Címke: fantasy
-
A magyar köztévé 1995-ben adaptálni akarta A Gyűrűk Urát
A Gyűrűk Ura napjaink egyik legismertebb fantasyje, az 1954-es megjelenése óta több száz millió példányban kelt el a regénytrilógia. Egészen 2001-ig kellett várni, hogy Hollywoodban Peter Jackson jóvoltából épkézláb adaptációt kapjon a történet. Azt már kevesebben tudják, hogy 1978-ban volt egy animációs film is, mely megpróbálkozott a képernyőre vitellel, 1995-ben pedig a magyar köztévé, az MTV akarta megvásárolni a Tolkien-mű jogait. Tumblren tűnt fel az érdekes dokumentum szkennelt változata, ezt alább mutatjuk.
Úgy tűnik, hogy nem utasították vissza élből az MTV próbálkozását, hiszen bekérték a projekt leírását és a tervezett büdzsét. Azt már nem tudni, hogy a köztévé ezt elküldte-e és végülis mi volt az oka annak, hogy A Gyűrűk Ura magyar verziója soha nem készült el. Mindenesetre érdekes lett volna látni mondjuk Sinkovits Imrét Gandalfként és Stohl Andrást Frodó szerepében, egy beszélgetős, napi sorozatban.
(Forrás: Comment:com)
-
Conan sorozatot készít az Amazon
A Gyűrűk Ura sorozat után az Amazon egy újabb klasszikus fantasyt akar rebootolni: Robert E. Howard könyvein alapuló Conan sorozatot terveznek Ryan Condal (Kolónia), Miguel Sapochnik (Trónok harca, Valós halál) és Warren Littlefield (Fargo, A szolgálólány meséje) producer közreműködésével.
Február 5-én közölte a Deadline, hogy az Amazonnál Conan sorozatot terveznek. Céljuk egy olyan adaptáció, ami visszanyúl a híres barbár irodalmi gyökereihez. Ryan Condal, akit főleg a Kolónia kapcsán ismerhetünk azt nyilatkozta, szívügyének érzi a Conan történeteket, ezért elkötelezett amellett, hogy képernyőn újra alkossa Conan eredeti alakját. Condal mellett Miguel Sapochnik is dolgozik az új Conanon. Őt főleg a Trónok harca révén ismerhetjük, aki a „Fattyak háborúja” epizódot rendezéséért Emmy és DGA-díjat nyert, de a nemrég indult Valós halál-sorozat nyitó epizódját is neki köszönhetjük.
Conan alakját Robert E. Howard alkotta meg, kalandjait 1932-ben kezdte publikálni a Weird Talesben. A történet sikeres lett, 1936-ig 21 kalandot írt, ezek közül 17 nyomtatásban is megjelent. Öngyilkosságát követően művei sorsa fölött többen is rendelkeztek, míg végül L. Sprague de Camp and Lin Carter kritikai áttekintés után kiadták őket. 1977-ben megjelent egy háromkötetes gyűjtemény a Weird Talesben megjelent történetek alapján, a 80-90-es években viszont Howard eredetijét nem jelentették meg nyomtatásban, viszont más szerzők továbbépítették az addigra kiépített Conan franchise-t. A barbár kalandjai a végső irodalmi tiszteletet a Gollancz kiadótól kapta 2000-ben: megjelentetettek egy kétkötetes gyűjteményt addig ismeretlen Howard írásokkal kiegészítve.
A szerkesztők figyelmén túl a filmes szakma érdeklődését is kivívta Conan. Alakja több filmest is megihletett, a legelső film 1982-ben Edward Summer rendezésében került mozikba. Ezt követte a Conan, a barbár 2. – A pusztító 1984-ben. Mindkét filmben Arnold Schwarzenegger keltette életre Conant, ezzel igazi ikonikus karakterré téve őt. Ezeket a filmeket néhány televíziós feldolgozás és egy kevésbé sikerült 2011-es film követte.
