Címke: adaptáció

  • MAGYAR MOZGÓKÉP FESZTIVÁL 2023 – Filmre vele! – Fókuszban a kortárs történetek

    Közeleg a Magyar Mozgókép Fesztivál időpontja (2023. június 7-10.), az esemény minden mozikedvelőnek ajánlott, azonban a könyvek szerelmeseinek is lesz miért ellátogatni Veszprémbe a Hangvillába.
    A Filmre vele! – Fókuszban a kortárs történetek esemény lesz a legizgalmasabb a könyvmolyok számára.
    Melyik regény a legszórakoztatóbb, melyik regény a legalkalmasabb filmre? Melyik filmíró kezdheti el a forgatókönyv fejlesztését? Az idén öt izgalmas, magyar kortárs regény és öt forgatókönyv-fejlesztő verseng, szakszóval pitch-csel. A tét: az NFI első körös fejlesztési támogatása.
    A versenyző forgatókönyvírók: Nagy V Gergő, Goldberg Emília, Szélesi Sándor, Móray Gábor, Somogyi György
    Zsűri: Szűcs Dóra, Sümeghy Claudia, Köbli Norbert
    Könyvek
    Csapó Ádám: Hotel California
    Hartay Csaba: Lerepül a hülye fejetek
    Szép Zsolt: Kárpát walzer
    Pál Dániel Levente: Az Úr nyolcadik kerülete
    Szélesi Sándor: Az ellopott troll
    Színész: Gerner Csaba
    Moderátor: Juhász Anna
    Szurkoljunk együtt Szélesi Sándornak, akinek Az ellopott troll című regénye is versenyben van, ami 2019-ben jelent meg a Metropolis Media kiadónál.
    Szélesi Sándor: Az ellopott troll, borító Nagy Gábor

     

  • Oppenheimer – Christopher Nolan filmjében mindenki feszülten figyeli, hogyan készül el az első atombomba

    A filmben fél Hollywood szerepet kapott, igazi sztárparádéra lehet számítani majd. Oppenheimer szerepében Cillian Murphy ír színészt láthatjuk majd, aki már többször is együtt dolgozott a rendezővel, és állítása szerint

    “Mindig is hangoztattam, négyszemközt és nyíltan is Chrisnek, ha elérhető vagyok és van szerepe számomra egy filmjében, akkor én ott leszek. Nem érdekel mekkora szerepről van szó. De mélyen, legbelül, titkon kétségbeesetten vágytam arra, hogy főszerepet játszhassak nála.” mondta Murphy az The Associated Press-nek.

    Mi nagyon várjuk a filmet, találkozzunk a mozi kasszáknál!

    Az Oppenheimer alternatíva

    A Metropolis Media kiadónál pedig megjelent Robert J. Sawyer regénye, amely csavart egy nagyot a történelmi eseményeken.

    Az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából a Hugo és Nebula-díjas író, Robert J. Sawyer visszarepít minket az időben, hogy újraélhessük a történelmet… egy kis csavarral. Míg J. Robert Oppenheimer és a Manhattan-terv csapata az atombomba kifejlesztésén dolgozik, Teller Ede valami még pusztítóbbat akar: egy magfúzión alapuló bombát. Kutatásai félelmetes felfedezéshez vezetnek: 2030-ra a Napból kilökődik a legkülső réteg, ami elpusztítja az egész belső Naprendszert – beleértve a Földet is.

    A szerző alapos, aprólékos kutatásain alapuló, korabeli szereplőkkel és eseményekkel teli regénye mesterien keveri a valóság és az alternatív történelem síkjait. Lélegzetelállító kalandot ígér az olvasónak.

     

  • A tudomány: átok vagy áldás? – Gondolatok Robert J. Sawyer: Az Oppenheimer alternatíva című regényéről

    A sokszoros díjnyertes kanadai szerző, Robert J. Sawyer az atombomba ledobásának 75. évfordulója alkalmából írt regényében azt a tudományos közeget vizsgálja, amelyben megszülethetett ez a pusztító fegyver.

