Az alábbi rövid írás, a Sokszavú poszáta magyar kiadásában szerepel. Kiadó a Metropolis Media.
Amerikai író, 1928-ban született San Franciscóban. Szülei tízéves korában gyermekotthonba adták, mert sikerült egy kis földet szerezniük az ország másik végében, megművelés céljára. A kisfiú egy évvel később követte őket, egyedül vállalva a kimerítő vonatutat. Tevis a második világháborúban hajóácssegédként teljesített szolgálatot a csendes-óceáni térségben, majd leszerelése után leérettségizett, és felvételt nyert a Kentucky-i Egyetem bölcsészkarára. Itt folytatott tanulmányai mellett egy biliárdteremben dolgozott. Élményeiből több novellát írt, majd első regénye, a The Hustler (1959) is ebből merített inspirációt.
A regényt alig két évvel később megfilmesítették, a fiatal Paul Newmannel a főszerepben. Tevis 1984-ben visszatért a szereplőkhöz egy folytatásban (The Color of Money), melyből szintén két évvel később Martin Scorsese készített mozit ismét Newmannel, valamint Tom Cruise-zal.
Walter Tevis
1957-ben jelentkezett első SF-novellájával a Galaxy magazinban. Rövidebb írásainak javát Far from Home (1981) című novelláskötete gyűjtötte össze. Második regénye is fantasztikus témájú volt, a The Man Who Fell to Earth (1963).
Ebben egy haldokló faj küldötte érkezik a Földre menedéket kérni népének, azonban az emberek közönye és idegengyűlölete ellehetetleníti küldetését. A regényt Nicolas Roeg filmesítette meg 1976-ban, David Bowie-val a főszerepben.
Hosszabb szünet után 1980-ban következett a Sokszavú poszáta – amelyet Nebula-díjra jelöltek –, majd három esztendővel később a The Steps of the Sun. Ez utóbbi egy milliárdos magán-űrutazásáról, és annak az egész világra kiható következményeiről szól.
A szerző korai halála 1984-ben egy ígéretes karriernek vetett véget, mely hazánkban eddig, a megfilmesítéseket leszámítva, teljességgel ismeretlen volt.
Walter tevi: Sokszavú poszáta című regénye, most egy kivételes csomagajánlatban megvásárolható a Galaktikabolton!
Ha még érdekel Walter Tevis és munkássága, az alábbi linkeket ajánljuk: LINK a 444.hu oldalához.
Február 26. és március 7. között országosan 30 japán film látható ingyenesen
Thriller, dráma, romantikus vígjáték, musical, gyerekfilm, animáció, dokumentumfilm, irodalmi adaptációk, kortárs és klasszikus alkotások, több díjnyertes film – hatalmas kínálattal indul holnap az ingyenes online JFF PLUS JAPÁN FILMFESZTIVÁL. Az eddigi legnagyobb repertoárt bemutatva 2021. február 26. és március 7. között az ország egész területén eredeti nyelven, magyar vagy angol felirattal tekinthető meg 30 japán alkotás. A fesztivál ideje alatt a https://watch.jff.jpf.go.jp weboldalon minden nap három film lesz elérhető, melyeket 24 órán keresztül akár többször is újranézhet a közönség, az eseményt szervező Japán Alapítvány honlapján pedig több kiegészítő program is színesíti majd a fesztivált.
