Blog

  • NASA: Pénz kell, hogy tartósan a Holdon maradjunk

    Jim Bridenstine, a NASA igazgatója szerint az amerikai űrkutatási hivatalnak 20-30 milliárd dollárra lesz szüksége a következő öt évben Hold-programjának megvalósítására. Ez azt jelenti, hogy a NASA jelenlegi évi mintegy 20 milliárd dollárra rúgó költségvetését éves szinten 4-6 milliárd dollárral kell kiegészíteni.

    Ez az első alkalom, hogy a NASA képviselője nyilvánosan beszélt az  Artemis nevű Hold-programjának becsült költségéról. A május végén bemutatott misszió célja, hogy folyamatosan fenntartható jelenlétet létrehozni a Holdon.

    A NASA a következő öt éven belül az Artemis program keretében ismét űrhajósokat akar küldeni a Holdra, köztük az első nőt. A Holdon utoljára 1972-ben, az Apollo-17 misszió során jártak amerikai űrhajósok. A XX. századi Hold-missziók az Apollo nevet kapták, Artemis a görög mitológiában Apollo ikertestvére, a vadászat, a vadállatok és a Hold istennője.

    A program a tervek szerint nyolc űrhajó indítását foglalja magában. Az Artemis-1 egy 2020-ra tervezett, legénység nélküli misszió a Hold körül, az Artemis-2 legénységgel a fedélzetén fog keringeni a Hold körül szintén 2020-ban, az Artemis-3-mal 2024-re emberek lépnek a Hold felszínére.

    A három űrhajót minden idők legnagyobb hordozórakétája, a Space Launch System (SLS) juttatja majd fel a kijelölt helyre.

    Öt további űrhajóval viszik fel az űrbe a Gateway holdkörüli űrállomás építőelemeit 2022 és 2024 között, magáncégek segítségével. A Gateway állandó bázisként fog szolgálni a Holdra, valamint a Marsra tartó asztronauták számára.

    Ez a költségvetés kevesebb a korábbi becsléseknél, de  valószínűleg ezek nem a végső számok. Brindenstine elismerte, hogy az űrutazás veszélyes és kiszámíthatatlan, ezért lehetetlen pontosan meghatározni költségeit.

  • Só a Jupiter holdján

    Konyhasó jelenlétét fedezték fel a Jupiter negyedik legnagyobb holdja, az Európa felszínén. Az amerikai kutatók szerint a felszín egyes régióin kivehető sárga folt valójában konyhasó, vagyis nátrium-klorid, amely a tengervíz sóinak fő összetevője is egyben. A felfedezés arra utal, hogy az Európé felszín alatti sós óceánja jobban hasonlíthat a földi tengerekre, mint korábban vélték.

    Ezt a hold felszínének látható fény színképének vizsgálatával állapította meg az amerikai űrkutatási hivatal bolygókutató részlege és a Kaliforniai Műszaki Egyetem kutatói.

    A felhasznált felvételeket a régebben elrepült Voyager és a Galileo űrszondák készítették, ezek alapján arra következtettek a csillagászok, hogy a bolygót folyékony sós vízréteg borítja, melyet jég zárt magába.

    A Galileo infravörös spektrométerének adatai alapján vízjeget és magnézium-szulfátot, más néven keserűsót vagy találtak. Mivel a jégburok földtani szempontból fiatal és sok jel utal a múltbeli geológiai tevékenységre, azt gyanították, hogy a felszíni só a mélyben fekvő óceánból származik, amely gazdag lehet szulfátokban.

    Az Európát megvizsgálták a Manua Kea-i Keck csillagvizsgáló nagyobb felbontású spektrométerével is. A tudósok azt látták, hogy a spektrumból a szulfátok jellegzetességei hiányoztak. Kevin Hand, a pasadenai központ kutatója laboratóriumban olyan körülményeknek vetett alá óceáni sókat, mint amilyenek az Europán uralkodnak, és azt találta, hogy a sók új tulajdonságokat mutatnak, amelyek a fényspektrum látható részében jelentkeznek.

