Címke: galaktika

  • Interjú Szente Mihály a St. Mary krónikák sorozat fordítójával

    Jodi Taylort és a méltán népszerű St. Mary krónikákat nem kell bemutatnunk senkinek. De vajon ki áll a magyar nyelvű kötetek mögött? Milyen feladatokkal, nehézségekkel és kihívással jár egy ennyire egyedi stílusú írónő munkáit fordítani? Szente Mihállyal, a sorozat fordítójával készített interjúból választ kaphattok ezekre a kérdésekre.

     

    Mund Katalin(K): Hogyan jött az ötlet, hogy fordítóként dolgozz?

     

    Szente Mihály(Sz.M.): Teljesen véletlenül lettem fordító. Az első fordításomat – a Resident Evil sorozat első részét – 2002-ben készítettem el. Szeretem a munkámban, hogy én is hozzájárulok jó vagy még jobb könyvek itthoni megjelenéséhez, és így részese lehetek egy-egy mű megszületésének. Továbbá, nagy előnye ennek a munkának, hogy nyugodt körülmények között, otthon végezhető – vagy éppen egy balatoni strandon, netán egy hegyi vadászház teraszán, mert ezekre is volt már példa. És nem tagadom, kellemes érzés, amikor az ember egy-egy „nagy” név alatt ott látja a sajátját.

     

    K.: Te fordítod Jodi Taylor könyveit. Mit kedvelsz leginkább az írásaiban?

     

    Sz. M.: Elsősorban a laza, könnyed stílusát. Egyszerűen, tisztán fogalmaz, amit külön nagyra értékelek. Szeretem benne, hogy nem ragad le a részleteknél, hanem nyílegyenesen, lendületesen megy előre. Minden, amit leír, valamilyen formában előreviszi a cselekményt, és ezzel eléri, hogy gyakorlatilag minden oldalon történik valami. Taylor fergeteges humorát szeretem a legjobban. Kiváló érzéke van jó „arcok” megteremtéséhez. A szereplői viszonylag egyszerű jellemek, de egyediek és abszolút szerethetőek.

     

    K.: Mi kell ahhoz, hogy az ember humoros szöveget is le tudjon fordítani?

     

    Sz. M.: Túlságosan nagyképű válasz lenne az, hogy ehhez jól fejlett humorérzékkel kell rendelkezni? Mert szerintem ez kell hozzá, és semmi más. És hát gyenge pillanataimban azzal szoktam áltatni magam, hogy nekem van.

     

    K.: Van valami, amin sokat kellett töprengened, hogyan fordítsd le a szerzőnő St. Mary sorozatában? Okoz-e valami különösebb kihívást számodra a fordítás?

     

    Sz. M.: Igazából nincs, mivel, mint már említettem, Taylor eleve szépen fogalmaz, nem csűri-csavarja a szót. Az egyetlen, ami plusz munkát ad, az a történelmi események, a személynevek, a helyszínek, a ruhák nevének fordítása. Bevallom, ezeknek sokszor kellett utánanéznem, mert sajnos sok év telt el azóta, hogy én töri órán üldögéltem. De mert a történelmet mindig is szerettem, ez egyáltalán nem teher számomra. Sőt, kimondottan örülök, hogy egy kicsit felfrissülnek az ismereteim.

     

    K.: Van kedvenc karaktered a sorozatban?

     

    Sz. M.: Hogyne! Mr. Markham. Az elhanyagolt külsejű, csetlő-botló biztonsági őr, aki mindig hülyeséget csinál és bajba kerül, de aztán – SPOILER ALERT! – valahogy mindig kimászik belőle, és persze másokat is megment. Egyébként ez is Taylort dicséri: megteremt egy alakot, aki első ránézésre egy igazi kétbalkezes szerencsétlen, meg második ránézésre is, de aztán kiderült róla, hogy vérprofi.

     

    K.: A St. Mary-sorozat mellett lefordítottad Jodi Taylor romantikus thrillerét is, a Semmi lányt. Érezhető a könyvön a szerzőnő stílusa? Van hasonlóság a két regény között, vagy teljesen más típusú műről van szó?

     

    Sz. M.: Taylor itt is tisztán, gördülékenyen és lényegre törően ír, de a Semmi lány sokkal visszafogottabb, sokkal finomabb, sokkal nőiesebb, mint a St. Mary-krónikák. Remélem, hogy sikerült ilyennek fordítanom. Szerintem Taylor kiválóan festi elénk, hogy Jenny, a főszereplő, aki egy törékeny, zárkózott és félénk teremtés, hogyan látja a világot. A St. Mary-krónikák és a Semmi lány egyfelől abban hasonlítanak egymásra, hogy a szereplők izgalmas, érdekes egyéniségek, másfelől abban, hogy mindegyikben végig jelen van a humor. Viszont, amíg a St. Mary-kötetekben a humor kimondottan harsány, néhol közönséges, addig a Semmi lányban – egy-két kivételtől eltekintve – finom és elegáns, mint maga Jenny. Ezen túl teljesen más típusúak a könyvek.