Február 26-án, pénteken 11 órakor lehet megtekinteni a legendás A kör és A kör 2 rendezője, Nakata Hideo egyik legújabb alkotását, a Pedig csak a telefonomat hagytam el című thrillert, melyben egy szerelmespár jár hasonlóan a címben foglalt szituációval, s hiába kerül meg a készülék, mégis különös események sorozatát tapasztalják maguk körül. Makoto nem is sejti, hogy a gyönyörű Asami hamarosan egy sorozatgyilkos prédájává válik, s hogy a szép arc mögött valójában sötét titok lapul. Szombaton reggel 9-kor a vígjátékok klasszikusaként számtartott Waterboys, és a nagy sikerű Swing Girls rendezője, Yaguchi Shinobu legújabb munkáját, a DANCE WITH ME-t vetítik, mely a hollywoodi musicalek hangulatát ötvözi a japán humorral. A film, melyben Shizuka egy hipnotizőrrel való találkozás után bármilyen dallamot meghallva a parkett ördöge lesz, 2019-ben a Torontói Japán Filmfesztiválon Kobayashi Közönségdíjat, valamint Különleges Rendezői díjat nyert.
Március 1-jén reggel 9-kor egy 1952-es japán klasszikus lesz látható. Ozu YasujirōAz ochazuke íze című drámájában Taeko és Mokichi – akik a hagyományoknak megfelelően elrendezett házasságban élnek ráébrednek csökönyös unokahuguk, Setsuko érkezésével miért is nem elégedettek jelenlegi kapcsolatukkal. A rendező a rá jellemző módon a válságban lévő családi egységet humorral és melegséggel – és egy csepp lemondással – ábrázolja.
A kortárs japán filmművészet egyik legígéretesebb alakja, Okita Shuichi két filmjét is vetítik a fesztiválon. Március 2 -án 11 órakorYonosuke története című, 1987-ben játszódó munkájában a főhős Tokióba költözik, hogy elkezdje az egyetemet, ahol a fiatal Shokó helyett figyelmét az idősebb, rejtélyes „végzet asszonya”, Chiharu köti le. Ahogy Yonosuke különös története kibontakozik, bepillanthatunk barátai életébe 16 évvel az események után, de akkor ő már hiányzik a körükből. A művészfilmek szerelmesei számára izgalmas lehet március 3-án 11 órakor a 0.5 milliméter című film, mely Japán elöregedő társadalmával kapcsolatos gondolatokat fogalmaz meg, mindezt sötét humorral tálalva.
Március 5-én reggel 9-kor Okita Shuichi másik alkotását, a 2014-es Tokiói Nemzetközi Filmfesztiválon elismerésben részesült Nézzük meg a vízezést! című vígjátékát vetítik, mely egy túracsoport könnyed kikapcsolódásnak tervezett két napját meséli el. Már az út elején sejteni lehet, hogy zöldfülű idegenvezetőjük nincs a helyzet magaslatán, és nem sokkal később az erdőben nyoma is veszik. Az egyedül maradt társaság hamar rájön, hogy a túlélés a fő feladatuk… Március 6-án11 órakor Ishii Yuya A nagy átkelés című egyszerre elgondolkodtató és szórakoztató irodalmi adaptációja „pereg” majd, mely egy nyelvész csodabogárról szól, aki szócikkeket írva boncolgatja a szavak valódi jelentését.
A teljes program a https://japanalapitvany.hu/ weboldalon érhető el, ahol öt japán rendezővel készült interjú, valamint a japán animációval kapcsolatban Liszka Tamással és a Mielőtt a kávé kihűl című film alapjául szolgáló megható Kawaguchi Toshikazu-regény magyar fordítójával, Béresi Csillával egy-egy beszélgetés színesíti a fesztivál kínálatát. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött, amit az alábbi oldalon keresztül lehet megtenni: https://watch.jff.jpf.go.jp/signup.html
Az ingyenes on-line japán filmfesztiválon 30 alkotáson keresztül átadhatjuk magunkat a japán filmek különleges esztétikai varázsának, miközben bepillanthatunk az önmagában is izgalmas japán kultúrába is.
Hamarosan új, ambiciózus széria indul, hazai sci-fi rajongók gondozásában, mely az alkotók szándéka szerint olyan megkerülhetetlen műfaji alapműveket fog megidézni, mint a Last of Us címre hallgató videojáték, vagy a nagysikerű HBO-s sorozat, a Westworld.
