Blog

  • Megtalálták a kutyák infravörös érzékelőszervét

    Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia Tanszék és a svédországi Lund Egyetem kutatói egy közösen végzett kísérletsorozatban felfedezték, hogy a kutyák orra érzékeli az infravörös sugárzást.

    Megfigyeléseik szerint a kutyák orrtükre – a szőrtelen, nedves bőrfelület az orruk hegyén – érzékeli az infravörös sugárzást. Az állatok képesek melegvérű állatok testhőjének érzékelésére olyan távolságból, amely akár vadászat közben is hasznos lehet.

    két különböző kísérletben sikerült bemutatni a jelenséget. Az egyikben arra tanítottak kutyákat, hogy két távoli tárgy közül a melegebbet válasszák. A másokban  funkcionális MRI vizsgálattal kimutatták, hogy a kutyák agyának mely része mutat fokozott aktivitást sugárzó hő hatására. Az új érzékszerv felfedezése segíthet megérteni, hogyan érzékelik a ragadozók a zsákmányukat olyankor, amikor a látásukra, hallásukra és szaglásukra nem hagyatkozhatnak.

    Csányi Vilmos kutyaakadémiája

    A legtöbb emlős orrhegyén jellegzetes szerkezetű és megjelenésű bőrfelület van, amit orrtükörnek hívunk. Néhány emlősfajban ismert, hogy milyen érzékszervi funkciót tölt be az orrtükör, a vakondféléknél például különösen érzékeny taktilis ingerekre, de a mosómedve és az ormányos medve esetén is kimutatták, hogy az orrtükrük többféle mechanikus ingerre is kifejezetten érzékeny. Az emlős orrtükör egy különös tulajdonsága, hogy ragadozóknál éber állapotban a hőmérséklete jelentősen alacsonyabb, mint más emlősöknél. Bár az alacsony szöveti hőmérséklet általában véve nem kedvez a különböző típusú érzékszervek működésének. A gödörkésarcú viperák pontosabban csapnak le áldozatukra, ha az infravörös sugárzást érzékelő szervük hidegebb. Ezen megfigyelések adták a tanulmány alapötletét, miszerint a kutyák jól ismert hideg, nedves orra is képes lehet infravörös sugárzás érzékelésére, hiszen a kutya legközelebbi vad rokona, a farkas is elsősorban nagytestű, melegvérű állatokra vadászik, így előnyös lehetne, ha a prédaállatok sugárzó testhőjét érzékelni tudná.

    Do as I do – kutyakiképzés

    Az ötlet teszteléséhez két különböző kísérletet terveztek a kutatók. A svédországi Lund Egyetemen arra tanítottak kutyákat, hogy két távolban lévő tárgy közül kiválasszák a melegebbet úgy, hogy a két tárgy sem szagában, sem vizuális megjelenésében nem különbözött egymástól, így az állatok csak a tárgyak által kibocsátott infravörös sugárzás alapján tudtak dönteni. A kísérletben részt vevő kutyák mind sikeresen teljesítették a feladatot, ráadásul a melegebb tárgyat sikerült olyan távolságból kiválasztaniuk, amely alátámasztja, hogy az érzékszerv egy vadászó állat számára hasznos információt szolgáltathat.

    A kutyaetológia kulisszatitkai

  • Itt vannak az első poszterek a Monster Hunter filmhez

    Paul W. Anderson a Resident Evil franchise után ismét a Capcom egyik portékájához, a kultikus Monster Hunter világához nyúl. A főszerepekben Milla Jovovich és Tony Jaa lesznek láthatóak, akik hatalmas kardokat és mindenféle eszement fegyvereket használva szállnak szembe óriási szörnyetegekkel. Jovovich egy Natalie Artemis nevű katonát alakít, aki az egységével együtt egy rejtélyes világban találja magát, ahol elég keményen kell majd kapaszkodniuk, ha túl akarnak élni. Jaa egy Vadász bőrébe bújik, aki segít az egységnek beilleszkedni és megtalálni a helyüket… lehetőleg, a táplálkozási lánc tetején.

    A Monster Hunter filmet szeptember 4-én mutatják be a mozik, az alábbi két plakátot az IGN exkluzívan tette közzé.