     

    K.: Van-e valami, ami különösen megfogott a Semmi lány kötetben?

     

    Sz. M.: Taylor kiválóan teremtette meg a szerkezetét. Egy kis padlásszobából indulunk, és onnantól fokozatosan tágul a tér, kinyílik előttünk a világ, megismerünk más szereplőket, és a folyamatot az életről mit sem tudó, gátlásos és tapasztalatlan Jenny szemével látjuk.

    A másik, ami rabul ejtett, az a bizonyos nagy rejtély. Az elejétől fogva érzékeljük, hogy valami nagyon nem stimmel. Ahogy telik az idő, egyre szaporodnak a baljós jelek és sejtjük, hogy itt még nagy baj lesz. Aztán jönnek a furcsa esetek, a nem várt fordulatok, míg végül, a regény tetőpontján megkapjuk a magyarázatot – egy olyat, amilyenre nem számítottunk. Mint egy jó krimiben…

    A St. Mary krónikák méltán vált elképesztően sikeressé hazájában és külföldön egyaránt. hazánkban is egyértelműen van egy tábor, akik izgatottan várják mindig a következő részt.
    Ha szeretnéd megtudni, mikor jön a következő rész iratkozz fel hírlevelünkre ITT.

  • Rajongó egy gyűjtő szentélyében – Csillagok Háborúja kiállítás élménybeszámoló

    „Akiket én ismerek gyűjtők, azok általában sötétben, 20 fokban, elrejtve tartják a gyűjteményüket, így ez most igazi csemege.” – fogadott tréfálkozva minket a bejáratánál Barta Zoltán, a Magyar Star Wars Klub vezetője, aki egyben a The Fans Strike Back kiállítás tárlatvezetője is.

     

    Teljesen egyetértek. ’97 karácsonyán a családom díszektől duzzadó fenyőfája alatt is a díszdobozos Star Wars Trilogy Special Edition kiadása várt türelmesen, hogy életembe megkezdje diadalmas útját. A történet vákuumként szippantott magába és a kezdeti mohóságom, ami a válogatás nélküli gyűjtésbe hajszolt, Obi-Van Kenobi csoki papírok és Padmé Amidala királynőt ábrázoló testápoló flakonon át füzetek és csecsebecsék vásárlásába kimerülve, idővel és érettségemmel finomodott űrhajó modellekre és könyvekre.

    Pontosan át tudom érezni milyen egy-egy tematikus rendezvényen reményteljesen végigmenni a standokon bízva egy különlegesebb darab beszerzésében, vagy az interneten előrendelni egy régen várt modellt. Ugyanilyen kivételes élmény egy másik gyűjtő kollekcióját megcsodálni – szigorúan hátratett kézzel, közel hajolva. Vagy a sajátunkat megmutatni egy hasonlóan elkötelezett rajongónak. Szigorúan ugrásra kész pozícióba, hogy életünk és vérünk árán megvédjük.

    A kiállítás fogalmát át kell írni a tárlat idejére: hozzászoktunk a szaktekintélyek vagy egy bizottság által összeállított múzeumi keretek között prezentált műtárgyak halmazához. Azonban itt nem filmes relikviák láthatóak és nem is egy klasszikus értelembe vett kiállítás: a lenyűgöző gyűjtemény a spanyol Daniel Prada magángyűjtői kollekciója. A figurák, diorámák és jelmezek egy ember ízlését és értékítéletét adják vissza, így, ha hiányoljuk a kedvenc karakterünket, legyünk elnézőek.

    A Csillagok Háborúja – Egy új remény magyarországi bemutatójának 40. évfordulója alkalmából nyílt tárlat első termében Daniel képével és gyerekkori relikviáival találkozhatunk először. A szappanok, képregények és társasjátékokkal teli vitrinekkel szemben életnagyságú C-3PO és egy folyamatosan pityegő R2-D2 áll. Mindenki hős kis robotját, mint kiderült, mosogatógépdobból készítették. Ezután autentikus környezetben a filmek kronológiai sorrendjében végighaladhatunk a történeten és a vitrineken. Az egyes termek elején az epizódok rövid történetei olvashatóak filmes érdekességekkel, a kiállított tárgyak mellett kis műanyag plaketteken olvashatunk néhány alapadatot a karakterekről. A tárlat – általam egyetlennek ítélt – hiányosságába ezzel bele is futottunk. Még az átlag rajongók is tudják ki melyik fajhoz tartozik, melyik bolygón született és melyik filmben szerepelt. Idézni is tudnak a karaktertől. Viszont, hogy miért került bele Daniel gyűjteménybe, miért különleges és egyedi arról sajnos nem tudunk meg semmit.