     

    A Manhattan-terven sok nagyszerű koponya, a világ leghíresebb fizikusai és matematikusai dolgoztak. Sawyer főhőse J. Robert Oppenheimer – barátainak „Oppie” –, akit az atombomba atyjának is szoktak nevezni. A történet elején, 1936-ban Oppie még fiatalember, aki találkozik élete szerelmével, Jean Tatlockkal, ám a kapcsolatuk a sajátos történelmi korszaknak köszönhetően nem tud kibontakozni, egészen a könyv végéig, ahol majd egy nagy drámai és érzelmi csavarral minden új megvilágításba helyeződik.

    Ezután 1942-be ugrunk, elindul a Manhattan-terv. Oppenheimernek jelenlegi feleségével, a szintén tudós Kittyvel kell összeállítania csapatát, és nemcsak a tudományos rivalizálást és a terveket kell kezelnie, hanem a kormányzat katonai és biztonsági követeléseit is figyelembe kell vennie.

    A könyv háromnegyede a projekt élénk megjelenítése. Sawyer bemutatja azokat a tudományos folyamatokat, amelyek a Los Alamos-i laborban zajlottak. A tudósok hús-vér emberek, komplex személyiségjegyekkel, érzelmekkel és erkölcsi dilemmákkal. Ez a rész Japán bombázásával és a háborús győzelemmel ér véget.ű

    A borítót készítette Varga Balázs

    De most jön a csavar. A projektben részt vevő tudósok egy kis magja Teller Ede vezetésével, miközben egy még pusztítóbb fegyver előállításán dolgozott, véletlenül felfedezett egy asztrofizikai tényt Naprendszerünkről, amely elkerülhetetlen végzetet jelent az egész emberiség számára körülbelül 80 év múlva. Mit kellene tenni? Oppenheimer egy új csapatot állít össze immár többek között Einsteinnel is kiegészülve, hogy kidolgozzanak egy új, titkos programot, az Arbor-tervet, aminek célja nem más, mint az emberi faj megmentése.

    Míg a könyv első fele szerény tíz évet ölelt fel, a könyv második fele húsz év történéseit meséli el, egészen 1967-ig, amikor a dolgok, sajnos nem állnak túl jól, egészen addig, amíg újabb két tudós, Richard Feynman és Kurt Gödel be nem lép Oppie irodájába…

    Míg a könyv első része szinte teljes mértékben a történelmi tényekre épít, ebben az új részben Sawyernek ki kellett találnia hihető akciókat és párbeszédeket, amelyek logikusan és zökkenőmentesen illeszkednek a történetbe, és a szereplők személyiségéből is következnek. A szerző zseniálisan oldja meg a feladatot, az olvasó nem is veszi észre, mikor tértünk le a történelem hagyományos menetéről egy alternatív vágányra, ahol a legfontosabb események többé-kevésbé változatlan módon lezajlanak: Kennedyt meggyilkolják, az Apollo legénysége pedig eljut a Holdra.

    Sawyer nagyon alapos kutatómunkát végzett, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a kötet végén található – sci-fi regények esetében meglehetősen szokatlan – irodalomjegyzék, ami azok számára nyújt hasznos segítséget, akik még jobban el akarnak merülni a tudomány működésének rejtelmeiben.

    Amellett, hogy Sawyer képes a fizika és a matematika legnehezebb fogalmairól, törvényeiről a laikus olvasó számára is közérthetően írni, a könyv mégsem válik száraz tudományos ismeretterjesztő művé, ugyanis a szerző egy érzelmileg is gazdag, mély és rendkívül elgondolkodtató regényt írt.

    A megható emberi dráma mellett ez a regény a tudomány szerepére is rákérdez a történelemben és a közügyekben. Ahogy Szilárd Leó fizikus mondja a történet vége felé:

    „A második világháborút követő időszak volt az első idő, amikor a tudósokat (…) tartották felelősnek a történelem egyik fordulópontjáért… A háború óta minket, tudósokat elfogadtak közügyekben is szereplő értelmiségieknek. Amit a politikáról mondunk, annak ugyanúgy súlya van, amint annak, amit a fizikáról mondunk. Hallgatnak ránk.”

