My Blog

Címke: ember

  • Klímaváltozás miatt kihalt emberfajok

    Egy új tanulmány megállapításai szerint az éghajlat megváltozása valószínűleg kulcsszerepet játszott a korai emberfajok kihalásában. A tanulmány egy éghajlati modellt és a fosszilis rekordot ötvözve vizsgálta, hogy mi okozhatta a Homo nemzetségbe tartozó emberelődök vesztét.

    Az eredmények azt mutatják, hogy a régi Homo fajok nem voltak képesek túlélni az intenzív klímaváltozást az olyan technológiai újítások, mint a tűzhasználat, a kifinomult kőeszközök, az összetett szociális hálózatok kialakulása, a neandervölgyiek esetében a ragasztott lándzsahegyek, a testreszabott ruházat és a Homo sapiensszel való kulturális, valamint genetikai keveredés ellenére sem.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

    „Keményen próbálkoztak ugyan, felkutatták az elérhető legmelegebb helyeket, ahogy az éghajlat egyre hidegebbé vált, ám végül ez nem volt elegendő a túléléshez.

    A Homo fajok, köztük a H. habilis, a H. ergaster, a H. erectus, a H. heidelbergensis, a H. neanderthalensis, valamint a H. sapiens (másik alfaja) kihalásának vizsgálatához a kutatók az elmúlt ötmillió évre vonatkozó éghajlati modellt és egy régészeti adatbázist ötvözve vizsgálták meg, hogy az egyes Homo fajok számára melyek voltak a legkedvezőbb éghajlati feltételek és, hogy miként reagáltak a klíma megváltozására.

    A tanulmány szerint három Homo faj, a felegyenesedett, a heidelbergi és a neandervölgyi ember számára pontosan a kihalásuk előtt váltak szélsőségessé az éghajlati viszonyok.

    Ezzel párhuzamosan a globális éghajlatban is hirtelen, kedvezőtlen változások mentek végbe. A neandervölgyiek helyzetét valószínűleg a mai, modern emberrel való versengés is nehezítette.

    Fagyos Éden

    Az eredmények egyfajta figyelmeztetésként szolgálhatnak a jelenleg példátlan klímaváltozással szembenéző emberiség számára.

  • Másképpen látják egymást a kutyák és az emberek

    Az ELTE etológusai felfedezték, hogy a kutya és az ember agya eltérően súlyozza a különféle vizuális információkat másokról. Míg az emberi agy különösen érzékeny az arcokra, a kutyákra ez nem jellemző. A kutatás eredményei segíthetnek jobban megérteni a társas funkciók agyi szerveződését és evolúciós fejlődését.

    Ez az első kutatás, amely egy nem főemlős faj és az ember vizuális ingerekre adott agyi válaszait közvetlenül és nem-invazív módon hasonlította össze. A vizsgálat nemzetközi együttműködésben valósult meg, így több egyed agyi válaszát tudták megmérni, mint a legtöbb korábbi, kutyákon végzett funkcionális mágneses rezonanciavizsgálatban (fMRI).

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ELTE etológusainak kutatásában olyan kutyák vettek részt, akiket gazdájuk bevonásával tanítottak meg arra, hogy éber állapotban, rögzítés nélkül, mozdulatlanul feküdjenek az MR szkennerben. A mai napig a világon csupán néhány kutatócsoportnak sikerült családi kutyákat megtanítani erre, és most közülük kettő, az előbb említett magyar és a mexikói csoport (National Autonomous University of México, Institute of Neurobiology) fogott össze, hogy elvégezzék az egyedülálló teszteket.

    Húsz kutya és harminc ember vett részt a funkcionális MRI vizsgálatban, amelyben más kutyák és emberek fejét elölről és hátulról mutató rövid videoklipeket vetítettek nekik.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A vizsgálat meglepő hasonlóságokat és különbségeket tárt fel a kutyák és emberek agyi válaszai közt. Lényeges hasonlóság, hogy a kutyák és emberek agyában is vannak olyan úgynevezett fajtársérzékeny agyterületek, amelyek azt kódolják, hogy a megfigyelő a saját fajához tartozó vagy attól eltérő fajú egyedet lát.

    Jelentős eltérés viszont, hogy kutyáknál a kutatók nem figyeltek meg úgynevezett arcérzékeny agyterületet, amely azt kódolná, arcot látnak, vagy valami mást, például a fej hátsó részét, miközben jól ismert, hogy az emberi agyban az arcoknak kiemelt szerepük van.

