My Blog

Blog

  • Itt az első Netflix-Millar képregény, a Magic Order

    Mark Millar fontos alakja a mai képregénykultúrának. Több népszerű film alapját (pl.  Kingsman, Wanted, Kick-Ass, Old Man Logan) az ő képregényei adták, a 2000-es években pedig Bryan Hitch-zel közösen újragondolt Bosszúállok-történetek (Polgárháború) a későbbi Marvel filmekre is hatással voltak. Tavaly augusztusban azonban megjelent egy bejelentés, miszerint mostantól a Netflixhez tartozik a Millarworld, azaz Mark Millar kiadója, és a jövőben együtt fognak dolgozni. A hír sok találgatásnak adott táptalajt: Hogyan kell elképzelni az együttműködést? Már meglévő vagy Mark Millar teljesen új történeteit láthatunk a Netflixen? A teóriáknak vége, végre hírt kaptunk az első fecskéről: Mark Millar írja és Olivier Coipel (Thor, Jessica Jones, House of M, Siege) rajzolja a The Magic Ordert, az első Netflix-Millar képregényt – adta hírül tegnap az Entertainment Weekly.

    A hat részre tervezett történet középpontjában öt máguscsalád áll, akik az emberi világ normális működését felügyelik, miközben maguk is emberi inkognitóban simulnak bele a szürke hétköznapokba. Azonban egy titkozatos gyilkos miatt, aki egyenként vadássza le a varázslókat, a családoknak saját védelmükben drasztikus lépéseket kell tenniük. Más Millar képregényekhez hasonlóan a Magic Order is több zsánerből építkezik: megtaláljuk benne a fantasy (főleg az urban) jellemzőit, de kapunk egy kicsit a thrillerek titkozatos, sötét világából és a maffia filmek vonásaiból is. Elmondása szerint a képregény legnagyobb érdekessége a nézőpont lehet az olvasók számára, ugyanis egy számunkra valójában teljesen elképzelhetetlen gondolkodást, értékrendet (varázslókét) nézhetünk meg egy nagyon is realista tálalásban, amit Millar szerint a fantasyben nem mindig lehet megtalálni. Tervei szerint a Magic Order szereplői a titkos társaságként fenntartott varázslólétük mellett teljesen hétköznapi minőségüket is kihangsúlyozza.

    A Netflix US Twitteren már a borítót is megosztotta a nagy érdeművel (lásd lent). A tervek szerint 2018 tavaszán jelenik meg az első rész, amit nyomtatott és digitális formában egyaránt megvásárolhatunk.

    Az io9 szerint a Magic Order egy érdekes lépés a Netflix részéről, és talán pont időben is jött a sztori, mivel a jövőben lesz miből dolgozniuk – ugyanis néhány pletyka szerint a a Marvel nem biztos, hogy számít a Netflixre képregényeik adaptálásánál.

  • Megjelent a novemberi Galaktika

    A Galaktika 332. számában Samar egy megható történetet közöl, amiben egy vérprofi stalker „beavat” egy fiatalt a Zóna rejtélyes és teljességgel kiszámíthatatlan világába. Geoffrey W. Cole távoli jövőjében a mesterséges intelligenciák műalkotásokat hoznak létre, ráadásul önmaguk „érző” magjait is rekonstruálni próbálják. Ian Whates egy hipermodern hekkertámadás nem csak informatikai és nem csak földi eredetéről fest ijesztő képet.

    A magyar szerzők közül Dragomán György utópiájában apa és fia egy mamutvadászaton vesz részt, míg Andrej Iljics Dajcs szeszélyes lelkei a kollektív tudattalan hátborzongató labirintusában bolyonganak.

    A havi retro Nepp Józsefről emlékezik meg „Ez a nap is jól kezdődik!” című novellájával.

    Az interjúban Ondřej Štindlt kérdezte a fordító, Hanzelik Gábor az InterZóna posztapokaliptikus víziójáról.

