Egerben a Nemzeti Kutyafajtáink Génmegőrzési Program zárórendezvényén bemutatták A 9 magyar kutya című filmet. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége által szervezett eseményen bemutatott Oktató- és természetfilm a kilenc őshonos magyar kutyafajtát mutatja be.
A 2018-ban elfogadott kormányzati génmegőrzési stratégiában kitüntetett szerep jut az őshonos magyar kutyafajtáknak. Ez a kilenc fajta – a komondor, a kuvasz, a puli, a pumi, a mudi, a magyar vizsla, a drótszőrű magyar vizsla, a magyar agár és az erdélyi kopó – nemzeti kincsünk, 2017-ben pedig a hungarikumok között is helyet kapott
Tavaly 50 millió forinttal támogatta a kormány az őshonos kutyafajták megőrzésének ügyét. A forrásból genetikai vizsgálatokat végeztek és támogatták az egyedszám növelését elősegítő szakmai munkát is. Ugyancsak ebből a keretből készült el A 9 magyar kutya című film is.
Csejtei Tamás, az alkotás rendezője elmondta, hogy a szakmai követelmények maradéktalan figyelembevételével együtt az érintett kutyák iránti érdeklődés, szeretet, illetve rajongás felélesztése és megerősítése volt a cél, elsősorban a gyermekek körében. Egyúttal a produkció vezérmotívumaként említette annak megjelenítését, hogy ezek az őshonos fajták tökéletesen integrálhatók a mai ember életébe.
A Nemzetközi Kinológiai Szövetség elnöke rendkívüli jelentőségűnek nevezte a programot és hangsúlyozta, hogy őshonos kutyafajtáink a nemzeti örökség és kultúra részei. Éppen ezért annak ellenére fontos fenntartásuk, hogy eredeti funkciójukat mára nagyrészt elvesztették.
A munka legfontosabb elemei közé tartozik az érintett fajtáknak új funkciókat találni, és kinevelni a tenyésztők új generációit is. Ehhez fontos kedvcsinálót jelenthetnek a népszerűsítő programok, köztük a most debütáló, a fajták küllemét, viselkedését, értékeit szemléletesen és vonzó képi világgal bemutató ismeretterjesztő film.
Daniel Radcliff ismét beleválasztott a filmek legjavába, hiszen amíg a legutóbbi filmjében egy szellentő hullát alakított, ezúttal egy olyan hőst játszik, akinek a kezéhez van szegecselve két pisztoly. A poénok adják magukat, hiszen „a dobd el a fegyvert” legalább annyira lehetetlen vállalkozás a fiatal fiúnak most, mint az, hogy egyáltalán lehúzza a nadrágját úgy, hogy ne kapjon még egy golyót a meglévők mellé.
A Guns Akimbo című filmben tehát egy hatalmas, élő Battle Royale-szerű tv műsorban találja magát Daniel Radcliff, és likvidálni, vagy legalábbis túlélni próbálja a többi versenyzőt, csak úgy mint a Hunger Gamesben. Az alapötlet nem éppen eredeti, de a csavar, hogy nem tudja letenni a fegyvert a főszereplő, fergeteges. Minden a film megvalósításán múlik, vagy eszeveszettül jó, vagy nagyon gagyi lesz a film.
A trailer iszonyú lendületesre sikerült, reméljük, nem lőttek le minden poént a sztoriból, és tényleg jó filmet várhatunk március 5.-én.
Hidd el Ron! Ezek sokkal jobbak mint a varázspálcák!
Érdekes hír röppent fel a Star Wars világával kapcsolatban: lehet, hogy George Lucas visszatér a filmkészítéshez.
Az ok érthető. A rajongók és a kritikusok is elégedetlenek a saga befejező trilógiájával. Sok gondjuk van a cselekménnyel, többek között az, hogy a három rész történései nem illeszkednek olyan szorosan egymáshoz, mint az előző trilógiák esetében.
George Lucas is folyamatosan elégedetlenkedett a filmekkel kapcsolatban. A hírek szerint felvetette, hogy szívesen dolgozna újra a Lucasfilmnél a Star Wars további alkotásain. Ehhez kemény feltételt szabott: egyedül akarja irányítani a franchise teljes kreatív munkáit.
