Címke: adaptáció

  • Lepusztult jövőben folytatódik Az útvesztő

    Tavaly ősszel debütált a mozikban  Az útvesztő című film, ami James Dashner nagy sikerű regénytrilógiájának első részéből készült. A történet egy csapat fiatalról szólt – egy kivételével csupa fiúról – akik emlékek nélkül élnek egy jókora tisztáson, egy óriási és veszélyes labirintus közepén. Nem értik, miért vannak ott, nem tudják,  mi ez a hely. Csak az biztos, hogy időnként újabb amnéziás lakó érkezik hozzájuk, egy titokzatos liften, illetve az útvesztő kapui rendszeresen kinyílnak, bezáródnak, a falai pedig átrendeződnek. Míg egyesek megbékélnek ezzel az abszurd helyezettel, és úgy vélik, békésen kéne tengetni az életüket, mások úgy gondolják, mindenáron ki kell jutni az útvesztőből.

    Aki még nem látta a filmet, ne olvasson tovább, de mivel trilógiáról van szó, talán nem poéngyilkosság, ha eláruljuk, hogy végül néhányuknak sikerül kijutni. De csupán azért, hogy egy újabb, még nagyobb próbával kelljen szembenézniük: a második rész játszótere egy lepusztult, elsivatagosodott, ember nélküli világ. Ráadásul továbbra sem lehetnek biztosak benne, ki és miért manipulálja őket, és teszi ki őket újabb és újabb életveszélyes nehézségeknek.

    Az útvesztő: Tűzpróba egy évvel az első rész premierje után, szeptember 17-én kerül a magyar mozikba.

    Linkek
    Hivatalos honlap | Facebook oldal | Google+ oldal | Twitter | Instagram | IMDb

  • Itt A gyermekkor vége tévésorozat előzetese

    Ahogy korábban már beszámoltunk róla, a Syfy csatorna háromrészes mini-sorozatot készít Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényéből, és most végre egy előzetes is kikerült az internetre. A trailer egy ’jó’ (értsd: idegesítő) teaser-hez méltóan nem mutat valami sokat: villanások közt vonultatja fel a fontosabb történet-szálakat, valamint a főbb szereplőket. (Charles Dance, a kis hamis bezzeg elbújt, csak a hangját hallani.) Ugyanis az alig két perces előzetes, hogy kedvet csináljon a decemberben debütáló sorozathoz, leginkább az atmoszférateremtésre, mintsem komolyabb akciójelenetekre helyezi a hangsúlyt. Meglátjuk, mi sül ki belőle. (De messze van még a december!)

    Bósa Diána

  • A Szép új világból is sorozat készül

    Sorozat lesz Aldous Huxley Szép új világ című regényéből, az alkotók nagy része pedig Steven Spielberg Amblin Television nevű cégéből kerül ki.

    Nem úszta meg Aldous Huxley sem: sorozatot készítenek főművéből, a Szép új világból. A siker érdekében a SyFy csatorna összeállt Steven Spielberg egyik cégével, az Amblin Televisionnel. Ez a cég adja a producereket és a forgatókönyvírót is a sorozathoz, amely mindenképp biztató jel, hiszen ez a csapat készíti a többi között a The Americanst, a Falling Skiest és az Under The Dome-ot. Jó szakemberekre pedig mindenképp szükség lesz, hiszen egy olyan klasszikus műről beszélünk, melyet a sci-fi irodalom egyik mérföldköveként szoktak emlegetni.

    Aldous Huxley 1931-ben írta meg a 26. századi Londonban játszódó disztópiáját, amely egyben a tökéletes utópia illúziója is. Ebben a világban nincs betegség se háború, mindenki mindenkor boldog, tombol a hedonizmus. A teljes boldogság fenntartása az emberi lét megtervezésén alapul. Ez a társadalom így mentes a konfliktustól, ahogy a vallástól és a művészetektől is. Vannak azonban olyanok is, akik nem tagjai ennek a „szép új világnak”…

    Huxley művéből egyébként korábban már készült egy nem túl sikeres mozifilm. Ebben a főbb szerepeket Peter Gallagher és Leonard Nimoy játszotta. A regénnyel azonos című filmet 1998-ban mutatták be a mozik.

  • Decemberben startol A gyermekkor vége sorozat

    A Syfy csatorna egy közel hatórás mini-sorozatot készít Arthur C. Clarke A gyermekkor vége című regényéből, mely az 1953-as megjelenése óta a science-fiction irodalom egyik alapművének számít – közölte az Entertaintment Weekly.

    Az eredetiben Childhood’s End címet viselő történet Clark Őrangyal című novelláján alapul, amelyet 1950-ben publikált a Famous Fantastic Mysteries magazin. Magyarul az első változata 1990-ben jelent meg a Móra Ferenc Könyvkiadónál F. Nagy Piroska fordításában, bővített kiadása pedig a Galaktika Fantasztikus Könyvek sorozatban látott napvilágot 2008-ban.

    A történet szerint egy idegen faj (a titokzatos Főkormányzók vezetésével) békésen az uralma alá hajtotta a Földet, és ezzel az emberiség számára új korszak veszi kezdetét. Ebben az utópiában a jövevények harmóniát és jólétet ígérnek a földlakóknak, ám mindennek ára van: korlátokat szabnak a fejlődésnek, az emberi identitásnak és kultúrának.

    A regényt Matthew Graham (Doctor Who, BBC Life on Mars, Ashes to Ashes) adaptálta.

