My Blog

Címke: Arthur C. Clarke

  • Űrodüsszeia trilógia

    Oké, oké, rögtön az elején nekem lehet esni, hogy Clarke Űrodisszeia-univerzuma tetralógia, hiszen négy kötetből áll. Ha csak a cím alapján számolunk, akkor nem is négy-, hanem ötkötetes, hiszen ott van a 2001 elveszett világai is.

    Azt javaslom, mindenki a saját szájíze szerint ossza fel a könyveket. Számomra az Űrodisszeia egy klasszikus trilógia, talán az utolsó, amely nem trilógiának indult. Az elmúlt 15 évben minden második szerző úgy kezd neki az írásnak, hogy trilógiában gondolkodik, pedig az ötlet gyakran kisregénynek is vérszegény.

    Volt egy fiatal író, Arthur C. Clarke, akinek beugrott egy ötlet. Ebből született egy novella, „Az őrszem”. Ezt olvasta egy nagyszerű rendező, és beindította a fantáziáját. Megkereste az írót, hogy ebből az írásból kiindulva egy nagyszerű filmet lehetne csinálni. Ötleteltek, belelkesedtek, és belevágtak a közös munkába.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-urodisszeia/

    Kevés könyv készült el olyan lassan, mint ez: 1964-től 1968-g tartott a munka. A születése is furcsa. Gyakori, hogy megfilmesítenek egy regényt, az is előfordul, hogy a mozisikert meglovagolva elkészül a nyomtatott változat is. De nem tudom, előfordult-e még egyszer a történelemben, hogy egyszerre szülessen meg – gyakran egymás mellett, egy szobában – a könyv és a forgatókönyv.

    A többi ma már történelem. Bemutatták a 2001: Űrodüsszeia című filmet, és gyakorlatilag megbukott. Fél évvel később megjelent a könyv is, ez azonban óriási siker lett. Alapjában változtatta meg a science fiction zsánerét, és tette egyúttal jogosan népszerűvé a filmet.

    A dupla alkotás legnagyobb érdeme, hogy nem ad választ a kérdésekre. Felvet ötleteket, bemutat egy világot, megmutat egy bonyolult problémát, de a cselekmények sokkal több kérdést vetnek fel, mint amire magyarázatot adnak. Morális, etikai és vallási kérdéseket feszegetnek teremtésről, evolúcióról, idegen értelemről, az ember létezéséről, haladásról, természetes és mesterséges intelligenciáról, logikáról és emberségről, helyünkről az univerzumban, az élet és az értelem céljáról. De meg sem próbálja szájbarágósan közölni velünk a végső konklúziót. Inkább sok kis információmorzsával lát el minket, amiből mindenki kialakíthatja a saját elképzelését.

    Aki elolvassa, túl sok választ nem kap, és emiatt a történet sokáig nem hagyja nyugodni. Tovább él bennünk, és a kérdések csak szaporodnak. A mai Big Mac kultúrában, ahol sokan a kész, előrecsomagolt, gondosan feldolgozott, készre csinált és előre megrágott sztorikat szeretik, azok számára biztos felfoghatatlan lesz, miért nincs határozott vége a történetnek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2010-masodik-urodisszeia/

    Nem készült trilógiának, mégis az lett. Csak a könyv ért véget, így született meg a 2010. Második űrodisszeia. A történet kínálta a folytatást, a sok nyitva hagyott szál üvöltve követelte az elvarrást. Az emberi faj nem tűri a rejtélyeket, viszolyog a megmagyarázhatatlantól. Az olvasót gyötrő kérdések nem hagyják nyugodni a regény szereplőit sem. Egy újabb űrhajó indult meg a távoli űr mélységébe, hogy megfejtse azt a rejtélyt, amit a Jupiter mellett Dave Bowman maga után hagyott.