Az Amazon Conan sorozata természetesen a cég azon SFF projektjét erősíti, miszerint minőségi sci-fi, fantasy és horror történeteket filmesítenek meg. Fantasy téren pedig külön cél, hogy megcsinálják a saját Trónok harcukat, azaz egy hasonló sikeres és hype-olt adaptáció elkészítése. Kérdéses, hogy mekkora sikert lehet kihozni a nosztalgiából. Majd meglátjuk.
-
Sorozat helyett film lesz Patrick Rothfuss fantasyjéből
2013-ban röppent fel a hír, hogy a 20th Century Fox sorozatot készíteni Patrick Rothfuss fantasy trilógiájából, A királygyilkos krónikájából. A projektről aztán addig nem volt hír, míg maga Rothfuss be nem jelentette, hogy sorozatot lemondták. Ennek ellenére úgy néz ki, hogy nem kell lemondanunk az adaptációról. A Variety értesülése szerint szerint Sam Raimi (Pókember, Óz, a hatalmas) rendezésében készülne film az első könyvből.
Rothfuss fantasyje régóta élvezi Hollywood figyelmét. Az első könyv, A szél neve 2007-ben jelent meg, majd azt követte 2011-ben A bölcs ember félelme. A harmadik részt, a Doors of Stone-t 2016-ra ígérte az író, azonban azóta késik a megjelenés, és a rajongók egy 2,5. részt, A szótlan tárgyak lassú szemlélését kaphatták kézbe 2014-ben.
Maga a történet egy fiatal tehetséges varázsló, Kvothe életét meséli el – vagyis pontosabban Kvothe beszéli el saját életét. A klasszikus fantasy vonalat erősítő történetet hömpölygő stílusa, anekdotikus szerkezete és végtelen kiterjedésű világa teszi vonzóvá olvasók és filmes számára – utóbbiaknál ott lebeg a franchise potenciál is, azaz Rothfuss történetéből sok filmet lehetne készíteni, hisz alapanyag bőven van.
Az első érdeklődők 2014-ben jelentkeztek be: a 20th Century Fox akart sorozatot készíteni A királygyilkos krónikájából, Arnon Milchan, Andrew Plotkin és Brad Weston producerekként álltak be a terv mögé. Azonban végül nem lett semmi a projektből, és a megfilmesítési jogok visszavándoroltak Rothfusshoz, aki újra szabadon rendelkezhetett műve adaptálásának kérdésével.
A történet nem maradt sokáig új érdeklődő nélkül. 2016-ban a Lionsgate stúdió jelentette be igényét, filmet készítene a trilógia első kötetéből. A filmes tervek mellett egy előzményeket bemutató sorozatot (ez a Showtime-ra érkezne) és játékot is készítenének Rothfuss világa alapján.
A film ügyének megnyerték a Hamilton musical alkotóját, Lin-Manuel Mirandát, mint producert, aki Robert Lawrence-szel együtt viszi képernyőre Kvothe kalandjait. A forgatókönyvért Lindsey Beer (Transformers: Az utolsó lovag) fog felelni, 2018 februárjában pedig kitudódott, hogy Sam Raimi lesz a rendező.
Raimi választása érdekes, hisz a rendező 2013 óta nem ült rendezői székbe (azaz Óz, a hatalmas óta), kíváncsiak vagyunk, hogy ennyi év kihagyás után hogyan fog közelíteni Rothfuss fantasyjéhez, és beváltja-e a hozzá fűzött reményeket. Reméljük a legjobbakat.
-
Lurks Below címmel készül új játék a Diablo fejlesztőjétől
A Blizzard egyik legmeghatározóbb alakja, David Brevik új játékot készít, melynek címe akár utalás is lehet a dungeon crawlerek ősatyjára, a Diablo szériára, hiszen itt is a föld mélyére kell majd süllyednünk azért, hogy véget vethessünk egy pokoli szörnyetegnek.
