Már egy korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy elkészült a The Witcher sorozat forgatókönyve, most pedig újabb fejlemények láttak napvilágot, mivel további fázisába lépett a produkció készítési folyamata.
Ugyan február óta nem kaptunk frissítést a tévészéria készültéről, most Lauren S. Hissrich, a sorozat executive producere Twitterén megtörte a csendet és többek között azt is elárulta, hogy a sorozat összesen 8 részes lesz, és 2020 körül kerül majd fel a Netflixre.
Nyolc rész nem tűnhet olyan soknak, a készítők szerint azonban a sorozatok sokszor leülnek az évadok közepén, és így, hogy kevesebb részt kell feltölteni tartalommal, gyorsabban tudják az eseményeket pörgetni.
Arról is bizonyosságot kaptunk, hogy a sorozat valahol Kelet-Európában fog forogni, ami lássuk be, elengedhetetlen, mivel a The Witcher játéktrilógia is Lengyelországban készült.
Habár sokan vitatják, hogy lesz-e még új része a The Witchernek több mint biztosak lehetünk benne, hogy a lidérc-vadász kalandjai véget értek a számítógépen és a konzolon. Most már csak az élőszereplős sorozatban találkozhatunk az ősz hajú kalandorral, Geralttal.
Hogy miért épp a The Witcherből csinálnak sorozatot? Az oka egyszerű, ugyanis a Netflix és az Amazon is mostanában rendkívüli beruházásokat csinálnak, hogy létrehozzák a saját nagyszabású Trónok Harca típusú sorozatukat. Míg az Amazon A Gyűrűk Ura sorozatban bízik, addig a Netflix a The Witcherrel próbál kivágni egy szeletet a felnőtt fantasy rajongók táborából, aminek mi, tévénézők csak örülhetünk.
A fantasy rajongóknak jó hír, hogy az HBO-s Trónok harca spinoff mellé – nagyjából egy időben, azaz 2020 környékén jön A Gyűrűk Ura is az Amazonra, amelyre már az első hírek szerint is brutális összegeket költ az online videotéka. Most kiderült, hogy a produkció teljes büdzséje 1 milliárd dollárra rúghat, ráadásul executive producerként a mozis filmtrilógia rendezője, Peter Jackson is csatlakozhat a projekthez.
A Gyűrűk Ura tévés verziója előzmény lesz, az io9 cikke alapján azonban a produkció felhasználhat majd anyagot a filmekből is. Ez akár azt is jelentheti, hogy a trilógiában feltűnt karakterek, úgy mint Gandalf is visszatérhetnek a szériában. Ez nagyon érdekes fejlemény, főleg, hogy a varázslót alakító Sir Ian McKellen korábban maga is úgy nyilatkozott, hogy vevő lenne arra, hogy ismét életre keltse a karaktert.
Friss elmélkedések szerint A Gyűrűk Ura sorozat jó eséllyel A szilmarilok adaptációja lehet majd, az Amazon pedig már most 5 évadra és egy testvérsorozatra kötelezte el magát. A szerződésben egyetlen kikötés van, mely szerint 2 éven belül el kell kezdeniük a széria gyártását, különben ugrik az egész.
A cél egyértelmű, az Amazon egy, az HBO-s Trónok harcához hasonló, betonkemény alapokon álló kis képernyős franchise-t akar magának, hogy összejön-e, a közeljövőben kiderül. Az biztos, hogy sokan szkeptikusak a projekttel kapcsolatban, viszont azt alá kell írni, hogy az online streaming szolgáltatás úgy tűnik, megteszi a kellő erőfeszítéseket a sikerért.
Ha azok közé tartozol, akik valaha is arra vetemedtek, hogy elsajátítsák Tolkien valamelyik tünde nyelvét – amivel valljuk be, sok rajongó próbálkozott már -, akkor merészebb vagy, mint maga az író.
Tolkien csak a tündéknek is több mesterséges nyelvet létrehozott (például a szindarint vagy a quenya nyelvet), nyelvészként pedig mindezek részletes kidolgozására is nagyon odafigyelt. Ez az egyik oka annak, hogy őt tekintjük az egyik leglenyűgözőbb világot alkotó írónak.