Úgy tűnik a Lucasfilm háza táján is sokan örülnének ennek a lépésnek. Kathleen Kennedy, a lucasfilm elnöke nem tartja elképzelhetetlennek az visszatérést, de ő csak tanácsadóként gondolkodik Lucasban. Így érezhetőek a két szakember nézetkülönbségei, hiszen Lucas teljes szabadkeze egyúttal Kennedy státuszát csorbítaná.
Az mindenesetre izgalmas fejlemény lenne, hogy Lucas magával hozná Dave Filonit. Filoni rendezte a 2008-as animációs filmet, a Star Wars: A klónok háborúját, az azonos című, 2008-2012 között futó sorozatot, és a 2014-től 2018-ig futó Star Wars: Lázadók sorozatot. Ezek sikeresnek számítottak a rajongók között és a kritika is kedvelte. Filoni emellett két rész rendezett a Mandalorian sorozatból is.
A jégkorszak egy nagyon izgalmas időszak. A hideg, a vastag hó és jég, a növényzet megváltozása és eltűnése, a vadállomány megritkulása miatt egy izgalmas környezet. Sehol sem olyan nehéz a túlélés, mint egy ilyen világban. A fagyhalál veszélye, az állandó meleg biztosítása, a mindennapi élelem előteremtése komoly kihívás a korszakban élőknek.
Napjainkban furcsa jégkorszakról beszélni, hiszen minden a felmelegedésről szól. De az elképzelés nem légből kapott. A Földön 3 millió éve tart a jégkorszak. Igen tart, mert még most sem ért véget. Csupán szerencsénkre egy viszonylag stabil klímájú melegebb ciklusban élünk. De ez megváltozhat.
Több olyan folyamatot ismerünk, amely a Föld történelme során jégkorszakhoz vezetett, de nem ismerjük mindegyikre a magyarázatot. Vannak még olyan ismeretlen tényezők, amelyek ismét elhozhatják a sarki jég terjedését. Nagy kérdés, hogy az ember beavatkozása a klímafolyamatokba, a felmelegedést okozó ipari szennyezés mennyire befolyásolna egy új jégkorszak bekövetkeztét.
A jeges világ épp ezért válik izgalmas környezetté, egy jó SF történet alapjává. Ilyen környezetben nem számíthatunk utópiára. A jégkorszaki túlélésről igazán kiváló disztópikus történetek születtek.
Nézzünk körül először a filmek táján. Ismertsége révén mindenképpen először a Holnapután című filmet kell említeni. 2004 nagy blockbuster sikere inkább a látványra és az akcióra épít, mint a tudományos alapokra. Ennek ellenére tény, hogy a történet alapjául a klímakutatók által felvázolt legrosszabb lehetséges forgatókönyvet vették alapul. Bár a tudósok becslése hosszabb idővel, évekkel számol, a filmben ezt néhány napba tömörítették bele.
Jack Hall (Dennis Quaid) klimatológusnak még a saját fia, Sam (Jake Gyllenhaal) sem hiszi el, hogy a Földet katasztrófa fenyegeti. Ám amikor egy sziget nagyságú jégtömb válik le a Déli-sark jégtáblájából, mindenki számára nyilvánvalóvá válik, hogy menekülni kell. De a folyamat drámai gyorsasággal söpör végig, Amerika megbénul a sarkvidéki hidegtől és a rázúduló hótömegtől.
Rögtön e film után kell megemlíteni a felsorolás legrosszabb alkotását. A 2012: jégkorszak a maja világvége pánikot lovagolta meg, de jégkorszakra alapozva.
Izlandon kitör a gleccser alatt rejtőző Hekla vulkán, és a kitörés következményeként vulkanikus tél fenyegeti a Földet. Rövidesen az egész emberiség létét fenyegető klímaváltozás kezdődik. Órák alatt olyan szélsőségessé válik az időjárás, hogy a nagyvárosokban tömegével halnak meg az emberek. A még élők biztonságos helyeket keresnek, hogy valami módon megállítsák a pusztító folyamatot, mielőtt minden élet eltűnik bolygónkról. Egy kanadai család áll a történet középpontjában, akik északról menekülve New York felé tartanak, A szülők azért küzdenek, hogy megmentség a városban rekedt lányukat.
