Nemrég érkezett meg Christopher Nolan új időutazós filmjének, a TENET-nek az előzetese, a képsorok azonban nem sokat árulnak el a film történetéről. Annyi viszont egy dialógusból kiderült, hogy valamikor a cselekmény során felrobbantanak benne egy Boeing 747-est. A rendező nemrég arról nyilatkozott a Total Filmnek, hogy pénzügyileg nem érte volna meg a stábnak, ha különleges effektek segítségével pusztítják el a repülőgépet, ehelyett a valóságban pusztítottak el egyet.
Azt terveztük, hogy kis maketteket használunk, némi CGI-vel kiegészítve. Amikor azonban Victorville-ben jártunk, találtunk néhány régi repülőgépet, és világossá vált, hogy költséghatékonyabb, ha a valóságban, a kamerák előtt robbantunk fel egy Boeinget.
A hosszú hétvége előtt zárjuk a hetet valamilyen könnyedebb témával.
A londoni Cadogan Hallban adott koncertet a Rainer Hersch Orkestra. A brit Rainer Hersch képzett karmester és zongorista, de egyúttal stand-up komikus is, aki bejárta a világ színpadait, vidám koncertjeivel. Nevéhez fűződik a Microsoft Windows keringő. A zenekart a legvidámabb klasszikus együttesként tartják nyílván.
Újévi koncertjén titokzatos mosollyal a színpadra szólította vendégét, a Spanyol szoprán énekesnőt, Laura Ruhí Vidal-t. Egy rövid bemutatkozó évődés után felcsendültek az első hangok, és a harmadik hang után már sokan tudták, milyen meglepetéssel várta őket a karmester.
A Star Trek témája népszerű a filmzene, különösen a Sci-Fi filmzene koncerteken. A Dán Műsorszóró Társaság koncertet adott „Galaxymphony” címmel. A koncerten a Dán Nemzeti Szimfonikus Zenekar és két kórus, a Hymnia és a Camarata együttes lépett fel Anthony Hermus vezetésével. Így hangzik a Star Trek egy teljes nagyzenekar és két nagy kórus előadásában.
Ha esetleg felkeltette a figyelmedet a Microsoft Windows keringő:
A videojátékból készített filmadaptációk általában nem szoktak jól elsülni, elég a Warcraftra, vagy az Assassin’s Creedre gondolni. A SEGA-hoz köthető Sonic franchise mozis verziója azonban végül korrekt film lett, habár a főszereplő űrbéli sündisznót át kellett alakítani ahhoz, hogy a rajongók tetszését elnyerje. A filmben egy nagy öreg, Jim Carrey is visszatért, aki a Dr. Robotnik nevű őrült tudóst alakította. A karakter célja nem volt más, mint elcsaklizni Sonic szuper képességét, a gyors futást, és ennek segítségével leigázni a világot.
A Variety hozta le elsőként, hogy a Paramount Pictures zöldutat adott a Sonic, a sündisznó folytatásának, így biztosan elkészül a második rész is. A film a pénztáraknál jól teljesített egyébként, egyedül a Detective Pikachu volt az elmúlt években, ami felül tudta szárnyalni. A jelenleg is tartó koronavírus-járvány miatt egyelőre bizonytalan, hogy a tényleges fejlesztés és később a forgatás mikor tud elkezdődni. A Sonic 2 készítése jelenleg a kezdeti fázisában tart.
Tavaly novemberben mutatkozott be a The Witcher 1. évada a Netflixen, a részben Magyarországon forgatott fantasy rendkívül népszerű lett. A folytatás munkálatait idén februárban kezdték el, a koronavírus-járvány miatt azonban ezeket meg kellett szakítani. A helyzeten nem javított az sem, hogy Kristofer Hivju (Tormund) is megfertőződött a szereplők közül. A Brit Filmintézet döntése alapján legkorábban júliusban folytatódhatnak a nemzetközi produkciók forgatásai, így várhatóan tartani fogják az ütemtervet és a The Witcher 2. évada jövő nyáron megérkezik a képernyőkre.
A Netflix nemrég közzétett egy érdekes videót, amely enyhítheti a rajongók számára a várakozás hónapjait. Ez egy szörnyhatározó, melyben az 1. szezon szörnyeinek egy részét és azok eredetét mutatják be. Sajnos az írók a magyar folklórból nem építkeztek, pedig innen is lehetett volna egy-két rémisztő lényt összeszedni, de azért így is érdekes néznivalóról van szó:
Úgy tűnik, az ember semmiből nem tanul. Az elmúlt években folyamatosan téma a tengerek műanyagszennyezés, és most az emberiség rátesz még egy lapáttal. A Földközi-tengerben, a franciaországi Antibes közelében búvárok gumikesztyűket és arcmaszkokat találtak a tengerfenéken és a vízben úszva. Tiszta tenger művelet nevű francia környezetvédő szervezet tagjai megpróbálják megtisztítani a tengerpartot az eldobott védőeszközöktől.