A napoknak azonban a BBC Archive közzétett Twitter oldalán egy régi felvételt, amelyben az író vallomása hallható arról, hogy valójában a kidolgozott nyelvet túlságosan nehéznek gondolta ahhoz, hogy azt a valóságban is használni lehessen, és még a rajongókat sem buzdítaná, hogy próbálkozzanak vele. Elmondása szerint soha sem kívánt délutánonként tündéül beszélgetni.
Szavai természetesen süket fülekre találnak, ha vérbeli Hobbit vagy Gyűrűk Ura fanokról van szó. Annak ellenére, hogy nem is csak egy nyelvről van szó, sokan szentelték az idejüket ennek a bonyolult rendszernek a megtanulására és elsajátítására.
Valójában egyes rajongók még saját szavakat, kifejezéseket is kitaláltak, megpróbálva létrehozni egy olyan nyelvet, amit a mindennapi életben is használhatnak. Vajon Tolkien mit gondolt volna erről?
Lentebb megtekintheted az író nyilatkozatát.
#OnThisDay 1968 J. R. R. Tolkien (John to his mates) spoke about the use of his invented languages within 'The Hobbit' and 'The Lord of the Rings'. pic.twitter.com/RfE2qKaq7A
Április 9-én érkezik a brit Jasper Fforde disztópia regénye, a Monokróm. A brit író ugyan itthon nem ismeretlen, ugyanis 2008-ban itthon is megjelent az irodalmi krimije, a Jane Eyre eset. De mi történt Fforde-dal első könyve óta? Részletes bemutatónkból megtudjátok.
A brit író 1961. január 11-én született Londonban. Családja igazi hírességeket tudhat magáénak. Apja, John Standish Fforde az Angol Nemzeti Bank főpénztárnoka volt, aláírása az 1966-1970 között nyomott fontokon látható. Nagyapja, Józef Retinger (Joseph Conrad barátja) lengyel bevándorló, az Európai Mozgalom tagja, segített az Európai Unió alapjainak letételében, dédnagyapja pedig E. D. Morel újságíró, szocialista politikus. Rajtuk kívül még érdemes megemlíteni Katie Fforde-ot, aki Fforde unokatestvérének felesége, aki romantikus regényeiről ismert.
Az irodalmi vonalon maradva érdemes megemlíteni, hogy ez szinte elválaszthatatlan Fforde mindennapjaitól. Feleségével Walesben, Hay-on-Wye-ben él, és nem véletlenül; a mindössze 1500 fős városban legalább 30 könyvesbolt működik, és többet nem is kíváhatna egy könyvmoly, ez számára az igazi mennyország.
Azonban Japer Fforde nem mindig foglalkozott az irodalommal, hiába a régóta tartó nagy szerelem. Írói karrierje előtt a filmiparban dolgozott. Számos filmhez működött közre, köztük A per, Az aranyszem, Hegylakó 2, Angyal, Zorró álarca, Sade márki játékai, A bevezetés szabályai.
Íróként 2001-ben – 76 elutasítást követően – adta ki regényét, a Jane Eyre esetet. Az itthon is megjelent könyvvel kezdte el a Thursday Next sorozatát, ami már 7 kötetnél jár (magyarul csak 2 rész jelent meg). A történet egy bizarr világba vezet minket. Első ránézésére a 20. századi Angliára tűnik, de minél mélyebbre megyünk, annál abszurdabbá válik minden. Itt az időutazás teljesen megszokott, hétköznapi dolog, a kertekben kihalt állatfajok klónozott példányaival találkozhatunk, fekete kereskedelemben találnak új gazdára a hamisított versek, a különböző művészeti irányzatok képviselői pedig vérre menő utcai harcokba bocsátkoznak. Ebben a világban él Thursday Next, az irodalmi mesterdetektív, hogy felgöngyölje ennek a bizarr világnak különös irodalmi bűnügyeit. Az első könyvet követően a Thursday Next-sorozat népszerű regénysorozattá nőtte ki magát, a harmadik rész, The Well of Lost Plots (2004) megnyerte a humoros történeteknek járó Woodehouse-díjat.