  • Védekezés a cunami ellen

    A szökőár vagy cunami (japánul só szerinti jelentése: „cu”: kikötő, „nami”: hullám, vagyis kikötői hullám) japán eredetű kifejezés, magyarul óriáshullámnak is hívják. Néha helytelenül árhullámnak nevezik. Az egyik legpusztítóbb természeti katasztrófa, ám igen ritkán fordul elő, és még ritkábban szed áldozatokat, bár ha magas szökőár éri el a partokat, hatalmas pusztításra képes.

    Túlnyomó részt kétféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengés, vagyis  tengerrengés esetén, amikor a tengerfenék alatt kevesebb mint 50 méter mélységben következik be, és legalább 6,5 erősségű. Ez a cunamik több mint négyötödére igaz. A maradék tenger alatti vulkánkitörések esetén, nagy ritkán ó tenger alatti vagy parti földcsuszamlások is okozhatják.

    A legnagyobb a 2004. december 26-án az indonéziai Szumátra ÉNy-i partjainak közelében történt rendkívüli erejű víz alatti földrengést követően cunami volt, amely Ázsia délkeleti és déli részén, valamint Afrika keleti részén okozott nagyon jelentős károkat. Több mint 150 ezer (más források szerint több mint 200 ezer) ember meghalt.

    A kutatók régóta keresik a megoldást, hogyan lehet megvédeni a szárazföldet a cunami támadásától. Értelemszerűen az egészet képtelenség, de a part menti városok, kikötők védelme már önmagában életek ezreinem a megmentését jelentené.

    A Hollandiában kifejlesztett TWSB ( twin-wing Tsunami Flood Barrier) gát igen érdekes koncepció. Előregyártott elemekből viszonylag könnyedén telepíthető, mozgatása nem igényel felügyeletet és külső energiaforrást, a cunami extrém vízmozgása hozza működésbe a rendszert. A két szárny első lépcsőben megvédi, és vízzel elárasztva tartja a kikötőt, a másik az érkező árhullám hatására nyílik fel, ás állja útját a víztömegnek.

  • 2021-ben indulhatnak a szuper-űrturisták

    Még el sem indult a „hagyományos” űrturizmus – várhatóan idén indulhatnak el az elsők – a SpaceX vállalat máris túllicitálja az eddigi ajánlatokat Olyan magasságba vinné a vállalkozókat, ahova eddig nemhogy nem jutottak fizetős űrutazók, de ahol még űrhajós is csak kevés járt.

    Terveik szerint jövő év végéig 4 személy juttatnának 2-3-szor magasabbra, mint ahol a Nemzetközi Űrállomás kering.  Az űrutak szervezésével a Space Adventures nevű céget bízta meg.

    A SpaceX utazásán a szerencsések a Földtől mintegy 800-1200 kilométeres magasságba emelkedhetnek. Ez 8-15 ször magasabb, mint ahova az egyszerű űrugrással eljuthatnak a kiválasztottak. Ez megközelíti az eddigi, 1370 kilométeres rekordot, melyet a Gemini 11 legénysége, Pete Conrad és Dick Gordon állított fel 1966-ban.

    A SpaceX nek már nincs szüksége fejlesztésre, ugyanazt a Crew Dragon űrhajót fog használni, mint amilyen a NASA asztronautáit kiviszi az ISS-re. Bár a Crew Dragon eddig még csak egyszer járt az űrben, egy 2019-es legénység nélküli tesztrepülésen, de amint a NASA megadja az engedélyt az emberes repülésekre, onnantól kezdve nincs akadálya az extrém kalandnak.

    Újonc a világűrben

    A Space Dragon teljesen önirányító,  nincs szükség profi pilótára vagy asztronautára. Az utasok azonban képesek lesznek irányítani az űrhajót, ha szükséges. Az űrhajó kilenc négyzetméternyi területet biztosít az utasoknak, ezen belül nincsenek külön elszeparálható terek az alvásra vagy a „mosdóhasználatra”. Az utazás előtt az űrturistáknak tréningen kell részt venniük az Egyesült Államokban.