Ismerős, ugye, A történet nagymértékben a Holnapután koppintása, ami nem meglepő, ha megnézzük, hogy a „filmet” az Asylum, az amerikai filmipar legnagyobb szemétgyártója készítette. Mottójuk, hogy kevés pénzből, hasonló címen lemásolunk egy nagy filmet. Az emberek egy részét a cím veri át, másoknak elég ez a színvonal.
Zajos sikert aratott egy dél-koreai koprodukciós film, a Snowpiercer – Túlélők viadala. A film alapja a Le Transperceneige című képregény, amely Jacques Lob, francia képregényrajzoló munkája. 2013-ban ezt adaptálta filmre Bong Joon-Ho dél-koreai rendező. A filmben olyan sztárok bukkantak fel, mint Ed Harris, William Hurt, Tilda Swinton, Cris Ewans.
2031, a Földön a klímaváltozás következtében egy újabb jégkorszak köszöntött be, a felszínen az életnek semmi nyoma. Azok a szerencsés emberek, akik túlélték a katasztrófát, a Snowpiercer nevű, önellátásra berendezkedett vonaton utaznak immár 17 éve. A Snowpiercer utasainak élete azonban merőben különbözik egymástól. A hátsó kocsikban lévők nyomorognak, gyanús eredetű proteintéglákon élnek, a vonat elején utazó előkelőségek pedig rettegésben tartják a nyomorgókat, és katonáik minden lázadásukat leverik. A hátul utazók vezére, Curtis, Gilliam és Edgar segítségével alaposan megtervezik az újabb lázadást, és néhányan eljutnak a mozdonyig, ahol végre szembetalálják magukat az igazságtalan rendszer megálmodójával, Wilforddal.
Bár a film alapötlete, a jégkorszakban folyamatosan száguldó vonat teljes képtelenség, a vonatban felépített hierarchikus társadalom, a történetvezetés, a karakterek, és a remek színészi játék végül kiváló filmet eredményezett.
Hasonlóan a jégkorszaki túlélőkre épül a Kolónia című film.
kinopoisk.ru
Az éghajlat szélsőséges viszonyai miatt 2045-re a Föld még életben lévő lakossága elszigetelt földalatti kolóniákban él. A telepek elsődleges feladata a betegségek visszaszorítása és kellő mennyiségű élelmiszer termelése a populáció számára. A Hetes számú kolónia vezetője Briggs pár katonával az oldalán a távoli Ötös számú kolóniába indul, miután vészjelzést kaptak a testvértelepről. Az extrém hideg időjárást leküzdve az Ötös számú telepen egy túlélőt találnak, akinek elmondása és a talált nyomok alapján Briggs és csapata szembesül azzal, ami az ő kolóniájukat is fenyegetheti. A két telep között fekvő egykor volt nagyváros romjain keresztül visszaküzdve magukat Briggs az Ötös számú telepen látottaktól is váratlanabb változásokkal találja magát szembe, melyeknek felelőse, a telepen maradt erőszakos társa, Mason.
Az irodalomban manapság kevésbé népszerű téma a jégkorszak. Harry Harrison Éden trilógiájának második kötete, a Fagyos Éden a jégkorszak eljövetele előtti időkben játszódik. Az Éden párhuzamos valóságában A dinoszauruszokat nem pusztította ki a meteorbecsapódás, és az értelmes dinók az emberekkel élnek egymás mellett. Javában folyik a harc a Földért két civilizáció között, melyek egyaránt maguknak akarják a hatalmat. A yilané dinoszauruszai nemcsak hogy nem haltak ki, de egy értelmes fajuk a biotechnológia tudományának segítségével meghódította a bolygó nagy részét. Riválisaik, az emberek nem rendelkeznek olyan fejlett technikával, mint ők, de szívósságban méltó versenytársak, és most még a természet is az ő oldalukra állt: jégkorszak közeledik, amit talán csak a melegvérűek élhetnek túl. A harc minden eddiginél kiélezettebb lesz, és két ellenfél, az ember Kerrick, valamint a yilané Vainté számára egyenesen személyes üggyé válik. Felülkerekedhet-e bármelyikük a másikon, vagy mindkét fajból csupán megkövült csontok maradnak meg az utókor számára?
