Blog

  • Domokos Áron: A science-ficton mint oktatási eszköz

    Populáris szövegek az oktatásban

    Az olvasóvá nevelés, az olvasás megszerettetése érdekében folytatott pedagógiai, oktatáspolitikai küzdelmek aktorai az olvasás „eljárási” (milyen módszerekkel lehet a szövegértést fejleszteni: olvasási stratégiák és didaktika témaköre) és „anyagi” (az ún „nyugati műveltségeszmény” archívumából milyen szövegeket érdemes tanítani: a kötelező irodalmak témaköre) kérdéseit igyekeznek újragondolni.

    A kötelező irodalmak körüli viták középpontjában a diákok olvasástól való elidegenedése, ill. az örömolvasás megszűnte fölötti kétségbeesés áll, melyet ún. közös- és/vagy kölcsönös olvasmányokkal, ezen belül is főként iskolán kívüli, populáris szövegek olvasásával kívánnak orvosolni: „A 12-13 éves kortól 15-16 éves korig tartó serdülőkor az egyik legmeghatározóbb időszak az olvasóvá válás folyamatában. Ez az életkori szakasz a pszichikus fejlődés szempontjából ugrásszerű változásokat eredményez… Az ilyen korú gyerekek érdeklődése a korábbiakhoz képest jelentősen megváltozik: az olyan könyvet tartják értékesnek, amelynek cselekménye és lélektani problémái meglepőek és mozgalmasak; jellemábrázolása kidolgozottabb, a kifejezései egyértelműek, világosak, a megoldása csattanós, és sok benne az ellentét.” Megoldási javaslatként a „kortárs irodalom”, a „kortárs ifjúsági regények”, a „populáris irodalom”, a „zsáner-irodalom” és a „lektűr” váltak a legelfogadottabb hívószavakká: „Miért ne csak klasszikusokon, az idő által igazolt, közmegegyezés szerint értékesnek tartott, kanonikus műveken tanítsuk az irodalmi ismereteket és kompetenciákat? – kérdezi például Arató László – …, mert sok lektűr és főleg sok ifjúsági regény éppen azért népszerű, mert a diákok könnyebben létesítenek személyes azonosuláson alapuló kapcsolatot hőseikkel, mert úgy érzik, a bennük ábrázolt világhoz, a bennük szereplő alakokhoz több közük van.”

    Ezen újabb törekvések olykor még science-fiction (a továbbiakban SF) regényeket is beemeltek volna az oktatásba (pl. Lois Lowry: Emlékek őre; Suzanne Collins: Éhezők viadala, Dan Simons: Hyperion) elismerve Darko Suvin megállapítását: „… nemcsak az emberi és emberiesítő alapkiváncsiság szüli az SF-et. Ez a műfaj azon kívül, hogy irány nélküli kutatás és pontos jelentés nélküli jelentéstani játék volt, mindig azzal a reménnyel párosult, hogy az ismeretlenben talán fel lehet lelni az ideális környezetet, törzset, államot, intelligenciát vagy a Legfőbb jó valamelyik aspektusát.” Írásomban amellett szeretnék érvelni, hogy a populáris zsánerek közül az SF, azon belül a „kortárs SF”, még szorosabban a „kortárs magyar SF”, egészen közelről pedig a „kortárs magyar SF kispróza” is lehet olyan értékes középiskolásoknak szóló szövegegyüttes, mely az irodalomtanító közösség figyelmére érdemes.

    Az SF és a műfajelméleti dilemmák

    A műfajok mibenlétének kérdéséhez időről-időre visszatér az irodalomelmélet: a műfaj „azonos formával, művészi törekvéssel vagy technikával jellemezhető alkotások csoportja más, csak irodalmi alkotásokra vonatkozó diskurzus szóhasználatával azonos (vagy nagyban hasonló) kommunikációs célú szövegfajták csoportja, amelyeket az olvasók azonos (vagy nagyban hasonló) módon olvasnak. Egészében a műfaj alapvetően egy műtartalom kifejezésének formája, többé-kevésbé kodifikált szabályoknak megfelelően… Ilyen értelemben műfaj a regény, a novella, az eposz és az elégia; a sci-fi nem az. A sci-fi: tematika.”