Az Odabenn azonban nem szimplán egy sorozat, hanem egy hangjáték, ami a dialógus és a különböző akusztikus hatáselemek használatát ötvözve repíti el a hallgatót egy posztapokaliptikus világba.
A történet a (nem is olyan) távoli jövőben játszódik, amikor is a meddőség egyre növekvő aránya, valamint különböző természeti kataklizmák miatt a Föld egyszerűen élhetetlenné válik. A leggazdagabbak, legbefolyásosabbak és legjobb génállománnyal bírók menekülőre fogják, benépesítik az egész Naprendszert. Ezzel a döntésükkel az emberiség legnagyobb részét a sorsára hagyják, de ha ez nem lenne elég, még évtizedekkel később is visszajárnak az időközben hatalmas kalandparkká vált Földre, ahol technikai fejlettségüknek hála azt csinálnak az ott élőkkel, amit csak akarnak.
A callistói nagykövet fia, Athias, akaratán kívül az éhes szörnyekkel (amiket a sorozat univerzumán belül abszorboknak hívnak) és vérszomjas törzsekkel teli kék bolygón ragad, ahol szembesülnie kell saját fajtája kegyetlenségével, és közben mindent meg kell tennie a túlélésért – ehhez pedig a segítség a lehető legváratlanabb formában érkezik a számára.
Az Odabenn tehát az ő történetét meséli el egy olyan embertelen világban, ahol – lézerfegyverek ide vagy oda – irtózatosan nehéz embernek maradni.
A széria első része január 21-én válik elérhetővé a Spotify, iTunes, SoundCloud és YouTube oldalakon. A pilot megvalósításán többek között olyan neves színészek és szinkronszínészek munkálkodtak, mint Peller Anna (Zootropolis), Rácz Zsuzsanna (The Witcher 3: Wild Hunt), Laurinyecz Réka (Dragon Ball Super), Köleséri Sándor (Vaják), Nagy Sándor (Nyomd, Bébi, nyomd!) és Bodor Géza (Drága Elza!). Emellett olyan feltörekvő, fiatal tehetségek is kölcsönözték hangjukat karaktereknek, mint Engel-Iván Lili Rebeka (Álom doktor) vagy Ács Balázs (Godzilla).
Mivel a hangjáték hazánkban még nem egy meghonosodott történetmesélési forma, a premiert követően a készítők a közösségi finanszírozás adta lehetőségekre támaszkodva szeretnék tető alá hozni a tervezett első évad maradék hét részét (melyet a későbbiekben további felvonások is követhetnek természetesen).
Johanna Sinisalo regényének (Iron Sky. Támad a hold) eredeti címe Renate története. A könyv ugyanis nem egy az egyben a film regényváltozata, hanem sokkal több annál. Renate szempontjából meséli el az Iron Sky című mozit, de jóval a film eseményei előtt kezdi a történetet, és a befejezés is jócskán túlmutat a filmbeli eseményeken.
Ahogy a cím is sugallja, a regény Renate életét mutatja be gyermekkorától időskoráig a lány naplóján keresztül. A hangsúly azonban elsősorban arra a néhány hónapra helyeződik, amikor a főhősnő közelebbről megismer egy Föld-lakót, maga is eljut a Földre, majd befolyásolja azokat az eseményeket, amelyek egy, a bolygót évezredekre lakhatatlanná tevő, globális nukleáris háborúhoz vezetnek.
A regény alapötletét az első, közösségi adakozásból megvalósult film, az Iron Sky forgatókönyve adta, melyet Johanna Sinisalo kezdett el kidolgozni. Az évekig tartó munka során azonban a történet annyira megváltozott (a producerek és a többi forgatókönyvíró közreműködése révén), hogy végül a szerző nem akarta, hogy a film forgatókönyvírójaként tüntessék fel, inkább az ötletgazda szerepét vállalta. A filmkészítés során végzett kutatómunka, a rengeteg kidolgozott szereplő és cselekményszál (ezek végül kimaradtak a filmből) azonban nem hagyták nyugodni, így megalkotta az ötletből a saját írói változatát.