Ahogy enyhítenek a járvány feltartóztatására elrendelt korlátozásokon, az emberek elkezdték ismét felkeresni a strandokat, vizek menti pihenőhelyeket Ennek eredménye látható a tengerben. Az újfajta szennyezés súlyosbítja a tengerek műanyagszennyezésének krónikus problémáját.
https://galaktikabolt.hu/termek/melyseg/
Nagyon sokan az eldobható védőeszközöktől egyszerűen a utcán szabadulnak meg. Ezt a magatartást nem szabad engedni, ha szükséges, büntetni kell.
A franciaországi kijárási tilalom lazítása után már pár nappal arra panaszkodtak a párizsi közterületesek és takarítók, hogy rengeteg eldobott maszkot találtak a járdákon. A Maszk eldobásáért eddig is 68 eurós büntetés járt, de Eric Pauget parlamenti képviselő törvénytervezetet nyújtott be, hogy arcmaszkok eldobására kiszabható bírságot emeljék fel 300 euróra.
Olaszországban is ugyanilyen problémákkal kell foglalkozni. Rómában, akik maszkokkal, kesztyűkkel, fertőtlenítőszerek palackjaival szennyezik a környezetet, 500 euró büntetést kaphatnak.
Gary Stokes, co-founder of marine conservation group OceansAsia, shows face masks that washed up on the beach of Soko Islands, following an outbreak of the novel coronavirus, in Hong Kong, China March 7, 2020. Picture taken March 7, 2020. REUTERS/Yoyo Chow
A környezetvédők figyelmeztetnek, a tengerben búvárkodva mindennapos műanyagszemét, az üres vizespalackok között már egyre gyakoribb az eldobható arcmaszk és gumikesztyű. Ha nem születnek megfelelő lépések, több milliárd lesz belőlük.
A Természetvédelmi Világalap becslései szerint, ha az olaszok által az elmúlt hónapokban használt arcmaszkok csupán 11 százalékától nem szabályszerűen szabadulnak meg, akkor több mint tízmillió darab kerülhet a tengerekbe, folyókba illetve a tengerparti strandokra, veszélyeztetve ezáltal a Földközi-tenger élővilágát.
Amióta létezik hatalom, politika és írás azóta létezik a cenzúra is. A latin censura, vizsgálat jelelentésű szóból származik – eredetileg írásművek ellenőrzését jelenti. De még a latin időknél is korábbra mehetünk, története az ógörög időkig vezethető vissza. Szinte minden közösségnek megvoltak a tabutémái, amelyekről nem illett vagy nem is volt szabad beszélni vagy írni. Ide tartoznak olyan témák, mint a beszéd, a ruházat, a szexualitás vagy a vallásos nézetek. Az első jelentős történelmi személyiség, akit foglalkoztatott a cenzúra és a szólásszabadság elmélete, az Szókratész volt, aki inkább a halált választotta, mintsem hogy elfogadja a tanításai cenzúrázását.
A cenzúra információk felügyelete, elsősorban politikai és morális alapokon. Szűkebb értelemben vett cenzúra az abszolutizmus, illetve a diktatórikus rendszerek jellemzője, ahol az információkat, az emberek véleményét és nézeteit is szabályozni akarják.
A huszadik században a formálódó demokráciáknak mindenhol meg kellett küzdenie a cenzúrával, ez különösen igaz volt a magát szabadnak és demokratikusnak hirdető szocialista tömbre. A cenzúra leginkább az irodalomban érhető tetten. Híres s népszerű szerzőknek kellett megküzdeniük a hatalom által rájuk kényszerített, de titkolt szabályozásával.
Sok író ezért is menekült az SF zsánerbe, mert a jövőbe vagy más bolygókra helyezett társadalmakba rejtve könnyebben tudták a rendszer bírálni, visszásságait megmutatni.
Bizonyos ritka esetekben ezért még hálásak is lehetünk. Stanisław Lem, akinek a műveit lengyel irodalom olyan mesterei befolyásolták, mint Cyprian Kamil Norwid és Stanisław Ignacy Witkiewicz, azért választotta a sci-fi nyelvét, mert könnyebb és veszélytelenebb volt a kommunista Lengyel Népköztársaságban a fantázia és a fikció világában kifejezni egyes eszméket, mint a realitás világában. Ennek ellenére, vagy talán éppen ezért az egyik legtöbbet idézett sci-fi-szerzővé vált, akit a kritikusok H. G. Wellsszel és Olaf Stapledonnal tekintenek egyenértékűnek.