A krimi vonalat Fforde egy új sorozatban is folytatta. 2005 indította el a Nursery Crime-regénysorozatát a The Big Easy Over című kötettel. A világa hasonló a Thursday Nextben megismerthez, amit a The Well of Lost Plots-ban megjelenő Caversham Heights ihletett. A Nursery Crime-ben Jack Spratt és asszisztense, Mary Mary derítik fel kisviláguk bűneseteit. A regénysorozat jellegzetesen szarkasztikus hangvételű, a cselekmény pedig általában egy-egy találós kérdés vagy mondóka köré épül. Maguk a főszereplők is egy-egy angol versikéből léptek elő: Jack Spratt egy Jack Sprat című mondókára, Mary Mary pedig a „Mary, Mary, Quit Contrary” angol gyerekversre utal.
2009-ben Fforde kilépett a detektívtörténetek világából, hogy a disztópiákban próbálja ki magát. Ez volt a Shades of Grey , azaz a Monokróm. A történet a mi világunk utáni Egyesült Királyságba visz minket, ahol az emberek csak egy-egy színt képesek érzékelni. A társadalmi hierarchia alapját is ez adja: az vagy, amit látsz. A csúcson a Bíborok állnak, őket követik a Sárgák, a Zöldek és a Kékek, majd a Narancssárgák és a Vörösök, a ranglétra alján pedig a Szürkék állnak. A Homo Coloribusok összetett, intrikákkal és finom hatalmi játszámkkal átszőtt világát Eddie Russett Vörös fiatalember szemén keresztül ismerjük meg. A regény elején a fiú épp Kelet-Kárminba tart, hogy ott némi méltóságot tanuljon; egy kellemetlen végkimenetelű tréfa miatt büntetőmunkára – pontosabban -, székszámlálásra ítélték. Apjával, a falu jövőbeli gyógyítójával útra kelnek teljesíteni az elvárt feladatokat, azonban az út, majd a kelet-kármini tartozkodás során nem várt rejtélyekkel találják magukat szembe: egy épp halálán lévő Bíborról kiderül, hogy igazából Szürke, egy lány megmagyarázhatatlan módon utazik egyik helyről a másikra, és különös halálesetek árnyékolják be a falu vezetőségét. Emellett a helyiek intrikái és nehezítik az újonnan érkezik életét. Eddie a maga naiv módján, de kezébe veszi az irányítást, és kideríti a körülötte zajló furcsaságok okát.
Fforde 4 részesre tervezi a Monokróm regénysorozatát, de eddig egy részt adott ki. Legutóbb egy előzményrészt, a 7 Things to Do Before You Die in Talgarth ígérte 2017-re, de a jelenlegi hírek szerint ez 2019-ben fog megjelenni. A további két rész Painting by Numbers és The Gordini Protocols munkacímen ismertek.
2010-ben egy a többi munkájától teljesen független trilógiába kezdett bele: ez volt a The Last Dragonflyer fantasyje. A történet egy olyan világban játszódik, ahol a mágia egy teljesen létező dolog, viszont egyre gyengébb lesz, helyét pedig a modern technológia veszi át. Itt ismerjük meg a tizenötéves Jennifer Strange-t, aki az utolsó sárkányt keresi. A könyet még három rész követi (The Song of the Quarkbeast, The Eye of Zoltar), továbbá már sorozat is készült belőle 2016-ban, amit a Sky One sugárzott.
Jasper Fforde idén sem hagy minket olvasnivaló nélkül. Legújabb regénye az Early Riser a tervek szerint augusztus 2-án jelenik meg angolul. Ezúttal a sci-fi és a fantasy elemeit vegyíti egy fforde-i univerzumban: képzelj el egy olyan világot, ahol minden embernek hibernálódnia kell egy elképzelhetetlenül hideg tél során. Az emberek teste közel áll a halálosnak számító fagyponthoz, így lépve be a leírhatatlanul álomtalan és alacsony metabolikus állapotba. És minden alvó mellett ott van egy marsall, aki a védtelen alvókat figyeli. A könyv főhőse, John Fugue is egy ilyen marsall. Maradéktalanul teljesíti feladatát, amíg a 12-es szektorban különös összeesküvésről nem hall: az alvókat egy veszélyes álommal fertőzték meg. Hogy kiderítse az igazságot, Fugue is aláveti magát a hibernációnak.