A történet kiindulópontja: a II. világháború végén a nácik, egy titokban kifejlesztett űrkutatási program birtokában, a Hold sötét oldalára menekülnek, itt kialakítanak egy ideális társadalmat, miközben egy új, halálos fegyvert építenek, hogy végül meghódítsák a Földet, és az egész világon elterjesszék a nemzetiszocializmus eszméit. A regény főszereplője, a fiatal Renate teljesen magáévá teszi társadalma szokásait, normáit és gondolkodásmódját. A mű pontos leírást ad arról, milyen érzés egy totalitárius diktatúrában nevelkedni, ahol semmiféle lehetőség nem nyílik az alternatív ismeretszerzésre.
Renate már nagyon fiatalon elkezd érdeklődni a Föld iránt, földszakértő, történész és angoltanár lesz. Olvasmányai és az ottani oktatás alapján úgy véli, a Föld lakosai ellustultak és teljesen romlottak a kapitalizmustól, és igazán felszabadító lesz számukra, ha a németeknek sikerül végrehajtani tervüket, hogy meghódítsák a Földet. Egy amerikai űrhajó Holdra szállása azonban mindent megváltoztat, kiderül ugyanis, hogy a Földön vannak „szuperszámítógépek” (okostelefonok), amiknek a technológiáját a nácik szeretnék megkaparintani. A lány elrejtőzik egy űrhajón, így titokban ő is a Földre utazik, ahol szembesül azzal, hogy a náci fajnemesítés céljából számára kijelölt vőlegénynek sokkal komolyabb tervei vannak, semmint a technológia ellopása.
Renatét a Föld sokkhatásként éri. Itt mindenből van bőven: oxigén, víz, étel, növényzet, műanyag. A regény egyik csúcspontja, amikor a szerző leírja, a főszereplő hogyan próbálja meg feldolgozni a rázúduló benyomásokat. Ugyanakkor a leírás tükröt tart elénk, mert megmutatja, mennyire magától értetődően pazarlóan élünk. A lány megrémül, hogy mennyi vizet engedhet ki a csapból, elképed, mennyi cukrot adunk az ételekhez, és mennyi szemetet termelünk.
Sinisalo ebben a regényében is úgy képes bemutatni a modern társadalom problémáit, a környezetszennyezést, az egyenlőtlenség kérdéseit, a kommunikáció és a propaganda befolyásoló hatásait, hogy – miközben remekül szórakozunk a szatirikus humoron – egyúttal fel is ráz minket. Görbetükrén keresztül újra és újra elgondolkodtat saját berögzött hiedelmeinken és szokásainkon.
Ráadásul az Iron Sky azért is meglepő, mert többnyire úgy gondolunk a nácikra, mint szörnyű gazemberekre, akiknek a cselekedeteit határozottan elítéljük. Ugyanakkor a regény olyan utópiát rajzol meg, amelyben a náci ideológia sikeres volt, egy jól megszervezett társadalom gondoskodik az emberek minden szükségletéről. A Holdon is létrejönnek azonban alsóbbrendű emberek, akik a mélyben, a háttérben dolgoznak, és működtetik a rendszert. Habár a főhősnő idővel rájön a sok hazugságra, amit elhitettek vele, nem jobb a helyzet a Földön sem. A fogyasztói társadalom sem tud lényegesen jobb világot produkálni. Ráadásul a nukleáris világháború után csak a Holdon maradt nácik és egy színes bőrű férfi képviselik a megmaradt emberiséget. A szerző az utószóban azt írja, hogy a film (és a könyv) témája röviden összefoglalva: „az emberiség végtelen ostobasága”. Johanna Sinisalo nem egyszerűen egy tehetséges írónő. Regényeit áthatja a mélységes humanizmus, és végső soron új alapokra helyezi az emberi gondolkodást. Érdemes odafigyelni rá.