    A 2001-ben is felbukkant több helyen a világpolitika. A 2010 a hidegháború csúcspontján született, ez megjelenik a történetben is. Clarke zsenialitását bizonyítja, hogy még az ingatag politikai folyamatokat is előre látta, pedig akkor hol volt még a fal leomlása, a hidegháború vége. A versengő oroszok és amerikaiak itt kényszerszövetségben vannak, és erős ellenfélként tűnik fel a – könyv írásakor még csak bimbózó – harmadik nagyhatalom, Kína is.

    A világ épp csak annyival fejlődött a regényben, amennyi idő a való világban is eltelt. Az első regény nem foglalkozott a politikával, itt azonban markánsan megjelennek a nemzetközi konfliktusok. Ez azonban csak gazdagítja a történetet, másfajta motivációk, indítékok, politikai akaratok határozzák meg a karakterek kényszerpályáit. A történet egy teljesen új dimenziót nyer, az idegen intelligencia újbóli beavatkozása nemcsak egy másik élet felemelkedésének teremt utat, de megváltoztatja az emberiség jövőjét is. Mindezt úgy, hogy egy új világot hoz létre, amelyet egyből elzár előlünk, megteremtve az újabb tiltott gyümölcsöt, az elzárt tudás édes-keserű titkát.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2061-harmadik-urodisszeia/

    A harmadik regény már távolabb kerül az időben, a története is némileg egyszerűbb, kalandcentrikusabb. Látszik, hogy egy békésebb kor terméke. A politika még most is meghatározó, de már más szempontok motiválnak. A történet középpontjába az űrturizmus és ezzel kapcsolatban egy mentőakció kerül. Véletlenül beleharapunk a tudás almájába, hogy reagál erre a Teremtő? Megbocsát, vagy kiűzetés lesz a büntetés?

    A három regény mindegyike teljesen önálló történet, amelyek egy közös szálra vannak felfűzve. A történeteket összefogó kapocs egyetlen személy, dr. Heywood Floyd. Floyd az első regényben még viszonylag szerény szerepet kap, a második kötetnek viszont már ő a főszereplője. A harmadik részre már tisztes kort ér meg, 105 évesen lesz az újabb kalandok részese.

    A regények legnagyobb érdeme, hogy Clarke mindig megtalálta az egyensúlyt a science fiction és a tudományos ismeretterjesztés között. Úgy tudta az adott kor mindennapi problémáit interpretálni a regényben, hogy azok szervesen beépültek a történetbe.

    Mindhárom könyvben ott rejtőzik Clarke látnoki zsenije, a valós kihívásokra adható tudományos és technikai válaszok. Az már csak az emberiség szerencsétlensége, hogy politikai és gazdasági okok miatt évtizedekkel le vagyunk maradva a regényhez képest, és ez egy darabig még így is lesz.

    https://galaktikabolt.hu/termek/2001-elveszett-vilagai/

  • Van tipped, mi lesz 2061-ben?

    Csakúgy, mint az előzménykönyvek (2001 Űrodisszeia, 2010 Második űrodisszeia), a 2061 Harmadik űrodisszeia is teli van fantáziadús, lélegzetelállító képekkel és kalandokkal. De mi mást is várhatnánk Arthur C. Clarketól?

    A táj és az életformák leírása nagyon élénk, ami igazán élvezetessé teszi az olvasást. Clarke valódi tényekre és feltevésekre alapoz, s ezeket vegyíti saját fantáziájával, melynek eredményeként egy egészen hiteles, hihető világot teremt meg. A történetvezetés is remek, egyes a korábbi részekben központibb elemek most háttérbe szorulnak, míg mások az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapnak.

    A technológia nem teljesen a 2061-es évre összpontosul, mivel az a fő történetszál szempontjából nem annyira releváns. Persze ahol szükséges, ott nem ignorálja az író a korabeli technológiát. Mindez pedig pozitívumként fogható fel, hiszen nincs az olvasóra erőltetve túl sok minden, csak ami tényleg lényeges.

    Talán kevesebb az akció és több a felfedezős rész. A képzeletünk biztosan nem lesz cserben hagyva, a könyv olvasása alaposan megdolgoztatja.