A cenzúra leginkább három területen fejtette ki hatását: politikai katonai és vallási téren. Néhány filmes példával könnyebb érzékeltetni a helyzetet.
Az hogy egy ország mit utat be a haderejéből, mindig politikai döntés volt. Hogy lehet úgy bemutatni az elrettentő erőt, hogy minél kevesebbet áruljunk el a technológiáról, a módszerekből, és mégis hiteles legyen.
Jó példa erre a világon sokfelé kultuszfilm státuszba sorolt film, a Végső Visszaszámlálás. Az időutazásba keveredő hordozó, az alternatív történelem lehetősége, és a morális kérdések egy látványos akciófilmbe voltak ágyazva.
A forgatáshoz megkapták a Nimitz repülőgép-hordozót, a kor legmodernebb csapásmérő egységét. De nagyon gondosan kellett mozgatni a kamerát, hogy a filmben ne jelenjen meg tiltott technológia. Ez végig gondosan ellenőrizték. A katonai cenzorok ellenőrizték a forgatást és a végeredményt. 1980-ban a világ nagy részén bemutatták.
Valamikor 1982-83 táján, amikor még ritka volt a videómagnó, és Magyarországon klubokba játunk filmet nézni, eljutott a gimnáziumba a film. Akkoriban hang-alámondással, ritkábban felirattal lehetett látni a filmeket. Ez a film viszont teljes szinkronnal, kitűnő minőségben nézhettük meg. Kiderült, hogy a filmnek megvették a jogait, elkészült a szinkron, ráadásul a legjobb színészekkel, de a bemutató előtt letiltották a filmet. Az ok máig sem tiszta, valószínűleg valamelyik túlbuzgó cenzor nem akarta, hogy lássuk az amerikai hadsereg technológiai fölényét.
Vallási cenzúrára is sok rengeteg a példa. Emlékezzünk csak a Krisztus utolsó megkísértésére, amely ellen sok keresztény vezető bojkottot hirdetet. De nem kerülte el ezt a sorsot A Da Vinci-kód sem. A Elkészítését a katolikus egyház egyes konzervatív tagjai nagyon ellenezték, katolikus szervezetek tiltakozási kampányt indítottak. A filmet számos keresztény államban nem is engedték bemutatni.
De például a Ben Hur azért nem juthatott el hosszú ideig a szocialista országokba, mert az ateista cenzorok szerint keresztény propaganda volt.
Amíg a vallási és katonai cenzúra viszonylag nyílt volt, a politikai rejtve működött, hiszen egy demokráciában nem lehet cenzúra. Ez néha egész furcsán és alattomosan működött. A forgatókönyvek átírása akár többször is, az engedélyeztetések halogatása bevált módszer volt.
Az egyik legkirívóbb példa a Stalker. A film alaptörténete Arkagyij és Borisz Sztrugackij Piknik az árokparton című sci-fi kisregényén alapul.
Az 1979-ben bemutatott színes és fekete-fehér film Andrej Arszenyjevics Tarkovszkij rendezése. A film készítése körül rengeteg a rejtély és a bizonytalanság. A szerzők szabadkezet adtak a rendezőnek, de végül annyira átírták a történetet, hogy Arkagyij Sztrugackij ezt nyilatkozta.
„Néhány esztendeje abban a megtiszteltetésben volt részünk, hogy közreműködhettünk a Sztalker című film forgatásában. A munka során azonban (közel három évig tartott) Tarkovszkij végül olyan filmet készített, amelynek semmi köze a kisregényhez. S forgatókönyvünk végleges változatában csupán a „Sztalker” és a „Zóna” kifejezések maradtak meg, valamint az a misztikus hely, ahol a kívánságok teljesülnek. Senki sem kételkedett, hogy a film nemzetközi rangú. Ne vegyék öndicséretnek szavainkat! A film létrehozásában az érdem oroszlánrésze Tarkovszkijé, mi csupán a kisinasai voltunk.”
Nehéz eldönteni, hogy ez valójában panasz vagy dicséret, az azonban biztos, hogy Tarkovszkij a hatalommal sem jött ki. A film 1978-ban elkészült, de a leforgatott anyag megsemmisült. Ez minden bizonnyal erősen közrejátszott a rendező szívinfarktusában. Az okok bizonytalanok, a hivatalos verzió szerint tárolási problémák okozták a balesetet. De sokan a KGB kezét látják a dologban. Az mindenesetre erősíti a gyanút, hogy a filmet csak azután engedték újraforgatni, hogy ismét át kellett írni a forgatókönyvet.
A film a 20. század filmes kultúrájának egyik alapköve, Ingmar Bergman is elismerően nyilatkozott róla. De a helyszínen kívül semmi sem maradt meg a az eredeti könyvből. Aki többre kíváncsi, mindenképpen olvassa el a könyvet.