    A jegyárakról eddig még nem nyilatkoztak, de a szolid becslések szerint is az  áruk várhatóan több mint száz millió dollár lehet személyenként. A Space Adventures szóvivője szerint a turistaút várhatóan 2021 utolsó negyedévében fog megtörténni, a cég „több potenciális ügyféllel” folytat tárgyalásokat.

    A Space Adventures  a szovjetunió felbomlása után kezdte működését. Először csak 30 kilométeres magasságra repülhettek a szerencsések MIG-31-es repülőgépek hátsó ülésén. Innen már látszik a Föld görbülete és a világ feketesége. 2001 és 2009 között nyolc turistát küldött az űrbe az orosz Szojuz rakétával. Az első űrturista, Dennis Tito 20 millió dollárt fizetett az útért.

  • Egy alig ismert író: Kir Bulicsov

    Az egyik legnagyobb hatású szovjet-orosz fantasztikus író Kir Bulicsov. Hazájában rendkívül népszerű, néhány könyve hozzánk is eljutott az évtizedek során. A Metropolis Media életművének bemutatásába vágott bele.

    Bulicsov 1934-ben született Moszkvában Igor Vszevolodovics Mozsejko néven. Életéről meglehetősen keveset tudni. 1957-ben diplomázott szülővárosában. Lőrincz L. Lászlóhoz hasonló kanyargós karriert futott be, és karrierjének állomásai is hasonlóan alakultak. Dolgozott fordítóként, burmai tudósítóként, keletkutatóként és forgatókönyvíróként is. 1963-tól a Keletkutató Intézetben dolgozott.

    Írói munkássága szerteágazó. 1965-ben kezdett el foglalkozni a fantasztikus irodalommal. Ekkor választotta a Kir Bulicsov álnevet is. Először neki is novellái jelentek meg folyóiratokban, majd antológiákban, és hamarosan  önálló, gyűjteményes kötetekkel is jelentkezett. Számos regény fordított le oroszra.

    Két sikeres novellaciklust írt: Csodák Guszlárban, A kislány, akivel semmi sem történik.

    Egyéb zsánerekbe is elkalandozott. Több ifjúsági és kalandregény szerzője. Bandula tábornok kardja címmel történelmi regényt írt Burmáról. Írt színdarabot és több mint húsz forgatókönyv fűződik a nevéhez.

    Kulturális érdekesség, hogy számos ismert orosz népmesét átírt sci-fi műfajba, amik igen sikeresek voltak.

    1982-ben elnyerte a Szovjet Állami Díjat, majd 1994-ben az Eurocon-díját. 1997-ben kapta meg a legnagyobb hagyományokkal rendelkező orosz sci-fi-díjat az Orosz Fantasztikus Írók Szövetsége által odaítélt Aelita-díjat.

    Regényeit, novelláit számos nyelvre lefordították. Magyarországon az évtizedek során megjelent néhány elbeszélése az Univerzum és a Galaktika magazinban.

    A hetvenes évek közepén, a hidegháború csúcsfokán a Kossuth kiadó jelentette meg az utolsó háború című regényét, amely egy atomháborúban elpusztult bolygó felderítéséről, és a túlélők mentéséről szól. A regényből 1976-ban rádiójáték készült a korszak legjelentősebb színészeinek tolmácsolásában. A mikrofonok mögé állt többek között, Gábor Miklós, Sinkovits Imre, Koncz Gábor, Nagy Attila, Ráday Imre, Szatmári István, Ilosvay Katalin, Fülöp Zsigmond, Szabó Gyula, Balázsovits Lajos.

    1983-ban a Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatban jelenik meg Kettészakított élet című könyve. 1990-ben a Móra kiadó adta ki ifjúsági fantasztikus meséjét, címe Egy kislány a Földről.

    A Metropolis Media 2018-ban kezdte meg az életműve kiadását. Ebben az évben jelent meg a Túlélők és a Kozmosz vándorai, 2019-ben a Projekt-18. Ebben az évben Az utolsó háború  került a könyvesboltokba.

    Az utolsó háború

    Kir Bulicsov 2003. szeptember 5-én, 69 évesen hunyt el szülővárosában.

  • Batman – Forgatási képek

    Jönnek az első képek az új Batman film forgatásáról. A Robert Pattinson főszereplésével készülő mozi külső felvételeit most Skóciában, a Glasgow-i katedrális mellett forgatták. A Harry Potterben megismert, és az Alkonyattal világsztárrá lett színész teljes Batman jelmezben látható Batmotorján.