    A figurák azonban fantasztikusak: órákat töltöttünk a profi művészek és szakemberek egyedülálló munkáinak nézegetésével. Magával ragadó beállítások és részletesen kidolgozott figurákat kapunk, amelyek itt-ott a művészi szabadságot élvezik eltérve a kánon szabta ábrázolásoktól. Az élmény teljességét sok esetben a vitrin alján elhelyezett tükör adja, melynek hatására olyan részleteket is megfigyelhetünk, amiről a figura beállítása miatt lemaradnánk. Jól megkomponált jelenetek és megmosolyogtató megoldásokkal elevenítik fel a történetet, miközben különleges audiovizuális effektek is hozzájárulnak a Csillagok háborúja ikonikus világának megidézéséhez.

    Az 1500 négyzetméternyi területen kiállított limitált kiadású, kifejezetten gyűjtőknek szánt akciófigurák, űrhajómodellek és fegyvermásolatok, valamint cosplay jelmezek után egy green box stúdióhoz érkeztünk, ahol a választott kedvencekkel lehetett fotót készíttetni.

    Bevallom, velünk zárták a kiállítást, így a VR és az űrbár kipróbálására már nem volt idő. A jó hír az, hogy ezeknek a meglátogatásához nem kell újra jegyet váltani, hiszen a kiállítás előterében találhatóak, így a kiállítás ideje alatt bármikor pótolható.

    A kiállítás hiányosságát tárlatvezetéssel tudjuk feledtetni, sőt jóval többet kapunk annál. Érdekességeket, kulisszatitkokat és a valódi rajongói élményt. A jegyár tekintetében, ami kétségkívül barátságtalan a magyar átlag pénztárcához, tegyük a szívünkre a kezünket és legyünk őszinték: hiába utazó gyűjteményről van szó, valószínűleg először és utoljára jár hazánkba a nagyközönség számára megtekinthető állapotban. Egy hard core rajongó, aki képes értékelni mindazt a szenvedélyt és szeretetet, ami egy ilyen egyedülálló gyűjtemény mögött rejlik, akinek hívó szó a ”limitált” kifejezés, kihagyna egy ilyen élményt? Még „réges-régen, egy messzi-messzi galaxisban” sem.

    Én legalábbis azt ajánlom ne tegye.

     

  • Megjelent az októberi Galaktika!

    A Galaktika magazin októberi száma a halloween jegyében készült, tele ijesztgetéssel, szörnyekkel és veszedelemmel. Folytatódik Phyllis Ann Karr kisregénye, egy különös jövőbe helyezett Sherlock Holmes-átirat. A Zsoldos Péter-díjas Fedina Lídia, a Virokalipszis szerzője vérbeli horrornovellával lepi meg rajongóit. Daniel Frini első világháborús katona hőse hajmeresztő helyzetbe kerül. Alekszej Kalugin S.T.A.L.K.E.R.-szerző profi vadásza egy idegen bolygón ered egy szörny nyomába, Gareth D. Jonesnál viszont a vérengző vadállatok a városainkba költöznek. Barnóczky Ákos filmrendező és forgatókönyvíró, akinek most jelent meg Természetes intelligencia című regénye, ezúttal egy orwelli Európába repíti el olvasóit. Vjacseszlav Hvatov rendhagyó S.T.A.L.K.E.R.-történettel szolgál, míg az SFWA-nagymester Jack Vance elképesztően tarka idegen népesség által lakott bolygóra dobja le nyomozóját. A havi retró Tóth Béla klasszikusa, melyben egy meghasonlott tudós az emberiség elpusztítására tör.

    Galaktika 355

    A központi tudományos anyag egy hidegháborús amerikai kémműholdprogramot mutat be. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt a repülés környezetszennyező hatásairól, egy szuper(anti)hős-tévésorozatról, a Tangerine Dream együttes nagy áttöréséről, és egy állítható színnel író tollról.

    Folytatódik „A láp asszonya”, a Robert E. Howard motívumai alapján készült képregény. A magazin XL-változatában pedig Hans Dominik egykori német bestsellerszerző regényének befejező része olvasható egy eljövendő világháború katasztrofális következményeiről, amelyek ellenszerét talán csak az űrben sikerül megtalálni.

    A Galaktika 355. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!

     

  • VARÁZSLÉNYEK – Mesebeli küldetés – Kiállítás és játék 2019. szeptember 21. – november 3., VAJDAHUNYADVÁR

    A látványos kiállításba lépve a látogatók egy képzeletbeli, mesebeli tájra érkeznek, ahol tudásukat, ügyességüket és érzékeiket próbára téve varázslatos küldetés részesei lehetnek.