    Az ún. zsánerek/alműfajok szintén elvárási horizontokat kialakító, értelemképzési javaslatokat nyújtó, hosszabb-rövidebb életű jelentéstani mezők, címkék, „olyan képlékeny és ingatag konstrukciók, melyek írók, producerek, terjesztők, marketing-szakemberek, olvasók, rajongók,

    kritikusok és más diszkurzív szereplők kijelentéseinek és gyakorlatának interakciója nyomán keletkeznek.”

    Gary K. Wolfe az SF problematikáját vázoló frissebb írásában felidézi egy 1986-os gyűjtését, melyben 33 db. egymásnak gyakran ellentmondó SF-definíciót szerepeltetett, alig két évtizeddel később pedig – írja – még mindig könnyedén össze lehetne gyűjteni két vagy három tucat újabb meghatározást, hogy a zavar nagyobb legyen, mint valaha. Úgy tűnik, az SF „nehezebben körülírható, mint bármely más prózai diskurzusforma.” A definíciók egyik csoportja állhatasosan műfajnak, a másik csoportja a lazább fogalmi kerettel bíró zsánernek tekinti az SF-t, a harmadik csoport tematikának. A szövegegyüttes differentia specificájaként hol a „realitásigényt”, hol a korabeli olvasó tapasztalatától eltérő világ megmutatását, hol a „tudományosságot”, vagy „az új technológiákhoz kapcsolódó utopisztikus elvárásokat és félelmek megjelenítését”, hol a „racionalitást” emelik ki; miközben elnevezik az „ötletek irodalmának”, a „jövő előre jelzésének”, „a következmények irodalmának” illetve a „társadalom és tudomány kölcsönhatását” bemutató irodalomnak. James E. Gunn szerint az SF a változások irodalma: azon irodalma gyűjteménye, melyek a való világ emberein végbement változások hatásait mérlegeli akár a múltba, akár a jövőbe vetítve, akár egy teljesen más világba… a leggyakrabban olyan társadalmi vagy technológiai változásokról van szó, melyek az egész civilizáció, emberi fajt veszélyeztetik.

    A meghatározást tovább bonyolítja, hogy az SF úgy viselkedik, mint egy poetikai kisgömböc: képes bármilyen más zsánert/elbeszélésformát (krimit, thrillert, romantikus történetet, mesét, értekezést stb.) magába kebelezni, applikálni. A definíciók többsége abban nagyjából egyetért, „hogy az SF spekulatív prózairodalom. Spekulatív abban az értelemben, hogy túllép az észlelés és a közvetlen tapasztalat határain, nem az „itt és most”, hanem a „mi lenne, ha” világával” foglalkozik.

    A definiálási küzdelmek okozta kiábrándultság mindenesetre mára odáig juttatta a kutatást, hogy szinte modortalanságnak, episztemológiai felfuvalkodottságnak, sértő kirekesztési eljárásnak hat egy tapasztalati halmaz megnevezése. Az SF Paul Kincaid szerint így nem is egy dolog, hanem „számos dolog – jövőbeli környezet, csodás gépezet, ideális társadalom, idegen lény, csavar az időben, csillagközi utazás, szatirikus perspektíva, a történet egy sajátos megközelítése, bármi, amit keresünk, ha a science fictiont keressük, itt szembetűnőbb, ott rejtettebb –, melyek kombinációk végtelen sokaságában fonódnak össze.”

    Jelen tanulmány az SF-et tematikának tartva a következő megközelítésmóddal ill. meghatározással rokonszenvezik és tartja szem előtt: „A tudományos-fantasztikus irodalom ma még nem létező vagy föl nem ismert problémákkal foglalkozik, s azokra racionális megoldást kínál vagy fordítva, létező, fölismert problémákkal foglalkozik, s azokra nem létező, de racionális megoldást kínál”.

    Domokos Áron: A science-ficton mint oktatási eszköz című  teljes tanulmánya PDF formátumban letölthető erről a linkről.