Részlet a Last Dragonslayer sorozatból
Az író regény mellett néhány novellát is publikált az elmúlt évek során. Ezek közül kiemelendő a 2007-es „The Locked Room Mystery mystery”, amit a Guardinben lehet elolvasni, és 2009-es „We Are Alike”, ami a Bis Issue című hajléktalan magazinban jelent meg.
Fforde életművét átekintve láthatjuk, rengeteg műfajból és hagyományból táplálkozik, ezeknek a kreatív vagy abszurd vegyítéséből alkot eredeti hangvételű történetei. Saját bevallása szerint legnagyobb inspirációja Lewis Carroll klasszikusa, az Alice Csodaországban és Antoine de Saint-Exupéry Kis hercege, továbbá kedvencei közt említi Kurt Vonnegutot (tőle Az ötös számú vágóhidat szereti leginkább) és P. G. Woodehouse-t. Kritikusai szerint könyveiben megtalálható Jorge Luis Borge, George Orwell és Philip K. Dick hatása is.
Az írás mellett Fforde fontosnak tartja a rajongókkal ápolt közvetlen kapcsolatot is. Ehhez használja a Twittert (bátran lehet kérdezni tőle!), dinamikus honlapját, ahol rengeteg plusz infót kapunk regényeihez, és végül pedig az évente megrendezett Fforde Ffiestát, ahol egy adott irodalmi téma és Fforde könyvei köré szervez programokat olvasói számára.
Jasper Fforde regényét, a Monokrómot most 20% kedvezménnyel rendelheted elő webshopunkból!
Dan Harmon, a Rick & Morty és a Community sorozatok alkotója 2016-ban hozta tető alá és mutatta be a HarmonQuest című szerepjátékos sorozatot, mely még a levérmesebb fantasy rajongóknak is újat hoz. A produkció arról szól, hogy Erin McGathy, Jeff B. Davis, illetve Spencer Crittenden társaságában ül egy asztalnál Harmon és dobókockával, illetve a fantáziájuk segítségével haladnak előre egy olyan képzeletbeli birodalomban, ahol a mágia, az orkok és a pokol is teljesen hétköznapi jelenségek. A HarmonQuest azért segít a nézőknek, mert miközben a játékosok hangját halljuk, mi animáció formájában látjuk a történéseket. A szereplők közül Crittenden a sorozat írója és maga a játékmester, aki a HarmonQuest istene, az eddig 20 részes produkció érdekessége pedig, hogy minden epizódban van egy-egy ismert vendégszereplő.
A HarmonQuest főleg azoknak szól, akik ráuntak a kissé ellaposodott Rick & Mortyra, mely előbb-utóbb ugyanúgy a mainstream áldozata lehet, mint anno a Family Guy és a South Park. A szériában szereplő karakterek pont azért érdekesek, mert Dan Harmonék elég jófejek, így bárki azonosulni tud a harci énekkel támadó barbárnővel, Beorral, a fél-ork rangerrel, Fondue Zoobaggel, vagy épp a goblin tolvajjal, Boneweevillel. A HarmonQuest nem csak azért erősen ajánlott néznivaló, mert igencsak fordulatos a történet, de még a humort is ügyesen csepegtetik a folytatásos sztoriban.
A vendégszereplők egyébként helyenként javítanak a részeken, azonban akadnak olyanok is, akiken látszik, hogy képtelenek beleélni magukat ebbe az elborult fantasy-világba. A mindig kínosan feszengő Aubrey Plaza azért itt is a jobbak közé tartozik, ahogy a Silicon Valley-ből ismert Kumail Nanjiani is fergeteges az első szezonban. Elizabeth Olsen a HarmonQuest egyik nagy meglepetése, a színésznő epizódja ugyanis talán a legjobbak közé tartozik, de muszáj megemlíteni még Jason Mantzoukast, illetve Nathan Filliont, mert ők szintén nagyon beleélik magukat a világmegmentő küldetésbe.
Fondue Zoobagék azonban nem tipikus hősök, ők azok, akik képesek egy rossz lépéssel rászabadítani a poklot a világra. Ezt meg is teszik többször a HarmonQuest első két évadában, de az egyszeri néző képtelen a szedett-vedett csapatra haragudni, mert legalább nem rosszindulatú „idiótákról” van szó. A játékmester, Spencer Crittenden külön méltató szavakat érdemel, ő ugyanis az, aki a HarmonQuest isteneként a részeket fordulatossá és izgalmassá teszi. Igazi hipszerről van szó a személyében, aki hosszú hajával és nagy szakállával érdekes jelenség, de abból a fajtából, aki a légynek se tudna ártani.