    A sók színe annyira változott, hogy azonosíthatóvá váltak a látható spektrum elemzésével. A nátrium-klorid, vagyis a konyhasó például olyan sárgássá vált, mint amilyen az Európa geológiailag fiatal Tara régiójában látható.

  • Háromdimenziós drón fényshow

    A kínai Kujcsou tartomány fővárosában, Kujjang városban az éjszakai égbolt igazán különleges fénybe borult. 526 drón szállt fel a levegőbe, hogy LED-lámpáik különleges fényshow-val varázsolják el a nézőket.

    A drónokat – amelyeket egyetlen központi számítógép vezérelt –centiméteres pontossággal foglalták el helyüket a légtérben, és elképesztő könnyedséggel hajtották végre a feladatokat.

    A program különlegességét az adta, hogy gyakorlatilag óriás kijelzőként működtek, így különböző képeket és feliratokat jelenítettek meg. És erre nem csak síkban, hanem a három dimenziós térben is képesek voltak.

    És itt a bemutató videó összefoglalója:

  • És indul a könyvhét

    Sok új könyvel, és extra akcióval várunk benneteket.

    Ma délután hivatalosan is megnyílt a 2019. június 13. és 17. között 90. alkalommal megrendezésre kerlő Ünnepi Könyvhét, a kortárs irodalom legnagyobb szabadtéri ünnepe. A hagyományos helyszín, a Vörösmarty tér felújítása miatt idén a Dunakorzón, a Vigadó tér és a Március 15. tér közötti területen várjuk a könyvbarátokat. A Galaktikát a korzón, a 12-es standon, az Erzsébet-híd közelében találjátok.

    Az új körülmények okán, sajnos nem tudunk szokványos dedikálást tartani, helyette egy „írósimogató” lesz a standnál. Íróink délután kettő órától lesznek megtalálhatóak a Galaktika standjánál. A sort Urbánszki László nyitja, lehet vele beszélgetni, dedikáltatni amennyiben lesz némi szabad, vízszintes felület.  Az új SF. Galaxis No2. írói is megemelik majd, a helyszín hőmérsékletét jelenlétükkel, aztán Szélesi Sándor is megtalálható lesz arrafelé. Egy közvetlenebb, baráti hangulatú találkozót szeretnénk, ahol amennyiben van rá igény, lehet dedikáltatni, de elsődleges célunk, az írók és az olvasók közötti kapcsolatteremtés.

    A legfontosabb: meglepetésünk egy 35 százalékos kedvezményre szóló kupon, amelyet az első 100 vásárló kap ajándékba.

    De nézzük a megjelent könyveinket, amelyek frissen érkeznek a nyomdából.

    Dennis E. Taylor – Mi vagyunk az Istenek (Bobiverzum 2.)
    Bob Johansson nem hitt a halál utáni életben, így nagy megdöbbennéssel vette tudomásul, hogy felébredt, miután meghalt egy autóbalesetben. Ráadásul érző számítógépként, ami kontroll intelligenciaként irányít egy hatalmas űrkutatási projektet.
    Bob és a másolatai 40 évvel ezelőtt szétszóródtak a világűrben, hogy lakható bolygókat keressenek. És nagyjából ennyi az, ami az eredeti tervből megmaradt. Egy hatalmas háború kipusztította az emberi faj 99,9%-át, a nukleáris tél lassacskán teljesen lakhatatlanná teszi a Földet, miközben radikális csoportok folytatják egymás kiírtását. Ráadásul a Bobok felfedeztek egy olyan űrutazó fajt, ami minden egyéb életformát tápláléknak tekint.
    Bob egyszerre azon kapja magát, hogy Égistenként vigyáz egyszerű bennszülött törzsekre, miközben új otthont keres a Föld lakói számára, és talán ő az egyetlen, aki megakadályozhatja, hogy a galaxisok népei vacsoraként végezzék.