    Galaktika 332

    A képregény Bill Brown „Csillagkacsák” című elbeszélésének adaptációja, Kiss Ferenc és Podmaniczky Ferenc munkája. A Kapcsolatfelvétel az Írószövetség előadásáról (a fantasztikus irodalom klasszikus szörnyei: vámpírok, élőhalottak, zombik) számol be. A Filmrovat az Alien: Covenant című filmet (nem) ajánlja. A Világűrt jelentő deszkák Huang Ji tajvani koreográfus nem mindennapi produkcióját villantja fel, melyben az egyik szereplő egy robot. Olekan Jeyifous építész különleges alkotásai fontos társadalmi üzenetet hordoznak.

    A tudományos főanyag a Voyager-küldetések témáját járja körül. Az Obszervatórium az Albert-program teóriáját ismerteti: az űrbeli növénytermesztés egészségtani és lélektani hatásairól. A lapban olvashatók még érdekes írások az autóról mint száguldó szuperszámítógépről, egy új nemzetközi űrállomásról, valamint egy aggasztó jövőt felvázoló tanulmány a globális felmelegedés új betegségekkel teli következményeiről.

    Az XL-kiadás Tőke Péter Miklós Az istenek hegye című regényének befejező részét tartalmazza, ezenkívül a szerző három novelláját („Idegen srác”, „Repül a tó…”, „A Négyes”).

  • Egy csomó fontos dolgot bejelentettek a 2017-es BlizzConon

    A BlizzCon immáron 11. alkalommal került megrendezésre és hihetetlen bejelentések sorával vett le mindenkit a lábáról a Blizzard. Minden Blizzard játék szerelmesének  tudtak a kékek valami újat ígérni, így most számon is vesszük a cég terveit a 2018-as évre.

    Kezdjük a Blizzard legöregebb játékával, a Starcraft II-vel. A játék november 14-től teljesen ingyenes. Az online része a játéknak és a Terran egyjátékos kampány mindenki számára elérhető lesz, bár a többi faj sztorimódjáért fizetni kell majd. Lényeg a lényeg, hogy most már még egy ranglétrát tudunk majd megmászni az internetes versenyjátékok között, ráadásul teljesen ingyen.

    A Heroes of the Storm sokak meglepetésére még mindig él, a Blizzard pedig  makacsul ragaszkodik ehhez a MOBA játékhoz, mondván, hogy Amerikában még valamelyest felkapottnak mondható. Ugyan a tengerentúlon többen játszanak a játékkal, még mindig elenyésző számmal képviseltették magukat a HoS fanok az eseményen, pont mint tavaly. A HoS-ba új hősök érkeznek, Hanzo és Alexstrasza személyében, bár a hype nem nagyon érezhető. A Blizzardosok ennek ellenére egy mutatós kisfilmmel igyekeztek kedveskedni a nézőknek.

    A kékek egyik legmenőbb játéka, az Overwatch is egy komoly frissítést kapott, hiszen érkezik egy új hős, Moira.

    Moira egy meglehetősen sokszínű játékstílust hoz az asztalra, hiszen nem csak éleszteni, hanem támadni is többféleképp tud, így aránylag könnyen megvédi magát a csatatéren. Mindenképpen érdekes módon fogja Moira megváltoztatni az Overwatch metát, de addig jó időbe telhet rendesen kitanulni az új hőst. Valamiért Moira megjelenése, és a karakter működése nagyon emlékeztet a Paladins hőseinek az esztétikájára és játékmenetére, de lehet csak első blikkre tűnik így, és az új skinjeivel egy teljes egészében Overwatch-szerű hőst kapunk. A karakter már kipróbálható a PTR-on.

    Mindemellett Reinhardt kapott egy saját kisfilmet, amely egész meghatóra sikeredett. Ezt is érdemes megnézni, alább látható. Az Overwatch játékosai 2018-ban további újdonságokra számíthatnak, érkezik majd egy theme park alapokra felépített új map, valamint új default skineket kap a hőslövölde több karaktere. Ezek egyébként a sima loot boxokban lesznek elérhetőek.

    A Hearthstone szerelmesei sem maradnak hír nélkül, hiszen érkezik az új kiegészítő, a Kobolds & Catacombs, amely a népszerű asztali szerepjátékok érzését hozza a kártyajátékba.