Ahogy a címben leírtuk, nem csak a műfaj hardcore rajongóinak találták ki a HarmonQuestet, akik már 8 éves koruktól kezdve a D&D-n függtek, bárki számára fogyasztható és vicces a produkció. Ez azért jó főleg, mert nem kell nerdnek lenni ahhoz, hogy elmerüljünk ebben a kifacsart világban. A HarmonQuest korántsem annyira elborult, mint a Rick & Morty, ráadásul eldugott csatornákon megy, így remélhetőleg a következő évadok is megtartják ezt a „rejtett kincshez hasonló” stílusukat és státuszukat.
Az HBO-nak nem kellett A Gyűrűk Ura tévésorozat, amikor a cég lehetséges vásárlóként felmerült a kis képernyős adaptálás kapcsán, így végül az Amazonhoz kerültek a legendás irodalmi mű jogai. A kábelcsatorna ugyanis nagyon bízik a Trónok harca franchise-ban és abban, hogy a várhatóan 2020 környékén adásba kerülő első spinoff hasonló sikereket arat majd, mint az anyasorozat.
Aggodalomra azért van ok, hiszen az Amazon nagyon komolyan gondolja azt, hogy készítenek egy méltó kihívót a Trónok harcának. Ez már a Reuters által publikált adatokból is kiderül, ugyanis sajtóértesülések szerint az online videotéka 500 millió dollárt költ összesen A Gyűrűk Urára.
Ebből 250 millió megy majd el az első két évad elkészítésére, a maradékot felemészti annak a költsége, hogy az Amazon megszerezte A Gyűrűk Ura jogait. Összehasonlításképp a Peter Jackson által készített filmtrilógia 281 millióba került, a Trónok harca legdrágább, hatodik szezonja pedig 100 millióba.
Irdatlan összegek repkednek tehát A Gyűrűk Ura adaptáció kapcsán, új és minőségi fantasy sorozatokra persze szükség van, így vélhetően nagy követői bázisa lesz a produkciónak. Az Amazon újdonsága előzménysztori lesz, így a már jól ismert mordori kirándulásra nem érdemes számítani. Habár Sir Ian McKellen vevő lenne rá, hogy visszatérjen Gandalfként.
November 16-án kerül mozikba a Legendás állatok és megfigyelésük 2, melynek új előzetesében végre mozgásban láthatjuk a fiatal Dumbledore-t alakító Jude Law-t, de visszatér az első rész főszereplője, Eddie Redmayne (Goethius Salamander) is. Az új Harry Potter előzményfilmben ők ketten szállnak szembe Johnny Depp Grindelwaldjával, de a színészgárda egyébként is erős lesz, hiszen Ezra Miller újfent, Zoe Kravitz pedig újoncként lesz benne a történetben. A fantasy film forgatókönyvét J. K. Rowling jegyzi, a 2016-os első részhez hasonlóan. A Legendás állatok és megfigyelésük 2 az új előzetes alapján elég darkosnak tűnik, a képsorok alapján a látvány se lesz gyenge, így abszolút várós a mű.
A tervek szerint a Legendás állatok és megfigyelésük igazi franchise lesz, ugyanis 5 felvonást terveznek a filmekből, így az elkövetkezendő években vélhetően nem lesz hiányuk a varázsvilágot kedvelő mozilátogatóknak. Mi az első részt is nagyon szerettük, a kritikánk róla itt olvasható.
Az elmúlt két napban két adaptációs terv hírével lepték meg a fantasztikum közönségét. Film készül Ursula K. Le Guin Rege című regényéből és sorozat feldolgozást kap Terry Pratchett Korongvilága.
A rege:
A Bayview Films jelentette be, hogy Rekha Sharma (Battlestar Galactica, Star Trek: Discovery) főszereplésével és Leena Pendharkar (20 Weeks, Raspberry Magic) rendezésében készít filmet A regéből. Producerként Rizwan Virk is közreműködik, aki eddig olyan SFF filmekben és sorozatokban segédkezett, mint a Knights of Badassdon, Thrive, a Mythica, és Philip K. Dick regényéből készült Radio Free Albemuth-t (Szabad Albemuth Rádió).
