mást azért, mert kövér, vagy afro-amerikai, de van itt tisztaságmániás kisgyerek, zsidó kissrác és egy lány is többek közt, akiről rosszindulatú pletykák terjengenek.

    it-kritika2

    A mai napig sokan emlegetnek egy másik, gyerekekről szóló adaptációt, az Állj mellém!-et, és talán ki lehet jelenteni, hogy a nagyszerű kritikai és nézői fogadtatás miatt az Az még hamarabb kultfilm lehet, mint bármelyik eddigi King átirat. Főleg, hogy a történet rengeteget foglalkozik a főhősökkel, ráadásul a film erősen hajaz a Stranger Things nevű sorozat hangulatára. Vagy éppen fordítva, hiszen a Netflix drámája született meg később. A film témái között fellelhető a korai felnőtté válás, az első szerelem, illetve végre az alkotók úgy merték ábrázolni a gyerekeket, amilyenek a valóságban is lenni szoktak. Nem félnek káromkodni, verekszenek, nyálcsorgatva nézik a lányokat, de azért amikor kell, kiállnak a társaikért.

    A színészgárdából muszáj kiemelni Finn Wolhardot (Stranger Things), aki nagyon jól teljesített, illetve az egyedüli lányszereplő, Sophia Lillis castingolása is telitalálat volt. Nem lehetett könnyű dolga a feltörekvő színésznőnek a sok kissrác között, de jól megoldotta a feladatát. Ahogy a rendezőt, Andy Muschiettit is csak dicsérni lehet, aki a semmiből hozott össze valami nagyot. Az Az sikeressége abból a szempontból nem meglepő, hogy a forgatókönyvírók között helyet kapott Cary Fukunaga is, aki a frenetikus True Detective első évadért felelt.

    it-kritika3

    A főhősökön kívül fontos szerepet kapott még egy, idősebb tinikből álló gárda, akik főleg a kisebbek piszkálásával töltötték a 2 órás játékidő alatt a szabadidejüket. Ők is kellettek ebbe a sztoriba, hiszen Pennywise mellett ez a pár fiú volt a főellenség, már ha a szülőket nem számítjuk. Az Az című filmben ugyanis erősen meggyűlt a bajuk a kölyköknek az idősebb generáció tagjaival, hiszen volt az öregek között olyan, aki a saját lányát molesztálta, illetve még egy Münchausen-szindrómásnak tűnő anyuka is sanyargatta a fiát.

    Amilyen elragadóak és mondhatni jófejek voltak a gyerekszereplők, annyira gonosz lett Pennywise, a bohócként megtestesülő démon. A filmben az egyébként is karakteres arcú Bill Skarsgard lenyűgözően hozta a fiatalokra vadászó lényt, a férfinak már alapból karakteres arca van, így az erős smink csak még borzasztóbbá tette a játékát. Persze ezt jó értelemben mondva. Annak idején, a két részes minisorozatban Tim Curry is megtette a magáét, Skarsgard viszont egyértelműen viszi a pálmát, már csak miatta is alig várja a nép a második részt. Az efféle ijesztgetésből és lebegésből ugyanis sose elég.

    it-kritika4

    Ha már horrorfilmként emlegetik az Azt, muszáj arról is beszélni, hogy mennyire félelmetes az alkotás. A gyengébb idegzetűeknek jó hírrel szolgálhatunk, kevés ugyanis a jump scare, ellenben a bohóc és a nagyobb gyerekek általi állandó fenyegetéssel, valamint a szülők kilengéseivel folyamatosan fenntartja a feszültséget a sztori. A CGI ellenben néha kilóg, bár a zombik és a fiatalokra támadó egyéb rémségek megjelenítése miatt szükség volt a speciális effektekre is. Különösen a vékony arcú asszonyság feltűnésénél látni, hogy számítógéppel rakták oda a rémséget a vászonra, viszont amikor Pennywise turbó vicsorra vált, akkor az ember bizony erősen markolja a szék karfáját.

    Mindezek mellett talán még kicsit negatívum, hogy rengeteget káromkodtak a főszereplők. Ez egy ideig vicces tud lenni és hozzá is tett egy-egy karakterhez, de helyenként öncélúnak is hatott. Főleg, amikor kővel dobálóztak, és slow mo-ban ment a szitkozódás.

    it-kritika5

    Ettől függetlenül azonban az Az az elmúlt évek egyik legjobb Stephen King feldolgozása, hatalmas élmény végigülni ezt a 2 órát. Olyan felnövéstörténet, amelyre az Állj mellém! óta vár King közönsége a mozikban. A karakterek szerethetőek, a gyerekek elbűvölőek, a bohóc iszonyú félelmetes, a történet pedig végig pörög. Több ilyen horror-„tinifilmre” lenne szükség manapság, remélhetőleg ha a Logan és a Deadpool megágyaz az R-kategóriás szuperhősfilmeknek, akkor ez az adaptáció pedig a klasszikus, felnőtteknek szóló irodalmi művek előtt nyithatja meg a kaput a mozitermekben. Értékelés: 9/10, várjuk a második fejezetet.