    Ebben a rövid videóban megnézhetjük a működő motorkerékpárt is. Az kiderül a jelenetből, hogy a nedves-csúszós út ellen még Batmannek sincs ellenszere.

    https://twitter.com/LennonKennedy5/status/1230907385541283841

    A film premierje 2021 nyarán várható.

  • Új antibiotikumot talált a mesterséges intelligencia

    A XXI. század legnagyobb orvosi kihívása az antibiotikum-rezisztencia. A segítséget a mesterséges Intelligencia jelentheti.

    A túl gyakran vagy feleslegesen használt antibiotikumok, a kúra idő előtti abbahagyása, vagyis az antibiotikumok helytelen alkalmazása miatt a testben élő káros baktériumok ellenállóvá válhatnak a gyógyszerrel szemben. Ha ez bekövetkezik, amikor szükség lenne rá, már nem hatékony a fertőzésekkel szemben.

    Sajnos már több olyan baktériumot is ismerünk, amelyek már nem reagálnak az antibiotikum kezelésre. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a jelenséget az egyik legnagyobb fenyegetésnek tekinti a globális egészségügyi biztonságra és fejlődésre. Az antibiotikum-rezisztens fertőzések száma csupán Nagy-Britanniában 2017 és 2018 között 9 százalékkal nőtt, és megközelítette a 61 ezer esetet.

    A Massachusettsi Műszaki Egyetem kutatói új módszerrel keresik a jövő antibiotikumait: mesterséges intelligenciát használnak a vegyületek elemzésére. Most megtörtént az áttörés, először találtak egy új típusú antibiotikumot a mesterséges intelligencia segítségével. Ez jelentős áttörésnek a gyógyszer rezisztencia elleni küzdelemben. Az első vélemények szerint, ez az egyik legerősebb antibiotikum, amit eddig felfedeztek.

    A kutatók egy algoritmust használtak több mint százmillió kémiai vegyület alig néhány napot igénybe vevő elemzésére. Az újonnan felfedezett antibiotikum 35 potenciálisan halálos baktériumfélét képes elpusztítani.

    MI, Bob

    A felfedezést egy olyan algoritmussal érték el, amelyet az emberi agy felépítése inspirált. A kutatók az úgynevezett mély tanulás módszerét alkalmazták. Megtanították az algoritmust, hogy 2500 gyógyszert és más vegyületet elemezzen azért, hogy megtalálja az E. coli elleni leghatásosabb baktériumölő tulajdonságú antibiotikumot. Ezt követően a kiválasztott mintegy száz jelölttel végeztek vizsgálatokat az előtt, hogy felfedezték volna a halicint.

  • Filmet próbálnak készíteni a Borderlands videojátékok alapján

    Nincs egyszerű dolguk a filmkészítőknek, ha videojáték adaptációkról van szó. A Warcraft film is elhasalt, pedig tuti választásnak tűnt a fantasy vonallal a Trónok harca virágzásának idején. Az Assassin’s Creed hasonló bukta lett, míg a Tomb Raider moderált siker, de legalább készül a második rész, Alicia Vikander főszereplésével. Mostanában a Sonic film tudott viszonylag jól hozni a kasszáknál, és ennyi. Ezért is meglepő, hogy miután a Lionsgate 2015-ben bejelentette, hogy dolgoznak a Borderlands feldolgozásán, éppen most érkeztek konkrétumok a projektről. Eli Roth-ra bízták ugyanis az elborult FPS lövölde adaptálását.

    A forgatókönyvírásban pedig nem kisebb név működik még Rothon kívül közre, mint Craig Mazin, az HBO-n 2019 tavaszán bemutatkozott, iszonyú jó kritikákat kapott Csernobil készítője. Azt egyelőre nem tudni, hogy a film vajon valamelyik Borderlands rész feldolgozása lesz egy az egyben, vagy pedig egy különálló sztorit kapunk, ami Pandorán játszódik. Egy biztos, a Gearbox alapítója, Randy Pitchford is executive producerként dolgozik majd a filmen, így komoly felügyeletet kap a dolog.