A regény Le Guin Hainish-ciklusának 7. darabja (többek között ide soroljuk A sötétség balkezét is), amely Aka bolygójára viszi olvasóit. Az itteni társadalom magas technológiai fejlettséggel bír, kivéve egy kitaszított csoportot. Hozzájuk tart a földi megfigyelő, Szatí. Útja során megismeri a kiközösítettek hitét és titkukat, a Regét, miközben lelkének eddig ismeretlen ösvényeit is bejárja.
Megtisztelő képernyőre vinni a science fiction egyik legjobban tisztelt írójának művét, főleg ezekben az időkben, amikor szükség van az erős női hangokra – mondta Pendharkar.
A film munkálatai még idén elkezdődnek, a premier 2019-ben várható.
Korongvilág-sorozat:
Terry Pratchett rajongói örülhetnek, ugyanis a BBC Studios izgalmas hírt jelentett be: hatrészes sorozatot készít a Korongvilág-sorozat alapján. Rögtön felmerül a kérdés, hogy egy 40 részt számláló univerzumot hogyan lehet hat epizódba belesűríteni, de a Deadline megadja erre is a választ: a sorozat jelenleg The Watch munkacímen fut, ami azért leszűkíti a Korongvilág-regények körét. A tény, hogy a forgatókönyvíró Simon Allen lesz, aki A muskétások sorozaton is dolgozott, csak megerősíteni látszik azt, hogy nagy valószínűséggel az Őrség-regényeket láthatjuk viszont a képernyőn.
Erről a sorozattervről korábban is volt szó. 2011 óta dolgoznak rajta, de ezidáig sok hír nem érkezett róla. Utoljára 2016-ban hallhattunk róla, amikor Rhianna Pratchett azt nyilatkozta, hogy a Narrativia (Pratchették 2012-ben alapított cége) még dolgozik a sorozaton. Ennek ellenére sokan úgy hitték, a projekt leállt.
A Watch sorozatot, szerencsére, nem adta fel senki, de premier dátumát még jelentettek be. Azonban Pratchett rajongóinak nincs okuk szomorkodni, hisz hamarosan jön az Elveszett próféciák alapján készülő sorozat.
Ti melyiknek örültök jobban: A regének vagy a Korongvilág-sorozatnak?
Guillermo del Toro, a szörnyfilmek mestere olyan művet alkotott megint, mely talán a Gettómilliomos és a Benjamin Button különös életéhez hasonlítható stílusában leginkább. A víz érintése (The Shape of Water) 13 Oscar-jelölést kapott, a fő kategóriák között a Legjobb film, a Legjobb rendező, a Legjobb eredeti forgatókönyv győztese is lehet, ráadásul a színészek közül a néma takarítónőt játszó Sally Hawkins, a mentor-szerepben feltűnő Richard Jenkins és a legjobb barátnő, Octavia Spencer is díjra esélyes. A víz érintése annak ellenére, hogy a BAFTA-n is jól szerepelt, mégis az egyik legalulértékeltebb fantasy, pedig megérdemelné a hype-ot! (Főleg, hogy most megy a magyar mozikban.)
A cikk nyomokban spoilereket tartalmazhat.
A történet szerint a 60-as években járunk, amikor Elisa Esposito, egy titkos amerikai kutatóintézményben dolgozó takarítónő egy különös lényt lát meg munka közben. A szörnyeteget az amerikaiak Dél-Amerikában találták meg, ahol a törzsek istenként tisztelték, elfogása után azonban nem vár rá túl szép jövő. Nem csak a jenkik akarnak benne kárt tenni, de az oroszok is fenik rá a fogukat. A víz érintése egy klasszikus szerelmi történet, afféle Szépség és a szörnyeteg újragondolás, ez a mese azonban nem gyerekeknek való. És ezt muszáj kiemelni.