    Összességében, ha képesek vagyunk kitárni az elménk, egy remek olvasmányélménnyel gazdagodhatunk. Persze nem árt ismerni az előzményeket, s először azokon végigmenni. A harmadik rész februárban érkezik, s már előrendelhető. Addig pedig pont belefér a 2001 és a 2010. Komolyan, zseniális mind.

     

  • Ma 101 éve született a sci-fi irodalom zsenije, Arthur C. Clarke

    Ma 101 éve, 1917.12.16-án született Arthur C. Clarke, a sci-fi irodalom egyik jelentős alakja. Az ünnepi alkalomra a Galaktika ünnepi csomagot is állított össze, amely kedvezményes áron megrendelhető. A csomag a mester három művét tartalmazza: Szigetek az égben, Földfény, A Mars titka. Megrendelhető itt.

    Születésnapja alkalmából összegyűjtöttünk az íróról néhány érdekességet:

    1) Gyerekként saját maga rakta össze a teleszkópjait.

    2) Clarke szenvedélye a búvárkodás volt, s ezért Ceylonba (ma Srí Lanka) is költözött, hogy élhessen hobbijának.

    3) Még az első évben, amikor odaköltözött, egy búvár expedíció alkalmával felfedezte a 2000 éves Koneswaram templom romjait.

    4) Néhány könyvet kiadott a búvárkodásról, s egy búváriskolát is nyitott.

    5) Idősebb korában kerekesszékbe kényszerült, de még ekkor is részt vett néhány kisebb merülésen.

    6) Megjósolta az otthoni számítógépeket, az e-mailt, a Skype-ot és az okos órát (még ha az űrliftre várnunk is kell még).

    7) A 2001: Űrodisszeia valamelyest egy 1948-as novellán, a The Sentinel címűn alapul. Az író párhuzamosan készítette a regényt és a forgatókönyvet.

    8) Arthur C. Clarke és Stanley Kubrick együttműködésükért 1969-ben elnyerték az Oscar-díj a legjobb eredeti forgatókönyvnek díjat.

     

    Ahogy látjuk, az izgalmas regények mögött hasonlóan izgalmas élet rejtőzik. Emeljük kalapunk Arthur C. Clarke előtt.

  • Mi lesz abból, ha két remek sci-fi író összedolgozik?

    A Napvihar Arthur C. Clarke és Stephen Baxter közös műve, s tulajdonképpen a szerzőpáros korábbi összedolgozása eredményének, Az idő szemének furcsa folytatása. Míg Az idő szeme egy utazás egy alternatív Földre, amelyben több idővonal együttesen létezik, addig a Napvihar a világvége katasztrófáját megidéző történet. Talán a két regény mutat némi eltérést, mégis Clarke és Baxter megpróbálták őket összekapcsolni.

    A korábbi regényben egy olyan világba csöppenünk, ahol különböző időpontok és helyszínek egybefonódnak, amelyből történelmi alakok furcsa találkozása következhet különös helyeken. Mindez egy rejtélyes katasztrófa következménye. Amelyből aztán persze kellemetlen szituációk alakulnak.

    A folytatásban ismét Az idő szeméből megismert hősünk, Bisesa kerül középpontba. A helyszín London, a dátum 2037. július 09., az alternatív világban eltöltött idő pedig mintha nem is lett volna. S máris jön a következő furcsaság, egy komoly naptevékenység, ami semmi jót nem ígér bolygónk rendszerének. Ez viszont még csak a kezdet: 2042-re egy komoly, pusztító napkitörés van kilátásban. A katasztrófa tehát vészesen közeledik.

    Próbálják elhárítani a pánikot és elterelni a figyelmet erről a horrorról, de ez érthető okokból nem túl egyszerű feladat. Igyekeznek a lehető legjobb döntéseket meghozni, s végül egy projektet is sikerül kidolgozniuk, ami talán alkalmas lehet a Föld megmentésére. Talán.