Egy korszakra mindig jellemző az alkalmazott művészet. Hogyan néznek ki a könyvek borítói, milyenek a filmplakátjai, az mindig az adott kor ízlését tükrözi. Épp ezért érdekes játék egy adott terméket egy másik korszaknak megfelelő köntösbe bújtatni.
A filmek gyakran a legkeresettebb könyvek adaptációi, amelyek véget nem érő vitát váltanak ki arról, hogy „melyik volt jobb”, és a vehemensebbek ezen órákat képesek vitatkozni. Időnként elkészült egy-egy filmnek is a könyvváltozata, a forgatókönyv megregényesített változata.
Az Egyesült Államokban, Észak-Karolinában élő és dolgozó tervező és illusztrátor, Matt Stevens mind a filmek, mind a régi könyvek nagy rajongója. „Jó filmek mint régi könyvek” című projektje keretében Stevens újraértelmezi kedvenc filmjeit vintage könyvekként. A sorozat emellett ajánlásként szolgál mindenki számára, ha igényes filmeket akar látni. A projektből kiválogattuk az SF műveket.
A grafikus ötletekből Kickstarter kampány is született, hogy egy album szülessen a borítókból.
A videojátékból készített filmadaptációk általában nem szoktak jól elsülni, elég a Warcraftra, vagy az Assassin’s Creedre gondolni. A SEGA-hoz köthető Sonic franchise mozis verziója azonban végül korrekt film lett, habár a főszereplő űrbéli sündisznót át kellett alakítani ahhoz, hogy a rajongók tetszését elnyerje. A filmben egy nagy öreg, Jim Carrey is visszatért, aki a Dr. Robotnik nevű őrült tudóst alakította. A karakter célja nem volt más, mint elcsaklizni Sonic szuper képességét, a gyors futást, és ennek segítségével leigázni a világot.
A Variety hozta le elsőként, hogy a Paramount Pictures zöldutat adott a Sonic, a sündisznó folytatásának, így biztosan elkészül a második rész is. A film a pénztáraknál jól teljesített egyébként, egyedül a Detective Pikachu volt az elmúlt években, ami felül tudta szárnyalni. A jelenleg is tartó koronavírus-járvány miatt egyelőre bizonytalan, hogy a tényleges fejlesztés és később a forgatás mikor tud elkezdődni. A Sonic 2 készítése jelenleg a kezdeti fázisában tart.
Amióta létezik hatalom, politika és írás azóta létezik a cenzúra is. A latin censura, vizsgálat jelelentésű szóból származik – eredetileg írásművek ellenőrzését jelenti. De még a latin időknél is korábbra mehetünk, története az ógörög időkig vezethető vissza. Szinte minden közösségnek megvoltak a tabutémái, amelyekről nem illett vagy nem is volt szabad beszélni vagy írni. Ide tartoznak olyan témák, mint a beszéd, a ruházat, a szexualitás vagy a vallásos nézetek. Az első jelentős történelmi személyiség, akit foglalkoztatott a cenzúra és a szólásszabadság elmélete, az Szókratész volt, aki inkább a halált választotta, mintsem hogy elfogadja a tanításai cenzúrázását.
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon. Szűkebb értelemben vett cenzúra az abszolutizmus, illetve a diktatórikus rendszerek jellemzője, ahol az információkat, az emberek véleményét és nézeteit is szabályozni akarják.
A huszadik században a formálódó demokráciáknak mindenhol meg kellett küzdenie a cenzúrával, ez különösen igaz volt a magát szabadnak és demokratikusnak hirdető szocialista tömbre. A cenzúra leginkább az irodalomban érhető tetten. Híres s népszerű szerzőknek kellett megküzdeniük a hatalom által rájuk kényszerített, de titkolt szabályozásával.