  • Folytatást kap Stephen King bohócos horrorfilmje, az Az

    Amerikában mától fut a mozikban az Az című film, melyről már most az írják a filmes lapok, hogy biztosra vehető a folytatás. Gary Dauberman lesz a forgatókönyvíró, és minden bizonnyal az első rész rendezője, Andy Muschietti is aláír hamarosan. Stephen King 1986-os regénye olyan gyerekről szól, akik a városukat rettegésben tartó bohóccal veszik fel a harcot, de a csatározás felnőttkorukban is folytatódik, így két szálon fut a sztori. A New Line filmje főleg a gyerekkori kalandokra fókuszál, várhatóan a 2. részben már a karakterek idősebb verzióié lesz a főbb szerep.

    A rendező, Muschietti is úgy nyilatkozott, hogy fejben már tervezi, hogy miképp lehetne megvalósítani az Az 2-t, a film fogadtatása ugyanis rendkívül jó. A sajtó pozitívan nyilatkozik többnyire a feldolgozásról, a pénztáraknál is jól teljesít a film. Nagy szó ez, ugyanis ritkán kapunk erős Stephen King adaptációt, főleg, hogy A köd tévés verzióját is úgy elrontották.

  • Megjelenési dátumot kapott a We Happy Few

    A We Happy Few early accesses verziója már 2016 júliusa óta elérhető, most azonban bejelentették, hogy mikor várható a játék végleges változata. A történet szerint a 60-as évek Angliájában járunk, egy disztopikus, retrofuturisztikus múltban, ahol az emberek egy „Joy” nevű hallucinogén drog szedésével próbálják elfelejteni a világháború borzalmait. A játék főszereplője egy olyan figura, aki nem szedi többé a hangulatjavítót, így olyannak látja a világot, amilyen. A társadalomnak persze ez nem tetszik, így megpróbálja kivetni magából a különcöt.

    A teljes verzióban 3 különböző karakterrel játszhatjuk végig a sztorit, amelyből az első megjelenéskor elég keveset láttunk. A játék nagyon kezdetleges formában volt még tavaly. 2018 április 13-án azonban már a végleges verzióban küzdhetünk az életünkért ebben az indie produkcióban. A We Happy Few megjelenik PC-s, XBox One és PS4-es verzióban is, az ára 60 dollár lesz.

    Alább mutatunk a játékhoz egy trailert is, mely a We Happy Few megjelenésének bejelentése kapcsán vált publikussá.

  • A horrorisztikus cyberpunk rajongóinak szól a frissen megjelent Observer

    A Layers of Fear fejlesztőinek új játéka, az Observer egy olyan jövőbe kalauzolja a játékosokat, ahol az emberek elméjének feltörése már közel sem science fiction. A történetben egy Daniel Lazarski nevű detektívet alakítunk, aki képes arra, hogy mások legsötétebb emlékeit kifürkéssze. Az Observer témái között olyan sötét dolgok bukkannak fel, mint a pestis, a háború és maga az agy által kreált rémségek.

    Érdekesség, hogy az Observer sztorija nem messze tőlünk, Krakkó városában játszódik. A játék augusztus 15-e óta megvásárolható PC-re, PS4-re és Xbox One-ra. Az alábbi trailer alapján tényleg erős idegrendszer kell ahhoz, hogy át tudjuk élni és fel tudjuk dolgozni ezt a sötét jövőképet. Erősen ajánljuk a kipróbálást, főleg, hogy cyberpunk játékokat ritkán kapunk.

  • Reszketnek a gyerekek az Az legújabb előzetesében

    Szeptember 8-án jön a mozikba a Stephen King-féle Az legújabb feldolgozása, melyben egy bohóc kezd el terrorizálni egy kisvárost. Georgie eltűnése után a testvére és pár különc nyomozásba kezd és kitűzik célul, hogy végleg elpusztítják a gonoszt. King regénye nem csak azért volt különleges mű, mert iszonyú ijesztő volt, de szépen körbejárta azt is, hogy milyen érzés kirekesztettnek lenni a társadalomban.