    A történet következő része az Elsőszülöttek, amely már egy idegen intelligenciára fókuszál, arra, melynek igen sok köze volt a napkitöréshez. A három műből így összeáll egy trilógia, mely együttesen alkotja a Time Odyssey sorozatot.

    A két szerző stílusa jól összepasszol, közös munkáik izgalmasak és jól működnek, amire az is bizonyíték, hogy nem álltak meg az első együtt megalkotott regény után. A főbb szereplőket kellőképp kidolgozták, a történetet jól felépítették, a kulcsjelenetek drámaiságát lenyűgözően képesek voltak az egekig fokozni, a feszültséget a maximumra emelni. Ha egyszer kézbe vesszük ezeket a könyveket, nehéz őket letenni.

  • Űrnyomozás Arthur C. Clarke-kal

    Nézzünk egy régi Arthur C. Clarke regényt, amely több mint hatvan éve keletkezett már. A könyv maga mindössze nagyjából 200 oldalnyi, a fejezetek rövidek, a történet viszont annál megindítóbb.  A Földfényről van szó.

    A könyvet 1955-ben adták ki először, s tulajdonképpen egy trilógia része. Előzményei A Mars titka és a Szigetek az égben. A három mű azonban nem kapcsolódik össze túlságosan, külön könyvként is teljes mértékben helyt állnak.

    A Földfényben a kiindulópont kétszáz évvel később, a jövőben játszódik. Már két évszázada béke honol, nincsenek háborúk. Az emberiség kiterjesztette határait, s már a bolygónkon túl is fejlődik: a Holdon, a Marson, a Vénuszon és a hideg Jupiteren.

    Hősünk Bertam Sadler, akit egy holdi obszervatóriumba küldenek. Titkos feladatot kap, mégpedig, hogy derítse ki, ki az, aki kémként dolgozik a Szövetségnek. Köztük és a Föld között ugyanis egyre inkább kiélesedett a feszültség az elmúlt időszakban. A vita a természeti erőforrások elosztása kapcsán robban ki. Ez talán megdönteni látszik a kétszáz éves békét?

    Clarke könnyűszerrel megidézi azt a hangulatot, amit egy sci-fi regényben keresünk. A keletkezés idejében az emberiség az első kísérleteit tette a Föld felszínének átlépésére, s az emiatti izgatottság szinte mondatról mondatra érződik. Az első fejezetben az író már-már poetikus, ahogyan főszereplőjéről ír, amint az bámulja a tájat – sziklákat, elterjeszkedő hegyeket, krátereket, tengert.

    Mindez egy olyan ember írásának tűnik, akit elkapott az álmodozás egy optimista jövőképről, ami az emberiségre várhat az űrben.

  • Egy kis klasszikus: lássuk, mi lapul a mélységben

    Arthur C. Clarke neve nem lehet ismeretlen a science fiction kedvelői előtt. Számos klasszikus került ki a kezei közül. Ide sorolhatjuk az 1957-es Mélységet is, amely egy jövőbeli képet tár elénk, amikor is az emberek élelmiszer-ellátása kissé megváltozik, s a tenger, az óceán jelentősége központivá válik. Vele együtt a bálnáké is. A planktongazdálkodás jelenti a fehérjeforrást, így annak védelmezése fontos feladat.

    Walter Franklin exűrhajós is a tengerbe kényszerül, így megismerhetjük a két környezet hasonlóságait is. Walter egy hat hónapos gyorstalpalót végez a szokásos többéves képzés helyett, felkészítője Don Burley. Mindketten vonzódnak a tudós hölgyhöz, Indra Langenburghoz, de végül csak egyikük nyerheti el a nő szívét.

    A mű nagyjából 20 évet dolgoz fel főhősünk kalandjaiból, beleértve egy halál közeli élményt, találkozást a mélységben lévő óriási élőlényekkel, némi bürokráciát és egy tengeralattjáró kimentését.