     

    Ma, a háborúk, a globális felmelegedés, a gazdasági problémák korszakában talán még időszerűbb, hogy a politikusok, döntéshozók figyelme a tudomány felé forduljon. Érdemes lenne újra meghallgatni a tudósokat.

  • Élménybeszámoló – Melchior a patikárius mozielőadásról

    A Művész Mozi adott helyet az Észt Intézet által támogatott filmvetítésnek március 23-án, ahol Indrek Hargla történelmi krimisorozata alapján készült mozit volt szerencsénk megnézni. A film az első kötet (Melchior a patikárius és a Szent Olaf – templom rejtélye) eseményeit igyekszik követni.
    A vetítés előtt az Észt Intézet igazgatója, KREET PALJAS köszöntötte a nézőket. Érződött hogy az Intézet munkatársai, szívüket-lelküket beleadták, hogy összejöjjön ez az esemény. De milyen film is lett a Melchior, a patikárius?

     

    Apteeker Melchior

    Pár éve már, hogy olvastam az első Melchior regényt, így bizonyos részletekre már nem egészen emlékszem a kötetből, de szerencsére két olyan barátommal néztem meg a filmet, akik más-más szempontból tudták a filmet értékelni. Egyikük épp egy-két hónapja olvasta az első részt (most olvassa a harmadikat) a másik viszont még soha nem olvasta egyik részt sem, így igazán jót tudtunk a filmről és a könyvekről beszélgetni a vetítés után.

    Amit elsőre szeretnék kiemelni, hogy a film látvány szempontjából gyönyörű. A helyszínek, a ruhák mind hozzáadnak a filmélményhez. Kapunk egy élő-lélegző várost, elhisszük, hogy Tallinn valóban ilyen lehetett az 1400-as években, azonnal megfog minket a film hangulata.
    Egy lovag halála indítja be az eseményeket, a város bírója, Wentzel Dorn (Alo Kõrve) felkéri az ifjú patikáriust Melchiort (Märten Metsaviir), hogy legyen a segédje a nyomozás során. Nem szeretném a cselekményt és a fordulatokat elárulni, ezért ez egy spoilermentes beszámoló lesz.

    A film cselekménye nagy vonalakban követi az első kötetet, a film írói között természetesen a könyvek alkotója, Indrek Hargla is ott van, ami okot ad a bizakodásra. A történetben apróbb változtatások történtek, amelyek szerencsére nem csorbítják az eredeti mű cselekményét és karaktereit túl nagy mértékben. Persze aki soha nem olvasott egy Melchior kötetet sem azoknak ezek fel sem fognak tűnni, aki frissen olvasta…nos ott már van némi keserű szájíz minden jó ellenére. Ami számunkra (akik olvasták a könyveket) kicsit hiányzott az két dolog volt.

    Melchior sajátos nyomozási módszerei nem lettek annyira kidomborítva mint a könyvekben. Persze itt is hallgatózik, fülel az utcai szóbeszédekre, de nincs meg az a jellegzetes melchioros információgyűjtés. Akik ismerik a könyveket tudják miről beszélek, akik meg nem…nos nekik így is egy élvezhető karakter a filmbéli patikárius. Itt jön a következő hiányzó elem: nem igazán látjuk Melchiort mint patikáriust. Természetesen még így is többet tud mint egy az átlag emberek, viszont jobb lett volna többet látni őt amint használja a tudását nyomozás közben, ahogyan a könyvekben.

    Mivel a film 90 perces, nem lehet minden olyan apró részletet belevinni mint a könyvben, én úgy is ültem le a filmhez, hogy elsősorban mint filmet nézem és nem könyvfeldolgozást, de azért voltak olyan történetszálak és változtatások amit indokolatlannak éreztem. Ilyen például Melchior és jövendőbeli feleségének a kapcsolata, annak kibontakozása. Szerencsére maximum 10 percet vesz el a filmből, talán még annyit se, azonban nem ad hozzá semmit egyik karakter megértéséhez sem. Inkább éreztem egy kötelező romantikus szálnak, amit az átlag nézőközönség érdekében tettek bele.