    Az Az második előzetese alapján egyelőre úgy tűnik, hogy egy sima, generikus horrorfilmet kapunk, amely nem nagyon foglalkozik a karakterek sokszínűségével. De ne legyen igazunk. Egy biztos, ritkán kapunk jó Stephen King feldolgozást, főleg a mozivásznakon, egyelőre úgy tűnik, hogy A Setét Torony adaptáció se lesz több egy megszokott akciófilmnél.

    Ha valóban gyökkettőn mozognak majd ezek a filmek, már ami a mélységet illeti, az nagy kár lesz, ugyanis King könyveiben minden összefügg – a középpontban A Setét Toronnyal -, így a filmesek kihagyhatják minden idők egyik legnagyobb ziccerét. King univerzuma ugyanis izgalmasabb, mint bármelyik Marvel vagy DC világ.

  • Ezekért a sorozatokért izgulhatunk az Emmyn

    Ma jelentette be a Television Academy a 2017-es év Emmy-díjra jelölt sorozatainak listáját. A 2100 főből álló zsűri a 2016. június 1 és 2017. május 31. között sugárzott televíziós műsorokat értékelte. Számos népszerű és minőségi alkotás került a végső jelöltek közé, azonban a legesélyesebbnek három zsánerhez köthető sorozat tűnik: Westworld, Stranger Things és A szolgálólány meséje.

    A legtöbb jelölést az HBO android vidámparkjáról szóló sorozata, a Westworld kapta, összesen 22 kategóriában versenyzik. Nem sokkal lemaradva mögötte jön a Netflix horror nosztalgiája, a Stranger Things 18 jelöléssel, utána pedig a Hulu áprilisban bemutatott disztópiája, A szolgáló lány meséje, 13-mal. A három produkció természetesen esélyes a legjobb dráma sorozat díjára is.

    További, a zsánerhez köthető sorozatok kaptak még jelölést, főleg technikai kategóriákban: három jelölés a Gothamnek, egy pedig a Luke Cage-nek, Kiváló operatőri munka kategóriában szintén egy jelölést csípett el a Sense8, de egy-egy jelölés még becsúszott a A hátrahagyottaknak (Ann Dowd, mint legjobb vendégszereplő) és a Walking Deadnek (Legjobb smink) is.

    A 69. Emmy díjátadója szeptember 17-én lesz, a műsorvezető Stephen Colbert humorista lesz.

    A részletes jelöltlistát itt érhetitek el.

    Végül pedig egy kis évértékelés az Emmy kapcsán: Szerintetek melyik volt 2017 legjobb sci-fi/fantasy/horror/képregény sorozata?

  • Tinisorozat lett Stephen King A köd című novellájából

    Erre se lehetett számítani, hogy megérjük, de Stephen King egyik legismertebb novellája, A köd kapott egy tévés feldolgozást a Spike csatorna jóvoltából, ezt azonban az olvasók nem fogják megköszönni. A rövid sztori első alkalommal 1980-ban jelent meg, egy antológiában, a közönség pedig annyira imádta, hogy később külön is megjelentették. A Csontkollekció Magyarországon is olvasható volt, ebbe már a novella egy szerkesztett változata került, a lényeg azonban maradt ugyanaz. A történet szerint ugyanis egy Bridgton nevű kisvárosra hatalmas köd ereszkedik, a lakók egy része pedig egy szupermarketbe szorul, ahol aztán próbálják elviselni egymást, illetve túlélni a rájuk váró borzalmakat. A misztikus természeti jelenség közel sem barátságos, de mivel Stephen King egyike a horror valaha élt legnagyobb mestereinek, így ez talán nem meglepő. Ahogy az sem, hogy a szereplők egy része bizony durván, véresen harap a fűbe.

    mist-5

    A novellában David Drayton és fia a főszereplők, akik elsőként észreveszik, hogy valami mozog a ködben, de rajtuk kívül is akadnak azért izgalmas karakterek. A szupermarketben van például vallási fanatikus öregasszony, aki megpróbálja rávenni a sorstársait, hogy áldozzanak fel valakit a szörnyetegnek, hátha így megússzák a világvégét. A köd azért is volt olyan hatásos, mert valós történések inspirálták, hiszen King egyszer elment a fiával bevásárolni, egy hatalmas vihar után, a boltban pedig elkezdett azon gondolkozni, hogy mi lenne, ha a természeti (és egyéb) erők beszorítanák őket a helyiségbe és kénytelenek lennének összefogni a többiekkel. Hollywood természetesen rátalált a sztorira, így Frank Darabont rendezésében elkészült minden idők egyik legbrutálisabb befejezése és 2007 egyik durva filmdrámája.