     

    Sötét ármány ül a mesék földjén, a Koboldvár tornya hosszú árnyat vet a tájra, a foglyul ejtett varázslények szabadítóra várnak. Sárkány szeme villan, harcias griff rikolt, álompor száll, a sötétben felizzik a fényes tűzmadár.

     

    Vajon miféle próbatétel vár? Ártó szándék vagy csodás varázslat fogad? Aki vállalja a kihívást, felfedezheti a Mese és Fantázia birodalmát, de vigyázat, az utazás meglepő kalandokat tartogat!

     

    A Vajdahunyadvárban megnyílt új, őszi interaktív kiállítás és játék képzeletbeli kalandra, mesebeli küldetésre hív. A látogatók a játék során sosem látott tájakat barangolhatnak be, miközben furfangos fejtörők és mitikus kihívások teszik próbára tudásukat és érzékeiket.

     

    Egy kapzsi Kobold fortélyos terven ügyködik: foglyul ejtette a mesék és mítoszok varázslényeit, hogy segítségükkel megkaparinthassa az Aranyhegy kincsét. A képzeletbeli küldetés célja a legendás lények kiszabadítása és a Kobold bűvös medáljának megszerzése.

     

    A játék során a látogatók kideríthetik, hogy képesek-e kiszabadítani egy manót az álomcsapdából, vajon felismerik-e egy griff lábnyomát, vagy hogy kifog-e rajtuk az egyszarvú karámjának trükkös illúziója. Megtudhatják továbbá, elboldogulnak-e egy csapat tétova törpével, egy lobbanékony főnixmadárral vagy egy megbűvölt sárkánnyal.

     

    A kiállítást járva a részvevők felfedezhetik a mesék világát, találkozhatnak a mítoszok és mondák számos legendás teremtményével, rácsodálkozhatnak meglepő külsejükre és varázslatos képességeikre. A küldetés teljesítéséhez bátor szívre, jó orra, éles szemre és biztos fülre is szükség lesz. Ám ha minden titkot kifürkésznek, a jutalom sem marad el!

     

    Belépéskor a látogatók szöveges játékfüzetet kapnak, mellyel lépésről lépésre kerülhetnek egyre közelebb a célhoz. A több mint 1000 négyzetméteren megvalósuló kiállítás és játék megújult látványvilággal, egyedi installációkkal, rengeteg mesés felfedeznivalóval és ajándékkal várja a kalandvágyó látogatókat.

     

    A VARÁZSLÉNYEK – Mesebeli küldetés című kiállítás és játék 2019. szeptember 21-től november 3-ig látogatható a Vajdahunyadvárban.

     

    A kiállítás az f exhibition szervezésében valósul meg.

    Bővebb információ: www.facebook.com/F.Exhibition

    Helyszín: VAJDAHUNYADVÁR

    Nyitvatartás: H zárva, K−V 10−17 óráig (október 23-án és november 1-jén nyitva!!!)

    Korosztályi ajánlás: 4–99 éves korig

    Belépéskor a látogatók szöveges játékfüzetet kapnak, 7 év alatti gyermekek szülői segítséggel tudják végigjátszani a játékot. A kiállítás és játék bejárása min. 1-1,5 órát vesz igénybe.

  • Interjú A Nap Magja fordítójával Bogár Edittel

    Az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatásával adtuk ki Johanna Sinisalo: A Nap Magja című regényét. Ez alkalomból beszélgettünk a regény fordítójával, Bogár Edittel.

    Mund Katalin: Sokféle nyelven beszélsz, miért, hogyan alakult ez így?

    Bogár Edit: Genetikai rendellenesség. Abnormálisan korán kezdtem beszélni, 11 hónaposan már mondatokat raktam össze. Így aztán semmi meglepő nem volt benne, hogy később az idegen nyelveket is könnyen tanultam. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy igazán folyékonyan csak három nyelvet beszélek (finn, orosz, angol), a többi nyelven (német, svéd, észt, számi, szlovák) inkább csak passzív a tudásom, a szerbet – mivel jelenleg Belgrádban vagyok vendégtanár – igyekszem aktívvá fejleszteni.

     

    Mund Katalin: Miért lettél műfordító? Mit szeretsz ebben a munkában?