A víz érintése egy már-már megszokott narrációval kezdődik. Egy nagypapa hang vezeti be a sztorit, aztán a következő snittben már azt látjuk, ahogy a főszereplőnő egy kádban maszturbál. Guillermo del Toro filmje tele van komoly témákkal, mint például a női szexualitás tabuként való kezelése. Az ártatlan arcú hősnőről kiderül, hogy nem kőből faragták őt se, így naponta magához nyúl, így vezeti le a feszültséget, de a vele élő illusztrátorról is korán kibukik, hogy meleg. Ezek mellett van még egy adag rasszizmus és szexizmus is A víz érintésében, az egyébként zseniális főgonoszt alakító Michael Shannon egy ponton kifejti, hogy Isten jobban hasonlít a fehér férfiakra, mint a fekete nőkre. A tabuk döntögetéséből és a naturalizmusból nem szenved hiányt ez a meglepően sötét mese, hiszen a fennkölt tudósokról kiderül például, hogy annyira nem képesek, hogy beletaláljanak a piszoárba vizelés közben.
Ezek a részletek teszik A víz érintését egyedülállóvá, mert nem hősöket és feddhetetlen szuperembereket mutat be a dráma, hanem esendő karaktereket. Sally Hawkins nem az a tipikus, hollywoodi jónő, de ez a szerep talán nem is lenne komolyan vehető, ha mondjuk Natalie Portman játszaná Elisát. Itt egy rettenetesen magányos főhősről van szó, aki kapcsolatot talál egy, ebbe a világba nem igazán illő lénnyel. Guillermo del Toro egyébként ebben a témában nagyon erős, rutinszerűen képes szörnyfilmet előadni, A víz érintése viszont egy különösen érzékeny és megkapó sztori lett.
A már említett Michael Shannon nagyon erős alakítást nyújt, de rajta kívül Elisa bajtárását játszó Octavia Spencer se véletlen kapott Oscar-jelölést. A karakterek sokszínűsége miatt a film is rendkívül sokoldalú lesz, olyan témákat jár körbe, amelyek nem csak a 60-as években, de még manapság is problémának tekinthetőek. Ilyen például az, amikor valakit elzavarnak egy étkezdéből, mert másságával zavarhatja mondjuk a többi vendéget.
A film a kétórás játékidő alatt egészen könnyen beszippantja nézőjét, egyetlen pont van talán A víz érintésében, mely kizökkenthet. Ez pedig egy musicales dalbetét. Ez talán az Oscarnak szól, hogy még színpadiasabb legyen Guillermo del Toro filmje, de tulajdonképpen ki is lehetett volna vágni, mert nagyon nem illik az addigi történetmesélés stílusába. A víz érintése az egyik legjobb szörnyfilm az Okja mellett, amit mostanában vászonra vittek, így biztosan nem éri csalódás azt, aki benevez erre a kalandra.
A víz érintése meglepően sok vért és meztelenkedést halmoz fel, nem túl szégyenlős filmről beszélünk, de a Legjobb film kategóriában simán felveszi a versenyt a háborús Dunkirkkel, a tinidráma Lady Birddel, de még a tűzforró olasz nyarat feldolgozó Szólíts a nevedennel is.
A Blizzard a közelmúltban sokszor elhessegette a híreket, miszerint egy újabb résszel bővülne a Diablo széria. A mostanában kirakott Blizzard hirdetések viszont arra engednek következtetni, hogy a cég meggondolta magát és mégis érkezhet a Diablo 4.
A cég oldalán, valamint hivatalos közleményekben szoftverfejlesztőket, karaktertervezőket, sőt kreatív direktort is keresnek. Mindezek mellett még olyan társproducerre is igény van a Blizzardnál, aki kifejezetten akció-szerepjátékokban, és nagy költségvetésű játékkészítésben jártas.
Sokan azt vitatják, hogy esetleg egy új Diablo 3 kiegészítőről van-e szó, de akkor nem lenne szükség ennyi új „izomra”. Látszólag a Blizzard ismét beadta a derekát és hozzálátott a Diablo 4 megszervezéséhez. A kékek ezt az üzleti döntését nem nevezhetjük meglepőnek, hiszen a Blizzconon is bejelentették a WoW Classic szervereket a játékosok nyomására, és úgy tűnik, hogy az új játék is ennek a közös akaratnak az eredménye lesz.
Valóban meglepő volt, hogy karácsonykor is pár ezer forintért adták a Diablo 3-at, de már akkor is sejteni lehetett volna, hogy valami készülődik.