Sok író ezért is menekült az SF zsánerbe, mert a jövőbe vagy más bolygókra helyezett társadalmakba rejtve könnyebben tudták a rendszer bírálni, visszásságait megmutatni.
Bizonyos ritka esetekben ezért még hálásak is lehetünk. Stanisław Lem, akinek a műveit lengyel irodalom olyan mesterei befolyásolták, mint Cyprian Kamil Norwid és Stanisław Ignacy Witkiewicz, azért választotta a sci-fi nyelvét, mert könnyebb és veszélytelenebb volt a kommunista Lengyel Népköztársaságban a fantázia és a fikció világában kifejezni egyes eszméket, mint a realitás világában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért az egyik legtöbbet idézett sci-fi-szerzővé vált, akit a kritikusok H. G. Wellsszel és Olaf Stapledonnal tekintenek egyenértékűnek.
A cenzúra leginkább három területen fejtette ki hatását: politikai katonai és vallási téren. Néhány filmes példával könnyebb érzékeltetni a helyzetet.
Az hogy egy ország mit utat be a haderejéből, mindig politikai döntés volt. Hogy lehet úgy bemutatni az elrettentő erőt, hogy minél kevesebbet áruljunk el a technológiáról, a módszerekből, és mégis hiteles legyen.
Jó példa erre a világon sokfelé kultuszfilm státuszba sorolt film, a Végső Visszaszámlálás. Az időutazásba keveredő hordozó, az alternatív történelem lehetősége, és a morális kérdések egy látványos akciófilmbe voltak ágyazva.
A forgatáshoz megkapták a Nimitz repülőgép-hordozót, a kor legmodernebb csapásmérő egységét. De nagyon gondosan kellett mozgatni a kamerát, hogy a filmben ne jelenjen meg tiltott technológia. Ez végig gondosan ellenőrizték. A katonai cenzorok ellenőrizték a forgatást és a végeredményt. 1980-ban a világ nagy részén bemutatták.
Valamikor 1982-83 táján, amikor még ritka volt a videómagnó, és Magyarországon klubokba játunk filmet nézni, eljutott a gimnáziumba a film. Akkoriban hang-alámondással, ritkábban felirattal lehetett látni a filmeket. Ez a film viszont teljes szinkronnal, kitűnő minőségben nézhettük meg. Kiderült, hogy a filmnek megvették a jogait, elkészült a szinkron, ráadásul a legjobb színészekkel, de a bemutató előtt letiltották a filmet. Az ok máig sem tiszta, valószínűleg valamelyik túlbuzgó cenzor nem akarta, hogy lássuk az amerikai hadsereg technológiai fölényét.
Vallási cenzúrára is sok rengeteg a példa. Emlékezzünk csak a Krisztus utolsó megkísértésére, amely ellen sok keresztény vezető bojkottot hirdetet. De nem kerülte el ezt a sorsot A Da Vinci-kód sem. A Elkészítését a katolikus egyház egyes konzervatív tagjai nagyon ellenezték, katolikus szervezetek tiltakozási kampányt indítottak. A filmet számos keresztény államban nem is engedték bemutatni.
De például a Ben Hur azért nem juthatott el hosszú ideig a szocialista országokba, mert az ateista cenzorok szerint keresztény propaganda volt.
Amíg a vallási és katonai cenzúra viszonylag nyílt volt, a politikai rejtve működött, hiszen egy demokráciában nem lehet cenzúra. Ez néha egész furcsán és alattomosan működött. A forgatókönyvek átírása akár többször is, az engedélyeztetések halogatása bevált módszer volt.
Az egyik legkirívóbb példa a Stalker. A film alaptörténete Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című sci-fi kisregényén alapul.