    A kutatók olyan agyterületeket is azonosítottak a kutyák és emberek agyában, amelyek hasonló aktivitási mintázatot mutattak. Ez akkor volt jellemző, amikor az ember és a kutya is saját fajtársáról készült képet látott.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

     

  • A farkas nem lesz kutya

    Bár az ember nevelte farkasokat a kutyákhoz hasonlóan sok mindenre meg lehet tanítani, irányításuk, féken tartásuk, azaz kezelhetőségük szempontjából soha nem lesznek a kutyákhoz hasonlatosak.

    Ez derült ki az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) etológusainak legújabb vizsgálatából. Az intenzív szocializáció ellenére kevésbé lehet például rávenni őket arra, hogy az eldobott tárgyat visszahozzák és odaadják, gyakrabban mutatnak agressziót, mint a hasonló körülmények között nevelt kutyák – olvasható a kutatás eredményeiről az ELTE honlapján közölt beszámolóban.

    Az ELTE Természettudományi Karának etológusai szerint ennek egyik oka, hogy a kutyák a háziasítás folyamán alapvetően kezelhetőbbé váltak, így lettek alkalmasak az emberrel való együttélésre. Feltételezésük alátámasztására kísérletet végeztek, amelyben 16 farkas- és 11 kutyakölyköt neveltek azonos módon, kézből pár napos kortól és rendszeresen tesztelték őket 3 és 24 hetes koruk között.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kézből nevelt állatok egészen kicsi korukban gondozójukhoz kerültek, már azelőtt, hogy kinyílt volna a szemük. Intenzív emberi környezethez történő szocializációjuk alatt a gondozók a kis állatokat erszényben, kosárban mindenhová magukkal vitték napi tevékenységeik során, így napi 22-24 órát töltöttek együtt. Ennek köszönhetően az állatok már nagyon fiatal koruktól naponta találkoztak új vizuális, hang- és szagingerekkel, emberekkel, állatokkal és idegen tárgyakkal.

    A kölykök hetente 2-3 alkalommal egymással is találkoztak, ismerkedtek. A gondozók mind a kutyák, mind a farkasok esetében igyekeztek elkerülni minden olyan helyzetet, ahol az állatot kényszeríteni, „dominálni” kell, ahhoz hasonlóan, ahogy a természetben a farkasanyák és a falka többi tagja bánik a fiatal kölykökkel.

    A kutatók megfigyelték, hogy ugyan szájkosár feladásakor, behíváskor és ültetéskor a kutyák és farkasok nagy vonalakban hasonlóan viselkedtek, az apport feladatban (azaz, amikor egy eldobott játékot kell visszavinniük az állatoknak) a kiskutyák jóval többször vitték vissza a kísérletvezetőnek a labdát, mint a farkasok.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A farkasok jellemzően üldözőbe vették, megfogták, de inkább elszaladtak és minden negyedik farkas agresszíven viselkedett, ha el akarták tőle venni a labdát. Szőrápolás közben a farkasok 12 hetesen többször próbáltak harapni, mint a kutyák, de később már nem volt ebben különbség.

    „Az intenzív szocializációval elértük, hogy sok feladatban irányíthatók lettek a farkasok. De a kutyákhoz képest kevésbé voltak kezelhetőek, főként, ha megszereztek valamit vagy nem tetszett nekik, hogy hozzájuk nyúltak. Az anya által nevelt és az emberek által nevelt kiskutyák viselkedése viszont nem különbözött a tesztekben. Az eredményekből arra következtettünk, hogy a háziasítás során fontos szempont volt a kezelhetőség.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • A kutya és az emberi beszéd

    Magyar kutatók kiderítették, hogy a kutyák agya – az emberekéhez hasonlóan – hierarchikusan dolgozza fel a beszédet. A Magyar Tudományos Akadémia  – ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport, az ELTE Természettudományi Kar Etológia Tanszék és az MTA-ELTE Összehasonlító Etológia Kutatócsoport munkatársai kutyák funkcionális MRI vizsgálata során fedezték fel, hogy az intonációt alacsonyabb, az ismert szavakat magasabb szinteken érzékeli a kutyaagy, ami fontos párhuzam az ember beszédfeldolgozási mechanizmusaival.