A Lurks Below egy oldalnézetes kalandjáték, ami inkább hasonlít egy indie fejlesztő első projektjére, mint egy veterán szoftverfejlesztő sokadik munkájára. Ezért sajnos szkeptikus szemmel kell megvizsgálnunk a készülő programot.
Első blikkre nem tűnik olyan forradalminak, mint a Diablo volt a maga korában. Leginkább a Terráriára hasonlít megjelenésében, egy csomó szerepjátékos és minecraftos elemmel összevegyítve. A játék egyik legérdekesebb tulajdonsága, hogy a többjátékos módra kiemelt figyelmet szentel, ergo így lesz igazán élvezetes a játék.
A Lurks Below egy rendkívül egyszerű koncepción alapszik. A földkéreg tetejétől kell a harcosunkkal a Föld forró magja felé kalandozni, és ahogy lentebb haladunk, egyre erősebb ellenfelekkel találkozunk. A környezetünk és a tárgyak, amiket az ellenfelek dobnak, teljesen véletlenszerűek lesznek, így többszöri végigjátszásra is nyílni fog lehetőségünk. Többféle játékmóddal érkezik a játék, például egy hardcore móddal, melyben ha egyszer meghal a karakterünk, akkor törlésre is kerül és kezdhetjük az egész kalandot elölről.
A játék még idén kikerülhet a Steamre és február 2-től 5-ig, a zárt bétájában is kipróbálhatjuk a Lurks Below-t. Nagyon reméljük, hogy az elmondottaknál mélyebb a nyúl ürege, mert egyelőre nem tűnik kihagyhatatlannak ez az oldalnézetes kalandjáték.
-
Ez a kislány óriásokat öl szabadidejében
A képregényfeldolgozások nagyon népszerűek manapság a filmipar számára, ráadásul most egy coming of age sztoriba ágyazva jött meg az I Kill Giants című mozifilm első trailere. Az Image Comics olvasói 2008-ban találkozhattak a sztorival, melynek főszereplője egy kislány, aki a világra rontó óriásokkal veszi fel a harcot. Persze akadnak olyanok, főleg felnőttek, akik kételkednek abban, hogy ez az egész nem Barbara (Madison Wolfe) képzeletének szüleménye. Az I Kill Giants erős szereplőgárdát vonultat fel, hiszen a Star Trekből is ismerős Zoe Saldana és Imogen Poots is felfedezhető a képsorokon.
Az I Kill Giants idén márciusban kerül mozikba, alább megtekinthető az első hosszabb előzetes a filmhez. Hangulatában és fényképezésében az alkotás leginkább az A Monster Callshoz hasonlítható, érdemes azt is megnézni, ha valaki rajong ezért a fantázia és a valóság határán botorkáló stílusért.
-
Peter S. Beagle az SFWA új Grand Masterje
A Science Fiction & Fantasy Writers of America (SFWA) bejelentette, ki lesz a 34. Damon Knight Grand Master: Peter S. Beagle, Az utolsó egyszarvú szerzője. Beagle a kitüntetést hivatalosan a május 17. és 20. között tartandó 52. Nebula-díj bankettjén veheti át.
A Grand Master címmel olyan SFF-ben alkotó szerzőket tüntetnek ki, akik életművükke gazdagították a fantasztikum irodalmát. A díj 1975-ös alapítása óta olyan zseniális íróknak adományozták a Grand master nevet, mint Robert Heinlein, C. J. Cherryh, Anne McCaffrey, Ursula K. Le Guin, Isaac Asimov, Ray Bradbury és Joe Haldeman, de 2016-ban egy nekünk külön kedves szerzőt, Jane Yolent is Grand masternek neveztek ki.