    A World of Warcraft is egy újabb kiegészítővel jelentkezik, a Battle for Azeroth-tal, amihez a trailer videót már kézhez is kaptuk.

    Sokaknak talán a legnagyobb hír, hogy végre érkeznek a World of Warcraft Classic szerverek, ahol majd a régi World of Warcraft vanilla játékkal játszhatunk az új kiegészítő helyett. A WoW-osoknak már évek óta nagy szívfájdalmuk, hogy nem játszhatnak a World of Warcraft régi változataival, de végre a sok lúd Blizzardot győz, hiszen a közeljövőben már elő is fizethetünk az új-régi szerverekre. A 20-30-as éveinket tehát éppen úgy tönkretehetjük a WoW-val, ahogy a tinédzser korunkat is tettük.

     

  • Vérben és háborúban születik újra az emberiség – D. J. Molles művei

    Lassan, de biztosan közeledünk az év vége felé. Bejelentettük utolsó könyveinket 2017-re. Az elkövetkezendő időszakban alaposan körbejárjuk a szerzőket, korábbi és nálunk megjelent műveiket. A sort D. J. Mollesszal, a Tisztogatás szerzőjével kezdjük.

    Molles – barátoknak Dan – amerikai író, aki a mostanában felfutó indie írók táborát erősíti. Indie szerzőknek, azaz independentnek (független) azokat nevezik kint, akik nem függnek nagy kiadóktól, hanem saját belátásuk szerint írnak, és ha kell, műveiket magán úton adják ki.

    DJ_MollesMolles mindig is szeretett olvasni, és ehhez is köti az íróvá válását: szerette volna látni a sok történet közt a sajátjait is. Nagy hatással voltak rá Dean Koontz regényei, főleg pörgős cselekményük és őrült szereplőik miatt,  de kiemeli Stephen Kinget is komolyabb, sötétebb hangja miatt. Magát gyors írónak tartja, viszonylag hamar megírja történeteit. Rossz hatással a korlátok vannak rá, emiatt is részesíti előnyben a független írói státuszt: nem kell kiadóknak, szerkesztőknek megfelelnie, úgy írhat, ahogy szeretne. Ilyen indíttatásból kezdte el a Remaininget is: csak írni valamit különösebb kezdeti koncepció nélkül, annyi célkitűzéssel, hogy valami erőszakos és rémisztő kerekedjen ki a történetből. Habár Molles nem szereti, ha megmondják neki, mit hogyan csináljon, azért figyel az olvasók visszajelzéseire és véleményére. Ha megjelenik egy könyve, vár egy hónapot, majd a Goodreadsen és más olyan oldalakon, ahol az emberek írnak olvasmányélményeikről, elolvassa az értékeléseket. Egyaránt hasznosnak tartja a pozitív és negatív kritikákat is, szerinte íróként ezekből tanulhat a legtöbbet. Azonban egy új mű készülése közben nem szívesen olvas értékeléseket, mert úgy érezi, befolyásolnák a vélemények és már csak egy bizonyos csoportnak írna, nem pedig a szélesebb közönségnek.

    Szereti a horrort, azon belül is a zombikat, a posztapoklaiptikus és háborús történeteket – ezek keveréke egyaránt fellelhető a Remainingben és a Tisztogatásban. Sokszor kérdezik a háborús vonal kapcsán Mollestól, szolgált-e a seregben, de a válasza nem. A téma felé ismerősei fordították a figyelmét, ugyanis munkájából fakadóan (2015-ig rendőrként szolgált) olyan emberek közt forog főleg, akik vetáránok. Sok inspirációt tőlük kap, főleg testvérétől, aki szintén veterán.

    The-Remaining-Book-Five1

    Molles legelső regénye, a Remaining, amit 2012-ben magán úton adott ki. A zombi apokalipszist bemutató könyv akkora siker lett, hogy 2014-ben az Orbit, Amerika egyik legismertebb kiadója felkarolta és kiadta, ezzel szélesebb közönséghez eljuttatva a könyvet. Azóta az első részt másik hat követte. A történet szerint egy vírus következtében az emberiség 90%-ka vérszomjas predátorrá vált, a szerencsés 10% bunkerekbe és óvóhelyekre visszahúzódva várja, hátha jobbra fordulnak a dolgok. Köztük él Lee Harden is, az Egyesült Államok seregének katonája, aki az utolsó parancsra vár. Azonban a dolgok úgy alakulnak, idő előtt el kell hagynia a biztonságos övezetet.

