Sorban mondják le a legismertebb világrendezvényeket, legutóbb a San Diegóban megrendezésre kerülő Comic-Conról derült ki, hogy nem lesz megtartva. Most pedig a Blizzard hivatalosan is bejelentette, hogy elmarad a 2020-as BlizzCon. Ez utóbbi rendezvényen olyan népszerű videojátékokkal kapcsolatos híreket és frissítéseket jelentenek be, mint az Overwatch, a World of Warcraft, vagy éppen a Diablo franchise. Eddig azt lehetett hinni, hogy a sok tízezres rendezvények közül csak a nyáriakat érinti a járvány, de most kiderült, hogy bizony az őszi események sincsenek biztonságban. Az egészségügyi világhelyzet miatt BlizzCon se lesz, melyet tradicionálisan november elején szoktak megtartani.
Az élet most már kezd beindulni, egyre kevésbé szigorúak a járványügyi intézkedések, a Blizzardnál azonban úgy tűnik, túl nagy kockázatnak tartják, hogy 2020-ban ekkora rendezvényt lebonyolítsanak. Anaheim helyett tehát valószínűleg az online színtérre lép be a BlizzCon és virtuálisan tartják meg a „közönségtalálkozót”. Ez persze nyilván nem lesz akkora élmény, mint élőben megnézni a cosplayeseket és együtt adni a geek életérzésnek, de a semminél mindenképp több.
ASTRO 3D nevet viselő nemzetközi kutatócsoport egy olyan galaxis fedezett fel, amely több furcsa tulajdonsága is van. Ennek segítségével többet lehet megtudni a galaxisok struktúrájáról és kialakulásukról.
A különleges galaxis egy fánkra hasonlít, közepén egy hatalmas lyukkal . A Galaxis 11 milliárd fényév távolságra van, az elkészült fotó ezért a 11 milliárd évvel ezelőtti állapotát mutatja.
A galaxis az R5519 nevet kapta. A középpontjában lévő lyuk átmérője kétmilliárdszor nagyobb, mint a Föld és a Nap távolsága. Az intézet szakértőinek sikerült felvételt készíteniük a galaxisról.
Különleges tulajdonsága, hogy ötven százalékkal nagyobb sebességgel állítja elő a csillagokat, mint a Tejútrendszer. Ez legnagyobbrészt a fánkban történik, ezért méltó a tűzgyűrű elnevezésre.
A kutatók spektroszkópikus adatokat használtak galaxisok azonosítására. A bizonyítékok szerint ez lehet a korai univerzumban megismert első, úgynevezett ütközési gyűrűs galaxis. Az ilyen galaxisok azt követően jönnek létre, hogy összeütköztek egy másik galaxissal.
Ahhoz, hogy ütközési gyűrűs galaxis alakuljon ki két galaxis összeütközéséből, az egyiküknél az ütközés előtt léteznie kell egy vékony anyaglemeznek. A spirális galaxisok mind rendelkeznek ilyen vékony lemezzel.
A Tejútrendszernek is van: galaxisunké mintegy kilencmilliárd éve kezdett el kialakulni, a most megismert gyűrűs galaxis viszont már 11 milliárd éves. Ez arra utal, hogy a spirális galaxisokban a lemez létrejötte jóval több időt vesz igénybe, mint azt eddig véltük.
A Galaktika magazin júniusi számában befejeződik a Hugo-, Nebula- és World Fantasy-díjas SF-nagymester, Jack Vance kisregénye, „A kiépített ügynök”. Varga Csaba Béla novellája az űrbe is velünk tartó isteneinkről ír, különleges szemszögből: történetének narrátora ugyanis egy fa. Gregory Benford Theodore Sturgeon-emlékdíjra jelölt elbeszélése alvás közben sajátos kapcsolatot létesít emberek között. Andrej Iljics Dajcs fiatal hősének nehéz gyermekkor jutott, ez azonban semmi ahhoz képest, ami nagyapja üresen maradt házában vár rá. A havi retró a német SF atyjának, Kurd Lasswitznak a humoros írása a nagybani álomkereskedelem hátulütőiről szól.