    Walter Franklin összességében egy szerethető karakter, történetét élvezetes olvasni. Rengeteg időt tölt a víz alatt, feltérképezi az óceán mélyét és faunáját. Amíg pedig ez a felfedezés tart, mi megannyi információval gazdagszunk.

    Talán nem a legismertebb vagy legkedveltebb Clarke könyvek közé tartozik, de akik kedvelik az írót, a tengert vagy éppen a felfedezős kalandtörténeteket, azoknak erősen ajánlott kezükbe venni a Mélységet.

  • 50 éves Arthur C. Clarke méltán híres sci-fi könyve

    Kiadásának 50. évfordulóját ünnepli idén Arthur C. Clarke klasszikus sci-fi regénye, a 2001: Űrodisszeia.

    A történet akkor íródott, amikor a Holdra szállás még csak álom volt, majd még a megjelenés évében, 1968-ban meg is filmesítették. Az eredeti mű még ötven év távlatából is meghatározó darabja a sci-fi irodalomnak, a filmes változat pedig szintén kultuszdarabbá vált, hiszen azóta számos más filmben is feltűntek az egyes jelenetei.

    Az újonnan felfedezett fekete monolit jeleket küld a Szaturnusz irányába, minek következtében az emberek egy expedíciót indítanak naprendszerünk mélyébe, annak reményében, hogy talán idegen intelligenciával léphetünk kapcsolatba. Mielőtt azonban eljutnának a célig, katasztrófa éri a legénységet…

    Briliáns, kötelező és profetikus Arthur C. Clarke időtlen regénye, amely azzal a mindig aktuális témával foglalkozik, hogy hol is a helye az emberiségnek a világban.

    Az írót már számos befolyásos újság, magazin dicsérte:

    A Guardian a science fiction királyának nevezte. A New York Times azt írta, Arthur C. Clarke egy fantasztikusan jól tájékozott ember, ami a fizikát és a csillagászatot illeti, ráadásul az egyik legelképesztőbb képzelettel van megáldva, ami valaha is nyomdapapírra került. A New Yorker a science fiction kolosszusának nevezte az írót, a Time Magazin pedig a káprázatos jelzővel illette.

     

  • Rennnngeteg új könyv érkezett!!:)

    Sziasztok!

    Képzeljétek, ma 5, azaz öt különböző új könyvünk is érkezett! Hát nem csodálatos?:)

    Mutatjuk is. A címekre vagy borítókra kattintva nézhetitek meg a könyveket a webshopon is, ahol részletesebb információkat a regényekről. 🙂

     

  • Alternatív poszterek a 2001 Űrodüsszeiához

    Senkinek se kell bemutatni, sem pedig elmagyarázni a 2001. Űrodüsszeia fontosságát. A film 50 éves megléte alatt kultfilmmé vált, a science fiction filmek egyik kiemelkedő alkotásává – végtelenségig lehetne sorolni azokat a címeket, amelyeket kiérdemelt magának. Mi magunk is többször merengtünk a 2001 fölött – legyen szó a filmről vagy a regényről -, és mindig kiderül, számos körbejárható aspektusa van. A mostani bejegyzés azonban nem egy újabb agyalásra hív titeket, hanem egy kis esztétikai utazásra. A 2010. Második űrodüsszeia újrakiadását várva összeszedtünk néhány alternatív filmplakátot a 2001-hez, egy másik posztban pedig a 2010-hez is fogunk. A teljesen szubjektív szempontok (mi tetszik) alapján kiválasztott képek azontúl, hogy kreatív és különleges munkák, azt is megmutatják, mennyiféleképpen értelmezhető Stanley Kubrick filmje.

    Itt találjátok az eredeti filmplakátokat.

    Források a plakátokhoz:

    Alternative Movie Posters

    IndieWire

    Giant Freakin’ Robot

    Pinterest

  • 100 éve született Arthur C. Clarke

    1917. december 16-án született Arthur C. Clarke angol író és mérnök. Születésének 100. évfordulóján hét pontban járjuk körül életének és munkásságának fontosabb állomásait.