    A kutyáknak számít, hogy milyen szavakat használ az ember és az is, hogy milyen hangsúllyal, azaz intonációval mondja azokat. A legtöbb kutya képes például leülni az ül parancsszóra. Ehhez hasonlóan, ha magas hangon dicsérik őket, valószínűleg felismerik a pozitív töltetet. Nagyon keveset tudunk ugyanakkor arról, mi zajlik az agyukban, mikor beszélünk hozzájuk.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutyaagy és az emberi agy beszédfeldolgozásában tapasztalható hasonlóságok és különbségek megértése azért fontos, mert segít megérteni, hogy milyen lépések vezethettek a beszéd kialakulásáig az evolúció során.

    A kutatók már korábban kimutatták, hogy a kutyák agya szintén elkülönítve dolgozza fel az intonációt és a szójelentést. Annak kiderítésére, hogy a hierarchia is hasonló-e, az új kísérletben egy speciális technikát alkalmaztak: megmérték, hogy a kutyák agyi aktivitása milyen mértékben csökken ismételten hallott ingerekre. A méréskor időnként a szavakat, időnként az intonációt ismételték meg a kutyáknak. Ha egy agyterület aktivitása egy inger ismétlésére jelentősen csökken, akkor az szerepet játszik annak feldolgozásában – tette hozzá az etológus.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kísérlet eredményei alapján a kutyák agya, csakúgy mint az embereké, hierarchikusan dolgozza fel a beszédet: az intonációt alacsonyabb szinteken (főleg kéreg alatti területeken), míg az ismert szavakat magasabb szinteken (hallókérgi területeken). A vizsgálat arra is rámutatott, hogy érdekes módon az idősebb kutyák kevésbé különböztetik meg az ismert és ismeretlen szavakat.

    Bár az emberi agy sok szempontból egyedi módon dolgozza fel a beszédet, ez a kutatás izgalmas hasonlóságokat tárt fel az ember és egy beszédképtelen faj között. Ez a hasonlóság azonban mégsem feltétlenül azt jelenti, hogy a hierarchia a beszéd feldolgozására alakult ki.

    Sokkal valószínűbb, hogy a szójelentés és intonáció feldolgozását kísérő hierarchia talán egy általánosabb, nem csak a beszédre jellemző feldolgozási elvet mutat. Az egyszerűbb, érzelmeket kiváltó jelzéseket, mint az érzelmi intonáció tipikusan alacsonyabb szinteken, míg a komplexebb, tanult jelzéseket, mint a szójelentés magasabb szinteken dolgozza fel számos faj. A jelen eredmények inkább arra világítanak rá, hogy az emberek beszédfeldolgozása is ezt az alapvetőbb, általánosabb hierarchiát követi.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • A túl aktív alvó agy problémát jelezhet

    Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói új kutatásukban összefüggést találtak az alvó agy aktivitása és a kognitív leépülés között. A vizsgálat megállapította, hogy a kutyák esetén is rosszabb tanulási képességekkel jár az EEG-vel mérhető „alvási orsók” megnövekedett frekvenciája, amit korábban embereknél a demencia megjelenésével hoztak kapcsolatba.

    Az ELTE kutatói elsőként mutattak ki összefüggst kutyákon az alvási orsók frekvenciája és a kognitív leépülés között. Az emberekhez hasonlóan az alvási orsók frekvenciája az életkor előrehaladtával kutyáknál is növekszi. Mivel az idős kutyák rosszabbul tanulnak, feltételeztük, hogy az orsók jellegzetességei a tanulási képességgel is összefüggenek.

    A beszámoló szerint ritmikus agyi aktivitás esetén a magasabb frekvenciájú, vagyis adott idő alatt több hullámú rezgések megjelenése akár aggodalomra is okot adhat, például fokozott sejtpusztulásra utalhat az agyban. Alvási orsók esetén – ezek az alvás közben az agyról EEG segítségével készített felvételekben megfigyelhető mintázatok – a magasabb frekvencia akár a demencia megjelenését is előre jelezheti.

    Do as I do – kutyakiképzés

    A kutatók a vizsgálat során 58 idős kutya gazdáját hívták be az Etológia Tanszékre, ahol a kutyáknak jutalomfalatokat kellett megkeresniük. A kutatók először azt vizsgálták, hogy képesek-e felidézni a kutyák, 5 rejtekhely közül melyikben van jutalom. A második feladat sokkal nehezebb volt, például megtanulták a kutyák, hogy a jutalom két egyforma tányér közül mindig a jobb oldaliban van, majd a kutatók megcserélték a jutalom helyét.