    Nehéz egyensúlyozni filmkészítés közben, hiszen a limitált időkeret miatt itt-ott csorbítani kell az eredeti alkotást, vagy éppen kibővíteni. Wentzel Dorn alakja a filmben olyan mintha csak a poén kedvéért lenne ott. A könyvekben nem ennyire pallérozatlan, igaz annyira komikus, és a színész játéka annyira sokat hozzáad, hogy engem nem zavart karakterének lebutítása. Vannak viszont olyan változtatások amelyek jól szolgálják a cselekményt és érthető módon azért kellett megejteni, hogy filmként, széles nézőközönségnek is érthető és élvezhető legyen a történet.
    Ilyen változtatás az is, ami miatt megkezdődnek a gyilkosságok. A könyvben egy megfoghatatlan dologgal állunk szemben, ezt a filmben fizikálissá tették, adva egy csipet történelmi fikciós rejtélyt az egésznek (akik szeretik a Keresztes lovagok történeteit örülni fognak) és érthetőbb, ki mit akar.

    A színészek mindegyike észt és kiválóan játszanak. A fiatal Märten Metsaviir (Melchior szerepében) nem a legtapasztaltabb a színészgárdából, érezhető volt helyenként a tapasztaltabb kollégái mellett, hogy az ő játéka kicsit halványabb, de benne a lehetőség, hogy a következő filmekre beleszokjon karakterébe, hiszen alapvetően egy kiváló fiatal színészről van szó. Reméljük a következő részekben kap olyan instrukciókat a rendezőtől, ami által karaktere még inkább idézni fogja az olvasók által ismert Melchiort, de még így is egy szimpatikus karaktert formált meg. A film kicsit másként fogta meg a családi átkot is, annak mondjuk kifejezetten örültünk, mi akik olvasták a könyvet, hogy nem erőltették bele azt a bizonyos jelenetet a filmbe ami már a regényben is kellemetlen olvasásélmény volt, megy is a vita közöttünk, hogy szándékosan volt így megírva, vagy Indrek Hargla nem tudta jól kezelni az adott jelenet leírását. 

    Kiemelném a Spanheimet alakító Marko Matverét, számomra a Dorn bírót alakító Alo Kõrve mellett még ő volt az akit mindig kifejezetten jó érzés volt látni a vásznon.   

     

    A filmről úgy jöttünk ki, hogy egy jó történelmi krimit láthattunk, de egyetértettünk abban, hogy a könyv ha nem is jobb, de több mint a film. A film meghozza az ember kedvét a könyvekhez, hiszen akinek tetszett a film, annak a könyv még jobb élmény lesz.

    Ha lesz lehetőség a következő részeket is így magyar felirattal megtekinteni, mi biztosan elmegyünk. A film szövegét a könyveket is fordító Rácz Nóra fordította, köszönjük a munkáját.
    Az észt nyelv pedig külön réteg a filmben. Iszonyatosan jó hallgatni, aki szereti ezt a nyelvet, annak pláne érdemes megnéznie.

     

    Észt Intézet honlapja: LINK

    A filmet még egyszer meg lehet tekinteni ingyenesen, észt nyelven, magyar felirattal Veszprémben április 17-én.

     

    A hétrészes könyvsorozat első 4 részét hihetetlen kedvezményesen tudjátok megvenni a Galaktikabolton!

    Az ötödik kötet (Melchior és a tallinni krónika) szokásos 25%-on elérhető.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

     

     

  • Márciusban Észt Hét – Melchior, a patikárius mozifilm vetítés és még sok érdekes program

    Márciusban rengeteg érdekes észt kulturális program várható az Észt Intézet jóvoltából.

    Az egyik legkiemelkedőbb esemény a híres és itthon is közkedvelt, Melchior történelmi krimisorozat alapján készült mozifilm vetítése, észt nyelven, magyar felirattal.

    A középkori Tallinnban rablógyilkosság áldozata lesz a kalózok ellen küzdő hős lovag. A fiatal patikárius, Melchior – aki még a halottakkal is tud beszélni – nekilát felderíteni a történteket. Rájön, hogy a lovag egy titkos küldetés miatt érkezett a városba.
    A szálak a Dominikánus-kolostorba vezetnek, és hamarosan kiderül, hogy senki sincs biztonságban.
    A film alapjául a sztáríró Indrek Hargla történelmi krimi-sorozatának első része szolgál.