címlap: Francisco Badilla
A központi tudományos rovat a második Föld utáni kutatás nehézségeit veszi górcső alá. Vajon melyik csillagrendszerben találhatunk rá szülőbolygónk emberi életre alkalmas hasonmására? Emellett olvashatók még a lapban cikkek többek közt egy grafikusról, aki a tegnap és a ma népszerű popkulturális közegéből a holnap fosszíliáit alkotja meg; a koronavírus vakcina fejlesztéséről; egy nemzetközi együttműködéssel készült Merkúr-szondáról, mely már útnak is indult; és a Radiohead zenei jövőálmairól. A képregény James Hilton világhírű regényének, A Kék Hold völgyének adaptációja, annak is a második része.
A magazin XL-változatában egy újabb Hugo-díjas SF-nagymester, James E. Gunn tévésorozatként is ismert regénye veszi kezdetét, a Halhatatlanok. Benne váratlan mutációnak köszönhetően egy ember örökéletűvé válik, és azonnal meg is indul a hajsza csodatevő véréért.
A Galaktika 363. száma újságosoknál nem kapható, keresse tehát a szerkesztőségben, vagy fizessen elő, ezzel is támogatva fennmaradását a jelenlegi nehéz időkben!
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űripari vállalat vezérigazgatója egy rádió interjúban beszélt a cég rövidebb és hosszabb távú terveiről.
Az orosz vélemények szerint a Nemzetközi Űrállomás még mintegy 7-10 évig maradhat működőképes. Ezért Oroszország egy űrállomás és egy űrsikló fejlesztésébe készül belekezdeni. Oroszország ezen a területen mindig vezető szerepet töltött be, és ezt fenn is kívánják tartani. A műszaki előkészítést már most szükséges elkezdeni. Ugyanakkor még arról sem született döntés, hogy az űrállomás nemzeti vagy nemzetközi lesz-e.
A napokban várható a Spacex vállalat első emberes repülése, kilenc év után először indul az űrbe legénységet szállító amerikai űrhajó. A NASA biztosra vezsi, hogy a jövőben ezzel már meg tudja oldani a Nemzetközi Űrállomásra a személyzet cseréjét. Oroszország érdeklődéssel figyeli, hogyan készítik elő a Crew Dragonnak az első repülését.
Rogozin ezzel kapcsolatban finom beszólt az amerikaiaknak. „Nagyon örültünk, amikor az amerikaiaknál megjelent egy alternatív emberi utazásra alkalmas szállítórendszer. Ez egy természetes folyamat, el tudom képzelni, hogy egy ilyen erős nagyhatalom, mint az Egyesült Államok, mennyire aggódott az elmúlt kilenc év alatt amiatt, hogy nem volt lehetősége saját űrhajóin szállítani az asztronautákat a Nemzeti Űrállomásra. Szakmai sikert kívánunk nekik.”
Ezekért az utakért a NASA komoly tízmilliókat fizetett ki de Rogozin szerint az amerikaiak utaztatásával megkeresett pénz „nem érte meg” a felelősséggel járó idegi megterhelést. Az így felszabaduló helyekre újra orosz űrhajósok kerülnek, és ezért növekedni fog az orosz kozmonauták száma a Nemzetközi Űrállomáson.
Rogozin „Nagyon perspektivikusnak” nevezte a pilóta által vezetett, alacsony Föld körüli pályán többször felhasználható űrhajó kifejlesztésének gondolatát. Természetesen szóba hozta a Buran űrsiklót, amelyről azt mondta, hogy a felhasználására nem találtak lehetőséget.
Az Angara A-5 szupernehéz orosz hordozórakéta a tervek szerint 2023-ra készül el.
A Holddal kapcsolatban kijelentette, hogy Oroszország meg fogja akadályozni a Hold privatizálását, bárkitől is származzon az elképzelés. Oroszország 2020-ban kezdi el Hold-programját és a bolygóra küldi a Luna-25 szondát. Ezt 2024-2025-ben a Luna-26 orbitális és Luna-27 nehézkészülék fogja követni. Utóbbi fúrásra és egyéb kísérletek elvégzésére is képes lesz.