Peter S. Beagle legismertebb műve Az utolsó egyszarvú (1968) című fantasyje (1982-ben rajzfilm is készült belőle), de számos más művét is érdemes kiemelni, köztük A fogadós énekét (1993), az Egy csendes zugot (1960) és fantasztikus novelláit, amelyek közül jó párat magyarul a Tükörbirodalmakban olvashattok. Munkásságát korábban is elismerték különböző díjakkal, például a „Two Hearts” kisregényért 2005-ban Nebula-díjat nyert, Mythopoeic-et a The Folk of the Air-ért (1987) és a Tamsin történetéért (1999). Irodalom mellett a filmes szakmában is alkotott, mint forgatókönyvíró, például Hugo-ra jelölték a Gyűrűk Ura rajzfilmért és a Star Trek: Az új nemzedék”Sarek” című epizódjáért.
Az SFWA elnöke, Cat Rambo így foglalta össze Beagle munkásságát:
Peter S. Beagle munkássága fantasy olvasók tömegeinek jelentette a fantasztikumba vezető kaput, de ugyanúgy számos írónak is, köztük nekem. Írásai más megvilágosításba helyezik az emberi szívet és annak szépségeit, még akkor is, ha ez a szív romlott és kapzsi. Megmutatja, hogy a szépség milyen tökéletlen körülmények között születik. Beagle vitathatatlanul a legjobbak közé tartozik, és kiváltságnak tartom, hogy én kérhetem meg, legyen a következő SFWA Damon Knight Grand Master.
A hír forrása: SFWA
-
Elhunyt Ursula Le Guin (1929-2018)
Január 23-án éjjel jött a hír, hogy Ursula K. Le Guin, amerikai sci-fi és fantasy író 88 éves korában elhunyt. A halálhírt Le Guin fia, Theo Downes-Le Guin erősítette meg, de a halál okát nem nevezte meg, csak annyit közölt, Le Guin már hónapok óta betegeskedett.
Ursula Le Guin a fantasztikus irodalom megkerülhetetlen alakja, aki bebizonyította, a fantasztikumot lehet magas szinten is űzni. Életműve 20 regényből, több mint 100 novellából és kiregényből, 13 gyerekkönyvből, versekből és 7 kötetnyi ismeretterjesztő műből, továbbá 5 fordításból áll. Olyan SFF klasszikusokat köszönhetünk neki, mint A sötétség balkeze, A kisemmizettek, A rege és A szigetvilág varázslója. Művei olyan írókra voltak hatással, mint Salman Rushdie (Éjfél gyermekei), David Mitchell (Felhőatlasz), Neil Gaiman (Amerikai istenek) és Iain Banks (Kultúra-sorozat). Le Guin kedvelt zsánertémái közé tartoztak a sárkányok, a varázslók, az űrcsaták és csillagközi népek konfliktusai, de műveiben teljes alapossággal tárta fel a feminizmus, a környezetvédelem és társadalmi rendszerek kérdéseit a szociológia és az antropológia eszközeivel. Írásait nem csak hazájában, hanem szinte az egész világon olvasták, legalább 40 nyelvre fordították le műveit. A sötétség balkeze, például, az elmúlt 50 évben valahol mindig megjelent nyomtatásban.
Még nem tértünk magunkhoz a döbbenettől. Vitathatatlan, egy legendával lettünk kevesebbek. Nagyon fog hiányozni Ursula Le Guin személyisége és örök lelkeskedése az irodalomért, amelyeket már csakránk maradt írásaiból idézhetünk fel.
Ám egy nagy mágus, aki életében jó néhányszor megjárta már a halál birodalmának meredek és kopár lejtőit, nem hétköznapi módon távozik az élők sorából, nem vakon, hanem magabiztosan, ismervén az utat.