     

     

    Vagyim Panov – A prófécia
    Emberemlékezet óta létezik a hétköznapi valósággal párhuzamosan egy második, varázslatos világ, a boszorkányok és varázslók világa – vagyis különböző, mágikus képességekkel bíró, egymással is folyton hadakozó idegen fajok bonyolult társadalma. Miután az emberek évszázadokig üldözték őket, e titokzatos lények visszavonultak egyetlen városba, amelyet ma is erős varázslatokkal rejtenek el a hétköznapi halandók elől. Ám a titok lassan napvilágra kerül, ahogy Moszkvában egyre több megmagyarázhatatlan bűntény történik, és Kornyilov rendőrnyomozó életében először nem érti az összefüggéseket…
    Vagyim Panov sorozata egy lenyűgözően eredeti, teljességgel új és komplex világot teremt, amelyben a mágia megfér a legmodernebb technológia mellett, a szomszéd irodaházról is kiderülhet, hogy mesterien álcázott varázslótanya, és az emberek hétköznapjaiba lassan beszivárgó párhuzamos kultúrák konfliktusai hol hátborzongató, hol nagyon vicces, de végig szédítően izgalmas kalandokba sodorják az olvasót.
    Szergej Lukjanyenko Őrség sorozata és Dmitry Ghlokovsky Metro 2033 könyve után új urban fantasy világsiker Oroszországból.

     

    Liz Flanagan – Sárkánylány
    A Sárkánylány főszereplője Milla – a melegszívű, árva kis szolgálólány –, aki Arcosi varázslatos szigetén él. Az emberek ezen a településen úgy tudják, hogy a tűzokádó sárkányok már emberöltőkkel ezelőtt végleg kihaltak. A sziget egykori lakói – a sárkánylovasok – is csak a legendákban élnek tovább.
    Egy nap Milla – drámai körülmények között – négy különleges tojás birtokosa lesz, és ráébred, hogy rajta fog múlni, a sárkányfiókák kikelnek-e, és életben tudnak-e maradni. Közben Arcosi egyre fenyegetőbb hellyé válik, és mind nehezebb eldönteni, kiben bízhat igazán az ember.
    Milla és barátai mindent elkövetnek, hogy megvédjék a sárkánytojásokat, amelyeket a szigetet uraló hatalommániás herceg is szeretne megkaparintani. Ha igaz, amit rebesgetnek, és a tojásokból sárkányok kelnek ki: az egész szigetország sorsa gyökeresen megváltozik. Milla pedig végre megtudhatja, kik is voltak a szülei valójában, és mit rejteget számára a múlt. Vajon ki nevelheti fel a sárkányokat? És mihez kezd velük?
    Liz Flanagan brit írónő remek mesélő: sok humorral és értő lélekrajzzal ábrázolja szereplőit, akiknek egy gyönyörűen megírt, varázslatos világban kell helytállniuk. A Sárkánylány lenyűgöző szépségű történet barátságról, szerelemről, hűségről, a származásunk iránti tiszteletről és az erkölcsi helytállásról. A meseregény mindenkinek ajánlott, aki szereti a lebilincselő történeteket, a hajmeresztő kalandokat – és persze nem fél a repüléstől.