     Az író második regénysorozata, a hamarosan megjelenő Tisztogatás kicsit maga mögött hagyja a háborús övezetet, azonban a hasonló hangulat itt is megtalálható. A történet főhőse a huszonhét éves Walter Baucom, aki az USA 89-es Agrárkörzetében éli mindennapjait. Az általa ismert Amerikát az amerikai-orosz-kínai hármas koalíció, a Tengely uralja. Walter igyekszik észrevétlen maradni a rendszerben, nehogy őt is úgy vigyék el, mint a bátyját. Óvatossága ellenére is rossz időben kerül rossz helyre, amikor egy kínai vezetőt elrabolnak. Walter nem tudja, ki is lehetne a szövetsége, hisz minden oldalról ellenségek veszik körül. Molles fordulatos és akciódús történetet ad olvasói kezébe, amit a kint júniusban megjelent Renegadesben teljesít ki.

  • Galaktika TV: Thor Ragnarök kritika

    Mikul friss vlogposztjában a legújabb Marvel filmet vesézi ki. Nem titok: tetszett neki… 🙂

    YouTube csatornánkon megnézhetitek a Galaktika TV többi videóját is. Ne felejtsetek el feliratkozni!

  • A Disney-hez kerülhetnek az X-Men és a Fantastic Four jogai

    A Disney manapság az egyik legnagyobb szórakoztatóipari nagyhatalom, hiszen a cég olyan franchise-okat birtokol, mint a Star Wars vagy épp a Marvel szuperhőseinek nagy része, de a kezükben van a legendás Pixar és az ABC amerikai országos csatorna is. Most a cég egyes hírek szerint elkezdett azon dolgozni, hogy további képregényes karaktereket magáénak tudhasson, egészen pontosan a FOX által birtokolt X-Menre és a Fantastic Fourra fájhat a gigacég foga.

    Ha a tárgyalások a FOX és a Disney között révbe érnek, akkor előbbi vállalat elveszítheti a tulajdonában lévő filmes és tévés divíziókat, többek között az FX csatornát, és a National Geographic TV-t is. Így a FOX mindössze hír és sportcsatornáit tartaná meg. Ez elég durva monopóliumot hozhatna a Disney-nek, hiszen a FOX Európában nagyon erős, így ezen a kontinensen is erős terjeszkedésbe kezdhetne a Mickey egeres cég.

    disney-fox-uzlet2

    A Disney konkrét ajánlatot is tett a 21st Century Fox megszerzéséért, azonban az első tárgyalások hetekkel ezelőtt kudarcba fulladtak. Persze a Sonyval is sokat ment a huzavona, így korántsem meglepő, hogy a FOX nem adja olyan könnyen magát. Főleg, hogy iszonyú fontos és népszerű karakterekről és sorozatokról mondhatna le. Mindez azért is szomorú, mert a Logannel, a Deadpoollal és a jövőre érkező New Mutantsszal úgy tűnik, hogy a FOX belőtt egy új, friss irányt, már ami a szuperhősös filmeket illeti. A tévében már nem állnak olyan jól, hiszen a The Gifted például gyenge lett, de a Legiont már sirathatnák rendesen.

    Persze a filmrajongók rögtön dörzsölhetik a tenyerüket, mondván ha már a Hulk és Thor közös kalandja olyan jól sikerült, akkor miért lenne baj, ha mondjuk Rozsomák is csatlakozna a Marvel Filmes Univerzumhoz? Furcsa lenne egy ilyet megélni, de ha Pókember hazatért, akkor elvileg bármi lehetséges. A Disney meg elég erőszakos cég ahhoz, hogy foggal-körömmel harcoljon az X-Menért és a Fantastic Fourért. Utóbbi franchise-t a FOX sehogy se tudja beindítani, így talán azért nem lenne kár. Annyi biztos, hogy a Disney-nek szüksége van új hősökre, mert a Bosszúállók 3 és 4 után nem sok karakter fog maradni a tarsolyukban. Így minimum újracastingolásokra, vagy eddig nem látott arcok bemutatására lesz szükség.