    Az idős kutyák rendszerint rugalmatlanok és az efféle cseréhez nehezen alkalmazkodnak. Ezután a kutyák egy alváslaboratóriumában aludtak egyet. Majd három hónap elteltével ismét felvették ugyanezeket az adatokat, ami kétfajta összehasonlítást is lehetővé tett. A kutatók számszerűsíteni tudták az időben egymáshoz közel mért viselkedéses és alvási összefüggéseket, másrészt az is kiderült, hogy az eltelt időben történt-e változás.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    Eddig csak egyetlen humán vizsgálat hozta összefüggésbe az alvási orsók frekvenciáját az időskori kognitív leépüléssel, demenciával. Ezért meglepődtem, hogy kutyáknál is ezt az eredményt találtuk” – idézik a közleményben Ivaylo Iotchev-et, a kutyák alvási orsójának felismerésére képes algoritmus megalkotóját. A kutatók azt találták, hogy az orsók jellegzetességei közül kizárólag frekvenciája jelezte a kutyák tanulási feladatban nyújtott teljesítményét, de ez mind rövid távon, mind 3 hónappal később megbízható mérőszámnak bizonyult.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

    A szerzők ugyanakkor óvatosak az eredmények értelmezésével. Az alvási orsók frekvenciája csak a tanulási teljesítménnyel függött össze, a memóriával nem. Talán azért, mert a tesztek eltérő nehézségűek voltak. Érdemes még ezt a jelenséget alaposabban megvizsgálni, és akkor kiderül, mennyire megbízható az, amit most találtunk.

  • Csimpánzok és emberek – hasonló az öregedés

    Az Új-mexikói Egyetem és az ugandai Kibale Csimpánzprojekt tudósai megállapították, hogy a csimpánzok az emberhez hasonló módon öregszenek meg.

    A Kibale Nemzeti Parkban élő csimpánzokat már húsz éve követik figyelemmel a kutatók. Az amerikai és ugandai kutatócsoport munkája, hogy a csimpánzok fizikai és viselkedésbeli jellemzőit figyelik meg a természeteshez hasonló környezetben.

    A kutatás egyik részeként műanyag zacskókat helyeztek ki a park csimpánzok látogatta fáira. A zacskókkal vizeletmintákat gyűjtöttek összesen 59 felnőtt állattól. Húsz éven át rendszeresen gyűjtötték a mintákat és elemezték a vizelet összetételét.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    Az emberi öregedés komoly fiziológiai változásokkal jár. Funkcionális kapcsolat áll fenn a  hipotalamusz, a hipofízis és a mellékvesekéreg között, ezt nevezik a HPA tengelynek. Ez a biológiai rendszer fontos szerepet játszik abban, hogyan reagál az ember a stresszre. Ennek egyik módja a kortizol, az anyagcserét és a vérnyomást szabályozó hormon szintjének megemelkedése. A megnövekedett kortizolszint olyan problémákhoz is vezethet, mint a tiszta gondolkodás képességének csökkenése, az immunrendszer meggyengülése és a gyulladások – amelyek mind az emberi öregedés tünetei is. Régóta kérdés, hogy ez a megnövelt élethossz vagy esetleg a nem megfelelő környezeti hatások mellékterméke.

    A kutatók megállapították, hogy a HPA tengely a csimpánzoknál is így működik. Az idősödő csimpánzoknál is megemelkedik a kortizol szintje, ami a szakértők szerint arra utal, hogy a csimpánzok ugyanúgy öregszenek, mint az emberek. A vizsgálatok szerint a hímekben általában akkor a legmagasabb a kortizol szintje, amikor megkörnyékezik a szexuálisan befogadóképes nőstényeket, ez a hatás azonban idősebb korukra változik, a kortizolszint kisebb mértékben emelkedik. A nőstényeknél is a ciklusuknak ebben a szexuálisan aktív idejében legmagasabb a kortizolszint, amikor a vetélkedő hímek miatt nagy rajtuk a nyomás. Ez a hatás esetükben koruk előrehaladtával egyre növekszik.

    WWW 1 – Világtalan

    Az eredmények alapján gyanítható, hogy a kortizolszint emelkedése az emberszabásúakban ősi tulajdonság, és ezért természetes része az öregedésnek.

  • Ufó emberrablás?

    Különleges videó osztottak meg a neten. A bejárati autót figyelő kamera a texasi Porter egyik házára van felszerelve.  Kövessük figyelemmel a házból kilépő személyt.