A Playstation Plus nevű szolgáltatásra főleg azért érdemes előfizetni, mert így PS4-en elérhetővé válnak a játékosoknak a multiplayer tartalmak is, de emellett havi 2 ingyenes játékot is kapnak az előfizetők. Ezek néha nagyon erős címek szoktak lenni, mint mondjuk a Nioh, vagy éppen a Dirt 2.0. Most a PS Plus különösen kitesz magáért, hiszen júniusban a Call of Duty: World War II mellett behúzhatjuk a Star Wars: Battlefront II című sci-fi játékot is. A 2017-ben megjelent játék fejlesztését már abbahagyták, nem jön hozzá újabb tartalom, ennek ellenére érdemes vele tenni egy próbát.
A játék annak idején azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy az erősebb cuccokat a készítők loot boxokba rejtették, melyekért fizetni kellett. Ez természetesen a felhasználói bázisnak nem jött be annyira, így szinte teljesen átdolgozták a Battlefront II rendszerét. Mostanra egy játszható állapotban lévő – főleg – multiplayer címről van szó, amelyben az összes trilógia legendás karaktereivel, így Yodával, Luke Skywalkerrel, Darth Vaderrel, Kylo Rennel, vagy éppen Reyjel is lehetünk, ha arra szottyan kedvünk. Emellett vannak benne óriási csaták – akár az űrben is -, itt FPS nézetből lehet nyomni a Star Wars legismertebb bolygóin és azok közelében.
A legtöbben nagyon várták már a Playstation legújabb online eseményét, a State of Playt, amelynek középpontjában a június 19-én megjelenő Last of Us 2 állt. Nem is kellett csalódnunk, a Naughty Dog posztapokaliptikus exkluzívjából 20 percnyi játékmenetet láthattunk. A videó szinte az elejétől a végéig gameplay jelenetekből áll, így egy csomó újdonság felbukkan benne. Érdekes easter egg, hogy a Sony korábbi kézikonzolja, a PS Vita is tiszteletét teszi a képsorokon.
Keménykedésből megint nem lesz hiány a játékban, Ellie pedig elég izgalmas karakter ahhoz, hogy a kultikus játék folytatását már rögtön az első napon beszerezzék a Playstation4 tulajdonosok. A videó alább megtekinthető Neil Druckman kommentálásában, többet nem is spoilereznénk róla:
A filmekhez gyártott trailer, vagyis előzetes nem csak a film alaphangulat adja meg, nem csak a történetbe enged bepillantást, nem csak a szereplőket mutatja be, de egyúttal egy sajátos korrajzot is ad. Minden időszaknak megvan a maga képi világa, vágástechnikája, a narráció és a szöveg stílusa szintén egyedi.
Ezért vált néhány filmes szakember hobbijává, hogy elkészítik egy-egy régi film modern előzetesét. Mit is látnánk először a mozi reklámszünetében, ha a film nem negyven évvel ezelőtt készült volna.
Ez a sors utolérte a Birodalom visszavág című filmet is. Ilyennek képzelte el a youtuber AD_Edits:
És természetesen itt a régi előzetes is, igen érdekes az összehasonlítás.
Az HBO Max május 27-én, azaz a mai napon indult el Amerikában, az új online videotár azonban a járvány miatt nehéz napok elébe néz. Egy friss szolgáltatás esetében nagyon nehéz ügy, ha nincs az indulásnál elég tartalom, márpedig olyan újdonságokat kellett elhalasztaniuk mostanában, mint a Jóbarátok különleges epizódja. A DC rajongóknak azonban jó hír, hogy végre hallgattak a siralmaikra, és 2021-ben megkapjuk az áhított Snyder-cutot. A 2017-es Justice League filmet a rendező családi okokból nem tudta befejezni, ezért Joss Whedonra bízták, hogy egy lazább hangulatú filmet rakjon le az asztalra. A végeredmény az lett, hogy Michael Bayes kameraállásból mutogatták sokat Wonder Womant, a Flash-ből pedig egy pályakezdő Pókembert csináltak.
Jövőre azonban befejezik a sötétebb hangulatú, rendes Justice League filmet, a döntés pedig valószínűleg abból következik, hogy a Warner így akar kevés befektetéssel sok pénzt kicsikarni a rajongókból. Hogy minisorozat lesz-e a Snyder-cut (merthogy elég hosszú), vagy pedig mondjuk két hetes filmes event, 2×2 órára bontva, egyelőre nem tudni. Az viszont biztos, hogy Darkseid is benne lesz főgonoszként, ahogy azt a rendező Twitteren megosztotta. Slusszpoén, hogy a film legnagyobb sztárjai, úgy mint Henry Cavill és Ben Affleck és Gal Gadot is mellszélességgel beálltak a projekt mögé. Izgalmas lesz, hogy mi sül ki belőle.