    Reszkethet a FOX.

  • Folytatódik az OLVASÁSGALAKTIKA Élménykampány!

    A tavalyi 200 ezer példány Galaktika Magazin kiosztása után idén a Metropolis Media Kiadó science fiction klasszikusait helyezi előtérbe, így több mint 60 sikerkönyv szerepel azon a listán, melyre pályázhatnak az érdeklődő könyvtárak, oktatási intézmények és civil szervezetek.

    A kiválasztott könyvcímekhez a pályázók a készlet erejéig a Kiadó támogatásával jelképes 490 Ft-ért juthatnak hozzá példányonként, amennyiben legalább 20 példányt megrendelnek.
    Sőt, 35 példány rendelésétől a szállítási költséget a Metropolis Media Group vállalja Magyarország területén.

    A pályázati jelentkezés határideje: 2018. február 10.

    olvgal

    A cél, hogy minél több helyen elérhetőek legyenek a fantasztikus irodalom kötetei, a felnőtteket visszacsábítsuk a zsánerhez, a fiatalokkal pedig megszerettessük az olvasást.

    „Színvonalas science-fiction olvasására biztatnánk, ebben ugyanis megtalálhatnák a példaképül választható hősöket éppúgy, mint a társadalmi és etikai kérdések élvezetes stílusban megírt elgondolkodtató felvetéseit, miközben a tudományos ismeretterjesztő irodalom utáni igényüket megalapozhatnák.” (dr. Mund Katalin szociológus)

    Az OLVASÁSGALAKTIKA Élménykampány 2016-ról itt tájékozódhatnak: www.galaktika.hu/olvasasgalaktika/ 

    A könyvlistánkat a scribd.com-on találják.

    Jelentkezés a www.tinyurl.hu/J8uN/ címen elérhető űrlap kitöltésével. 

    A kampánnyal kapcsolatos kérdéseiket az olvasas@galaktika.hu címen tehetik fel.

  • Thor: Ragnarök – Három az asgardi igazság

    Ha bárkit megkérdeznénk arról, hogy a 2008-as Vasember bemutatásával megkezdett MCU-s építkezésnek melyek a leggyengébb darabjai, akkor biztosan a Thor filmeket emlegetnék nekünk legtöbbször. Nem véletlen, hiszen az asgardi, szőke hajú istenség lett a Bosszúállók egyik legérdektelenebb tagja. Thor túl erős volt és unalmas eddig, a nézőknek pedig közel lehetetlen feladatnak bizonyult, hogy a Marvel szuperhősével azonosuljanak. Most ez végre megváltozhat, ugyanis a Ragnarök rendezését arra az új-zélandi Taika Waititire bízták, aki korábban összehozta a What We Do in the Shadows című vámpíros komédiát és a Hunt for the Wilderpeople című dzsungel road movie-t. A Thor: Ragnarökben a humoros részek lepipálják a Deadpoolt, az akció is látványos és furcsa leírni, de még Asgard népéért is lehet izgulni.

    thor3-b

    A filmen látszik, hogy a színészek sokat rögtönöztek, ezért helyenként teljesen random dolgokon lehet nevetgélni a Thor: Ragnarök nézése közben, ellenben a laza hangvétel nagyon jól áll a filmnek. Az eddigi Thor filmek fő problémája talán az volt, hogy vérkomolyan vették a történetet, na itt ennek az ellenkezőjére összpontosított főleg Waititi. A történet szerint a Sokovia megmentését követő csata után járunk 2 évvel, amikor Thor a végtelen kövek után kutat, de helyettük vérszomjas nővérét, Helát találja meg. A csatába Loki is bekeveredik, aki túl sokat nem tud Thornak segíteni, így mindketten kvázi rabságban találják magukat egy idegen bolygón. Innentől kezdve a történetet fedezze fel mindenki magának, mert a Thor: Ragnarök egyik nagy erőssége, hogy a sztori fordulatait nem lehet kitalálni, és ez nagyon jó!