  • Csak azok élik túl, akik alkalmazkodni tudnak

    A jövő egyik legnagyobb problémája lesz, hogy meg fog nőni a klímamenekültek száma. A szélsőséges klíma számos országnak okoz szenvedést, a változás pedig elűzi a lakókat a szülőföldről mérsékeltebb éghajlatú és fejlettebb országokba, ahol jelenlétük nagy problémát okozhat.

    A jelenlegi globális felmelegedés nem az első az emberi történelem során. Most viszont az a legfontosabb  különbség, hogy a jelenlegit az emberi tevékenység váltotta ki. A kutatók pont azért eredtek a régebbi klímaváltozások nyomába, hogy megvizsgálják a civilizációkra gyakorolt hatását.

    Két ilyen hosszabb korszakot ismerünk: az úgynevezett középkori éghajlati anomáliát, amely 900 és 1250 között zajlott, valamint az 1450 és 1850 közötti kis jégkorszakot. A klímaváltozásnak már az európai hódítók érkezése előtt nagy hatása volt Amazónia népeire, ezért a tudósok az Amazonas folyó medencéjében évszázadokkal ezelőtt virágzó kultúrákat tanulmányoztak. Az éghajlat természetes változásait akkoriban megérezte Amazónia és a Föld legtöbb tája is.

    Az éghajlat meghatározó szerepet játszott az ősi Amazónia társadalmi és kulturális változásaiban, a hőmérséklet és a csapadék mennyiségének nagy változásai egész népcsoportok eltűnését okozhatták, ezzel szemben más kultúrák még a gyarmatosítók érkezésekor is virágoztak.

    A vizsgált időszakban több tucat fejlett társadalom élt virágzó városokban és falvakban Amazóniában. Konfliktusaik és a népességvándorlás szintén szerepet játszott egyes kultúrák bukásában.

    A tudósok Amazónia 700 és 1300 közötti éghajlati és társadalmi változásait tanulmányozták. Azt találták, hogy azok a társadalmak tűntek el, amelyek intenzív földművelést folytattak és erős osztályszerkezetük volt.

    Ahol hierarchia nélkül éltek, valamint többféle terményt termesztettek és többet törődtek a föld minőségével, hogy tovább termő maradjon, azok képesek voltak alkalmazkodni a megváltozott klímához.

    A kelet-amazóniai marajók elitje nagy földhalmokon élt, egy-egy ilyen dombon mintegy kétezren laktak, közösségeik 1200 körül bomlottak fel. Korábban úgy vélték, a nomád vadászok érkezése okozhatta az eltűnésüket, az új tanulmány szerint a csökkenő csapadék is szerepet játszott. A marajók dombjaikkal a vízforrásokat is uralták, így érzékenyek voltak az elhúzódó aszályra.

    Ugyanekkor virágzott az 1100 körül letelepedett santarémi kultúra, az ott lakók kukoricát, édesburgonyát, tököt termesztettek és dolgoztak a talaj javításán, a szárazság kevésbé viselte meg őket.

  • Az eddig ismert legrégibb galaxis-karambol

    Az Atacamai ALMA Hálózat segítségével felfedezték az eddig ismert legrégebbi összeolvadt galaxist.

    A csillagászok az univerzum nagyon korai korszakát vizsgálták. Egy ősi galaxist vizsgálva , 13 milliárd éves oxigén, szén és por jeleit detektálták. A B14-65666 jelű galaxis a legkorábbi galaxis, ahol ennek a három összetevőnek a kombinációját észlelték. Az adatok összehasonlításával megállapították, hogy a vizsgált objektum valójában nem egy egyszerű galaxis, két összeolvadt csillagrendszerből áll.

    Ezzel új rekord született, ez a valaha felfedezett legrégebbi összeolvadt galaxispár. A Szextáns csillagképben lévő, 13 milliárd fényévnyi távolságra található, az innen induló fénynek 13 milliárd évre van szüksége ahhoz, hogy eljusson a Földre.

    Vagyis az a kép amit a tudósok rögzítettek, kevesebb mint egy milliárd évvel az ősrobbanás utáni állapotot mutatja be.