    Arkagyij és Borisz Sztrugackij – Újonc a világűrben
    A Delelő Univerzum regénysorozat újabb kötete az Újonc a világűrben, melynek címszereplője Jura Borogyin, egy fiatal vákuumhegesztő. A lelkiismeretes és tehetséges fiú a Rheára tart, de családi okok miatt egy nappal lekéste űrhajója indulását, lemaradt csoportjától, és ezért elkeseredetten próbál valamiféle utazási lehetőséget szerezni, hogy időben eljusson a Szaturnusz holdjára.
    A Tahmaszib űrhajó kapitánya, Bikov „szerződteti” Jurát, gyakornokként alkalmazza, így a tervezett űrutazás is lehetővé válik számára.
    A Szaturnusz felé vezető úton a főhős izgalmas kalandokat él át a Naprendszer különböző részein, találkozik a marsi telepesekkel, akik felveszik a harcot az életüket megkeserítő repülő óriáspiócákkal, ősi „látogatók” nyomaira bukkannak, és az űrkutatás életveszélyes oldalára is ráeszmélnek.
    A regény az emberiség sorsáért komoly erkölcsi felelősséget érző, jellegzetesen orosz értelmiségi útkeresés, mert – miközben a történetben a fiatal Jura megismerkedik az űrkutatás új lehetőségeivel és technikai veszélyeivel – ezzel párhuzamosan a kommunizmusba vetett hitüket lassacskán elvesztő Sztrugackij-fivérek ideológiai tépelődéseit is megismerheti az olvasó.
    „Valamennyi világnézet hiteken és tényeken alapul. A hit fontosabb, de a tények erősebbek. És ha a tények elkezdik aláásni a hitet… nagy baj van.” – írta Borisz Natanovics Sztrugackij.
    A szerzők közös művének legfontosabb üzenete ezúttal: „A lényeg mindig a Földön van.”

    Aleister Crowley – Holdgyermek
    A sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történet során az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa,  Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.
    Aleister Crowley a huszadik század egyik legérdekesebb és legellentmondásosabb személye. Okkultista, mágus, író, költő és hegymászó, aki fontos tagja volt több okkult szervezetnek, többek között az Arany Hajnal Rendnek, az Argenteum Astrum-nak és az Ordo Templi Orientis társaságnak is. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté,  sőt hírhedtté, sokan „a világ leggonoszabb embere” címmel illették, ám a modern kori ezoterikus gondolkodásra gyakorolt hatása vitathatatlan.

    Indrek Hargla – Melchior és a piritai fojtogató
    Melchior épp a patikáriusmesterségre okítja fiát, amikor hirtelen üzenetet kap, vegyen részt a bölcsek tanácsának ülésén a piritai kolostorban. Amikor, érkezésének másnapján, megfojtanak egy fiatal apácát, fogadalmat tesz, hogy megtalálja a gyilkost. Napról napra több az áldozat, és a szálak egyre jobban összekuszálódnak, ráadásul a kolostorban senki nem az, akinek mondja magát. Melchiornak élete legnagyobb tragédiájával kell szembesülnie, hogy útnak induljon titokzatos jelek után kutatva, és zarándokként végiggondolja, felgöngyölítse ezt a cseppet sem átlátható történetet, aminek szálai a messzi múltba vezetnek. Titokzatos ereklyék, egy háromfelé tört ezüstfeszület, egy eskü, és még számos rejtély nehezíti és árnyalja a végső megoldás keresését. És a megoldás sem biztos, hogy e világi…
    Indrek Hargla újabb izgalmas történelmi krimije ismét egy kalandos, titokzatos világba kalauzol, egy láthatatlan gyilkos nyomain haladva…

     

    Galaxis No2.
    Robotok, emberek, implantátumok és a nagyon távoli jövő. Ezzel a pár szóval jellemezhető kötetünk, amelyben tizenöt kiváló novella kapott helyet.
    Lehet jóra és számítóan gonoszra használni a technológiát, ahogy az embereket is lehet jólelkűként és számító gonoszként jellemezni. A környezetünket mi alakítjuk, és a távoli jövőt is csak az fogja meghatározni, hogy napjainkban hogyan viszonyulunk hozzá, és mivé formáljuk azt.
    Maga a technológia soha nem jó vagy gonosz, az ember változtatja ilyenné vagy alakítja olyanná. Lehet, hogy a jövőben félni fogunk a gépektől, félni fogunk az átalakított emberektől, vagy félni fogunk akár a többi embertől is, de érdemes megismerni a lehetőségeinket, érdemes megtudni, hogy íróink milyen lehetséges veszélyeket és azokból milyen lehetséges kiutat tárnak elénk, hogy felkészülhessünk mindenre, és hogy a mában ne kelljen tartanunk a jövőtől