    Amit mindenképp meg kell említeni, hogy a látványvilág pazar, egy-két jelenetnél bizony eltátja az ember a száját, annyira jól néz ki nagyvásznon. Mindemellett Thor és Hulk párosa rendkívül jól működik. Habár jól tették a készítők, hogy főleg Hulkot láthatjuk a képsorokon, Bruce Bannert pedig főleg mellőzi a film – egy poénos snittért azért megérte Mark Ruffalót visszahozni. Mondjuk a játékidő azon részében, amikor a férfi nem zúz, elég fáradtnak tűnik a színész. Rajtuk kívül új arc még a Valkűrt alakító Tessa Thompson, aki főleg ivással, verekedéssel és flörtöléssel volt elfoglalva a filmben, a készítők abba már nem mertek beleállni, hogy minden kétséget kizárólag leszbikussá tegyék a karaktert, holott utaltak rá többször is. Ők, Lokival kiegészülve mennek neki a Thor: Ragnarök főgonoszának, aki végre kicsit eltér a Marvel sémától.

    thor3-c

    A megszokott ugyanis a Marvel filmek esetében, hogy az ellenségek mindig nagyon gyengék. Ott volt például Ultron, a Bosszúállók első részében Loki, de az Amerika Kapitány 1-ben se volt túl meggyőző a negatív oldal. Szerencsére az új Pókember film, a Tél katonája, vagy épp a legújabb Thor már szakítani tudott ezzel, az asgardi banya, Hela ugyanis kellőképp utálható lett. Köszönhető ez részben Cate Blanchett karizmájának is, habár azt meg kell jegyezni, hogy az Asgardon látott jelenetek egy része időhúzásként hatott. Akkor működött legjobban Hela, amikor összeeresztették a testvéreivel, mert ott az akció iszonyú látványos volt.

    A Thor: Ragnarök megcsinálta azt, amit nem nagyon gondoltunk volna róla, durván leépítette a Marvel egyik OP karakterét. Thor rengeteg dolgot elveszít a filmben, erre épül a trilógia harmadik részének legjobb ötlete is. Mert végre kihangsúlyozták az alkotók, hogy az asgardi egy ISTEN. A vihar istene. Ezt jól felhasználták és rengeteget hozzátett a karakterhez, hogy egy új oldaláról mutatták be. A filmben természetesen van kötelező Stan Lee cameo is, amely most tényleg nem lett erőltetett, ráadásul a történetet is viszi előre. Ahogy a mellékszereplők is, akik között találunk egy-két (jó értelemben) elborult űrlényt. Rajtuk lehet borulni.

    thor3-d

    Úgy tűnik, hogy a Marvel belátta, hogy a komolykodó szuperhősös filmekből a nézőknek elege van. Így a Thor 3 főleg a Guardians of the Galaxy első és második részének csapásvonalán halad. Habár a GotG 2 már kicsit unalmas volt, mert ugyanazt akarták másodszor is lenyomni a torkunkon, csak kicsit gyengébb változatban. A Thor: Ragnarök esetében az első percekben nehéz volt hozzászokni, a hirtelen jött humorhoz, de idővel meg lehet emészteni a stílusváltást. Amint pedig belehelyezkedünk a sztori hangulatába, megkapjuk a Marvel egyik legjobb mozifilmjét. Értékelés: 8/10

    Harmadszorra azért csak összejött egy normális Thor filmet gyártani, köszönjük. De tényleg.

  • Nekem 8(bit) – a legendás retrógépek tárlata

    A november beköszöntével egyre hűvösebbé válik az idő, de ez nem jelenti azt, hogy egész hétvégén otthon kell ülnünk. A téli hónapokban is rengeteg érdekes, beltéri programot lehet találni, ilyen például a Nekem 8(bit) című retró számítógép kiállítás.

    A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) és Nagy Károly magángyűjtő Budapest után új helyszínen, Szegeden, az NJSZT Informatika Történeti Kiállításának időszaki tárlataként mutatja be a Nekem 8(bit)-et.