A szigetvilág varázslója (82. oldal)
-
Ismét felfedezhetjük a Roxfortot az érkező Harry Potter játékban
A Harry Potter játékoknak mindig is nagyon furcsa kapcsolata volt a könyvekkel és a filmekkel. A legsikeresebb HP- játékok azok voltak ugyanis, amelyek teljesen a könyvön alapultak. A Harry Potter 6-tól a játékok már annyira imitálták a filmeket, hogy szinte olyan volt, mintha a filmet nézné az ember, csak épp billentyűvel a kezében.
Az új Harry Potter mobilos játék, a Hogwarts Mystery minden bizonnyal tanult a múlt hibáiból, hiszen a varázslatos játék ismét elhatárolódik a filmektől. Az új játékba visszatér a régi 2000-es évekbeli játékok egyszerű grafikája és hangulata is. Roxfort ismét teljes egészében felfedezhető lesz, és varázsórákra járhatunk majd, ahol megtanuljuk a legjobb varázslatokat.
A Harry Potter: Hogwarts Mystery Voldemort eltűnése és a bölcsek köve elpusztítása közötti időben játszódik, ahol a játékosok egy saját maguk által készített karaktert irányítva csinálhatnak küldetéseket, beszélgethetnek és akár párbajozhatnak is.
A Hogwarts Mystery pont az lesz, amire a Harry Potter-univerzumnak szüksége van, egy rendkívül izgalmas játék, ahol kideríthetjük, hogy milyen is volt az élet a varázsvilágban még mielőtt a fiú, aki túlélte, megérkezett a Roxfortba.
A játék Androidon és IOS-en lesz elérhető, valamikor a 2018-as év végén. Kedvcsinálónak pedig tekintsd meg a legújabb trailert, ami a játékhoz érkezett:
-
Stephen King kapja idén a PEN kitüntetését
Stephen Kinget tünteti ki a PEN American Literary Service az amerikai irodalomért tett munkásságáért. A kitüntetést hivatalosan a PEN American Literary gálán veheti át.
Stephen King több mint 50 regényt írt, köztük olyan, ma már klasszikusnak számító műveket, mint Az, Carrie, Ragyogás, Tortúra vagy a Setét torony. Könyvei a mai napig izgalomban tartják az olvasók és más művészek képzeletét, nem hiába nevezik a popkultúra első számú írójának (elég az utóbbi évek adaptációira gondolni). Legtöbben horror regényeiről ismerik Kinget, azonban olyan sokoldalú író, aki a sci-fitől a fantasyig mindenben kipróbálta magát, továbbá magáról az írásról (Az írásról) és a horror irodalomtörténetéről is értekezett (Danse Macabre).
A PEN szerint Stephen King horror – és az erőszakábrázolásával azon írók közé került, akiket a legtöbbször tiltanak vagy támadnak (gondoljunk például a Banned Books listára), de emellett olyan szerző is, aki a szólásszabadság, az írástudás és az információhoz való szabad hozzáférés lelkes szószólója, és ha kell, meg is védi ezeket az értékeket. Írói tevékenysége mellett pedig segít is az általa alapított Haven Foundation keretén belül, amelynek célja az olyan írótársak vagy más művészeti ágban alkotó művészek támogatása, akik magánéleti nehézségekkel küzdenek.
A PEN elismerése nem az első magas rangú kitüntetés King pályafutása során. A fantasztikus irodalom díjai közül többször elnyerte a Bram Stoker-díjat (először 1987-ben a Tortúráért), a Brit Fantasy-díjat, World Fantasyt, 1982-ben a Hugót, 1992-ben pedig Horror Grandmasternek választották. 2003-ban Nemzeti Könyvdíjajjal tüntették ki az amerikai irodalomhoz való kimagasló hozzájárulásáért, 2014-ben pedig Barack Obama állami kitüntetéssel, a National Medal of Arts-cal tisztelgett King munkássága előtt.
A PEN díját Stephen King május 22-én, azaz új könyvének, az Outsidernek a megjelenésével egyidőben veheti át.
Hír forrása: PEN America
A fejléc képen Roberto Parada alkotása látható.