Igazi különlegesség a zsánerben egy román írónő regénye. Nemrégiben jelent meg Ana-Maria Negrilă Jégcsászár című regénye. Története nem a közeli, hanem a távoli jövőben játszódik, amikor a közelgő jégkorszak vetíti előre árnyát. Egy ultramodern, totalitárius elnyomás alatt élő metropoliszban a hétköznapi emberek a túlélésért, a nagyvállalatok pedig a hatalomért harcolnak az egyre szélsőségesebb éghajlati körülmények között. A fiatal látnok, Sich könyvek közé menekülve próbálja mindettől távol tartania magát. Egy hirtelen támadó különös forgószél azonban pusztulással fenyegeti a várost, és a megoldás kulcsa, úgy tűnik, Sich kezében van. Ehhez azonban kénytelen összefogni az elnyomó hatalommal, ám a végkifejlet egyelőre még előtte is titok.
Mindenképpen meg kell említeni, hogy a témában megjelent két magyar regény is. 2004-ben, a Holnapután bemutatója idején jelent meg Nemere István 2015 – Jégkorszak című regénye. A világ tudósai és a közeli jövő politikai-gazdasági-katonai tervezői hatalmas változásokat sejtenek. A Föld éghajlata hamarosan katasztrofális mértékben megváltozik. Ha ez kiteljesedik, végzetes következményekkel is járhat. Egyszerre támad Európára és az északi féltekére a szokatlan hideg, az új jégkorszak, más tájakra pedig a kibírhatatlan hőség. Sokfelé megsemmisül minden élet és elpusztulnak a civilizációs vívmányok. Elolvadnak a sarki jegek, leáll a Golf-áram és megemelkedik a világóceánok szintje, elárasztva szinte minden fontosabb kikötőt, sőt országot.
A regény a tudományos előrejelzéseket követi egy ideig. Megtudhatjuk belőle, milyen iszonyatos szenvedések jöhetnek még az emberiségre a nem is olyan távoli jövőben. Hiszen a könyv 2015 májusában, mindössze öt nap alatt játszódik le. E rövid idő alatt azonban gyökeres változás történik. Valakik ugyanis rájönnek, hogyan lehet visszafordítani a klimatikus folyamatokat és ismét paradicsommá varázsolni a Földet. Ám akadnak olyan erők, amelyeknek nem ez az érdekük…
Napjainkban játszódik Térey János A Legkisebb Jégkorszak című regénye. A szerző szintén egy vulkanikus tél következményeit mutatja be, de budapesten. A regény korrajz a közeli múltunkról, jelenünkről és egy elképzelt jövőről. Különlegessége, hogy verses formában íródot.
2019-et írunk, Európát és benne Magyarországot az izlandi vulkánok heves aktivitása nyomán bekövetkező globális lehűlés keríti hatalmába. Mátrai Ágoston, a Protokoll immár révbe ért főszereplője, konzulként dolgozik Reykjavíkban, ám amikor a mindent beborító hamufelhő miatt evakuálják a lakosságot, haza kell térnie Budapestre. A vulkáni tél lassanként beköszönt Magyarországra is. Vajon miként birkózik meg a magyar társadalom a váratlan katasztrófahelyzettel? Mihez kezd az épp regnáló szociáldemokrata-jobbközép kormány Magyarországon? Miközben a felső középosztály fényűző díszletek között zajló kényelmes életét felborítani látszanak a hó és jég alatt is forrongó szélsőséges csoportok. Mi történik, ha csődöt mond a logisztika, a pénz sem bizonyul hathatós cserealapnak a túléléshez, és előbújnak a hegy kísértetei is? Egyáltalán: mi lett Bill Clinton régi, jó világával? És miért nem megy el a farsangi bálba Orbán Viktor?