A Hold és más égitestek forrásainak kiaknázására vonatkozó amerikai tervekről azt mondta , hogy az törvénysértőnek tartja ezeket az elképzeléseket, és azt mondta, hogy Moszkva nem kíván egy Hold-verseny részesévé válni.
A neves Christie’s aukciósház egy egészen különleges tárgy árverésére készül: a világ ötödik legnagyobb holdmeteoritja kerül kalapács alá.
Rendkívül kevés Holdkőzet van a Földön. Az Apollo expedíciók körülbelül 400 kilogrammot hoztak vissza. De ezen kívül ismerünk olyan meteoritokat, amely holdi eredetűeket. Egy nagyobb meteor csapódott be kísérőnk felszínébe, amely darabokat lökött ki az űrbe, és hosszú-hosszú keringés után a Földre zuhantak. A holdmeteoritok összsúlya körülbelül 650 kilogramm, vagyis az összes Holdról származó kőzet elfér egy személyautóban.
Meteoritokat legkönnyebben a jégmezőkön, vagy a sivatagban találnak. A kikiáltásra kerülő darab is a közel-keletről került elő. Évszázadokkal ezelőtt egy kiadós meteoreső érte a Szaharát az algériai és mauritániai határ körzetében. Az összes ismert holdi meteorit közel fele innen származik. Körülbelül 30 különböző meteoritot gyűjtöttek össze, elemezték és osztályozták őket, Különböző NWA-azonosító számokat kaptak abban a hitben, hogy valószínűleg különböző eseményekből származnak és különböző holdmintákat képviselnek. De megállapítást nyert, hogy mindegyik ugyanabból a Hold-eseményből származik.
Az árverésre kerülő NWA 12691 is ebből a gyűjteményből származik. Az ötödik legnagyobb darab, súlya 15 és fél kilogramm Még az asztronauták sem hoztak vissza ekkora darabot.
A meteoritot online magánárverésen kínálják megvételre, kikiáltási ár 2 millió font, azaz körülbelül 800 millió forint.
A tudósok a Hold szikláit sajátos texturájuik, ásványtani, kémiai és izotópos összetételük alapján azonosítják. A Földön található legtöbb ásványi anyag ritka vagy hiányzik a Holdon, míg néhány holdi ásvány ismeretlen a Földön. Ezenkívül a holdi sziklák olyan gázokat tartalmaznak, amelyek izotóparánya nagyon különbözik a Földön található ugyanazon gázoktól.
Ezek nem egy látványos Sci-Fi alkotás idegen életformái. Nem kellett CGI a megalkotásukhoz.
Alekszander Szemenov tengerészbiológus gerinctelenekre szakosodott, és a Moszkvai Állami Egyetem Fehér-tengeri biológiai állomásán a búvárok csoportjának vezetője. A legkülönfélébb feladatokat szervezi és irányítja, gyakran szélsőséges körülmények között merülve. Szemenov Ráadásul profi fotós, ez a két tulajdonság kombinációja lehetővé teszi számára olyan képek készítését, amelyeket egyszerű halandók nem láthatunk.
Szemenovot leginkább a természetes környezet tudományos makrofotografálása érdekli. Ez lehetővé teszi olyan állatok megfigyelését, amelyeket laboratóriumi körülmények között nem lehet megfelelően megvizsgálni, mint amilyenek például a lágy testű plankton organizmusok vagy a tengerfenéken élő helyhez kötött életformák.
Szemenov célja a víz alatti élet beható tanulmányozása kamerák lencséjén keresztül. Általa olyan lenyűgöző lényeket láthatunk, amilyeneket eddig csak trükkmesterek kezei közül kikerülve láthattunk a filmekben.
Egy különleges maszk, amely könnyebbé és mégis biztonságossá teszi a levegővételt.
A koronavírus alaposan átírta mindennapjaink szabályait. A kötelező maszkviselet sokak életét megkeseríti. Valakit irritál, valaki nem kap elég levőt, sokakat csak bosszant.