    A vezeték nélküli kommunikáció

    Clarke számos szerkezetet, ötletet és konkrét találmányokat jósolt meg regényeiben és novelláiban. Többek között az ő nevéhez köthető a geostacionárius pálya alkalmazása a telekommunikációban. Clarke szerint az Egyenlítő fölött, harminchatezer kilóméteres magasságban pályára állított három, a Földdel szinkronban keringő műholddal megoldható lenne a vezeték nélküli kommunikáció a bolygón. Az ötletet először 1945-ben vetette fel egy, a Wireless World szerkesztőjének írt levelében. Később az Extra-Terrestrial Relays – Can Rocket Stations Give Worldwide Radio Coverage? című esszéjében is publikálta a magazin hasábjain. Huszonöt évvel később a Clarke által leírtak megvalósultak, hisz azóta műholdakkal biztosítják a tengerhajózás és a légi közlekedés navigációját, telefonok, internet és tv-műsorsugárzást globális szinten. Clarke tiszteletére a geostacionárius pályát Clarke Orbitnak vagy Clarke övnek is nevezik.

    Az űrlift propagálása

    Clarke kedvenc elfoglaltságai közé tartozott a búvárkodás is. Ezen hobbijához köthető a több művében is megjelenő űrlift, ugyanis 1956-tól otthonává váló Ceylon (mai nevén Srí Lanka) is megihlette. Az űrlift ötlet nem feltétlen Clarke-hoz köthető (pontosan a 19. századba, Konsztantyin Ciolkovszkijhoz vezethetőek vissza az űrlift kezdetei), de mégis ő indított el valamit az elképzelés megvalósításához. 1979-ben Az éden szökőkútjai regényén keresztül a szélesebb közönség is megismerkedhetett az űrliftekkel. A könyvben mérnökök egy csoportja egy, a bolygó körül keringő űrállomást szeretne összekötni a Földdel. A mutatványhoz egy 36 000 km hosszú oszlopra lesz szükség, amin majd némi elektromos energia segítségével gond nélkül közlekedhetnek. A számítások szerint az oszlop felállítására a legjobb hely Srí Lankán található.

    Profiles of the Future, avagy a megjósolt jövőnk

    A geostacionárius pálya és az űrlift mellett Clarke még számos dolgot megjósolt a maga idejében. Kortársai ezeket esszésorozatában olvashatta, amit 1962-ben Profiles of the Future címen könyvként is megjelentettek. Itt 2100-ig bezárólag Clarke olyan dolgokról ír, minthogy 2005-ben „globális könyvtárral” fogunk rendelkezni, műholdakról fogják sugározni a tévécsatornákat világ szerte, hordozható rádió-adóvevőnk lesz, de itt jegyezte le első törvényét (pontosan a Hazards of Prophecy: The Failure of Imagination-ben), miszerint ha egy kitűnő, de idős tudós azt állítja valamiről, hogy lehetséges, akkor nagy valószínűséggel igaza van. Viszont ha valamiről azt mondja, nem lehetséges, akkor nagy valószínűséggel nincs igaza. Ezt másik kettő követte, melyek közül a harmadik a legtöbbször idézett törvény: Bármely kellőképpen fejlett technológia megkülönböztethetetlen a varázslattól.

    Felfedező a víz alatt

    1956-ban Clarke Srí Lankára költözött, hogy a már említett hobbijának, a búvárkodásnak szentelje idejét. A szigeten való tartózkodás nem csak egy kis egzotikumot és a merülés elsajátítását hozta Clarke számára. Odaköltözésének évében barátjával, Mike Wilsonnal felfedezte a Koneswaram templom tenger alatti romjait Trincomalee-n. További felfedezései közé tartoznak még a Chola bronzok is. Ezeket 1957-ben a The Reefs of Taprobane-ban írta meg. 1961-ben egy filmezés alkalmából Wilsonnal egy különös mélyedésre leltek, amiből ezüst érmék estek ki. Eltervezték, hogy a következő évben lemerülnek, hogy jobban szemügyre vegyék a helyet, azonban Clarke-nál súlyos betegséget diagnosztizáltak (egy gyermekkori betegség szövődményét, egy izomsorvadással járó idegrendszeri betegség), ezért nem vehetett részt a merülésben. Az állapota miatt azonban nem csökkent érdeklődése. Egy évvel később a partról és a felszínről származó zsákmányukat vizsgálta. Kiderült, a pénzérmék, egy ott talált roncs és további tárgyak a mogul uralkodók egyikéhez, Aurangzebhez tartoznak. A leletek egy új történetet is ihlettek, még pedig a  The Treasure of the Great Reef-t.