    A Hubble űrteleszkóp korábbi megfigyeléseiből kiderült, hogy a B14-65666 galaxisban két csillaghalmaz van, az ALMA által észlelt jelekből pedig kiderül, hogy a két folt egy rendszert alkot, de különböző sebességűek. Ez azt sugallja, hogy a két folt valójában két galaxis az összeolvadás állapotában.

    A galaxis elég kicsi, a tudócsoport becslése szerint a teljes tömege a Tejútrendszerének kevesebb, mint 10 százaléka. Fiatal galaxisként 100-szor aktívabban termelt csillagokat, mint a Tejútrendszer. Ez is egy fontos jel, mert az ennyire aktív csillagformálás szintén a galaxisok összeolvadásának fontos jellemzője, az összeütköző galaxisokban lévő gázok összenyomódása ugyanis természetszerűen csillagformálódáshoz vezet.

    Az ALMA Hálózat 54 darab 12 m-es, és 12 db 7 m-es átmérőjű mozgatható antennából álló, interferométer elven működő rádiótávcső-rendszer, mely a milliméteres illetve az alatti hullámhosszúságú sugárzást érzékeli. A rendszer több nemzetközi obszervatórium és kutatóintézet közös projektje, melyet a chilei Atacama-sivatagban, 5000 m magasságban alakítottak ki. Az ALMA az eddigi legnagyobb, és 1,3 milliárd dolláros költségvetésével a legdrágább földfelszíni rádióteleszkóp.

     

  • És dőljön a dominó

    Jó néhány évvel ezelőtt a tévé egyik legnézettebb műsora volt a Dominó-nap közvetítése, amikor egy lelkes csapat heteken keresztül dolgozott, hogy újabb és újabb rekordokat állítsanak fel.

    Dominó Jojo nevű srác nem csak az apró építőkockák ledöntéséért rajong, a Star Wars is nagyon közel áll a szívéhez.

    Az Uolsó Jedi című film előtt a maga módján tisztelgett: 26 000 dominóból állított össze néhány filmmel kapcsolatos képet, amelyet utána kevesebb, mint másfél perc alatt döntött le.

    Sajnos a Dominó napok megszűntek, mert elérte lehetőségei határait, nincs elég pénz, hely és segítő az újabb rekorddöntéshez. 2009-ben rendezték az utolsót, majd a világválság miatt három évig nem szervezték. Később már nem sikerült újraindítani. Tíz évvel ezelőtt a hollandiai Leeuwardenben rendezték, és a felállított 4 800 000 kockából, 4 491 863 dőlt le. Ez 93,58%, ami egy átlagos eredménynek számít. De a rekord megdőlt.

  • Hamarosan jönnek a levegő nélküli gumik

    Hosszú évek óta kísérleteznek a levegő nélküli gumikkal. Az egyetlen sikeres ilyen fejlesztést a holdautóknál használták, de ott kifejezetten hátrány volt a levegő, a fémabroncsoknál nem kellett törődni a rozsdával, és nem volt cél a hosszú élettartam.

    A világ több nagy gumigyártója is sok év óta próbálkozik a fejlesztéssel. A Michelin és a GM egyesítették kutatómunkájukat és bemutatták közös fejlesztésüket, Az UPTIS- rendszert.

    Évente 200 millió abroncsot kell elcserélni valamilyen sérülés miatt. Egy levegőmentes abroncs sok meghibásodási lehetőséget kiküszöböl. Nincs defekt, nem okoz sérülést a túlfújás vagy az alacsony nyomás. Ha ezeket kiküszöbölnék, évente abroncsok tízmillióit lehetne megspórolni.

    AZ UPTIS abroncsok gumiból, és műgyantával erősített üvegszálból készülnek. A küllős abroncs most már olyan erős, hogy felveszi a versenyt a hagyományos autógumikkal.  A vizsgálatok alapján megbirkózik az összes olyan terheléssel, amivel használat során szembe kerül.

    A gumik éles tesztelése a napokban indult meg, Chevrolet Bolt elektromos autókon tesztelik.  A tervek szerint öt év múlva már megvásárolható lesz.