  • Puszta véletlen, hogy fiú vagy lány születik

    Évezredes kérdésre adott a tudomány választ. Minden család egyik legfontosabb kérdése volt, hogy fiú születik-e vagy lány. Évszázadokig a nőt tették felelőssé, hogy mit tud szülni a férjének. Azután jött a genetika forradalma, és kiderült, genetikailag az apa örökítőanyagában levő XY kromoszómán múlik, milyen nemű lesz a gyerek. Most egy kutatás megcáfolta azokat az évszázados elméleteket is, melyek szerint a szülői géneken múlik, vagyis örökölhető, hogy egy-egy családban fiúk vagy lányok születnek-e.

    Az Queenslandi Egyetem tudósai bebizonyították, hogy a szülői gének nem határozzák meg az utódok nemét.

    Az ausztrál kutatás a témában végzett eddigi legátfogóbb volt. A legfontosabb eredmény, hogy a gyerekek nem szerinti megoszlása lényegében véletlenszerű. Az egyes embereknek nincs velük született hajlamuk arra, hogy lányuk vagy fiuk legyen.

    Statisztikailag körülbelül 51 százalék az esélye, hogy fiú, és 49 százalék, hogy lány születik. De ebben az anya vagy az apa génjei nem játszanak szerepek. Az eredmények kulcsfontosságúak az utódok nem szerinti arányairól szóló biológiai és evolúciós elméletek szempontjából.

    Néma csend

    A kutatók svéd anyakönyvek alapján elemezték minden, 1932 óta született svéd, szám szerint 3 543 243 szülő és 4 753 269 gyerekük adatait. Feltérképezték a családi kapcsolatokat, és megvizsgálták, hogy egy ember gyerekeinek a neme összefügg-e a testvérek gyerekeinek nemével, de nem találtak összefüggést.

    A vizsgálat olyan elméletekről is bebizonyította, hogy tévedés, mint hogy a gazdag vagy magas szülőknek több fia, a vonzó külsejűeknek több lánya születik. Az adatok ezeket a feltételezéseket is kizárták.

  • Istenek vagy idegenek

    Évtizedek óta érdekes kérdés – és vérmérséklete szerint mindenkinek van véleménye arról – hogy őseink isteni találkozásai a képzelet számlájára írhatóak, vagy esetleg titokzatos földönkívüli civilizációkkal vettük fel a kapcsolatot. Ennek a kérdésnek megkerülhetetlen személyisége Erich von Däniken, svájci szerző, dokumentumfilmes, előadó, a paleoasztronautika alternatív történelmi elméletének egyik legismertebb hirdetője. A paleoasztronautika szerint a prehisztorikus időkben egy vagy több magasan fejlett földönkívüli civilizáció látogatást tett a Földön, és segédkezett őseink civilizációinak felemelkedésében.

    Hogy a paleoasztronautika kinek mi a véleménye, az egyénenként függő. De a sci-fi irodalomban létezik ennek az ellenkezője. A csillagok közé kijutó és felfedező ember bukkan idegen civilizációkra. Mi mit fogunk tenni ebben az esetben?

    Persze ha a technológiánkat nézzük, még messze nem időszerű a kérdés, hiszen még a saját Naprendszerünkben sem tudunk eljutni más bolygókra, nemhogy egy távoli csillag planétáját látogassuk meg. Így ez a kérdés csupán elméleti, de nagyon érdekes.

    A kérdésben legmarkánsabban  a Star Trek sorozat állt ki. A történet szerint a Bolygók Egyesült Föderációjának legfontosabb elveit, működési szabályait a Föderációs Irányelvek összesítik. Ezeket a Csillagflotta valamennyi tisztjének kötelező betartani és betartatni. A szabályok jelentős része a Föderáció valamennyi polgárára is vonatkozik. Ezek közül az első, és elsődleges Irányelv szerint tilos a Csillagflotta bármely űrhajójának és tagjának bármely kultúra vagy társadalom normális fejlődésébe beavatkoznia. Ez az irányelv fontosabb, mint a Csillagflotta bármely hajójának vagy tagjának védelme. Veszteségek tolerálhatók, ameddig ezen irányelv betartáshoz szükségesek.