    Kultikus dokumentumfilmsorozat

    Valószínűleg itthon is sokan emlékeznek az Arthur C. Clarke’s Mysterious World-re, ahol Clarke paranormális eseteket vizsgált tudományos szemszögből. Az író érdeklődése a paranormális iránt nem a sorozattal kezdődött, már tudományos és írói karrierje elején is foglalkozott ilyenekkel, saját bevallása szerint A gyermekkor végét is az állítólagos paranormális jelenségek inspirálták. A sorozat 1980-ban indult egy 13 epizódos évaddal. Az intróban Arthur C. Clarke jelentkezett be Srí Lankáról, a narráció nagyobb részét Gordon Honeycombe végezte. Ezt követte 1985-ben a World of Strange Powers, 1994-ben pedig a Mysterious Universe. Az epizódokban megjelenő rejtélyek általában három kategóriába estek: a, ami egykor zavarbaejtő volt, nem érthető, de ma már magyarázható (pl. szivárvány) b, ami még ma is nehezen vagy egyáltalán nem magyarázható, de a jövőben érthető lesz, és c, amit nem értünk és nem tudunk megmagyarázni. A dokumentumfilm kultikussá nőtte ki magát, még egy paródia is született hozzá: a BBC The Goodies című sorozat egyik epizódjában Clarke műsora véget ér, mert bebizonyosodik, hogy ő maga sem létezik. A műsorban megjelent rejtélyekből egy összegző könyvet is kiadtak Arthur C. Clarke titokzatos világa címen.

    A Nagy Hármak egyike

    Ha Arthur C. Clarke-ról beszélünk, nem hagyhatjuk ki a sorból fantasztikus írásait sem. Gyakran emlegetik a három nagy sci-fi író között, azaz Robert A. Heinlein és Isaac Asimov mellett. Már gyerekként rajongott a sci-fiért, ami azzal járt, hogy rajongói klubokat látogatott és különböző világokban játszódó történetekkel szórakoztatta diáktársait az iskolaújságban. Első írásai 1946-ban jelentek meg az Astounding Science Fictionben, köztük a Kibúvó. Ezután az első regényre se kellett sokat várni: az 50-es években jelent meg a Prelude to Space, A Mars titka és a Szigetek az égben. Az elsőben Clarke körül a kétlépcsős űrhajó ötletét mutatja be, amivel az emberiség végre eléri a Holdat, továbbá egy vitorlázó űrrepülőgépet is (a ma már létező űrvitorlához hasonló). A második könyv a Mars meghódítását írja le, a harmadikban pedig a már említett Clarke Orbitot használó közösséget. Szintén az 50-es években publikálta Clarke Az őrszem című elbeszélését, ami később a 2001. Űrodüsszeia alapjául szolgált, de emellett azért is fontos az írás életművében, mert ez az első olyan alkotása, ahol megjelenik a metafizika is. Konkrét példa erre például A gyermekkor végében megjelenő istenszerű, jót akaró idegenek, vagy az Isten kilencmilliárd neve, amiben tibeti szerzetesek akarják leírni Isten nevét egy szuperszámítógép segítségével. Mindkét művet Hugo-val díjazták.