A DesignMaker nevű tehetséges youtuber tervező egy egészen különleges maszkot talált ki. A száj előtt egy csapóajtó van, amit mozgásérzékelő zár és nyit. Ha biztonságos távolságban vagyunk másoktól, a levegő gond nélkül áramlik be. Ha valaki túl közel kerül, a mozgásérzékelő azonnal lecsukja az ajtót.
Viktória királynő 63 évig és 7 hónapig uralkodott. Róla nevezték el az angol 19. századot viktoriánus kornak, amelyet az angol történészek az Egyesült Királyság fénykorának tekintenek. Ez volt az ipari, kulturális, politikai, tudományos és katonai változások kora az Egyesült Királyságban, amelyet a Brit Birodalom további terjeszkedése fémjelzett. Ennek során a birodalom területe megháromszorozódott, és elérte a 25 900 000 km²-t, fennhatósága alá összesen 410 millió ember tartozott. Az ipari forradalom alatt vált országa a világ vezető ipari hatalmává.
Ez a fejlődés kihatott az irodalomra is. Ez volt a Science-Fiction egy egészen korai időszaka. A valóság és a képzelet peremén, a tudomány határmezsgyéit firtatva olyan halhattalan alkotások születtek, mint a Drakula vagy a Frankeinsten. Ma már ezeket a horror-fantasyhez soroljuk, de akkor tájt ez még annyira tudományos határterület volt, mint ma a kvantumfizika.
Ennek a korszaknak három híres és ismert írója is írt egy-egy olyan fantasztikus törtétnetet, amely méltatlanul kevéssé ismert az utókor előtt.
Ha már szóba került Frankeinsten, kezdjük Mary Shelleyvel. Ez a kalandos életű és különös sorsú írónőt a Frankenstein című regénye miatt ismert. Pedid ez a regény, tejes címén Frankenstein, avagy a modern Prométheusz csupán egyt a több mint két tucat műve közül. A történet sajátos jegyei folytán az irodalmon és a populáris kultúrán keresztül meghatározta a horrortörténetek és -filmek egy teljes műfaját. Mary Shelley még 19 évesen írta és először névtelenül publikálta Londonban.
Azonban még egy műve elérhető magyarul, az egyik legelső disztópikus sci-fi, az utolsó ember. Vérbeli fantasztikus története ma is aktuális. A 21. század második felében újra felüti fejét a pestis szörnyű réme, és a Közel-Kelet felől támadva tizedelni kezdi a civilizált világ lakosságát. Az egyre elkeseredettebb emberek helyzetüket folyamatos háborúskodással teszik még elviselhetetlenebbé, és a Föld népessége mind rohamosabb ütemben fogyatkozik.
Vajon visszafordítható-e a folyamat, vagy fajunk végérvényesen kihalásra ítéltetett? E kötettel nem egyszerűen egy fantasztikus regény. Mary Shelley műve nemcsak az angol, de a világirodalom klasszikusa is, amelyben a Frankenstein szülőanyja megteremtette az évtizedekkel később divatossá váló világvége-történetek ősét.
Ez a filozofikus regény látnoki erővel jósolja meg a jövőt, és megíródása óta, ha lehet, csak még időszerűbbé vált.
Abraham, vagy csak röviden Bram Stoker Dublinban született 1847-ben. Drakula történetei tették világhírűvé. Habár hihetetlen, de Stoker sosem járt Kelet-Európában. A regény a négy fal közti kutatómunka iskolapéldája, bár az ihletet egy magyar tudós adta. 1890-ben az író találkozott Vámbéry Ármin professzorral, aki először mesélt neki a havasalföldi uralkodó, III. Vlad Tepes Drăculea legendájáról. E karakter nyomán hat évi kutatómunkával alkotta meg Stoker a vámpír figuráját. Sokáig gondolkozott a cselekményen. Többek közt a British Libaryben és a Whitby könyvtárban kutatott. 1897-ben megjelent a Drakula gróf válogatott rémtettei című regénye és osztatlan sikert aratott.
Halála előtt nem sokkal, 1911-ben jelent meg utolsó regény a fehér féreg fészke. Szürreális mese, túlcsorduló fekete humorral.