     

    Jodi Taylor – Ösvény az időben
    Max és Leon végre együtt tervezgetik a békés jövőt. Ami azonban sajnos ebédig sem tart ki, mert egy telefonhívás arra figyelmezteti őket, hogy azonnal meneküljenek. Hőseink a 17. századi London, az ókori Egyiptom, majd Pompeji és a 14. századi Southwarkot érintve keresztül-kasul száguldoznak az időben, de úgy tűnik, minden hiába, mert a jövőben létrehozott Időrendőrség elől senki nem menekülhet el, aki veszélyt jelenthet az időtengelyre. Végül a St. Maryben keresnek menedéket, ahol hamarosan újabb veszélyek leselkednek rájuk.
    Mint rendesen, a negyedik történet is bővelkedik humorban, ám véresen komorrá válik, amikor a túlerőben lévő Időrendőrség minden idősíkon egyszerre indít támadást a St. Mary ellen. A végső és kétségbesett küzdelemben maga az épület is összeomlik, csak a szakácsnő és Max leleményességén múlik, fennmaradhat-e egyáltalán a St. Mary.
    Szóval egy jó erős tea nem fog megártani…

     

    Néhány fontos akciónk:

    A legfontosabb: meglepetésünk egy 35 százalékos kedvezményre szóló kupon, amelyet az első 100 vásárló kap ajándékba.

    Az SF. Galaxis első két számának együttes megvásárlása esetén a két kötet kedvezményes ára 3990 Ft.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Ha egyszerre vásárlod meg a két MI, Bob kötetet, 35% kedvezményt kapsz a két könyvre.

     

     

     

     

     

     

     

     

     

     

    Várunk a standunkon!

  • Stephen Hawking így rappelt volna

    Nem tudom, hogy a nyári hőség teszi, hogy valakinek ilyen ötlet jusson az eszébe, bár a képek alapján hosszú hetek munkáját fektették bele a projektbe. De már maga az ötlet is kifacsart elmére vall, hogy valaki rappelésre vegye rá Stephen Hawking legendás beszédszintetizátorát.

    A videó készítője a méltatlanul híressé vált, egyslágeres Vanilla Ice „Ice Ice Baby„ című számát választotta. Ha – joggal – nem lenne ismerős a sláger, itt az eredeti klip:

    Ezt a számot dolgozta fel digitális eszközök zajkeltésével a torontói James Cochrane. A rapbetétet és a háttér vokált az a DECTalk Express szintetizátor szólaltatja meg, amely Stephen Hawking hangjaként vált ismertté. A basszust egy Yamaha CX-5M Computer szolgáltatja, a dobokat merevlemezek pótolják. A szinti alapokat floppy- és CD maghatók zümmögik, a cintányért és egy kocogtatott merevlemez tárcsa helyettesíti. A legizgalmasabb a taps, ezt két magasfeszültségű rács között átugró szikra szolgáltatja. Az egészet egy régi iskolai komputer vezérli. Vagyis egy kis nyári őrület.

  • Közeleg a világvége?

    A science-fiction egyik legfontosabb témája a jövő világa, a környezetben, amiben élni fogunk. Az írók nagyon érzékenyen reagáltak mindarra a veszélyekre, amit a környezetszennyezés, az ember természetbe történő beavatkozása okozott.  Visszatérő témák voltak a nukleáris világégés, a harmadik világháború, az ipari termelés okozta légszennyezés, az élő vizekben okozott kár, a mindent elborító szemét.

    Sokáig csak borzongva olvastuk ezeket a disztópiákat, és örömmel tettük le a könyvet, hogy milyen szerencse, hogy nem ilyen világban kell élnünk. De úgy tűnik eljött az a pillanat, amikor szembe kell néznünk a ténnyel, ez mégsem csak fikció. Az újabb ús újabb tanulmányok és elemzések egyre rémisztőbb képeket festenek nem a távoli , hanem a közeljövőről.