Az 1979-ben bemutatott színes és fekete-fehér film Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij rendezése. A film készítése körül rengeteg a rejtély és a bizonytalanság. A szerzők szabadkezet adtak a rendezőnek, de végül annyira átírták a történetet, hogy Arkagyij Sztrugackij ezt nyilatkozta.
„Néhány esztendeje abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy közreműködhettünk a Sztalker című film forgatásában. A munka során azonban (közel három évig tartott) Tarkovszkij végül olyan filmet készített, amelynek semmi köze a kisregényhez. S forgatókönyvünk végleges változatában csupán a „Sztalker” és a „Zóna” kifejezések maradtak meg, valamint az a misztikus hely, ahol a kívánságok teljesülnek. Senki sem kételkedett, hogy a film nemzetközi rangú. Ne vegyék öndicséretnek szavainkat! A film létrehozásában az érdem oroszlánrésze Tarkovszkijé, mi csupán a kisinasai voltunk.”
Nehéz eldönteni, hogy ez valójában panasz vagy dicséret, az azonban biztos, hogy Tarkovszkij a hatalommal sem jött ki. A film 1978-ban elkészült, de a leforgatott anyag megsemmisült. Ez minden bizonnyal erősen közrejátszott a rendező szívinfarktusában. Az okok bizonytalanok, a hivatalos verzió szerint tárolási problémák okozták a balesetet. De sokan a KGB kezét látják a dologban. Az mindenesetre erősíti a gyanút, hogy a filmet csak azután engedték újraforgatni, hogy ismét át kellett írni a forgatókönyvet.
A film a 20. század filmes kultúrájának egyik alapköve, Ingmar Bergman is elismerően nyilatkozott róla. De a helyszínen kívül semmi sem maradt meg a az eredeti könyvből. Aki többre kíváncsi, mindenképpen olvassa el a könyvet.
Évről évre egyre több filmes és televíziós produkció készül Budapesten, és egyre több filmsztár bukkan fel az utcáinkon. A filmeket és a forgatási helyszíneket kapcsolja össze Budapest első filmturisztikai alkalmazásaként 2017-től a GUIDE@HAND Film Destination Budapest okostelefonos applikáció.
Budapest ikonikus filmforgatási helyszíneit Gömbpanoráma fotók, filmrészletek és lexikális információk segítségével mutatja be a GUIDE@HAND Film Destination Budapest ingyenes okostelefonos alkalmazás kiegészítéseként létrehozott Filmdest Walking Budapest komplex webalapú csomag.
A virtuális túrázók a SZTAKI fejlesztői által készített nagyfelbontású, interaktív gömbpanoráma fotók segítségével nemcsak a filmes kreatív csapat által összeállított lexikális információkat ismerhetik meg egy-egy ikonikus fővárosi forgatási helyszín területéről, hanem a csatolt filmrészletek segítségével az adott jelenetben találhatják magukat.
A virtuális túrában négy különböző fővárosi filmforgatási hely fedezhető fel különleges perspektívából. Az először megjelenő, a Lánchíd pilonjáról készített interaktív panorámaképen több látványos filmes helyszín válik pillanatok alatt elérhetővé.
Az alkalmazás frissítései között a tervek szerint a közeljövőben elérhetővé válnak majd a tematikus, vezetett audio-guide-os filmséták is, ahol egy-egy városrészhez kapcsolódóan lehet majd ismerkedni Budapest nemzetközi filmtörténeti emlékeivel.
Az app ingyenesen letölthető iOS és Android eszközökre, a folyamatosan bővülő tartalom pedig angol és magyar nyelven is elérhető. A tematikus csomag egyaránt megtekinthető számítógép, okostelefon és táblagép böngészőjében.
Az applikációt a Film Destination Budapest kreatív csapata és a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) eLearning osztályának szakértői fejlesztették ki.
Megrendülő mozi és tévé, dübörgő streaming: röviden így lehet összefoglalni annak a filmipari elemzésnek a lényegét, amely Mondj búcsút Hollywoodnak! címen jelent meg.