    A regény magyarul Melchior, a patikárius és a Szent Olaf-templom rejtélye címmel jelent meg.

    A sorozat első négy kötetét egy csomagban is megszerezhetitek.

    https://galaktikabolt.hu/termek/melchior-hianypotlo-akcio/

    A nyitóvetítésre való ingyenes belépéshez nullás jegy szükséges, amely a mozi pénztárában igényelhető.

    A teljes programfüzetet ITT olvashatjátok el.

    További információk az Észt Hétről és magáról Észtországról: LINK

    Mozifilm vetítés információk:

    2023.03.23. 19 órakor

    Művész Mozi

    A vetítés ingyenes, de nullás jegyet kell igényelni a mozi pénztárában (csak személyesen lehetséges).
    Mivel csak egy budapesti vetítés lesz, aki biztosra akar menni, annak érdemes ezt már a vetítés előtti napokban megtenni. Most még nincs rá lehetőség, de amint annak a hétnek a moziműsora online megjelenik (előreláthatólag jövő hétfőn), már igen.
    Az eseménynek van Facebook eseménye is.
    A filmet vetítik Veszprémben is:
    2023. április 17. 18:00 Veszprém Agóra
    észt nyelven, magyar felirattal
    Az első mozifilm rendkívüli nagy sikert aratott Észtországban, nem véletlen, hogy már a harmadik rész készül.
    Angol nyelvű cikk a film sikeres hazai bemutatójáról:
    NEWS.ERR.EE: LINK
    Első rész trailer
    Melchior, a patikárius

    Második rész trailer

    Melchior, a patikárius és a kerekeskút utca lidérce

    Harmadik rész trailer

    Melchior, a patikárius és a hóhér lánya

  • Megjelent a decemberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin decemberi száma Lawrence M. Schoen egy rendhagyó kapcsolatfelvételről szóló, Nebula-díjra jelölt kisregényének első részével indul. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Szélesi Sándor távoli jövőben játszódó novellája játékosan állítja pellengérre a mai politika világát az egyszerű emberek szemszögéből. Az Eurocon- és Roszkon-díjas K. A. Tyerina egy zárt, föld alatti társadalmat mutat be, mely még annál is furcsább, mint elsőre hinnénk. Greta May írásában idegen fiatalok vizsgáznak… belőlünk, földlakókból. A 2018-ban a Preyer-pályázaton 2. helyezést elért Jassó Judit egy hajmeresztő negyedik típusú találkozás évtizedekkel később is ható következményeiről mesél. A havi retró Zigizmund Krzsizsanovszkij klasszikus weirdje egy második életre kelt csecsemő és egy orvos elképesztő története, amely csak több mint 60 évvel megírása után jelenhetett meg. A központi tudományos rovat az exobolygó-kutatás legfrissebb eredményeivel ismertet meg. Emellett olvashatók még cikkek többek közt az Avatar 2. részéről, az Artemis I holdi küldetéséről, egy új fejlesztésű, hidrogénüzemű repülőről és radioaktív gyémántakkumulátorokról. A lapban két interjú is olvasható, egyrészt az idén 90 esztendős Almár Ivánnal, másrészt a sikeres S.T.A.L.K.E.R.-írópárossal, Roman Kulikovval és Jezsi Tumanovszkijjal. A képregény Fedina Lídia novellájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

     

     

    A magazin XL-változatában Thorne Smith vidám regényének befejező része található meg, egy különleges sugár által életre keltett istenszobrok éjszakai életéről.

     

    A Galaktika 393. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Novemberi akciók a Galaktikabolton!

    Kedves olvasók, novemberi fix akcióink közül válogathattok, még az adventi kedvezmények előtt!

     

    Összeállítottunk olvasóinknak egy kiváló sci-fi könyvcsomagot!
    6 kivételes kötet 7.500 Ft-ért + ingyen szállítással!