    Bogár Edit: Bár már tíz könyvet fordítottam, nem tartom magam műfordítónak. Nyelvtudományból doktoráltam, ezt tanítottam, tanítom egyetemen, a fordítás csak amolyan melléküzemág számomra. Még a 90-es években kezdtem szakfordítással foglalkozni, a műfordítás egy szinte véletlen találkozással kezdődött, egy finn krimi volt az első irodalmi mű, amit fordítottam 2010-ben. Töredelmesen be kell vallanom, hogy az első tíz oldalt ki kellett dobni, olyan pocsék lett. A saját káromon kellett megtanulnom, mekkora különbség van szakfordítás és műfordítás között. Ma is úgy dolgozom, hogy legalább néhány óra szünetet tartok a kétféle munka között, mert teljesen más készségeket igényel a kettő. A műfordításhoz nemcsak nyelvtudásra van szükség, hanem széles körű ismeretekre a forrás- és célnyelvi kultúráról, tudni kell, mi az, ami a célközönségnek megértési gondot okozhat, és hogy ezeket az információkat hogyan lehet becsempészni a fordításba, esetleg ki lehet-e hagyni őket. Nagy kihívás két kultúra között közvetíteni, egy rossz fordítás az adott mű, de akár a szerző örök népszerűtlenségét okozhatja egy másik nyelvterületen. Nagyon remélem, hogy az általam fordított könyvekkel ez nem fordul elő egyetlen olvasónál sem.

     

    Mund Katalin: Milyen volt A Nap Magját fordítani? Mi okozott különösen nagy nehézséget (ha volt ilyen), és mi volt benne a legélvezetesebb? Megszeretted-e a könyvet? Mi tetszett benne?

    Bogár Edit: Johanna Sinisalo napjaink népszerű finn írója. Ez a regénye egy meglehetősen sajátos disztópia, amely egy olyan kitalált Finnországban játszódik, ahol ún. euszisztokráciában élnek, azaz szélsőségesen egészségcentrikus a társadalom. Minden tiltott, ami ártalmas lehet az egészségre: nincs mobiltelefon (miközben a valós Finnországban minden lakosra több telefon is jut), nincsenek számítógépek, mikrohullámú sütő, tilos az alkohol, a dohánytermékek, a kávé, csillagászati áron lehet csak hozzájutni vörös húsokhoz, csokoládét csak gyógyszertárban lehet kapni, stb. A csili drognak számít – a főszereplő viszont egy kapszaicinfüggő fiatal nő. A disztópia másik fontos eleme, hogy a nők teljesen alárendelt szerepet játszanak a társadalomban (a valós Finnország ellenben példát mutathat az egész világnak a nők egyenjogúsága terén), kötelezően butuskák, mert így „tenyésztették” ki őket, és kötelezően csinosak, legfőbb feladatuk, hogy mindenben a férfiak kedvére tegyenek. Nos, ebbe a társadalmi rendbe nem volt könnyű beleélni magamat, eleinte megérteni is nehéz volt. Ahogy azonban végigolvastam a regényt, minden világossá vált: Sinisalo egyfajta görbe tükröt tart a feudális gondolkodású emberek elé, megmutatja, hová fajulhat, ha egy egész ország komolyan veszi azt az elképzelést, hogy a nő helye a konyhában van.

    Fordítóként különös nehézséget Sinisalo nyelvi és stílusbravúrjai okoztak, amelyeket mindenképpen szerettem volna átadni a magyar olvasóknak is. Amikor például a férfiak és nők két-két csoportjának nevét fordítottam, kollégákkal is együtt gondolkodtunk, mi lenne a megfelelő magyar elnevezés: végül a férfiaknál felhím és alhím mellett döntöttem, a nőknél megmaradt az H. G. Wellstől kölcsönzött eloi (más néven feminő) és morlock, de mivel a szerző az eloi szót finnül egészen furcsán, más tőtípus szerint ragozza, némi fejtörés után én a feminő többes számát és tárgyesetét alakítottam hasonló módon, így lett feminövek, feminövet (a kő ~ követ, kövek stb. mintájára).

    A stílusváltásokat kifejezetten élveztem, ezek is nagy kihívást jelentettek, de roppant izgalmas volt a Sinisalo által igencsak kedvelt ál-dokumentumokat fordítani. Szinte minden fejezetben új, olykor visszatérő szövegtípusokkal találkozhatunk: a főszereplő és a barátja elbeszélései, a főszereplőnek az eltűnt húgához írt levelei, szándékosan primitíven megírt iskolai dolgozatok, rendőrségi jegyzőkönyvek, tudományos cikkek, szótári szócikkek, filmforgatókönyvek, lexikonrészletek kavalkádja a regény. Amikor egy ilyen résszel készen voltam, és jött a következő, muszáj volt egy kis pihenőt beiktatni – nem feltétlenül azért, mert elfáradtam, hanem mert az új fejezetben annyira más jellegű szöveg következett, hogy át kellett állítani az agyamat annak a stílusára. Ez okozta talán a legnagyobb örömöt is fordítás közben: meg akartam felelni ennek a stilisztikai kihívásnak. Maga a regény annyira lenyűgözött, hogy szinte kényszeresen törekedtem a tökéletességre. Ez az első olyan könyvfordításom, amellyel magam is meg vagyok elégedve (köszönet ezért a szerkesztőnek, Fehér Katalinnak is, mert a legjobb fordításban is van bőven javítani- vagy módosítani való, ehhez pedig egy rátermett szerkesztő szeme kell).