Érdekes ötlettel álltak elő az oxfordi egyetem kutatói. Elméletük szerint az észak-sarki tundrát úgy lehetne megmenteni, ha nagytestű növényevő állatokkal telepítenénk be.
Az Északi-sark környezet nagyon gyorsan változik. Néhány évtized alatt eltűnt a jég nagy része, a fagyott talaj felenged, egyre gyakoribb a nagy meleg, a szárazság, és az ezt követő tüzek. A talajból felszabaduló gázok tovább növelik az éghajlatváltozást.
A szakértők véleménye szerint alkalmazkodva a változásokhoz vissza kell állítani a hajdan volt i mamutlegelők ökoszisztémáját, és ezzel mérsékelni lehet a globális felmelegedés hatásait.
A szaknyelven mamutsztyeppének hívott ökoszisztéma ma már nem létezik. A nagy testű növényevőkkel – olyanokkal, mint például a gyapjas mamutok – együtt eltűnt. Ez a fajta s füves ökoszisztéma a pleisztocén földtörténeti korszakkal együtt eltűnt.
Az ökoszisztéma korábbi állapotának helyreállítását hivatalosan újravadonosításnak hívják, ilyen projekt volt például a Yellowstone parkba a farkasok és bölények visszatelepítése, A Duna menti hódtelepítések, vagy az őrségi bivalyrezervátum. A legelő állatok, mint a lovak vagy a bivaly közismertek a körülöttük lévő táj alakításának képességéről, például gátolják a fák növekedését azáltal, hogy összetapossák vagy megeszik a növendékfákat.
Mivel gyapjas mamutok és a gyapjas sorszarvúk már kihaltak, a lovak és a bivalyok lehetnének a tájépítészek, akik átalakítanák napjaink tundráját legelőkké. Az erdős vegetáció eltávolításával, a fű növekedésének erősítésével és a hó összetaposásával a nagy emlősök növelnék a visszaverődő napsugárzás mennyiségét. A füves területek kedveznek a szén elnyelésének a füvek mély gyökereiben, és lehetővé teszik, hogy a téli hideg mélyebben behatoljon a talajba. Együtt ezek a változások hűtik az észak-sarki térség földjeit és késleltetik az örökfagy – permafrost – olvadását.
Immár hagyománnyá vált, hogy év elején összehívva a Metropolis Media kiadó és Galaktika magazin íróit, szerkesztőit és fordítóit egy kellemes összejövetelen beszélgetünk az elmúlt év eredményeiről és a jövő év terveiről.
Idén még egy jeles hagyományt indítottunk útjára. 2019 decemberében közönség szavazásra bocsájtottuk a 2018-ban megjelent Galaktikák magyar SF novelláit, így rátok, Olvasókra bízva ezt a döntést.
Több száz szavazattal és nagyon szoros versenyben végül, Márki István: A mogorok földjén című novellája lett a legjobb magyar SF novella, ami megjelent abban az évben a Galaktikában.
Néhány szavazattal csupán lemaradva a második helyen Fedina Lídia írása az Isteni zűrzavar került. Míg a harmadik legtöbb szavazatot kapott novella, Czövek Andrea: Férfiak nélkül című novelláját szavaztátok meg.
Szívből gratulálunk mindhárom nyertesnek. A hagyományt szeretnénk folytatni ezért, hogy beérjük magunkat, a Könyvfesztivál vagy a Könyvhét idejére megszavaztatjuk veletek 2019 legjobb magyar SF novelláját.
Szeretnénk ismételten megköszönni mindenkinek a kemény és alázatos munkát. Reméljük ez az év is olyan sikeres és mozgalmas lesz, mint amilyen a tavalyi volt.
A legnagyobb köszönet azonban, az olvasóinknak és támogatóinknak jár. Nektek, akik előfizettek a Galaktika magazinra, lelkesen gyűjtitek könyveinket. A bloggerek és vloggerek, akik hírét viszik könyveinknek. Ha vannak is melléfogások, mi továbbra is igyekszünk különleges, ritka és minőségi olvasmányokat elhozni mindenkinek!