    A csomag tartalma:
    – Jégcsászár
    – Fraktál
    – Valóságok dílere
    – Az utolsó háború
    – Iron Sky – Támad a Hold!
    – GFK 400

    Az akció időtartama: november 1-30., illetve a készlet erejéig!

    Összeállítottunk olvasóinknak egy kiváló fantasy könyvcsomagot!
    6 kivételes kötet 7.800 forintért + ingyen szállítással!

    A csomag tartalma:
    – A csonthárfa dala
    – Az alkimista lányának különleges esete
    – A tiltott álmok városa
    – Nappali Őrség
    – A prófécia
    – Az ellopott troll

    Az akció időtartama: november 1-30., illetve a készlet erejéig!

    Általános akcióink!

  • Megjelent a szeptemberi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin szeptemberi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének befejező részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött. Bojtor Iván történetében mindenkinek megvan a maga Tiltott Városa. A. T. Greenblatt Nebula-díjra jelölt novellája egy nem mindennapi kísértetházat idéz meg. Vásárhelyi Lajos Galaktika-díjas szerző a negyedik típusú találkozásokat helyezi új alapokra. Allison Tebo antihősei a híres Nemo kapitány tengeralattjáróját akarják kifosztani. Johhny Silver a párkapcsolatok abszurd jövőjét mutatja be. A havi retróban Algernon Blackwood professzora a földi élet titkait firtatja.

     

     

    A központi tudományos rovat az egykori atomfegyver-kísérleti telepek mai helyzetét térképezi fel. Emellett olvashatók még cikkek többek közt egy önjáró luxusnyaralóról, két nemrégiben elhunyt filmsztárról, a Hawkwind együttes 1973-as szuperkoncertjéről és a geotermikus energia nagybani kihasználásának lehetőségeiről. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, A Hét Csillag Ékkövének befejező része olvasható.

    A Galaktika 390. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

  • Megjelent az augusztusi Galaktika!

    Az idén 50 éves Galaktika magazin augusztusi száma a Janusz A. Zajdel-díjas lengyel Tomasz Kołodziejczak kisregényének első részével indul. A színhely Olaszország, az idő a közeljövő, amikorra Európa népessége teljességgel átrendeződött.

    Megemlékezés olvasható a lapban a nemrég elhunyt Böszörményi Gyuláról, egy olyan novella kíséretében, amely itt jelenik meg először. Az ausztrál Benjamin Peek Aurealis-díjra jelölt elbeszélése egy olyan párhuzamos világban játszódik, amelyben Tarkovszkij Sztalkere soha nem készült el. Az Eurocon- és Zsoldos Péter-díjas Nemere István hőse igazán radikális világmentő ötlettel áll elő. A szintén Eurocon- és Aelita-díjas ukrán Henry Lion Oldie ugyanakkor egy egész mentőcsapat küldetését helyezi a középpontba. Orosz Adél egy temperamentumos okosotthonnal szembesíti főszereplőjét. A havi retro Edgar Allan Poe egy ismert-ismeretlen írása, amely mindeddig csak csonkított formában jelent meg magyarul. A központi tudományos rovat az új hidegháború kérdéskörét járja körbe. Emellett olvashatók még cikkek többek közt friss SF-sorozatokról, egy virtuális kiállításról, amelyen világok közötti átjárókat mutatnak be, egy elektronikus billentyűvirtuózról és a James Webb Űrteleszkópról. A képregény Thorne Smith klasszikus kísértet-komédiájának feldolgozása, rajzolója Podmaniczky Ferenc.

    A magazin XL-változatában Bram Stoker világhírű múmiás horrorjának, A Hét Csillag Ékkövének első része olvasható.

    A Galaktika 389. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!

     

    A Galaktika már kapható e-formátumban is! Keresd a Galaktikabolton!

    e-Galaktika 389

  • Metropolis Media 2022 második féléves tervezet

    Mindenkinek szeretnénk megköszönni, aki ellátogatott a 93. Ünnepi Könyvhéten a Metropolis Media és Galaktika standjához. Hihetetlen sokan jöttetek, Michael Walden és Márki István dedikálása is remek esemény volt. Most pedig szeretnénk veletek ismertetni milyen könyveket is tervezünk kiadni az év második felében, elsősorban a nyári és kora őszi megjelenésekről lesz szó.