    Néhány hónapja látott napvilágot az a jelentés, amelybe a világ egyik legfontosabb klímakutató szervezete a globális felmelegedés várható hatásait elemzi. Ijesztő, amikor több tucat szakértő több ezer tanulmány elemzése után megállapítja, hogy csupán 12 évünk van arra, hogy tegyünk valamit. Az IPCC ritkán publikál új jelentést, de olyankor ijesztően pontos leírást ad a Föld aktuális és várható állapotáról, amelyek megalapozottak, megbízhatók, és sajnos nagyon sötét képet fest.

    Egy ilyen jelentés gyakran hónapok és évek munkája, olyan szakértői gárda állítja össze, akiket a kormányok és a nemzetközi szervezetek delegálnak szigorúan szakmai alapon. Ezen a jelentésen 40 ország több mint száz szakértője dolgozott, akik több mint hatezer tanulmányt vizsgáltak át. Több mint 500 szakértő 13 000 megjegyzéssel finomította az első vázlatot, és közel hatszáz szakértő 25 000 hozzászólása pontosította a végső jelentést.

    A jelentés egyik következtetése elkeserítő. Ha sikerülne a károsanyag-kibocsátást a felére csökkenteni, akkor a globális felmelegedést 2100-ig sikerülne a kritikus másfél celsius-fok alatt tartani. A cél nem elérhetetlen, de azonnali cselekvésre lenne szükség; olyan átalakulásra, ami a gazdaság és a társadalom szinte minden területét érinti. De ez olyan példátlan mértékű együttműködést követelne meg, hogy abban reménykedni is értelmetlen.

    A Breakthrough National Center for Climate Restoration nevű ausztrál szervezet a korábbi tudományos eredmények alapján modellezte a lehetséges jövőképeket. A legrosszabb forgatókönyv rémséges jövőképet fest: 2050-re három fokkal emelkedik a hőmérséklet. Ebben az esetben a föld hatalmas területein kell elviselhetetlen hőségre számítani. Az emberiség felének olyan hőségben kellene időnként élni, ami már a túlélést teszi kétségessé. Emiatt akár egymilliárd ember válhat klímamenekültté. A tengerszint emelkedése miatt a tengerparti nagyvárosok hatalmas területeit kellene kiüríteni. A krónikus vízhiány miatt összeomolhat a globális élelmiszertermelés, és az egész világra kiterjedő élelemhiány következne be. A beporzást végző rovarok számának drrasztikus csökkenése és termelési válságot okozna. Az már szinte mellékes, hogy olyan komplett ökoszisztémák pusztulnának el, a nagy korallzátony, vagy a sarkvidékek.

    Egymillió állatfajt már most a kihalás fenyegeti. Mintegy 600 növényfaj tűnt el az elmúlt 250 évben, Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne. De sokak szerint még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét.  A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is.    Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is.

    Hogy mi is kiálljunk a klímavédelem mellett összeállítottunk egy kedvezményes könyvcsomagot, amely három olyan világot mutat be, ahol környezeti katasztrófával kell megküzdeniük az embereknek. Hogy ne válhasson a téma unalmassá, három teljesen különböző élethelyzetet mutat be.

    https://galaktikabolt.hu/termek/okologiai-sci-fi-csomag/

    Andreas Eschbach Összeomlás című regénye egy olyan világválságot mutat be, amikor a megszokott civilizációnk alapját képező olaj fogy el. az emberi civilizáció egy olyan krízishelyzet felé tart, mely gyökerestül forgathatja fel a fennálló társadalmi rendet. Mert ha elfogy az olaj, élethalálharc indul meg országok és szövetségek között, a technikai fejlődés leáll, és a Földön újra beköszönt a középkor. A mai, energiaínséges, kőolajfüggő világunkban a lehető legaktuálisabb kérdéseket teszi fel, hogy a maga irodalmi eszközeivel keressen rájuk válaszokat. Válaszokat, melyekre akár már holnap szükségünk lehet.