  • Ad Astra – Út a csillagokba  

    Roy McBride műszaki tiszt elindul, hogy átszelje a galaxist, és kiderítse az igazságot apjáról, aki húsz éve tűnt el, miközben idegen életformák után kutatott az űrben. Ugyan sokáig halottnak hitték, egy új bizonyíték arra utalhat, hogy Clifford McBride még mindig él, és egy elhagyott erőműben bujkál egy távoli bolygón – és hogy potenciális veszélyt jelent az egész univerzumra…

    Megérkezett a Brad Pitt főszereplésével készült sci-fi magyar nyelvű előzetese.

    https://www.youtube.com/watch?v=kBMpKZwlKeo

     

     

     

  • És a robot visszavág

    Szinte havonta jelenik meg újabb videó a Boston Dynamics robotjainak képességeiről. Nem csak évről évre, de szinte hónapról hónapra javul a mozgásuk, tökéletesedik az egyensúly érzékük, egyre nagyobb kihívást jelentő talajokon is megállják a helyüket.

    Egyre többféle zavaró körülményt tudnak kezelni. Azonban ez a videó a teszt megdöbbentő végkifejletét mutatja be.

    Nem kell aggódni, ez nem valódi, csupán egy paródia videó A Corridor Digital csoport tagjai videók készítésével foglalkoznak, és a vizuális effektusok az erősségük. Ebben a szkeccsben a Boston Dynamics mérnökeinek furcsa tesztelési ötleteit parodizálják ki. Aki jobban odafigyelt, észrevehette a Boston Dynamics helyett a Bosstown Dynamics

    Tehát nem kell aggódni, még nem jön a robotok lázadása.

  • Új Zelda játékok, és egy új Animal Crossing van a Nintendo láthatárán

    Nagyot szakított a Nintendo az idei E3-on, több kisebb hír mellett bejelentették a The Legend of the Zelda: Breath of the Wild második részét, és remake-elik a The Legend of Zelda: Link’s Awakening-et. Bemutattak exkluzív játékmenetet az Animal Crossing switches kiadásáról, viszont az Animal Crossing megjelenési idejét kitolták 2020-ra.

    Talán a legjobban várt Nintendo játék az az Animal Crossing New Horizons, az eddig ismert Animal Crossing formula most a feje tetejére kerül. Az Animal Crossing lényege, hogy egy kis városba kerülsz, ahol csak te vagy az egyedüli ember, mindenki más anthromorf állat, és együtt kell élnetek ebben a virtuális életszimulátorban. Az új kiadásban rengeteg Minecraft-szerű elem kerül a játékba, többek között most már magunknak tudunk majd készíteni fából és kőből tárgyakat, holott eddig az árusokra kellett hagyatkoznunk, amikor a városunk berendezéséről volt szó. Rengeteg kisebb újítás is kerül a játékba, mint például az, hogy mostantól a szél viszontagságosan fúj, és ha nem figyelünk, úgy elfújhatja a termést, mint a Micimackó szeles napjában. Az új Animal Crossingban szinte mindent nekünk kell majd megteremtenünk, hiszen egy lakatlan szigetre kerülünk egy szerencsétlenség folytán, és itt kell majd egy élhető kolóniát kiépítenünk. Minden bizonnyal rengeteg friss ötlet kerül majd ebbe a játékba, már alig várjuk.

     

    Két új Zelda játékot is kapunk, egy új, és egy régi stílusú Legend of Zeldát. A nyílt világú játékok rajongói minden bizonnyal tűkön ülnek, hogy még egy iterációban szembenézhessenek Ganonnal a Breath of the Wild 2-ben. Sajnos az új Breath of the Wild-hoz nem jött konkrét trailer, pusztán egy teaser, viszont a legvadabb rajongók már most színes teóriákat szőttek azzal kapcsolatban, hogy mit is fogunk kapni ebben a felfedező játékban.

    Azért, hogy ne csüggedjenek azok se, akik a régi stílusú dungeon dweller Legend of Zelda játékokat szerették, azoknak érkezik a  The Legend of Zelda: Link’s Awakening három dimenziós remake-je a Switchre! Mostmár szemkápráztató 3D grafikában játszhatjuk végig ezt az időtlen klasszikust.