    Észrevetted? Mintha egy pillanatra megállt volna az idő, vagy a személy fagyott volna le, majd utána hirtelen elszállt a levegőbe. Tényleg ufó emberrablás?

    A szkeptikusabb szakembereknek jóval egyszerűbb magyarázata van. A videó kamera szoftvere ehgy pillanatra lefagyott, majd képfeldolgozási probléma lépett fel.  Az íves repülést a kamera halszem optikája okozta. Jól látható, hogy az ajtó is hogy meggörbül a lencse hatására, a látszólagos repülés is ezt az ívet követi a túloldalon.

    Szép, szép, de mennyivel izgalmasabb magyarázat, hogy: „Scotty, sugározz fel!”

  • Ember állati csontvázzal

    Satoshi Kawasaki japán művész lenyűgözően fantáziadús és grafikái hihetetlenül részletesek, de néha furcsák, sőt egyenese bizarrak is lehetnek.

    Nemrégiben elkészített egy illusztrációsorozatot arról, hogyan is néznénk ki mi emberek, ha egy-egy állatfaj csontvázával rendelkeznénk. A rajzok nem csak érdekesek, de anatómiailag is helyesek. Ugyanakkor megdöbbentő látni, hogy az evolúció milyen extrém testátalakítással alkalmazkodott a megváltozott viszonyokhoz.

  • Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez

    Az alvó kutyák agyának működése hasonlít az emberéhez, állapították meg az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Magyar Tudományos Akadémia kutatói. Ennek feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy az emberi agy öregedési folyamataira következtethessenek a kutatók.

    Az idősebb kutyák abban hasonlítanak az emberekhez, hogy a lassú alvási orsónak nevezett EEG hullámforma ritkább fejtetői elvezetésnél, mint a fiataloknál. Viszont a gyors orsók frontális elvezetésnél a várttal ellentétben nem ritkulnak, hanem megszaporodnak idős korban. A jelenség pontos oka még nem ismert, de az igen, hogy az alvási orsók hatással vannak az alvás stabilitására, a tanulásra és az intelligenciára is.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az EEG olyan mérőeszköz, amely képes az agyi elektromos aktivitás vizualizálására hullámok képében. Az emlősök, így a kutya és az ember esetében is a legmélyebb alvásfázisban időnként rövid és gyors hullámsorozat jelenik meg, ezek az alvási orsók. Mélyalváskor általában másodpercenként 4 hullámot látunk, de az alvási orsóknál 9-16 hullám fut le ennyi idő alatt. Ezek az agy mélyén megbúvó talamuszból származnak, amely a legfontosabb bemenet az agy számára az érzékelés, mozgáskivitelezés során. Az alvási orsók az alvás stabilitását és a memórianyomok kialakulását is segítik. Embereken, rágcsálókon és macskákon már számtalan kutatás vizsgálta az alvási orsókat, kutyáknál viszont elhanyagolt terület.

    Kubinyi Enikő, a Szenior Családi Kutya Program kutatócsoport vezetője szerint „a kutyaagy öregedési folyamatainak feltérképezése fontos lépés ahhoz, hogy kiderüljön, alkalmas-e a kutya a humán kognitív öregedés modellezéséhez. Az életkor hatása a kutyák alvási orsóira részben átfedésben van azzal, amit az emberek esetén tudunk. Az idősebb kutyák lassú orsóinak kisebb az amplitúdója, ha frontálisan, a két szem közötti elektródával mérjük, és a fej középső részén regisztrált lassú alvási orsók előfordulásának száma is alacsonyabb. Meglepődtünk azonban, hogy az idősebb kutyáknál a frontális elvezetésnél gyakrabban fordultak elő gyors orsók. Embereknél ez inkább a kamaszkorra jellemző”.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A kutatásban több mint százötven 1-17 éves családi kutya és gazdája vett részt. A kutyák három órát aludhattak az ELTE Etológia Tanszék egy csendes szobájában, gazdáikkal együtt. Az EEG adatokat a humán kutatásokhoz hasonlóan a bőrfelszínhez ragasztott elektródákkal regisztrálták, így ez az eljárás teljesen fájdalommentes volt. Nyolc kivételével minden kutya aludt a három óra alatt.