     

    J. Cooke: A világítótorony boszorkányai
    Megjelenés: 2022. július
    Fordította: F. Nagy Piroska

    Liv az egyedülálló édesanya, három lányával egy távoli skóciai szigetre költöznek, hogy a nő elkészíthessen egy falfestményt egy renoválásra váró, több mint százéves világítótoronyban. Remek lehetőség ez a kis családnak az újrakezdésre. Lassan Liv rájön, hogy a világítótorony alatt lévő barlangban régen olyan nőket tartottak bebörtönözve, akiket boszorkánysággal vádoltak.
    A helybéliek próbálják Livet figyelmeztetni a túlvilági erőkre a világítótorony környékén, vadakra és embergyermekeket utánzó rémségekre, akik veszélyesek és meg kell őket ölni. Ezeket a lényeket egykor a boszorkányok teremtették, bosszúból, tartja a szigeti legenda.

    J. Cooke: A világítótorony boszorkányai – borító Varga Balázs

    Huszonkét évvel később Luna visszatér a szigetre, hogy eltűnt testvéreit és édesanyját megkeresse. Mikor kap egy telefont, hogy húga Clover életben előkerült, ő azonnal örömmel indul el, hogy újra találkozzon testvérével, megdöbbenésére testvére még mindig hét éves!
    Luna attól fél, hogy Clover esetleg egy ilyen rém, akiről a szigeti legendák szólnak. Elhatározza, hogy felderíti a világítótorony boszorkányainak titkait, ám arra nem számít, ő rá hogyan hat az egész.

    Az írónő kötete egy csavaros gótikus horror, misztikus elemekkel.

     

    Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész
    Megjelenés: 2022. augusztus
    Fordította: Rácz Nóra

    A sorozat ötödik kötete végre magyarul is érkezik! Aki eddig is követte Melchior történeteit, az nem fog csalódni.
    Külön öröm, az idén (2022) bemutatták az első kötet cselekményét feldolgozó egész estés mozifilmet, mely jövő tavasszal Magyarországon is vetítésre kerül az Észt Hét keretében.

    Indrek Hargla: Melchior és a tallinni krónika – Melchior sorozat 5. rész

     

    Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben

    Maria José Ferrada: Kramp – avagy hogyan tégy rendet a világegyetemben – borító Varga Balázs

    Az írónő önéletrajzi ihletésű regénye még 2017-ben jelent meg először hazájában, ahol azóta megnyerte a három legrangosabb chilei irodalmi díjat. A kötet egy utazóügynökről és lányáról szól, és főleg azokról a találkozásokról, amelyek az apa és lánya, illetve a meglátogatott kuncsaftok között zajlanak.

    A könyv bemutatója ősszel, valószínűleg még a Könyvfesztivál környékén lesz megtartva, közösen rendezve a Cervantes Intézettel.

    Ezek voltak a már biztos megjelenések, és most a tervben lévő kötetek amelyeknek még nincs magyar címe, illetve borítója.

    Megjelenés: 2022. augusztus-szeptember
    Fordította: Varju Kata

    Gert Nygardshaug: Mengele Zoo

    Egy alapvetően környezetvédelmi témára összpontosító regény, amely még 1989-ben jelent meg először.

    Fordította: Petrikovics Edit

    Guy Morphus: Five minds

    Szeretnél örökké élni? Remek, akkor csak négy másik elmével kell megosztoznod egy testen hozzá. Egy érdekes tudományos fantasztikumba oltott krimi történetet kapunk.

    Fordította: Tamás Dénes

    Becky Chambers: The Long Way to a Small, Angry planet

    A sokak által várt Wayfarers sorozat nyitókötete is érkezik, reményeink szerint késő ősszel, vagy télen. A történet egy igazán őrült és furcsa legénységet mutat be, akik féreglyukakon keresztül járják be a világűrt, hogy felfedezzék azt. Minden regény egy-egy karakterre fókuszál a legénységből.

    Fordította: Szente Mihály

    Ezeken kívül még több cím van tervben, azokról később fogtok bővebb információkat kapni.