     

  • Miniinterjúk – Ronil Caine

    Lőrinc L. Lászlót 80. születésnapja alkalmából a Metropolis Media egy különleges kötettel lepte meg. A könyvben 12 olyan író egy-egy novellája olvasható, akik a szerző rajongói is egyben. A kötetek szerzőivel villáminterjúkat készítettünk, Következő szerzőnk Ronil Caine.

    1, Mióta ismered/olvasod Lőrincz L. László műveit?

    Három éve olvastam tőle először. Korábban nem, mert inkább horror, thriller, klasszikus sci-fi zsánert szerettem olvasni. Ismerni persze ismertem. Emlékszem a borítókra gyerekkoromból, ott voltak a polcon, édesapámnak nagy kedvence volt.

    2, Melyik műve inspirálta a novelládat, hogyan merítettél a művéből vagy műveiből ötletet?

    Amikor a Metropolis Media felkért a novellára, az volt a célom, hogy minél több művét, karakterét összekössem egy kalandos történetbe, amit az ő stílusában írok meg, kicsit keverve a sajátommal. Mivel nem olvastam az összes könyvét, kutatómunkával és kreativitással pótoltam, amit tudtam. Remélem, a sok utalással sikerül megmosolyogtatni a rajongókat és Lőrincz L Lászlót is.

    3, Mennyire áll közel hozzád ez a stílus? Mennyire kellett kilépned saját kereteidből?

    Nem áll különösebben távol tőlem, de azért néha koncentrálnom kellett, hogy ne vigyem el a stílust vagy a történetet a saját novelláim hangulata felé. A laza, magabiztos főhős szemszögéből írni viszont kifejezetten élvezetes kirándulás volt. Ilyen típusú novellát mindig is szerettem volna írni, és biztosan fogok is még.

    4, Melyik a kedvenc Lőrincz/Lawrence regényed/novellád?

    A Szindzse szeme volt az első, amit olvastam tőle, és eddig az a favorit is. Emlékezetes volt még A nagy kupola szégyene is.

    5, Melyik szerzőt szereted jobban: Lőrinc L. Lászlót vagy Leslie L. Lawrence-et?

    Van, aki tud dönteni? Mindkettő ugyanazt a lazaságot, jó kikapcsolódást, izgalmas sztorikat nyújtja, amit Lőrincz L Lászlótól szeretünk. Nehéz mellényúlni, bármit választunk is tőle.

  • A Cyberpunk 2077 volt a legnagyobb durranás az E3-on

    Az E3 napjaink egyik legfontosabb videojátékos eseménye, amelyen összeülnek a világ legnagyobb játékfejlesztői, hogy megmutathassák, min dolgoztak az elmúlt években, és felkelthessék a vásárlók érdeklődését a közelgő játék megjelenésekre.

    Az E3-on talán a Cyberpunk 2077 kapta a legnagyobb figyelmet, mivel egy lélegzetelállító trailerrel reklámozták a közelgő játékot. A videóban egy hihetetlenül színes, és aprólékosan kidolgozott világot láthatunk, mindenféle sci-fi finomsággal megtöltve, mint például robotokkal, és futurisztikus autókkal. A trailer alapján ez lesz az eddigi legszebb nyílt világú játék, amit vala láthattunk, csak reméljük, hogy nem csupán egy GTA-klónt kapunk robotokkal. Ez papíron nem lenne olyan rossz, viszont a játékot akkora hype veszi körül, hogy legalább egy Breath of the Wild-szerű innovációt várunk el a programtól.

    A Cyberpunk 2077 trailerében egy hollywoodi színész is vendégszerepelt, aki nem más, mint Keanu Reeves. A játék rajongói hatalmas üdvrivalgással fogadták az élő legendát a színpadon, hiszen élőben is tiszteletét tette a rendezvényen. A Cyberpunk reklámcsapata nyilvánvalóan tudja, mitől döglik a légy, hiszen ennél nagyobb figyelmet nem is kaphatott volna a játék világszerte. Már csak az hiányzik, hogy egy ténylegesen jó videojátékot vehessünk a kezünkbe 2020-ban, hiszen nem egy játék projekt esett az arcára már a túl jó marketing, de gagyi játékélmény miatt. Igen, rád gondolok Fallout 76 és Rage 2.