    „Kidolgoztunk egy automatikus detektálási módszert, amely a kutyáknál is működik” – magyarázza Ivaylo Iotchev, a Scientfic Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány első szerzője. „Ezúttal nagy mintán akartuk megvizsgálni, hogy az életkor, a nem és az ivartalanítás befolyásolja-e az orsók tulajdonságait. A humán irodalomban nagyon sokat foglalkoztak a hormonális és életkori változások orsóaktivitásra gyakorolt hatásával. Ha ezek a megállapítások a kutyák alvási orsóira is igazak, az megerősítené azt a feltételezést, hogy a kutya jó modellállat lehet az emberi evolúció, az öregedés és az agyműködés megértéséhez. Eddig leginkább viselkedéskutatások igazolták az ember és a kutya hasonlóságait. Más modellállatokhoz, például a rágcsálókhoz képest a kutya agya számunkra még mindig terra incognita” – teszi hozzá.

    Az új eredmények alátámasztják azt a feltevést, hogy a kutyák emberhez hasonló alvási orsókkal rendelkeznek.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

    A lokális különbség az orsófrekvenciában erős érv amellett, hogy az emberekben a „lassú” és a „gyors” orsók közötti megkülönböztetés a kutyák esetében is indokolt. „Ez fontos, mert az emberek esetén a gyors és lassú orsók különböző funkciókkal bírnak” – hangsúlyozza a tanulmány szerzői közül Turcsán Borbála.

    A mozgásmintázatok tanulása a gyors orsókhoz, míg a verbális tanulás és az intelligencia a lassú orsók meglétéhez kapcsolható. A gyors orsók megjelenése emberhez hasonló különbségeket mutatott a nemek között kutyáknál is. A szukák esetében több, nagyobb és gyorsabb orsót találtak a kutatók. A különbség leginkább az ivaros szuka kutyáknál volt jelentős.

    Iotchev szerint „az a tény, hogy mind a kutya neme, mind a reproduktív állapota befolyásolta az orsók jellemzőit, a legerősebb érv egy nem-invazív vizsgálatban amellett, hogy a nemi hormonoknak hatásuk van az alvási orsók kifejeződésére. Ez viszont különösen erős érv amellett, hogy emberek és kutyák esetében hasonló mechanizmusok szabályozzák az orsók kialakulását és modulálását”.

    „A felszíni EEG-mérések nem teszik lehetővé, hogy minden részletében megértsük az alvó kutya agyának aktivitását” – magyarázza Iotchev. „Fontos azonban, hogy az öregedési modellként használt patkányok esetén nem csökken az orsók gyakorisága az öregedés során úgy, mint az embernél, a kutyáknál viszont igen. Ez azt támasztja alá, hogy legalábbis alvási orsók tekintetében hasznosabb a kutyaagy vizsgálata más modellfajokhoz képest” – hangsúlyozza a kutató.

  • Korábban jött az ember Európába

    Egy Görögországban megtalált emberi koponya vizsgálata alapján német és görög kutatók azt állapították meg, hogy a modern ember az eddig vélténél jóval korábban hagyta el Afrikát és 150 ezer évvel korábban érkezhetett Európába.

    A modern emberi koponyát az 1970-es években találták meg a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangban. A leletet az Athéni Egyetem múzeumában őrizték. Nem régiben a kutatók a lelet sérült részeit virtuálisan rekonstruálták és ezek után a korát mintegy 210 ezer évben határozták meg. Olyan fontos jellemzőket találtak, amely segített a kor meghatározásában. Például a kerek nyakszirt miatt sikerült a Homo sapiens egy korai formájaként azonosítani.Így ez a valaha Afrikán kívül talált legrégebbi modern kori ember koponya.

    Már régóta tisztában van a tudomány azzal, hogy az anatómiailag modern ember Afrikában fejlődött ki, és onnan terjedt el az egész világon.  Az új lelet fényében azonban a vándorlás időrendjét át kell írni, mert az első elterjedési hullám jóval korábban zajlott, és földrajzilag szélesebb körű hatással bírt Európában, mint azt eddig hitték.

    Az Apidima-barlang nem csak a modern ember szállása volt. Találtak ott egy neandervölgyi maradványt is, amely elemzések szerint 170 ezer éves. A kutatók következtetése jutottak, hogy a mai Görögország területén a középső pleisztocén földtörténeti korban csak a Homo sapiens egy korai populációja és később neandervölgyiek éltek. A koponyaelemzések arra utalnak, hogy utóbbit később elnyomta az újonnan érkezett, anatómiailag modern ember.