    mist-3

    Épp 10 évvel a nagysikerű és mostanra kultfilm premierje után 2017 júniusában bemutatkozott a képernyőkön a Spike új drámája, a The Mist, mely A köd című novellát dolgozza fel, de úgy, hogy abban nem lesz köszönet. Az olvasók messzire kerüljék el a produkciót, mert King alkotását a készítők egy teljesen más stílusba, a tinisorozatok zsánerébe ráncigálták át. De miért baj ez? A tinisorozatok között is vannak kötelező darabok, úgy mint a norvég Skam, a brit Skins, vagy éppen az amerikai The 100, mely kőkemény sci-fi. A köd azonban eredetileg egy minimalista dráma volt, köze nem volt tizenévesekhez, a sorozatos feldolgozásban viszont kapunk emós srácot, megerőszakolt kislányt, egy csomó bunkó amerikaifocistát, na meg egy – a közegbe egyáltalán nem illeszkedő – katonaembert, aki elsőnek találkozik a fura jelenséggel és igyekszik a kisváros lakosságát figyelmeztetni.

    mist-2

    A helyszín rendben van, hiszen a szériában is Bridgton városában járunk. Ettől és egy-két karaktertől eltekintve viszont semmi nem emlékeztet King sztorijára a ködön kívül, a karakterek erőtlenek, a színészek látványosan szenvednek a szerepükben, és mi, nézők is kaparjuk a falat a pilot majdnem 50 perce közben. Felvázolnak nekünk egy képet nagyjából az írók, de olyan kétségbeesetten dobálják egymásra a jeleneteket, hogy felállítsanak egy alaphelyzetet, amire később lehet majd építeni, hogy az ember csak a fejét fogja ettől. Kapunk egy családot, ahol anyu túl szabadon beszél a szexről az iskolában, ezért kvázi kirúgják, apu próbál a tinilányának életvezetési tanácsokat adni… de van itt még kőkemény betörőcsaj, na meg a már említett katona, de a közöttük lévő kapcsolat olyan megalapozatlan és olyan random módon kerülnek egy helyre, hogy tisztán látszik, hogy a készítők hülyének nézik a saját közönségüket.

    Egy öreg házaspár talán az első részben a legkedvelhetőbb, közülük azonban a férfi hamar búcsúzik a A ködtől, de a nej bizony marad még egy ideig, főleg, hogy a Six Feet Under és az Amerikai Horror Story sztárjáról, Frances Conroyról van szó. A színésznő rutinból hozni tudja ezt a creepy (SPOILER: ő lesz a vallási fanatikus) öregasszonyt, aki a The Mistben is jól áll neki, mellé azonban valamiért a Spike-nál úgy gondolták, hogy a Vikingekből ismert Alyssa Sutherland elég lesz a produkcióba. Hát, nem lett az, a történelmi műsorban se volt egy kiemelkedő egyéniség a művésznő és itt is inkább irritáló, mint kedvelhető.

    mist-4

    Mindemellett A köd tévés változatában a horrorjelenetek nevetségesen hatnak, semmiféle dráma nincsen bennük. Van, akit leszúrnak, van, aki fejbelövi magát egy rövid ámokfutás végén, de talán a Sharknado bármelyik része jobban megoldotta a vérengzést, mint ez az elvileg komoly adaptáció. Hozzá kell tenni, hogy Stephen Kinget nehéz feldolgozni, a Bura alatt például az első epizód után átment szappanoperába és nézhetetlen lett, az egyetlen kötelező alkotás, amit érdemes bepróbálni a kisképernyőn, az a 11.22.63, melyben James Franco játszotta a főszereplőt, aki egy időutazós sztoriban igyekezett megakadályozni John F. Kennedy meggyilkolását.

    Nagyszerű lett volna, ha a The Mist beváltja a hozzá fűzött reményeket, hiszen például a magyar sajtó is éljenezte az első előzetesek alapján a produkciót, ezt a szórakoztatóipari szennyet azonban mindenki jobban teszi, ha elkerüli. Ha horrort akarunk nézni, akkor van ennél jobb vagy 10, ha tinisorozatot, akkor szintén… ergo a Spike szériája nem fog felérni a várakozásokhoz. Tiszta időpocsékolás 10 résznyi időt erre pazarolni, de a legtöbben – már a Stephen King fanatikusok – erre nem is lesznek képesek. Az értékelés nagyon nehéz, hiszen még a bugyutább tinisorozatokban is van néhány jó betétdal, ami helyenként hozza a kellő hangulatot, itt viszont ez se volt. 1/10, kerülje mindenki, ahogy bírja, mert még a fényképezés is borzalmas, színtelen-szagtalan.