    A főbb szerepekben:
    Charles Dance (Trónok harca) – Karellen, a Főkormányzók nagykövete.
    Mike Vogel (A bura alatt) – Ricky Stormgren, egy középnyugati farmer, akinek fenekestül felfordul az élete, mikor az emberek nagykövetévé nevezik ki a Főkormányzók közt.
    Julian McMahon (Kés/Alatt) – Rupert Boyce, egy rejtélyes amerikai vállalkozó.
    Charlotte Nicdao (Please Like Me, Camp, Slap) – Rachel Osaka, a briliáns zoológus.
    Colm Meaney (Star Trek: Az új generáció, Csillagkapu: Atlantisz, Hell on Wheels) – Wainwright, egy nagy hírszervezet erős, magabiztos tulajdonosa.

    A sorozat premiere 2015 decemberében várható.

    Bósa Diána

    Linkek:
    Hivatalos honlap

  • Egy sci-fi Stephen King-től – Film készül a Jaunt-ból

    Stephen King nevét hallva nem biztos, hogy elsőre a science-fiction jutna eszünkbe… Nem, még másodjára sem. Pedig a horror nagymesterének van pár igen csak elgondolkodtató írása. Ezek közül is talán a legkülönlegesebb a Csontkollekció novellagyűjteményében megjelent Jaunt című elbeszélése, melyből most film is készül.

    A megfilmesítés jogaira Brad Pitt filmcége, a Plan B csapott le, és nagy valószínűséggel a Mama című horrorfilm rendezője, Andy Muschietti fogja levezényelni a forgatást.
    A történet a 24. században játszódik, amikor az emberiség már elérte azt a technológiai fejlettséget, hogy képes legyen teleportálni, jauntolni akár a naprendszer egy másik bolygójára is. Az elbeszélés főhősei egy négytagú család, akik ezzel a teleportációs technikával utaznak a Marsra. Az apa elmagyarázza gyerekeinek a jaunt szabályait, miszerint a rövid út alatt az utazóknak altatásban kell lenniük, különben szörnyűséges dolgok történhetnek az emberi aggyal, miközben tulajdonosuk épp átkel a naprendszeren.

    ,, Az agyad a legjobb barátod lehet; elszórakoztat, ha nincs is semmi olvasni- vagy tennivalód. De ellened fordul, ha sokáig nem jut külső ingerekhez. Ellened fordul. […] Meddig tarthat az áthaladás években számolva? A testnek csupán 0,000000000067 másodperc a jauntolás, de vajon mennyi a megbonthatatlan tudatnak? Száz év? Ezer? Egymillió? Egymilliárd? Meddig kell magadra maradnod a gondolataiddal egy végtelen fehér mezőben? És aztán, ha eltelt egymilliárd örökkévalóság, robbanásszerűen tér vissza a fény, a forma, a test. Ki ne őrülne bele?”
    (Németh Attila fordítása)

    Elgondolkodtató és érdekes elbeszélés. Reméljük, a lehető legmegfelelőbb módon fogják majd filmvászonra vinni.

    Itt a teljes elbeszélést meg lehet hallgatni (angolul):
    https://www.youtube.com/watch?v=fzUQU29Rf8c

     

    Bósa Diána

  • Jonathan Strange & Mr Norrell – Itt a Hollókirály sorozat első trailere!

    A napokban látott napvilágot a BBC hétrészes mini-sorozatának első trailere, mely Susanna Clarke Jonathan Strange & Mr Norrell című regényén alapul. (Nálunk Hollókirály címen jelent meg). A főbb szerepekben: Eddie Marsan (Norrell) és Bertie Carvell (a tanítvány, Jonathan Strange).

    A moly.hu a következőket írja a könyvről: „1806-ot írunk. Anglia minden erejét lefoglalja a Napóleonnal vívott háború, a gyakorlati mágia pedig már évszázadok óta feledésbe merült a szigetországban. De az egykoron oly nagyszerű varázslás történelmét kutató tudósok egy napon hirtelen felfedezik, hogy mégis van egy varázsló, aki a gyakorlatban igenis használja a mágiát: a Hurtfew apátságban, a világtól elvonultan élő Mr. Norrell. Amikor felkérik, hogy mutassa be tudását, Mr. Norrell varázslatot bocsát a Yorki katedrálisra, mire a szobrok beszélni és énekelni kezdenek. A hír villámgyorsan eljut Anglia utolsó szegletébe is. A mágus pletykáktól övezve Londonba utazik, ahol feltámaszt egy gyönyörű, halott fiatalasszonyt, majd a kormány kérésére beavatkozik a háborúba: szellemhajói halálra rémítik a franciákat.

    Norrell azonban nem sokáig lesz egyeduralkodó mágus, mert felbukkan a briliáns, fiatal varázsló, Jonathan Strange. A jóképű és vakmerő Strange tökéletes ellentéte az óvatos és körülményes Norrellnek, aki ennek ellenére tanítványául fogadja őt. Strange is bekapcsolódik a franciák ellen vívott háborúba: Wellington Portugáliában harcoló csapatait segíti természetfeletti erejével. Strange-nek azonban nemcsak a hatalma, hanem az ambíciója is megnő. Mániákusan foglalkozni kezd az angol mágia megteremtőjével, a tizenkettedik század ködébe veszett Hollókirállyal. Strange a király keresése közben egyre veszélyesebb és vakmerőbb varázslatokba kezd, és így nemcsak Norrell-lel való barátságát sodorja veszélybe, hanem mindent, ami fontos számára.”

    Bósa Diána