    Emmi Itäranta A teamesternő könyve című regénye sem egy könnyed szórakozás. A finn írónő műve a jövő Finnországába vezet el, pontosabban annak diktatórikus világába. Az éghajlatváltozás és a globalizáció következményeként új népvándorlás zajlott le, a természeti katasztrófák pedig végérvényesen átrajzolták a Föld térképét. A nyersanyagok elfogyta utáni új világban a fejlett technika eszközei jórészt már feledésbe merültek, és a legdrágább kincs az édesvíz. A rendkívül vegyes népességű Skandináv Uniót könyörtelen katonai diktatúra uralja, mely szigorúan védelmezi az ismert vízlelőhelyeket. Ugyanakkor a lakosság csupán sótlanított tengervízzel olthatja szomját. Néhány száz év múlva a regény tizenéves főhőse, nehéz helyzetbe kerül. Noriára édesapja két örökséget bíz: a kínai teamesterek – a víz őrzői – ősi tudományát, valamint egy senki más által nem ismert édesvízlelőhely titkát. E kettős felelősség nehéz döntések elé állítja a lányt: segítsen faluja szomjazó lakosságán, vagy őrizze tovább tiltott tudását?

    A harmadik regény Daniel Godfrey műve, az Új Pompeji. A regény egy olyan ötlet körül forog, amelyre sajnos mi nem számíthatunk, mint jelen kori problémánk megoldása: az időutazás. Egy cég új projektje minden eddiginél nagyobb és titkosabb: élő embereket akarnak átemelni a biztos pusztulás előtt álló, római kori Pompejiből.

  • Óriáskráter Skócia partjainál

    A Brit-szigeteket érő eddigi legnagyobb meteorbecsapódás kráterét találták meg a tenger fenekén, Skócia és a Külső-Hebridák szigetei között. A durva ütközés jeleire egy 2008-as skóciai terepmunkán találták rá. Skócia északnyugati részén fekvő Ullapool közelében köveket vizsgáltak meg, amelyek elárulták, hogy egy nagyjából 1600 méteres átmérőjű objektum zuhant a Minch-tengerszorosba, Lochinver településtől nagyjából 10 kilométerre nyugatra.

    Az Oxfordi és az Aberdeeni Egyetem kutatói szerint óránként 61 ezer kilométeres sebességgel érkezett az objektum, amely 19 kilométer széles krátert vágott a talajba.

    Mindez 1,2 milliárd évvel ezelőtt történt. Az élet ekkor még leginkább csak az óceánokban létezett és még a növények sem vertek gyökeret a szárazföldön. Akkoriban a mai Skócia az Egyenlítő közelében feküdt és éghajlata száraz volt.

    Az első jelekre egy több mint tíz évvel ezelőtti geológiai terepmunka idején bukkantak a Skót-felföldön. A túra utolsó napján megálltak egy Stoer nevű kis faluban, hogy egy szokatlan kőformációt megvizsgáljanak.  Korábban úgy vélték, a feltűnő vörös homokkő vulkáni eredetű, ám Amor észrevette, hogy a kő „furcsa zöld buborékai” arra a becsapódási kráterre emlékeztetnek, amelyikbe a bajorországi Nördlingen város épült.

    A mintákat elvitte Oxfordba, ahol bizonyítékot találtak egy aszteroida hajdani becsapódására: a kvarckristályokat az ütközés ereje deformálta. Sok platinát és palládiumot is kimutattak a mintában, amelyek a meteoritokra jellemzőek.

    A kráter ma 200 méterrel a víz alatt fekszik, és vastag üledék borítja.

     

  • Önvezető buszjárat Bécsben

    Bár a hírekben csak az szokott szerepelni, ha egy önvezető Tesla karambolozik, a valóságban a robotjárműket elképesztő gyorsan fejlődnek. A világ több országában is beindult néhány automata tömegközlekedési vonal, és most már Bécsben is felszállhatunk sofőr nélküli buszokra..