    Ennek az irányelvnek a betartása illetve megsértése többször is felmerül a sorozatokban, illetve a mozifilmekben. Persze nagyon ésszerű és logikus egy ilyen elv, de ennek betartása más erkölcsi elvekbe is ütközhet. Hogy a legtriviálisabb példát nézzük, a beavatkozással szabad-e egy egész civilizációt megmenteni a nyilvánvaló megsemmisüléstől? Hiszen a civilizáció megsemmisülésével értelmét veszti a maga az irányelv is. Egy civilizázió pusztulásába való beletörődés, olyan, mintha hinnénk az eleve elrendeltségben. A pusztulást hozó meteor maga a sors? Esetleg az eleve elrendeltség, amely kérdés megint csak messze visz. Vagy egyszerű véletlen az égi mechanika fényében?

    De egyúttal fontos kérdés az is, mit értünk egy egész civilizáción. Megakadályozzuk, hogy elpusztul egy egész bolygó. Ez a lépték elfogadható. De nézzük meg azt az esetet, amikor 3500 ével ezelőtt felrobbant a Théra vulkán Santorini szigetén. Nem csak a sziget civilizációját, pusztította el, hanem nagy valószínűséggel ennek a kitörésnek a számlájára írható Európa első nagy kultúrájának, a minószi kultúrának hirtelen eltűnése. Nem pusztul el minden, hiszen több másik civilizáció fenn maradt. De megengedhető, hogy egy egész kultúra eltűnjön?

    De nem kell feltétlen világmegváltó nagy beavatkozásokra gondolni. Valószínűbb a kisebb véletlen beavatkozás. Istenekként, vagy emberként tudunk megjelenni.

    https://galaktikabolt.hu/termek/a-viking-visszater/

     

    Például Gregor Man Zsoldos Péter Viking visszatér című regényében. A beavatkozást a menekülés, a túlélési ösztön kényszeríti ki. A geológus elszakad társaitól, és a bolygó őskori élővilágával, sőt lakóival megküzdve kell visszajutnia az űrhajóhoz, ha nem akar hátramaradni ebben az ismerősségében is rendkívül idegen környezetben. Az ősemberekre még nem volt akkora hatással, hogy ez befolyásolja a fejlődésüket, de a tengerparti városállamok civilizációjába már pusztán azzal döntő mértékben beavatkoznak, hogy a csillaghajóval a város foglyai lesznek.

    Távoli tűz I.

    A folytatásban, a Távoli tűzben már egyértelmű és szándékos a beavatkozás. Érvényesülhet-e királyként a Földről hozott tudás, a 25. századból hozott etika egy olyan közegben, amely alapvetően az erőszakra és a hiedelmekre támaszkodik? Mi történik, ha morális szempontjainktól vezérelve akaratlanul is befolyásoljuk egy bolygó történelmét? Mit tehet meg az ember a közvetlen környezete érdekében és védelmében, hogyan segítheti őket a fejlődés és felvilágosodás útján úgy, hogy erőfeszítései ne borítsák fel drasztikusan a helyi társadalmak erőviszonyait – vagy ne forduljanak a visszájukra?

    https://galaktikabolt.hu/termek/arkagyij-es-borisz-sztrugackij-nehez-istennek-lenni/

    Egy másik, árnyaltabb, de ugyanakkora beavatkozás látható a Sztrugackij testvérek regényében. A Nehéz Istennek lenni egy 2134-ben fölfedezett bolygó Arkanar nevű országában játszódik, ahol a kutatók élnek a bolygólakók között. Feladatuk, hogy minden apró részletét megfigyeljék, dokumentálják, és megőrizzék annak a társadalomnak, mely itt még a sötét középkornál tart a fejlődésben. Tilos minden erőszakos beavatkozás, gyilkosság, hatalomátvétel. A Föld titkos küldöttei csupán a felvilágosult gondolatok hordozói, s ily módon apró lépésekben mégis előmozdíthatják a fejlődést. De mi történik akkor, ha egy új hatalom gátlástalanul írtják a felvilágosult eszméket és azok követőit.

    A kérdésekre egyelőre nem kaphatunk választ, csupán elméleteink lehetnek. De ami tény, az emberiség történelmében ha két civilizáció találkozott, a gyengébb rendre belebukott.