A koronavírus-járvány után gyökeresen és véglegesen fog megváltozni a médiatartalmak gyártása és forgalmazása, bár ez nem csak a járvány következménye.
Az elemzés lényege, hogy drámaian fog csökkenni az Egyesült Államokban a vetítőtermek száma, a legtöbb stúdióra a beolvadás, felvásárlás vár. Csupán néhány stúdió rendelkezik majd a túléléshez megfelelő eszközállománnyal és streamingszolgáltatásból származó profittal.
Tavaly még csak riogattak minket azzal , hogy a média alapvető pillérei repedeznek. Most már összeomlásról beszélnek, mert a fogyasztók a streaming felé fordultak. Ez egyaránt fogja érinteni a mozit és a hagyományos televíziózást. A tartalomkészítőknek újra meg kell vizsgálni a hagyományos, lineáris tévétartalmak és játékfilmek előállításának gazdaságosságát.
Ennek nyertesei a vezető streamingszolgáltatók, a Netflix, az Amazon és a Disney, akik osztoznak műsorok oroszlánrészén. Hasonló átrendeződés következett be a lemeziparban, amelynek korábbi hat globális lemezvállalata három életképes vállalattá olvadt össze.
A járvány után a filmrajongók többsége visszatér a mozikba, és a mozis forgalmazás jövedelmező bevételforrás maradhat. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a stúdiók mennyit akarnak a filmekbe fektetni,
Aggasztó a viszonylag kis költség vetésű „olcsóbb” filmek jövője. Az amerikai forgalmazásban a százmillió dollár alatti bevételű filmek aránya 2010-ben 52 százalék volt, de 2019-ben már csak 39 százalék, és ez a trend várhatóan folytatódik. A stúdióknak nem éri majd meg, hogy moziban forgalmazzák a közepes költségvetésű rétegfilmeket.
A mozik bezártak, a látogatottság a járvány miatt történelmi mélypontra esett vissza, ennek hatása a járvány után is érződni fog. A streamingszolgáltatók egyre több új tartalmat, közük filmeket mutatnak be, a mozik pedig a túlélésért kénytelenek lesznek árat emelni, ami nem szerencsés a kereslet csökkenése idején.
A Galaktika magazin áprilisi számában befejeződik Dave Howardnak, a Leymann-transzfer szerzőjének folytatásos kisregénye, az „Űrszemétszedők”. Carlos M. Federici novellája egy „kislányról” szól a Marson, aki már nagyon várja a tavaszt, Bodor Ároné ugyanakkor egy sebesült kisfiúról, akit apja próbál mesével elaltatni. Makszim Vaganov S.T.A.L.K.E.R.-története egy igen veszélyes anomáliával szembesíti kalandozóját, Holló-Vaskó Péter és Solymár András közös írása pedig különös, emlékezetes módon érzékelteti a vallások közötti különbségeket. A havi retró Arthur Leo Zagat elbeszélése egy valóságos bolygóközi háborúról, amely a Merkúr tűzforró világán tör ki.
A központi tudományos rovat a nem nukleáris szuperbombákról szól. Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt az elektromos autók akkumulátorainak sorsáról a hulladékfeldolgozásban, egy mini konyhakertről a lakásban, egy rendhagyó kortárs színielőadásról, a kupolavárosok építésének és karbantartásának nehézségeiről, valamint egy interjú is a S.T.A.L.K.E.R.-sorozat két szerzőjével, Roman Kulikovval és Jezsi Tumanovszkijjal. A képregény Isaac Asimov „Fényvers” című novellájának adaptációja, Csordás László rajzaival.
A magazin XL-változatában a lengyel Jerzy Żuławski klasszikus Hold-regényének, az Ezüstös mezőkönnek első részével találkozhatnak az olvasók, egy viszontagságokkal teli expedíció történetével.
A Galaktika 361. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