    Egy nemzedék kedvenc számítógépeinek seregszemléje a kiállítás, melyen látható lesz az idén 40 éves Atari VCS (2600), az a cserélhető kártyás játékkonzol, amely a legnagyobb kihívást jelentette a számítógépgyártóknak. A tárlat azok előtt a gépek előtt tiszteleg, amelyek meghódították egy nemzedék szívét – s amelyek elsőként jelentek meg tömegesen az otthonainkban.

    Persze az NJSZT világszínvonalú állandó kiállításában – amely a világ legnagyobbjai közé tartozó informatikatörténeti muzeális gyűjtemény mintegy harmadát mutatja be ezerkétszáz négyzetméteren – eddig is látható volt egy sor a milliós sorozatban gyártott retrólegendák közül. Most az idén 35 éves ZX Spectrum és Commodore-64 mellett – magángyűjtők bevonásával – a 8bit-korszak ritka csemegéit tekinthetik meg az érdeklődők.

    A 80-as évekbeli amerikai üzletemberek bőrönd-számítógépeit, az Osborne-1-et és a Kayprót éppúgy kiállítjuk, mint a Sinclair ZX Spectrum Szovjetunióban gyártott klónjait – vagy a magyar gyártású házi számítógépek olyan ritka típusát, mint a Mickey-80.

    A tárlat november 8-tól a jövő év elejéig látható az NJSZT Informatika Történeti Kiállításán, a szegedi Szent-Györgyi Albert Agorában.

    1509364944_2889_Nekem-8

    Nekem 8(bit)

    A kiállítás megnyitója: 2017. november 8., 14 óra

    NJSZT ITK, Szent-Györgyi Albert Agora, Szeged, Kálvária sgt. 23.

    A kiállítást megnyitja: Alföldi István, az NJSZT ügyvezető igazgatója

    A megnyitón a Primo számítógép egyik konstruktőre, Manno Sándor személyes emlékeit is hallhatjuk a mikroszámítógépes hőskorról.

    Nyitva tartás és jegyárak: http://ajovomultja.hu/content/contact

  • Sorozat készülhet a Gyűrűk urából?

    Az Amazon az utóbbi időkben komoly reményeket fűz a zsánerhez. Az ember a Fellegvárban hihetetlen sikert hozott nekik, nemrég három új sorozattervet jelentettek be, köztük Neal Stephenson kultregényének megfilmesítését. Az SFF iránti érdeklődés nem csökken, egy elég meglepő hír jött az Amazon háza tájáról: sorozatot készítenének A gyűrűk urából.

    A cég CEO-ja, Jeff Bezos a jövőbeli sorozattervek kapcsán mondta, célja, hogy az Amazon is megcsinálja a saját Trónok harcáját. A Variety értesülései szerint úgy néz ki, Bezosék a fantasy atyjáig, J. R. R. Tolkienig nyúlnának vissza, ugyanis tárgyalásokat kezdtek a Warner Bros. Tv-vel és Tolkien örököseivel egy lehetséges sorozatterv kapcsán. Maga Bezos személyesen vesz részt ezeken a tárgyalásokon, ezzel is jelezve, mennyire fontos neki a projekt és az SFF.

    A tárgyalások még nagyon korai szakaszban vannak. Még semmi sem biztos, meg van rá az esély, hogy sem a WB, sem a Tolkien hagyatékot gondozók sem bólintanak rá a sorozatra. Az ötlet viszont nem teljesen elvetendő, hiszen ezen a formátumon keresztül számos, Peter Jackson filmtrilógiájából kihagyott részt láthatnánk viszont, például a sokat hiányolt Bombadil Tomát. Viszont Tolkien hatalmas forrásanyagot és rengeteg Középföldén játszódó történetet hagyott hátra! Miért nem ezek között néz szét Bezos? Ott van mindjárt A szilmarilok (jó, tudjuk, hogy Christopher Tolkien, amíg él, ezt nem nagyon szeretné odaadni Hollywoodnak), ami tartalmazza Középfölde mitológiáját és talán ennek a világnak a legszívszorítóbb történeteit, mint a Beren és Lúthient vagy Túran Turambar. De továbbmegyek: annyi jó fantasy van még, ami a következő Trónok harca lehetne.