    A 60-as években Clarke inkább az ismeretterjesztő művek felé fordult, azonban rövid időn belül, Stanley Kubrick rendezőnek köszönhetően figyelme ismét a sci-fire irányult. 1964-ben találta ki Kubrick a 2001. Űrodüsszeia ötletét, amivel Clarke-t kereste fel. Az író természetesen nem zárkózott el az ajánlattól, és elkezdték közösen írni a forgatókönyvet, de emellett Clarke a könyv változaton is dolgozott. A filmet 1968-ban mutatták be, a regény pedig nem sokkal ezután jelent meg. A 2001 után Clarke megírta életműve talán egyik legsikeresebb darabját, a Randevú a Rámával-t (1973). A regény nem csak bestseller lett, de a legrangosabb irodalmi díjakat is bezsebelte. Ezután két jelentősebb könyve jelent meg: 1975-ben a Birodalmi Föld (ebben a teljes egyenjogúságot hirdeti nemtől, származástól és orientációtól függetlenül, miközben a klónozás veszélyeire is felhívja a figyelmet) és a már korábban említett Az éden szökőkútjai (1979). A 80-as években visszatért az Űrodüsszeia világába, ugyanis az űrkutatás akkori vívmányai nagyon megihlették. Így az első regényt még három követte, amelyek 2010, 2061-ben és 3001-ben játszódnak.

    A későbbiekben betegsége miatt nehezebben tudta papírra vetni fantasztikus ötleteit, így más írókkal szövetkezve írta további műveit. Együtt dolgozott Michael P. Kube-McDowellel (Tűzszünet), Stephen Baxterrel (Régmúlt napok fénye, Elsőszülöttek), Frederick Pohllal (Végső bizonyítás) és Gentry Lee-vel (a Ráma folytatásai, Bölcső).

    És neve fennmarad örökké

    Arthur C. Clarke hatása tagadhatatlan, rajongói, csodálói és tisztelői pedig több százan, ezren is voltak. Az őt övező tisztelet egyik bizonyítéka II. Erzsébet királynőtől kapott lovagi címe és a róla elnevezett dolgok. A cikk zárásaként összegyűjtöttük a legérdekesebb dolgokat, amiket Clarke-ról neveztek el.

    • Díjat: Az Egyesült Királyság legrangosabb sci-fi díját. 1987-ben alapították – Clarke jóváhagyásával – olyan céllal, hogy segítse az akkor kezdő írókat. A díj győztese pénzjutalomban is részesül, ami 2001-ig 1000 font volt, azután mindig az aktuális év fontban. A zsűrizést és a díjátadót a szintén róla elnevezett alapítvány felügyeli és szervezi. Szintén az Egyesült Királyság űrkutatásért járó díj is az ő nevét viseli. Hogy az irodalmi díjtól meg lehessen különböztetni, a Sir Arthur C. Clarke néven fut.
    • Aszteroidát: egy 1981. március 2-án felfedezett aszteroida a 4923 Clarke nevet kapta. Az objektumot S. J. Bus fedezte fel a Siding Spring Observatoryból. Ugyanezen a napon fedezte fel az 5020 Asimovot is.
    • Dinoszauruszt: egy Inverloch-ban (Ausztrália) felfedezett Ceratopsia dinoszaurusz fajt neveztek el Serendipaceratops arthurcclarkei-nek Clarke után.
    • Kutatóintézet: Srí Lanka egyik legfontosabb kutató intézete az Arthur C. Clarke Institute for Modern technologies nevet viseli.
    • Autópályát: Szintén Srí Lankához köthető. A Colombóban tervezett külső körgyűrűt a hosszú ideig ott élt író és tudós tiszteletére nevezik el.
    • Gamma kitörést: a GRB 080319B az eddig legerősebb gamma kitörés, ami 2008. március 19-én fénylett fel a Bootes csillagkép területén. Ez eddig a legerősebb gamma kitörés, amit ember mért. És mivel nem sokkal Clarke halála előtt mérték, ezért Clarke eseményként is szokták emlegetni.

    Ha ma vásároltok egy Clarke-könyvet a Galaktikánál, akkor a másodikat ingyen adjuk!