Adam Salton nagybátyja hívására Ausztráliából hazaérkezik Angliába, hogy átvegye örökségét, a családi birtokot. A fiatalember azonban már az első naptól kezdve különös eseményekkel szembesül: a helyi nobilitások egymás ellen intrikálnak, látszólag természetfölötti erőket is igénybe véve, a környékbeli jószágokat pedig kígyók tizedelik. És mintha ez nem lenne elég, egy legendás szörnyeteg is feltűnik, a Fehér Féreg, amely embereket is képes magával ragadni föld alatti odvába, ha megéhezik.
Stoker újabb rémségeket zúdít a borzongani vágyó olvasó nyakába, de a regény első magyar nyelvű kiadása nem csupán ijeszteget, de tiszteleg is az ír irodalom klasszikusa előtt. Ha pedig a cím ismerősnek tűnik, az nem véletlen, mert a hazai mozik is vetítették a mű filmváltozatát, A fehér féreg búvóhelye címmel.
Végezetül jöjjön a korszak egy másik szülöttje, aki az irodalomtörténet egyik legfurcsább alakja. Angol okkultista, mágus, író, költő és hegymászó. Fontos tagja volt több okkult szervezetnek. Leginkább mágikus írásai révén vált ismertté, főként a Liber AL vel Legis – A Törvény Könyve cíművel, mely a Thelema szent írása. Már életében hírhedtté vált, a világ leggonoszabb embere címmel illették s gyakran vált a média támadásainak célpontjává. Az említettek mellett ismeretes még sakkjátékosként, festőként, asztrológusként, hedonistaként és a társadalom kritikusaként.
Karrierje átível a XIX-XX. század fordulóján és megéllt két világháborút. Férfikora derekán írta meg sajátos humorral átszőtt, szórakoztató és egyben gondolatébresztő történetét Holdgyermek címmel.
Az I. Világháború előestéjén Cyril Grey, a fiatal fehér mágus, a Szent Rend Páholy tagja, elcsábít egy fiatal nőt, Lisa la Giuffriát, és rábeszéli, hogy segítsen neki a Fekete Páholy mágusai elleni küzdelemben oly módon, hogy egy különleges képességű gyermeket szül. Ahhoz, hogy a fehér mágus ereje megnövekedjen, vagyis, hogy a Holdgyermek megszülethessen, az anyának mágikus védelem alatt kell töltenie a várandóság idejét. A Fekete Páholy mágusa, Douglas mindent elkövet, hogy megakadályozza Cyrill tervét, ami jóval több, mint amit a látszat mutat. A mágikus párviadal ugyanis az egész emberiség sorsára kihat, mert az időközben kitörő I. Világháború végkimenetelét is befolyásolhatja.
Eszkalálódik a közel-keleti kiberháború. Az elfuserált támadás utáni ellentámadást újabb csapás követte.
Az egész április 24-én kezdődött, hekkerek a vízelosztást és a szennyvízkezelést ellenőrző izraeli számítógépeket vették célba, valamint azt a rendszert, amely a klór és más vegyi anyagok hozzáadását szabályozza. A kibertámadást időben észlelték és megakadályozták, még mielőtt jelentős károkat okozott volna. Az izraeli vízügyi illetékesek gyorsan intézkedtek, és azonnal megváltoztatták az érintett számítógépek jelszavait. A nyomozás később kiderítette, hogy amerikai és európai szerverek közbeiktatásával zajlott az iráni kibertámadás. A nyomozás szerint a támadást iráni hackerek hajtották végre.
Válaszul izraeli hackerek kibertámadást hajtottak végre az iráni Sahíd Radzsí kikötő ellen. A Hormuzi-szorosban, Bandar-Abbász iráni tengerparti városában található kikötő forgalma május 9-én állt le váratlanul, miután a hajóforgalmat és az áruszállítást összehangoló számítógépes rendszer összeomlott. Az ellentámadás a komputerek többnapos zavart eredményező leállását okozta.
A múlt éjjel több ezer izraeli honlapot támadtak meg ismeretlen hackerek. A honlapok eredeti tartalmát Izraelt fenyegető üzenetre cserélték.