    Június 6-a óta már az utasok is használhatják Bécs önjáró buszait. Egy évvel ezelőtt kezdődött a járművek forgalomban történő tesztelése, és egy év után már vállalkozó kedvű utasokat az utasok is szállítanak az autonóm elektromos buszok. A járat a tesztidő alatt ingyenesen használhatják a város lakói.

    Bécs újonnan épülő városrészében, Aspernbeny az „auto.Bus – Seestadt” elnevezésű projekt keretein belül közlekednek a járművek. A buszok 11 utas szállítására alkalmasak. Egyelőre csak 10 ülő utast képesek szállítani, illetve egy operátort, aki kezdetben felügyeli a helyes működést. Ezzel egyidőben két digitális menetrend-monitor is tesztelésre kerül. Használatukkal az utasok tájékozódni tudnak, hogy a buszok jelenleg hol tartózkodnak. A sofőr nélküli gépjárművek 10 megállóban állnak majd meg. A két kilométer hosszú pályaszakaszon a járgányok maximum 20 km/h-s sebességgel közlekedhetnek.  Az autonóm autóbuszok rendszerébe nemcsak a pálya pontos hosszát, hanem az olyan viszonyítási pontokat is betáplálták, mint például a buszmegállópóznák, a házak sarkai és a járdaszélek.

    A fejlesztés a Wiener Linien, az Austrian Institute of Technology (AIT), az Osztrák Közlekedésbiztonsági Kuratórium (KFV), a TÜV Austria, az osztrák Siemens AG valamint a francia NAVYA együttműködésével valósult meg 1,5 millió euróból.

  • Oké, de hány lényt ismerünk a Star Wars Univerzumban?

    A csípős eopie-tól a félelmetes rancorig sok különböző fajjal találkoztunk a Star Wars Univerzumban. De vajon hány féle állat, tehát nem értelmes faj volt volt összesen a filmekben? A Star Wars videócsatornája nekiugrott, és összeszámolták. Sőt be is mutatják mindet egy videóban.

    https://www.youtube.com/watch?v=liYY0_DcgE8

  • Hamarosan belevághatunk a saját JUMANJI kalandunkba a digitális világban

    Még idén megkaparinthatjuk a meglepetésszerűen bejelentett JUMANJI videojátékot, ami a 2017-es JUMANJI reboot alapján készül. Előreláthatólag egy több szereplős kooperatív kalandjátékról lesz szó, ahol a 4 fős csapat tagjaként kell majd egy közös utazáson részt vennünk. Olyan híres arcok szerepelnek majd a játékban, mint a Szikla, vagy pedig Jack Black animált mása.

    A játékról egyelőre vajmi keveset tudunk, de a játékosok egy része már most elkönyvelte ,hogy valószínűleg egy nagy csalódás lesz a játék, mint a filmes játékadaptációk többsége. Sokan kritizálják a programot a trailerben látott grafikai megjelenése miatt, ami érthető. Inkább hasonlít egy mobiljátékra, mint egy AAA játékéra. Ez azért is aggasztó, mert jó pár stúdió részt vesz a JUMANJI fejlesztésében, mint például a Bandai Namco Entertainment Europe, az Outright Games, a Funsolve és a Sony Pictures is ezen dolgozik, ezért érthetetlen hogy miért néz ki úgy a játék, ahogy.

    Sokan azt vitatják, hogy lehet, hogy a sok fejlesztési erőforrást, inkább egy valós JUMANJI táblás játékba kellett volna fektetni, hiszen elvileg a film is azon alapul, de ehelyett egy Fortnite grafikás multis játékot fogunk kapni, ami valószínűleg nagy siker lesz a kisebbek körében

    A JUMANJI videojátékot már sokan elkönyvelték, hogy nem lesz nagy durranás, de ki tudja, lehet, hogy tényleg a PS4-ünkbe fog szippantani ez a játék, és majd csak pisloghatunk, ha nem találjuk a játékból kifelé vezető utat.

    A JUMANJI November 15-én kerül a polcokra szinte minden platformon.