Egy szemléletes grafika már korábban bemutatta, hogy a Naprendszer összes bolygója szépen egy vonalba helyezve elférne a Föld és a Hold között. A Yeti Dynamics az ötletet egy kicsit tovább gondolta: Mi lenne, ha a Hold helyén a Naprendszer bolygói keringenének.
Az ötletből egy videó született, kiderült, ennek grafikai megvalósítása nem is egyszerű. A könnyebbség végett a bolygókat a Holdpálya legtávolabbi pontjára, 406 377 kilométer távolságra helyezte.
A bolygók keringési pályái ugyanabba az irányba mutatnak, mint a Holdé. A Föld azonban forog, és a közelebbi bolygók gyorsabban mozognak, mint ahogy a Föld forog, ezért nyugaton, nem pedig keleten emelkednek fel.
Ez a videó körülbelül 4 napig tart. Éjszaka a bolygók olyan fényesek és olyan jól töltik meg az eget, hogy nagyon jól megvilágítják a talajt. Ezt a megvilágítási hatást a lehető legpontosabb számítások előzték meg.
Természetesen ilyen közel a bolygók pályája nem maradna fenn, és órákon belül összeütköznének a Földdel. A videón több bolygó is látszódik egyszerre, ami természetesen képtelenség, hiszen összeütköznének egymással. De ez csupán egy gondolatkísérlet látványos bemutatója.
Az igazi Csillagok háborúja rajongó legnagyobb vágya, hogy esküvőjét Star Wars külsőségek között rendezzék meg. Elvonulni a rohamosztagosok díszsorfala előtt, Leia vagy Han Solo jelenlétében kimondani a boldogító igent, a gyűrűket Artoo-tól átvenni. Néhány szervező csapat fel van készülve ilyen kérésekre és egyedi ötletekkel fűszerezik a szertartást, és utána a vacsorát. Néhány ilyen esküvőről gyűjtöttünk össze képeket.
1979-ben mutatták be a mozik minden idők leghíresebb űrhorrorját, az Alient, ami akkor nálunk Nyolcadik utas a halál címen került a mozikba.
A kezdetben egyszerű pop-corn horrornak induló film nemcsak kultuszfilmmé vált, de időtállónak is bizonyult, és mára a sci-fi műfaj jelentős, stílusteremtő alkotásaként is számon tartják. Az Angol-amerikai koprodukcióban készült film zajos sikert aratott, teljesen új alapokra helyezte a műfajt, és megszületett egy negyven éve tartó saga. Az Alien világhírűvé tette a rendezőt, Ridley Scottot és a főszereplőt Sigourney Weawert.
Az elmúlt négy évtizedben a történet tetralógiává bővült, megszületett az előzménye, és mellékszálként egyesült a Predator sorozattal.
Ebben az igen látványosra sikeredett videóban a a Xenomorf lények evolúcióját mutatja be. A szokásostól eltérően a figurák itt nem statikusak, hanem mozgás közben hasonlíthatjuk össze a méretüket.
Az amerikai hadsereg nemrégiben alakult űrparancsnoksága bemutatta az alakulat egyenruháját.
Nem sokban különbözik a többi egyenruhától, a szív felett a „U. S. Space Force” felirat, a bal karon az alakulat emblémája szerepel. Az azonban sokaknak szemet szúrt, hogy az egyenruha erdei terepmintás.
Természetesen erre rögtön rákattant az internet népe. Legtöbben a terepmintát furcsállották, sokan kérdezték, hogy minek az az űrben. Mások ennél gúnyosabban érdeklődtek, hogy a ruha készítői láttak-e már űrt.
A parancsnokság magyarázatában arra hivatkoztak, hogy a a légierő szabványos egyenruháját hordják, így megspórolták az új egyenruha költségeit.
Természetesen ez nem hatotta meg az embereket és beindult a mémgyártás. Jöttek az ötletek, milyen is lehetne, milyennek kellene lenni egy űralakulat egyenruhájának.