„Állj készen a meglepetésre” – Egyértelmű üzenet állt a megtámadott honlapokon angol és héber nyelven, amelyek lángoló tel-avivi házakat mutattak, a montázson a tengerben a súlyosan megsebesült Benjámin Netanjahu miniszerelnök megpróbál elérni egy mentőövet. Egy videófilm több izraeli város bombázását is szimulálta. Az üzenet a zsidó állam megsemmisítésével fenyegetnek, miszerint „Izrael nem fogja megérni a következő 25 évet„.
A látszólag hatalmas támadás oka, hogy egyetlen szolgáltató rendszerébe sikerült bejutniuk. Minden érintett honlapot a UPress nevű internetes cég szerverein tárolták. Kisvállalkozások, vendéglők, városi önkormányzatok, jobboldali politikai csoportosulások, továbbá a baloldali liberális Merec pártot vezető Nicán Horovic honlapja is a kibertámadás áldozata lett.
A támadást a szakértők szerint az arab világ hackereinek egy csoportja követte el, voltak köztük török és észak-afrikai támadók, néhányan a Gázai övezetből dolgoztak.
2020. május 19-én kihirdették az EU Irodalmi Díjának nyerteseit. A járványügyi helyzetre való tekintettel, rendhagyó módon a bejelentés digitálisan történt. Lana Bastašić: „Kapd el a nyulat!” című regénye abszolút megérdemelte ezt a rangos szépirodalmi díjat, ahogyan a másik tizenkét alkotás is.
A tizenhárom nyertes:
• Nathalie Skowronek, La carte des regrets (The map of regrets), for Belgium (French-speaking)
• Lana Bastašić, Uhvati zeca (Catch the rabbit), for Bosnia and Herzegovina – Kapd el a nyulat!
• Maša Kolanović, Poštovani kukci i druge jezive priče (Dear insects and other scary stories), for Croatia
• Σταύρος Χριστοδούλου (Stavros Christodoulou), Τη μέρα που πάγωσε ο ποταμός (The day the river froze), for Cyprus
• Asta Olivia Nordenhof, Penge på lommen (Money in your pocket), for Denmark
• Mudlum (Made Luiga), Poola poisid (Polish boys), for Estonia
• Matthias Nawrat, Der traurige Gast (The Sad Guest), for Germany
• Shpëtim Selmani, Libërthi i dashurisë (The Booklet of Love), for Kosovo*
• Francis Kirps, Die Mutationen (The Mutations), for Luxembourg
• Stefan Bošković, Ministar (Minister), for Montenegro
• Петар Андоновски (Petar Andonovski), Страв од варвари (Fear of barbarians), for North Macedonia
• Maria Navarro Skaranger, Bok om sorg (Book of grief), for Norway
• Irene Solà, Canto jo i la muntanya balla (I sing and the mountain dances), for Spain
A könyv júniusban jelenik meg, érdemes most előrendelni 35% kedvezménnyel.
Fülszöveg:
Tizenkét évvel azután, hogy utoljára látták egymást, az Írországban élő Sara telefonhívást kap gyermekkori barátnőjétől, Lejlától, aki azóta is Boszniában él, hogy segítsen neki eljutni Ausztriába. A két lány útnak indul Mostarból Bécsbe, hogy megtalálják Armint, Lejla háborúban eltűnt testvérét. Az utazás során felelevenednek a régi emlékek. A kamaszkori szerelmek és a háborús megpróbáltatások új fényben tűnnek fel, s a balkáni utazás szimbolikus jelentőségűvé válik.
Varázslatos történet a gyermekkori barátságáról, a fehér nyúl szembogarában meglátható titkokról, és arról, hogy soha nem tudható biztosan, a tükör melyik oldalán állunk.
A díjat 2009 óta osztják ki. A díjat az Európai Unió Kultúra keretprogramja hívta életre. A díj kiválasztását és a díjátadó ünnepséget az Európai Könyvterjesztők Szövetsége, az Európai Írók Kongresszusa és az Európai Könyvkiadók Szövetsége alkotta konzorcium szervezi meg. A díjat az európai kortárs irodalom kiemelkedő tehetségű alkotói és az irodalom jól ismert európai személyiségei kaphatják meg.
Az idei díjazottakról további információt itt lehet találni: LINK