    Végezetül egy tanács az olvasóknak: ha a történetben valami elsőre nem teljesen érthető (főleg a befejezés ilyen), pihenjenek rá egy keveset, gondolják át újra, és minden világossá válik. Johanna Sinisalo mestere a kissé homályos cselekményfűzésnek, de, mint mindig, ebben a könyvében is minden esemény következetes, minden megfelelően motivált, egyetlen fölösleges mondat vagy szó nincs benne. De gondolkodásra mindenképpen szükség van a teljes befogadáshoz.

    A Nap Magja

  • Az unikornis árnya műfordítójával, Szelivánov Júliával beszélgettünk

    Az Európai Unió Kreatív Európa Programja támogatásával jelent meg nem régiben Raquel Martínez-Gomeztől Az unikornis árnya című könyvünk, ami 2010-ben elnyerte az Európai Unió Irodalmi Díját. A műfordítóval, Szelivánov Júliával beszélgettünk.

     

    Mund Katalin: Sokféle nyelven beszélsz, miért, hogyan alakult ez így?

     

    Szelivánov Júlia: Kétnyelvű családban nőttem fel, ahol a magyart és az oroszt azonos mértékben, párhuzamosan használtam nemcsak otthon, hanem a tanulmányaim során is. Innen ered az affinitás, a többi már csak idő és lelkesedés kérdése volt. Úgy alakult, hogy nagyrészt újlatin és szláv nyelvekben vagyok otthon; éltem Oroszországban, Franciaországban, Svájcban és Belgiumban, munkám folytán kapcsolatba kerültem a Nyugat-Balkánnal és Latin-Amerikával. Fontosnak tartom, hogy ha egy másik országba költözünk, vagy egy adott régióval dolgozunk, annak a nyelvét elsajátítsuk, egyszerűen másképp éled meg a mindennapokat, ha nem az angolra vagy utalva. Így fogtam bele nemrégen a hollandba. Számomra mindig is élvezet volt egy-egy új nyelvvel ismerkedni, és bár igaz, hogy minél több nyelven beszél az ember, annál könnyebben sajátít el egy újat, de azt kell mondanom, a tanulás részét így sem lehet megspórolni.

     

    Mund Katalin: Miért lettél műfordító? Mit szeretsz ebben a munkában?

     

    Szelivánov Júlia: A műfordítás iránti érdeklődés sem új keletű; ha szépirodalmat olvastam, mindig is próbáltam elképzelni, hogyan hangzott egy-egy kifejezés az adott nyelven, itt-ott „áthallottam” a szép – vagy éppen kissé suta – megfogalmazásokban az író szövegét. Eredeti foglalkozásomat tekintve diplomata vagyok, továbbra is az a főállásom, de hét éve úgy döntöttem, ideje valóra váltani régóta dédelgetett álmomat, és először elvégeztem egy műfordítóképzést, majd viszonylag kis idő elteltével már több kiadóval dolgoztam.

    A műfordításban különösen a kreativitást szeretem – sosem gondolkodtam például főállású szakfordításban –, bár az sem titok, hogy nem minden könyv tetszik egyformán.

     

    Mund Katalin: Milyen volt Az unikornis árnyát fordítani? Mi okozott különösen nagy nehézséget (ha volt ilyen), és mi volt benne a legélvezetesebb?

     

    Szelivánov Júlia: Az unikornis árnyában leginkább a társadalmi vonatkozások ragadtak meg: hogyan néznek szembe a helyzetükkel a diktatúrát megélt és az elől Spanyolországba menekült latin-amerikai emigránsok, illetve a jelenlegi nehézségekből kiutat kereső fiatal korosztály, akik más okból, más módon, de mégis otthagyták eddigi életüket, és az öreg kontinensen próbálnak szerencsét. Ezt a vonulatot nagyon aktuálisnak éreztem. Természetesen ennek a szövegnek is megvoltak a maga nehézségei, elsősorban abban láttam a kihívást, hogy a spanyol nyelv hajlamos a „dagályosabb” megfogalmazásokra, az ismétlésekre, a fokozásokra, ami magyarul túlterheli a szöveget; ezt kellett feloldani úgy, hogy jól hangozzék, és mégis megmaradjon az eredeti stílus.

    Az Unikornis árnya

     

  • A Galaktika szerkesztőségébe talpraesett szerkesztőségvezetőt keresünk!

    Csatlakozz a Galaktika csapatához!

    Itt a lehetőség: szerkesztőségvezető munkatársat keres a legnagyobb magyar SF profilú kiadó a Metropolis Media, amely a külföldi science fiction és fantasy mellett a magyar kortárs irodalomnak is elkötelezettje.

    Feladatok:

    • Az iroda napi működésének menedzselése
    • Pénztárkezelés
    • Előfizetések lebonyolítása és nyilvántartása,
    • Megrendelések feldolgozása, webshop fejlesztése, akciók támogatása,
    • Statisztikák készítése a webshopos és bolti fogyásról, valamint előfizetők számának változásáról,
    • Könyvelési anyag összeállítása, postázások lebonyolítása,
    • kimenő számlák kiállítása
    • kintlévőségek kezelése
    • Megjelenő könyvek teljes körű nyilvántartása,
    • Vásárok, események lebonyolításának támogatása,
    • Ügyfelek személyes kiszolgálása,
    • Figyelemmel kíséri a konkurencia tevékenységét,
    • Egyéb, a felettese által esetileg ráruházott feladatok.

    Az álláshoz tartozó elvárások:

    • Felhasználói szintű számítógépes ismeret (Word, Excel, Outlook)
    • Számlázó program használata
    • Pontos, precíz, önálló munkavégzés
    • Határozott, önálló, terhelhető személyiség
    • Kiváló kommunikációs készség
    • Jó problémamegoldó és szervező készség
    • Vidám, energikus személyiség

    Előnyök:

    • sci-fi, továbbá a könyv- és lapkiadás szeretete
    • projektszemlélet
    • WordPress alapszintű ismerete előny, de nem feltétel

    Amit kínálunk:

    • kiszámítható jövedelem
    • szuper munkahelyi légkör, fiatalos csapat
    • mindig van kávé

    Munkakezdés: azonnal

    Munkavégzés helye: Budapest, iroda

    Munkavégzés ideje: heti 40 óra

    Kérlek, önéletrajzodat fizetési igény megjelölésével küldd a kommunikacio@galaktika.hu címre! Hamar behívunk, és ha megfelelsz és megegyezünk, kezdhetsz is!

  • Tudományok Fővárosa rendezvény 2019-ben is

    Újra itt az év legszínesebb tudományos fesztiválja – Jön a Tudományok Fővárosa!

     

    Elképesztő robotok, hightech drónok, AR- és VR-technológiák és a jövő járművei – ezek és még rengeteg más tudományos fejlesztés várja az érdeklődőket az idén már harmadik alkalommal megrendezett Tudományok Fővárosán. Az ingyenes rendezvény házigazdája idén az Eötvös Loránd Tudományegyetem lesz; a hazai tudományos élet nagyágyúit és a legizgalmasabb fejlesztéseket felsorakoztató esemény a felsőoktatási intézmény lágymányosi campusán zajlik majd.

     

    A fesztivál látogatói megismerkedhetnek a legújabb technológiákkal és tudományos vívmányokkal, robotokkal beszélgethetnek, drónokat „simogathatnak”, virtuálisan beléphetnek az atomerőmű blokkvezérlőjébe, portrét készíttethetnek egy robottal és akár a Napot is vizsgálhatják élőben.

     

    “A STEM területekhez kapcsolódó programok támogatása egy olyan küldetés, amelyet nagyon komolyan veszünk az ITM-nél” – mondta Dr. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, a rendezvény fővédnöke. “A Tudományok Fővárosa ennek a küldetésnek egy fontos fóruma, ami segít abban, hogy minél több fiatalt orientáljunk a STEM tanulmányok és szakmák irányába, hiszen ők a jövőnk valódi tartalékai, az ő innovációs szemléletük és képességük határozza meg a későbbiekben hazánk versenyképességét.”

     

    Kiemelt aktivitások:

     

    • valódi űrruha, szkafander kipróbálása
    • hightech versenyautók, elektromos járművek, pneumobil
    • humanoid robotok, mentőrobotok, ipari robotok, robotépítés
    • drónraj-bemutató, freestlye drón-show, agrárdrónok és permetezés-bemutató, drónszimulátorok, drónsimogató, szlalompálya verseny drónokkal
    • virtuálisvalóság-túra az atomerőmű reaktorcsarnokában, sugárárnyékolt páncélautó, Teller Ede zongorajátéka kiterjesztett valóság alkalmazásával
    • látványos természettudományos kísérletek 60 méteres magasságból
    • naptávcső, csillagászati távcsövek, bolygóészlelés, óriás meteorit, Mars kőzet, Hold kőzetek, planetárium és számos egyéb érdekesség.

     

    „Az interaktív kiállítással párhuzamosan ismeretterjesztő előadások hallgatására is lesz lehetőség,  melynek gerincét idén az Apollo program 50. évfordulója adja, kiegészítve további csillagászati és űrkutatási témákkal” – mondta el Bartók Marcell, az esemény főszervezője. „A látogatók érdekességeket tudhatnak meg a fontos történelmi eseményről, a kicsik pedig egy űrhajós pontgyűjtőfüzet kíséretében járhatják végig a rendezvényt, az útjuk végén pedig ajándékokat kaphatnak.”

     

     

    A rendezvény házigazdája, az ELTE is számos érdekességgel készül, az egyetem standján a többi között vulkánkitörés szimulációval, a környezetét folyamatosan érzékelő és a változásoknak megfelelően haladó LEGO-vonattal, valamint az augusztus 20-i tűzijáték csodaszarvasát megalkotó csapat drónraj-bemutatójával is találkozhatnak az érdeklődők.

     

    Az esemény főtámogatója az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az MVM Paksi Atomerőmű Zrt, kiemelt támogatói pedig a National Instruments és a Richter Gedeon.

     

    Háttér-információk

     

    A fesztivál megnyitója szeptember 21-én 11 órától veszi kezdetét, melynek programja:

     

    11:00-11:05 Bartók Marcell és Pepper robot (főszervező, Tudományok Fővárosa)

    11:05-11:10 Dr. Darázs Lénárd (általános rektorhelyettes, Eötvös Loránd Tudományegyetem)

    11:10-11:15 Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra (főpolgármester-helyettes)

    11:15-11:20

    11:20-11:25 Dr. Gyuricza Csaba (főigazgató, Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ)

    11:25-11:30 Dr. Kovács Antal (kommunikációs igazgató, MVM Paksi Atomerőmű Zrt.)

     

    A megnyitó előtt, 10 órától körbevezetést tartunk a sajtó képviselőinek, így lehetőség nyílik a kiállítók, a kiállított érdekességek alaposabb megismerésére. Természetesen ettől függetlenül is állunk rendelkezésükre a teljes rendezvény alatt.

     

    Kérjük részvételi és interjú készítési szándékát jelezze az alábbi email címen: zsuzsanna.csorba@viziobudapest.hu

    Ha szeretne részt venni a körbevezetésen, azt is legyen szíves megírni nekünk!

     

    Weboldal: www.tudomanyokfovarosa.hu

    Facebook oldal: https://www.facebook.com/tudomanyokfovarosa/

    Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/398051534246942/

    Tavalyi esemény összefoglaló videója: http://bit.ly/2QkLuBy

    Képek a tavalyi eseményről: http://bit.ly/tfkepek2018

     

    További információ:

    Csorba Zsuzsanna

    Mobil: +36 30 545 6763

    E-mail: zsuzsanna.csorba@viziobudapest.hu

    www.viziobudapest.hu

     

    A rendezvény szervezője a Vízió Budapest Tudománykommunikációs Ügynökség

    Bővebb információ az Ügynökségről: http://www.viziobudapest.hu

     

  • Interjú és kötetlen beszélgetés Potoczki Klára műfordítóval

    Jasmin B. Frelih Fél/Be című könyve kapcsán  beszélgetett Dr. Mund Katalin Potoczki Klára műfordítóval ,Jasmin B. Frelih Fél/Be című könyve kapcsán, mely 2016-ban elnyerte az Európai Unio Irodalmi Díját.

    A videót megtekinthetik az oldalon vagy a youtube csatornán. A videó csak hanganyagot tartalmaz!

     

     

     

  • Megjelent a Galaktika szeptemberi száma!

    A Galaktika magazin szeptemberi száma Phyllis Ann Karr kisregényének, egy különös jövőbe helyezett Sherlock Holmes-átiratnak az első részével indul. Varga Csaba Béla „Halhatatlanok”-ja egy megható modern mese. Sarah Gailey Hugo-finalista novellája a közlekedés automatizálásának árnyoldalát mutatja meg. Ian Watson hőseivel nem mindennapos genetikai kísérletbe kezd, cél: a jövő emberének megteremtése. Nancy Kress magának az irodalomnak a jövőjéről vázol fel csöppet sem megnyugtató képet. Makai Máté a virtuális világ emberi isteneiről ír. Vásárhelyi Lajos menekülői utolsóként hagyják el a halálra ítélt bolygót. A havi retró Elizabeth W. Bellamy tollából az első háztartási robotokkal járó vesződségeket taglalja.

    A központi tudományos anyag az indiai Dekkán-plató kialakulásának titkairól számol be, és azt kutatja, vajon köze lehetett-e a dinoszauruszok kihalásához. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy űrbeli napernyő tervéről, a nemrég elhunyt holland színészről, Rutger Hauerről, az űrbeli sugárzásvédelemről, a Tangerine Dream együttes indulásáról, és egy küldetésről marsi talajminták hazajuttatására.

    Új képregény indul, „A láp asszonya”, Robert E. Howard motívumai alapján. A magazin XL-változatában pedig Hans Dominik egykori német bestsellerszerző regényének első része olvasható a harmadik világháború katasztrofális következményeiről, amelyek ellenszerét talán csak az űrben sikerül majd megtalálni.

    A Galaktika 354. számát keresse az újságárusoknál (az XL-változatra pedig továbbra is előfizetőként tehet szert)!